Az RMDSZ vezetői kampányzáró sajtóértekezleten vonták le május 28-án Kolozsváron az elmúlt időszak tanulságait. Markó Béla az RMDSZ elnöke és Kelemen Hunor ügyvezető elnök hangsúlyozták, hogy az RMDSZ üzenete a legtöbb esetben pozitív fogadtatásban részesült. Markó szinte mindegyik erdélyi megyében megfordult, és személyesen is megtapasztalta, hogy az RMDSZ jelöltjei ajtóról ajtóra, házról házra járva magyarázták el ajánlatukat a közösség tagjainak. Markó szerint nem folytattak negatív kampányt, hanem az elért eredményeket és jövőbeli terveiket ismertették. Markó aggasztó jelenségnek tartja, hogy még 2008-ban is nacionalista kihívásokkal kellett az RMDSZ-nek a kampányban szembenéznie. Temes megyében a szövetség plakátjait magyar nyelvük, Kolozs megyében pedig piros-fehér-zöld színük miatt akarták betiltatni. A szatmári szervezet irodájába pedig betörtek, és a számítógépből adatokat vittek el. Az RMDSZ célja megismételni a négy évvel ezelőtti eredményeket, amikor a szövetségnek 180 polgármestert és több mint kétezer helyi és megyei tanácsost sikerült tisztségbe juttatnia. Kelemen Hunor emlékeztetett, hogy az RMDSZ etikai kódex aláírását szorgalmazta, azt azonban a Magyar Polgári Párt (MPP) sehol nem volt hajlandó aláírni. Az MPP sok helyen mocskolódó, rágalmazó kampányt folytatott, hangsúlyozta. Közölte: Székelyudvarhelyen választási csalástól tartanak. Információik szerint a városban élő romáktól összeszedték a személyigazolványokat, kicserélés végett, és közölték velük, hogy az új igazolványokat vasárnap adják majd ki, amikor majd a nekik járó, ám két hónapja elmaradt szociális segélyeket is kifizetik, ha a megfelelő személyre, az MPP polgármesterjelöltjére voksolnak. /T. Sz. Z. : RMDSZ-mérleg, kampányfinisben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./ Az MPP székelyudvarhelyi szervezete rágalmazásnak nevezte azt az RMDSZ-vádat, hogy Orbán Árpád megpróbálta lekenyerezni a helyi romákat. /Fleischer Hilda: MPP-csalás készül Udvarhelyen? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

A kampány eldurvult, egymást támadták a Magyar Polgári Párt (MPP) és az RMDSZ politikusai. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint ismeretlenek Nagyváradon, Biró Rozália RMDSZ-es polgármesterjelölt nevében kopogtattak be a házakba, számos esetben az RMDSZ jelöltjeinek személyét és családtagjait mocskoló, durván rágalmazó szórólapokat szórtak szét a településeken. Szász Jenő feljelentést tett a „2008, Székelyudvarhely, polgári kiadvány – ingyenes” című nyomtatvány ellen, ez az RMDSZ „lelkén szárad”, mert „hazugságokat, rágalmakat tartalmaz”. Szász Jenőnek tudomása van egy levélről is, amelyben június 7-ére az MPP bécsi fogadásra hívja a sajtó képviselőit Szász Jenő a párt választási győzelmének megünneplésére. „A leveleken a polgármesteri pecsét hamis, és az aláírásomat is odahamisították” – jelentette ki Szász, okirat-hamisítás miatt feljelentést tett a szervezet nevében. Szász ezt az akciót az RMDSZ-nek tulajdonítja. /Durva kampányfinis. = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./

Tavaly Markó Béla azt hangoztatta Csíkszeredában, azért kampányolnak az EP-választások előtt pityókával a kezükben, hogy Brüsszelben legyen piaca a krumplinak. Most sok ezer tonna pityóka rohad a pincékben. Meggyengült Székelyföld megtartó ereje az elmúlt időszakban, állapította meg Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke. Székelyudvarhely történetesen sikeres városnak számít, de ez nem enyhíti az összképet. Gazdasági szempontból Hargita megye az ország egyik kullogó megyéje. Az RMDSZ tartalmilag nem tud újat mondani, negatív kampányba kezdett, lejárató hadjáratot indított az MPP ellen. Negatív kampányújságot adtak ki, amelyhez nem adta senki a nevét, afféle „szamizdat” rágalomhadjárat az 1989 előtti időszakra emlékeztető titkosszolgálati módszerekkel. És ezt az RMDSZ csúcsvezetősége műveli. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke arról panaszkodott, hogy elfajult a kampány, példának felhozta, hogy két maszkos fiatalember Borboly Csaba az RMDSZ Hargita megyei tanácselnökjelöltjének arcképét megjelenítő szalmabábut égetett. Szász Jenő nem csak elhatárolódott, hanem ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett a rendőrségen. Bihar megyében az MPP nem indított megyei tanácselnök-jelöltet, és Nagyváradon sincs polgármester-jelöltjük. Ugyanez a helyzet Nagyszalontán, Margittán, Szatmárnémetiben is. Nagykárolyban az RMDSZ-es Kovács Jenőt a sajátjuknak érzik. Kolozs megyében az MPP az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltjét támogatja, Kolozsváron polgármester-jelöltet nem indított. Marosvásárhelyen sincs önálló polgármester-jelöltjük, hogy az RMDSZ jelöltjének az esélyét növeljék. Ezekért a nagyvonalú gesztusonkért azonban nem kaptak cserébe semmit, csak lejárató kampányt. Elvárták volna a minimális támogatást, azt például, hogy Maros megyében a megyei tanácselnöki tisztségbe meghagyják az MPP-s Tőkés Andrást, mint egyetlen magyar jelöltet. Szász Jenő azt üzeni a választóknak, hogy ne féljenek, csak így tudták megváltoztatni az egypártrendszert. Ez közép- és hosszútávon megteremtheti az új összefogást. /Székely Kriszta: Megkezdődött az erdélyi magyar rendszerváltás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke rámutatott, eddig biztosan tudják, hogy 122 településen állított az RMDSZ polgármestert, 57 településen pedig második fordulóba jutottak a jelöltjeik. Az első fordulóban elért teljesítmény 90–93 százalékosnak mondható, 2004-ben az RMDSZ 180 településen nyerte el a polgármesteri tisztséget. Székelyföldön jobb eredményeket értek el, mint a novemberi európai parlamenti választásokon. Az RMDSZ kampánya meggyőzőbb volt, mint a versenypárté. Kelemen Hunor szerint az a retorika, amit Szász Jenő és a versenypárt képviselt, megbukott. Kelemen úgy látja, hogy az alacsony részvételi arány „egyik oka a rendkívül aggresszív, mocskos kampány, amelyet a Magyar Polgári Párt folytatott az elmúlt hónapban”, másik oka pedig maga a versenyhelyzet. Arra a kérdésre, hogyan látja RMDSZ és az MPP közötti együttműködést, Kelemen kitérően válaszolt: jelenleg a második fordulóra való felkészülés jelenti a prioritást. /Gyergyai Csaba: „A választónak mindig igaza szokott lenni” = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./

Az RMDSZ pozitív, nyílt, emberközeli és építő kampányt folytatott: ez jónak és eredményesnek bizonyult – nyilatkozta Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, az országos kampánystáb vezetője. Pozitívumként értékelte, hogy a Hargita, Kovászna, Maros és Szatmár megyei tanácsok élére az RMDSZ jelöltjei kerültek, de sajnálatosnak tartotta, hogy nem sikerült hasonló sikert Szilágy megyében is elérni. Szilágy megyében 1496 szavazat hiányzott, hogy magyar legyen a megyei tanács elnöke. Az MPP jelöltje 2200 szavazatot vitt el, valamivel többet tehát, mint amennyi a megyei elnökség megszerzéséhez volt szükséges. Hasonló példaként említette Máramaros megyét, ahol kb. 1200 szavazaton múlott, hogy a harmadik magyar jelölt is bejusson a megyei tanácsba. Az MPP kb. 1500 szavazatot vitt el, és megakadályozta, hogy a magyaroknak három képviselője legyen a megyei önkormányzatban. Kolozs megyében az MPP-nek köszönhetően egy tanácsossal kevesebb jutott be mind a megyei, mind a helyi tanácsba. /Kelemen az MPP-t okolja a mandátumok elvesztéséért. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./ „Tizennyolc éve ez volt a legkeményebb kampány” – összegezte Kolozsváron a választásokat Kelemen Hunor. Az első fordulóban az RMDSZ 148, míg az MPP 6 polgármesteri tisztséget szerzett meg. /Fleischer Hilda: Kelemen: ádáz kampányt vívtunk. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

„Nincs együttműködési stratégiánk, ha majd lesz, időben kiszivárogtatjuk a Krónikában, egyelőre a második fordulóra koncentrálunk” – válaszolt Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke arra a kérdésre, hogy a szövetség készen áll-e megalapozni az MPP-vel való együttműködést a helyi önkormányzatokban alpolgármesteri tisztségek felajánlásával. „Ha egy magyar jelölt van, nyerünk, de most külön gratulálunk Szász Jenőnek, az MPP elnökének, aki megígérte, nem indítanak jelöltet ott, ahol veszélyeztetik a magyar győzelmet, és Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének, hogy olyan jelöltet támogatott Szilágy megyében, aki többször is hangoztatta, hogy az autonómia csupán fantazmagória – miattuk vesztettünk” – mondta Kelemen Hunor. /Gyergyai Csaba: Egyelőre nem kollaborál az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./

Egy tanácselnökkel, négy megyei és három városi tanácsossal több tisztségviselő képviselné a magyar közösség érdekeit, ha nem alakul ki verseny a két politikai szervezet – az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) – között. Szilágy megyében megyei tanácselnököt, Maros megyében egy megyei és két helyi tanácsost, Kolozs megyében két megyei és egy helyi tanácsost, Máramaros megyében egy megyei tanácsost veszített el az erdélyi magyarság ott, ahol az MPP is indított jelölteket. Kelemen Hunor az MPP-t tette felelőssé a magyar képviselet gyengüléséért. Szilágy megyében 1496 szavazat hiányzott, hogy magyar – az RMDSZ-es Csóka Tibor – legyen a megyei tanács elnöke. Ha az MPP jelöltje, Papp Lajos Sándor több mint 2000 szavazatát az RMDSZ jelöltje kapta volna, Csóka legyőzte volna vetélytársát, a szociáldemokrata Tiberiu Marcot. Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-elnök szerint ez nagy csalódás. Tőkés András, az MPP Maros megyei tanácselnök-jelöltje, a párt országos alelnöke nem kívánta kommentálni Kelemen utalásait. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke az MPP megjelenésének tulajdonítja az RMDSZ három mandátumának – két megyei és egy helyi tanácsos – elveszítését. „Az egyetlen megoldás a megegyezés lett volna, amit az MPP szorgalmazott is. Szerintem elég közel álltunk hozzá, de az RMDSZ elzárkózott ez elől, így a mandátumok elveszítésének felelőssége csakis őket terheli” – reagált László Attila szavaira Sándor Krisztina, az MPP Kolozs megyei szervezetének elnöke. /Darvas Beáta, Lokodi Imre, Kulcsár Mária: Veszteséget jelentett a magyar–magyar verseny. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

Aki hűséges pártkatona volt annak idején, beleszokott a hajbókolásba, a hatalmat gyakorlók kritikátlan dicsőítésébe, összemossa Orbán Viktort az ortodox Selejan püspökkel és a magyargyűlölő Vadim Tudorral. „Nemcsak Selejan püspök úr, hanem Orbán Viktor úr is szereti a székelyeket!... Most már csak Vadim Tudor hiányzik” – írta Papp Kincses Emese. Orbán Viktor bizony szereti a székelyeket és az erdélyi magyarokat! Neki köszönhető, hogy ma Csíkszeredában létezik a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a magyar pedagógusoknak nyújtott számos kedvezmény, a magyar nemzet egységét szimbolikus üzenetként hordozó „magyar igazolvány”, a magyarul tanuló diákok anyagi támogatása. Az utóbbit, a magyar kormány által folyósított 20 ezer forintnak megfelelő támogatást Kelemen Hunor képviselő, RMDSZ ügyvezető elnöke ügyes fogással az Iskola Alapítvány nevében hirdeti meg. Markó Béla az önkormányzati választások kapcsán széthúzást, megosztást, „magyar–magyar” háborút emlegetett, majd diadalmasan bejelentette: Visszafoglaltuk Udvarhelyt! Papp Kincses Emese megkérdezte, kitől: tatártól, töröktől, megszálló hadseregtől? „A magyar nem szereti, ha beleszólnak a dolgaiba. Anyaországi politikusok súlyosan beavatkoztak az erdélyi magyarság életébe” – háborgott Markó. Ez alatt az azonos jobboldali értékrendet valló, az autonómiát nem csupán kampányszlogenként felhasználó összmagyar nemzeti egyetértés és összefogás elutasítása értendő? /Papp Kincses Emese: Nem félünk a farkastól! = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 5./

Kelemen Hunor elutasította Papp Kincses Emese írását /Nem félünk a farkastól! Hargita Népe, jún. 5./, elmagyarázva, hogy Orbán Viktor és Adrian Nastase akkori magyar, illetve román miniszterelnökök által közösen aláírt kormányközi egyezményben az Iskola Alapítványt bízták meg az iskolai támogatások romániai lebonyolításával. /Kelemen Hunor, az Iskola Alapítvány elnöke: A replika jogán. Nem félünk Papp Kincses Emese ködösítéseitől! = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./

Papp Kincses Emese visszautasította Kelemen Hunor, RMDSZ ügyvezető elnöke reagálását. A 2001-ben az Orbán Viktor és Adrian Nastase által aláírt egyezményben nem szerepelt Iskola Alapítvány. A magyar kormány kérte fel az Illyés Közalapítványt a pályáztatási feladatok ellátására. Az Illyés Alapítvány a felkérést elfogadta, és szerződést kötött a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével, mint lebonyolítóval. Nem az Iskola Alapítvánnyal! Az MSZP és Medgyessy Péter kormányra kerülése után az RMDSZ megvonta a Magyar Pedagógusok Szövetségétől a lebonyolítói jogosítványt, és átruházta az Iskola Alapítványra. Miután a helyi RMDSZ-irodákban kellett benyújtani a kérelmeket, sok esetben azok elfogadását a szülők RMDSZ-be való belépéséhez és a tagsági díj visszamenőleg egy évre való kifizetésének feltételéhez kötötték. (Ráduly Róbert RMDSZ-elnökségének ideje alatt Csíkszeredában számos szülő sérelmezte ezt az „árukapcsolást”.) /Papp Kincses Emese: Kelemen Hunor, az „igazmondó” juhász? = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./ Előzmény: Kelemen Hunor, az Iskola Alapítvány elnöke: A replika jogán. Nem félünk Papp Kincses Emese ködösítéseitől! Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7.

Kelemen Hunor tisztelettel gratulált Papp Kincses Emesének negyedik Hargita megyei tanácsosi mandátumához, amelyből hármat az RMDSZ, egyet pedig az MPP színeiben nyert el, majd idézett a 2003-as magyar-román megállapodásból, mely szerint az Iskola Alapítvány pályázat útján oktatási támogatást nyújthat. /Kelemen Hunor: Ideje lenne abbahagyni a ködösítést. Válasz Papp Kincses Emesének. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 11./ Előzmény: Papp Kincses Emese: Nem félünk a farkastól! = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 5.

Nevetséges Kelemen Hunor védekezése. Eredetileg a következőket írta: „A HARGITA NÉPE olvasóinak helyes tájékoztatása végett és a mindenféle ködösítések elkerülésére szeretném elmondani a tisztelt újságolvasóknak, hogy Orbán Viktor és Adrian Nastase akkori magyar, illetve román miniszterelnökök által közösen aláírt kormányközi egyezményben az Iskola Alapítványt bízták meg a támogatások romániai lebonyolításával. ” A napilap június 11-i számában felmutat egy 2003(!)-ban született egyezményt, ami nem a Papp Kincses Emese által említett anyaországi oktatási támogatásokkal kapcsolatos, hanem az Iskola Alapítvány általános feladatait jelöli ki. Kelemen Hunortól, az RMDSZ ügyvezető elnökétől, az igazmondás bajnokától megkérdezi, ki volt a magyar és a román miniszterelnök 2003-ban? 2002-ben kormányváltás volt Magyarországon, az új magyar miniszterelnököt Medgyessy Péternek hívták, tehát az egyezményt nem írhatta alá Orbán Viktor! /Papp Kincses Emese: Ejnye-bejnye! = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 12./ Előzmény: Kelemen Hunor: Ideje lenne abbahagyni a ködösítést. Válasz Papp Kincses Emesének. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 11.

Kelemen Hunor ügyvezető elnök, az RMDSZ kampányfőnöke kifejtette, amíg egy nemzeti közösség kisebbségben él, a politikai érdekképviselet egységéről még hosszú ideig időszerű lesz beszélni. Az RMDSZ az idei önkormányzati választásokon jól szerepelt, győzött. A szövetségnek 184 polgármestere van, míg 182 polgármestere volt az elmúlt négy esztendőben. Gyergyószentmiklós és Kézdivásárhely elvesztése fáj, ugyanúgy az, hogy Marosvásárhelyt nem tudták visszaszerezni. Kelemen hangsúlyozta, a romániai magyarok az RMDSZ által ajánlott politikai program mellett tették le a voksukat, 86-14-es országos aránnyal, amikor a Magyar Polgári Párt versenybe szállt. Szász Jenő, az MPP elnöke azt állítja, a Magyar Polgári Párt győzött, de Kelemen ezt nem fogadja el. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ hajlandó lenne-e tárgyalmi az MPP-vel, Kelemen megjegyezte, az RMDSZ az ötszázalékos küszöböt már átlépte. A romániai magyar választók bölcsebbek voltak a magyarországi politikusoknál. Az SZDSZ támogatásáról biztosította az RMDSZ-t, Kelemen Hunor kijelentette, nem kértek egyetlen anyaországi párttól sem támogatást. /Lokodi Imre: Mindenki írja be a noteszébe: 86-14. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

Június 28-án tartották az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) ülését a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. – Önkritika nélkül nem megy! Sem nekünk, sem másnak – figyelmeztetett Markó Béla, az RMDSZ szövetség elnöke. Kifejtette, az erdélyi magyarság elsöprő többségben az RMDSZ-re voksolt, s ezáltal a szövetség fölényesen megnyerte a helyhatósági választásokat. Az SZKT jóváhagyta a Romániai Magyar Vállalkozói Platform megalakulásáról szóló határozattervezetet. Markó gratulált az RMDSZ jelöltjeinek az elért eredményekért (184 polgármester, 2195 helyi tanácsos, 89 megyei tanácsos, 4 megyei elnök, 9 megyei alelnök, 231 alpolgármester), megköszönte a választók bizalmát, majd megállapította, hogy „a választók bölcsebbnek bizonyultak, mint veszekedő politikusaik, és továbbra is az egységre, az összefogásra adták voksukat, ismét bizalmat szavaztak az RMDSZ-nek”. Markó 11 pontban foglalta össze következtetéseit: a román politikai pártok közti új egyensúlyi helyzet; a kis pártok meggyengülése; a nacionalista retorika és az NRP visszaszorulása; a nem magyar szavazatokkal győző magyar jelöltek sikere (Szatmárnémeti, Szászrégen, Zsombolya); az RMDSZ megerősödése – bukaresti, budapesti és brüsszeli megítélés szerint is; nem vált ténylegesen kétpólusúvá a romániai magyar politika, az RMDSZ-en kívüli csoportok támogatottsága mindössze 15 százaléknyi; az RMDSZ 160 ezer szavazattal kapott többet, mint a tavaly novemberi EP-választásokon; a megyei tanácselnökök közvetlen megválasztásával megerősödtek a megyék, lehetőség nyílik az újabb decentralizációra; a reform az RMDSZ-en belül zajlik; őszre felkészült, elkötelezett parlamenti csoportot kell biztosítani. Azokban a szervezetekben, amelyek a júniusi választásokon nem voltak sikeresek, Markó szorgalmazta a tisztújítást. Az RMDSZ-nek elemeznie kell kapcsolatát a magyarországi pártokkal, méltányolnia kell, hogy voltak pártok, amelyek eddig is mérvadónak tekintették a szövetség véleményét, és remélhetőleg a Fidesz is képes lesz az önkritikára. Kelemen Hunor ügyvezető elnök és kampányfőnök hangsúlyozta, az MPP és Szász Jenő pártelnök kampányát Magyarországról is támogatták. Szerinte profi volt a kampány. Lakatos Péter (Partium Platform) követelte: „ismerjék be tévedésüket” azok, akik „MPP-s megyei tanácsosi listát indítottak a Partiumban”, de csak 2 százalék alatti eredményt értek el. Bárányi Ferenc (Kereszténydemokrata Platform) kompromisszumot javasolt Szász Jenővel és pártjával. Winkler Gyula (Szórvány Platform) az idei kampány „újdonságait” elemezte: román pártok magyar jelölteket indítottak, magyar nyelvű üzenetekkel, szórólapokkal kampányoltak, miközben ezúttal a szórványban is indultak „független” magyar jelöltek. /Tibori Szabó Zoltán: Önbírálat, tisztújítás, készülés a parlamenti választásokra. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./ Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete elnökének tudomása szerint a Borbély Lászlót támadó „kerületi levél” nem tett jó hatást a közhangulatra. /Lokodi Imre: Vége a kampánynak, kezdődik a kampány. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

Nyílt levélben szólította fel Szász Jenő MPP-elnök Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, hogy hagyjon fel a gyűlölködéssel, a nemzeti kishitűséggel, a politikai kirekesztéssel, a hatalmi gőggel és az erőfitogtatással, s működjön együtt az MPP-vel, mert különben az erdélyi magyarság elveszíti parlamenti képviseletének súlyát, törvényhozási képviselőinek számát. Szász Jenő választási koalíciót javasolt, amelyben a két párt megőrizhesse „önállóságát és sajátos arculatát”, együtt készítsenek országos választási térképet, s a jelöltállítás a személyi alkalmasság és a politikai arányosság szempontjainak figyelembevételével történjen. /Szász Jenő koalíciót akar. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./ „Felelős együttműködés hiányában ősszel is elveszíthetjük az erdélyi magyar választópolgárok több, mint felét, azaz minden második erdélyi magyar honfitársunkat, akik nem mennek el szavazni vagy, ha mégis, akkor már nem magyar pártokra szavaznak” – áll a Markó Béla szövetségi elnökhöz címzett levélben. „Szó sem lehet választási koalícióról” – kommentálta az MPP javaslatát Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A politikus azért zárja ki az együttműködésnek ezt a formáját, mert választási koalíció esetében a parlamenti küszöb ötről nyolc százalékra nő. Az ügyvezető elnök ehelyett más együttműködési formát javasol a két alakulat között. Kelemen Hunor szerint az MPP jelöltjei – az arányosság elve alapján – az RMDSZ színeiben indulhatnának a választásokon. /Cs. P. T. : Választási koalíciót akar az MPP. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette, a helyhatósági választások után bebizonyosodott, hogy néhány fiókszervezetben „átalakításra” van szükség. Kelemen Hunor a kézdivásárhelyi, gyergyószentmiklósi, marosvásárhelyi és tusnádi fiókszervezetet nevezte meg. /Négy szervezetet fejezne le Kelemen Hunor. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 1./

Nem közeledtek az álláspontok az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács küldöttségeinek július 5-én Marosvásárhelyen tartott találkozóján azzal kapcsolatban, hogy az RMDSZ miként működhetne együtt a Magyar Polgári Párttal (MPP) az őszi parlamenti választásokon. Mind Markó Béla, mind Tőkés László fontosnak tartja az erdélyi magyarság összefogását, de az együttműködés konkrét formáit illetően a felek egyelőre csak egymást kizáró megoldásokat támogatnak. Tőkés és Markó szerint „nemzeti összefogásra” van szükség Romániában a magyarok között, egyrészt Erdély modernizációja céljából, másrészt pedig az autonómia megvalósítása érdekében. Ehhez elengedhetetlen a politikai összefogás. Az RMDSZ „belső koalíciót” javasolt, az arányosság elve alapján az MPP politikusai a szövetség listáin jelöltetik magukat képviselőnek és szenátornak. A választások után pedig mindenki folytathatná saját politikai tevékenységét, a frakción belül pedig minden szavazás előtt egyeztetnének. Az MPP viszont választási koalíciót javasol. Maga Tőkés állapította meg, hogy az RMDSZ-nek a belső koalíciós javaslata és az MPP-nek a választási koalícióra vonatkozó kezdeményezése „kizárja egymást”. Markó ismét hangsúlyozta, hogy az RMDSZ 85–15 százalékos arányban múlta felül az MPP-t, ezt az értékelést azonban Tőkés „leegyszerűsítőnek” tartja. Hangsúlyozta, hogy a statisztikai számok sokszor megtévesztők, és emlékeztetett: Székelyföldön az MPP az országos aránynál jobban szerepelt. Tőkés szerint a mostani találkozó „jó irányba mutatott”, és az EMNT folytatni kívánja a közvetítőmunkát. /Borbély Tamás: Egyelőre csak elvben ért egyet az összefogásról Markó és Tőkés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./ „Ez a találkozások első köre volt, valószínűnek tartom, hogy a Tusnádfürdői Nyári Szabadegyetemen folytatódni fog az egyeztetés, a magyar politikusoknak szót kell érteniük” – mondta Szilágyi Zsolt, Tőkés László kabinetfőnöke. A Markó–Tőkés-tárgyalások hátterében Kelemen Hunor–Szilágyi Zsolt-tanácskozás zajlott. /Antal Erika, Lokodi Imre: Markó–Tőkés: „kívül” vagy „belül” folytatják? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./ Fából vaskarikának tartja az RMDSZ belső koalícióra vonatkozó javaslatát Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke. /Máthé Éva, Gazda Árpád: Koalíció az RMDSZ-ben? = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./

Megkezdődött Tusnádfürdőn az ötödik EU-tábor. Kelemen Hunor RMDSZ ügyvezető elnök beszédében a tábor fontosságát hangsúlyozta, a mostani fiatal generáció élete legnagyobb részét már az Európai Unió polgáraként fogja leélni. /Horváth István: Politikusok libasorban. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

Az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt közötti megegyezés sorsa továbbra kétséges. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke úgy véli, hogy az MPP-seknek csak az RMDSZ listáin van esélyük mandátumszerzésre, Szász Jenő viszont hallani sem akar az úgynevezett belső koalícióról, szerinte a két párt közötti együttműködés csak választási koalícióban képzelhető el. /Nincs közeledés az RMDSZ és az MPP között. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

Megjelentek a romániai (román, illetve magyar) politikusok webnaplói. A webnaplók (blogok) egyelőre nem sorolandók a konvencionális médiareklám „termékei” közé. Minden politikai blogon megszűrik a reagálásokat, ugyanakkor megrendezetten beengednek egy-egy „durvábbat” is, hogy ezáltal fenntartsák a „vita” látszatát. A politikusok (például Adrian Nastase, George Copos, Kovács Péter, Kelemen Hunor és mások) általában kampányízű ideológiákkal terhelt webnaplókban érvelnek (rejtetten ugyan) saját elképzeléseik mellett. A romániai kampányblog-kavalkádban érdekes színfoltot volt Gáspárik Attila médiablogja, mely „politikailag elkötelezetlen” jellege miatt nem minősül politikai blognak. Az átlagember továbbra is a hagyományosnak tekintett médiumokból (televízió, nyomtatott sajtó, rádió) értesül a politikai eseményekről. /Farkas István: Az internet: kampány és köpeny. Médiagnózis. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

Bodor László jelenlegi MIÉRT elnök volt az EU-tábor főszervezője, a tábor három alapeszméjét hangsúlyozta, ami a nyitottság, partnerség, szakmaiság hármas fogalmára épül. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke az új választási törvényről tartott előadást. /Tötszegi Orsolya: Elvarratlan kérdések. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

Az RMDSZ és az Magyar Polgári Párt (MPP) egyetért elvileg abban, hogy belső koalíciót alakítsanak az őszi parlamenti választásokra, de a részletekben még nem jutottak megállapodásra. Az RMDSZ 85:15 százalékos erőviszonnyal számol, az MPP 80:20 százalékos arányokkal kalkulál. A polgári pártiak hangsúlyozták: Székelyföldön az arány 63:37. Leegyszerűsítve az RMDSZ ajánlatát: a szövetség a 14 biztos helyből kettőt ajánlott fel. Az MPP szerint azonban négyet, akár ötöt is megérdemelnének, de kompromisszumos javaslatként hármat kérnek. Az MPP delegációja Szász Jenő pártelnök vezetésével azzal érkezett Marosvásárhelyre, hogy elfogadja az RMDSZ által ajánlott belső koalíciót, vagyis azt a javaslatot, hogy az MPP jelöltjei a parlamenti választásokon az RMDSZ színeiben indulhassanak, és a majdani magyar koalícióban bizonyos feltételek mellett megőrizhetik önállóságukat. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke a négy és fél órás találkozó után a sajtónak kijelentette: a felek között már egyetértés van az alapvető elvi kérdésekben, például abban, hogy a romániai magyarságnak erős parlamenti képviseletre van szüksége. /Elviekben már egyetért az RMDSZ és az MPP. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

A Magyar Polgári Párt visszautasította az RMDSZ belső koalícióra vonatkozó ajánlatát, a szövetség ennek nyomán lezárta a tárgyalásokat az MPP-vel, a párbeszéd viszont folyatódik Tőkés Lászlóval és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal a politikai együttműködés lehetőségéről – jelentette be Markó Béla augusztus 1-jén. Az RMDSZ várta a választ 11 óráig az MPP vezetőitől. A megkésve érkezett levél nem adott egyértelmű választ az RMDSZ ajánlatára, ezért Kelemen Hunor telefonon is tárgyalt Szász Jenővel, aki kijelentette: az MPP visszautasítja az RMDSZ által felajánlott együttműködést. /Nincs megegyezés. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./ Markó Béla értékelte Tőkés László nyitottságát, s kijelentette, hogy a püspökkel és az általa vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal készek folytatni a párbeszédet. /Szász túlfeszítette a húrt. Az RMDSZ egyedül indul az őszi választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

,,Fontosnak tartjuk az igazságügyi rendszer teljes politikamentességét. Ennek megvalósításához azonban hatékony, működőképes és stabil igazságügyi intézményrendszerre van szükség. A politikától való elhatárolódásnak a főügyészség és az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság szintjén is meg kell történnie" – szögezte le az államfővel folytatott tanácskozás után Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az RMDSZ ugyanakkor szorgalmazza új büntető törvénykönyv, valamint büntetőjogi eljárás kidolgozását. /Decentralizáció a korrupció ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 13./

A képviselők nem hajlandók az igazságszolgáltatás kezére adni Adrian Nastase volt miniszterelnök és Miron Mitrea volt közlekedési minisztert. A képviselőház állandó bizottsága hiába hívta össze augusztus 13-ra a rendkívüli ülésszakot, a képviselők nem adták meg a legfőbb ügyészségnek az engedélyt ahhoz, hogy bűnvádi eljárást indítson a két volt kormánytag ellen. Ezzel a döntéssel a két képviselő elleni vizsgálatot az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) kénytelen meghatározatlan időre felfüggeszteni. A rendkívüli ülésszak összehívását Traian Basescu államfő kezdeményezte. Az RMDSZ nem szabta meg képviselőinek, miként voksoljanak. Senki nem tudja, miként voksoltak a honatyák, mert a szavazás titkos volt. A végeredményt bírálta Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. /B. T. : Nem engedélyezte a képviselőház Nastase és Mitrea ellen a vizsgálatot. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke nem aggódik, hogy egyes megyékben nem volt elég jelentkező. „Akad elég ember, akit bármikor el lehet indítani, és ha mandátumot nyernek, el tudják végezni a feladatukat” – mondta. „A MIÉRT több mint száz jelöltjén kívül a kormányzati pozíciókban lévő embereink, akiknek már van tapasztalatuk az adminisztrációban, mindannyian fognak jelöltséget vállalni, elsősorban a Kárpátokon túl, de ha szükséges, az erdélyi megyékben is meg tudjuk ezt így oldani” – tette hozzá. „Összesen 104 Kárpátokon túli képviselői választókerület van, és eddig már több mint 120-an jelentkeztek” – jelezte Borboly Csaba, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke. /Benedek Sándor Kelemen Hunor: nincs jelöltínség. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

„Néhány nap múlva kiderülhet, megegyezik-e az EMNT és az RMDSZ” – mondta Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke, de nem azt az információit, miszerint a két alakulat tárgyal egymással, és az RMDSZ két biztos befutó helyet ajánl az EMNT-nek, miközben az egy harmadikat is szeretne, méghozzá az SZNT számára. „Nem veszünk részt a választásokon – nyilatkozta Izsák Balázs, az SZNT elnöke. – Korábban Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke nem zárta ki, hogy az EMNT két alelnöke, Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt befutó jelölthelyet kapjanak a szövetségtől az őszi parlamenti választásokon. Ajánlatától Szilágyi nem zárkózott el. /B. S. : Befutó helyek az EMNT-nek? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

Szinte az összes RMDSZ-es honatya versenybe szállna még egy mandátumért ― nem hiányzik a jelöltek közül Markó Béla, Verestóy Attila, Kelemen Hunor, Borbély László, Márton Árpád vagy Frunda György. Kérdés viszont, miért marad távol a politikától az erdélyi magyar értelmiségi réteg, miért nem jelentkeztek köztiszteletben álló személyiségek. /Farcádi Botond: A bársonyszék vonzásában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 26./

Megállapodás nélkül zárultak az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) között az elmúlt hetekben lezajlott tárgyalások arról, hogy a két szervezet közösen vegyen részt az őszi romániai parlamenti választásokon. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke szerint az RMDSZ nem csupán a Magyar Polgári Párttal (MPP), hanem az EMNT-vel sem akart megállapodni. Ezzel szemben Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette: ők nyitottak voltak az egyezségre, amitől azonban az EMNT elzárkózott. Augusztus 27-én Nagyváradon tartott sajtótájékoztatót Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke, aki egy nyilatkozatot ismertetett. A dokumentum szerint az RMDSZ nem akarja a kiegyezést, az eddig gyakorolt egypárti egyeduralom feltétlen továbbélésében érdekelt. Az EMNT vezetősége azért vállalta a közvetítést, valamint a tárgyalást, mert abban bízott, hogy az EMNT, az SZNT, az MPP, az EMI, a MIT és az MPE által jelölt, vagy támogatott jelöltek egy remélt nemzeti összefogás esetén parlamenti képviseletet biztosíthatnak azoknak, akiknek a képviseletét már régen nem képes megvalósítani az RMDSZ. Ezek után a választások legvalószínűbb forgatókönyve az lehet, hogy az MPP által indított függetlenek több választókerületben megmérkőznek az RMDSZ jelöltjeivel. /B. T. : Nincs RMDSZ–EMNT megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

Az RMDSZ-t tette felelőssé a közös jelöltállítás elmaradásáért Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke, a pártlogika győzelmeként jellemezve a tárgyalássorozat kudarcát. Kelemen Hunor, RMDSZ-ügyvezető elnök szerint tíz nappal ezelőtt még elviekben egyetértettek, azóta csak helyekről egyezkedtek. /Benedek Sándor, D. Mészáros Elek: Kútba estek a jó szándékok. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./