"A Duna-Maros-Körös-Tisza Eurorégió Elnökök Fóruma felhívást intézett a magyar, a román és a jugoszláv kormányhoz, amelyben az Eurorégió területén történő szabad, minden korlátozástól mentes közlekedés biztosítását szorgalmazták. A nyolc tagmegye, illetve a Vajdaság vezetői mindhárom országban érvényes gépjármű biztosítási rendszer bevezetését kérik az érintett kormányoktól. A méregdrága zöldkártya miatt jelenleg csak a csencselőknek "éri meg" a határokon hetente többször is átkelni, a polgárok túlnyomó többsége csak évente egyszer-kétszer engedheti meg magának ezt a "luxust". /(Pataki Zoltán): Bánsági mini-Schengen? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./"

"Márc. 9-én Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. Az ülésen jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök is. Politikai beszámolójában Markó Béla, a belső szervezési kérdések mellett főként a kormányzóerő, Román Társadalmi Demokrácia Pártjával (PDSR) kötött együttműködési megállapodásban foglalt intézkedések megvalósításának jelenlegi helyzetéről, különösen a végső szavazás előtt álló helyi közigazgatási törvényről szólt. Az elnök úgy értékelte: az oktatási törvényhez, valamint a tulajdontörvényekhez hasonlóan az említett jogszabály remélhető elfogadása egy újabb mérföldkőnek bizonyul majd az erdélyi magyarság életében, valamint az érdekvédelmi politizálásban meghatározott célkitűzések megvalósításéban. /RMDSZ Tájékoztató, márc. 9. - 1925. sz./"

"Márc. 1-15. között rendhagyó rendezvénysorozat színhelye Kézdivásárhelyen a Molnár Józsiás Általános Iskola. Molnár Józsiás (1841. jan. 2.-1903. márc. 15.) születésének 160., az iskola alapításának 20. évfordulóját ünnepelik ez időszakban. Tisztelegnek a névadó személyiség emléke előtt, ugyanakkor ismertetik az elmúlt 20 év megvalósításait, tájékoztatott Madarász László igazgató. A rendezvények között szerepelt az Apor Péter Iskolaközponttal közösen szervezett Udvarterek 2 elnevezésű turisztikai találkozó, melyen Kovászna és Hargita megyei diákok, tanárok vettek részt. Történelmi témájú szimpózium is lesz, emellett kultúrműsor, vetélkedő, majd koszorúzás a Molnár Józsiás emlékműnél. Az iskola kiadja a Jubileumi Évkönyvet. /Koszti: Rendhagyó rendezvénysorozat. Iskolanapok a Molnár Józsiásban. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), márc. 9./"

"Háromszék megyeközpontjának testvérvárosában, Veszprémben a márc. 15-i ünnepség díszvendége egy népes sepsiszentgyörgyi küldöttség lesz. A Hetedhét ország - hetedhét város néven meghirdetett programot a veszprémiek háromnaposra tervezték, a rendezvényen a minden, a városban tartózkodó sepsiszentgyörgyi lakos részvételére számítanak. Márc. 15-én a Dózsa György téren tartandó központi ünnepségen beszédet mond Sepsiszentgyörgy polgármestere, Albert Álmos, a Háromszék Táncegyüttes ünnepi folklórműsorral mutatkozik be, este erdélyi táncház lesz. Márc. 16-án bemutatják Sylvester Lajos Úz-völgyi hegyomlás című dokumentumfilmjét. Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója tart előadást. A harmadik napon az Osonó Diákszínpad drámajátékokat mutat be, majd a táncegyüttes Váróterem című egyfelvonásos táncjátéka követezik. /Március 15. Veszprémben Sepsiszentgyörgy lesz az attrakció. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 9./"

"Hat leváltás készül és mind a hat magyar vonatkozású - jelentette ki Puskás Bálint szenátor sajtótájékoztatóján. Neveket nem akart közölni, noha beismerte, hogy ez hatástalan védekezés, lista ugyanis készült: az RMDSZ összeírta azokat az intézményvezetőket, akiknek leváltásáról szakmai okokból egyáltalán nem lehet szó, és ezt átadta a kormánypártnak, de az eddigi tapasztalat szerint éppen a megnevezett személyeket menesztették. Volt ugyan egy szóbeli egyezség a TDRP és az RMDSZ között, de ezt nem tartják be. /(demeter): Hat leváltás készül. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./"

"A Jurnalul National márc. 9-i száma öles betűkkel hirdette: "A BÁKÓI CSÁNGÓK NEM AKARNAK MAGYARUL TANULNI". A cikket olvasva kiderült: nem a Bákó városbeliek, hanem a megye falvaiban lakók. Azok közül is csak a pusztinaiak - mert mindössze őket kérdezte meg a cikkíró. Az egyik megkérdezett, Rosu Neculai elmondta: "Az én gyermekem még románul sem tud, nemhogy magyarul tanulna." - Vajon milyen nyelven beszél az a gyermek? - tette fel a kérdést a román lap cikkéről hírt adó Zsehránszky István. - Valójában Pusztinában 78 gyermek tanul jelenleg magyar nyelvet, Bilibók Jenő tanár úr oktatja őket - nem az iskolában, azt nem engedték meg nekik, hanem otthon. Klézsén pedig 97-en tanulnak magyar nyelvet! 88 gyermek és 9 felnőtt. Bogdán Melinda és Hegyeli Attila oktatja őket - szintén iskolán kívül. - A csángó adófizetőtől megtagadták azt a jogot, hogy anyanyelvét is tanulhassa az állami iskolában. A tanév elején valóban kevesen kértek magyar nyelvórát az iskolában. Klézsén mindössze 13-an, Lészpeden 2-en, Pusztinában 10-en. De vajon miért? - amikor most hétszerannyian járnak, iskolán kívül, magyarórára! Mert akkor a szülőket megfélemlítették. Ebben együttműködött a helyi hatóság, a katolikus pap és az iskolaigazgató. Együttesen "beszélték le" a magyarul tanulni akarókat. Ez kiderül abból a memorandumból, amit 2000 áprilisában küldtek a tanügyminisztériumnak, s amelyben kimondják: nem akarják és nem engedik meg azt, hogy Klézse községben az iskolában magyarul tanuljanak. Ez a beadvány a diszkrimináció kézzel fogható dokumentuma. - Párizsban értekezlet kezdődik a csángó kultúráról. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének művelődési, oktatási és tudományos szakbizottsága tárgyalja a kérdést. Függetlenül attól, hogy milyen következtetésre jutnak, Romániában az alkotmány, a parlament által elfogadott hazai és nemzetközi jogszabály mind írott malaszt addig, amíg féket nem vetnek a nemzeti türelmetlenségnek. /Zsehránszky István: Hazugság, diszkrimináció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./"

"Szerzőavatás volt márc. 9-én Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Buksa Éva-Mária tanárnő könyvének címe: Történelmi színjátékok, históriák /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely/. A könyvet Sebestyén Spielmann Mihály történész mutatta be: Buksa Éva-Mária ahhoz az erdélyi magyar tollforgató csapathoz, vonulathoz tartozik, aki nem engedte a történetiség szellemét elröppenni. A hagyományban gyökerező középkori gyakorlathoz nyúlt vissza: a tandrámához. "Történelmi színjátékai, históriás játékai többet mondanak el az erdélyi szellemi és lepergett századokról ebben a népszerű, jól követhető párbeszédes-játékos- színpadi formában, mint harminc feszített iramú tudós értekezés, kötelező bevezetés az irodalom élvezetébe, tantervileg előírt tárgyóra." A könyv hét dramatikus írást ölel fel. Lektorálta: Sebestyén Mihály, Peris Teréz, Tóth István és Weszely Tibor. - Az örökség átadása nemzedékről nemzedékre kötelező. /Lokodi Imre: Buksa Éva-Mária könyve. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 12./"

"Márc. 13-án Déván, a Művelődési Házban tartják a magyar diákok gáladélutánját. Márc. 15-én a piski katolikus temetőben megkoszorúzzák a szabadságharc hőseinek emlékére állított obeliszket. Márc. 15-én Vajdahunyadon, a Siderklub kistermében A költő visszatér címmel tartanak verses, zenés irodalmi megemlékezést, amelyen a dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium énekkara és a vajdahunyadi MADISZ tagjai lépnek fel. Petrozsényban, a római katolikus templomban lesz az ünnepi megemlékezés. Az elmúlt hétvégén Csernakeresztúron a Tájházban és Szászvároson emlékeztek meg ünnepélyes keretek között az 1848-49-es forradalom Hunyad megyei eseményeiről. Szászvároson a református imateremben megkoszorúzták gróf Kún Kocsárd mellszobrát. /Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./ "

"A Temesvári Magyar Diákszervezet (TMD) műegyetemi hallgatóinak csoportja ismét megszervezi - immár harmadszorra - a Kárpát-medencei magyar egyetemisták vagy hivatalos nevén a Határon Túli Műszakis Magyar Diákok Tudományos Diákkonferenciáját, amelyet idén március 23-25. között tartanak a Temesvári Műegyetem Villamosmérnöki Karán. Az idei összejövetelről Balla Réka és Bakk Jutas szervezők tájékoztattak. Elmondták, hogy a szervezéssel járó költségeket megpályázták különböző alapítványoknál. Segítséget kaptak az Erdélyi Tudományos Egyesülettől, a temesvári Techné vezetőségétől dr. Delesega Gyula elnök személyében és nem utolsósorban az alma materüktől. A rendezvény két patrónusa - Pokorni Zoltán magyar tanügyminiszter és dr. Nicolae Robu rektor-helyettes - támogatása sokat jelent. Hatvanon felül van azoknak a száma, akik már biztosan eljönnek. - A szakosztályon belül mindenki tetszés szerinti témát választhat, de tartania kell magát a szabályzathoz, mely szerint egy-egy előadás nem tarthat tovább hét percnél, és a dolgozat megvédése további három és fél percnél. Szerkesztenek egy katalógust, amiben kivonatosan minden dolgozat benne lesz, több száz példányban kinyomtatják, és valamennyi résztvevőnek adnak belőle. /Sipos János: Kárpát-medencei magyar műszaki hallgatók találkozója Temesváron. Tudományos diákkonferencia. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 14./"

"Déván a magyar diákság gáladélután keretében tisztelgett márc. 14-én az 1848-49-es szabadságharc hősei és eszméi előtt. A műsort a Magyarok Nagyasszonya Kollégium /Déva/ furulya- és énekkara nyitotta meg, majd sorra kerültek színpadra az Eminescu-Petőfi Iskola és a Traian Elméleti Líceum diákjai. /Magyar diákok gáladélutánja. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./"

"Négy megye /Kolozs, Szilágy, Beszterce-Naszód és Fehér/ anyanyelvi oktatása a következő képet adja. A négy megyében magyar oktatás minden fokon csak egyben (Kolozs) működik, csak ebben lehet magyar óvodába, általános iskolába, középiskolába, szakoktatásba, kisegítő iskolába járatni a gyermekeket. Azonban a középiskola minden profiljára, a szakoktatás változatos mesterségeire már Kolozs megyében sem jelentkezhetnek tanulók. A kisebbségi oktatás ezekben a megyékben a leépülés sorsára jutott. Ezen változtatni az oktatás jelenlegi rendszerében, infrastruktúrájában nehezen lehet. Azokban a megyékben, amelyekben 30%-nál kevesebb magyar él (mind a négy megye ide tartozik), csak olyan, új beruházással létrehozott iskolaközpontokban lehetne fejleszteni a magyar oktatást, amelyek V. osztálytól bennlakással, ösztöndíjakkal várnák a szórványvidéken magyarul tanulni akarókat. A román költségvetésből ilyesmire továbbra sem fog jutni. Az oktatás szintentartására kell találni szükségmegoldásokat, de csak olyanokat, amelyek nem kerülnek plusz pénzbe. - Óvodai, általános iskolai és középiskolai oktatás magyar nyelven működik mind a négy vizsgált megyében. Ebben a négy megyében kisebb arányú a magyar nyelvű beiskolázás. Beszterce-Naszód és Fehér megyében a magyar lakosság arányszáma is kicsi. Erdélyi viszonylatban az óvodásoknak még 6,3%-a tanul magyar anyanyelvén, az I-IV osztályosoknak 5,2%-a, az V-VIII osztályosoknak 4,5%-a, a IX-XII. osztályosoknak már csak 3,6%-a, a szakoktatásban részesülőknek csak 2,3%-a. A számarányok megyei szinten is ugyanezt mutatják. Kolozs megyében a magyar óvodákba a megye óvodásainak 13,5%-a jár, magyar nyelvű líceumokba már csak 8,3%, szakiskolába pedig mindössze 2%-a. Kolozs megye magyar lakosságának a részaránya az 1992-es népszámlálás adatai szerint 19,8%, míg a magyar nyelven tanuló óvodásoké és iskolásoké mindössze 10,1%. /Anyanyelvi oktatás négy erdélyi megyében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./"

"Márc. 16-án, negyvenkét hallgató részvételével megtartották a Szatmári Kereskedelmi Akadémia egyetem utáni képzésének a megnyitóját. Menedzsment-oktatás kezdődik. A hallgatók között mérnökök, tanárok, jogi végzettségűek is vannak. A diplomát a minisztérium, valamint a bukaresti Gazdaságkutató Akadémia bocsátja majd ki. /A szatmárnémeti Kereskedelmi Akadémia egyetem utáni kurzusának megnyitója. Menedzsment-oktatás Szatmár megyében. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 17./"

"Márc. 15-én látott napvilágot Szatmár megyében egy új magyar kiadvány, az Élesztő ifjúsági folyóirat. Az újság a Szatmárnémeti Madisz támogatásával jött létre, főszerkesztője Ilonczai Tamás. A lapot középiskolás diákok írták, szerkesztették és tördelték. Nem egy adott intézmény tanulóinak szól, hanem valamennyi szatmári magyar diáknak. /(bodnár): Új ifjúsági havilap. Élesztő. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 16./ (6. old.) Az Élesztő nyelvművelő rovatában dr. Bura László tanár cikke is olvasható. Az első lapszám /Ilonczai Tamás: Új ifjúsági havilap. Megjelent az ÉLESZTŐ! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./"

"Az országos akkreditációs bizottság márc. 19-én újabb 20 szak működését hagyta jóvá. Többek között ideiglenesen akkreditálták az angol nyelv és irodalom szakot a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen. A testület nem fogadta viszont el a szintén a partiumi egyetemen létrehozandó román nyelv és irodalom, illetve a tanítóképző-idegen nyelv szak jóváhagyására vonatkozó kérést. Kötő József elmondta: a nagyváradi egyetemen eddig a vallástanári-ének szak, egyházi-közgazdasági és filozófia szak nyert ideiglenes akkreditálást. A bizottság közleményében nem esett szó az Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditációs kéréséről. /Újabb akkreditált szakok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./"

" Hunyad megyének az elmúlt törvényhozásban nem volt magyar képviselője. Ez fontos, mert sokat beszélnek a szórványvidékek magyarságáról, de a problémáik megoldásáért keveset tettek. Winler Gyula, Hunyad megye képviselője beszélt a jelenlegi helyzetről. Dél-Erdélyben a városokba húzódott a magyarság. Nagyobb számban Déván, Vajdahunyadon, Petrozsényban és Lupényban élnek. Gondot jelent az anyanyelven való oktatás. Nagyon fontos a kollégiumok létrehozása. A Zsil-völgyében van szükség kollégiumra, de iskolabuszra is, és legalább napi egyszeri ingyenes étkeztetést a diákoknak, mert ha ez nem lesz, akkor a közeli román iskolába küldik a szülők a gyerekeiket. Déván közel állnak ahhoz, hogy a magyar közoktatást újraindítsák, jelenleg 1400 diákunk tanul anyanyelvén. Jelenleg ez az ország egyik legszegényebb és a legtöbb munkanélkülivel rendelkező vidéke, ezért alapítványi, esetleg más forrás szükségesek ahhoz, hogy a színházak ide is eljöjjenek. - Sajnos a megye magyar lakosságára nem jellemző a vállalkozói kedv. Vajdahunyadon két évvel ezelőtt megalakult egy magyar vállalkozói társaság, a HUMAV. Néhány hónapja ugyanezt latolgatják Déván is, ahol működik kb. 15-20, magyar vállalkozók által létrehozott cég. /Szórványgondok az aktatáskában. Beszélgetés Winkler Gyula Hunyad megyei képviselővel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 20./"

"Márc. 16-18 között a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) a szórványban élő magyar középiskolásokkal, diáktanács-képviselőkkel tanácskozott. Képviseltette magát Nagyvárad, Gyergyó, Sepsiszentgyörgy, Zilah, Déva, Dés, Szamosújvár, Kolozsvár, Medgyes, Nagyenyed, Beszterce. A találkozó célja megismerni a szórvány ifjúságának problémáit, orvosolni ezeket, megkeresni a civil szervezeteket és ezekkel kapcsolatot teremteni. /Besztercei szórványtalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./ A meghívottak között volt Nagy Zsolt, Kovács Péter és Naphegyi Andrea az RMDSZ ügyvezető elnöksége részéről, dr. Szántó Árpád, a megyei tanács alelnöke, Szilágyi János megyei és Szente Mária városi RMDSZ-elnök is. Megnyitó beszédében dr. Szántó Árpád üdvözölte a résztvevőket, majd bemutatta a megyét, kitérve a magyarság politikai, gazdasági, művelődési, tanügyi és anyanyelvű oktatási problémáira. Megtudtuk, hogy az új közigazgatási törvényt Beszterce-Naszód megyében 7 községben lehet alkalmazni, ahol a magyarság aránya eléri a 20%-ot. Ezek Apanagyfalu, Árpástó, Kékes, Mezőkecsed, Felőr, Szentmáté és Retteg. Kovács Richárd, a MAKOSZ ügyvezető elnöke méltatta a szervezet tevékenységét és ismertette céljait. A MAKOSZ az egyedüli szervezet, amely valóban képviseli a középiskolás diákokat, szögezte le. Nagyváradon, Zilahon, Besztercén, Gyergyószentmiklóson, Sepsiszentgyörgyön kielégítően működnek a diáktanácsok, de kevés az aktív ember. Külön gond a vegyes iskolák problémája, főleg a szórványban, ahol ez a státus is gátolja a magyar diáktanácsok működését. Nagy gondot okoz az infrastruktúra és a székhely hiánya, valamint a kapcsolat a civil szervezetekkel. Déván, Désen, Szamosújváron, Kolozsváron, Szászmedgyesen és Nagyenyeden nem működnek a diáktanácsok. A tanácskozáson résztvevőket a tanárok vagy besztercei barátaik értesítették a rendezvényről. /Kresz Béla: RMKSZ-találkozó Besztercén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./"

"A Szekuritáté Irattárát Átvizsgáló Bizottság márc. 22-i ülésének napirendjén szerepel az 1989 előtti Szekuritáté-ügynökök helyzetének megtárgyalása - közölte Csendes László, az átvilágító bizottság tagja. A szóban forgó személyek nevének nyilvánosságra hozatala azonban elhúzódhat. A Művelődési Minisztérium az átvilágító bizottság rendelkezésére bocsátotta az állam által elismert vallási felekezetek vezetőinek névsorát, amelynek tanulmányozását a bizottság már elkezdte. Mint ismeretes, az átvilágító törvény értelmében az egyházfők politikai múltját szintén át kell vizsgálni. - A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ átadja az átvilágító bizottságnak az egykori titkosrendőrség archívumát. A dokumentumok átszállítása elkezdődött. /Nyilvánosságra hozzák a volt Szekuritáté-ügynökök névsorát. Elkezdték az egyházfők átvilágítását. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./"

"Márc. 23-án nyílik meg Temesváron, a Műegyetemen a Kárpát-medence egyetemein tanuló magyar műszakis diákok tudományos konferenciája. A Temesvári Magyar Diákszervezet immár harmadszorra rendezi meg Temesváron a Határon Túli Műszakis Magyar Diákok Tudományos Diákkonferenciáját, amely idén négy főszakosztályban hirdetett versenyt: építő-, gépész-, vegyész- és villamosmérnöki tudományokban. Idén összesen 90 dolgozatot nyújtottak be. /Magyar nyelvű szakmai rendezvény műszaki főiskolásoknak. Háromnapos Tudományos Diákkonferencia. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./"

"A Bacau megyei Saucesti község ortodox népének spontánul szerveződött rohamosztaga husángokkal, petárdákkal felszerelkezve támadott rá az Evangéliumot hirdető neoprotestáns gyülekezet tagjaira. A község kisebbségi felekezete mindössze hat családból áll, mintegy fele aggastyán és gyermek, érthető tehát, hogy menekültek. Az elszánt csőcseléknek mégis sikerült néhányukat utolérni és véresre verni. Közéjük tartoztak néhányan, akik a rendőrős épületében próbáltak menedékre lelni, de a törvény emberei nem fogadták be őket, sőt tétlenül nézték végig azt is, ahogy az ortodoxok szétverik a kis evangélista gyülekezet viharvert Dacia furgonját. A National március 16-i tudósítása szerint kiszállt a helyszínre a megyei rendőrség egyik főtisztje, és kijelentette: nehéz lesz a tetteseket azonosítani, mert sokan voltak. A helyi ortodox pap azt nyilatkozta, hogy a neoprotestánsok segélyeket kapnak Nyugatról, szokásaik, szertartásaik eltérnek a helyi hagyományoktól, csak egymást segítik, nem csoda hát, hogy az ortodox gyülekezet nem engedi be őket a temetőjébe. Az ortodox pásztor szerint az evangélisták a hibásak, amiért magukra haragították az igazhitű többséget azáltal, hogy hagyták magukat segélyezni nyugati testvéreiktől. - Két hónapja, hogy lezajlott a hagyományos önkumenikus imahét. A szervezésben élenjárt az ortodox klérus. - Márc. 18-án Teoctist pátriárka személyesen utazott Kolozsvárra, hogy keblére ölelje a 80. évét ünneplő Bartolomeu Anania érseket. A Romániai Magyar Szó 2000. okt. 13-i számában - a román sajtó alapján - emlékeztetett: ugyanez a Teoctist és Bartolomeu páros 1941 januárjában, a bukaresti pogrom napjaiban a Vasgárda kötelékében részt vett az Antim utcai zsinagóga szétdúlásában. Úgyszintén ismertette a lap az ünnepelt kolozsvári érsek ifjúkori életpályájának további homályos részleteit, magyargyűlölettől átitatott publicisztikájának némely gyöngyszemét is. Nem csoda, hogy ilyen hagyományok szellemében a Román Ortodox Egyház öt évvel ezelőtt össznépi gyűlöletet gerjesztett a Jehova Tanúi gyülekezet ellen, hogy ne tarthassa meg nemzetközi konferenciáját Bukarestben. Egy év múltán, 1977. ápr. 28-án az Arges megyei Ruginoasa község ortodox hívei a húsvét teljében, papjuk szeme láttára verték agyba-főbe a helyi baptista gyülekezet tagjait. Nemsokára a Bukarest melletti Pantelimon község feltüzelt ortodox népe Snagoveanu püspök jelenlétében botokkal kergette el a baptistákat, mikor a helyi tanácstól törvényesen kiutalt telken le akarták tenni tervezett imaházuk alapkövét. Egy Bihar megyei község ortodox őslakosai ugyanígy futamították meg a bevándorolt mohamedánokat, amikor hivatalos papírokkal igazoltan szerzett területükön temetőt akartak létesíteni maguknak. Kolozsvár ortodox teológusai husángokkal verték ki a görög katolikusokat a törvényszéki ítélettel alig visszautalt templomukból. Nincs rá adat, hogy a Román Ortodox Egyház Szent Szinódusa vagy valamely képviselője az ökumenikus héten szót emelt volna hívei, papjai tettlegességei ellen. /BARABÁS ISTVÁN: A próféta üzenete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./ Három vád is érte Teoctist román ortodox pátriárkát: fiatalkorában tagja volt a legionáriusmozgalomnak, később együttműködött a Szekuritátéval, és hogy homoszexuális kapcsolatokat tartott fenn. Mindez titkosszolgálati dokumentumokra való hivatkozással jelent meg. Iliescu államelnök azonnal védelmébe vette a román ortodox egyház fejét, Adrian Nastase miniszterelnök kijelentette, hogy "a múlt felelevenítése" káros, a művelődés- és vallásügyi miniszter közleményben tiltakozott az "aljas kampány ellen". Kérdés, hogy a Szekuritáté irattárait vizsgáló testület kiadja-e Teoctistról a terhelő bizonyítékokat, amelyekből egy részlet az egyik saját munkatársának jóvoltából került nyilvánosságra. /Ágoston Hugó: A pátriárka múltja. = Krónika (Kolozsvár), márc. 24./"

"Emil Boc képviselő, a Demokrata Párt Kolozs megyei szervezetének elnöke márc. 23-i sajtóértekezletén keményen bírálta a jelenlegi kormányt. Elmondta: a kabinet újraéleszti a diktatúra idején használt technikákat. Példaként a Román Külügyi Hírszolgálat élére kinevezett, a Szekuritátéval együttműködött új igazgató esetét, a titoktörvényt, a belügyminisztérium működési szabályzatát, a szekusdossziékat vizsgáló bizottság bírálatát, Chitac és Stanculescu tábornokok büntetésének felfüggesztését és Miron Cosma esetének esetleges újratárgyalását említette. Az államtitkokról a büntető törvénykönyv is rendelkezik, külön törvényre nem lett volna szükség. A belügyminisztérium működési szabályzatának módosításával a kormány párhuzamos titkosszolgálatot hozott létre. Nastase kormányfő kérdőre vonta a szekusdossziékat tanulmányozó bizottság szükségességét, holott valamennyi volt kommunista országban működik hasonló intézmény. /Kommunista diktatúrára emlékeztető technikák Bírálják a kormányt a demokraták. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./"

"Tasnádszántón is van már Közösségi Ház, megálmodója, megvalósításának mozgatórugója a 63 éves Hárt János, aki kőműves, ács és gazdálkodó egy időben. A Közösségi Ház ötletét a kisebbségi léttel kapcsolatos megalázások erősítették meg benne. 1945-ben a románok éjjel karókkal felfegyverkezve több magyar ház ablakát, ajtaját törték be, köztük a magyar iskola és a plébánia is kárát szenvedte ennek az akciónak. 1990-ben ez még egyszer megtörtént, megint ablakokat törtek-zúztak. Az 1989-es változás után, amikor magyar előadás volt a kultúrházban, füttykoncert, kiabálás fogadta a fellépőket, így volt ez akkor is, ha iskolai ünnepségen magyar gyermekek léptek a színpadra. Ezért kellett a Közösségi Ház, hogy ebben vegyes faluban legyen egy hely, ahol a magyarság egybegyűlhet. /Fodor István: Tasnádszántó. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 26./ "

"Márc. 26-án háromtól hét évig terjedő börtönbüntetésre ítélt a román legfelsőbb bíróság öt kézdivásárhelyi személyt egy volt kézdivásárhelyi rendőr őrnagy 1989. decemberében történt haláláért. Filip-Orbán Daniela Kamillát hét, Héjja Dezsőt és Paizs Octaviant (Ottót) 4-4, Reiner Antont és Konrád Jánost pedig 3-3 évi börtönre ítélték halált okozó ütlegelésért. A vád szerint Aurel Agache rendőr őrnagyot egy, 1989. decemberében a kézdivásárhelyi pártszékház előtt a kommunista rendszer és Nicolae Ceausescu ellen tüntető csoport tagjai ölték meg. A néhai tiszt családtagjainak kérésére indított vizsgálat során hét tettest azonosítottak, mint olyanokat, akik agyonverték Agachét. (Az 1990-ben közúti balesetben elhalálozott Kanabé Sándor István esetében az ügyészség beszüntette a vizsgálatot.) A Legfelsőbb Bíróság tulajdonképpen megerősítette a bukaresti táblabíróság által másodfokon hozott ítéletet. A Legfelsőbb Bíróság ítélete végleges jellegű és végrehajtása kötelező. Frunda György, az RMDSZ szenátora, a vádlottak védőügyvédje kijelentette: az elítéltek nevében a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordulva kéri a felmentésüket. /Ítélet született az Agache-perben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./ Az 1989-es forradalom hevületének több mint ezer áldozata közül épp a Székelyföldön: Kézdivásárhelyen, Oroszhegyen és Zetelakán megölt rendőrök lincselőire sújtott le a legnagyobb szigorral a bíróság. A forradalmi tömegekbe lövető katonatisztek zöme az utóbbi években is szépen araszolt fölfelé a ranglétrán. A Temesváron 1989. dec. 22-e előtt kioltott 72 emberéletért elítélt Victor Athanasie Stanculescu és Mihai Chitac tábornokok ellen hozott ítéletet az elmúlt hetekben felfüggesztette a legfőbb ügyész, perújrafelvételt követelve. /Gazda Árpád: Iustitia szeme. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./"

"Temesváron rendezték meg a Határon Túli Műszaki Magyar Diákok III. Tudományos Konferenciáját. A résztvevőket dr. Delesega Gyula egyetemi tanár, a Temesvári Tudományos Diákkonferencia elnöke köszöntötte. Idén háromszor annyian neveztek be, mint tavaly, több anyaországi egyetemi tanár is elfogadta a meghívást. Borbély Endre docens a Budapesti Műszaki Egyetemről bejelentette: a diákkonferencia díjazottait meghívja kéthetes budapesti tartózkodásra, az ottani diákköri konferencia idejére. A főszervező Balla Réka és Bakk Jutas ugyanis bejelentették: a III. Temesvári Tudományos Diákkonferencia fő jellemzője, hogy "áttörte a földrajzi határokat". Jöttek Kolozsvárról, Budapestről, Brassóból, Marosvásárhelyről, Jászvásárról, Nagyváradról, Nagybecskerekről és Brünnből. Kárpátaljáról - érthető okokból - nem volt jelentkező. /Sipos János: Tudományos diákkonferencia felső fokon. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./"

"A szenátus tanügyi bizottsága "elvileg" elfogadta Ion Solcanu kormánypárti és Corneliu Vadim Tudor nagy-románia párti szenátorok törvényjavaslatát, amelynek értelmében valamennyi újonnan létesülő egyetemnek és azok "fiókjainak" kötelező módon rendelkezniük kell egy-egy román tannyelvű karral - jelentette be márc. 27-i sajtóértekezletén Ioan Paun Otiman, a bizottság elnöke. Otiman kifejtette: a bizottság tagjai valószínűleg ma találkoznak az Országos Akkreditációs Tanács képviselőivel, hogy az egyetemi "fiókok" fogalmát pontosan meghatározzák, ezt ugyanis a hatályos jogszabályok nem tisztázzák. Elemzők szerint a tervezetet célzottan a Sapientia Alapítvány által létrehozandó Erdélyi Magyar Tudományegyetemre méretezték. A bizottság a javaslatot egyetlen tartózkodással (Sógor Csaba RMDSZ-szenátor) fogadta el. Sógor azért döntött a tartózkodás mellett, mert méltánytalannak tartotta szavazni ilyen diszkriminatív rendelkezésről. Tájékoztatása szerint a két ház között egyeztetésre kerül sor. A szenátor kifejezte reményét, hogy az újabb tanácskozásig sikerül majd jobb belátásra bírni az RTDP-s politikusokat. Emlékeztetett arra, hogy az RTDP és az RMDSZ között létrejött megállapodásban a kormánypárt megígérte a tanügyi törvény tiszteletben tartását. /Erőltetik a román karok létesítését a magyar egyetemen Sógor Csaba szenátor szerint elég, ha tartózkodunk. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./"

"Tízéves az ifjúsági kiadványokra szakosodott Tinivár Kiadó /Kolozsvár/. Dr. Bartha Zoltán igazgató ismertette tevékenységüket, munkájukat. Eddig száz kiadott kötetük és három folyóiratuk van. 1991 decemberében a Tinikoktél című lappal kezdődött, mely azonban anyagi okok miatt hamar megszűnt. Követte a most is élő Diákabrak, a középiskolások lapja. A Géniusz ismeretterjesztő szemle első száma 1999-ben jelent meg. Kiadványaikat saját eszközeikkel terjesztik Erdély kétszáz magyar tannyelvű középiskolájában. Sikerkönyveik: a Diákévkönyvek, a Maturandusok, Szabó Csaba három kisregénye, Lászlóffy Csaba-Varga Domokos: A magyarság rövid története (4 kötet), Zsakó Magdolna Afrikai útijegyzetei (3 kötet), Kulcsár Gabriella: Zene és játék stb. Az ünnepségen beszélt még Molnos Lajos, a Diákabrak főszerkesztője, Józsa T. István, a Géniusz főszerkesztője, László Ferenc, a közismert sportszerkesztő is. /Tízéves a Tinivár Kiadó. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./"

"Vasile Molan, a Nevelési és Oktatási Minisztérium államtitkára bejelentette, hogy ősztől újraindulhatnak országszerte a tavaly megszüntetett 13 osztályos tanítóképzők. Molan szerint tévedés volt 1999-ben ezt az oktatási formát főiskolai szintre emelni, ugyanis vidéken óriási számban lehet fellelni olyan képzetlen tanítókat, akik a 13 osztállyal még megbirkóztak volna, de az egyetemi szinttel már nem. Az államtitkár szerint a Marga-féle "elitista szemléletmód" az oka annak, hogy a vidéki elemi oktatás szintje messze elmarad a várositól. - Wolf Rudolf, az Apáczai Csere János Líceum igazgatója szerint viszont semmi értelme nincs visszaállítani a régi rendszert, sőt, még a Marga-féle irányzat is módosítást igényelne, ugyanis a 3 főiskolai év kevésnek bizonyul a szakma európai szintű elsajátítására. /Sz. Cs.: Visszaállítják a 13 osztályos tanítóképzést. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./ A 2001-2002-es iskolai évtől kezdve újra elindul a tanítóképzés középfokon is mind román mind pedig magyar nyelven, ha arra a nyolcadikat végzett diákok részéről igény mutatkozik és ezt a középiskolák vezetősége is támogatni fogja. Azaz Romániában újra lesz középfokú és felsőfokú óvópedagógus- és tanítóképzés is. /Murvai László: Újraélesztett középfokú tanítóképzés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./"

"Mostanában a jelenlegi hatalom olyan törvények elfogadását javasolja a parlamentnek, melyek az adófizető polgárok megfigyelését írják elő, az emberi jogok némelyikét csorbítják. Toró T. Tibor Temes megyei képviselő javasolta, hogy nem kellene a két ház közötti eltérő szövegek egynémelyikét megszavazni, ezt azonban az RMDSZ-frakció elvetette. A Romániai Magyar Szó kérésére a képviselő elmondta, mi történt. A képviselőházi RMDSZ-frakció az adatvédelmi és az idegenrendészeti törvényeket illetően őt bízta meg, hogy témagazda legyen. Toró T. Tibor a két jogszabályt tanulmányozva megállapította, hogy az adatvédelmi törvény egyeztetett szövegei, de maga a jogszabály sem fogadható el, Az adtavédelmi törvény ugyanis megengedi, hogy a közérdekű információkat a polgárok előtt eltitkolják, tehát nem biztosítja az emberi jogok közül az információhoz való jogot. A képviselő kérdőjelezte a hírszerző szolgálat erősen felértékelt szerepét is, amely büntetést oszthat, ha a polgár az államtitkokkal, úgymond, gondatlanul bánik. Toró T. Tibor számára meglepő volt, hogy előterjesztését nagy érdektelenség fogadta. A végén abban maradtak, hogy témagazdaként figyel az együttes ülésen történtekre és amiként ő szavaz, úgy voksolnak a többiek is. Nem tudta azonban, hogy nem történt a szenátusi csoporttal egyeztetés. Toró felszólalásában elvette a törvénytervezetet az együttes ülésen. Ezt elsősorban Frunda György meg Szabó Károly a szenátusi csoport nevében nehezményezte, majd a két ház közös RMDSZ frakciójában heves vita támadt. Frunda kirohant: Torónak nem volt mandátuma a szenátusi csoport nevében is beszélni, egyébként is az álláspontja szakszerűtlen volt és rontotta az RMDSZ professzionális imidzsét. Toró T. Tibor úgy látja, hogy ez a személyének szólt, el akarták bizonytalanítani, hogy ne legyen kedve többé a nyílt üléseken a témákhoz szólani. Ez volt az első hozzászólásom a parlamentben. Toró T. Tibor számára érthetetlen módon azt fogadta el az RMDSZ-frakció, hogy a kormány javaslataitra voksolna. Másnap a sajtóban éppen azok az érvek jelentek meg a törvény ellen, amelyeket ő is felhozott. Több RMDSZ-es parlamenti kollegája erre azt mondta, hogy ez egy integrációs törvény, amely bár nem tökéletes, de a múlthoz képest előrelépés. /Magyar Balázs: Toró T. Tibor Temes megyei képviselő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./"

"Márc. 24-én Szovátán tartotta küldöttgyűlését a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség országos szervezete. Külön pontban foglalkoztak az anyanyelvű szórványoktatással. Erről számolt be Király András, az RMPSZ Arad megyei szervezetének elnöke. Az Apáczai Csere János Alapítvány képviselőivel történt egyeztetés alapján úgy döntötek, hogy Erdélyben 6 szórványközpontot hoznak létre idén. Aradon kívül ilyen oktatási központ fog működni Temes, Hunyad és Szilágy megyékben, illetve Kőváron és Déván a Böjte Csaba atya által vezetett központban. Az Apáczai Csere János Alapítvány Erdély és a Vajdaság számára idén 50 millió forint támogatást ígér e célra. Erdély ebből 30 milliót kapna, ami azt jelenti, régiónként évente 5 millió forintnak megfelelő összeg jutna. A tervekben négy nagy kategória szerepel: intézmények beindítása vagy újraindítása; tanszerekkel, segédeszközökkel történő felszerelése; a szórványoktatást felvállaló pedagógusok külön javadalmazása; illetve a diákok utaztatásának a támogatása. /Fordulat a szórványoktatásban? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./"

"A Nagyváradi Egyetem környezetvédelmi és képzőművészeti karán tanuló magyar diákok kezdeményezésére a Nagyváradi Magyar Diákszövetség (NMD) két új szakosztállyal, a környezetvédelmivel és a képzőművészetivel bővül, tájékoztatott Szabó József elnök. A diákszövetségnek vannak kapcsolatai magyarországi környezetvédő csoportokkal, s a továbbiakban együtt is akarnak működni velük. Környezetvédelmi témájú tudományos diákkonferenciát is terveznek őszre. /Fejlődik a diákszövetség. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 29./"

"Örök pátria /Tinivár Kiadó, Kolozsvár/ címmel verses magyar történelmi kiadvány jelent meg. A kötet a klasszikusok válogatott költeményeit a következő korszakokra csoportosította: Hun-magyar őskor, Árpád-kor, Nagy Lajos és kora, Hunyadiak kora, Török világ, Kuruc világ, Hanyatlás és feltámadás, A szabadságharc, A szabadságharctól az I. világháborúig, Az I. világháború, A két világháború közt, a II. világháború, Ránk tört a béke!, ... és a jövő? A könyv Bartha Zoltán és Kádár Ferenc válogatásában jelent meg, Sipos László illusztrálásával. /Örök pátria. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./"