Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Kovács Zsolt
510 tétel
2014. május 27.
Visszakerült a helyére a székely lobogó Sepsiszentgyörgyön
Kétnapnyi keresés után előkerült a sepsiszentgyörgyi Erzsébet parkból eltűnt óriás székely zászló. Állítólag a szél fújta el. A Magyar Polgári Párt háromszéki elnöke, Kulcsár Terza József hétfőn reggel figyelt fel arra, hogy a központi parki oszlopról eltűnt az általuk tavaly felállított óriás székely zászló. Mivel annak eltávolításáról nemrégiben a brassói táblabíróság is rendelkezett, a polgári párti elnöke Antal Árpád polgármestert hívta telefonon, hogy mi történt a lobogóval. Az elöljáró azonban tájékoztatta, hogy nem ő rendelte el a székely zászló bevonását.
Kulcsár Terza József a rendőrségen készült panaszt tenni, amikor kiderült, hogy a lobogó vasárnap óta a helyi rendőrségen van. Nicoleta Marin rendőrségi szóvivő a keddi sajtótájékoztatón újságírói kérésre érdeklődött kollégáinál, de ők nem tudtak semmit a lobogóról. Később telefonon értesítette a Sláger Rádiót, hogy nem az állami-, hanem a helyi érdekeltségű – közösségi – rendőrségnél kell azt keresni.
A szóvivő szerint vasárnap délután az Erzsébet parkban lévő virágárusok egyike jelentette be az 112-es hívószámon, hogy a szél elfújta a székely zászlót. Azt a helyi rendőrség dolgozói szedték össze, és a székházukba szállították. Kulcsár Terza József elmondta: kedden a helyi rendőrségről átvette a lobogót, és annak további sorsáról hamarosan egyeztet a polgármesterrel.
A sepsiszentgyörgyi önkormányzat egyébként már megkapta a bírósági döntést, arról, hogy a zászlót be kell vonni. Hasonló bírósági ítélet született a kézdivásárhelyi Gábor Áron téren és a város polgármesteri hivatalának homlokzatára kihelyezett székely zászlók ügyében is. A háromszéki elöljárók furcsállják azt, hogy a bíróság nem csak a hivatalokon, hanem köztereken is megtiltja a székely zászló használatát.
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) pedig már szervezett tüntetést Sepsiszentgyörgyön a lobogó védelmében, csütörtökön pedig este 7 órára a kézdivásárhelyi Gábor Áron szobornál szerveznek hasonló megmozdulást.
Kovács Zsolt
slagerradio.ro. Erdély.ma
2014. június 17.
Magyarként Bukarestben, tabu vagy lehetőség?
A román fővárost próbálja közelebb hozni a magyar közösséghez a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) bukaresti szervezete. Nagy-Bege Zoltán a társaság elnöke a nemrégiben szervezett „Magyarként Bukarestben, tabu vagy lehetőség” című konferencia kapcsán rámutatott: várnak minden vállalkozót, karrierépítőt és egyetemistát, aki csatlakozni szeretne a másfél éve megalakult magyar közgazdász közösséghez.
Hozzátette: a rendezvény célja volt eloszlatni a Bukarestet körülölelő tévhiteket magyar sikertörténetek bemutatásával. Az egész napos konferencián több mint 90 érdeklődő vett részt, két harmaduk Bukaresten kívülről, köztük Vajdaságból érkezett.
Az RMKT elnöke, Nagy-Bege Zoltán szerint az előadók megtalálása volt a legegyszerűbb folyamat, hiszen magyar ajkú szakemberből és vállalkozóból nincs hiány a fővárosban. „Az ő példájuk által szeretnénk biztatni és bevonzani a résztvevőket a bukaresti lehetőségekbe”, mutatott rá az elnök.
A konferencián a fővárosi életről szerzett tapasztalatokról beszéltek a házigazda Kósa András a Balassi Intézet igazgatója mellett, Diósi László az OTP Románia-, Pándi Tibor a Citi Bank Románia- és Daradics Kinga a MOL Románia vezérigazgatói. A moderátor Vincze Lóránt, EU Parlamenti Tanácsos volt.
A lapunknak beszámoló Duda Tihamér, az RMKT ifjúsági frakciójának elnöke szerint a felszólalók egyetértettek azzal, hogy Bukarest színes, multikulturális várossá nőtte ki magát, ahol az ország többi részén nem látott lehetőségek fogadják az embert, nem csak gazdasági de oktatási és kulturális szempontból is.
A fővárosi magyar rendezvényen a bankok és kommunikációs cégek kapcsolatáról és az ebben rejlő lehetőségekről beszélt Nagy Ágnes a Román Nemzeti Bank vezetőtanácsának tagja, Szávúj József az iNes tulajdonosa, Csenteri Levente a Combridge vezérigazgatója és Pál Rozália a Garanti Bank Gazdasági igazgatója.
A záró rész gyakorlati útmutató volt az uniós pénzforrásokhoz és pályázatokhoz, melyre meghívottak Dezső Péter a Goodwill Consulting igazgatója, Olti Ágoston az OTP Consulting ügyvezető igazgatója, Rácz Attila az AAM Consulting eladási igazgatója voltak, Gyerkó László a versenytanács képviselőjének moderálásában.
A bukaresti rendezvény borkóstolóval egybekötött vacsorával zárult, ahol lehetőség nyílt kapcsolatépítésre is. A szervezők szerint a kapuk kezdenek megnyílni a Kárpátmedencén innen és túli romániai magyarok között. „Magyarként Bukarestben élni nem tabu, hanem lehetőség!”- összegzett az RMKT elnöke Nagy-Bege Zoltán
Kovács Zsolt. maszol.ro
2014. június 18.
Egymásnak esett két sepsiszentgyörgyi román tanácsos a magyar nyelv miatt
Durván egymásnak esett két sepsiszentgyörgyi román tanácstag a magyar nyelv használata miatt. A Szociáldemokrata Párti (PSD) Rodica Pârvan börtönbe kívánta, nemzetárulónak titulálta és Isten csapását kérte Nemzeti Liberális Párti (PNL) kollégájára Mădălin Guruianura, aki azt nyilatkozta: természetesnek tartja, hogy a magyar tanácstagok anyanyelvükön beszéljenek a bizottságokban. A magyar tanácstagok elképedve hallgatták a szociáldemokrata párti képviselő kirohanását.
Az eset előzménye, hogy múlt hónaptól az RMDSZ frakció javaslatára az önkormányzat bizottsági ülései is magyar nyelven zajlanak, és az elhangzottakat tolmács fordítja románra. A sepsiszentgyörgyi önkormányzat ülésein már a 215/2001-es helyi közigazgatási törvény elfogadása óta, tehát 13 éve anyanyelven zajlanak a tanácsülések, most a nyelvhasználatot kibővítették azzal, hogy a bizottsági üléseken is minden tanácstag anyanyelvén szólalhat meg.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) tanácstagja Rodica Pârvan viszont sérelmezi ezt, és a szerdai tanácsülésen kifejtette: a magyar nyelv használatával a román közösség képviselőit meg akarják félemlíteni és szerinte a magyar tanácstagok visszaélnek a helyi közigazgatási törvény előírásaival, pénzt és időt veszítenek, mert tolmácsra bízzák a fordítást.
Antal Árpád polgármester válaszában elfogadhatatlanak nevezte, hogy a szociáldemokrata párti képviselő megfélemlítésként értelmezze azt, ha magyar beszédet hall, és rámutatott: az Európai Unióban egyformán hivatalos a magyar és a román nyelv. Az elöljáró azt is elutasította, hogy visszaélés lenne egy 13 éve hatályban lévő törvény használata, valójában ezt az intézkedést 2001-ben kellett volna meghozni, mondta a polgármester, aki szerint egyik idős helyi tanácsos hívta fel nemrégiben a figyelmet erre a hiányosságra.
Antal Árpád emlékeztette a szociáldemokrata tanácstagot, hogy a Románia 2008-ban ratifikálta a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Kartáját, amely a belső törvénykezés részévé vált. Az szerint pedig minden nyelvi jogot biztosító költség, így a kétnyelvű utcatáblák, a kétnyelvű intézmény-feliratok, de akár a sepsiszentgyörgyi önkormányzat tolmácsának költsége is az államot kellene terhelje. „A multikulturalitás költséges és időigényes, de európai és fontos élni ezzel a joggal”, mondta Antal Árpád.
Ezt követően Mădălin Guruianu a Nemzeti Liberális Párt tanácstagja szólalt fel és kifejtette, hogy nem zavarja őt, hogy magyar kollégái anyanyelvükön beszélnek, és természetesnek tartja, hogy élnek a nyelvi jogaikkal. Mădălin Guruianu szerint Rodica Pârvan problémafelvetése manipuláló, hiszen a 215/2001-es közigazgatási törvényt a PSD-s Adrian Năstase kormány fogadta el, ezért ellentmondásos, hogy 13 év elteltével egy szociáldemokrata tanácsos panaszkodjon emiatt.
Ekkor Rodica Pârvan kifejtette: előbb utóbb mindenki megkapja Isteni büntetését, így járt Adrian Năstase is, aki jelenleg börtönben tartózkodik, és figyelmeztette liberális párti kollégáját, hogy ő is oda juthat.
A vita folytatásában Mădăin Guruianu azt kérdezte Rodica Pârvantól, hogy szerinte azért került Năstase börtönbe, mert kormánya elfogadta a kisebbségeknek nyelvi jogokat biztosító törvényt? Válaszul Rodica Pârvan nemzetárulónak titulálta liberális párti kollégáját és azt nyilatkozta: azt várja mikor éri őt el az Isteni igazságszolgáltatás.
Kovács Zsolt
slagerradio.ro. Erdély.ma
2014. október 9.
A mesterség is lehet hivatás
Az egykori erdélyi református püspök, Szász Domokos nevét vette fel az Orbán Viktor által Kolozsváron felavatott új magyar nyelvű szakiskola. A mérföldkőnek számító eseményen a magyar miniszterelnök úgy fogalmazott: eljött az ideje az erdélyi magyar szakoktatási rendszer megújításának. 
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke avatta fel október 3-án Kolozsváron a Református Kollégium szeptemberben indított szakoktatásának új épületét. A tízéves jogvita után az Erdélyi Református Egyházkerülethez visszakerült épületet 1895-ben építtette az egyházkerület akkori püspöke, Szász Domokos. Az új református szakiskola a jeles egyházi vezető nevét viseli.
Orvos és gázszerelő: egyformán fontos
„A Magyarország határain kívülre irányuló támogatások többségét oktatásra és nevelésre fordítjuk. Ez így helyes, ha a cél a nemzet megmaradása és gyarapodása” – fogalmazott Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök a Kárpát-medencei magyar középiskolai, kollégiumi rendszer és a magyar nyelvű felsőoktatás megteremtése és megszilárdítása után fontosnak tartja a magyar nyelvű szakoktatás újjáélesztését. „Az egyházi intézményeknek mindig készen kell állniuk, hogy megfeleljenek az új idők kihívásainak. Ez a kihívás Erdélyben ma azt jelenti, hogy élesszük újra a magyar nyelvű szakoktatási rendszert.” A református egyháznak az erdélyi magyar oktatásban betöltött szerepét ecsetelve a miniszterelnök így fogalmazott: „Minden szakma becsülete két olyan pilléren áll, amely mélyen gyökerezik a protestáns hagyományokban: képzés és hivatás. Felszínre kell hoznunk a képzés és a hivatás eredeti értelmét. Ezekre pedig leginkább azok hivatottak, akik még ismerik e szavak valódi értelmét.”
Orbán Viktor hosszan beszélt a különböző szakmák és mesterségek becsületének visszaszerzéséről. „Hibát követünk el, amikor a hivatás fogalmát szakmákhoz, és nem emberekhez társítjuk. Valójában mindenki hivatást gyakorol, aki felelősségteljesen végzi munkáját, és lelkiismeretesen dolgozik. Olyan városban, ahol nem lelkiismeretes emberek gyűjtik össze a szemetet, vezetik a buszokat és nyírják a füvet, senki sem élne szívesen és hosszú ideig.” Az embernek nemcsak az orvosát kell nagy körültekintéssel megválasztania, hanem a gázszerelőjét is, ennek ellenére ma is gyakran értetlenséget szül, amikor egy foltozott nadrágú, olajos kezű ember saját munkájára hivatásként tekint. Pedig a protestáns értelmezés szerint a hivatás Istentől kapott elhivatás, amelyet mindenkinek a saját szakterületén kell betöltenie: fodrászként, vízszerelőként, politikusként, atomfizikusként. „Egy hazának sokféle mesterségre van szüksége” – summázta a magyar miniszterelnök.
Mentés végveszélyben
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke szerint az erdélyi magyar közösség újra kezébe vette gyermekei taníttatását, miután felismerte a végveszélyt: lassan elfogynak az egy-egy szakmát mesteri fokon művelő emberek. Napjainkra érett be az a kommunista időszakbeli riogatás, hogyha a gyerek nem tanul, kollektivista vagy gyári munkás lesz. A rendszerváltás utáni egyetemi dömping rátett egy lapáttal a mesterségek gyors elértéktelenedésére, elhitetve a közvéleménnyel, hogy csak az számít megvalósításnak, ha valaki mérnök, tanár vagy orvos lesz. Ez oda vezetett, hogy fiataljaink több egyetemi diploma birtokában is kiszolgáltatottakká válnak, nem találnak munkát. Erdély szórványvidékein a helyzetet az is súlyosbította, hogy alig léteznek magyar nyelven oktató szakiskolák.
Ezen igyekezett változtatni a református egyház. A püspök kijelentette: az anyaország támogatása nélkül a református kollégium és az egyházkerület együttes akarata ellenére sem jött volna össze az új szakiskola. „Nem egészen tíz hónappal ezelőtt fordultam Orbán Viktor miniszterelnökhöz. Ő nem csak megértett, és hátba veregetett, hogy így tovább, püspök úr, hanem szavait tett is követte” – mondta a püspök. Az iskolaavatás ünnepi pillanataiban Kató Béla nem felejtett el szólni a szakoktatás körüli dilemmákról sem: „Az igazi kérdés: sikerül-e megváltoztatni itthon a szakoktatást övező negatív hozzáállást? Én hiszem, hogy igen! Egyetlen gyereket sem hagyunk elveszni.”
Csillagos tanműhelyek
A Székely Árpád igazgató által vezetett kolozsvári Református Kollégium szűk egy évvel ezelőtt úgy vállalta fel az új tanintézet létrehozását, hogy az alapozás idején tucatnyi kérdésre még nem ismerték a választ. A tanfelügyelőség, a magyar főkonzulátus, Kolozsvár magyar alpolgármestere, az RMDSZ oktatási főosztálya és az Erdélyi Református Egyházkerület informális találkozói után hosszú ideig nem mozdult semmi, hiszen egyetlen biztos pont volt a történetben: a visszakapott egykori szeretetotthon lelakott, tönkrement épülete. Felújítására és az iskola beindítására azonban a román állam nem adott pénzt. Az időközben korrupció vádjával letartóztatott magyar főtanfelügyelő-helyettes, Péter Tünde volt az iskolaindítás legfőbb világi támogatója, ő segédkezett a különböző tanügyi engedélyek beszerzésében.
Az iskola elindításához tehát nélkülözhetetlenné vált a magyar állami támogatás: információink szerint magyarországi költségvetési forrásokból 600 ezer euróval támogatták az iskolaépület teljes felújítását és berendezését. A Szász Domokos szakiskolát nemcsak külsőleg, hanem berendezésében is a kor követelményei szerint újították fel és rendezték be. A szakácsképzést szolgáló modern konyha a legelegánsabb étterem konyhája is lehetne, az elektronikus műszerekkel felszerelt tanműhelyek is jól képzett elektronistákat ígérnek. A szakmai és elméleti oktatást nagyszerűen felszerelt laborok is biztosítják. Kató Béla püspök szerint sikerült kedvező áron beszerezni a szükséges felszerelést, ilyen szempontból is sikertörténet az egykori szeretetotthon gyors ütemű felújítása és átadása.
A jó képzés cégérdek
Az eredeti elképzelés szerint a kolozsvári Református Kollégium lelkész-tanára, Kovács Tibor lett volna az új szakiskola igazgatója, a megyei tanfelügyelőség azonban a mindössze három osztályból álló új tanintézet élére nem hagyott jóvá külön vezetőt, így a fiatal lelkész a püspökség megbízottjaként felel a szakoktatási vonalért. A szeptemberben 79 gyerekkel, román tanfelügyelőségi és minisztériumi engedéllyel hivatalosan elindított három szakiskolai osztályban 30-an szakácsnak, 23-an fodrásznak tanulhatnak, 26-an pedig két szakmát is elsajátíthatnak: az elektronista képesítés mellett gáz-vízszerelői szakmunkásdiplomát kapnak.
Az elmúlt időszak egyik sok ismeretlenes feladványa volt a szaktanárok, mesterek alkalmazása. A kolozsvári magyar szakemberhiánnyal járó gondokat az is súlyosbította, hogy a kollégium három szakiskolai osztályra senkinek sem tudott főállást ajánlani. Ilyen körülmények között a püspökség kedvezményeket biztosított az ott tanító magyar szakembereknek. A szakácsosztály oktatását elvállaló szakember-vállalkozó, Kovács Zsolt mesterszakács, a Mikó étterem üzemeltetője például megkapta az iskola diákjainak étkeztetési jogát: az ő cége szállítja a bentlakóknak és az iskolában étkező kisebb osztályok diákjainak a napi menüt. A fodrászoktatásra is sikerült tanári diplomával rendelkező magyar vállalkozót találni Somkodi Noémi fodrászoktató tanár személyében, az elektronikai szakra pedig eddig román iskolában oktató magyar mérnök-tanár, Katona Kálmán jelentkezett, akinek régi álma magyar szakiskolában tanítani. Hozzájuk társul Béner István víz-gázszerelést oktató mérnök-tanár, doktorandusz is.
Kovács Tibor szerint ebben a tanévben véglegesítik azon kolozsvári cégek körét, ahol a diákok a szakmai gyakorlatot végzik. A hároméves szakiskolai képzésben ugyanis az első év inkább elméleti képzést jelent, és csak második évtől kötelező az állandó szakmai gyakorlat egy vállalati telephelyen. A kezdeti tartózkodások ellenére potenciális partnerekben nincs hiány. Az ünnepélyes avatón az Emerson multinacionális cég kolozsvári igazgatója, Hopka Balázs elmondta: ma már egyetlen nagy cég sem várhatja, hogy az iskolák futószalagon szállítsák neki a jobbnál jobb szakmunkásokat. Ehhez partneri viszonyt kell kiépíteniük az oktatási intézményekkel, s ebben a törekvésben az Emerson élen jár.
Kijárat a zsákutcából
A szakiskola természetesen nem jelenti a továbbtanulás zsákutcáját. A három éves képzés után a szakmunkásdiplomával rendelkezők beiratkozhatnak egy líceum 11. osztályába, esti vagy nappali tagozatra. Kovács Tibor örömmel nyugtázza, hogy sok fiatal eleve azért iratkozott a magyar szakiskolába, mert szakmát akar tanulni. Közülük többen is megállnák a helyüket a kollégium líceumi osztályaiban, sok a jó képességű gyerek, tehát eleve tévhitnek bizonyul, hogy szakmát tanulni csak a leggyengébbek jönnek. „Akinek jó a kézügyessége, de nem megy neki túl jól a matek, nem feltétlenül buta gyerek. Mindössze annyit jelent, hogy 5-8. osztályban mindenkit egyforma szempontrendszer szerint bírálnak el, nincs pályaalkalmassági előkészítés. Ez a rendszer alapos változtatásra szorul” – fogalmaz a kolozsvári magyar szakiskola új egyházi vezetője. A Szász Domokos szakiskola már ezen az úton jár.
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2014. október 13.
Az iskolaigazgatókat fenyegeti a háromszéki prefektus
Perrel fenyegeti a sepsiszentgyörgyi iskolaigazgatókat a prefektus, ha felszerelik a tanintézetekre a kétnyelvű feliratokat.
Az újabb, magyar feliratok elleni támadást Rodica Pârvan szociáldemokrata párti városi tanácstag panaszlevele indította el.
A Constantin Brâncuşi Szakközépiskola igazgatója írásban fordult a prefektúrához és a polgármesteri hivatalhoz, nehezményezve, hogy az önkormányzat minden, az alárendeltségébe tartozó tanintézményre új, kétnyelvű táblákat szereltet. Marius Popica Kovászna megyei prefektus válaszlevelében leszögezte, az új táblákról hiányzik a Románia felirat, az ország címere és a román nemzeti színek, felszólította az iskolaigazgatókat, ne tegyék ki a táblákat, így elkerülhetik a későbbi pereket.
Sztakics Éva alpolgármester híradónknak elmondta: az új táblákat az önkormányzat rendelte, ezekről egyetlen kormányhatározat rendelkezik, és abban az áll, hogy kötelező módon az iskola nevét vagy számát, és esetleg a logóját kell feltüntetni, semmi egyebet.
Az új táblákon is ennyi áll, elől a román, utána a magyar felirat. Melléje terveznek egy ovális táblát a város nevével és a kormány által is jóváhagyott címerével. „A napokban elkezdjük felszereltetni az új táblákat, a prefektusnak nem lehet kifogása ezek ellen, a törvény betartásával készültek, az építkezési engedélyeket is kiváltottunk. Az épületek a város vagy az egyházak tulajdonában vannak, az iskolaigazgatók csak ügykezelők, tehát annak sincs értelme, hogy őket fenyegetik perrel."- szögezte le az alpolgármester.
Kovács Zsolt
marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma
2014. október 30.
Támadások kereszttűzébe került a brassópojánai tárgyalás
Nem kérünk erkölcsi bizonyítványt azoktól, akikkel az autonómiáról beszélünk, szögezte le Tamás Sándor a háromszéki önkormányzat vezetője annak kapcsán, hogy a brassópojánai román-magyar tárgyalásokat szervező Friends of Project on Ethnic Relations egyesületet Bukarestben jegyezték be és feltételezések szerint annak hátterében a korrupcióval vádolt Viorel Hrebenciuc szociáldemokrata politikus áll.
Tamás Sándor szerint számunkra az a legfontosabb, hogy az autonómiát képviselőjék minden fórumon, az autonómiáról bárkivel leülnek tárgyalni, az a lényeg, hogy ugyanazt mondják Kézdikőváron, Bukarestben és Brüsszelben. Az elmúlt egy év alatt több külföldi diplomata, és külföldi sajtókiadványok képviselői keresték meg őket, a Székelyföldi autonómia- törekvések iránt érdeklődtek. Ebbe a sorba illeszkedett az amerikai Allen Kassof megkeresése is.
„Nem áll módunkban leellenőrizni, hogy az amerikai titkosszolgálatok, az amerikai külügy, vagy a NATO áll a tárgyalások hátterében, minket Allen Kassof hívott meg, hogy közvetíteni szeretne a románok és a magyarok között", mutatott rá Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint az biztos: a tárgyalás szervezői képesek voltak arra, hogy egy asztal mellé ültessék a román politikai elit képviselőit a bukaresti sajtó mérvadó véleményformálóit és a székelyföldi politikusokat. Antal Árpád hangsúlyozta: most, hogy árulónak bélyegezték őket, az a kérdés, hogy elmenjenek-e a februári találkozóra, vagy döntsék el a románok és az amerikaiak a romániai magyarság jövőjét.
Kovács Zsolt
marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma
2014. október 30.
Lövészárok-politika lett az autonómiaképviselőetből
Az RMDSZ háromszéki politikusai számára a legfontosabb, hogy minden fórumon az autonómiát képviselőjék, a lényeg az, hogy bárkinek Kézdikőváron, Bukarestben vagy Brüsszelben is ugyanazt mondják – nyilatkozta Tamás Sándor. A Kovászna Megyei Tanács vezetője, a háromszéki RMDSZ elnöke szerint azok, akik most bűnszövetkezetet, árulást kiáltanak elvesztették arányérzéküket.
A politikus arra reagált, hogy a Krónika szerint nem amerikai, hanem Bukarestben bejegyzett civil szervezet közvetítésével zajlott Brassópojánán az a több napos kerekasztal beszélgetés, amelyen az RMDSZ és a román parlamenti pártok képviselői a Székelyföld jövőjéről tanácskoztak.
A lap szerint a Friends of Project on Ethnic Relations (FPER) egyesületet májusban jegyezték be Bukarest egyik kerületi bíróságán, és annak hátterében az a Viorel Hrebenciuc szociáldemokrata politikus áll, akit korrupció gyanújával éppen kedden vettek őrizetbe az ügyészek. „A FPER nem amerikai, hanem román szervezet, amely csak azt a látszatot próbálja kelteni, hogy az Egyesült Államok közvetít a két fél között” - idézte a lap Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökét.
„Egyesek számára savanyú a szőlő”
Tamás Sándor emlékeztetett, hogy a brassópojánai román-magyar tárgyalások első hírére egyesek még azért panaszkodtak, hogy őket miért nem hívták meg az eseményre. Kijelentette: a meghívottak személye nem rajtuk múlott, és úgy értékeli, a mostani támadások annak tulajdoníthatóak, hogy egyesek számára „savanyú a szőlő”.
A politikus elmondta: az elmúlt időszakban több amerikai, belga, francia és más országok diplomatái, illetve mérvadó nemzetközi kiadványok képviselői keresték fel a háromszéki magyar elöljárókat és a székelyföldi autonómia törekvések iránt érdeklődtek. Hozzátette: Izsák Balázs azt gondolja, kizárólagos joga van az autonómiáról, a székely zászlóról tárgyalni, holott az a jó, ha minél többen képviselőik az ügyet.
A háromszéki tanácselnök szerint Izsák Balázs átlépett a pártsemleges oldalról a pártpolitikába. Ezt is bizonyítja, hogy a napokban kirúgták Bíró Zsoltot, az MPP elnökét az SZNT-ből, mert nem az ő szájuk íze szerint képviselőte az autonómia ügyét. „Háromszéken arra törekszünk, hogy a nemzetpolitikát segítsük elő, ezért mindenki mellé odaállunk, aki Székelyföld ügyét előre viszi” – mondta Tamás Sándor.
„Nem állt módunkban ellenőrizni”
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, az RMDSZ helyi elnöke kifejtette: nem tartották titokban, hogy részt vettek a tárgyalásokon és azt se, hogy miről tárgyaltak. Rámutatott: őket Allen Kassof (szerk. megj: a Project Of Ethnic Relations szervezet volt elnöke) hívta meg a beszélgetésekre, és elmondta, hogy közvetíteni akar a magyarok és románok között. A polgármester szerint nem volt hiba részt venni a brassópojánai találkozókon, azt viszont nem áll módjukba leellenőrizni, hogy ki áll a tárgyalásokat szervezők mögött: "az amerikai titkosszolgálatok, a NATO vagy amerikai külügy".
Az biztos: a tárgyalás szervezői képesek voltak arra, hogy egy asztal mellé ültessék a román politikai elit képviselőit a bukaresti sajtó mérvadó véleményformálóit és a székelyföldi politikusokat – szögezte le. A sepsiszentgyörgyi elöljáró rámutatott: tíz éve politizál, ezért rajta senki nem kérheti számon Neptunt, de a tíz év alatt tudomása szerint ilyen szintű román magyar találkozó nem volt román és magyar politikusok között.
A háromszéki politikusok ezeken a találkozókon markánsan képviselőték a székelyföldi autonómia ügyét. Antal Árpád szerint most, hogy leárulózták őket, az a kérdés hogy februárban elmenjenek-e az újabb találkozóra, vagy beszéljék meg az amerikaiak és a románok, hogy mit kell kezdeni az itt élő magyarokkal?
„Újra kell gondolni az SZNT szerepét”
Antal Árpád kifejtette: mindig üdvözölték, amikor az SZNT nemzetközi kapcsolatokat épített, nem bagatellizálták azokat. Szerinte a brassópojánai román-magyar tárgyalásokat és az azon részt vevő magyar politikusokat érintő támadások kártékonyak, egyesek megpróbálják kiásni azokat a lövészárkokat, amiket Háromszéken megpróbáltak betemetni.
Emlékeztetett, hogy az RMDSZ most sem sajátította ki kampány célokra a Székelyek Nagy Menetelését, és a rendezvény idején se vittek magukkal pártjelképeket. Izsák Balázs pedig ma is az RMDSZ-es önkormányzati képviselőkkel lépked előre, olyan körülmények között, hogy a jogi felelősség a szövetség polgármestereit és helyi tanácsosait terheli az autonómiahatározatokért és a kitűzött székely zászlókért.
Antal Árpád szerint eddig értelmes munkamegosztás volt, de azzal, hogy Izsák Balázs felmegy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) pódiumaira, elkötelezte magát egy politikai szervezet mellett, ezért újra kellene gondolni az SZNT szerepét. Kifejtette: ők soha nem kérték az SZNT-től, hogy legyen az RMDSZ mozdonya vagy utánfutója, hanem éppen azt, hogy legyen pártsemleges.
Kovács Zsolt
maszol.ro
2014. november 18.
Borboly: a magyar szavazók megmutatták, merre haladjunk
„Új helyzetben vagyunk, a hogyan továbbról kell beszélgetni. A második választási forduló arról szólt, hogy kormányon maradni, vagy ellenzékbe vonulni? A magyar szavazók megmutatták merre kell haladjon az RMDSZ”, mutatott rá a Marosvásárhelyi Rádiónak adott interjúban Borboly Csaba, aki szerint a következő másfél-két évben a belső magyar szövetség összekovácsolásán kell dolgozni, hiszen 500.000 magyar szavazó tudja, mit akar.
A megújulás folyamatát belsőleg kell elindítani, véli a Hargita megyei politikus, aki szerint sok minden nem mehet ezután úgy, mint eddig, új időszámítás kezdődik, szembe kell nézni a valósággal, ki kell beszélni a dolgokat. Borboly Csaba szerint nem a PSD-vel kell keresni a „hogyan továbbot”, hanem a magyar lakosság által leadott szavazat alapján kell változtatni.
„Most nem érdemes hatalmi pozíciókra saját politikusokat előre futtatni, a vasárnapi szavazás véleménynyilvánítás volt a politikusokról is, és a nép akarata törvény. Tartalmilag is kell újítani”, fejtette ki a rádióinterjúban Borboly Csaba.
A romániai magyarok szavazatai arról szóltak, hogy az RMDSZ kormányon legyen, vagy ellenzékben, mutatott rá Borboly Csaba az RMDSZ Hargita megyei elnöke, aki a sajtónak kifejtette: értékelendő, hogy Románia új arcát mutatta fel, amikor protestáns, szász államfőt választott. Hozzátette, jó volt az RMDSZ döntése, amikor arra biztatott, hogy mindenki belátása szerint szavazzon, mert ezzel a korábban megrendült bizalmat sikerült valamennyire visszahozni.
Kovács Zsolt
maszol.ro
2014. november 27.
Egyetlen „magyarbarát" tervezet három másik ellen
Négy zászlós törvénytervezet van a parlamentben, abból három ellehetetleníti a magyar szimbólumok használatát, mutatott rá Klárik László háromszéki RMDSZ-es szenátor.
A Nemzeti Liberális Párt javaslata szerdán hallgatólagosan átment a Szenátuson, annak ellenére, hogy a törvényalkotás minden szintjén negatívan véleményezték. A Képviselőház fog majd dönteni a sorsáról. A tervezet kihágásból bűncselekménynek minősíti a zászlótörvény előírásainak megsértését. A szociáldemokraták egy tervezete megtiltaná Románia területén minden más zászló használatát és legtöbb százezer lejes bírságot helyezne kilátásba. Ez is átment hallgatólagosan a felsőházban, mondta a háromszéki szenátor.
Bogdan Diaconu független képviselő tervezete a legdurvább, még az is megtiltja, hogy a romániai közalkalmazottak külföldön nem-román zászlót lobogtassanak. Egyetlen „magyarbarát" tervezet van a jogalkotóknál, ezt is a Szociáldemokrata Párt nyújtotta be az RMDSZ nyomására, ez a helyi közigazgatási egységek zászlójának elfogadását szabályozza.
„A szociáldemokratáknak van két törvénytervezetük, egyik jó nekünk, a másik fáj. Azt játsszák, hogy egyik kezükben a korbács, a másikban a cukor, hiszen bármikor bármelyiket elővehetik, és megszavazzák."- ecsetelte Klárik László
Kovács Zsolt
marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma
2014. november 28.
Antal Árpád: az RMDSZ meghallgatta a választók üzenetét
Antal Árpád üdvözli az RMDSZ döntését, hogy kilép a kormányból. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint a szövetség vezetősége meghallgatta az erdélyi magyarok üzenetét.
Egyértelmű, hogy az emberek azt akarják, hogy szakítsunk a Ponta-kormánnyal és ezt a határozottan kinyilvánított népakaratot tiszteletben kell tartani, mutatott rá Antal Árpád, aki hozzátette: örömmel fogadta ezt a döntést, mert korábban is felhívta a figyelmet arra, hogy ez a lépés szükséges ahhoz, hogy az RMDSZ visszatérjen a gyökereihez, hogy alulról építkezve helyreállítsák a megrendült bizalmat.
„Fontos, hogy az RMDSZ kapui szélesre legyenek tárva, hogy azon bejöhessen minden erdélyi magyar ember. Én azt remélem, hogy ez a lépés előrevisz bennünket a székelyföldi törekvések sikerre vitelében és segít bennünket abban, hogy új és szorosabb társadalmi szerződés jöjjön létre az RMDSZ és az erdélyi magyarság között", nyilatkozta Antal Árpád.
Kovács Zsolt
marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma
2014. december 1.
Újra a sepsiszentgyörgyieket provokálta az Új Jobboldal
Sepsiszentgyörgyön a más megyékből bevonuló szélsőséges fiatalok miatt ismét a magyar közösség elleni harsány tüntetésbe fulladt a román nemzeti ünnep. Bár a helybéli románság néhány képviselője különböző gesztusokkal próbálta tompítani a szélsőséges megmozdulás élét, az nemigen sikerülhetett miközben mások „kifele a magyarokkal az országból” rigmusokat kiabáltak.
A háromszéki megyeszékhelyen ma (hétfőn) 11 órakor a város főutcáján való felvonulással kezdődött meg a december 1-i ünnepség. A hivatalos ünnepi rendezvényhez idén harmadik alkalommal csatlakozott a Noua Dreapta – Új Jobboldal nevű szélsőséges nacionalista szervezet, amely mintegy 100 fiatalt toborzott az „egyesülés menetének” nevezett demonstrációhoz.
A Noua Dreapta távolabbról érkező tagjai már tegnap autóbuszokkal érkeztek a háromszéki megyeszékhelyre, ahol az ortodox katedrális közelébe parkolták le járművüket, hétfőn pedig a szomszédos Brassó megyéből csatlakozott hozzájuk még néhány társuk. A csoport rendőri és csendőri kísérettel vonult az ortodox katedrális elé, ahol csatlakoztak az ünneplőkhöz, igaz mintegy ötven méternyire lemaradva vonultak az ünneplő helybéliek mögött.
Több fiatal román népi viseletet, vagy katonai ruhát viselt, és mindannyian román nemzeti zászlót, az Új Jobboldal jelképét-, és Avram Iancut ábrázoló zászlókat lobogtatva vonultak végig a városközpontban, és hangosan skandálták, hogy „Székelyföld nem létezik”, „Hargita és Kovászna Román föld”, „Kifele a magyarokkal az országból”, „A román nyelv az egyetlen uralkodó” és, hogy „Románia a románoké”.
A Mihai Viteazul térre érve kifeszítették a „Magyar szeparatizmus ellen” és a „Románia nemzetállam, egységes és oszthatatlan” feliratú bannereket és egy óriási román nemzeti zászlót. Ezután kezdődött el a hivatalos ünnepség, amelynek során a helyi hatóságok és intézményvezetők koszorúkat helyeztek el a Mihai Viteazul szoborhoz.
A Noua Dreaptă – Új Jobboldal érkezésének hírére az elmúlt napokban Mădălin Guruianu sepsiszentgyörgyi liberális párti tanácstag kezdeményezésére a helyi tanács tagjai közös állásfoglalásban határolódtak el minden szélsőséges megmozdulástól. Emellett egyik helyi román nyelvű napilap a Mesagerul de Covasna kezdeményezésére indult kampány „hozd magaddal egyik magyar barátodat is” címmel. Az újság képviselői a mai (hétfői) ünnepségen román nemzeti színű zászlókat osztogattak, és kínálták azokat a helyszínen lévő magyar újságíróknak is. Azok azonban visszautasították a trikolór átvételét arra hivatkozva, hogy üdvözlendő lenne a gesztus ha mindekközben ne hangoskodnának olyanok, akik a magyar közösség ellen uszítanak.
Sepsiszentgyörgyön egyébként idén nem szervezett ellentüntetést a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM). Közleményük szerint, hagyják a magyarellenes Noua Dreapă – Új Jobboldalt saját csapdájába vonulni. A HVIM erdélyi szervezetének vezetősége és tagsága nevében megfogalmazott közleményben emlékeztetnek, hogy már számtalanszor volt alkalmuk „farkasszemet nézni” az Új Jobboldal felvonuló tagjaival, akik „minden alkalommal a karhatalmi szervek védőgyűrűjében ordították az őslakos székelység szemébe, hogy takarodjanak a földjükről, hogy Székelyföld nem létezik”.
Kézdivásárhelyen ma gyászlobogók között vonultak fel az ünneplő románok. A céhes városban mintegy négyszázan vettek részt a román nemzeti ünnepen szervezett felvonuláson. A város néhány főtéri épületére ekközben fekete lobogókat tűztek ki, amelyekre magyar zászlót helyeztek el.
Kovács Zsolt
slagerradio.ro
Erdély.ma
2014. december 9.
Kíméletlenül terjed a mocskos kezek betegsége Háromszéken
Háromszéken még mindig tombol a sárgaság járvány. A Hepatitis A vírussal idén megfertőzött betegek száma megközelítette a háromszázat, közölte Nagy Demeter István.
A sepsiszentgyörgyi kórház szóvivője szerint a sárgasággal fertőzött betegek jelentős része kiskorú. Az elmúlt héten hét gyereket utaltak be a kórház fertőző betegségek osztályára. Mint arról beszámoltunk, Háromszéken az iskolakezdés után, szeptembertől ütötte fel fejét a kór, a megszokottnál több a sárgaságos megbetegedés.
Járványügyi szakemberek szerin némely fertőzöttnél enyhébb lefolyású a kór, így nem mindenki kerül kórházba, de terjesztheti a betegséget. Árapatakon, Bölönpatakon, Száldoboson és Sepsiszentgyörgyön vannak Hepatitis A gócpontok, ott,ahol közegészségügyi problémák vannak, vagyis az érintettek sokan laknak egyszobás viskókban, nincs illemhely vagy folyóvíz.
A hepatitisz A-t a mocskos kezek betegségének nevezik, a vírus levegőn keresztül nem terjed. Szakembereik szerint a sárgaság ott jelent meg, ahol a lakosság hatóságilag nem ellenőrzött, természetes források vízét fogyasztja. Az orvosok a gyakori kézmosást tartják a leghatékonyabb megelőzésnek, ugyanakkor azt javasolják, hogy kerülni kell az ellenőrizetlen víz-lelőhelyeket. 
Kovács Zsolt
maszol.ro
2014. december 10.
Ötezer lej bírság a magyar himnusz elénekléséért
Precedens nélküli bosszúhadjáratot indított a magyar közösség ellen a háromszéki prefektus. Marius Popica olyant tett, amire a forradalom óta eltelt 25 évben nemigen volt példa: a magyar himnusz köztéren való eléneklése miatt büntetett.
A Magyar Polgári Párt „mikulás ajándékként”, féléves késéssel kapott 5000 lejes pénzbírságot, amiért június 4-én, a sepsiszentgyörgyi Trianon megemlékezésen elénekelték a magyar himnuszt – mondta el szerdai sajtótájékoztatóján Bíró Zsolt.
Az MPP elnöke provokálónak és a magyar közösség elleni nyílt támadásnak minősítette a prefektusi eljárást. „Mi következhet ezek után, a templomainkban is megtiltják az egyházi énekek eléneklését?” – tette fel a kérdést a polgári párti politikus, aki szerint, ha valaki bármelyik EU-s országban elénekli az unió 27 himnuszát, azt megtapsolják, mindössze a 21. század Romániájában jár ezért büntetés.
Marius Popica, Kovászna megyei prefektus a himnuszos büntetés esetében is az 1157/2011-es törvényre hivatkozik – akárcsak a kézdivásárhelyi polgármesteri hivatalra kiszabott román zászlót büntetés esetében –, amely szerint „más állam himnuszát el lehet énekelni a másik állam közméltóságának jelenlétében”. Ebből vonta le azt a következtetést, hogy ha nincs jelen más állam közméltósága, akkor nem lehet elénekelni, mutatott rá Bíró Zsolt.
Az MPP-re kiszabott büntetés értéke is rosszindulatot sugall, hiszen rögtön a maximális 5000 lejt szabta ki a prefektus, és ezzel próbál bosszút állni a polgári párt által november 29-én, Sepsiszentgyörgyön szervezett jogkövetelő megmozdulás miatt, véli Bíró Zsolt. Az MPP országos elnöke felhívja a figyelmet, hogy akárcsak az ugyanaznap (december 2-án) kiállított kézdivásárhelyi büntetés esetében, a büntető jegyzőkönyvet Marius Popica prefektus írja alá, és tanúként Sebastian Cucu alprefektus szerepel.
Ez „ocsmányság”
Az MPP sepsiszentgyörgyi elnöke, Bálint József szerint „ocsmányság” amit a prefektus tett, hiszen nem tudnak arról, hogy 25 év alatt valakit megbírságoltak volna, amiért elénekelte a magyar himnuszt. A magyar himnusz egyházi zsoltár és nem csak Magyarország himnusza, hanem minden magyarok himnusza, amit valamennyi rendezvényen el szoktak énekelni a magyar közösség tagjai. Lavinát indíthat a háromszéki prefektus büntetése, hiszen június 4-e után legalább tíz alkalommal elénekelték még azt köztéren, tette hozzá Bíró Zsolt. 
Az MPP országos elnöke rámutatott: a sepsiszentgyörgyi bíróságon fellebbezik meg a büntető jegyzőkönyvet, de az esetről tájékoztatják a nemzetközi közvéleményt, az európai nagykövetségeket és az Egyesült Államok diplomáciai képviseletét is.
Kovács Zsolt
maszol.ro
2014. december 11.
Vitéz lélek Kovásznán
Ismét színpadon a Pokolsár Egyesület
Új darabbal lép színpadra a kovásznai Pokolsár Egyesület egykori diákszínjátszókból álló csoportja: péntek este fél nyolctól a fürdővárosi Művelődési Központban mutatják be Tamási Áron Vitéz lélek címet viselő „komoly játékát”.
A harminc év után újra szereplő egykori diákszínjátszók tavaly Sütő András Vidám sirató egy bolyongó porszemért című darabjával mutatkoztak be először a közönségnek. Az akkori darabot, akárcsak a jelenlegit, Gazda József rendezte, aki diákkorukban a Kőrösi Csoma Sándor Diákszínpadot vezette.
Ambarus Gábor, a Pokolsár Egyesület titkára kérdésünkre elmondta: reméli, ez a produkció is legalább akkora népszerűségnek örvend majd a fürdővárosban, mint az előző. A Vitéz lélek című művet a kovásznai fellépést megelőzően bemutatták már Pákéban és Cófalván, ahol elnyerte a közönség tetszését.
Szereplők: Ferencz Botond, Kovács Zsolt, Szántó István, Ferencz Kinga, Szász Attila, Tökbandi Rita, Berecki Árpád, Fejér Enikő, Madarasi Rita, Tökbandi Barna, Opra László, Fejér Előd és Ráduly Attila. Rendező: Gazda József, a rendező munkatársa Berecki Árpád. A belépő a helyszínen, illetve a művelődési házban vásárolható meg.
N. Sz. A.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2015. január 9.
A székelyföldi problémákról érdeklődött Potápi Árpád
Magyarország a gazdaság irányába tereli a nemzetpolitikáját, olyan rendszert szeretnének kiépíteni, amely lehetővé teszi a budapesti pályázást a külhoni magyar gazdasági szereplők számára is, jelentette ki sepsiszentgyörgyi látogatásakor Potápi Árpád.
A miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerint az elmúlt években Magyarország nemzetpolitikájának fő irányát a honosítás képezte, idéntől a szülőföldön való boldogulás támogatása kap nagyobb hangsúlyt. Az államtitkár szerint a magyar kormány a külhoni magyar szakképzés évévé nyilvánítja az idei esztendőt, mert rendkívül fontos, hogy a fiatalok olyan szakmát válasszanak, amely révén képesek megteremteni a megélhetést családjaik számára.
A magyar államtitkárral folytatott tárgyalást követően Tamás Sándor megyei tanácselnök kifejtette: a honosítási munka nem áll meg, de további, a nagycsaládosokat támogató programokra van szükség. A háromszéki elöljáró javaslata szerint a magyar anyák ösztönzése a gyerekvállalásra és az oktatási, nevelési támogatás rendszerének átalakítására lenne szükség. Ugyanakkor szükség van arra a gazdasági és közigazgatási háttértudásra, tapasztalatra is, amellyel Magyarország és a magyar vezetők rendelkeznek, hiszen a jó példák, a bevált módszerek eltanulása Székelyföldön is hasznos lehet.
A fiatalok itthon maradását és az aktív lakosság támogatását célzó programokat tartaná hasznosnak Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint ehhez eszköz lehet a gyermeknevelési támogatás, a gyermekvállalás ösztönözése a határon túli magyar édesanyák körében. Élénkítő hatással lenne a gazdasági helyzetre a magyar vállalkozók bevonzása Székelyföldre.
A Sapientia EMTE Sepsiszentgyörgyre tervezett agrártudományi kara kapcsán Antal Árpád elmondta, az új szakok beindításához hozzájárult a helyi önkormányzat, azonban a gyakorlati oktatás megszervezéséhez további területek vásárlására lenne szükség - ebben kérte a magyar kormány segítségét.
A találkozón Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja a kapcsolatépítő találkozások fontosságára mutatott rá, amely ezúttal az államtitkár és a háromszéki vezetők között jött létre. Mint fogalmazott, ezek az alkalmak is rálátást biztosítanak a magyarországi elöljárók számára a székelyföldi problémákra, igényekre.
Kovács Zsolt
maszol.ro
2015. január 26.
Háromszéken is sokan hagyják magukra gyermekeiket
Az elmúlt évek során folyamatosan növekedett a külföldön munkát vállaló szülők száma, ezzel együtt emelkedett azon gyerekek száma is, akikre szüleik hiányában rokonok, ismerősök vigyáznak, vagy teljesen magukra maradtak.
A Kovászna megyei Gyermekvédelmi Hatóság adatai szerint 2013-ban több mint ezer kiskorút hagytak itthon a külföldön dolgozó szülők, probléma, hogy közülük mindössze 14-et helyeztek el hivatalosan gyámhoz.
A Kovászna megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője, Vass Mária elmondta: a vonatkozó jogszabály szerint a külföldre való távozás előtt a szülők kötelesek az önkormányzatoknál jelenteni, hogy kire hagyják gyereküket. Gondot jelent viszont, hogy ezt az előírást nagyon kevesen tartják be, és az ország elhagyásakor, a határnál nem ellenőrzik ezt.
Az igazgató szerint elenyésző azon szülők száma, akik hivatalosan helyezik el gyerekeiket nagyszülőknél, rokonoknál, általában csak rájuk bízzák őket, de erről nem születik semmilyen jogi dokumentum. Szakemberek szerint fennáll a veszély, hogy megfelelő felügyelet hiányában a gyerekek elkallódnak, iskolakerülők lesznek, és rossz társaságba keverednek.
Kovács Zsolt
maszol.ro
2015. február 2.
Átvette a sepsiszentgyörgyi önkormányzat a Székely Mikó Kollégium épületét
Visszakerült a sepsiszentgyörgyi önkormányzathoz a Székely Mikó Kollégium. A helyi tanács soros ülésén megszavazta, hogy a jogerős bírósági döntés értelmében átveszik a Székely Mikó Kollégium épületét az Erdélyi Református Egyházkerülettől. Elkészítik az átadási jegyzőkönyvet az egyház és az önkormányzat vezetői, majd a telekkönyvben is a város nevére kerül az ingatlan.
Tiltakozásképpen Incze Sándor nyugalmazott református esperes szavazott a határozat ellen, Antal Árpád polgármester pedig furának nevezte a Ploiesti táblabíróság döntését. A polgármester a Marosvásárhelyi Rádió érdeklődésére elmondta, eddig sem fizettek bért az iskoláért az egyháznak, hiszen annak ellenértékeként uniós pályázatok révén felújították az udvart, sport- és konferenciatermet építettek.
A számvevőszék folyamatosan magyarázatokat követelt a városvezetéstől a beruházások miatt. Antal Árpád ugyanakkor elmondta, a következő uniós pályázati ciklusban a három iskola, a Székely Mikó Kollégium, a Mikes kelemen Líceum és a Mihai Viteazul Gimnázium műemlék-épületeinek teljes felújítására pályáznak.
Mint ismeretes a 2002-ben az egyháznak visszajuttatott Székely Mikó Kollégium épületét hosszas pereskedés után, tavaly visszaállamosították, a visszaszolgáltató bizottság tagjait, Markó Attilát, Marosán Tamást és Silviu Climet felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Az egyház a Strasbourgi emberjogi bírósághoz fordul jogorvoslatért.
Kovács Zsolt
marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma
2015. február 5.
Az autonómiahatározatokról tárgyalnak egy uniós testületben
Magyar képviselők nélkül tárgyalnak a székelyföldi önkormányzatok autonómia határozatairól egy uniós testületben. Pénteken tűzik napirendre az önkormányzatok autonómiahatározatait az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának ülésén.
Ennek a testületnek azonban nincs romániai magyar tagja. Az autonómia témát az uniós testület tavalyi, kisinyovi ülésén is felvetették, akkor Márton Zoltán, Makfalva polgármestere és Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere képviselte a székelyföldi önkormányzatokat. Izsák Balázs az SZNT elnöke szerint félő, hogy ezúttal nem lesz, aki képviselje a székelyföldi érdekeket, hiszen Márton Zoltán elhunyt, Mezei Jánost hivatali visszaélés gyanújával vizsgálják, és nem hagyhatja el az országot.
Izsák Balázs abban reménykedik, hogy a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának két székelyföldi RMDSZ-es tagja Klárik Attila háromszéki önkormányzati képviselő, és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester kiállnak az ügyért.
Kovács Zsolt
marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma
2015. február 5.
„Antidemokratikus, hogy nem lehet népszavazás Székelyföldön”
Demokratikus elvet sért az, hogy a prefektusok akadályozzák a régiós szintű népszavazások megszervezését, továbbá a magyar anyanyelvű lakosság egészségét veszélyezteti az, hogy a gyógyszereknek nincs magyar nyelvű használati utasítása – hívja fel a nemzetközi közvélemény figyelmét eheti angol nyelvű hírlevelében a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat háromszéki szervezete.
A háromszéki jogvédő szolgálat arra is figyelmeztet, hogy a román állam adminisztratív eszközökkel és az alkotmányra való hivatkozással lehetetleníti el a regionális népszavazás kezdeményezéseit, holott a referendumon való konzultáció alapvető demokratikus elv. Az angol nyelvű anyag rámutat arra, hogy a Kovászna megyei prefektura annak ellenére akadályozta meg a referendum megszervezését Székelyföld önálló fejlesztési régióvá alakításáról, hogy az RMDSZ két hét alatt több mint 170 ezer támogató aláírást gyűjtött össze.
Arra is felhívják a nemzetközi közvélemény figyelmét, hogy Romániában a magyar páciensek és betegek nem jutnak hozzá anyanyelvükön a gyógyszerekkel kapcsolatos információkhoz, így akár veszélybe is kerülhet egészségük.
A magyar nyelvű tájékoztató anyagok még a magyar többségű megyék gyógyszertáraiból is teljesen hiányoznak, annak ellenére, hogy Románia több olyan nemzetközi egyezményt elfogadott, melyek biztosítják a nemzeti kisebbségek számára az anyanyelven történő tájékoztatást orvosi és gyógyszerészeti ellátás tekintetében is. Ez a gyakorlatban egyáltalán nem működik – írja a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat háromszéki szervezete.
A háromszéki jogvédő szolgálat angol nyelvű hírlevelei ellen a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil fóruma tiltakozását fejezte ki. A fórum szerint a hírlevelekben leírtak elferdítik a valóságot, hiszen ahol számbeli többségben vannak a magyarok, ott minden törvény által biztosított jogot élvezhetnek. Ezekben a megyékben inkább a kisebbségben élő románokat diszkriminálják –vélik.
Arra szólítják fel a magyar civil és politikai vezetőket, véleményformálókat, a magyar sajtót, hogy ne népszerűsítsék a románellenes gyűlöletet. Követelik az államtól, hogy a prefektúra épülete elől távolítsa el a SIC - Terra Siculorum felíratú óriáspannót, mert az az etnikai alapú szeparatizmust hirdeti, és kérik a kormánytól, hogy járjon közbe az RMDSZ országos vezetőségénél, hogy „csillapítsa le a Kovászna megyei szervezet szélsőséges vezetőit”.
A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat háromszéki szervezete az elmúlt időszakban többek között a Mikó-ügyről, a Noua Dreapta december elsejei sepsiszentgyörgyi provokációjáról, a szimbólumokkal kapcsolatos kettős mércéről, a Facebookon megjelent magyarellenes, halálos fenyegetésekről, a magyar himnusz éneklése miatti bírságról, majd a himnuszért tartott tüntetésről tájékoztatta a nemzetközi közvéleményt.
A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat Háromszéki Szervezetének célja az, hogy rendszeresen tájékoztassák a romániai és magyarországi nagykövetségek munkatársait, a különféle emberjogi szervezeteket, valamint külföldi politikai pártok képviselőit azokról a visszaélésekről és jogtiprásokról, melyeket szerintük az erdélyi magyarsággal szemben követnek el.
Kovács Zsolt
maszol.ro
2015. február 10.
Magyar osztályok megszüntetésére hívják fel a figyelmet
Jogtalanul szüntetnének meg magyar osztályokat, hívja fel a nemzetközi közvélemény figyelmét a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat. A háromszéki szervezet e heti angol nyelvű levelében rámutat, az RMDSZ súlyos magyarellenes visszaélési próbálkozásokat észlelt a jövő évi beiskolázás terén. Egyes megyék iskoláiban jogtalanul szüntetnének meg magyar osztályokat.
A hírlevélben idézik Magyari Tivadart, az RMDSZ oktatásügyi főtitkár-helyettesét, aki szerint „olyan esetekkel szembesültek, ahol magyar osztályokat próbáltak meg összevonni vagy megszüntetni, a minisztériumból előre jelzett szűk pénzkeretre hivatkozva, holott ezeken a településeken a magyar gyermeklétszám nem csökkent, tehát ez indokolatlan lépés”.
A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat arra is kitér, hogy Arad polgármestere, Gheorghe Falcă bírálta az aradi rendőrséget és prefektusi hivatalt, amiért az Új Jobboldal feljelentése nyomán tájékoztatást kértek egy, az aradi polgármesteri hivatal falára kifüggesztett magyar nyelvű díszoklevél, valamint a Csíki Gergely Gimnázium homlokzatán elhelyezett magyar zászló miatt.
Idézik Gheorghe Falcă polgármestert, miszerint a prefektúrának és a rendőrségnek egyéb fontosabb dolga is kellene legyen, semmit szimbólumok után nyomozzon, valamint azt is, hogy a polgármester szerint mindez már „túl sok”.
Mint ismert, a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat Háromszéki Szervezete heti rendszerességgel angol nyelvű hírlevelet közöl annak érdekében, hogy felhívja a nemzetközi közvélemény figyelmét az erdélyi magyarság által elszenvedett diszkriminációra és különböző jogtiprásokra.
Kovács Zsolt
maszol.ro
2015. február 17.
17 országban használható a Székelyföldi Diákigazolvány
Egyre népszerűbb a Székelyföldi Diákigazolvány, a SIC Card, amelyet Kovászna, Hargita és Maros megyében már 5000 középiskolás vagy egyetemista használ kedvezményes szolgáltatások igénybe vételére. Az akciót kezdeményező sepsiszentgyörgyi Centrum Studiorum Egyesület elnöke, Zsigmond József rámutatott: a diákigazolvány felmutatásával kedvezményesen lehet belépni kulturális intézményekbe, rendezvényekre, szórakozóhelyekre, de árkedvezményt biztosít orvosi szolgáltatásoknál, vásárlásnál, közszállítási járműveken és turisztikai szolgáltatóknál is.
A kártya használatával kedvezményeket biztosító több mint 200 intézmény, partner listáját a www.diákigazolvany.ro honlapon lehet követni, a SIC Card használói átlag 10 százalékos kedvezményt kapnak.
A diákigazolvány program számára már 17 országból sikerült partnereket találni, akik hajlandóak voltak kedvezményeket biztosítani a székelyföldi fiataloknak. Ugyanakkor fontos mérföldkőhöz érkezett a több mint két éve működő program, hiszen a napokban egy háromszéki diáknak átnyújtották az 5000-ik igazolványt.
A székelyföldi diákigazolvány az első az országban, melyet 7 és 35 év között, kisiskolások és egyetemisták egyformán igényelhetnek. Az igazolvány a www.diakigazolvany.ro vagy a www.siccard.ro háromnyelvű honlapon igényelhető.
Kovács Zsolt
marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma
2015. március 12.
Kolozsvár Társaság: tizenkét „lecke” a kincses városról
Molnár-Kovács Zsolt: lejárt a polihisztorok kora A régészet mai kihívásai is terítékre kerültek azon a rendezvényen, amely a Kolozsvár Társaság új előadássorozatát nyitotta meg Szemelvények Kolozsvár múltjából a régészeti ásatások tükrében címmel. Az előadáson Molnár-Kovács Zsolt egyetemi adjunktus, a BBTE Régészeti és Művészettörténeti Tanszékének vezetője számolt be többek között arról, hogy még nem ért véget annak a 40 honfoglaláskori sírnak a kielemzése, amelyet a Farkas, a Kalevala és a Külső-Farkas utcában tártak fel. A Buchwald Péter házigazdai „irányításával” indult rendezvénysorozat egyik koordinátora, Egyed Ákos történész (társa Gaal György) tudatta a hallgatósággal, hogy tizenkét részből álló sorozatról van szó, amely a kincses város múltjának felelevenítését célozza meg, és amely során nem csak a tudományosság szempontjaira fektetnek majd hangsúlyt, hanem például a művelődéstörténet, a népességalakulás és annak politikai következményei megannyi vetületére is.
Bevezetőjében Molnár-Kovács Zsolt a mai régészet helyzetébe nyújtott betekintést. A korszerű tudományos módszerek alkalmazásával egyre többet lehet eredményesen kutatni, de ennek megvan az a hátránya, hogy a tudósok eltávolodnak az általános rálátástól. „Ma már a polihisztorok kora lejárt, sok tudományág (természetismeret, geofizika, georadar, magnetométeres mérések, továbbá műholdas helymeghatározó, azaz GPS, ortofotózás, légifényképezés, 3D filmes rekonstruálás stb.) együttműködésére van szükség” – mondta.
Ö.I.B.
Szabadság (Kolozsvár)
2015. március 17.
Szabad préda Háromszék a szélsőségeseknek?
Szabadon garázdálkodhatnak Háromszéken a szélsőségesek, az ügyészség ugyanis nem indít ellenük eljárást, legalábbis így látja Mădălin Guruianu sepsiszentgyörgyi liberális politikus. Tegnapi sajtótájékoztatóján sajnálatosnak nevezte, hogy az ügyészség se a Noua Dreaptă sepsiszentgyörgyi magyarellenes megnyilvánulásai, se a kézdivásárhelyi gyászlobogós akció elkövetői ellen nem indít eljárást. Feljelentéseire válaszolva az ügyészség azt közölte a román politikussal, hogy a kézdivásárhelyi gyászlobogós eset kimerítheti a nemzeti szimbólumok megsértését, de az új büntető törvénykönyv szerint a cselekedet már nem minősül bűncselekménynek.
A nyomozó hatóság azt is közölte, hogy nem indítanak eljárást a Noua Dreapta – Új Jobboldal ellen, mert megállapították, hogy a december 1-i, sepsiszentgyörgyi felvonuláson nem követtek el se gyűlöletkeltést, se etnikai uszítást. Mădălin Guruianu sajnálatosnak tartotta, hogy az ügyészség indoklásában nem tesz említést arról, hogy figyelembe vették-e video felvételt, amelyen világosan hallható, hogy azt kiabálják: „kifele a magyarokkal az országból".
Az ügyészség közlése szerint kihallgatták a Noua Dreapta vezetőit és tagjait, akik tagadták a vádakat, és azt mondták őket provokálták, és csak annyit tettek, hogy megismételték a nekik bekiabált sértő megjegyzéseket. Guruianu reméli, ezek az ügyészségi döntések nem teremtenek precendest és nem bátorítják mindkét oldal szélsőségeseit, hogy a december 1-hez hasonló módon, vagy még durvábban nyilvánuljanak meg a következőkben. Kovács Zsolt
marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma
2015. április 1.
Válságtalálkozást tartanak a háromszéki vendéglősök az adóellenőrök miatt
Válságtalálkozást tartanak a háromszéki vendéglősök. Törvénymódosítást sürgetnek, hogy többé ne fordulhasson elő, hogy az adóellenőrök aránytalanul magas bírságokat rójanak ki és vendéglőket zárjanak be néhány lejes borravaló miatt.
A Sepsiszentgyörgyi Vendéglátóipari Egységek Szövetségének képviselői szerda este tárgyalnak a háromszéki Kereskedelmi és Iparkamara elnökével, Édler Andrással arról, hogy miként lehetne hivatalosítani a borravalót, hogy ne adjanak támadási felületet az adóhatóságnak.
A kereskedők és vendéglősök körében nagy a felháborodás az adóhatóság ellenőreinek zaklatás-szerű razziái és aránytalanul magas bírságai és boltbezáratásai miatt. Kovászna megyében 25 ezer lejre bírságoltak és két vendéglőt zártak be egy hónapra. A kereskedelmi kamara elnöke, Édler András szerint míg a borravaló kérdése nincs törvényesen rendezve egyetlen vendéglő kasszája se talál az eladott áruk értékével. 
Megoldásként javasolják, hogy a forgalom függvényében állapítsanak meg különbözetet, például tíz százalékot – a borravaló átlag értékét – amiért még nem zárják be a boltot.
A sepsiszentgyörgyi vendéglősök szövetségének elnöke Kovács István elmondta, szorgalmazzák, hogy amerikai mintára törvényesítsék és adózzák meg a borravalót és az szerepeljen a számlán, olyan arányban amennyit a vendég ad a pincérnek.
Kovács Zsolt
marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma
2015. április 3.
Antal Árpád nem kételkedik Markó Attila ártatlanságában
Antal Árpád tűzbe tenné kezét Markó Attiláért, biztos benne, hogy nem követett el törvénytelenséget. Sepsiszentgyörgy polgármestere sajtótájékoztatón kifejtette: Markó Attila a kialakult helyzetben a legjobb döntést hozta, amikor lemondott képviselői mandátumáról, hiszen nehezen lehet elvárni, hogy bízzon a román igazságszolgáltatásban egy olyan embertől, akit évek óta ártatlanul meghurcolnak. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint 2012-ben azért döntöttek Markó Attila képviselő jelöltsége mellett, mert bár nem volt helybéli, de azt akarták üzenni, hogy ha egy magyar ember bajba kerül, nem engedik el a kezét.
Antal Árpád szerint beigazolódott, hogy a Székely Mikó Kollégium ügyével az erdélyi magyarság immunrendszerét tesztelték, hiszen már a katolikus egyház visszaszolgáltatott ingatlanjai kapcsán is vizsgálódnak. „Valakik Romániában eldöntötték, hogy a magyar közösségtől vissza kell venni amit lehet", nyilatkozta a polgármester. 
Példaként a sepsiszentgyörgyi katonai központ ügyét említette, amelyet arra hivatkozva nem adnak vissza a katolikus egyháznak, hogy az udvaron garázst építettek. Az egyház hiába fizetné ki annak ellenértékét, a visszaszolgáltatást hátráltatják, mondta a polgármester.
Kovács Zsolt
marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma
2015. április 29.
Újabb demonstrációval jeleznék a székelyek autonómiaigényét
A Székelyek Nagy Meneteléséhez hasonló, a székelység autonómiaigényét felmutató demonstráció megszervezéséről egyeztettek az elmúlt napokban a háromszéki RMDSZ vezetők az MPP és az EMNP politikusaival.
A nagyszabású megmozdulás megszervezésének lehetőségét Tamás Sándor, március 10-én, a Sepsiszentgyörgyön megszervezett Székely szabadság napi tiltakozó megmozduláskor vetette fel.
A hétfői sajtótájékoztatón, újságírói kérdésre válaszolva a háromszéki RMDSZ politikus elmondta: a demonstrációra idén biztosan sor kerül,már elkezdték a tárgyalásokat. Az MPP országos elnökével, Bíró Zsolttal és háromszéki vezetőjével, Kulcsár Terza Józseffel múlt héten egyeztettek ebben a kérdésben.
Az Erdélyi Magyar Néppárt alelnökével Toró T. Tiborral nemrég egy hosszas és tartalmas beszélgetést folytattak, ahol a közös demonstráció megszervezése is szóba került, mondta Tamás Sándor. Hozzátette politikai konszenzusra törekednek, a megmozdulás technikai részleteit, annak helyét és időpontját majd később hozzák nyilvánosságra, de idén megszervezik.
Kovács Zsolt
marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma
2015. május 5.
Ne feledjük a magyar nyelv szépségeit
Vitadélután versenyzőkkel és nyertesekkel Besztercén
A magyar nyelv szépségeire hívta fel ismét a figyelmet a besztercei MADISZ egy újabb Vitadélután lebonyolítása révén április 28-án, a Besztercei Magyar Ház Léstyán József könyvtártermében. Az eseményre hét háromtagú csapat nevezett be az Andrei Mureşanu Főgimnázium diákjai közül, akik sorshúzás alapján különböző témákról vitáztak: ki állította, ki tagadta. A verseny a Karl Popper vitaformátum szabályzatának betartásával zajlott, így tehát a fiatalok teljesítményét egy páratlan számú, háromtagú zsűri értékelte: Antal Attila, az Andrei Mureşanu Főgimnázium magyar szakos aligazgatója, Kovács Zsolt, a főgimnázium biológia szakos pedagógusa és Csillag Evelin, a főgimnázium XII. H osztályos diákja.
A vitamozgalom a demokrácia és a kulturált párbeszéd alapértékeire épül, kitüntetett célja a játékban részt vevő fiatalok felkészítése az aktív társadalmi életre. A vitázás nyitott és kritikus/polemikus gondolkodásra serkenti a bekapcsolódókat, a tolerancia és a felelősségvállalás legfőbb értékeit hivatott reprezentálni.
Z-S. T.
Szabadság (Kolozsvár)
2015. május 19.
Otthagyják biztos állásaikat
Egyre több háromszéki vállal idénymunkát külföldön
A háromszéki szakképzetlenek tömegesen utaznak külföldre, mezőgazdasági idénymunkákra, hívja fel a figyelmet Kelemen Tibor. A Kovászna megyei Munkaerő Elhelyezési Ügynökség (AJOFM) igazgatója szerint a tavaszi időszakban megnő a munkaerő-vándorlás, csökken a hivatalos munkanélküliségi mutató.
Ennek egyszerű a magyarázata, hiszen a háromszéki szakképzetlenek, valamint munkanélküliek is tudják, ha a nyugati országokban vállalnak mezőgazdasági idénymunkákat, akkor két–három hónap alatt többet keresnek, mint itthon egész évben. Ennek egyetlen pozitív gazdasági hozadéka, hogy ezek a munkások hazatérnek, és itthon költik el az összegyűjtött pénzüket.
Kelemen Tibor szerint a fizetések közti különbség erős motiváció, és gyakorivá vált az is, hogy jó szakemberek, egyik napról a másikra otthagyják biztos munkahelyeiket, hogy néhány hónapig külföldön dolgozzanak. Ez esetben viszont hazatérve nagy eséllyel újra alkalmazzák őket, vagy más cégeknél találnak állást. Ezek a személyek nem kerülnek be a munkanélküliek jegyzékébe, hiszen közös megegyezéssel távoznak a cégtől, vagy maguktól felmondanak, tehát nincs joguk állami támogatásra.
A Kovászna Megyei Munkaerő Elhelyezési Ügynökség vezetője ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy hosszú távon káros hatásai vannak a nyári külföldi munkavállalás gyakorlatának, mert a nyugati országokba távozó szülők itthon hagyják gyerekeiket, akik ezt a mintát tanulják meg, és esetükben is bevett szokás lesz, hogy nyáron külföldön, télen itthon dolgoznak, ami a nyugdíjrendszer összeomlásához is vezethet.
Kelemen szerint a mezőgazdasági idénymunkásokat befogadó államok nem is ellenőrzik azt, hogy az országba érkezők törvényesen vállalnak-e munkát, csak megnyitják a kapukat a szezonmunkások előtt, hiszen nélkülük nem lenne, aki dolgozzon a mezőkön. A rendszer úgy működik, aki már a korábbi években bevált, azt visszavárja külföldi munkaadója, de sok esetben viszik magukkal ismerőseiket is, magyarázta a háromszéki munkaügyi szakember, aki úgy látja, amint a mezőgazdasági szezon véget ér, a befogadó államnak nincs gondja ezekkel az emberekkel, hiszen többségük hazatér.
Kelemen rámutatott, hogy már áprilisban csökkent a háromszéki állástalanok száma, a hivatalos munkanélküliségi mutató 5,98 százalékos. Ez szerint 5372 állástalant tartanak nyilván megyénkben, akik közül mindössze 864-en jogosultak segélyre, a többiek már nem kapnak támogatást. Az elmúlt hónapban 392 személyt alkalmaztak a háromszéki cégek, ezzel szemben 600-an léptek ki a rendszerből, nagy részük külföldön vállal idénymunkát.
Kovács Zsolt
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2015. június 2.
Bemutatják a kolozsvári könyvhéten a Polis új köteteit
A kolozsvári Polis Könyvkiadó 2015. június 4-én, csütörtökön, délután 6 órakor, a Györkös Mányi Albert Emlékházban a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét keretében bemutatja legújabb kiadványait.
bemutatásra kerülő művek: Manas Teodor Mert gyűlölik egymást című regénye, Pál Emese művészettörténeti albuma az erdélyi örmény katolikus templomok berendezéséről, illetve a Péter Sándor apa és fia két világháborúja. I. Csíksomlyótól Berezovkáig (1914-1918) – Vert hadak útján(1944-1945) című kötetet. A könyveket Jancsik Pál, Kovács Zsolt és Dávid Gyula mutatja be. A művekről részleteket olvashatunk az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület honlapján.
maszol.ro,
2015. június 19.
Energetikai autonómiára törekszik Sepsiszentgyörgy
Energetikai autonómiára törekszik a sepsiszentgyörgyi önkormányzat.
A város Előpatak fele vezető kijáratánál 6,4 hektáros területen elkezdik megépíteni a fotovoltaikus napelemparkot, amely révén 84 százalékkal csökken az önkormányzat elektromos energiára fordított költsége, jelentette be Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint az önkormányzat az országban elsőként pályázott fotovoltaikus napelem park megvalósítására, és nyert 47,5 millió lejt uniós alapokból.
Az év végéig megépülő rendszerből nyert évi 2,2 megawatt elektromos energiát bevezetik az országos hálózatba, és annak értékével kompenzálják Sepsiszentgyörgy önkormányzatának villanyszámláit, vagyis a közvilágítás a városháza, az iskolák és más önkormányzati alárendeltségben működő közintézmények fogyasztását.
A polgármester szerint tavaly az önkormányzat 2, 3 millió lejt költött villanyszámlára, ennek a 84 százalékát az épülő rendszer révén megspórolják. Antal Árpád szerint várhatóan az eredeti érték egyharmadával olcsóbban épül meg az önkormányzati napelempark, hiszen a pályázat leadása óta eltelt öt évben ennyivel csökkent a technológia ára, illetve a kivitelezők körében is nagy volt a verseny.
Kovács Zsolt
marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma