Szept. 27-én tartották az ünnepi évadnyitó előadást Aradon, a Kölcsey Diákszínpadon. Szokás szerint a Gyermekszínpad kezdte egy XIII. századi misztériumjátékkal. Az Ádám-játékot először mutatták be Aradon. Az Ifjúsági Színpad bemutatta Pávai Gyula A fák lábon alszanak című darabját. /Januárban tíz éves a Kölcsey Diákszínpad. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./

Szept. 27-én első ízben találkoztak a szatmárnémeti magyar ifjúsági szervezetek vezetői. A több mint kétórás megbeszélésen részt vett Ilyés Gyula alpolgármester, a Szatmár Megyei RMDSZ elnöke, Popomajer Helga, Uglár Zsolt, Kereskényi Gábor a szatmárnémeti Magyar Ifjúsági Kezdeményezés (MIK), Délczeg Csongor, Kovács Máté, Polner Zoltán a Szatmári Magyar Diákszövetség (SZMDSZ), Balogh Barna, Gózner Enikő, Lázin Sándor a Hám János Diáktanács, Kása János, Löchli István, Simon Levente a Református Diákok Turisztikai Klubja (RDTK), Kánya László a Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége (MADISZ), Gál Eszter, Szilágyi Ágota a Kölcsey Ferenc Diákszervezet (KÖFEDISZ), Szodoray-Parádi Ákos az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE), Pataki Csaba az Identitás Alapítvány, valamint Juhász Károly a szatmárhegyi MIK képviseletében. A fiatalok egyetértettek egy középtávú ifjúsági stratégia szükségességében. Ennek részleteit együttesen kell kidolgozni. A fiatalok úgy vélik, fontos lenne minél több közös kulturális, szabadidős- és sportrendezvényt szervezni, közös pályázatokat készíteni, valamint az RMDSZ választási kampányában részt venni. /Ifjúsági szervezetek kerekasztala. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 29./

A Nagykároly és Vidéke regionális hetilap a szűkebb pátria életére helyezi a hangsúlyt: betekintést nyújt a Nagykároly Napok 2000, a Kölcsey-ünnepség, avagy a Mezőpetri Napok eseményforgatagába. A Besztercei Híradó (közéleti havilap, júniusi és júliusi szám) a helyi és összmagyar hagyományok ápolása vonalán halad tartalma összeállításakor. Hírt adott például a magyarnemegyeiek világtalálkozójáról és a cegőtelkei Cserhalom Művelődési Egyesület tevékenységéről. A Civil Fórum (civil társadalmi havilap, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány kiadványa, július- augusztusi szám) foglalkozott a civil szféra finanszírozásának lehetőségeivel, a Székelyföldi Civil Fórummal és a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal programjával. Az Önkormányzati Hírlevél (RMDSZ-kiadvány, szeptember 1-jei és 18-i szám) aktuális pályázati kiírásokat is tartalmaz, továbbá Pete István mezőgazdasági államtitkár tájékoztatott a SAPARD-programról. A Kis Tükör (református missziói lap, a romániai CE Szövetség kiadványa, szeptemberi szám) az oroszországi evangélikusokról adott beszámolót. A Barátság-Prietenie (a pécsi alapítású Magyar-Román Baráti Társaság lapja, augusztusi szám) Göncz Árpád volt köztársasági elnök életútját ismertette. /Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

Szept. 30-án és okt. 1-jén tartották Gyergyószentmiklóson a VIII. MŰSZIT-et. /Műkedvelő Színjátszó Találkozó/. A legkiemelkedőbb volt a dicsőszentmártoni Népszínház előadása. /Bajna György: VIII. Műkedvelő Színjátszó Találkozó Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./ A régebbi találkozók népesebbek voltak, idén a gyergyóiakkal együtt összesen öt társulat nevezett be, ezek közül is visszaléptek a marossármásiak. Az ok feltételezhetően a pénzhiány. Fellépett a gyergyószentmiklósi Fábián Ferenc Színjátszócsoport, az aradi Kölcsey Egyesület diákszínpada, a dicsőszentmártoni színjátszócsoport és az erdőszentgyörgyi társulat. A bemutatókat szakmai megbeszélés követte. A találkozó záróakkordjaként a Figura Stúdió Színház előadta Sütő András Káin és Ábel c. drámáját. /Gál Éva Emese: A VIII. Müszit. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

A kaposvári Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság által 1988-ban alapított díj idei kitüntetettje az Aradon élő és tevékenykedő Pávai Gyula, aki pedagógusként, valamint a diákszínjátszás szakavatott támogatójaként, és nem utolsósorban a Kölcsey Ferenc nevét viselő művelődési egyesület elnökeként a romániai magyar közművelődési élet jól ismert és megbecsült személyisége. Az ünnepélyes díjátadásra nov. 4-én Kaposváron kerül sor. Pávai Gyula tanár mellett a másik kitüntetett Szőnyi Triznya Zsuzsa író, a Vatikáni Rádió munkatársa. /(Muzsnay Árpád): Berzsenyi-díjjal tüntették ki Pávai Gyulát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

"Ft. Reszler Mihály, a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont /Szatmárnémeti/ igazgatója adott tájékoztatást az iskoláról. Jelenleg 260 diákunk van. 1991-ben indultak, egyetlenegy osztállyal. Négy évig a Kölcsey Líceumban működött az iskola. Mostani nevüket 1996-ban vették fel, amikor az egészségügyi posztlíceumot hozzájuk csatolták. - Jelenleg minimális az állami támogatás, ami az épületre, a felszerelésre fordítható, a lényeget a püspökség adja, vagy a szponzorok. Az Unio Líceum régi bentlakásának átalakított épületében folyik az oktatás, de ez egyre szűkösebb, főleg akkor, ha külön laboratóriumokat kell kialakítani. Van egy informatika termük, ami állandó jellegű osztályterem is, egy könyvtár, melyben szintén osztály is működik, és egy nagyobb helyiség, amit tornateremmé alakítottak át. Várják, hogy az egyház visszakapja legalább egy ingatlanát, ahol végre véglegesen otthonra találnánk. - Két éve bentlakásuk is van, a Szent Alajos Konviktus. Az épületet az egyház hozta létre, a fenntartási költségeket fizeti a helyi önkormányzat. Reszler Mihály plébánost a püspök 1999-ben nevezte ki igazgatónak. - Az iskola 1993-ban megalakult Diáktanácsáról Lázin Sándor elnök számolt be. Feladatkörük a diákok képviselete, jogaik megvédése, és különféle rendezvények szervezése. Az iskola kórusáról Szabó Mária zenetanárnő nyilatkozott. Részt vesznek minden évben a februárban megrendezett kórustalálkozón, és már sok éve eljárnak Gyulafehérvárra, a "nagy kórustalálkozóra". A szavalóversenyekről Czier Andrea magyartanárnő tájékoztatott. Tavaly rendezték meg első ízben a Hám János Napok keretében a Vidám Versek Országos Szavalóversenyét, volt is sok résztvevő, és ezzel immár hagyománya teremtődött ennek is. /Fodor István: Hám János Római Katolikus Iskolaközpont. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 26./"

Szatmárnémeti legnagyobb magyar iskolájában, a Kölcsey Líceumban csak középiskolás kb. nyolcszáz tanul, a posztliceális oktatást folytató, na meg újabban az V-VI osztályosokkal együtt ezernél is több diák van itt, tájékoztatott Muhi Miklós igazgató. A 215 náluk érettségizett fiatal közül 135-en egyetemeken és főiskolákon folytatják tanulmányaikat. Ez 63 százalékos aránynak felel meg, de ha a posztliceális oktatást is ide számítják, akkor a végzősök mintegy 80 százaléka tovább tanul. Idén kevesebben mentek Magyarországra, szemben a múlt évvel, amikor egy egész osztályra való kölcseys átment. Általában a gyengébb tanulók mentek át. /Sike Lajos: "A gyengébb tanulók mennek Magyarországra" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

1999-ben indult először Szatmárnémetiben felsőfokú tanítóképző, a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretén belül. Az első tanévben még a Kölcsey Ferenc Kollégium épületében került sor az előadásokra, az új tanévet már a kaszárnya épületében kezdték. Végh Balázs Béla, a főiskola adjunktusa tájékoztatott a változásokról. Az új épületben négy tantermet használhatnak. A 65 nappali tagozatos mellett (33-an vannak az első, 32-en a második évfolyamon) 94-en iratkoztak be a távoktatásra. Most folyik a számítógépes terem felszerelése, amelyet a hallgatók olvasóteremnek is használhatnak. Jelenleg négy állandó alkalmazottja van a főiskolának, Bura László megbízott tanulmányi igazgató, Hadházi Attila angoltanár, Szabó Thalmeiner Noémi pedagógia- és pszichológia-tanárnő, valamint Simon Levente, aki a gyermekirodalomról tart órákat. Emellett még kilenc bedolgozó tanár segít az oktatásban. /Simon Levente: Új épületben a Tanítóképző-Angol Nyelv Főiskola hallgatói. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 28./

Az aradi Kölcsey Egyesület évadnyitó előadásának vendége dr. O. Bogáthy Zoltán egyetemi tanár, a Temesvári Nyugat Egyetem alkalmazott pszichológia tanszékvezetője volt. Arról beszélt, milyen érzelmi hatások befolyásolják a gazdasági magatartást ebben az átmeneti korszakban. /(Németh): Évadnyitó Kölcsey-csütörtök. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 31./

Nov. 8-án Aradon, a Tulipán könyvesboltban bemutatták Kenyeres Pál Kincskeresés című verseskötetét. A 87 éves költő legújabb verseiről a Kölcsey Egyesület ,,fecskés" könyveinek gondozója, Pávai Gyula beszélt. /Bemutatták a Kincskeresést. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

Az RMDSZ szatmárnémeti szervezete mellett működő Magyar Ifjúsági Kezdeményezés a jövőben élénkíteni kívánja tevékenységét, elsősorban a középiskolás és a főiskolás fiatalokkal való szervezettebb kapcsolattartás terén - nyilatkozta Popomayer Helga, a Kölcsey Ferenc Kollégium tanárnője, a MIK elnöke. Elindítottak egy olyan szabadegyetemi jellegű előadás-sorozatot, amely elsősorban a pályaválasztásban kíván segítséget nyújtani. /A MIK élénkíteni kívánja a tevékenységét. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 9./

A Kölcsey Egyesület /Arad/ Borossebesen, a református templomban emléktáblát helyezett el, megörökítve Sárosi Gyula /1816-1861/ költő emlékét. Pávai Gyula beszélt a költő életrajzáról, majd a Kölcsey Stúdió tagja Sárosi verseit szavalták. /Németh Beatrix: Sárosi Gyula-emléktáblát avattak Borossebesen. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./

Muhi Miklós, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Kollégium igazgatója leszögezte, hogy számukra jelenleg a legfontosabb oktatási probléma a választható tantárgyak, az úgynevezett opcionálisok problémája. Szeretnének a tanulók számára minél széleskörűbb választási lehetőséget teremteni. Lépni szeretnének az elharapózó egyoldalúság, szakbarbárság ellen. Szeretnék bevezetni a retorikát, a pszichológiailag megalapozott önismeretet, valamint a protokoll- és viselkedéstant. Ez utóbbi esetében a debreceni Fazekas Mihály Gimnázium szaktanárainak a segítségére támaszkodnak. /Kereskényi Sándor: Muhi Miklós iskolaigazgató: A Kölcsey arra törekszik, hogy végzősei versenyképesek legyenek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 17./

"Jan. 23-án, a magyar kultúra napján Budapesten rendezett ünnepségen Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere beszédében kiemelte: Az lehet hitelesen és időtállóan nemzeti, ami egyetemes is egyúttal, a magyar kultúra legjava ilyen, ezért okkal vagyunk rá büszkék. Hozzátette: az ihletett, egyetemes művészet mindig magában hordozza a hely szellemét, ahol született, és az egyes nemzetek szellemiségét meghatározza valami titokzatos egyediség, ami a kultúrát örökíti át nemzedékről nemzedékre. A Magyar Nemzeti Galériában tartott ünnepségen, amelyen részt vett Mádl Ferenc köztársasági elnök, a kultuszminiszter átadta a millenniumra alapított Kölcsey Ferenc-díjat, amelyet Kányádi Sándor, Novák Ferenc, Vásáry Tamás, Deim Pál és Illés György vehetett át. Kányádi Sándor költő, műfordító írói életművével, kiemelkedő irodalmi tevékenységével érdemelte ki a díjat. Novák Ferenc, a Honvéd Táncegyüttes művészeti vezetője, Vásáry Tamás, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának fő zeneigazgatója és vezető karmestere, Deim Pál festő-, szobrász- és grafikusművész, Illés György operatőr. A másfél millió forinttal járó elismerést - amely a pénzjuttatás mellett a Himnusz szerzőjének, Kölcsey Ferencnek az ezüstözött bronz mellszobrából áll - a nemzeti kulturális örökség minisztere a kereszténység 2000. és a Szent István-i államalapítás 1000. évfordulója alkalmából alapította, egyszeri odaítéléssel. Az elismerés alapító okirata szerint az öt kategóriában odaítélhető díj azoknak a magyar állampolgároknak és határon túli magyaroknak adományozható, akik a magyar kultúra nemzeti és egyetemes értékeit kifejező kiemelkedő alkotást hoztak létre. A magyar kultúra napját abból az alkalomból ünneplik január 22-én, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban, e napon fejezte be a Hymnus megírását. /A magyar kultúra napja. Kányádi Sándort Kölcsey-díjjal tüntették ki. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./"

"A Kölcsey Társaság és Szatmárcseke önkormányzata meghívásának eleget téve dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek részt vett a magyar kultúra napjának alkalmából jan. 21-én tartott megemlékezésen. Az ünnepség ökumenikus istentisztelettel kezdődött a szatmárcsekei református templomban, az igét Nagy László református püspök-helyettes és Jakubinyi érsek hirdette. /Kölcsey-emlékünnepségek. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 4./"

"Jan. 21-én Szatmárcsekén tartották meg Magyar Kultúra Napja rendezvényeinek nyitányát. A hagyományos ökumenikus istentisztelettel kezdődő ünnepségen Nagy László, a Tiszántúli Református Egyházkerület Gyulán szolgáló főjegyzője és Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek hirdette az igét. Beszédeikben a hit, nemzet és hazaszeretet elválaszthatatlan hármas egységét hangsúlyozták. A Kölcsey Társaság idei emlékplakettjével Vásárhelyi László néptáncost, koreográfust tüntették ki. A Magyar Kultúra Napja alkalmával Szatmárcsekén eddig kitüntetettek közül (többek között Makovecz Imre építész, Kányádi Sándor költő, Szabó István filmrendező és Csoóri Sándor költő ) Vásárhelyi László az első, aki kötődik e tájhoz és településhez. A 78 éves táncművész és koreográfus gyermekkorának nyarait Szatmárcsekén töltötte. Vallomása: "Számomra Szatmárcseke, Szatmár egész vidéke szent föld. Hiába jött a siker, öt világrész bebarangolása, Szatmárcseke maradt nekem a hazám." /Muzsnay Árpád: Vásárhelyi Lászlót Szatmárcseke mellett Szatmárnémeti is magáénak tekinti. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./"

"Tíz évvel ezelőtt, febr. 15-én mutatkozott be először az aradi Kölcsey Színpad. Azóta már a negyedik generáció játszik, s az akkor előadott darabot, a Kocsonya Mihály házasságát immár ötödszörre újította fel Pávai Gyula rendező. A febr. 15-i jubileumi összeállításon telt ház volt, Seprődi János A papucsszaggató királykisasszonyok című darabját Gyermek Színpad mutatta be. A tíz év legsikeresebb darabjaiból láthattak a megjelentek összeállítást. /Németh Beatrix: A tízéves Kölcsey Színpad telt ház előtt játszott. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./"

"Gazda Árpád beszélgetett a Kölcsey-díjjal kitüntetett Kányádi Sándorral. A költő elmondta, hogy kapott már Kölcsey-emlékplakettet, amelyet évente adnak ki Szatmárcsekén a Himnusz születésének évfordulóján. Kányádi Kossuth-díjas, Herder-díjas, és más elismeréseket is kapott. Kányádi évente száznál is több találkozót tart, a Kárpát-medencében, Magyarországon és Felvidéken is sok helyen megfordult. - Az elmúlt rendszerben, amikor vendégei érkeztek, Kányádi figyelmeztetett a lehallgatóra. "Lehetséges, hogy most is lehallgatnak, de ez nem érdekel. Akkor sem érdekelt, csak annyiban, hogy mások ne kerüljenek bajba miattam". A költő megállapította: "mi, nemzetiségi magyarok, akár kormányon vagyunk, akár ellenzékben, mindig ellenzékiek leszünk a többség tudatában." Azelőtt a magyar írók, költők az élő lelkiismeret szerepét is betöltötték a nemzet történetében. Mára azonban ennek vége: profánul is el lehet mondani, ha rossz a világ. Az irodalom megszabadult a "közteherviseléstől". /Gazda Árpád: Közteherviseléstől szabadult irodalom. Beszélgetés a Kölcsey-díjjal kitüntetett Kányádi Sándorral. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./"

"Dr. Lovas János nyelvészt, a Kölcsey Ferenc Nemzeti Kollégium magyar szakos tanárát Csűry Bálint Emlékéremmel tüntette ki a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Társasága, a magyar nyelvjárások kutatásában és gyűjtésében végzett eredményes tevékenysége elismeréséül. Dr. Lovas János pályázaton indult doktori értekezésével, melyen témája a szamosháti nyelvjárás kereszt- és becenévrendszere volt. Negyvennyolc értékelhető pályázatból az övét találták a legértékesebbnek. Amennyiben a Szatmárnémetiben működő tanítóképzőben meghirdetnek nyelvészeti állást, dr. Lovas megpályázza a lektori posztot. Ha nem, marad továbbra is a Kölcseyben. /Elek Anikó: A Magyar Tudományos Akadémia kitüntette dr. Lovas János nyelvészt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 27./"

"Magyar-magyar oktatási kapcsolatokról jó tíz évvel ezelőtt gyakorlatilag nem beszélhettünk. Azóta oly sokrétűvé és szerteágazóvá vált, intézményes keretek között és civil kezdeményezések révén, átszőve az egész Kárpát-medencei magyarságot, hogy részletekbe menő számbavételük és régiók szerinti éles elkülönítésük szinte lehetetlenség. A Romániai Magyar Szó néhány olyan nagyobb programról kérdezte Pokorni Zoltán magyar oktatási minisztert. Az Apáczai Közalapítványt kormánydöntéssel 1998-ban hozták létre. Az alapítvány stratégiai programokkal beruházásokat, kifejezetten oktatási, döntően felsőoktatási kezdeményezéseket, pályázatokat támogat, évről évre nagyobb összegből gazdálkodva. A közalapítvány a határon túli magyar oktatás támogatására az idén valamivel több mint 750 millió forintot oszthat szét pályázati úton. A 2000/2001-es tanévben beindított Hallgatói Ösztöndíj Program a felsőoktatásban és a középfokú szakképzésben szülőföldjükön tanulóknak nyújt támogatást. Ennek keretében pályázati úton a Kárpát-medencében több mint 1500 magyar fiatal részesül 7000 Ft-nak megfelelő havi juttatásban. Az ösztöndíjak 51%-át Erdély kapja. A Magyarországon történő képzések esetében a hangsúlyt a részképzéses programokra fektetik. A minisztériumban működő Határon Túli Magyarok Főosztálya 2001-ben 400 millió forinttal gazdálkodik, amelyet részben magyarországi és szülőföldi ösztöndíjakra, részben pedig a máshol alig támogatott magyar nyelvű közoktatás fejlesztésére fordít, elsősorban a pedagógusok szülőföldi és magyarországi szakmai továbbképzésének, illetve a szomszédos országokban működő magyar pedagógusszövetségek munkájának támogatásával. - Magyarországon minden pedagógus 15-16 ezer forintot költhet a saját továbbképzésére évente, és kb. hasonló összeggel gazdálkodhat szakkönyvek vásárlására. Ezt a támogatási formát a státustörvény részeként szeretnék kiterjeszteni a magyar nemzetiségi oktatásban résztvevő pedagógusokra is. - Jelenleg folyik a határon túli magyar iskolák bekötése a magyarországi oktatási internetes hálózatba: 32 határon túli magyar iskoláról van szó. Most ennyire volt keret. A jövőben ez a hálózat bővíthető. A pedagógusszervezetek által kiválasztott iskolákat számítógépes laborokkal szerelik fel. Ez nyolc számítógépből áll és egy központi nagy szerverből, jár hozzá egy képleolvasó és egy nyomtató is. Ezek az informatikai laborok ugyanolyanok lesznek, mint amilyeneket a magyar iskolák kapnak, amikor bekötjük őket az internetre. A 32 oktatási intézmény közül 18 erdélyi, név szerint a következők: Nagyváradról a Sulyok István Református Főiskola, Nagyenyedről a Bethlen Gábor Kollégium, Székelyudvarhelyről a Benedek Elek Tanítóképő Főiskola, Kézdivásárhelyről a Bod Péter Tanítóképző Főiskola, Gyimesfelsőlokról a Szent Erzsébet Katolikus Szeminárium, Aradról a Csíki Gergely Iskolacsoport, Brassóból az Áprily Lajos Elméleti Líceum, Csíkszeredából a Márton Áron Elméleti Líceum, Székelykeresztúrról az Orbánt Balázs Elméleti Líceum, Gyergyószentmiklósról a Salamon Ernő Elméleti Líceum, Kolozsvárról a Báthory István Elméleti Líceum, Sepsiszentgyörgyről a Mikes Kelemen Elméleti Líceum, Nagybányáról a Németh László Elméleti Líceum, Marosvásárhelyről a Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Szatmárnémetiből a Kölcsey Ferenc Elméleti Líceum, Temesvárról a Bartók Béla Elméleti Líceum, Szilágysomlyóról a Református Oktatási Központ és a Teleki Oktatási Központ révén a Szovátai Elméleti Líceum. Az informatikai laborokat az iskolák csak használatba kapják, a tulajdonjog az iskolákat támogató alapítványoké lesz. - A Testvériskolai Program idén fog elindulni. A költségvetésből erre 40 millió forint van. Az a cél, hogy az Oktatási Minisztérium összefogja, és megpróbálja bővíteni, egyfajta mozgalommá formálni azokat az évek, illetve évtizedek óta létező szórványos kapcsolatokat. Most folyik a már kialakult kapcsolatok teljes körű felmérése, a Magyar Állandó Értekezlet Oktatási Szakbizottságának keretében. Ez nagyon fontos a határon túli magyar gyerekeknek, hogy társaik, barátaik, partnereik legyenek itt. Ami talán még fontosabb: ez erősítené a magyarországi diákok ismereteit a határon túli magyarokról. - Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem 2000 áprilisában megkezdődött létrehozásának és fejlesztésének évtizedes munkája a jószomszédi politika jegyében történik. Hasonló fontossággal bír, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen is erősödjön a magyar nyelvű képzés. Andrei Marga rektor úr is szorgalmazza a magyar nyelvű képzés bővítését, meghívására februárban nyolc magyarországi rektor látogatott Kolozsvárra. A Sapientia Alapítványt is meglátogatták, és tárgyaltak a román akkreditációs bizottság tagjaival is, hogy támogatásukat kérjék az EMTE szakjainak akkreditálásához. A folyamat befejezéséig az egyetem tulajdonosa és működtetője az erdélyi történelmi egyházak által életre hívott Sapientia Alapítvány. A magyar adófizető állampolgárok által nyújtott - az Országgyűlés által az 1999-es és 2000/2001-es költségvetésben is jóváhagyott - összesen közel 6 milliárd forintos támogatás nagylelkű és értékes segítség. Első lépése annak a hosszú távú tervnek, amelynek végeredménye egy teljes erdélyi egyetemi intézményrendszer lesz. A támogatási keretet a Külügyminisztérium felhatalmazása alapján a Határon Túli Magyarok Hivatala kezeli, amely szoros szakmai együttműködést valósít meg az Oktatási Minisztérium Nemzetközi és Határon Túli Felsőoktatási Fejlesztési Programirodájával. A tervezett egyetemi hálózat rektorátusi központja a kolozsvári Bocskai-ház. Négy önálló campusszal - Kolozsváron, Nagyváradon, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában - várja a leendő hallgatókat. Csíkszeredai központtal az élelmiszeripari mérnök, környezetvédelmi mérnök, agrárközgazdász; könyvvitel, gazdasági informatika, rurális gazdaság és szociológia, valamint marosvásárhelyi székhellyel a szociálpedagógia szakok indítási kérelmei a román Akkreditációs Bizottság döntésére várnak, indításuk 2001 őszén várható. Folyamatban van a környezettudományok, az angol nyelv és kultúra, a műszaki informatikus mérnök, a gazdasági informatika, a könyvvitel és számítógépes nyilvántartás, a zenei felsőoktatás szakok akkreditációs csomagjainak összeállítása. Kolozsváron a posztgraduális és kiegészítő képzések igényszintjének felmérése zajlik. Januárban megkezdődött az EMTE jogász-közgazdász szakkollégiumának a szervezése is. Folyik egy több százezer kötetesre tervezett egyetemi könyvtár és informatikai központ terveinek kidolgozása, amely az elképzelések szerint egyben konferencia- és oktatási központ is lesz. Az oktatási programok összeállításával, a nemzetközi kapcsolatok felvételével, valamint az üzleti terv elkészítésével beindult az EMTE Üzleti Iskolájának kialakítása. Az Egyetem elkezdte saját kutatóintézetének felállítását Kutatási Programok Intézete néven. A doktorandusi ösztöndíjpályázat kiírásával elkezdődött a leendő oktatószemélyzet toborozása. - Hasonló ambíciójú, kulcsszerepet betöltő egyetemfejlesztés Szlovákia és Jugoszlávia irányában ebben az évben indult be. Természetesen ezek kisebb mértékűek lesznek, hisz Felvidéken és Vajdaságban a magyarság is kisebb lélekszámú. Szlovákia esetében Komáromban indulna a közgazdasági képzés, ha minden jól megy, akkor idén ősztől. A Vajdaságban is hasonló folyamat körvonalazódik. A komáromi egyetemfejlesztésre a tervek szerint 5-600 millió forintot fordítanánk évente. Vajdaságban terveznek valamilyen felsőfokú, alapítványi formában működő intézményt. - A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénytervezet - az úgynevezett státustörvény - érinti az Oktatási Minisztériumot is. /Guther M. Ilona: Interjú Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszterrel. Szívemhez közel álló a Testvériskolai Program. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./"

"Márc. 10-én Szatmárnémetiben, a római katolikus székesegyházban tizenkét kórus közreműködésével került sor a XI. Ökumenikus kórus-seregszemlére. Az immár hagyományosnak nevezhető eseményt Muzsnay Árpád nyitotta meg, köszöntve annak résztvevőit és Guttman Mihályt, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnökét.A következő kórusok léptek fel: Szatmárnémeti Láncostemplom vegyes kara, Hollóssy Simon vegyes kar /Máramarossziget/, Szatmárnémeti Hám János Iskolaközpont Harmónia vegyes kara, Mons Medius vegyes kar /Felsőbánya/, Krisztus Király kórus /Nagybánya/, Szatmárnémeti Székesegyház vegyes kara, Kertvárosi Református Egyházközség énekkara /Nagykároly/, Koltó-katalini Református Egyházközség vegyes kara, Óvárosi Református Egyházközség vegyeskara /Nagybánya/, Szilágypéri Budai Ézsaiás vegyeskar, Maestoso kórus /Tasnád/, Magyar Baptista Gyülekezet vegyes kara /Szatmárnémeti/. A kórus-seregszemle szervezői voltak: Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Romániai Magyar Dalosszövetség és Muzsnay Árpád. /XI. Ökumenikus kórusseregszemle. "Az Úr hívott ide mindnyájunkat" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 12./"

"Márc. 16-án, pénteken, a Kölcsey Ferenc Kollégiumban rendezik meg a szatmárnémeti gazdatanfolyam résztvevőinek záróvizsgáját, tájékoztatott Fodor István agrármérnök, a tanfolyam vezetője. Fodor István, aki egyben az RMGE megyei elnöke is, elmondotta, hogy a tanfolyamra beiratkozott 32 hallgató többsége rendszeresen látogatta az előadásokat, s így arra számítanak, hogy valamennyien sikeresen vizsgáznak. /(ferencz): Záróvizsga a szatmárnémeti Ezüstkalászos gazdatanfolyamon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./"

"Megjelent dr. Bura László tanár Éltetőnk, mindennapi anyanyelvünk /Status Kiadó, Csíkszereda/ című, nyelvművelő szakcikkeket tartalmazó könyve, a szatmárnémeti székhelyű Identitas Alapítvány gondozásában. A könyv bemutatóján a Kölcsey Ferenc Kollégiumban /Szatmárnémeti/ jelen volt Varga Attila parlamenti képviselő, dr. Lovas János tanár, Birtók József, a Status Kiadó ügyvezetője, valamint a szerző. A könyv kiadását a Szatmár megyei képviselők és szenátorok is támogatták. A könyv célja a romániai magyarság nyelvi tudatának és önazonosságának szolgálása. /Éltetőnk, mindennapi anyanyelvünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./"

"Ápr. 8-án első alkalommal rendezi meg a Szatmárnémeti MADISZ Húsvéti Ünnepváróját, amelynek helyszíne a Kölcsey Ferenc Nemzeti Kollégium. Összehívják a kisebb és nagyobb gyermekeket, akik a foglalkozások és játékok során egyebek mellett, megismerkedhetnek a tojásfestés, tojástartó-készítés tudományával is. /Húsvéti ünnepváró. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./"

"Ápr. 17-22. között tartják Csíkszeredában, a Hargita Megyei Kulturális Központ rendezésében a X. Országos Diákszínjátszó Fesztivált. Idén 13 diákszínjátszó csoport vetélkedik, 2 csapat pedig versenyen kívül szerepel. Az idei ODIF koncepciójának kidolgozásába fiatal szakembert, Csíky Csengele színművészt és drámapedagógust vontak be. Ezúttal nem a seregszemle-jellegre, hanem a profizmus felé közeledésre helyezik a hangsúlyt. A diákcsapatok delegált tagjai Kovács Levente dékán vezetésével műhelymunkákon vesznek részt, és az itt elkészített előadást a fesztivál utolsó napján közönség elé viszi. Az ODIF héttagú, színházi szaktekintélyekből álló zsűrijének elnöke Lohinszky Loránd érdemes művész. /X. Országos Diákszínjátszó Fesztivál - ODIF. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./ A fellépők között van a Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, Orbán Balázs Gimnázium, Székelykeresztúr, Krasznai Ipari Iskolacsoport, Szilágysomlyó gimnáziuma, Tamási Áron Gimnázium, Székelyudvarhely, Áprily Lajos Gimnázium, Brassó, Salamon Ernő Gimnázium, Gyergyószentmiklós, Szilágycsehi Iskolacsoport, Kölcsey Ferenc Kollégium, Szatmárnémeti, Székely Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy és az Árpád Szakképző Iskola, Székesfehérvár színjátszó csoportja. /Országos Diákszínjátszó Fesztivál. Egész napos színjátszás. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 18./ Ápr. 17-én tartották Csíkszeredában az Országos Diákszínjátszó Fesztivál ünnepélyes megnyitóját. A tavalyi fesztiválhoz képest idén kétszeres költségvetésből tudják lebonyolítani a diákszínjátszók találkozóját, s ezért is - a korábbi fesztiváloktól eltérően - a jelen rendezvény nem a seregszemle-jellegre, hanem a profizmus felé való közeledésre helyezi a hangsúlyt. Megnyitóbeszédet mondott Zsombori Vilmos, Hargita megye tanácsának elnöke, illetve Béres András rektor. /Országos Diákszínjátszó Fesztivál. Életképes színházi rendezvény. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 19./"

"Ápr. 27-én Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Kollégiumban hetedik alkalommal rendezték meg a Kölcsey Napokat. A megnyitón jelen volt Erdei Líviusz főtanfelügyelő-helyettes és Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke. Muhi Miklós, a Kölcsey Ferenc Kollégium igazgatója köszönetét fejezte ki a szponzoroknak, akik hozzájárulásukkal segítették a rendezvény létrejöttét. Máriás József újságíró a száz éve született Németh Lászlóra emlékezett, majd kihirdették, hogy a magyar kabinet mostantól a Szilágyi Domokos szaktanterem nevet viseli. /(anikó): Kölcsey Napok - hetedszer. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 28./"

"A Kölcsey Ferenc Kollégium /Szatmárnémeti/ ápr. 27-29-én rendezte meg a már hagyományossá vált Kölcsey Napokat, melynek célja az iskola bemutatása, továbbá más hazai és külföldi iskolákkal történő kapcsolatteremtés. Volt magyar és német nyelvű színdarab-bemutató, tudományos előadás, szavalóverseny, sportvetélkedő, táncbemutató stb. Muhi Miklós igazgató beszámolt arról, hogy meghívták azokat az iskolákat, amelyekkel kapcsolatban vannak. /Kölcsey Napok: Tanulságos és szórakoztató három nap a Kölcseyben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 3./"

"A Szent-Györgyi Albert Társaság /Szatmárnémeti/ máj. 5-én a Kölcsey Ferenc Kollégiumban rendezte meg a VIII. ITTHON helytörténeti vetélkedőt. A tizennyolc versenyző dr. Tempfli Imre A Báthoryak valláspolitikája és Jeney György Egy szatmári czivis visszaemlékezései című köteteiből készült. Csirák Csaba, a Szent-Györgyi Albert Társaság elnöke, az ITTHON helytörténeti vetélkedő főszervezője nyilatkozta: a verseny célja, hogy a fiatalokkal megismertessék Szatmár megye történetét. /ITTHON helytörténeti vetélkedő - nyolcadszor. A legjobb négy versenyző vehet részt a Sárospataki Népfőiskola táborozásán. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 7./"

"Május 19-20-án hatodszor rendezik meg Szatmárnémetiben a Jakabffy Napokat. A mostani rendezvény fő címe: Kis nemzetek és nemzetiségek a harmadik évezred Európájában. A meghívott előadók között van Kósáné Kovács Magda /MSZP/ országgyűlési képviselő, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Eckstein Kovács Péter szenátor, Komlós Attila, az Anyanyelvi Konferencia elnöke, Lőrincz Csaba, a magyar külügyminisztérium helyettes államtitkára, Fedinec Csilla ukrajnai tudományos kutató, Issekutz Sarolta örmény kisebbségi kutató, Varga Attila parlamenti képviselő, Kelemen László burgenlandi közgazdász, Halmos Sándor, a debreceni zsidó hitközség vezetője és mások. Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, a rendezvény szervezésének irányítója jelezte, hogy most lesz a Kárpát-medencei magyar közművelődési ernyőszervezetek első közös programegyeztetése. ük. Három nagy személyiség születésnapjának egybeesése (Jakabffy, Dsida Jenő, Páskándi Géza) alkalmat ad arra, hogy még színesebb legyen a program és minden vendég tehessen egy szál virágot Szatmárnémeti nagy fiainak emlékhelyéhez. Dsida Jenő szobránál már csütörtökön tisztelegnek a Kölcsey Líceum diákjai. /Hatodszor is Jakabffy Napok! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./"

"Május 11-én a Kriterion Könyvkiadó tankönyv- és oktatási segédkönyv-bemutatót tartott Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban. H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója közölte: a Kriterion és a budapesti Nemzeti Tankönyv Kiadó közös vállalatot hoz létre olyan segédkönyvek kiadására, amelyeket a tanárok használni tudnak majd az oktatás terén. /Tankönyvkiállítás a Kölcseyben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 14./"