Kelemen Hunor RMDSZ-es politikus március 18-én a képviselőházban elmondott politikai nyilatkozatában leszögezte: Kolozsvár magyar polgárainak biztonsága veszélybe kerülhet az Emil Boc polgármester által kitalált demokrácia-játék révén. Felhívta a figyelmét arra, hogy az Új Jobboldal szélső jobboldali alakulat, amely nyilvánosan gerjeszti az etnikai, faji és homofób gyűlölködést. A kolozsvári polgármesternek azt ajánlotta, hogy ezután jobban nézzen utána ezeknek a részleteknek, még mielőtt engedélyezné az ilyen jellegű megnyilvánulásokat. Kelemen ugyanakkor felrótta Bocnak, hogy semmit sem tett ezeknek az incidenseknek a megelőzésére. Sőt, azzal, hogy engedélyezte a tüntetést, elősegítette azt, hogy ezek az incidensek megtörténjenek, így „értelmi társszerzőjévé” is vált március 15-i fizikai agressziónak. „Polgármester úr, ön egyetért ennek a szélsőséges mozgalomnak az üzeneteivel, hallgatólagos beleegyezését adja e fasiszta csoportosulás törekvéseihez? Igenlő válasz, vagy hallgatás esetén ön Gheorghe Funar volt polgármester szélsőséges nacionalista politikájának folytatója, az általa hátrahagyott „kincs” jogos örököse. Ezzel az örökséggel ön nem büszkélkedhet” – szögezte le Kelemen Hunor. A Kolozsvár Társaság közleményében tiltakozását fejezte ki a történtekkel kapcsolatban. Leszögezték: az eset megdöbbentette Kolozsvár lakosságát, évtizedek óta nem fordult elő a városban hasonló erőszakos etnikumközi konfliktus. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezete nevében Soós Sándor beadvánnyal fordult Emil Boc polgármesterhez. Úgy vélik: Boc polgármesterként felelős az állampolgárok biztonságáért, és azáltal, hogy engedélyezte az Új Jobboldal tüntetését, több európai előírást szegett meg. Szerintük az Új Jobboldal ellentüntetése a magyar közösség ellen szólt, s az engedély megadása révén Emil Boc bebizonyította: minimális tiszteletet sem tanúsít a magyar közösség nemzeti ünnepe iránt. Ezért kérik, kövesse meg a magyar közösséget nyilvános bocsánatkérés formájában. /Kelemen: Boc „értelmi társszerzője” a március 15-i agressziónak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

Magyarellenes honlap betiltását kéri a genfi székhelyű Szellemi Tulajdon Világszervezeténél (WIPO) a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), amelynek nevét felhasználva hozták létre a szóban forgó román nyelvű portált. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke közleményében elhatárolódott a honlaptól, valamint „a világhálón ezáltal elindított minősíthetetlen lejárató kampánytól, gyűlöletkeltéstől”. Kelemen szerint a nemzetközi törvényes előírások által szankcionálható bűncselekményt követtek el a honlap működtetői, akik az RMDSZ nevét és jelképét a szervezet írásos beleegyezése és jóváhagyása nélkül használták. A dokumentum aláhúzza: az RMDSZ hivatalos honlapja továbbra is a www.rmdsz.ro. Hasonló helyzetbe került az újonnan megalakult Magyar Polgári Párt (MPP) is, amelynek román neve alatt szintén magyarellenes tartalmú román nyelvű honlap található a világhálón. Gazda Zoltán, az MPP bejegyzését aktívan támogató Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezetének elnöke szerint a www.partidulcivicmaghiar.com cím alatt etnikumok közötti konfliktusra buzdító, a magyarok számára megalázó szövegek olvashatók. Gazda javasolta az MPP vezetőségének, hogy forduljanak panasszal a rendőrséghez és a CNCD-hez. /Magyarellenes honlapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 20./

Az RMDSZ pár nap múlva befejezi a jelöltállítást a helyhatósági választásokra. A két nappal ezelőtti kolozsvári TEKT-ülésen is csak részben tárgyaltak a jelöltállításról, inkább a kampányról, az RMDSZ által megfogalmazandó üzenetről esett több szó, nyilatkozta Markó Béla RMDSZ-elnök. Elmondta, hogy kijelölték az országos kampánystábot: elnök Kelemen Hunor, helyettesek: Cseke Attila és Kovács Péter. Markó a március 15-i kolozsvári magyarverés kapcsán felhívta a figyelmet az ultranacionalizmus feléledésére, az utóbb megjelent antiszemita és magyarellenes feliratok erre a tendenciára utalnak. Markó kézhez kapta az Adrian Paunescu-Hajdu Győző páros által kiadott háromnyelvű brosúrát. A címe: „A semmirekellő politikus, Markó Béla újra támadja Romániát”. Arra a kérdésre: hogy mi az RMDSZ hivatalos álláspontja, mert Háromszéktől Nagyváradig hallani, hogy hol az RMDSZ tárgyal a Magyar Polgári Párttal, hol fordítva, Markó Béla azt válaszolta, hogy az RMDSZ széles körű szabadságot biztosít a helyi és a megyei szervezeteknek. Ezeknek van döntő szavuk a jelöltállítások módszerének tekintetében. Az Országos Állandó Tanács csak akkor szól bele, ha koalíciókról van szó. /Mózes Edith: Az RMDSZ pár nap múlva befejezi a jelöltállítást. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 29./ Markó Béla bemutatott egy könyvecskét, amely postán érkezett az RMDSZ székhelyére, és amelyet Adrian Paunescu és Hajdu Győző írt. Markó, a politikai tekergő ismét támadja Romániát című háromnyelvű ― román, magyar és angol ― könyvet az Együtt Kulturális Egyesület adta ki, és ingyen osztogatják. Markón kívül Frunda György szenátort és Sógor Csaba EP-képviselőt is támadja a kiadvány. Markó szerint elgondolkodtató, hogy Adrain Paunescu szenátornak szava van az SZDP kulturális terveiben. Fennáll a veszélye az ultranacionalizmus újbóli előretörésének. /Markó a szélsőséges nacionalizmusról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./

Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke tájékoztatása szerint az előválasztások az esetek 99 százalékában már lebonyolódtak, és ezeken több mint 155 ezer személy vett részt. Szerinte a polgármester-választásnak minden településen van tétje, hiszen a Magyar Polgári Párt (MPP) mindenhol jelöltet állít. /Nagy-Hintós Diana: RMDSZ: Az MPP-nél egy ember, egy pecsét és egy golyóstoll létezik. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

Fazakas Mihályt nevezte ki az RMDSZ Szeben megyei szervezetének ideiglenes elnökévé Kelemen Hunor ügyvezető elnök. Fazakas Mihály a tisztséget az új területi elnök megválasztásáig látja el. Az új területi elnök kinevezése Jakab Elek eddigi elnök elhunyta miatt vált szükségessé. /Új megbízott elnök a Szeben megyei RMDSZ élén. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 12./

A Magyar Polgári Pártot bírálta Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Csíkszeredában szervezett Regionális Önkormányzati Konferencián: „Jelöltvadászat folyik, Szász Jenő felhívja, és az MPP-hez akarja csábítani az előválasztásokon vonal alatt maradt, azaz nem befutó helyen álló jelölteket. De nem fog sikerrel járni” – jelentette ki. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke azzal magyarázta Kelemen Hunor kijelentését: félelem ütötte fel a fejét az RMDSZ-ben. Mint elmondta, a hét végén megalakult Hargita megyei MPP-küldöttgyűlésen, ahol mintegy ötven szervezet és száz küldött volt jelen, eldöntötték, szorgalmazni fogják az RMDSZ-szel való párbeszédet. „Utolsó dátum április 16., amikor ezeket a tárgyalásokat le kell bonyolítani. Ha addig nincs megállapodás az RMDSZ és az MPP között, akkor 17-én az MPP a saját listáit fogja véglegesíteni Bihar megyében Nagyváradon, Margittán, Szalontán, Szatmár megyében Szatmárnémetiben, Szilágy megyében Zilahon, és Kolozs megyében Kolozsváron, Maros megyében Marosvásárhelyen” – jelentette ki. Szász Jenő. Az MPP-elnök tagadta, hogy telefonon hívott volna fel alulmaradt jelölteket. Kelemen Hunor kijelentésére, miszerint nem olyan önkormányzatot akar az RMDSZ, mint az udvarhelyi, Szász megjegyezte, Székelyudvarhelyen a kormány oszlatta fel a helyi tanácsot. „Annyi szabálytalanság és törvénytelenség történt az RMDSZ-többségű tanácsban, amit még az RMDSZ sem tolerál” – mondta Szász. /Székely Zita: Kelemen: Szász jelöltvadász. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./

Kormányellenes támadásra adtak okot a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) Markó Béla RMDSZ-elnök legutóbbi, az autonómiára és a decentralizációra vonatkozó, egy hét végi csíkszeredai konferencián tett kijelentései. A PSD új szóvivője, Marius Lazar alkotmánysértéssel vádolta az RMDSZ elnökét, amiért „párhuzamot vont Koszovó és Erdély között”, illetve arról beszélt, hogy Koszovó „precedenst jelent az erdélyi magyarok számára, illetve a világ minden kisebbsége számára”. A szociáldemokraták álláspontja szerint az RMDSZ „már nem képviseli a romániai magyarság érdekeit. ” A kijelentések miatt Marius Lazar arra kérte Calin Popescu-Tariceanu kormányfőt, többé ne tolerálja „az RMDSZ alkotmányellenes uszításait”, és pártja foglaljon hivatalosan is állást az RMDSZ-szel szemben. A miniszterelnöknek azonnal ki kellene zárnia az RMDSZ-minisztereket és államtitkárokat a kormányból. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint Lazar kijelentései sikertelen szavazatszerző kísérletek. /I. I. Cs. : Sérti a PSD-t Markó beszéde. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke április 14-én megismételte az RMDSZ-hez intézett ultimátumát: április 16-ig kész tárgyalni közös választási listákról azokban a megyékben, ahol veszélyeztetett a magyarság jelenléte az önkormányzatokban. A politikus elsősorban a Székelyföldön kívül, Maros, Szilágy, Szatmár, Kolozs megyében szorgalmazza az együttműködést. Szász szerint Markó Béla megtiltotta a területi RMDSZ-szervezeteknek az egyeztetést. „A tiltás ellenére mi bátorítjuk az RMDSZ megyei szervezeteit, hogy keressék meg az együttműködés lehetőségét” – mondta az MPP elnöke. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint sehol sem tiltották meg az egyezkedést az MPP-vel. „Sőt, bátorítjuk az együttműködést, különösen ott, ahol rezeg a léc. Így például Marosvásárhelyen” – fogalmazott a politikus. Kelemen szerint az MPP-nek nincsenek jelöltjeik. Ahol nem tudnak saját listát indítani, inkább az RMDSZ-hez fordulnak segítségért. Tőkés András, az MPP országos alelnöke, Maros megyei tanácselnök-jelöltje elmondta, Marosvásárhelyen eddig nem jött létre MPP–RMDSZ találkozó, de Borbély László, az RMDSZ polgármesterjelöltje várhatóan leül tárgyalni a polgáriakkal. Az MPP Borbély támogatását ahhoz köti, hogy az RMDSZ Tőkés Andrást támogassa a megyei tanácselnök-választáson. Kolozs megyében is leül tárgyalni a megyei RMDSZ-szervezet az MPP-vel. Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-elnök elmondta, hogy az MPP nem kereste meg őket. Listájuk végleges. Bihar megyében szinte nullával egyenlő annak az esélye, hogy az RMDSZ és az MPP egyezségre jut. /Együttműködnek, ahol rezeg a léc? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

Nem indít saját jelöltet a Magyar Polgári Párt (MPP) Borbély László polgármesterjelölt ellenében Marosvásárhelyen, viszont önálló megyei tanácselnök-jelöltet állít a választásokon, ebben egyezett meg az RMDSZ és az MPP Maros megyei küldöttsége. A felek megállapodtak: nem folytatnak negatív kampányt egymás jelöltjei ellen. – Tőkés András, az MPP alelnöke nem lát esélyt a tárgyalások folytatására Kelemen Hunor szövetségi ügyvezető elnök és Cseke Attila államtitkár jelenlétében a hét végén bemutatkoztak az RMDSZ Szatmár megyei önkormányzati jelöltjei, köztük a 38 polgármesterjelölt. /L. I., Cs. P. T. : MPP-támogatás Borbélynak. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

Egyre biztosabbnak tűnik, hogy RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) valamennyi megyében külön listákkal indul az önkormányzati választásokon. A Maros megyei tanácselnöki tisztségéért folyó harcot mindkét magyar párt megvívja. A tanácsosi tisztségekért – akárcsak a megyei testület esetében – mindkét alakulat teljes listával jelentkezik. Szatmár megyében április 21-én még nem dőlt el, hogy együtt száll-e versenybe a két magyar alakulat. Hegedüs Pál, az MPP elnöke azonban úgy nyilatkozott, külön listát állítanak a megyei és a szatmárnémeti önkormányzat tanácsosi tisztségeiért egyaránt. Folytatják még a tárgyalásokat Bihar megyében a Magyar Polgári Párt és az RMDSZ képviselői, tájékoztatott Orbán Mihály, az MPP országos alelnöke. Elmaradt a megegyezés az RMDSZ és az MPP között Arad, Beszterce-Naszód, Máramaros és Szilágy megyében is, de a felek nem tartják kizártnak a majdani együttműködést. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke úgy vélte, várható volt az országos megegyezés elmaradása. Egy percig sem hitte, hogy az MPP tényleg meg akar egyezni. „Nagy baj, hogy nem született választási megállapodás az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt között, mert Bihar, Szatmár, Szilágy és még Maros megyében is fontos lett volna az összefogás” – nyilatkozta Szász Jenő MPP-elnök. /Kútba esett megegyezés. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./

Mivel Szász Jenő nem indul a polgármesteri tisztségért, bárki nyerjen is, Székelyudvarhelynek mindenképpen csak jobb lesz – jelentette ki Bunta Levente, az RMDSZ polgármesterjelöltje. Komolyan veszi a Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltjét, Orbán Árpádot. Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács alelnöke az RMDSZ színeiben indul a megyei tanácselnöki székért. Elmondta, megyei önkormányzati elnökként az úthálózat, valamint a tömegközlekedés fejlesztésére fordítana különös figyelmet, emellett szeretné ösztönözni a munkahelyteremtést és javítani a kórházak felszereltségét. A jelölt szerint „székely újjászületésre” van szükség ahhoz, hogy a Székelyföld autonóm egységgé váljon. Kelemen Hunor, az RMDSZ kampányfőnöke Gyergyószentmiklóson bemutatta Weil Gyulát, az RMDSZ helyi polgármesterjelöltjét. Az udvarhelyi önkormányzati választás Székelyudvarhelyen nem korlátozódik MPP–RMDSZ-párharcra, színre lépett ugyanis egy harmadik, alternatív csoportosulás Zöld Párt néven. A csoportosulás Kolumbán Gábort, a Sapientia Egyetem oktatóját, a megyei önkormányzat volt elnökét tekinti mentorának. /Jánossy Alíz, Pengő Zoltán: Székely újjászületés? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./

Csíkszeredában Bokor Márton független polgármesterjelölt indulása ellen két óvást nyújtottak be, Szakács Ildikó magánszemélyként, Kelemen Hunor ügyvezető elnök az RMDSZ nevében fellebbezett a volt megyei kórházigazgató, jelenleg a közegészségügyi hatóság (ANSP) Hargita megyei kirendeltségének a vezetője indulása ellen. Lépésüket azzal indokolták, hogy vezető tisztségben levő közalkalmazott nem indulhat a választásokon, a bíróság azonban elutasította az óvást. A közegészségügyi hatóság vezetőjéhez hasonló helyzetben van Weil Gyula, az RMDSZ gyergyószentmiklósi polgármesterjelöltje, aki Hargita megyei fogyasztóvédelmi hatóság vezetője. Indulása ellen nem nyújtottak be óvást. Csíkszereda polgármesteri székéért hét személy mérkőzik meg. Ráduly Róbert Kálmán jelenlegi elöljárón kívül a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben Papp Előd volt alpolgármester, a szociáldemokrata Andrei Jean Adrian, a liberális Adrian Panescu, a demokrata-liberális Zudor Ferenc, valamint két független, Bokor Márton és Tamás Sándor József városi tanácsos. Nem indulhat függetlenként a Hargita megyei tanácselnöki székért Borbély Ernő, miután a megyei választási központ elutasította jelöltségét. A független jelölt ugyanis 1236 támogató aláírást tartalmazó iratcsomóval jelentkezett, ez jóval kevesebb, mint a törvény által előírt 2709./Kettős mérce. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./

Nem engedélyezi az RMDSZ-rendezvényeket a Mátyás szülőháza előtti téren Kolozsváron a polgármesteri hivatal. Emil Boc polgármester közölte László Attilával, esztétikai okok miatt nem hagyja jóvá a rendezvényeket a tervezett formában. Kelemen Hunor RMDSZ ügyvezető elnök szerint a kolozsvári polgármester pillanatnyi érdekei szerint cselekszik, most például a nagy-romániásokkal és a szociáldemokratákkal paktál. Több mint tízezer, pontosan 10394 jelöltet indít az idei helyhatósági választásokon az RMDSZ – hangzott el Markó Béla szövetségi elnök és Kelemen Hunor ügyvezető elnök kolozsvári sajtótájékoztatóján. Ebből 363 a polgármesteri tisztséget pályázza meg, ezek közül 146 új jelölt. A szövetségi elnök szerint az ifjak is elérték céljukat, hiszen több mint ezer jelöltet indítanak a helyhatósági választásokon. Az RMDSZ elégedett az elmúlt négy évben az önkormányzati képviselőik által kifejtett tevékenységgel. Markó nem kívánta kommentálni a Kolozs megyei RMDSZ és MPP azon megállapodását, hogy második körben kölcsönösen támogatják egymást. /Idő előtti kampánykezdés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

Weil Gyula gyergyószentmiklósi RMDSZ-es polgármesterjelölt visszalépését követeli a Magyar Polgári Párt (MPP) gyergyószentmiklósi szervezete. „Ha Kelemen Hunor, az RMDSZ országos kampányfőnöke óvást emelt a csíkszeredai Bokor Márton, a közegészségügyi hatóság Hargita megyei kirendeltsége vezetőjének jelölése ellen, mi csupán felkérjük Weil Gyulát, mondjon le jelöléséről” – közölte sajtótájékoztatóján Árus Zsolt, az MPP alelnöke, mert Weil ugyanúgy megszegte a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt, akárcsak Bokor Márton, a közegészségügyi hatóság Hargita megyei kirendeltségének a vezetője. Bokor függetlenként szállt volna versenybe a csíkszeredai polgármesteri székért, indulása ellen Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke nyújtott be óvást azzal, hogy vezető tisztségben levő közalkalmazott nem indulhat a választásokon. A felszólításra Kelemen Hunor reagált. Leszögezte, felmentették tisztségéből Weil Gyulát. /Jánossy Alíz: Weil visszalépését követeli az MPP. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

,,A mi jelöltjeink a magyar emberek pártján állnak. A magyar emberek pedig a párbeszédre és nem a párt-beszédre kíváncsiak. Párt-beszédet mások tartanak majd, nem a mi jelöltjeink” – jelentette ki Kelemen Hunor ügyvezető elnök, kampányfőnök az RMDSZ Arad megyei önkormányzati jelöltjeinek bemutatóján. Sikeres választások esetén az RMDSZ több ezer jelöltje dolgozhat azért a másfél millió emberért, ,,aki magyarként él, magyarként akar megmaradni”. Több településen a magyar jelölt ellen fogtak össze a román pártok. Kelemen Hunor becslése szerint az RMDSZ 12 százalékot veszít majd el a magyarok szavazataiból az MPP miatt, ,,mivel azok, akik Tőkés Lászlóra szavaztak, nem feltétlenül szavaznak az MPP-re is”. A helyhatósági választások egyik kampánytémája a helyi autonómia lesz, de szociális kérdésekkel is foglalkoznak a jelöltek. /Párbeszéd, nem párt-beszéd kell. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

Május 2-án Székelyudvarhelyen tartotta országos kampányindító rendezvényét a Magyar Polgári Párt (MPP). – Erdélyben megérett az idő a változásra, akárcsak Magyarországon – jelentette ki Kövér László, a Fidesz választmányának elnöke, aki részt vett a rendezvényen. A kampány-nyitón jelen volt még Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke, valamint Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke. Tőkés László európai parlamenti képviselő levélben üdvözölte a résztvevőket. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke Aradon a szövetség helyi kampány-nyitó rendezvényén kijelentette, hogy az MPP részvétele a helyhatósági választásokon nem érinti jelentősen az RMDSZ-t, hiszen az MPP-re „a magyar választók legfeljebb 11–12 százaléka” fog csak szavazni. Hozzátette, azokon a településeken, ahol az MPP-nek jobb, vagy az RMDSZ-ével szinte megegyező esélyei vannak, „minden egyes szavazatért megdolgoznak” annak érdekében, hogy a mérleg nyelve az RMDSZ javára mozduljon el. /Elkezdődött a választási kampány. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./ Székelyudvarhelyen tartott nagygyűlést a Magyar Polgári Párt. Győzni fogunk – jelentette ki Szász Jenő MPP-elnök, mert szerinte mindenki megértette, elérkezett az idő az RMDSZ-politika és -elit leváltására. A rendezvényen szót kapott minden fontosabb erdélyi magyar város polgármesterjelöltje, illetve az MPP megyeitanácselnök-jelöltjei. Kovács István Kovászna megyei tanácselnökjelölt az erkölcsi megújulás fontosságát hangsúlyozta, míg Csinta Samu, Sepsiszentgyörgy polgármesterjelöltje szerint vissza kell hozni az önkormányzatok emberi értékeken alapuló hitelét. Csinta jelezte, első dolga lesz helyi népszavazás kiírása az autonómia érdekében. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint a kampányt, majd az önkormányzati munkát az autonómia iránti elkötelezettségnek kell jellemeznie. Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke kijelentette, az MPP az első párt, amely szövetséget kötött a gazdákkal. /Nagyszabású rendezvénnyel indított az MPP. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./ Az MPP országos kampányindító rendezvényére várták Tőkés László EP-képviselőt, de a püspök nem vett részt a kampányindítón, ő ugyanis erre a napra már korábban lelkészértekezletet hívott össze Nagyváradra. /Bágyi Bencze Jakab: Tőkés László nélkül indított az MPP. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

„Az egyik román párt elnöke a minap azt mondta Szilágy megyében, hogy az RMDSZ-nek ideje volna ellenzékbe vonulnia. Az RMDSZ nem fogadja meg ezt a tanácsot, hanem arra fog törekedni, hogy jelöltjei vezető szerepet töltsenek be az önkormányzatokban” – jelentette ki Kelemen Hunor ügyvezető elnök. Az RMDSZ 19 Arad megyei településen indít polgármester-jelöltet, és négyszáznál több helyi- és megyeitanácsos-jelöltje van. A megyei tanácselnöki tisztségéért Király András képviselő, Arad megyei RMDSZ-elnök indul, Arad polgármesteri tisztségéért pedig Bognár Levente jelenlegi alpolgármester. Bemutatta a Brassó megyei RMDSZ jelöltjeit a hét végén Brassóban Kovács Attila képviselő, Brassó megyei RMDSZ-elnök. Tóásó Áron Zoltán megyei tanácsos-jelölt hangsúlyozta, akár egy szavazaton is múlhat egy polgármesteri vagy tanácsosi tisztség megszerzése. Az RMDSZ Brassó megyében 19 jelöltet indít, polgármester-jelöltet pedig tíz településen állít. /Szórványpárbeszéd. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

A Veszélyeztetett örökség – veszélyeztetett kultúrák című nemzetközi konferenciát a csángóvidék központjában, Bákóban tartják a napokban, a Teleki László Alapítvány szervezésében. Bár az elmúlt időkben haladás történt csángóügyben, még mindig nem veszélytelen egy ilyen vállalkozás – állítják a szervezők–, hiszen a helyi nacionalista erők újra és újra próbálják megakadályozni a csángóvidéki magyar nyelvű kezdeményezéseket. A konferenciára Németországból, Angliából, Olaszországból, Lengyelországból és Szerbiából érkeztek szakértők, és részt vesz Tőkés László református püspök, EP-képviselő valamint Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke is. Első alkalommal nyílik lehetőség arra, hogy a csángók középkori jelenlétének bizonyítékait is bemutató kiállítást nyissanak meg Bákóban, a pusztinai templomban pedig magyar nyelvű mise lesz. Sólyom László köztársasági elnök levelet intézett a konferencia résztvevőihez, kifejtve, a moldvai csángó kultúra a középkori európai kultúra gyöngyszeme, az európai katolicizmus keleti végvára. A csángók nyelve, zenéje, táncai, viselete a magyar kultúrának nemcsak egyik legszebb része, de a leginkább veszélyeztetett része is. /Európa nem uniformizálódik. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./ A nemzetközi tudományos konferenciát a csángó vidék központjában, Bákóban rendezi meg a – magánalapítványként újjászervezett – Teleki László Alapítvány. /Veszélyeztetett örökség. Csángó konferencia Bákóban. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./

A moldvai csángók helyzete nem pusztán szakmai kérdés, hanem össznemzeti ügy, amelynek megoldásához elengedhetetlenül szükség van román partnerekre, a román nacionalizmus falát fokozatosan kell leépíteni, és támaszkodni kell a civil társadalom segítségére is – ezek a fő gondolatok fogalmazódtak meg május 9-én a Bákóban zajló csángókonferencián. A magánalapítványként újjászervezett Teleki László Alapítvány rendezte tudományos konferencián felszólalt Tőkés László református püspök is. Emlékeztetett arra, hogy 1991-ben személyesen is felvetette II. János Pál pápának a csángó problémát, s a katolikus egyházfő nagy érdeklődést tanúsított az általa amúgy is jól ismert téma iránt. Az EP-képviselő az Európai Parlamentben más veszélyeztetett kisebbségek helyzetével együtt vetette fel a csángók ügyét. Gazda Árpád, a Krónika vezető szerkesztője előadásában megállapította: az RMDSZ nem vállalt kezdeményező szerepet a csángó anyanyelvi oktatás területén, megvárta, míg a kockázatosabb lépéseket mások tették meg, később azonban kétségtelenül az ügy mellé állt. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint több fronton kellett menni előre, az RMDSZ a parlamentben, a politika színterén próbálta érvényesíteni a kisebbségek jogait, hivatalos levélben fordult a Vatikánhoz is. /Össznemzeti magyar ügy a moldvai csángók helyzete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./ Mindegy, hogy egy nemzeti kisebbség mekkora lélekszámú, identitásából fakadó jogai gyakorlásához hozzá kell segíteni – vélekedtek egybehangzóan a Bákóban május 9-én véget ért, Veszélyeztetett örökség – veszélyeztetett kultúrák című konferencia előadói. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke csak azt követően látogatott Bákóba, hogy a csángó ügy nemzetközivé vált, és az Európa Tanács ajánlást fogalmazott meg a helyzet rendezése érdekében – hangsúlyozta előadásában Gazda Árpád. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke azt hangsúlyozta, hogy abban a politikai kontextusban, melyben az RMDSZ-nek politizálnia kellett és kell, mégis voltak eredmények, de bebizonyosodott, román partnerekre is szükség van ahhoz, hogy a csángókat érintő nyelvi, vallási és identitási kérdésekben előrelépés történjék. /Fekete Réka: A veszélyeztetett kultúrák védelme összeurópai ügy. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 10./

„A vásári komédiázás” szintjére alacsonyítaná az önálló magyar egyetem ügyét a Magyar Polgári Párt (MPP) – ezzel vádolja az RMDSZ Szász Jenő MPP-elnököt. Ismeretes, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) kérte az erdélyi magyar civil és politikai szervezetek támogatását egy olyan törvénytervezet kidolgozásához, amely az 1959-ben megszüntetett Bolyai Egyetem újraindításáról rendelkezik. Az ügyben június 7-én közvitát rendeznek, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), az MPP és az RMDSZ is jelezte: támogatják a kezdeményezést. Az RMDSZ közleményében visszautasította Szász Jenő támadását. Szász ugyanis azt állította: az RMDSZ lemondott az egyetemről, bizonyítékul pedig Horn Gyula nyomtatásban megjelent visszaemlékezéseit hozta fel, amelyben a volt magyar miniszterelnök felidézte Markó Bélával folytatott beszélgetését. Horn szerint Markó bevallotta, hogy az RMDSZ a Bolyai Egyetem visszaállítása helyett új, önálló állami magyar egyetem létesítésében gondolkodik, lásd a Petőfi-Schiller egyetem tervét. „A Horn Gyula-könyvből vett, nem létező találkozóról szóló hamis beszámolót idézve – amelyet Markó Béla már a könyv megjelenésekor megcáfolt – próbálja az MPP a Bolyai Egyetem ügyét a vásári komédiázás szintjére alacsonyítani. Sem a párt, sem elődszervezete nem vállalt tevőleges szerepet az oktatás kérdéseiben. Tettek helyett csupán szavakkal vettek részt minden eddigi kezdeményezésben. Ha az RMDSZ is ezt tette volna az elmúlt 18 évben, nem volnának akkreditált szakok a Partiumi Keresztény Egyetemen, sem magyar szakok a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Nem jött volna létre – tömbben és szórványban – több tíz magyar érdekeltségű oktatási intézmény, szórvány-kollégium, nem módosították volna a magyarság számára kedvezően az oktatási törvényt, nem kaptak volna állami támogatást a magyarok lakta vidékek oktatási intézményei, nem készült volna tanterv a román nyelv idegen nyelvként való oktatásáról” – olvasható a közleményben, amelyben Kelemen Hunor ügyvezető elnök sajnálatának ad hangot amiatt, hogy az MPP egész kampányát az RMDSZ eredményeinek kétségbe vonására építi. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) is csatlakozott a BKB kezdeményezését támogatókhoz, közleményükben leszögezték, hogy a székelységnek joga van Székelyföldön működő, önálló, államilag finanszírozott magyar egyetemhez, egyetemi hálózathoz. /RMDSZ-MPP csörte Bolyai-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

Az RMDSZ támogatja a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) kezdeményezését a Bolyai Egyetem újraindításáról – közölte május 15-én Markó Béla szövetségi és Kelemen Hunor ügyvezető elnök. A két politikus arra emlékeztette a BKB-t, hogy a kisebbségi oktatásra vonatkozó külön törvénytervezetét az RMDSZ már 1994 őszén a parlament elé terjesztette, mellékelve a beadáshoz szükséges aláírásoknak közel kétszeresét. Ennek ellenére – „figyelmen kívül hagyva félmillió szavazati joggal rendelkező állampolgár akaratát” – a parlament a kormány tervezetét vitatta meg. „Az RMDSZ parlamenti jelenlétének és kormányzati szerepvállalásának köszönhetően az elmúlt időszakban folyamatosan bővült a képzési kínálat a magyar nyelvű felsőoktatásban is, új képzési központok jöttek létre. Következésképpen számottevően növekedett a magyar egyetemi hallgatók létszáma, így például a Babes–Bolyai Tudományegyetemen, 17 kar 53 alapszakán, több mint 7000 diák tanul magyar nyelven” – áll a közleményben. Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke is támogatásáról biztosította a BKB-t. Tőkés szerint Romániában minden 400 ezer lakosra jut egy államilag finanszírozott egyetem. Számarányát tekintve tehát három vagy négy államilag finanszírozott magyar egyetem illetné meg a magyar közösséget. Tőkés biztosítja a BKB-t: „Szakértőink ott lesznek június 7-én a kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Központban rendezendő értelmiségi fórumon, ahol véglegesül a parlamenthez benyújtandó törvénytervezet”. Hantz Péter, a BKB alelnöke április végén, sajtótájékoztató keretében bejelentette, hogy olyan törvénytervezetet dolgoztak ki, amely az 1959-ben, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) létrehozásával megszüntetett Bolyai Egyetem újraindításáról rendelkezik. /L. I. : Támogatást ad az RMDSZ a Bolyai újraindítására. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

Markó Béla RMDSZ-elnök javasolta az Érmihályfalván megtartott Érmelléki Önkormányzati Konferencián, hogy a tulipán mellett az RMDSZ jelképe legyen az akác is. „Azért van reményünk a győzelemre, mert tettünk is a siker érdekében” – fogalmazott május 16-án Markó Béla RMDSZ-elnök. Leszögezte: vissza kell szerezni a hagyományos régiók erejét. Az Érmellék a maga kultúráját megőrizte 1989 előtt is, ma már esély van rá, hogy az erdélyi fejlődés mozdonyává váljék. Kiss Sándor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke az Érmellék földrajzi adottságaiban rejlő lehetőségek kihasználásának fontosságát hangsúlyozta, üdvözölve a városban zajló Nyíló Akác rendezvényt. Kelemen Hunor ügyvezető elnök szólt a kampányban elhangzó üres ígéretekről, párhuzamba állítva azt az RMDSZ 18 évi megvalósításaival. /D. Mészáros Elek: Tulipán és akác. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

Leszereltette Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke egyik népszerűsítő plakátját az útügyi hatóság, mivel kifüggesztésére nem volt engedély. Szász szerint ennek hátterében Tánczos Barna szállításügyi államtitkár áll. A plakátot magánterületen helyezték el. Kelemen Hunor, az RMDSZ kampányfőnöke cáfolta, hogy pártjának köze lenne az akcióhoz. Megjegyezte: „ez Szász Jenő kampánystílusa, koholt vádak és mocskolódás”, a „rá jellemző negatív kampány”. / I. I. Cs. : Plakát nélkül maradt Szász. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

Kelemen Hunor az RMDSZ kampányfőnöke az elmúlt napok negatív kampány-tapasztalatairól, Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltje a Kolozsváron tanuló sepsiszentgyörgyi diákokat hazahívó terveiről számolt be Kolozsváron. „Temesváron visszaköszön a múlt” – állapította meg Kelemen Hunor, ugyanis a Temes megyei választási bizottság elfogadott egy óvást, amely az RMDSZ általános plakátjainak a Temes megyei közterekről való eltávolítását kér. A Temes megyében kialakult „szörny-koalíció” nem egyedi eset, hiszen ez a koalíció az elmúlt hetekben már országszerte összeállt. „Plakátháború van Székelyföldön” – jelentette ki Kelemen, utalt az MPP, a magyar versenypárt székelyföldi agresszív kampányára, amelynek része az erkölcstelen tartalmú, a jelöltek magánéletéről szóló hazug szennyiratok népszerűsítése, valamint a fényes nappal történő plakáttépési akció. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesterjelölt a Gyere haza! című projektjét mutatta be, amellyel a Kolozsváron tanuló sepsiszentgyörgyi diákok hazatelepedését segítené. Szerinte a sepsiszentgyörgyi származású egyetemistáknak csak 43%-a települ haza az egyetem elvégzése után, szaktudásukra és munkájukra azonban ennél jóval nagyobb szükség volna. /Temesváron visszaköszön a múlt, Sepsiszentgyörgy hazavárja a fiatalokat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

„Az Európai Néppárt pénteken hozott döntése alapján támogatja az RMDSZ jelöltjeit. A párt ugyanakkor reméli, hogy az RMDSZ-nek erős képviselete lesz a helyi közigazgatásban 2008 és 2012 között” – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az RMDSZ-t Nagy Zsolt külpolitikai titkár képviselte az ENP politikai vezetőtestületének ülésén. Az RMDSZ 1998 óta tagja az ENP-nek. /Néppárti biztatás az RMDSZ-nek. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./

Két év alatt három millió euróval gyarapodott Szász Jenőnek, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökének a vagyona – írta a Transindex hírportál összehasonlítva az MPP elnök 2006-os és az idei vagyonnyilatkozatát. A dokumentum nyilvános, Szász a Hargita megyei tanácselnöki tisztségre való jelentkezéskor adta le azt, de a nyilatkozat nem érhető el a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal honlapján. Szász Jenő egy-egy csíkszeredai és székelyudvarhelyi telekkel gazdagodott, amit feleségével együtt fele-fele arányban birtokol. Az MPP szerint a Transindex „folytatja azt a lejárató hadjáratot, amelyet az RMDSZ évek óta művel politikai versenytársának vezetőjével szemben”, majd arra kéri a portált, hogy amennyiben az MPP elnökére vagy bármely más tisztségviselőjére nézve terhelő adójogi vonatkozású adatok birtokában van, forduljon a nyomozó hatósághoz. /Mennyivel gyarapodott Szász vagyona? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./ Az MPP sajtóirodája szerint a Transindex portál feltételezésekre és vélelmekre alapozva folytat lejárató hadjáratot. A portál Kelemen Hunornak, az RMDSZ ügyvezető elnökének az érdekeltségi körébe tartozik, és a közelmúltban Gyurcsány Ferenctől kapott Szabad Sajtó díjat. Nyolc telekkel és egy házzal gazdagodott 2004 óta Borboly Csaba is, aki az RMDSZ színeiben pályázik a Hargita megyei tanácselnöki tisztségre. Borboly a családtagjaitól vásárolt, illetve kapott adományként tekerőpataki, tordátfalvi és bencédi föld- és erdőterületeket. Ezek összterülete meghaladja a 13 hektárt, 2007-ben vásárolt ugyanakkor negyedhektáros csíkszeredai belterületet. Édesapja 2004-ben egy 55 négyzetméteres tekerőpataki lakóházat is adományozott a politikusnak, akinek a bankbetétjei mintegy tízezer euróra rúgnak. /Gazda Árpád: Gazdagodó politikusok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

Bárki utazik Erdélybe Magyarországról, bármit is mond ott egy választási kampány idején, utána hazamegy, és otthagyja az erdélyi magyar közösséget a gondjaival – fejtette ki május 24-én csángóföldi látogatásán Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Orbán Viktor székelyföldi látogatásával kapcsolatosan Kelemen Hunor felhívta a figyelmet mindazoknak a felelősségére, akik a kampányban bármilyen formában részt vesznek. „Nem fog megoldást találni az erdélyi magyar emberek gondjaira sem Orbán Viktor, sem más politikus. Ezért kértük a magyarországi politikusokat, hogy ezt a kampányt hagyják meg nekünk, hagyják, hogy ezt a versenyt mi vigyük végig” – mondta Kelemen Hunor. Orbán Viktor május 25-én, vasárnap Csíkszeredában erre reagálva így fogalmazott: „Amíg hívnak, és nem hívatlanul érkezem bármely magyar közösséghez, addig nem vagyok hajlandó magamat olyan személynek tekinteni, aki beavatkozik, hanem olyan személynek, akitől várnak valamit, és aki készen is áll arra, hogy segítsen azokon, akik meghívták. ” /Kelemen Hunor kifogásolja az anyaországi beavatkozást. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

A történelmi egyházak egy része – lelkészeik révén – aktív szerepet vállalt az idei választási kampányban. A Királyhágómelléki Református Egyházkerületben negyven lelkipásztor szerepel az önkormányzatijelölt-listákon: négyen az MPP, a többiek pedig az RMDSZ színeiben indulnak a helyhatósági választásokon. Akadnak lelkész-jelöltek az unitárius egyházban is: egy megyei tanácselnök-jelölt (a sepsiszentgyörgyi Kovács István MPP-színekben) és nyolc tanácsosjelölt (négy RMDSZ-es és négy MPP-s) próbálkozik mandátum megszerzésével. A katolikus egyház papjai nem vállalhatnak politikai szerepet, az Erdélyi Református Egyházkerület szintén megtiltotta ezt lelkészei számára. Tőkés László szerint azért szerepel olyan sok lelkészük az RMDSZ választási listáin, mert Markó Béláék megvásárolták őket. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke elutasította ezt a vádat. „Valójában az történt, hogy a királyhágómelléki egyházkerület lelkészei felszabadultabban döntöttek azután, hogy Tőkés László Brüsszelbe távozott. Saját belátásuk szerint döntöttek úgy, hogy politikai szerepet vállaljanak. Tőkést biztos bosszantja, hogy állásfoglalásaival az egyházkerület papjai nem értenek egyet” – mondta Kelemen. /Félszáz lelkész pártlistákon. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

Néhány nappal ezelőtt még reálisnak tartotta az RMDSZ által megrendelt legfrissebb országos felmérés eredményeit, május 27-én viszont Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke „szemfényvesztőnek” nevezte az adatokat. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke azt mondta, nem tudja, mikor kell Tőkés Lászlót komolyan venni: akkor, amikor azt mondta, azokat a jelölteket támogatja az EMNT, akik felvállalják az autonómia kérdését, vagy most, amikor „beáll” Szász Jenő MPP-elnök mögé. /Kelemen Hunor: mikor higgyünk Tőkésnek? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

Helyénvalónak tartották Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének azt a kampány eleji nyilatkozatát, amely szerint ,,készen áll támogatni a helyhatósági választásokon mindazon jelölteket, akik a magyar közösség önrendelkezéséért harcolnak”, többek között az RMDSZ jelöltjeit is, írta Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Most pedig Tőkés László éles hangú nyilatkozatban támadja az RMDSZ-t. Kelemen Hunor Tőkés Lászlónak írt válaszában leszögezte, szomorú, hogy Tőkés László felsorakozik, egy olyan párt mögé, amelynek alapító okiratában az autonómia ügye nem szerepel, és egy olyan pártelnök mögé, aki 3,2 millió eurós vagyongyarapodását nem tudja megindokolni. Ennyire rosszul áll a választói támogatottság tekintetében Szász Jenő és az MPP? /Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke: Támogatás és támadás? Válasz Tőkés László EMNT-elnök támadására. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 28., Népújság (Marosvásárhely), máj. 29./