A Kelet-európai ifjúsági tíznapos fesztiválzenekar-tábor színhelye a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola /Csíkszereda/ volt. A Kárpát-medence különböző helységeiből érkezett középiskolás diákokból alakult zenekar a táborozás alatt fellépett Marosvásárhelyen és Csíksomlyón, és Székelyudvarhelyen. /Komoróczy György: Hangverseny a plébániatemplomban. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./

Nyolcadik éve szervez nyári táborozást a magyarországi Széchenyi Kör Ifjúsági Szárnya. A táborozáson Jugoszláviából, Szlovákiából, Magyarországról és Romániából érkezett diákok vesznek részt. Az elmúlt években Nyíregyházán, Sopronban, Budapesten, Sepsiszentgyörgyön, Óbecsén verhettek sátrat a fiatalok. Az idén Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban szervezték meg a nyaralás központját. Az egyhetes kirándulás alatt a széchenyisek a Gyimesekbe, Háromszékre, Gyergyóba, Székelyudvarhelyre, valamint Kolozsvárra rándulnak. /(Daczó Dénes): Széchenyisek táborozása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

Dr. Tonk Sándor történész-professzor az egyházi hátterű erdélyi magyar magánegyetem létrehozását célul tűző Sapientia Alapítvány kuratóriumának vezetője nyilatkozott a felsőfokú magyar oktatás távlatairól. Kifejtette, hogy a mindenkori román politikai elit tisztában van azzal, hogy egy önálló magyar egyetem lassítja, fékezi az asszimilációt. Ha egy közösség társadalmi struktúrája csonka, hiányzik belőle az értelmiségi elit, felgyorsul az asszimiláció folyamata. A román politika következetesen elutasítja a magyar egyetemet.1990 óta a magyar diáklétszám ugrásszerűen növekedett, a tanárok száma is több mint megkétszereződött. Kolozsvárott pillanatnyilag közel 3 és fél ezer magyar hallgató tanul anyanyelvén, emellett még több mint ezer román nyelven. Várhatóan tovább növekedik a diáklétszám az elkövetkezendőkben. A kedvezőtlen demográfiai előrejelzések ellenére 2010 táján romániai viszonylatban 30-35 ezer magyar egyetemi hallgatóval számolhatunk. Jelenleg az összlétszám 15 ezres. Egyharmaduk tanul magyar nyelven, kétharmaduk románul. - Az elmúlt tíz évben néhány életerős kezdeményezés indult be. Ezeket össze kell fogni. A magánegyetem létrehozásának célja: egyetlen intézményi keretbe foglalni a magánjellegű felsőoktatási kezdeményezéseket. - Az egyetem létrehozása a jelenlegi kétmilliárdnak sokszorosát igényli. Ez hosszú folyamatot jelent. - A kuratórium munkájába valamelyest befolyik a Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatala felügyelete alatt működő programiroda, valamint a kolozsvári programiroda munkája. Ugyanakkor létezik a magyarországi programtanács, amelynek elnöke Hámori József, volt miniszter, tagjai pedig a magyar tudományos élet személyiségei. A programtanács koordináló testület, amely tanácsaival, elképzeléseivel próbálja befolyásolni a folyamatot. A két programiroda a különböző előkészületi munkálatokat végzi, elemzi a beérkező pályázatokat, ugyanakkor előzetes elképzeléseket, terveket dolgoz ki. Ebben a struktúrában a kuratórium a beérkezett javaslatok, pályázatok alapján hoz döntéseket. Első lépésként a kuratórium pályázatokat írt ki, hogy feltérképezze, milyen igények, életképes javaslatok, kezdeményezések vannak. Kiderült, hogy egész sor kezdeményezés szétfoszlott, mert nem tudott olyan javaslatot letenni az asztalra, amit el lehet fogadni. Az első pályázati fordulóban három javaslatcsomagot dolgoztak ki. Az egyikben pályázatokat kértek olyan szakokra, tanszékekre, amelyek már a 2000-2001-es tanévben beindíthatóak. Ebben a pályázati csomagban ilyen egyetlenegy volt: a csíkszeredai javaslat, amely négy szak létrehozását tűzte célul. Ezek az iratcsomók már Bukarestben vannak az illetékes bizottság előtt, és ígéret van arra, hogy még a nyári szünet előtt letárgyalják. Ha ez megtörténik, jó az esély arra, hogy ősszel valóban be lehet indítani itt a négy szakot. Ami azt jelentené, hogy itt fog indulni az erdélyi magyar magánegyetem. Illetve hozzátartozik a képhez a Partiumi Keresztyén Egyetem is. Tehát hosszú távon körvonalazódik az a kép, amely valóban Csíkszeredától Nagyváradig fogná össze a magánegyetemi oktatási hálózatot. Az elképzelések szerint Kolozsvárott lenne a rektorátus, a különböző városokban - attól függően, hogy milyen jellegűek és milyen méretűek az intézmények - vagy prorektorátusokat, vagy dékánátusokat fognak felállítani.Amikor létrejön a magánegyetem, fokozatosan megtörténik a távoktatás leépítése, illetve beépítése. A távoktatási tanfolyamokat le kell telepíteni. Csíkszeredában ezt meg lehet csinálni. Második fokon olyan tervekkel lehetett pályázni, amelyek hosszabb kifutási idejűek. A harmadik pályázati lehetőség a háttérintézményekre vonatkozik. Ezt elsősorban Kolozsvár számára írták ki, mert itt nincsenek kollégiumok /bentlakások/, tanári lakások, könyvtárhelyiségek. - Nagy kérdés az, hogy miből fog működni az intézmény. A támogatást nyújtó magyar kormánytényezők bizonyára felmérték, hogy milyen óriási felelősség nehezedik a vállukra. Folyamatos támogatásról lehet szó. A tandíjnak méltányosnak kell lenni és csak nagyon indokolt esetben kell tandíjhoz folyamodni. /Sarány István: Kétmilliárd forinttal nem lehet csodákat művelni. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 12./

Júl. 12-én tartotta újraalakuló gyűlését a Háromszéki RMDSZ Területi Szervezetének önkormányzati tanácsa: a választások után mandátumhoz jutott 278 RMDSZ-tanácsos, polgármester a reméltnél is nagyobb számban volt jelen a fórumon. A 9 tagú választmány elnöke Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester lett, alelnökök Ádám Attila (Zabola), illetve Albert Dénes (Barót) polgármesterek. Az ülés végén politikai állásfoglalásokat is megszavaztak. Ezek szerint a közeli SZKT-n a háromszékiek az RMDSZ-es parlamenti jelöltek állóurnás előválasztása mellett foglalnak állást. /(Flóra Gábor): Albert Álmos újabb megbízatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

Júl. 15-én a Maros megyei RMDSZ-szervezet tisztújítása Kelemen Attila parlamenti képviselő elnökké választásával ért véget. Néhány héttel a helyhatósági választások előtt, a választási listák körüli szabálytalanságokra hivatkozva, az RMDSZ csúcsvezetőségét tömörítő Operatív Tanács (OT) felfüggesztette tisztségéből Kincses Elődöt, a Maros megyei RMDSZ-szervezet elnökét. Kincses a szövetségen belüli ellenzék egyik vezetője, aki a legutóbbi kongresszuson a szövetségi elnöki tisztségért folytatott harcban Markó Béla kihívója volt. A OT a Maros megyei elnöki teendők elvégzésével ugyanakkor Kelemen Attila parlamenti képviselőt bízta meg. A szövetség belső ellenzékének több politikusa úgy értékelte, ennek a döntésnek következménye volt az, hogy Marosvásárhelyen román polgármester került a város élére. A tisztújító küldöttgyűlés első szakaszában Kincses és tábora politikai, szabályzati és erkölcsi okokra hivatkozva próbálta a választást ellehetetleníteni. E csoport tagjaiból álló szabályzat-felügyelő bizottság 120 küldött mandátumát érvénytelenítette. Ezt azonban a küldöttgyűlés elutasította, és új bizottságot választott. A küldöttgyűlésen részt vevő Markó Béla szövetségi elnök olyan Marosvásárhely-stratégiát hirdetett, amely az elmenni szándékozó magyarokat visszafordítja, az eltávozottakat visszahozza, és a fiatalokat is a városba csalogatja. /Kelemen Attila a Maros megyei RMDSZ-szervezet új elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./

Júl. 16-án tartották Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Kollégiumban a kilencedik véndiáktalálkozót. Grebur Miklós, a Kölcsey Ferenc Véndiákszövetség elnöke megnyitó beszéde előtt a résztvevők néma csenddel áldoztak azok emlékének, akik már nem lehettek jelen a találkozón. Beszédében az elnök hangsúlyozta, hogy 1992-ben, amikor az első véndiáktalálkozót tartották, nem gondolták, hogy ilyen sikeres lesz, és évenként egyre többen látogatnak el iskolájukba a világ minden tájáról. Pásztai Ottó, a nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesület elnöke is beszélt a megjelentekhez, majd a Kölcsey Ferenc Kollégium nevében Muhi Miklós iskolaigazgató. /Véndiáktalálkozó a Kölcsey Ferenc Kollégiumban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 17./

Illyefalván a KIDA-központban júl. 19-én ér véget azoknak az erdélyi magyar pedagógusoknak szervezett jutalomtábor, akik a legsikeresebben terjesztik a Napsugár és a Szivárvány című gyermeklapokat. A két szóban forgó lap példányszáma együttesen félszázezer körüli, a kisdiákok a Napsugarat, az óvodások a Szivárványt lapozzák - közölte Zsigmond Emese főszerkesztő, a tábor szervezője. Hozzátette: az említett példányszám messze a legmagasabb az erdélyi magyar folyóiratok között, a Napsugár pedig a legolcsóbb meséskönyvnek tekinthető, amihez a szegény gyerekek is hozzájuthatnak. A nyolcadik Napsugár-tábort a múlt héten, szintén Sepsiillyefalván tartották. A mostani rendezvényen az óvónők és tanítónők a nevelés művészetének összetett jellegéről hallhattak előadásokat. /Jutalomtábor pedagógusoknak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19./

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem SEDAP nevű távoktatási programja keretében tartották Csíkszeredában júl. 13-14-e között a Hargita megyei közhivatalnokok számára szervezett szemináriumot a Civitas Alapítvány és a Hargita Megyei Tanács szervezésében. Humán erőforrás és menedzsment a közigazgatásban címmel Szász Alpár Zoltán, a BBTE tanársegédje és az intézményen belüli kommunikációról Fazakas Emese tanársegéd tartott előadást. /Szeminárium a közhivatalnokoknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

Júl. 23-30-a között a Bákó megyei Külsőrekecsinben rendezik meg a III. Moldvai Tánctábort. A programból: tánc- és énektanítás a helyi hagyományőrzőkkel és Tündik Tamással /Budaörs/, hangszeres oktatás a helybeli mesterek segítségével, szövés szövőszéken, esténként guzsalyas és táncház helybeli táncosokkal, zenészekkel hajnalig. Lesznek még gyermekprogramok, gyapjú- és kenderelőkészítés, népi játékok és énekek, birka- vagy ökörsütés, kirándulni lehet egy közeli esztenához. /III. Moldvai Tánctábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 20./

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége a Bolyai Nyári Akadémia keretében Brassóban, július 16-22-e között megszervezte a nemzetiségi osztályokban román nyelvet és irodalmat tanító tanárok tanácskozását. A nemzetiségi osztályokban tanuló gyermekek 1985-től a román társaikkal azonos tanterv és tankönyvek alapján tanulják a román nyelvet és irodalmat. A nemzetiségi diákok szókincse viszonylag szegényes, nem vehetik fel e téren a versenyt a velük egykorú román diákokkal. A tankönyvek szövege nehézkes, archaikus és tájszavak is nagy számban fordulnak elő. A tanácskozáson résztvevő tanárok szerint egy új, gyakorlatiasabb tanterv és tankönyvek alapján kellene tanítani, úgy, hogy tanulmányainak befejezésekor a diák jól ismerje a román nyelvet. /Tanárok tanácskoznak. = Brassói Lapok (Brassó), júl. 20./

Megjelent Aurel Marc Adalékok Hargita megye történetéhez című könyve, amelyben az itt élő románok kultúráját, életmódját, az együttélés problémáját kutatta. Ezen a tájon kevés román nyelvű helytörténeti munka született, még kevesebb jelent meg nyomtatásban - értékelte Ana Dobreanu, az Állami Levéltár csíkszeredai fiókjának munkatársa a könyv csíkszeredai bemutatóján. A szerző, Aurel Marc maga is az Állami Levéltárban dolgozott, könyve három évvel halála után látott napvilágot. /(Hátsekné Kovács Kinga): Helytörténeti újdonság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

"Júl. 22-én ülésezett Marosvásárhelyen az RMDSZ Szövetségi Képviselőinek Tanácsa (SZKT). Szeptemberre halasztották a döntést a saját államfőjelölt-állításról. A testület elfogadta a képviselők és szenátorok jelöltállításának szabályzatát, melyet a területi elnökök terjesztette elő: a területi szervezetek saját belátásuk szerint dönthetnek arról, hogy melyik módszert alkalmazzák. Szintén a helyi szervezetek határozzák meg, hogy előválasztásokon vagy küldöttgyűlésen rangsorolják a jelölteket. Megállapodtak abban, hogy nem lehet jelölt az a személy, aki nem tagja legalább három éve az RMDSZ-nek vagy egyik társult szervezetnek; nincs állandó lakhelye az illető szervezet területén; az érvényben levő ügynöktörvény hatálya alá esik, továbbá azok sem, akik az 1996-os parlamenti választásokon, illetve a 2000-es helyhatósági választásokon függetlenként vagy más párt, illetve szervezet listáján indultak. Az RMDSZ-jelölt nem lehet büntetett előéletű, a politikai elítéltek kivételt képeznek. Vitát váltott ki annak eldöntése, hogy a 2000-es helyhatósági választásokon mandátumot szerzett önkormányzati képviselők indulhatnak-e a parlamenti választásokon. Hosszas vita után eldöntötték, hogy ez végül csak a polgármesterekre, alpolgármesterekre, megyei tanácselnökökre, illetve alelnökökre vonatkozik. Eckstein-Kovács Péter miniszter, szenátor felszólalásában az RMDSZ parlamenti frakciójának a nemeket tekintve aránytalan összetételére hívta fel a figyelmet. - - Döntés született arról, hogy Markó Béla a Maros megyei szenátusi lista vezetője. A testület elfogadta a parlamenti és elnökválasztás megszervezéséért felelős bizottság szabályzatát, és megbízta Takács Csabát ennek vezetésével. /Székely Kriszta: Ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Szabályozták a képviselők és szenátorok jelöltállítását. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./ Egy nappal az SZKT ülése előtt Hargita megye tanácsának volt elnöke, Kolumbán Gábor kilépett az RMDSZ-ből, tudósított a bukaresti Cotidianul napilap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./"

A budapesti Apáczai Közalapítvány összesen 100 millió forintot oszt majd szét a szülőföldjükön a szakfelsőoktatásban tanuló határon túli magyar nemzetiségű diákok számára. Az ún. Apáczai hallgatói ösztöndíjprogramban romániai, szlovákiai, ukrajnai, jugoszláviai, horvátországi és szlovéniai magyar fiatalok vehetnek részt. Berényi Dénes, az Apáczai Közalapítvány kuratóriumának elnöke közölte: cél, hogy a határon túli magyar diákok a szülőföldjükön képezzék magukat, és tanulmányaik befejezése után ne telepedjenek át más országba. Eddig még nem volt ehhez hasonló nagyságrendű, az egész Kárpát-medencére kiterjedő ösztöndíjprogram. A tervek szerint 1000-1300 szülőföldjén tanuló, szakiskolai és a felsőoktatásban részt vevő diáknak nyújtanak ösztöndíjat a 2000-2001-es tanévre. Az 1999 áprilisában bejegyeztetett Apáczai Közalapítvány tavaly két fordulóban hirdetett pályázatot. Az elsőben 200 millió forintot, a másodikban 275 milliót ítéltek oda. Az idén több pályázati forduló során 700 millió forintot osztottak el. A pénzt elsősorban az intézmények működési költségeinek kiegészítésére, valamint kollégiumi és tanári lakások építésére folyósították. /Apáczai Közalapítvány. Ösztöndíjprogram a diákoknak. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 24./

Az Alter-Image nevű dokumentáris program keretében a 18 romániai kisebbség életét bemutató fotóalbum készült, ennek képeiből pedig etnofotográfiai kiállítást. A kisebbségi közösségek életét ábrázoló felvételek az alábbi helyeken készültek: az albánok bukaresti, az örmények szamosújvári, a bolgárok temesvári, a csehek Garnic-i és Sfanta Elena-i, a horvátok krassóvári, a zsidók kolozsvári, a németek szászföldi, a görögök brailai, az olaszok iasi-i, a magyarok csíksomlyói és türei, az olaszok paltinoasai és Solonetul Nou-i, a romák bánffyhunyadi, a lipovánok tulceai, a szerbek csanádi és nagyszentmiklósi, a szlovákok nagylaki, a tatárok konstancai, medgidiai, a törökök baskaredei, az ukránok a tiszai, felsőrónai és bisztrai mindennapi életük pillanatait tárják a nyilvánosság elé. Az albumot az 1992-es, legutóbbi romániai népszámlálás kisebbségekre vonatkozó adatai, illetve a programvezetőkként az utószóban tapasztalataikról beszámoló Feleki Károly és Gaina Gerendi Dorel esszéje egészítik ki. /(Cseke Gábor): Alter-Image. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

"Júl. 25-én , a Bálványosi Nyári Szabadegyetem második napján Azt mondták, miénk a jövő - a nemzedékek szerepe a posztkommunista társadalom demokratizálódásában címmel tartották meg az előadásokat. Az előadók között jelen volt Deutch Tamás magyarországi ifjúsági és sportminiszter, Gyürk András, a Fidelitas elnöke, parlamenti képviselő, valamint Hajdó Csaba, a Civitas alapítvány igazgatója. Arról vitáztak, miért nem vállal politikai szerepet a huszas-harmincas fiatal nemzedék? Sokan úgy látták, hogy tíz éven belül a nyolcvankilenc utáni generáció jut majd döntő politikai szerephez. Romániában jelenleg három politikai nemzedéket: a 45 előttit, a 45-89 közöttit és a 89 utánit lehet megkülönböztetni, ez utóbbi azonban még nem alkot egy erős egységet, amely döntő szerephez juthatna. Deutch Tamás véleménye szerint néhány évtized múlva a kilencvenes évek generációját millenniumi nemzedékként fogják emlegetni. Gyürk András szerint a kilencvenes évek magyarországi fiatal generációját Fidesz-generációként emlegetik majd. A délutáni előadásának központi kérdése az egyetem volt. Meghívottként jelen voltak Kötő József romániai és Pálinkás József magyarországi államtitkárok, valamint Tonk Sándor, a Sapientia alapítvány kuratóriumának elnöke. /Második nap Tusványoson. Kialakulóban a "millenniumi generáció" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./ Az erdélyi magyar magánegyetemnek komplementáris szerepkört kell betöltenie az állami oktatás mellett; keretén belül hiányzó képzési formákat kell beindítani - jelentette ki dr. Kötő József államtitkár a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. Dr. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke nem értett egyet ezzel, mondván, hogy ha az állami oktatás keretében már létező szakokat is indít a magánegyetem, az csak egészséges versenyhelyzetet teremthet. /Kerekasztal-beszélgetés az Erdélyi Magyar Magánegyetemről. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 27./"

Júl. 26-án az ökológiai biztonság időszerű kérdéseinek megvitatásával folytatódott Tusnádfürdőn a XI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem. Gönczy János tiszai kormánybiztos sürgette a Tisza menti országok, Magyarország, Románia és Ukrajna összefogását, mert csak nemzetközi segítséggel lehet megszüntetni a különböző ökológiai szennyező forrásokat. A kormánybiztos emlékeztetett a nagybányai Aurul által okozott nagyméretű ciánszennyezésre, és kijelentette: a szennyezés élettelenné tette a Szamost, és soha nem tér vissza a ciánszennyezés előtti Tisza sem. Dan Manoleli, a bukaresti egyetem ökológiai tanszékének tanára elmondta: a beruházások mintegy fele korrupció révén valósul meg, és a nagybányai szennyezés volt az a tipikus eset, amely bebizonyította, milyen beteg az egész környezetvédelmi rendszer. A kormány letagad mindent és a baleseteket minden esetben természeti okokkal magyarázza, miközben elhallgatják az emberi mulasztásokat - állapította meg Dan Manoleli. /XI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem. Örökké időszerű téma - a környezetvédelem. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./ Júl. 26-án délután az egyik legelhagyottabb magyar népcsoport, a csángók létkérdéseiről folytattak vitát Tusnádfürdőn. Több, a csángó magyarok kérdését alaposan ismerő volt jelen: Tánczos Vilmos etnográfus, egyetemi tanár, Bartha András, a Moldvai Csángómagyar Szövetség nemrég megválasztott fiatal elnöke, Farkas János, a Via Spei Csángómagyar Ifjúsági Szervezet elnöke, Duma András, a Moldvai Csángómagyar Szövetség klézsei szervezetének elnöke, Sántha Attila, a román Közoktatási Minisztérium tanácsosa, Gabriel Andreescu, a romániai Helsinki Csoport társelnöke, Komlóssy József (FUEV) Svájcból és Pozsony Ferenc etnográfus, egyetemi tanár. Pozsony Ferenc rövid felvezetőjében kitért a népességi adatokra is, eszerint mintegy háromszázezres közösséggel kell számolni, amelyből 60-100 ezerre tehető a magyarul beszélők száma. Bár a magyarság a legkeletibb testvéreinek tekinti a moldvai magyarságot, ennél sokkal nehezebb ezen etnikai csoport meghatározása, mert ők maguk csángóknak tartják magukat. Farkas János, a Via Spei elnöke kifejtette, csak akkor lehet arra a kérdésre válaszolni, létezik-e csángómagyar közösség, ha valaki ott él közöttük, Duma András pedig kitért arra, hogy érthetetlen számukra, miért fél a román közösség attól, hogy mi magyarok leszünk, hiszen nem valaki ellen válunk azzá. Duma élesen bírálta az RMDSZ vezetőségét, akik nem tesznek semmit a csángókért, nehogy román partnereik megsértődjenek. Már 1996 júniusától kérte a klézsei közösség a magyar órák bevezetését, amiért csak fenyegetések érték a szülőket a helyi pópa részéről. Bár jelen pillanatban a tanügyi törvény is engedélyezi az anyanyelvi oktatást a kisebbségek számára, ennek bevezetése továbbra is lehetetlen, elsősorban a helyi tanfelügyelőség miatt. Bár már több esetben is elindulhatott volna a magyar nyelvű oktatás, a helyi Dimineata c. lap "ébresztő" hadjáratot indított ez ellen. A magyar nyelvű misék kérdésében is változatlan a helyzet, mert a jászvárosi püspökség nem engedélyezi a magyar szertartást. Hogy lehet vállalni a magyarságot, hogyha a magyarok sem állnak mellénk - fogalmazott Duma András - ezért két félelem között élünk. Sántha Attila hangsúlyozta: szégyellem magam, hogy az intézmény, amit képviselek, nem tudott semmit sem tenni a magyar tanórák bevezetéséért. A minisztériumi beosztott ugyanakkor ismertette az a beadványsort, melyet a csángómagyarok eljutattak a minisztériumhoz és a helyi tanfelügyelőségre. Táncos Vilmos szerint a román nacionalizmus nagyot téved, miközben azt hiszi, hogy a nyelvi asszimilációval megoldódik a csángó-kérdés. Egyfajta regionális csoport-identitástudat figyelhető meg, amely valószínűleg nem lesz köthető a magyar nyelvhez. Elgondolkodtató az is, hogy Európa tele van csángókkal Olaszországtól, Görögországig. A magyar gazdaság fellendülésével Magyarországon is egyre többen vannak. Az etnográfus egy kérdést is megfogalmazott: kormánypolitikával irányítani lehetne-e a kivándorlást. A magyar kormány 100 millió forinttal támogatja a gyimesfelsőloki Szt. Erzsébet Iskolát, ahol a csángómagyarok tanulnak, az Illyés Alapítvány támogatásainak 50%-át is csángókérdésre fordítják. Táncos szerint egy nemzeti-liberális megoldást kellene alkalmazni: senkit nem kényszeríteni magyarul tanulni vagy kivándorolni, de aki akarja, megtehesse. Sántha Attila szerint a csángóknak hagyni kell, hogy ők határozzák meg saját magukat. A találkozóra Tusnádfürdőre érkezett Németh Zsolt magyar külügyminisztériumi államtitkár is, aki a '80-as években többször is felkereste a csángómagyarokat, ezért ki is tiltották az országból. Az államtitkár azon kevesek közé tartozik, aki megtörte a jeget és az idén tavasszal ellátogatott újra a csángókhoz. /Daczó Dénes: A 11. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és a csángók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

Júl. 27-én a Bálványosi Szabadegyetemen Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár, Eckstein-Kovács Péter romániai kisebbségügyi miniszter, Tudor Dunca, Románia berlini nagykövete, Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke, finnországi nagykövet, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő értekeztek a két ország, Magyarország és Románia, a két nemzet kapcsolatáról. Németh Zsolt szerint a két ország közötti kapcsolatok alapkérdései elsősorban Romániában dőlnek el. A két kormányzat között nagyon jó a kapcsolat, ez jelent megoldást a nagy kérdésekre. Elsősorban Bukarestnek és az erdélyi magyarságnak kell kiegyeznie, ugyanakkor elismerte: a román-magyar kérdés elsősorban a politikai akarattól függ. Eckstein-Kovács Péter szerint bárki kerül hatalomra, az a kettős kötődés, ami Románia és Magyarország között kialakult, normális mederben marad. Hozzátette: az RMDSZ mindig ott kell hogy legyen, ahol a dolgok eldőlnek, ezt akarja a közösség is. Tudor Dunca kifejtette: nem szabad elfeledni, Magyarország a NATO-tagságot annak is köszönheti, hogy Románia és Magyarország között létrejött az alapszerződés. Elég stabil-e a kettős kapcsolat? Dunca megállapította: ebben az évben már két alkalommal bebizonyosodott, hogy stabil kapcsolatról van szó. A ciánszennyezés során tanúsított magatartás bizonyította ezt, valamint hogy a helyi választások során nem erősödött fel a nacionalista hangvétel. Szilágyi Zsolt figyelmeztetett: nem szabad összemosni a szándékokat a realitásokkal. Még túl sok a tabutéma, amiről nem lehet beszélni a kormányközi kapcsolatok során. Ezek közé tartozik a csángókérdés, valamint a regionalizmus. Az RMDSZ jövőbeni kormányzati szerepvállalására utalva elmondta: vigyázni kell, mert Romániában túl sok az olyan politikus, akik a kommunisták vagy a szekuristák emlőin nevelkedtek. /(Daczó Dénes:) A 11. Bálványosi 4. napja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

"A nyugati orientáció: a magyar-román kapcsolatok alapja címet viselte a XI. Bálványos Nyári Szabadegyetem zárórendezvénye, amelyen jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök, Mircea Ciumara román államminiszter, Adrian Severin, az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének nemrég megválasztott elnöke, Nicolae Manolescu, a Nemzeti Liberális Párt országos vezetésének néhány nappal korábban lemondott tagja, Markó Béla, az RMDSZ elnöke, valamint Tőkés László püspök, tiszteletbeli RMDSZ-elnök. A vitát Andreas Oplatka, a Neue Züricher Zeitung külpolitikai elemzője vezette. "Az 1996-os romániai választások fordulópontot jelentettek a magyar-román kapcsolatokban, mert egy antikommunista, Európa irányába elkötelezett polgári kormány alakult Romániában, ezáltal pedig megszűnt a korábban a központi kormányzatból irányított magyarellenes hangulatkeltés" - jelentette ki Orbán Viktor a szabadegyetemen. Ami a magyar-magyar viszonyt illeti, a miniszterelnök úgy értékelte: először állt elő olyan gazdasági és geopolitikai helyzet a Kárpát-medencében, amikor a kedvezőtlen külső feltételek megszűntek, és tényleges lehetőség van arra, hogy az itt élő magyarok számára a megmaradás és a gyarapodás megvalósítható programmá váljon. Magyarországon olyan kormány van, amely egységes egészként kezeli a Kárpát-medencei magyarságot. Ezért jött létre a Magyar Állandó Értekezlet, jogelvek helyett ezért léptek a tettek mezejére. Hangsúlyozta: a magyar-magyar és a magyar-román viszony konszolidálásán túl Magyarország a történelmileg és szellemileg létező Közép Európa gazdasági és politikai megteremtésének mentén tevékenykedik. Akik hajlandók elfogadni ezt a magyar ajánlatot, azokkal szívesen működnek együtt. Kérdés az, hogy Románia is társunk lesz-e - zárta előadását Orbán Viktor. Mircea Ciumara felszólalásában az EU-integráció fontosságát hangsúlyozta. Adrian Severin, a szabadegyetem gyakori vendége azt vallotta: a magyaroknak és a románoknak közös jövője mindenekelőtt egy új, egyesült Európában van, amelynek a különböző kultúrák, történelmi tapasztalatok szintézisévé kell válnia. Severin a multikulturalitásnak, a kultúrák együtt, nem pedig egymás mellett élésének a jelentőségét hangsúlyozta a balkanizmus, az egy etnikumú nemzetállam meghaladott eszméjével szemben. Nicolae Manolescu úgy értékelte: a magyar-román kapcsolatok kulcsa mindenekelőtt az RMDSZ. A szövetségnek olyan erős, európai szellemiségű politikai párttá kell kinőnie magát, amely minket, románokat is európai politizálásra tanít - vélte Manolescu, elismerően értékelve az RMDSZ kormányzati tevékenységét. Markó Béla kifejtette: elégedetlen a magyar-román kapcsolatok alakulásával. Az elmúlt időben bekövetkezett szemléletváltást, az RMDSZ kormányzási szerepvállalását nem sikerült úgy kihasználni, hogy az a kétoldali kapcsolatok épülésére vált volna. A szövetségi elnök szerint Magyarországnak ma lehetősége van arra, hogy összehangolja a térség integrációs törekvéseit. Markó szerint Magyarország elsősorban abban segítheti az erdélyi magyarságot, hogy idehaza tartsa fiataljait, s hogy egy jó, a tervezettnél jobb státustörvény szülessen, hogy Magyarországon és itthon is otthon érezhessék magukat. A magyar-román alapszerződés Markó szerint nem egy dinamikus, belső erők által szuverén módon létrejött termék, hanem azt s Nyugat diktálta. Tőkés László szerint Romániának most lehetősége nyílik arra, hogy felzárkózzon a nyugati keresztény értékrendhez, ebben pedig Erdélynek nagy szerepe van. Magyarország és az RMDSZ felismerte a románokkal közös érdeket, de nem ismerte fel, hogy ez a helyzet milyen jelentős alkupozíciót teremt számára. Javasolta: "a kincstári elégedettség, a teljesítetlen ígéretek, az öndicséret helyett valós lépéseket tegyünk a kérdések megoldására". Amivel nem lehet egyetérteni az Nyugat félrevezetése, a látszatkeltő politizálás, amely a romániai magyarság helyzetének súlyosbodásához vezet. Az előadásokat követően a meghívottak a hallgatóság kérdéseire válaszoltak. Orbán Viktor a magyarországi sajtó azon felvetését kommentálva miszerint a szabadegyetemen állítólag elhangzó nacionalista kijelentések azok, amelyek a meghívott román politikusokat távol tartják a rendezvénytől, elmondta nem éli meg kudarcként azt, hogy román kollégája, Mugur Isarescu nem jött el Tusnádra. Nem egy "meghiúsult kormányfői találkozóról van szó, a rendezőknek nem ennek összehozása volt a célja. De ha meghívták a magyar miniszterelnököt, kötelességüknek tartották hasonló meghívást intézni a román kormány vezetőjéhez is." A státustörvényről, külhoni állampolgárságról, kettős állampolgárságról szólva a magyar miniszterelnök kifejtette: minden alternatívát megfontolnak. De végiggondolták-e a javaslattevők azt, hogy milyen következményekkel járna az, ha Magyarország úgy dönt: teljes jogkörrel rendelkező állampolgárságot ad valamennyi Kárpát-medencei magyar számára. Véleménye szerint ez az intézkedés a szülőföldjüket elhagyni kívánókat bátorítaná. A MÁÉRT-t épp azért jött létre, hogy az ilyen "súlyos következményekkel járó egyébként legitim gondolatokat" elemezze - mondta a magyar kormányfő. Orbán kijelentette: a schengeni határok kiterjesztésének következményeit akkor lehet felmérni, ha eldőlt már az, milyen vízumpolitikát szándékozik érvényesíteni az EU Romániával szemben. Ugyanennél a kérdéskörnél kifejtette: nem Budapesten dől majd el, hogy "ki a magyar", tehát hogy kik esnek majd a státustörvény hatálya alá. Az alternatívákat a határon túli magyar szervezetek dolgozzák ki. A kérdésre, miszerint változik-e a magyar kormány biztatása az RMDSZ kormányban való részvételével kapcsolatban a sorra következő választások után, Orbán Viktor kijelentette: a magyar kormány azt az RMDSZ-álláspontot tartja hivatalosnak (mindaddig, amíg más jelzések nem érkeznek), hogy nem szerepel a terveik között az, hogy szövetségre lépjenek a mai román ellenzékkel, amennyiben az megnyeri a választásokat. A romániai helyhatósági választásokkal kapcsolatban megjegyezte: bár voltak kudarcok, lásd Marosvásárhely helyzetét, nem lenne szabad sikertelenségnek megélni az összehasonlíthatóan jobb eredményeket. /Székely Kriszta: Orbán Viktor a Székelyföldön. A nyugati orientáció: a magyar-román kapcsolatok alapja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./ A Romániai Magyar Szó bőven idézett Orbán Viktor beszédéből: "Időm korlátozottsága miatt elsősorban állításokra kell szorítkoznom és érvelésekre, indoklások megadására kevésbé lesz módom. Mondandómat azzal szeretném kezdeni, hogy az ember benne él egy korszakban, annak a sajátos történeti jelentőségét, miután benne él, nem mindig tudja felmérni. Ennek ellenére, mi egy történeti pillanatban vagyunk, ha nem is érezzük ezt mindennap. Az egész Európai Unió metamorfózison megy át. A kibővítési tárgyalások Romániával is megkezdődtek. Magyarország tagja a NATO-nak, egy nagyon határozott misszióval, a délkelet- európai stabilitás kiépítésében való közreműködéssel. A magyar gazdaság tíz év zsugorodás után növekedésnek indult, regionális befolyása, hatása is növekszik. Ez jótékonyan hat nem csak a Magyarországon élő magyarokra, hanem - véleményünk szerint - hamarosan érezhető módon az egész Kárpát- medencében élő magyarságra is. A magyar állam tárgyalásai az Európai Unióval a végső szakaszhoz érkeztek. Hogy a végső szakasz milyen hosszú lesz, az egy más kérdés. Ez az a helyzet, amiben érdemes a román-magyar viszonyról véleményt cserélni. Első állításom az, hogy Magyarország támogatja Románia NATO-tagságát. Nem csak elvi okokból, hanem azért, mert mi, magyarok, amiután bent vagyunk, érzzük ennek jótékony hatását. Ma a NATO bővítés nem szerepel a NATO politikai napirendjén. Erről ugyan esik szó itt-ott, amott, de nincs olyan hivatalos NATO-dokumentum, mely a legfontosabb kérdésként jelölné meg a további bővítés ügyét. A magyar diplomáciának ma azért is kell dolgoznia, hogy a NATO bővítése továbbra is napirenden legyen. A második állításom az Európai Unióra vonatkozik. Az EU 1990-ben egy történelmi lehetőséget mulasztott el, ez mostmár látszik. A dilemma úgy hangzott, az egyébként Nyugat- Európához köthető, szervesen létező Közép-Európa legyen a legfontosabb az Unió számára, vagy a már meglévő keretek helyett/mellett az Unió együttműködésének, belső szerkezetének az elmélyítése. Az Unió e második forgatókönyvet választotta, ezért van az, hogy 1990 óta egyfolytában öt évre vagyunk az Európai Uniós tagságtól. És ez ma sincs másként. Ezzel függ össze a vízumkényszer problémája. Ami a román-magyar viszonyt illeti: az 1996-os romániai választások fordulópontot jelentettek. A választások jelentették a fordulópontot. Azért, mert egy antikommunista, európai irányban elkötelezett polgári kormány alakult Romániában. Ez egy történelmi esély volt és egy történelmi kísérlet zajlik. Ennek a végéhez vagy első fejezetének végéhez érkeztünk el, amikor Romániában a magyarok részt vettek a polgári kormány működtetésében. Ennek a mérlegét megvonni nekem nem dolgom. Ráadásul a helyzet rendkívül egyszerű, mert mind az RMDSZ-nek, mind a román polgári kormánynak van saját programja, amihez képest meg lehet mondani, abból mi valósult meg és mi nem. Egy dolgot mindenképpen szeretnék elmondani. Van egy választóvonal a '96-előtti és a '96 utáni román-magyar viszony szempontjából. Azt talán rögzíthetjük, hogy a központi kormányzatból irányított magyarellenes hangulatkeltés 1996 óta nem volt Romániában. Ennek megléte illetve hiánya választja el a 96 előtti és a 96 utáni időszakot a két egymástól különböző korszakra az én Budapestről kialakuló látásom szerint. A demográfiai helyzet a Kárpát-medencében a magyarság körében nem változott. A romló tendenciák fennmaradtak, de azt is megemlíthetem, hogy először állt elő olyan gazdasági és geopolitikai helyzet a Kárpát-medencében, hogy megszűntek a kedvezőtlen külső körülmények, legalábbis ezek egy része, beleértve a Budapestről jövő időnkénti értetlenséget is, és tényleges lehetőség van arra, hogy a Kárpát-medencében élő magyarság számára a megmaradás és a gyarapodás valósággá tehető program legyen. Ráadásul egy olyan kormány van Magyarországon, mely egyben látja a Kárpát-medencei magyarságot, döntését is ez vezeti. Ezért hoztuk létre az Magyar Állandó Értekezletet. A jogelvek helyett ezért léptünk át a tettek mezejére más kérdésekben, mint pl. a magyar egyetemnél, és ezért akarunk egyébként egy státustörvényszerűséget, amiről még viták vannak, létrehozni. Láttam olyan pólót, amire az van írva: magyar vagyok nem turista. Ez nagyon helyes, ez a státustörvény kiindulópontja. A román-magyar kapcsolatok kulcsa Románián belül van, és ezt a jövőben is követendő irányként tudjuk megjelölni a magyar diplomácia számára. Szeretném, ha a román-magyar viszonyt, valamint a magyar-magyar viszonyt közép-európai összefüggésbe is tudnánk helyezni. A magyar kormány hisz abban, hogy létezik Közép-Európa és lehetséges egy közép-európai építkezés. Ez lehetséges a politika világában és lehetséges gazdaság világában is. A politika világában két lépést tettünk: az első, hogy a magyar választások után a polgári kormány újra vitalizálta a visegrádi együttműködést. Most szeptemberben pedig meg fog történni az, hogy az eddig létezett szlovén-olasz- magyar hármas együttműködést Horvátország befogadásával négyes együttműködésre fogjuk kibővíteni. Erről megszületett a szükséges politikai döntés. A gazdasági építkezés terén: Szlovénia esetében összekötöttük a magyar-szlovén vasúti rendszert, Horvátországban közös kikötőt építünk Rijekában, közös autópálya programot valósítunk meg és összekötöttük tavaly a horvátországi és a magyarországi elektromos rendszereket. Szlovákiával közösen felépítjük a hidat, amely Esztergomban és Kispárkánynál található és elvi megállapodás született politikai szándéknyilatkozatok szintjén a Miskolc-Kassa autópálya megépítésére. Ukrajnával is megállapodásunk van egy határmenti fejlesztési térség létrehozásáról. Ezek nem különálló történetek mindössze, hanem egy Magyarország által kialakított közép- európai építési koncepció. Van ilyen értelemben a magyar viszonyon is túllépő, történelmileg és szellemileg létező Közép-Európát gazdaságilag és politikailag is újra megteremteni akaró magyar szándék, illetve magyar ajánlat. Aki hajlandó ezt az ajánlatot elfogadni, hajlandó velünk társulni e célok érdekében, azzal mind a gazdaság, mind a politika világában örömmel működünk együtt. A kérdés, hogy Románia a jövőben milyen társuló partnerünk lesz ebben majd." /A 11. Bálványosi Nyári Szabadegyetem zárónapján hallottuk ...ORBÁN VIKTORTÓL. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./"

Júl. 29-én hatodik alkalommal rendezték meg az Ady-Napokat Kalotaszentkirályon. Poszler György budapesti akadémikus előadásában párhuzamot vont Márai Sándor, Cs. Szabó László, valamint Szabó Zoltán művei között, amelyekben a szerzők szülőföldhöz való viszonyulását vizsgálta. Csíki László Kolozsvárról elszármazott budapesti író ifjúságának szentkirályi élményeit elevenítette fel. Kántor Lajos Kós Károlynak Kalotaszegre gyakorolt jótékony hatásáról beszélt. Történelmi vetélkedőt tartottak a helyi iskolában a szeghalmi és kalotaszentkirályi diákok részvételével, amelynek témája a magyar államalapítás volt. Júl. 30-án az istentiszteleten Tőkés István teológiai professzor hirdetett igét. A délutáni szabadtéri ünnepségen megnyitották az egyhetes tánctábort. /Valkai Krisztina: Ady-Napok Kalotaszentkirályon. Kós Károly jótékony hatása Kalotaszegre. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

Nemrég érkezett meg Erdélybe az 1998-ban megjelent Encyclopaedia Hungarica negyedik (kiegészítő) kötete. Összegező munkáról van szó, mely ezentúl nélkülözhetetlen lesz mindazok számára, akik népünk eredetéről, múltjáról, történelméről és jelenéről kívánnak ismereteket és információkat szerezni. A kiegészítő kötet tartalmazza mindazokat a szócikkeket, amelyek az előbbi kötetekből kimaradtak, másrészt időrendi és leszármazási táblázatokat közöl a magyarsággal kapcsolatban. Az időrendi táblázat Kr. e. 10 millió évtől a XX. század végéig öleli át a történelmi időt, melyet a következő szakaszokra bont: Kr. e. 10 millió - Kr. e. 1, Kr. u. 1 - 1000, 1000-1526, 1526-1703, 1703-1848, 1848-1920, 1920-1945, 1945-1956, 1956-1998, vagyis az Encyclopaedia Hungarica utolsó kötete megjelenésének az éve. Ezután következik a forrásjegyzék (a felhasznált könyvészeti anyag), majd az Encyclopaedia szócikkíróinak és adatszolgáltatóinak névsora. Elismerés illeti a kiadót és a kanadai Altonában működő Friesen Nyomdavállalat. A kötetben található táblázatok hézagpótlók, hisz ezekből tájékozódhatunk többek között bizánci írók alapján a hun uralkodóház tagjairól, az Árpád-ház fejedelmeiről, a magyar nemzetségekről és történelmi családokról, a Kárpát-medence tájneveiről, apátságairól és fontosabb templomairól, a magyar uralkodókról és államfőkről, a Nobel-díjas magyar tudósokról, olimpiai és világbajnokokról. Külön fejezetbe foglalták Moldova eredeti magyar helységneveit. A kiegészítő kötet külön részben közli a magyarság sorskérdéseivel kapcsolatos verseket: a himnuszokon és szózaton kívül több gyönyörű verset, köztük Reményik Sándor Nagy magyar télben c. versét. Tudni kell, hogy ez az első nemzeti szemléletű magyar lexikon, mely világviszonylatban elsőként emigrációban, a kanadai Calgaryban készült, s nem állami támogatással, hanem magánkezdményezés alapján. Az Encyclopaedia Hungarica atyja Bagossy László főszerkesztő, aki megalapította a Lexikon Alapítványt, a szerkesztőbizottságot és megszervezte a munkát. A Lexikon Alapítvány 1984. március 4-én tartott alakuló gyűlésén Calgary magyar lakossága hitet tett a lexikon gondolata mellett. Közel tizennyolc éven át készült el a sorozat négy kötete. Az első kötet (A-H) szerkesztési zárása 1992-ben, a második kötet (I-Ö) zárása 1994-ben, a harmadik kötet (P-Z) zárása 1996-ban, a kiegészítő kötet szerkesztési zárása pedig 1998-ban következett be. A Lexikon Alapítvány az értékes munkából 377 példányt Magyarországra, 159 példányt az elszakított területekre és 6 példányt egyéb helyekre küldött. Ezeket az Alma-Atában, Rigában, Szarajevóban, Tartuban, Varsóban és Vilnában működő magyar egyesületek kapták. Erdélyben a magyar egyházi központokon, könyvtárakon és alapítványokon kívül, nagy adományban részesült az Erdélyi Kárpát-Egyesület országos vezetősége. - Folyamatban van az Encyclopaedia Hungarica angol nyelvű kiadása is. /Ajtay Ferenc: Encyclopaedia Hungarica. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

Székelyzsombor első írásos emléke 1453-ból maradt fent. A falu melletti Várhegyen van a feltételezések szerint a 13. században épült Zsombori vár. Székelyzsombor, a vár, az évente itt megszervezett diáktábor története már a világhálón is megtalálható. A www.nexus.hu/szekelyzsombor honlapot a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium diákjai hozták létre, a zsombori munkatábor egykori résztvevői. Évről-évre nyáron egy hónapra magyarországi, pozsonyi, szlovákiai, holland, valamint brassói magyar és román diákok érkeznek ide. /Nyári munkatábor Székelyzsomboron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

Az 1997 óta Csíkkarcfalván működő Nagyboldogasszony Egyesület első ízben szervezi meg a falu védőszentjéről - Nagyboldogasszonyról - elnevezett falunapokat augusztus 13-15-e között. A csíkkarcfalvi iskola aug. 14-én Martonffi György püspök, a falu szülötte nevét veszi fel, majd a kolozsvári Tarisznyás népi- és a Minium régizene együttes, valamint a csíkszeredai Művészeti Líceum előadása következik. Délután ismertetik Csíkjenőfalva készülő monográfiáját, a jenőfalvi Tájház alapkövének letétele, valamint a felcsíki zenészek találkozója várja az érdeklődőket. Aug. 15-én, Karcfalva búcsús ünnepén fogadják a keresztekkel érkező zarándokokat, majd ünnepi szentmisére kerül sor. Délután fellép a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. /Nagyboldogasszony-Napok Felcsíkon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

Aug. 5-6-án tartották Piskolton az aratóünnepséget, melyre Szatmárnémetiből, Margittáról, Tasnádról, Nagykárolyból és a környékbeli falvakból sokan jöttek el. Az első napon mazsorettek és a rézfúvós zenekar kívánt pálinkás jó reggelt, majd kezdődött az aratási felvonulás. Magyarruhába öltözve két fiatal lóháton vezette a menetet, elöl a leányok népviseletben, fejükön búzakalászból font koszorúval. Mögöttük három menyecske egy 3 méter hosszú, búzakalászból font koszorúval, melynek közepében egy táblán állt a felirat: "Búzavirág, koszorú,/Ma senki sem szomorú,/Aratás, kapálás,/Akkor vagyon jajgatás″. A falu közepében vízzel megöntözték a koszorút hozó leányokat, amit nem is nagyon bánnak a 35-36 °-os kánikulában. A menet népdalokat énekelt. Az asszonyok pedig újbúza lisztjéből sütött fánkot és körtőskalácsot osztogatnak. Másnap vetélkedők, játékok következtek, este utcabál is volt. /Nagy Ágnes: Piskolti aratóünnepség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

A Magyarországon érvényes munkavállalási engedéllyel dolgozó mintegy 20 000 külföldinek csaknem fele Romániából érkezett. Döntő többségük fizikai munkát végez, a fő munkaterületek: építőipar, feldolgozóipar, de sokan dolgoznak a kereskedelemben és a vendéglátóiparban is. Az engedély nélkül foglalkoztatottak között is sok a romániai, mellettük magas még az ukránok, albánok és afgánok aránya. A Győr környékén - legálisan - dolgozó csaknem 300 romániai munkavállaló többsége erdélyi magyar, akiket kis- és középvállalatok foglalkoztatnak. Ők többnyire asztalosok, építőipari munkások, de szép számmal akadnak piacozók is. Szeged környékén az első félévben 1300-an kaptak engedélyt, többségük Romániából érkezett. A Csongrád megyei Munkaügyi Felügyelőség adatai szerint az illegálisan foglalkoztatottak 95%-a is román állampolgár. Többségük nagyjából 200 forintos órabérért mezőgazdasági munkát végez. Embertelen körülmények, alacsony munkabér, kiszolgáltatottság jár vele, az esetek döntő többségében. A legális munkavállalás módja: az adott cégnek kell bejelentenie az adott munkakörre vonatkozó igényét a területileg illetékes munkaügyi központnak. A központ 30 napon belül elbírálja a munkaerő-igényt, s ha arra a helyre magyar munkavállaló nincs, a munkáltató már ki is töltheti a külföldi foglalkoztatására - a konkrét jelentkező nevére - vonatkozó kérvényt. Ehhez csatolni kell a munkavállaló szakképzettségét igazoló eredeti okirat másolatát, ennek hiteles magyar fordítását, és a foglalkoztató cég társasági szerződését. Hiteles magyar fordításnak csak a Magyarországon működő Országos Fordító és Fordításhitelesítő által hitelesített iratokat fogadják el. Ehhez nem kell Pestre utazni, minden nagyobb magyarországi városban van kirendeltségük. A beérkező kérvényeket a területileg illetékes munkaügyi központ vezetője bírálja el, a kiadott munkavállalási engedéllyel pedig a konzulátushoz kell fordulni, ahol 3 fénykép, érvényes útlevél és 55 dollár vagy 100 DM kell ahhoz, hogy az illető munkavállalói vízumot kapjon. Júliusi adatok szerint a hónap folyamán 27%-kal nőtt a magyarországi munkahelyek száma, ami több mint 97 ezer álláslehetőséget jelentett. Ebből 52 ezer a hónap végén is betöltetlen maradt, tehát nem akadt ezekre a helyekre magyar munkavállaló. - A szellemi foglalkozásúak közül mérnökök, szofterfejlesztők - általában a számítástechnikai szakemberek keresettek. /A Magyarországon érvényes munkavállalási engedéllyel dolgozó mintegy 20 000 külföldinek csaknem fele Romániából érkezik. = Brassói Lapok (Brassó), aug. 25./

A kilencvenes évek elején fogtak hozzá Zilahon minden idők legnagyobb szilágysági ortodox katedrálisa felépítéséhez. Tíz év alatt sem készült el, de a becsült beruházási összeg több mint felét elköltötték. A katedrálist a konstantinápolyi Hagia Sophia mintájára tervezték: ötezer személy befogadására alkalmas lenne, ugyanakkor vallásos múzeumot is terveznek több mint háromezer régi egyházi könyvvel, ikonokkal és kegytárgyakkal. Azt állítják, hogy csak a hívektől és más városlakoktól "koldult″ pénzből épülget, ám költségvetési támogatást is kaptak. Ötezer négyzetméter freskó készítését tervezik, ehhez alkalmas román személyt Kanadában kutattak fel, aki a munkát elvállalná... négyzetméterenként 750 dollárért és zilahi tartózkodás idejére olyan feltételekkel, amelyeket egyelőre a megrendelők képtelenek teljesíteni. /Aja Szófia Zilahon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26-27./

Harmadszor tartották meg az Esztelneki Napokat, idén a millenniumi megemlékezéssel egybekötve. Aug. 26-án a helybeli Esztelnekért Egyesület, a Szacsvay János Alapítvány, a Háromszék napilap, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium és a Bod Péter Líceum helyezett el koszorút az iskolaalapító Nagy Mózes emlékkopjájára, Szacsvay János 1848-49-es honvéd tüzér főhadnagy és a magyar szabadságharc emlékművére. A millenniumra emlékeztettek a szónokok, köztük Köntzei József ny. mérnök, a Szacsvay Alapítvány elnöke és Mocsáry Beáta, a Nagy Mózes Gimnázium aligazgatója. A Háromszék napilap találkozót tartott, melyet Farkas Árpád költő, a lap főszerkesztője, Esztelnek falu díszpolgára vezetett. Bogdán László író két írását olvasta fel, Kisgyörgy Zoltán pedig a mai falu gondjairól szólt. Bíró András esztelneki származású, Érdligeten élő, Baumgarten-díjas író és szerkesztő, a Keresztek, kardok, koronák című erdélyi és háromszéki tárgyú történelmi regénytrilógia szerzője könyvadományt hozott az Esztelnekért Egyesületnek. Gazda József író és Gazda Klára néprajzkutató, az esztelneki gyerekjátékok kiváló ismerője, leírója a falumentésről beszéltek. /Esztelneki Napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./

Aug. 28-án az erdélyi magyar történelmi egyházak elöljárói munkaértekezletre gyűltek össze Kolozsváron. A státustörvényről dr. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke tartott tájékoztatót. Jelen volt dr. Kalmár László, a Segítő Jobb elnöke, aki a magyar állam egészségügyi támogatásáról beszélt. A püspökök tanácsa tárgyalt a Sapientia Alapítvánnyal kapcsolatos kérdésekről is. A tanácskozáson megbeszélték a visszaszolgáltatott állami iskolák tulajdon-, illetve birtoklási jogát, a házbérek kérdését, és szóba került a falusi népiskolák létrehozásának ügye is. A Sapientia Alapítvánnyal kapcsolatban Mikó Lőrinc elmondta: a tanácskozás résztvevői arra az elhatározásra jutottak, hogy szeptember közepén újabb értekezletet tartanak, ahol az alapítók a kuratórium elnökétől kérnek majd beszámolót eddigi tevékenységükről. A tanácskozás végén Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke ismertette a külhoni állampolgárságra vonatkozó elképzeléseket. A püspöki tanácskozáson részt vett Tőkés László, Csiha Kálmán, Tempfli József, Mózes Árpád, Szabó Árpád, a magyar történelmi egyházak püspökei, valamint Czirják Árpád, Potyó József és Amman Zoltán érseki helynökök. /Nánó Csaba: Kolozsvári értekezleten a magyar történelmi egyházfők. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

Az iskolával kapcsolatos gondokat vitatta meg a kőrösfői helyi tanács. Sárvásáron, a nyárszói kisdiákokkal együtt kitelt az I-IV. osztály beindításához szükséges létszám. Hat diákkal van gond, akik Sárvásáron fejezték be a negyedik osztályt, és akiket szüleik Bánffyhunyadra, illetve Zsobokra íratnának ötödik osztályba, ahelyett, hogy a kőrösfői iskolát részesítenék előnyben. Kőrösfőn minden tantárgyat szakképzett pedagógus oktat, míg Bánffyhunyadon csupán ötven százalékban tevékenykedik szakképzett tanerő. - Mindenkinek joga van abba az iskolába íratni gyermekét, amelyikbe akarja, akkor viszont nem lehet csodálkozni azon, hogy a falvakban sorra szűnnek meg a magyar iskolák - mondta a polgármester. /Kőrösfő. Nem mennek a községi iskolába a sárvásári diákok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

Az Apáczai Csere János Szakkollégium, a Magyarországon tanuló határon túli magyar diákok szervezete szeptembertől megnyitja szegedi információs irodáját. Az iroda a remények szerint segíteni fogja a diákok hazatérésének, valamint tanulmányaik alatt a szülőföldjükkel való zavartalanabb kapcsolattartás elősegítését. A végzett diákokat tájékoztatják a szülőföldjükön található munkalehetőségekről. Az irodában található klubhelyiségbe határon túli írókat, előadókat hívnak meg. /Magyarországon tanuló határon túli diákoknak információs iroda nyílik Szegeden. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

Elképzelhető, hogy csak a tanév második félévében indul be az oktatás az erdélyi magyar magánegyetemen - közölte Tonk Sándor, az egyetemet működtető Sapientia Alapítvány vezetője. Szeptember közepén ül össze a bukaresti akkreditációs bizottság, amely az alapítvány által beterjesztett csíkszeredai gazdasági szakok és a marosvásárhelyi szociálpedagógia szak beindítási kérvényét elbírálja. Fésüs László, a Debreceni Kossuth Lajos Egyetem rektora és Szendrő Péter, a Budapesten és Gödöllőn működő Szent István Egyetem rektora Náray Szabó Gáborral, a magyar Oktatási Minisztérium főosztályvezetőjével, valamint Misovicz Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettesével Kolozsváron felajánlotta szakmai segítségét az egyetemalapítási folyamatban. A debreceniek a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemmel működnek együtt, a Szent István Egyetem kihelyezett tagozatokat működtet Csíkszeredában és Nyárádszeredában. A Sapientia doktori ösztöndíjat is hirdet azzal a céllal, hogy kinevelje az egyetem majdani oktatói gárdáját. Az ösztöndíjra a beinduló, vagy beindított szakok tanársegédjei jelentkezhetnének. /Erdélyi magyar magánegyetem. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./