Magyarellenes uszítással ünnepelték Avram Iancu halálának évfordulóját
„Meglehet, hogy harcba lesznek hívva” – mondta az ünneplőknek Ludovic Orban PNL-elnök Avram Iancu sírjánál azt sugalmazva, hogy fel kell lépni a magyar jogkövetelésekkel szemben.
Mintegy ötezren gyűltek össze a Hunyad megyei Cebén (Ţebea), Avram Iancu sírja körül annak apropóján, hogy 145 évvel ezelőtt halt meg Avram Iancu nemzeti hős, a román nacionalisták példaképe. Az alkalmat kihasználva – és nyilván a politikai haszonszerzés érdekében –, több párt is képviselte magát a rendezvényen külön rendezvénysátrakat felállítva a helyszín közelében.
A román sajtóbeszámolók szerint az ünnepi hangulathoz hozzátartoztak a populista, kifejezetten durva magyarellenes beszólások, elsősorban a Nemzeti Liberális Párt (PNL) részéről. A résztvevők azt kérték számon Liviu Dragneán, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökén, hogy miért ad annyi engedményt a magyaroknak, miért nem tűznek ki román zászlókat a magyar templomokra Hargita megyében, és Szovátán miért csak magyar nyelvű utcák vannak. Liviu Dragnea válasz nélkül hagyta a hozzá intézett kérdéseket.
A PNL politikusai azonban nem finomkodtak, ha az erdélyi magyarokról esett szó. Az utóbbi hetekben már szinte rendszeressé vált magyarellenesség hevületében Florin Roman azt mondta: „Bár Liviu Dragnea négy koszorút is elhelyezett Cebén, de kedden, Románia parlamentjében eladott egy darabot Erdély román földjéből a magyaroknak”. Arra utalt, hogy a PSD állítólag tárgyalásokat folytatott múlt héten az RMDSZ-szel a közigazgatási törvényről, bár ezt senki nem erősítette meg, sőt Kelemen Hunor konkrétan kijelentette, hogy az új parlamenti ülésszakban az RMDSZ nem tárgyalt a PSD-vel arról, hogy 20%-ról 10%-ra csökkentsék a közigazgatási törvény által előírt anyanyelv-használati küszöböt.
Ludovic Orban PNL-elnök a román nemzeti ünnepekkor szokásos paszulyfőzelék-osztás előtt azt mondta a résztvevőknek: „meglehet, hogy harcba lesznek hívva”, majd a közönséggel együtt elénekelte a Keljetek át román zászlóaljak a Kárpátokon (románul: Treceţi batalioane române Carpaţii) című, a román szélső jobboldal által gyakran zengett katonadalt.
foter.ro; itthon.ma/erdelyorszag

Kövér László: mindig van magyar újjászületés, ha hiszünk benne és teszünk érte
Mindig volt, mindig van magyar megmaradás, mindig van magyar újjászületés, ha hiszünk benne és teszünk érte, ha mindenki megteszi, ami tőle elvárható - jelentette ki Kövér László az erdélyi Nagybányán, a magyar tannyelvű Németh László Gimnázium új épületének hétfő délutáni avatóünnepségén.
A református egyház tulajdonában levő, a 19. század közepén épített iskolaépületet - mely a város központjában áll - a magyar kormány 105 millió forintos támogatásával újították fel. Az épületben - melyben egykor Németh László író apja is tanított - magyar óvodai csoportok és elemi iskolai alsó tagozat kezdheti el a működését.
Kövér László arra emlékeztetett, hogy az iskolaépületet a nagybányai magyarság közadakozásból kezdte építeni 1859-ben, amikor lezárult az 1848-as forradalmat és szabadságharcot követő megtorlások korszaka. Az akkor tizenegyezer fős lakosságú Nagybánya lelkileg is felszabaduló hatezer fős magyarságának az első dolga az új iskola építése volt.
Kijelentette: az egykori nagybányai magyarság önzetlensége és felelősségtudata nélkül a mai magyarok nem nyithatnának tanévet az épületben. "A Kárpát-medencében, Erdélyben, Nagybányán soha, egyetlen nemzedéknek sem volt könnyű magyar jövőt teremteni, de az egyéni és közösségi kitartás és erőfeszítés végső soron még a legnehezebb, még a legreménytelenebbnek tűnő időszakokban sem volt eredménytelen" - fogalmazott Kövér László.
"Ha gyermekeink, lányaink, fiaink hisznek a család erejében, és tesznek érte, ha a magyar családok keresik és elfogadják a legfőbb életáldást, a gyermekeket, ha a magyar gyermekeket a pedagógusaink nemcsak versenyképes tárgyi tudásra oktatják, hanem magyar szellemben is nevelik, ha írástudóink szellemi muníciót, egyházaink pedig lelki értékeket nyújtanak a feléjük fordulóknak, ha politikusaink képviselni, érvényesíteni, védeni tudják a magyar érdekeket, ha a magyarok hisznek abban, hogy munkájuk a szülőföldön teremti a legtöbb értéket, és megtapasztalhatják, hogy ennek az értékteremtésnek ők maguk lehetnek a legfőbb haszonélvezői, ha olyan magyar állam van, amelyik szolgálja, nem kiszolgáltatja a magyar nemzetet, akkor a Kárpát-medencében mindig lesz megújulás" - jelentette ki a parlament elnöke.
Kövér László az Országgyűlés elnöki csengőjének a másolatát adta ajándékul az iskolának.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke köszöntésében arra figyelmeztetett, hogy a romániai oktatás alulfinanszírozott, és amellett foglalt állást, hogy a GDP hat százalékát fordítsák oktatásra Romániában. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a szórványban a minőségi oktatásra vágyó szülők román iskolába íratják a gyermekeiket, ha a magyar oktatás nem minőségi.
Az RMDSZ elnöke jónak tartotta, hogy a tanévkezdés napján a nagybányaihoz hasonló jó példák is vannak, de szót ejtett a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnáziumról is. Kijelentette: a marosvásárhelyi magyar iskola megszüntetését sem a szülők, sem az RMDSZ nem fogadja el. Jogos elvárásnak tekintette, hogy a kommunista hatalom által államosított iskolaépület visszakerüljön a tulajdonosához, és hogy az épületben önálló intézményként működjön az a római katolikus gimnázium, amelyet 1949-ben bezárt a kommunista diktatúra.
Nagybánya önálló magyar iskolája, a város szülötte nevét viselő Németh László Gimnázium 1998-ben alakult három különböző tanintézetben működő magyar tagozat összevonásával. Az iskola vonzerejét csökkentette, hogy a város ipari övezetében, a magyarok által lakott városrészektől távol működött. A külvárosi iskolában ezentúl csak a Németh László Gimnázium felső tagozata működik. Gazda Árpád / MTI

Mindig van magyar újjászületés
Mindig volt, mindig van magyar megmaradás, mindig van magyar újjászületés, ha hiszünk benne és teszünk érte, ha mindenki megteszi, ami tőle elvárható – jelentette ki Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke Nagybányán, a magyar tannyelvű Németh László Gimnázium új épületének tegnap délutáni avatóünnepségén.
A református egyház tulajdonában levő, a 19. század közepén épített iskolaépületet a magyar kormány 105 millió forintos támogatásával újították fel, az épületben magyar óvodai csoportok és elemi iskolai alsó tagozat kezdheti el a működését. Kövér László emlékeztetett, hogy az iskolaépületet a nagybányai magyarság közadakozásból kezdte építeni, szerinte az egykori nagybányai magyarság önzetlensége és felelősségtudata nélkül a mai magyarok nem nyithatnának tanévet az épületben. Az Országgyűlés elnöke az általa vezetett intézmény elnöki csengőjének a másolatát adta ajándékul az iskolának.
Kelemen Hunor RMDSZ elnök köszöntésében arra figyelmeztetett, hogy a romániai oktatás alulfinanszírozott, és amellett foglalt állást, hogy a GDP hat százalékát fordítsák oktatásra ezentúl. A politikus jónak tartotta, hogy a tanévkezdés napján a nagybányaihoz hasonló példák is vannak, de szót ejtett a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnáziumról is. Kijelentette: a marosvásárhelyi magyar iskola megszüntetését sem a szülők, sem az RMDSZ nem fogadja el. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Szijjártó: az a kötelességünk, hogy megvédjük a magyar embereket!
Az a kötelességünk, hogy megvédjük a magyar embereket, éljenek Magyarországon, a határon túl, vagy akár több ezer kilométerre – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.
A tárca vezetője közölte: telefonon egyeztetett Brenzovics Lászlóval, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökével a további lépésekről az ukrán oktatási törvény ügyében.
Tájékoztatása szerint hétfőn a helyzetet ismertető és intézkedést sürgető levélben fordul az EBESZ főtitkárához, az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosához és soros elnökéhez.
Hasonló módon sürget intézkedést az ENSZ emberi jogi főbiztosánál, az ET főtitkáránál, valamint az unió szomszédságpolitikáért és csatlakozási tárgyalásokért felelős biztosánál. Rámutatott: minden nemzetközi intézményt fel kell használni annak érdekében, hogy a „gyalázatos” törvénymódosítás ne léphessen életbe. A miniszter kiemelte: ez a törvény nemcsak a magyar–ukrán kapcsolatokról szóló jogszabályokat, az unió és Ukrajna közötti társulási megállapodást, hanem az ukrán alkotmányt is súlyosan sérti.
Szijjártó Péter hozzátette: a nemzetközi diplomáciai csatornákon a leghatározottabban lépnek fel, és az az utasítása is érvényben van, hogy semmilyen nemzetközi szervezetben, semmilyen ukrán kezdeményezést vagy Ukrajna számára fontos ügyet támogatni magyar diplomaták nem fognak.
Kérdésre közölte: a témáról a hét végén egyeztetett négy külügyminiszterrel Tallinnban, az uniós tárcavezetők információs találkozóján is. Emellett a keleti partnerség külügyminiszterei előtt is felhozta hangsúlyosan a kérdést.
Kitért arra is, most következik az emberi jogi tanács ülése, ahol véleményt mond az ENSZ testülete, és ott határozottan fellépnek Ukrajna elítélése érdekében.
„A katolikus magyar iskola gyakorlatilag megszűnt”
Szijjártó Péter beszámolt arról is, hogy hétfőn egyeztetett Kelemen Hunorral, a RMDSZ elnökével és Jakubinyi György érsekkel a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyében. Szavai szerint kétségtelenül pozitívan kell értékelni a román kormányfő és a vezető román kormánypárt elnökének hozzáállását, intézkedéseit, de látni kell, hogy ezek nyomán azt sikerült elérni, hogy a katolikus magyar iskola diákjai a jövőben is magyar iskolába járhatnak, de az iskola gyakorlatilag megszűnt. Ezt nyilván nem tekinthetik úgy, hogy akkor „ez az ügy most el van intézve” – mondta.
Továbbra is minden erejükkel támogatják a marosvásárhelyi magyarokat abban, hogy a katolikus magyar iskola újra tudjon indulni. Ehhez a megfelelő jogi, közigazgatási javaslatokat az ottani magyarok és a katolikus egyház folyamatosan megteszi. Kiemelte: a magyar iskola fennmaradásának kérdése kizárólag a román hatóságokon múlik.
Amíg a kérdés nem rendeződik véglegesen, Magyarország továbbra sem tudja támogatni Románia OECD-tagságát – jelezte Szijjártó Péter, aki kitért arra is, a kérdés az elmúlt évek valamennyi román–magyar kontaktusában napirenden szerepelt. A román fél nem az elmúlt napokban tudta meg, hogy ez a kérdés Magyarország számára fontos – rögzítette.
MTI; Népújság (Marosvásárhely)

Winkler Gyula: kisebbségellenes az ukrajnai új oktatási törvény
Az ukrajnai magyar és román közösség anyanyelvi oktatáshoz való jogáért szólalt fel Winkler Gyula hétfő este Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén. Az RMDSZ EP-képviselője arra kérte Petro Porosenko ukrán államfőt, hogy ne hirdesse ki az új oktatási törvényt, hanem utalja vissza a Legfelsőbb Tanácsnak újratárgyalás végett.
„Minden nemzeti kisebbségnek joga van az anyanyelvű oktatáshoz, óvodától egyetemig, Európa bármelyik országában, az Unión belül vagy ennek szomszédságában. Ez az alapvető jog megilleti az ukrajnai magyar és román közösségeket is" – fogalmazott Winkler Gyula a plénum előtt, kiemelve, hogy kisebbségellenes az ukrajnai új oktatási törvény, és ellentmond az európai értékeknek.
„A Romániai Magyar Demokrata Szövetség EP-képviselőjeként elhibázottnak tartom az ukrán parlament döntését, és szolidaritásomat fejezem ki a kárpátaljai magyar és az ukrajnai román közösséggel. Természetes a szolidaritás, különösen, amikor a romániai magyarságot is jogtiprás fenyegeti. Marosvásárhelyen a tanévkezdés előtt alig pár nappal a magyaroknak utcára kellett vonulniuk azért, hogy egy magyar iskola folytathassa működését. Felkérem az ukrán államfőt: ne hirdesse ki az oktatási törvényt, utalja vissza a parlamentnek újratárgyalás végett" – hangsúlyozta Winkler Gyula.
Mint ismeretes, szeptember 5-én Kijevben a Legfelsőbb Tanács tagjai elfogadták az új oktatási törvényt, amelynek 7. cikkelye gyakorlatilag megszünteti az anyanyelvi oktatást. Az új jogszabály szerint az ukrajnai oktatási rendszerben ötödik osztálytól kezdődően kizárólag ukrán nyelven tanulhatnak a gyerekek.
Ugyanakkor szeptember 6-án Marosvásárhelyen a magyar közösség több ezer tagja tüntetett a prefektúra előtt a Római Katolikus Teológiai Líceum felszámolása ellen. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke múlt héten úgy nyilatkozott, mihelyt a jogi helyzet lehetővé teszi, kezdeményezni fogják a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum újraindítását, az önkormányzatban az egyházzal közösen újrakezdik az iskola alapításának folyamatát.
„Az elmúlt félévben, de az elmúlt hónapokban az államelnököt, de az összes tanügyminisztert is arról próbáltam meggyőzni, hogy a marosvásárhelyi ügyben folyamatos jogfosztás történik, amely előbb-utóbb visszaüt. Kedden (szeptember 5-én, szerk. megj.) a Szociáldemokrata Párt elnökét is arra kértem, vegyék a bátorságot, és hozzák meg a politikai döntést" – fogalmazott az RMDSZ elnöke pénteki sajtótájékoztatóján.
Az RMDSZ pénteken közleményben ítélte el az ukrajnai új oktatási törvény kisebbségellenes előírásait, a Szövetség teljes mértékben szolidáris a kárpátaljai magyar és az ukrajnai román közösséggel. „Elfogadhatatlannak tartjuk az anyanyelven történő oktatás óvoda és általános iskola szintjére való korlátozását, a kizárólagosságra törekevő, a kisebbségi közösségeknek választási lehetőséget nem biztosító szándékot" – áll az RMDSZ múlt heti közleményében.
Médiainformációk szerint az ukrajnai román közösség levélben fordult az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosához, Lamberto Zannierhez, arra kérve, hogy támogassa az anyanyelvi oktatás biztosítását Ukrajnában. maszol.ro

A hétvégi kolozsvári magyarellenes támadásról tájékoztatta a belügyminisztert Kelemen Hunor
A hatályos nemzeti és nemzetközi szabályozások tükrében súlyosnak tartjuk, hogy 2017 Romániájában zárt sportrendezvényen magyar emberekre támadnak, hogy a csendőrség csak azt követően indított vizsgálatot az ügyben, hogy egy helyi sajtóorgánum beszámolt a magyarellenes incidensről – tájékoztatta szerdán Carmen Dan belügyminisztert Kelemen Hunor szövetségi elnök. Az RMDSZ elnöke azt követően fordult a belügyminisztériumhoz, hogy a Kolozsvári U focicsapat ultrái egy hétvégi sportrendezvényen a Kolozsvári CFR 1907 magyar szurkolóira és a focibajnokság további résztvevőire támadtak. Kelemen Hunor levelében azt kéri, hogy a belügyminisztérium tegyen meg minden szükséges lépést azért, hogy a hatóságok részletesen vizsgálják ki a történteket. „Az RMDSZ felháborítónak tartja a történteket. Elítéli a provokátorok magatartását, továbbá elfogadhatatlannak tartja, hogy azok, akiknek a rend őreiként a helyzet megoldására kellett volna sietniük, elmulasztották megtenni a szükséges lépéseket. A kivizsgáláshoz az kellett, hogy médiavisszhang övezze az esetet” – részletezte Kelemen Hunor szövetségi elnök. Az RMDSZ elnöke úgy véli, hogy a magyarellenes hangulat a sportszurkolók körében még inkább felerősödni látszik az utóbbi időszakban – ezt jelzi a Funar-korszak legsötétebb periódusának hangulatát megidéző incidens is. „A sport a versengésről szól, de nem egymás gyűlöletéről. Megtestesíti mindazt, aminek fontos értékként kell jelen lennie társadalmunkban, a többség- kisebbség viszonyában is. De ez sosem lehet a megosztottság, csakis a kölcsönös tisztelet, a tolerancia és a sportszerűség” – összegzett Kelemen Hunor. (közlemény) rmdsz.ro

Nacionalista liberálisok
Felugattak a nemzeti liberálisok! Egyazon időben! Már nem is tudom, kit nevezzek meg a sok alelnök közül: Mircea Havat vagy Florin Romant, esetleg az elnök Ludovic Orbant, vagyis Lajcsit. Nagy fájdalmuk, hogy az erdélyi magyarok nem akarják megünnepelni Erdély Romániához való csatolásának 100. évfordulóját, de az is bántja őket, hogy az RMDSZ vezérkara miért tárgyal a hatalmon lévő PSD–ALDE szövetséggel, miért nem csak ővelük…
Nem nagyon beszélnek arról, hogy a párt népszerűsége folyamatosan lemenőben van, ezért nyúltak a jó öreg nacionalizmushoz. Nem hinném, hogy ennek nagy keletje lenne, mert a mélyrepülés oka, hogy miután hatalmaskodásuk idején igencsak megszorították a népnek adott juttatásokat, s most éppen a baloldali kormány életszínvonal-emelési intézkedéseit támadják. Idős liberális ismerősöm szerint már az, hogy egyesültek a rossz emlékű Demokrata Párttal, butaság volt, de a néppárthoz való átállás is kolosszális ökörségszámba megy. És hogy a saját magas fizetésüket megszavazták, a köznép nyugdíjának emelését pedig nehezményezik, oda vezet, hogy még a kemény szabadelvűek sem fognak rájuk voksolni.
Valamikor a párt nevéből a liberális mellől többen ki akarták venni a nemzeti (ne írjam: nacionalista) szót. A párt akkori elnöke, Radu Câmpeanu nagyon ellenezte ezt. Egy darabig európaibb hangokat pendítettek meg, majd szép lassan áthangolódtak balkánivá, versenyezve a szocdemekkel, majd lépéshosszal le is hagyva ezeket. Most már odáig jutottak, hogy Orban Lajcsi azon sóhajtozik, miért akarják leszállítani a bizonyos magyar jogokat lehetővé tevő 20 százalékos kisebbségi küszöböt 10 százalékra. Meg hogy az erdélyi magyarságnak is milyen jó volt Erdélynek Romániához való ragasztása. Olyan jó, hogy még román politikusok is megírták (Octavian Goga, Iuliu Maniu, Victor Babeș, Ion Slavici, Traian Vuia stb.): a regátiak „skrupulus nélkül” fosztották ki a transzilván területeket. Na, meg az ígéreteikből alig tartottak be valamit; nemhogy autonómiát nem adtak, hanem erőszakolt románosítást vittek véghez.
És még csak annyit: nem a gyulafehérvári gyűlés „csatolta” Erdélyt Romániához (ennek lesz jövőben a 100. évfordulója), hanem a trianoni szerződés, pontosabban diktátum, amelyet 1920. június 4-én írtak alá. Ezt pont Lajcsi ne tudná? Hiszen az apjától csak hallhatta!
Román Győző / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Tömegverekedés Kolozsváron (Újabb etnikai összetűzések)
Egy, a hét végén Kolozsváron történt, román és magyar futballszurkolók közötti tömegverekedésről jelentek meg cikkek a napokban kolozsvári hírportálokon. A beszámolók szerint a kolozsvári Universitatea futballklubhoz tartozó futballhuligánok botokkal és láncokkal támadtak szombaton a rivális Kolozsvári CFR 1907 futballklub magyar szurkolói csoportja által rendezett amatőr futballkupa résztvevőire.
A KVSC 1907 nevű magyar szurkolói csoport a kolozsvári Fellegvár dombon egy bérelt sportpályán nyolcadik alkalommal szervezte meg azt az amatőr futballkupát, amelyre erdélyi, magyarországi és felvidéki magyar amatőr csapatokat hívnak meg. Amint az egyik, neve elhallgatását kérő szurkoló a Maszol.ro portálnak elmondta: a focikupa inkább családi piknikhez hasonlít: a csapattagok családostul vesznek részt, és a mérkőzések között sörözéssel, flekkensütéssel töltik az időt. A sporteseményt azonban a kolozsvári CFR 1907 nagy riválisának számító kolozsvári Universitatea szurkolóihoz tartozó futballhuligánok zavarták meg, akik behatoltak a zárt körű rendezvénynek otthont adó sporttelepre, és CFR-ellenes, valamint magyarellenes jelszavakat skandáltak. A szervezők először kitessékelték őket, de nemsokára botokkal és láncokkal felfegyverkezve tértek vissza. A kirobbant tömegverekedés a támadók elkergetésével végződött. A telefonon riasztott csendőrség már csak a verekedés utáni állapotokat láthatta. A CFR szurkolói csoportjának a tagja elmondta: feljelentést tesznek az Universitetea ultrái ellen a rendőrségen. Hozzátette, nem azt fájlalják, hogy néhányuknak beverték a fejét, hanem azt, hogy a véres csatajelenetek a feleségek és gyermekek szeme láttára történtek. Azt is hozzátette: ilyen iszonyatos etnikai gyűlölettel még soha nem szembesült. A Kolozs megyei rendőrkapitányság tegnap a honlapján közölte, hogy ugyan feljelentést még senki nem tett, hivatalból vizsgálatot indított a szombati incidens kapcsán, és arra kérte a szemtanúkat és mindazokat, akik segíthetnek a résztvevők azonosításában, hogy jelentkezzenek. A rendőrség azt is közölte, hogy három olyan személyt, akiket a támadásban való részvétellel gyanúsítanak, később előállítottak, és a helyszínen megállapítottak alapján készített jegyzőkönyveket átadták az ügyészségnek. A Maszol.ro és a Ziardecluj.ro is több videofelvételt tett közzé, amelyeken jól látható a támadók arca. Kelemen Hunor RMDSZ elnök levélben tájékoztatta a történtekről Carmen Dan belügyminisztert tegnap, felháborítónak nevezve, hogy a hatóságok csak azután láttak hozzá az ügy kivizsgálásához, miután a média beszámolt a magyarellenes incidensről. Kelemen arra kérte a belügyminisztert, hogy a tárca tegyen meg mindent a történtek részletes kivizsgálásáért. A kolozsvári NCN televíziónak nyilatkozva az Universitatea menedzsere, Ioan Ovidiu Sabău elítélte csapata szurkolóinak magatartását. „Nem tudok egyetérteni ezzel a viselkedéssel. A hatóságoknak tenniük kell a dolgukat, azért fizetjük őket” – nyilatkozta a volt válogatott labdarúgó. Az Universitatea szurkolói csoportjának az egyik név nélkül nyilatkozó képviselője a Ziardecluj.ro portálnak elmondta: nem a kolozsvári CFR szurkolóival volt nézeteltérésük, hanem a Ferencváros és a Videoton szurkolóival, akikkel 1998 óta nyílt konfliktusban állnak, és azóta minden alkalmat kihasználnak arra, hogy megbosszulják a csaknem két évtizede Budapesten elszenvedett sérelmeket. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Levélben tájékoztatta a belügyminisztert Kelemen Hunor a hétvégi kolozsvári magyarellenes támadásról
A hatályos nemzeti és nemzetközi szabályozások tükrében súlyosnak tartjuk, hogy 2017 Romániájában zárt sportrendezvényen magyar emberekre támadnak, hogy a csendőrség csak azt követően indított vizsgálatot az ügyben, hogy egy helyi sajtóorgánum beszámolt a magyarellenes incidensről – tájékoztatta szerdán Carmen Dan belügyminisztert Kelemen Hunor szövetségi elnök. Az RMDSZ elnöke azt követően fordult a belügyminisztériumhoz, hogy a Kolozsvári U focicsapat ultrái egy hétvégi sportrendezvényen a Kolozsvári CFR 1907 magyar szurkolóira és a focibajnokság további résztvevőire támadtak. Kelemen Hunor levelében azt kéri: a belügyminisztérium tegyen meg minden szükséges lépést azért, hogy a hatóságok részlegesen vizsgálják ki a történteket.
„Az RMDSZ felháborítónak tartja a történteket. Elítéli a provokátorok magatartását, továbbá elfogadhatatlannak tartja, hogy azok, akiknek a rend őreiként a helyzet megoldására kellett volna sietniük, elmulasztották megtenni a szükséges lépéseket. A kivizsgáláshoz az kellett, hogy médiavisszhang övezze az esetet” – részletezte Kelemen Hunor szövetségi elnök azt követően, hogy levélben értesítette a belügyminisztert.
Az RMDSZ elnöke úgy véli, hogy a magyarellenes hangulat a sportszurkolók körében még inkább felerősödni látszik az utóbbi időszakban – ezt jelzi a Funar-korszak legsötétebb periódusának hangulatát megidéző incidens is. „A sport a versengésről szól, de nem egymás gyűlöletéről. Megtestesíti mindazt, aminek fontos értékként kell jelen lennie társadalmunkban, a többség-kisebbség viszonyában is. De ez sosem lehet a megosztottság, csakis a kölcsönös tisztelet, a tolerancia és a sportszerűség” – összegzett Kelemen Hunor.
Szabadság (Kolozsvár)

Tizenöt U-s ultra ellen indul bűnvádi eljárás
Tizenöt személyt sikerült azonosítania a Kolozs megyei rendőrségnek a múlt szombati magyarellenes incidens résztvevői közül, akik ellen bűnvádi eljárást indítanak rendbontás és csendháborítás vádjával.
A rendőrségi közlemény szerint a 15 személy között kolozsvári, tordai és dési illetőségűek is vannak.
A Kolozs megyei rendőrség ugyanakkor köszönetet mondott a polgároknak, akik információkkal és felvételekkel segítették a nyomozást.
Mint korábban írtuk, múlt szombaton a Kolozsvári U ultrái botokkal, láncokkal, boxerekkel rontottak rá a a Kolozsvári CFR 1907 magyar szurkolóira, valamint magyarországi és felvidéki vendégeikre a KVSC Kolozs Kupa elnevezésű amatőr labdarúgó tornán. A mit sem sejtő magyar társaságra rátörő U-s huligánokat csak erővel tudták kiszorítani a sporttelep területéről, és a késve kiszálló csendőrség nem azonosította a támadókat.
Ezt a mulasztást azzal pótolta szerdán a Kolozs megyei rendőrség, hogy bejelentette, hogy hivatalból eljárást indított az incidens körülményeinek kiderítésére, és a lakosság segítségét kérte az elkövetők azonosítása céljából.
A Maszolban is közölt felhívásra és a cikkbe ágyazott videofelvételek alapján olvasóink hét személyt azonosítottak a múlt szombati magyarellenes incidens résztvevői közül.
A támadók nevét és közösségi adatlapját átadtuk a rendőrségnek. Ezt követően a kolozsvári rendőrség 5. körzetének két felügyelője meglátogatta csütörtökön délelőtt a Maszol szerkesztőségét, hogy jegyzőkönyvbe vegye a cikkünkre válaszként érkezett azonosításokat. Munkatársunk részletesen beszámolt a rendőröknek a kedden és szerdán született cikkek előzményeiről és arról, hogy felhívásunkra több – magát megnevezni nem óhajtó – olvasónk azonosította a közzétett videofelvételek alapján azokat a személyeket, akik rajtaütésszerű támadást hajtottak végre a fellegvári CMC sporttelepen az ott magánrendezvényt tartó magyar szurkolókon.
A magyarellenes incidensről Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tájékoztatta Carmen Dan belügyminisztert is.
Moldován Árpád Zsolt / maszol.ro

Így magyarázzák az U-s ultrák a múlt szombati magyarellenes incidenst
„A legjobb védekezés a támadás”-elvet követő közleményt adott ki a Kolozsvári U labdarúgócsapat drukkereit tömörítő Peluza Șepcile Roșii szurkolói csoport, amely különleges olvasatot próbál adni az egy héttel ezelőtti magyarellenes incidensnek.
A Peluza Șepcile Roșii (Piros sapkások lelátója – szerk. megj) elsősorban azt fájlalja, hogy az eseményről részrehajlóan, a kontextusból kiemelten számolt be a sajtó. Az U-s ultrák szerint mesterségesen fújta fel a sajtó a CMC sporttelepen történteket, az ügy kezd átpolitizálódni, ezért kénytelenek hivatalos állásfoglalást kiadni.
Az U-s ultrák múltbeli „hőstetteinek” ismeretében az ember nem tudja, hogy sírjon vagy nevessen azon, ami t a következő bekezdésben írtak. „Fontos a közvélemény tudtára hozni, hogy a Peluzei Şepcile Roşii helyszínen jelen levő tagjai párbeszédet kezdeményeztek a KVSC által szervezett tornán részt vevő magyarországi szurkolói csoportokkal; nem állt szándékunkban erőszakhoz folyamodni. Sajnálatos módon ez mégis megtörtént, de ezt a szervezők robbantották ki, a a torna többi részvevőjének támogatásával” – írják a „pirossapkások”.
Fontosnak tartják megjegyezni, hogy a „párbeszédre” nem vittek magukkal tömegverekedéseknél használt fegyvereket (boxerek, láncok, csövek – szerk. megj.) Ezt az állításukat a közzétett videofelvételekből kimerevített képkockákkal próbálják igazolni, amelyeken a védekezésből ellentámadásba lendülő magyar szurkolók grillrácsokkal, padokról feltépett lécekkel és folyadékkal teli üvegekkel láthatók.
Az U-s ultrák arra panaszkodnak, hogy éppenséggel a Peluzei Şepcile Roşii tagjai szenvedtek súlyos sérüléseket a bestiális támadás következtében. Végezetül arra kérik a hatóságokat, hogy elemezzék ki és tisztázzák a helyzetet. „ A jelen társadalmi-politikai helyzetben fontos, hogy őrizkedjünk a közvélemény manipulálásától. Nyugodtságra, méltányosságra és pártatlanságra szólítunk fel mindenkit” – zárul a Peluza Șepcile Roșii közleménye.
Mi is történt valójában?
Mint korábban írtuk, múlt szombaton a Kolozsvári U ultrái botokkal, láncokkal, boxerekkel rontottak rá a a Kolozsvári CFR 1907 magyar szurkolóira, valamint magyarországi és felvidéki vendégeikre a KVSC Kolozs Kupa elnevezésű amatőr labdarúgó tornán. A mit sem sejtő magyar társaságra rátörő U-s huligánokat csak erővel tudták kiszorítani a sporttelep területéről, és a késve kiszálló csendőrség nem azonosította a támadókat.
Ezt a mulasztást azzal pótolta szerdán a Kolozs megyei rendőrség, hogy bejelentette, hogy hivatalból eljárást indított az incidens körülményeinek kiderítésére, és a lakosság segítségét kérte az elkövetők azonosítása céljából.
A Maszolban is közölt felhívásra és a cikkbe ágyazott videofelvételek alapján olvasóink hét személyt azonosítottak a múlt szombati magyarellenes incidens résztvevői közül.
A támadók nevét és közösségi adatlapját átadtuk a rendőrségnek. Ezt követően a kolozsvári rendőrség 5. körzetének két felügyelője meglátogatta csütörtökön délelőtt a Maszol szerkesztőségét, hogy jegyzőkönyvbe vegye a cikkünkre válaszként érkezett azonosításokat. Munkatársunk részletesen beszámolt a rendőröknek a kedden és szerdán született cikkek előzményeiről és arról, hogy felhívásunkra több – magát megnevezni nem óhajtó – olvasónk azonosította a közzétett videofelvételek alapján azokat a személyeket, akik rajtaütésszerű támadást hajtottak végre a fellegvári CMC sporttelepen az ott magánrendezvényt tartó magyar szurkolókon.
A magyarellenes incidensről Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tájékoztatta Carmen Dan belügyminisztert is.
Moldován Árpád Zsolt / maszol.ro

Mint egy tömegkatasztrófa túlélői, olyanok voltak a határon túli magyarok
Hatásos-e a magyar nemzetpolitika, a szimbólumokon túl működik-e a gyakorlatban is a támogatási rendszer? Az ukrán oktatási törvény ügye és az egyre-másra Erdélyben is előforduló, a magyar nyelv használata és az alapvető jogok ellen irányuló fellépések azt mutatják, a valódi kisebbségvédelem terén egyes szomszédainktól Európa még túl messze van.
Soha annyi pénzt nem költött a magyar állam az anyaországon kívül élő nemzettársainkra, mint mostanában, és ez a tény szinte kötelezővé teszi, hogy a közelgő kampányban balliberális oldalról előjöjjön a már ismert „túlszerették a határon túliakat” érvelés, valamint a támogatás átszámolása lélegeztetőgépekre. Ha viszont egy másik szempontból vizsgáljuk a kérdést, a 18 000 milliárdos magyar költségvetésből a tavaly erre a célra elköltött 90-100 milliárd csak csepp a tengerben. Az éves magyar büdzsé alig több mint öt ezreléke, vagyis minden ezer befizetett adóforintból öt. Ettől viszont még jogos a kérdés: van-e nemzetstratégiánk?
Két fő forrásból csordogál (néha pedig valósággal ömlik, hiszen például tavaly decemberben két nap alatt 36,7 milliárd forintot osztottak szét, de erről később) a támogatás a határon túlra: a Miniszterelnökséghez tartozó Nemzetpolitikai Államtitkárság pénzosztó szervezetén, a Bethlen Gábor Alapon (BGA) keresztül, újabban pedig a Külgazdasági és Külügyminisztérium csatornáin is.
Rossz néven veszik
Kezdjük az utóbbival: Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára 2015 decemberében jelentette be, hogy a kormány ötvenmilliárdos gazdaságfejlesztési programot indít a Vajdaságban. A keret nagy részét hitelprogram teszi ki, közel harmincmilliárdos összeggel, a maradék húszmilliárd vissza nem térítendő állami támogatás. A program elsődleges célja, szólt az MTI-hír, hogy a világ legjobb termőföldjeit magáénak tudó Vajdaságot és az ottani gazdákat segítsék termékeik távoli piacokra való eljuttatásában. A programmal a turizmust is akarták támogatni, valamint a helyi kis- és középvállalkozásokat, utóbbiakat főként kedvezményes hitelekkel.
A jó hírek az Ukrajnában élő nemzettársainkat sem kerülték el: idén március tizenötödikén a beregszászi Petőfi-szobornál tartott ünnepségen Magyar Levente arról beszélt, hogy 2017 aranybetűkkel íródhat be a kárpátaljai magyarság történelmébe, ugyanis ebben az évben a magyar állam húszmilliárd forintos támogatást utal ki a megye gazdaságának felvirágoztatására (tavaly kétmilliárd jutott ugyanerre a célra). A borostyánkői mezőgazdászról és kultúrpolitikusról, Egán Edéről elnevezett gazdaságfejlesztési programban eddig főként egyéni gazdálkodók földprivatizációs költségeit fedezték, de ezentúl jut hitel vállalkozásfejlesztésre is.
Ám a külügyesek által vitt program nem mindenütt fáklyásmenet, és ezt jól jelzi a romániai példa. Idén májusban Marosvásárhelyen az államtitkár arról beszélt, hogy az erdélyi magyarság számára is beindul a másik két régióban már működő támogatási rendszer, és ki is hirdette, hogy kezdésnek a Mezőség Maros megyei részén élő magyar gazdák pályázhatnak összesen egymilliárd forintra. Információink szerint a román kormány ráborította az asztalt a magyarra, és azt mondta: ha etnikai alapon osztanak pénz, ötvenszázalékos adót vetnek ki a támogatásokra. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök ugyan már százmilliárdos támogatást vizionált Erdélyben, mi biztos forrásból úgy tudjuk, a program teljesen leállt. Szlovákiában pedig információink szerint egyenesen Bugár Béla torpedózta meg a hasonló elképzelést – a vegyes pártjával kormányon lévő magyar politikus nincs jóban a Fidesszel, és nem vette jó néven, hogy kihagyták a buliból, ezért meggyőzte Fico kormányfőt, hogy Szlovákia ne engedélyezze a felvidéki magyarok efféle támogatását.
Egyházi intézmények
A határon túli oktatási, szociális és kulturális támogatásokat kezelő Bethlen Gábor Alap költségvetési támogatása látványosan emelkedett a 2010-es választási győzelem óta. Egyik forrásunk úgy fogalmazott: sokáig erős határon túli politikusok mondták meg, mire mehet pénz (Erdély esetében a szocialista kormányok alatt Markó Béla akkori RMDSZ-elnök, a második Fidesz-kormányzás elején pedig főként Tőkés László), de ez most már nincs így. A százmillió forint fölötti támogatásokról Orbán Viktor miniszterelnök dönt, az annál kisebb összegeknél van esélye tulajdonképpen bárkinek, ha jó a pályázat, és az érintett személyre vagy szervezetre nem haragszanak a Fideszben. Információink szerint a magyar kormányfő két szempontot preferál: egyházi kezelésben lévő intézményt támogassanak, mert attól még az időnként ellenséges kormányok sem tudják elvenni a vagyont (így például határon túli iskolaépület felújítására csak akkor lehet sikerrel pályázni Budapesten, ha egyházi tulajdonban működik, akár állami intézményként is); a másik szempont pedig az, hogy fenntartható legyen, tehát húsz év múlva is működjön az intézmény, amely jelentősebb összeget kapott.
Szóval Orbán Viktoron kívül most már nincsenek erős emberek, akik tollba mondják, mi történjen a pénzzel – pontosabban a legtöbb régió esetében nincsenek, Kárpátalja kivételével. Ez a régió ugyanis külön kormánybiztost is kapott, és Grezsa István joggal indulhatna a leghosszabb titulust viselő közszolgák versenyén, mivel „Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja (Закарпатська область) együttműködési és összehangolt fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjával” bízták meg 2015 decemberében. Lázár János kancelláriaminiszter egykori háziorvosa kívülről csöppent a nemzetpolitikába (rossz nyelvek szerint azért kapott határon túli magyarokkal kapcsolatos feladatot, mert nagyon szeretett Erdélybe járni), de annál vehemensebben vetette bele magát a munkába. Olyan beregszászi forrásunk is akad, aki azt mondta: a támogatás fejében még arra is kapott jóindulatú javaslatot, kinél vásárolja meg a téglát. Ez a többi térségben nincs így – erdélyi forrásaink azt mondták, nem jellemző a magyar közbeszerzéseken tapasztalható állapot, hogy a nagy összegű támogatások elnyerőinél hamar kopogtatnak a kijelölt kivitelezők. A nagyváradi római katolikus püspöki palota rekonstrukciójára például 2 milliárdnyi adóforint megy, de könnyen elképzelhető, hogy a munkát nem valamelyik Mészáros-érdekeltség, hanem helyi vállalkozók végzik el.
Ha van időnk alaposan végigböngészni a BGA nem túl jól kereshető honlapját, semmiféle logikát nem találunk a támogatásokban. A stratégia hiányát forrásaink is elismerték – egyikük egy nagyon érzékletes példát is mondott.
Mint egy tömegkatasztrófa túlélői
2010-ben a Fidesz úgy vette át a kormányrudat, fogalmazott riportalanyunk, hogy a határon túli magyarság olyan állapotban volt, mint egy tömegkatasztrófa túlélői. Az egészségügyben ilyenkor úgynevezett sürgősségi triázsolást végeznek: eldöntik, kinél kell kezdeni a beavatkozást, ki várhat még, és kit hagynak meghalni, mert az élettel össze nem egyeztethető sérülései vannak. Ennek pontos szakmai kritériumai vannak, de a magyar adminisztrációban nem volt meg ehhez a „nemzetpolitikai triázshoz” a kellő szakértelem, és a kétharmad ellenére talán a politikai bátorság sem. Ami súlyosabb, hogy az ehhez szükséges tárgyi tudással a határon túli közösségek vezetői sem rendelkeznek, így a kormányzás hét esztendeje alatt sok múlt az esetlegességen: ki találkozott jó időben és helyen Orbán Viktorral, vagy kinek voltak kiváló pályázatírói és lobbistái. Vagy csak egyszerűen szerencséje volt, és épp jó fiókban, felül volt egy elfekvő pályázata: a nemzetpolitikai államtitkárság munkatársainak rémálmaiban jön elő tavaly december, amikor négy nap alatt kellett egy ad hoc ötlet nyomán Kárpát-medencei óvodai és bölcsődei támogatási koncepciót kitalálni és beindítani, mert a költségvetés valamely bugyrából hirtelen el kellett költeni – és csak erre lehetett elkölteni – 9 milliárdot. Ez volt december 21-én, másnap, december 22-én újabb 27,7 milliárd sorsa dőlt el, főként egyházi nyertesekkel. Majdnem 8 milliárd jutott az Erdélyi Református Egyházkerületnek ingatlanberuházásra, 1,75 milliárdot kaptak a felvidéki reformátusok is ugyanerre a célra, és sok más mellett jutott erdélyi katolikus plébániáknak is nagyjából két és fél milliárd. A HVG úgy tudja, hogy más kalapból ugyan, de egy-egy milliárd ment eszéki, munkácsi, dunaszerdahelyi, csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi sportkluboknak is.
Az erdélyi Átlátszó oknyomozó portál munkatársa, miután több hónapot töltött a határon túli támogatások böngészésével és összeadogatásával, úgy fogalmazott: az államapparátus egymással versengő szereplői látszólag ötletszerűen döntenek a rendelkezésükre álló forrásokról, és senki sem tudja pontosan megmondani, összesen mennyi támogatás megy a határon túlra.
A fura helyzet ellenére forrásaink egybehangzóan azt mondták, hogy a támogatásokban nincs hátsó szándék, és meggyőződésük, hogy a pénzt hatékonyabban költik el a határon túl annál, mint ahogyan itthon például az európai uniós források lehívásánál történik. Az viszont elismerik, hogy a támogatások elosztásához szerkezetváltásra, a helyzet pontos ismeretén alapuló, rendszerszintű gondolkodásra és főképp tudatos tervezésre volna szükség.
Sokan – az ellenzéken kívül még a Fideszből is – úgy látják, hogy az Orbán-kormány nemzetpolitikáját egyre erősödő mértékben a belpolitikai célok határozzák meg. Röviden: minél több határon túli voksot begyűjteni. Ennek viszont némileg ellentmond, hogy a Fidesz holdudvarában van ugyan egy erőteljes erdélyi sajtóportfólió, de hiába lapoztuk fel ezeket a lapokat, egyetlen szem, választási regisztrációra buzdító hirdetést sem találtunk bennük. Pedig a kampány elkezdődött – a közterületekre kikerült plakátokon Székelyföldön arra buzdítják a honosított magyar állampolgárokat (áprilisra minden bizonnyal elérjük az egymilliós számot), hogy regisztráljanak a levélbeli szavazáshoz.
Mindez azért is furcsa, mert mint korábban megírtuk, miniszteri biztosa is lesz a környező országokban lebonyolított választásoknak, mivel a kvótanépszavazáson feltűnően sokan szavaztak érvénytelenül a jogszabályok hiányos ismerete miatt. Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója fejtágítást tartott augusztus végén a magyar nagykövetek szokásos éves értekezletén, és a kormány maga is küldött levelet a magyar állampolgárságot is szerzett határon túliaknak, amelyben a választáson való részvételre buzdít. A „stratégia” – ha lehet ezt annak nevezni – kiagyalója és irányítója természetesen maga a miniszterelnök, ezt egy külügyekkel foglalkozó fideszes forrásunk mondta. Az idei tusnádfürdői szabadegyetem politikai programjai között is hangsúlyosan szerepeltek olyanok, amelyekben kiemelt téma volt a választási regisztráció.
Érdekes és aktuális kérdés az ukrán oktatási törvény ügye is. Szijjártó Péter most „hátba szúrásról”, „cinikus időzítésről” beszél, miközben már hónapok óta ismert, hogy valamilyen, a magyarokat nem feltétlenül kedvezően érintő változásra készül az ukrán kormány. Olyannyira, hogy a nyár elején a budapesti ukrán nagykövetség sajtóbeszélgetést is szervezett a témában, amelyen Ljubov Nepop nagykövet azzal indokolta a tervezett változtatásokat, hogy a kárpátaljai magyarok között nagyon kevesen beszélnek ukránul, ez pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy normálisan ügyeket tudjanak intézni például. Szintén még a nyár elején került lapunk birtokába egy olyan minisztériumi belső feljegyzés, amely már akkor arra figyelmeztetett: Petro Porosenko kompromisszumokra kényszerülhet a törvényhozásban a nacionalista pártok támogatásáért cserébe.
Hallgatólagos megállapodás
Ukrajnával ugyanakkor információink szerint kötöttünk egy nagyon érzékeny hallgatólagos megállapodást: az ukrán hatóságok nem firtatják, hány kárpátaljai magyar szerezhetett már állampolgárságot (az ukrán törvények tiltják a kettős állampolgárságot), cserébe a magyar kormány fejlesztéseket hajt végre a régióban, és nemzetközi fórumokon támogatja például az ukrán vízumkönnyítést. A határon túli szavazatmaximalizálásra törekvő Orbán-kabinetnek ebből a szempontból nem érdeke a helyzet túlzott elmérgesítése.
Mindez illeszkedik abba magyar nemzetpolitikai stratégiába, amely lehetőség szerint kerüli az éles konfliktust szomszédainkkal nemzetiségi-kisebbségvédelmi ügyekben. Cserébe viszont az olyan nagypolitikai kérdésekben, mint a migráció vagy az energetika, számít a közép-európai együttműködésre. Mint akár a kvótaper körüli huzavonából is látszik, ez a modell működik is, meg nem is. Hosszú távon a Kárpát-medencei magyarság szempontjából kétségtelenül vannak kockázatai annak, ha Magyarország az állandó gazdasági növekedésben, európai befolyása erősödésében bízva úgy gondolja, pozíciójánál fogva el tudja simítani a kisebbségvédelem terén jelentkező problémákat, miközben a nemzeti ügyekben csökkentett hangerőn szólal meg.
A magyar kormányt biztosan nem érte váratlanul a kijevi Rada döntése, arról viszont nincs tudomásunk, hogy az elmúlt hónapokban diplomáciai úton bármilyen tárgyalást kezdeményezett volna a magyar fél valamilyen kompromisszumos megoldás elérésére. „Ha tudtak róla, de nem tettek semmit, az nagyon súlyos hiba. Ha próbáltak valamit elérni, akkor pedig az derült ki, hogy ezek a lépések teljesen eredménytelenek maradtak” – mondta az esettel kapcsolatban egy korábban az Orbán-kormányokban több poszton is fontos diplomáciai küldetést teljesítő forrásunk. Ő szintén úgy látja, hogy a határon túli magyarok ügye kizárólag belpolitikai szempontból fontos a kormánynak. Szerinte ezt mutatja, hogy a Fidesznek állandó törekvése volt a környező országokban a párthoz feltétel nélkül lojális politikai erők mesterséges kreálása pénzt, energiát nem kímélve.
– A Fidesz 2010-es győzelmével megszűntek a magyar–román közös kormányülések, pedig ha valami, az jó fórum lett volna arra, hogy bármilyen közös problémát megvitassanak – mondta forrásunk.
Szerinte a belpolitikai célok érdekében a kormány feladta a mindenkori magyar nemzetpolitikai érdekérvényesítés egyik fontos eszközét is: mégpedig azt, hogy a lehető legjobb viszonyt ápoljon azokkal a befolyásos országokkal, amelyek egy-egy vitás ügyben esetleg valamelyik szomszédos kormányra is nyomást tudnának gyakorolni.
– Teljesen egyértelmű, hogy a magyar kormány egyedül nem mindig tud hatékonyan fellépni Romániával, Szlovákiával vagy éppen most Ukrajnával szemben. De ha ehhez meg tudnánk nyerni az amerikai vagy a német kormány támogatását, már más lenne a helyzet. Ez diplomáciai alaptétel, a kormányban mégsem foglalkozott vele senki. Most egyszerre vagyunk rosszban Berlinnel és Washingtonnal, talán nem véletlen, hogy az amerikai kormány pozitívan nyilatkozott az ukrán nyelvtörvényről” – összegzett forrásunk.
A kijevi amerikai nagykövetség elismerő szavait – vagyis hogy gratuláltak Ukrajnának az oktatási reform „továbblendítéséhez” – a nagy nemzetközi jogvédő szervezetek is elhibázottnak tartják.
Elhalkult a bírálat
A legtisztábban persze Szlovákia esetében látszik, mik a magyar kormány mozgatórugói a határon túli kisebbségeket illetően. Még ellenzékben a Fidesz rendszeresen azzal bírálta a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányt, hogy nem áll ki elég keményen a magyarellenes Fico-kabinettel szemben. Aztán 2010 után kiderült, hogy Orbán Viktor kormányfőként nagyon is jól megtalálja a hangot Ficóval (az igazsághoz hozzátartozik, hogy a szlovák kormányfőnek időközben sikerült megszabadulnia a vállalhatatlanul szélsőjobbos Szlovák Nemzeti Párttól, így ő is változtatott a politikáján), a menekültválságban pedig gyakorlatilag stratégiai partnerek lettek. Ezzel együtt minden bírálat elhalkult Budapesten a felvidéki magyarok helyzetét illetően. A Fidesz által támogatott Magyar Koalíció Pártja ugyan időközben kiesett a szlovák törvényhozásból, és vissza sem sikerült kerülnie, az elvben a magyar ügyeket is képviselő Híd–Most magyar-szlovák vegyes pártot mégsem tekinti partnerének a kormány, pedig ők még a kormánykoalíciónak is tagjai. „Alig néhány fős, megkérdőjelezhető támogatottságú egyesületek rendszeresen ott ülnek a Magyar Állandó Értekezleteken, Bugár Béláék pedig nem, ez is jellemző a kormány szemléletére” – mondta a már idézett volt diplomata.
A fentieket az sem menti különösebben, hogy egy határon túli ügyekben is aktív fideszes képviselő szerint arra számítottak, hosszabb távon minden környező országban folyamatosan javulni fog a magyar kisebbség helyzete, és ez egyre kevésbé „ad munkát” a politikának. Tény, hogy – elsősorban az uniós integráció miatt – Szlovákiában, Romániában, Horvátországban és a még csatlakozási fázisban lévő Szerbiában is jobb a nemzetiségi kisebbségek helyzete, mint a 90-es években vagy a 2000-es évek elején volt, de a tendencia akkor sem egyértelmű. Jó példa erre a román belpolitika, ahol azért még ma is rendszeresen előkerül a „magyar kártya”.
– Az a furcsa, hogy Ukrajnát illetően éppen fordított a helyzet. Ott – bár a szegénység nagy volt – a 90-es években Kárpátalján nem tudtál úgy bemenni egy iskolába egy magyarok által is lakott településen, hogy az ukrán mellett ne legyen kitéve a magyar zászló is. Mindenki számára egyértelműen fontos volt, hogy a kisebbségek jogait biztosítsák – mondta a képviselő. Persze az is igaz, hogy az ukrán nemzeti törekvéseket elsősorban az oroszellenes érzelmek motiválják, a magyar kisebbség ettől függetlenül egy olyan geopolitikai játszma túszává válhat, amelyben egyelőre nem éppen jók az esélyeink.
KÓSA ANDRÁS, LUKÁCS CSABA / Magyar Nemzet

CSOMORTÁNYI ISTVÁN NYÍLT LEVELE KELEMEN HUNORNAK
Nyílt levél Kelemen Hunor pártelnöknek
Tisztelt Elnök Úr!
Jelezz balra és fordulj jobbra… hangzik a Ceaușescu-érát jellemző, klasszikussá vált erdélyi vicc csattanója. Bizony ez a „tíz éves” vicc jutott többünk eszébe, mikor pár nappal ezelőtt olvashattuk, hogy Nagyváradon Markó Béla és Lengyel László beszélgetéskötetét Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke és parlamenti képviselője mutatta be. Pártelnöki elődjét, Markó Bélát, azt gondolom, soha nem fogjuk elfelejteni, ha nem másért, hát azért, mert a 2002-es választások második fordulóját meg sem várta, mikor midannyiunk – az erdélyi magyarok – nevében gratulált Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelöltnek.
És bizony Lengyel László közgadász-politológust is nehéz lesz emlékezetünkből kitörölni, hiszen „szakértőként” mindenkor az elvárt és megrendelt eréllyel igyekezett megmagyarázni nekünk, hogy miért is rossz minden, amit a nemzeti oldal tesz és miért is demokratikus és hasznos a bal-liberális oldal valamennyi rezdülése. S látva, hogy manapság is minő ügybuzgalommal szolgál Lengyel – most éppen Botka László szocialista miniszterelnökjelölt-jelölt tanácsadójaként – önkéntelen is Kövér László örökérvényű szavai tolulnak eszünkbe: „kommunista kutyából nem lesz demokratikus szalonna”.
Nekünk, bihariaknak, Szabó Ödön sem szorul bemutatásra, őkelme azonban arra a kétes kárpát-medencei hírnévre is szert tett, hogy ő volt az, aki mintegy fenyegetésképpen, a kormánypártok gyengítésének nyílt szándékával, az RMDSZ SZKT ülésén alig pár esztendeje még erdélyiek magyarországi pártjának bejegyzésére tett javaslatot. Szabótól nem álltak távol e „hasznos” ötletek, hiszen korábban éppen az ő meghívására érkeztek ifjúsági káderképzést tartani az MSZP-s Istvánok, Nyakó és Újhelyi. „Minden szavazat számít, az meg, hogy hogyan szerezzük meg, soha ne derüljön ki” – oktatták akkor. S bizony ki feledhetné, hogy Gyurcsány Ferencet és Demszky Gábort Erdélyben egyedül Nagyváradon fogadták, a helyi RMDSZ vezérkar, Bíró Rozália, Szabó Ödön, Kiss Sándor és Lakatos Péter lelkes meghívására?
Elnök Úr!
Még Ön sem vitathatja, gonosz időket éltünk 2010 előtt. Olyan időszakot kellett átvészelnünk, melyet ép ésszel senki nem sírhat vissza. Amíg öszödi beszédében Gyurcsány arról panaszkodott, hogy majdnem beledöglött, hogy úgy kellett tenni, mintha kormányozna, addig a gazdaságilag és moráljában tönkretett nemzet valóban az összeomlás szélére került. Eszerint joggal merül hát fel a kérdés, hogy miért jó nekünk, erdélyi magyaroknak, ha pártja nem csupán cinkos tétlenséggel, de tevékeny módon, főelkövetőként irányítja a bal-liberális megmondó emberek határon túli szellemi kútmérgezését?
A Lengyel-Markó-Szabó szereplés másnapjáig azt gondoltam, ezúttal csupán a sötét-RMDSZ-ként emlegetett bihari párttársainak magánakciójáról van szó, mígnem kiderült, hogy a nagyváradi bemutató után alig egy nappal, Kolozsváron már az Ön főszereplése mellett folyt le ugyanaz.
Nagyváradon, 2017. szeptember 14-én Lengyel László politológus a következőket mondta: „Van egy kormány, mely a fejünk felett hadonászik, és adott esetben kiteszi az asztalra, hogy Erdélyért vérzik a szíve.”, illetve meglátásában Magyarország nemzetközi megítélése olyannyira mélypontra süllyedt, hogy bármit tesz vagy mond a kormány, annak az ellenkezője történik, ezért „sokkal többet árt Budapest, ha megszólal Erdély-ügyben még annál is, mintha inkább néma maradna”.
Elnök Úr! Ön is így gondolja? Ezért szervezik a Lengyel Lászlók erdélyi turnéjait? És ezért tartja ön olyan fontosnak, hogy együtt lépjenek fel? Önök tényleg így gondolják?
Mert mi, az erdélyi magyarok többsége éppen az ellenkezőjét! Mi azt látjuk, hogy végre olyan kormányunk van, melynek valóban számít Erdély és erről nem csak beszél, ha nem tesz is érte. Van egy kormányunk, mely visszaadta Magyarország nemzetközi megbecsülését, melynek erdeményeképpen lehetősége és ereje van megszólalni erdélyi közösségünk sorskérdéseiben és ezt meg is teszi. Az elmúlt időszak igazolta, hogy „Budapest nem maradhat néma”, hiszen határozott fellépésével hatékonyabb védelmet ad számunkra, mint a bukaresti „érdekképviselet” – elég, ha csupán a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium helyzetére gondolunk.
Elnök Úr!
Önök – a nemzeti kormány legerőteljesebb segítő szándékának ellenére – időnként, ha tehetik, szembe mennek legalapvetőbb kárpát-medencei érdekeinkkel. Itt már nem véletlenekről, félreértett vagy félremagyarázott esetekről van szó.
Érthetetlen, hogy miközben a napnál világosabbak Soros György tevékenységének következményei, Ön a francia közszolgálati rádió romániai adójának (RFI) Tusványos előtt pár nappal adott interjújában, a valós veszélyt bagatelizálva, a következőket mondja: „…nem hiszem, hogy Soros képes lenne rezsimeket megdönteni, és főleg arra nem tartom képesnek, hogy globális problémákat okozzon, mint ahogyan időnként bemutatják”.
Érthetetlen, hogy a román közszolgálati rádió RMDSZ-befolyása alatt álló magyar részlegeinél és a közvetlenül RMDSZ-kézben lévő Erdély Tv-nél továbbra is Parászka Boróka és társai működnek és a Magyar ATV indoktrináltságát megszégyenítő elkötelezettséggel uszítanak a nemzeti értékek, a hagyományos értékrend ellen. Mindeközben pedig a nyíltan ultraliberális és a tavalyi kvótareferendum alatt a Kétfarkú Kutya Párt erdélyi gúnyplakát-kampányával kapcsolatban „nyilvánvalóan semmilyen felelősséggel nem tartozó” Kovács Péter volt ügyvezető elnököt szépen és csendben a Kolozsvári Rádió magyar adásának túlfizetett igazgatójává buktatták föl.
Egyenesen elképesztő, hogy a nyugat-Európát morális válságba taszító „politikailag korrekt” beszédmód fő témáit párttársai hogyan csempészik be nap mint nap az erdélyi magyar közbeszédbe, a parlamentben hogyan szavaznak össze-vissza a hagyományos családmodell védelmére szánt alkotmánymódosítás kapcsán, hogy ennek betetőzéseként maga a legújabb ügyvezető elnökük és kampánygurujuk, Porcsalmi Bálint – valóban igazi LMBTQ-aktivista módjára – tegyen egyenlőségjelet a meleg kisebbség és az őshonos nemzeti kisebbségek helyzete és védelmének szüksége között.
Minderre sem Bukarest, sem a kisebbségi lét folyamatos alkukényszere nem szorította sem Önt, sem párttársait. Adódik hát a nyilvánvaló következtetés: ezekben az ügyekben mutatkozik meg a Bukarestben konformista, a román kormánytöbbséghez szinte feltételek nélkül odasimuló, de Budapesten harcos jogvédő RMDSZ valódi Janus-arca.
Pedig soha nem volt még oly nagy szükség a következetes és hiteles erdélyi magyar politikára és a magyar összefogásra, mint éppen most, mikor a centenáriumi évnek kikiáltott 2018 előtt egyre sűrűsödnek a provokációs és uszító cselekmények.
Azonban Önöknél sajnos most éppen fordítva van, mint az említett rendszerellenes viccben: Önök jobbra jeleznek és balra fordulnak.
Mély kiábrándultsággal,
Csomortányi István,
az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezetének elnöke
kelt Nagyváradon, 2017. szeptember 16-án
Erdély.ma

A ROMÁN RENDŐRSÉG AZONOSÍTOTTA A KOLOZSVÁRI SPORTRENDEZVÉNYEN KITÖRT TÖMEGVEREKEDÉS 15 RÉSZTVEVŐJÉT
A Kolozs megyei rendőrség azonosította és előállította a múlt szombati kolozsvári sportrendezvényen kitört tömegverekedés 15 résztvevőjét.
A rendőrség a honlapján szombaton közleményben tudatta, hogy a kolozsvári polgárok sok, a helyzetet tisztázó felvételt és információt bocsátottak a nyomozók rendelkezésére, egyúttal köszönetet mondott mindazoknak, akik segítettek a futballhuligánok azonosításában. Az előállítottak 19 és 35 év közötti kolozsvári, dési és tordai férfiak; ellenük rendbontás és csendháborítás miatt a rendőrség bűnügyi vizsgálatot rendeltek el.
A közlemény szerint az előállítottak “közbotrányt okoztak” egy kolozsvári sporttelepen, és “a helyzet erőszakba torkollott”. A rendőrség azt is közölte: az esemény kapcsán még senki nem tett feljelentést.
Kolozsváron a múlt szombaton a helyi Universitatea labdarúgócsapat szurkolóihoz tartozó román futballhuligánok behatoltak egy sporttelepre, ahol a rivális CFR 1907 focicsapat magyar szurkolói csoportja által szervezett nemzetközi amatőr labdarúgókupa zajlott. A kupán erdélyi, magyarországi és felvidéki magyar szurkolói csoportok csapatai vettek részt családjaikkal együtt. A támadókat a rendezők előbb kitessékelték a kibérelt sporttelepről, de azok később láncokkal és botokkal tértek vissza, és tömegverekedés tört ki.
Mire a segélyhívó számon riasztott csendőrség a helyszínre ért, a magyar futballkupa résztvevői visszaverték a támadást, és a támadók elmenekültek. A történtekről három nappal később számoltak be kolozsvári portálok. A rendőrség csak a sajtóvisszhang után indított nyomozást az ügyben. Elsősorban a megkésett hatósági fellépést sérelmezte Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a belügyminiszternek küldött levelében, amelyben az ügy szigorú kivizsgálását kérte.
MTI; Erdély.ma

Etikus(s)
Lopva nyitottam ki aznap a kolozsvári, román nyelvű helyi napilapokat: vajon bennük van a hír? Mert a főoldalon nem látom… Pedig igazából ott lenne a helye annak, hogy U-s huligánok a Kolozsvári CFR magyar galerije által a CMC-pályán szervezett focitorna magyar résztvevőire támadtak, s az sem zavarta őket, hogy a rendezvényen nők, gyerekek is voltak.
Bent sem volt.
Érdekes, (érdekes egy francot…), hogy két hete a székelyudvarhelyi miccs-botrányról azon nyomban beszámoltak e lapok, ha emlékezetem nem csal, főoldalon, jókora betűkkel odabiggyesztett címekben, nehogy valaki ne vegye észre. Micsoda disznóság! Hogy ezek a magyarok mit nem képzelnek magukról!? Persze, miután kiderült, hogy az egész megjátszott-megrendezett, mondhatni szemenszedett hazugság, akkor már nem igyekeztek erről írni. Pedig igazán illett volna, csak hát szegény meg nem vásárolt miccs biztosan nem tudta elküldeni a cáfolatát – különben a sajtóetika szerint a cáfolatot ugyanazon a helyen és ugyanakkora terjedelemben illik közölni, mint a cikk, ami kiváltotta…
Most viszont sehol egy bekezdés erről a megdöbbentő balhéról. Pedig súlyosságát tekintve akárhogy is nézzük: az, hogy valakit nem szolgálnak ki egy boltban (még ha igaz is), mégsem hasonlítható össze azzal, hogy 30 személy láncokkal, botokkal beront egy magánrendezvényre, s ott ütlegelni kezdi az útjába kerülőket.
Persze, ne legyünk naivak. Nyilván, arról van szó, hogy ha magyar „bánt” románt, annak van hírértéke, ha viszont román bántja a magyart, akkor annak nincs. Neki szabad. Legalábbis így tűnik egyes (és sajnos nagyon sok) többségi napilap szerkesztőségi elve szerint, mint ahogyan a közösségi portálok felhasználói is így gondolják, hiszen ez a hír korántsem terjedt futótűzként, szemben a miccs-üggyel. Ja, hogy ez nem nemzetiségi kérdés, etnikai konfliktus volt, hanem focidrukkerek közötti hürmür? Akkor a támadók miért nem azt kiabálták, hogy „hajrá U!”, s miért azzal kezdték, hogy „Románia, Románia!”
S ha már szerkesztőségi elveknél tartunk: míg a miccs-sztori többszáz kilométerre történt – ami már messze nem tartozik a kolozsvári napilapok lefedettségi területéhez –, addig ez az incidens Kolozsváron. Márpedig eddig én úgy tudtam, hogy helyi lapnak elsősorban a helyi történésekre kell figyelnie (bár azért az igazsághoz tartozik, hogy később, amikor Kelemen Hunor az ügyben a belügyminisztériumhoz fordult, azt már megírták belső oldalon, röviden összefoglalva az incidens részleteit…)
Kár, igazán nagy kár, hogy nem csak a hatóságok alkalmazzák a kettős mércét a magyar-román ügyekben, hanem a román sajtó is, amely ilyenformán számomra egyre inkább elveszti a hitelességét. Ám azzal, hogy ezentúl beléjük se nézek, a jelenség nem oldódik meg. Mint ahogy mi is hiába írjuk tele magyar nyelvű újságainkat az igazunkkal, sérelmeinkkel, az ugyanúgy nem jut el a román ajkúakhoz. Erre kellene kitalálni valami jó megoldást, jobbat, mint ami most van, hiszen az a néhány sabingherman és fehérholló nem tűnik elegendőnek. Márpedig enélkül a magyarellenesség nevű ragályos betegséget nem lehet visszaszorítani, aminek mi isszuk meg a levét, és nekünk lesz kuss. Nemcsak a CMC-pályán…
Balázs Bence / Szabadság (Kolozsvár)

Elhunyt Szilágyi Pál matematikus, intézményépítő
Életének 84. évében elhuny Szilágyi Pál matematikus, egyetemi tanár, intézményépítő, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen volt rektorhelyettese, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem egykori rektora.
Szilágyi Pál Tasnádon született 1933. június 18-án, a középiskolát Nagyváradon végezte. 1954-ben végezte el a Bolyai Tudományegyetem matematika-fizika szakát. 1954–1959 között a Bolyai Tudományegyetem gyakornoka, majd tanársegéde volt. Az egyetemek egyesítése után a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen tanított 2003-ig. 1992–1996 között a matematika-informatika kar dékánhelyettese, 1996–2000 között az egyetem rektorhelyettese volt. 2003–2007 között a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, míg 2000-től a Sapientia Alapítvány Kuratóriumának tagja volt.
1963-ban szerzett doktori címet matematikából, 1972–1973-ban Humboldt-ösztöndíjas volt Németországban, miután a hatóságok hosszú halogatás után engedélyezték a kiutazását. Rektorhelyettessége alatt kezdődött a Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának részleges önállósága. Az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatás kialakításában és fejlesztésében szerzett elévülhetetlen érdemeiért több kitüntetésben részesült. 1989 után több, egyetemszervezéssel kapcsolatos cikket, tanulmányt írt. Szilágyi Pál matematikus, egyetemi tanár, intézményépítő munkásságára hívja fel a figyelmet a szerkesztőségünkbe eljuttatott nekrológjában Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is. Mint írja, a szövetség „kegyelettel emlékezik mindazon vállalásokra, amelyeket az erdélyi magyar oktatás előmozdításáért, kiszélesítéséért tett”. Szilágyi Pál a rendszerváltást követően életét végérvényesen a magyar nyelvű felsőoktatás fejlesztésének szentelte” - mutat rá a szövetségi elnök. Emlékeztet, hogy 1996-tól a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyetteseként Szilágyi Pálnak elengedhetetlen szerepe volt a magyar tagozat kiépítésében, de jelentős része volt az erdélyi magyar magánegyetemek hálózata fejlesztési programjának kialakításában is. „A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektoraként Szilágyi Pálnak a legnehezebb időszakban kellett helyt állnia. Hite, konoksága és munkabírása vezette az intézményépítésben, segítette át az egyetemet útkeresési időszakán” - áll a nekrológban. „Tisztában volt azzal, hogy Románia magyar nyelvű egyetemi oktatásának problémáit, hiányosságait nem elegendő csupán papírra vetni. (…) Szilágyi Pál tudta, hogy az a nemzet, az a közösség, amely gyermekei, felnövekvő nemzedékének fejlődésébe fektet, nem elvándorolni készül, hanem szülőföldjén akar boldogulni, jövőt tervezni magának. Ő itthon képzelte el közössége jövőjét. Emellett kötelezte el magát. Ezért dolgozott.” - emlékeztet a szövetségi elnök. Krónika (Kolozsvár)

Magyarok együtt és egymás ellen
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) tegnapi sajtótájékoztatóján Csomortányi István ) az EMNP Bihar megyei elnöke három, fontos, a kissebségben élő magyarságot érintő témát tárt a sajtó képviselői elé.
Az első ilyen téma a magyar nemzeti zászló kifüggesztésére vonatkozik, figyelembe véve az augusztus huszadikán történt incidenseket. Az EMNP még augusztus tizedikén beadvánnyal fordult Bihar megye prefektúrájához, azzal a céllal, hogy pontosítsák a zászlóhasználatra vonatkozó törvény magyarázatát, hogy az augusztus huszadikai ünnepséget zavartalanul tudják lebonyolítani. A válasz meg is érkezett, 33 nappal a levél elküldése után, és az is mindössze hét sorból állt, amelyben felsorolták azokat a törvényeket, amelyeket ajánlanak az EMNP figyelmébe. A törvények egyértelműen csak a zászló kifüggesztésére vonatkoznak, nem pedig a zászlóval felvonulásra. Így az ünnepségen eltettetett zászlók tulajdonosait nem megalapozott törvény miatt szólították fel nemzeti lobogójuk eltételére. Csomortányi István elmondása szerint nem adják fel, így újabb beadvány fognak küldeni a prefektúrához az ügyben.
A zászlóprobléma mellett szó esett, arról is, hogy sokak szerint a hétvégi, a nagyváradi önkormányzat által szervezett Magyar Kultúra Napjait a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) bojkottálta. Csomortányi István hiteles, de nevüket nem vállaló forrásokra hivatkozva megerősítette a feltevéseket, hogy az RMDSZ rossz szemmel nézi a nem általuk szervezett eseményeket. Erre példaként felhozott három az idei évben szervezett eseményt is, köztük az augusztus huszadikai rendezvényeket is. Az EMNP megyei elnöke szerint, az RMDSZ azáltal zsarolja és tartja sakkban, például a vidéki tánccsoportokat, hogy ha esetleg leszerződnek mások, azaz nem az RMDSZ által szervezett eseményekre, úgy megvonják tőlük az anyagi támogatásokat. Továbbá hozzátette, hogy ezekkel a megmozdulásokkal, és azzal, hogy az RMDSZ lemondatja a csoportokkal a fellépéseket mindössze a magyar közösséget rombolják. Egyébként ezzel kapcsolatban Csomortányi egy nyílt levelet is megfogalmazott Kelemen Hunor RMDSZ elnöknek, amit tegnapi lapszámunk 5. oldalán el is lehet olvasni.
A sajtótájékoztató harmadik témája a szolidaritásvállalás céljából szervezett tüntetés volt, amelyet október elsején fognak tartani Szatmárnémetiben az ukrán oktatási rendszer megváltoztatása ellen. Az Ukrajnában, kisebbségben élő diákoknak hamarosan az anyanyelvükön kívül mindent ukránul kellene tanulniuk. A tervezetet szeptember 5-én, már elfogadta az ukrán kormány, mindössze az államelnök Petro Porosenko aláírása hiányzik még csak a törvény életbe léptetéséhez. E helyzet miatt szervezik meg az említett tüntetést a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Európai Szabad Szövetség szervezésében, amibe bekapcsolódott az EMNP is. A tüntetés napján buszjáratot is indít, amellyel a váradi érdeklődőket viszik el a helyszínre, vagyis a szatmárnémeti prefektúra épülete elé, 25 lej hozzájárulás fejében. Csomortányi István elmondta a sajtó képviselőinek azt is, hogy ha igény van rá több buszt bérelnek, így a létszám nem korlátozott. Jelentkezni a 0774637478-as telefonszámon lehet.
Vincze-Nagy Anikó / Reggeli Újság (Nagyvárad)

Nem bővül az anyanyelvhasználat (Dragnea hárít)
Korainak tartja Liviu Dragnea SZDP-elnök az anyanyelv-használati jogok bővítését a közigazgatásban. Az RMDSZ ugyanis felére – 20-ról 10 százalékos lakossági arányra – csökkentené azt a küszöböt, amelyen már anyanyelven is elérhető lenne a hivatali ügyintézés.
Az erre vonatkozó törvénymódosítási javaslatot idén májusban nyújtották be, jelenleg a képviselőházban szakbizottsági véleményezésre vár, és kiváltotta a nacionalista körök éles ellenkezését. A tervezet szankciókat is tartalmaz, előírná azoknak az önkormányzatoknak a megbüntetését, amelyek nem tartják tiszteletben a nyelvhasználati jogokat. „Roppant érzékeny” kérdésről van szó, az SZDP pedig akkor fogja az anyanyelv-használati küszöb leszállítását támogatni, ha ennek szükségességét a román társadalom is megérti és elfogadja – nyilatkozta tegnap Dragnea. A kormánykoalíció vezetője elmondta: elvszerű párbeszédet folytat Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel, és nem érzékelt semmilyen nyomást részéről. Emlékeztetett: az SZDP a Grindeanu-kormány leváltását célzó bizalmatlansági indítvány szavazása előtt, a jelenleginél sokkal kiélezettebb politikai helyzetben sem vállalta ennek a törvénymódosításnak a támogatását, tehát nem tevődik fel, hogy a nagyobbik kormánypárt az RMDSZ nyomására hozzon ilyen döntést. A házelnöki tisztséget is betöltő pártelnök sajnálatosnak nevezte, hogy parlamenti irodája előtt az NLP egyik képviselője tegnap éhségsztrájkba kezdett, egyebek mellett az RMDSZ nyomására elfogadott „kiváltságok” elleni tiltakozásul. Dragnea szerint Florin Roman ellenzéki képviselőnek „más okot kéne keresnie a tiltakozásra”, az SZDP ugyanis semmilyen engedményt nem tett az RMDSZ-nek Erdély és a Román Királyság egyesülésének századik évfordulója küszöbén, és semmilyen gond nincs a jövő évi centenáriumi ünnepségek megszervezése vagy finanszírozása körül. Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője az MTI megkeresésére nem kívánta kommentálni Liviu Dragnea nyilatkozatát, de leszögezte: Romániában csak akkor lehet előrelépni a kisebbségi nyelvhasználatban, ha ezt nem kezelik tabutémaként, hanem sikerül érdemi vitát nyitni az RMDSZ törvényjavaslatának tartalmáról. A párbeszédre az SZDP eddig nyitottnak mutatkozott, a jelenlegi ellenzéki pártok viszont elzárkóztak, inkább politikai kártyaként használják a témát. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nem támogatja a PSD az anyanyelvhasználat bővítését
Éhségsztrájkol Florin Roman (PNL) az "RMDSZ-követelések" miatt
Korainak tartja Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, hogy Romániában csökkentsék a lakosságarányt, amely felett egy kisebbségnek joga van anyanyelvét használni a helyi közigazgatásban, és a PSD nem támogatja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) erre vonatkozó törvénymódosítási javaslatát.
Liviu Dragnea hétfőn nyilatkozott erről a parlamentben, hozzátéve, hogy "roppant érzékeny" kérdésről van szó, a PSD pedig akkor fogja az anyanyelvhasználati küszöb leszállítását támogatni, ha ennek szükségességét a román társadalom is megérti és elfogadja.
A szociáldemokrata politikus elmondta: elvszerű párbeszédet folytat Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel, és nem érzékelt semmilyen nyomást részéről. Emlékeztetett: a PSD a Grindeanu-kormány leváltását célzó bizalmatlansági indítvány szavazása előtt a jelenleginél sokkal kiélezettebb politikai helyzetben sem vállalta ennek a törvénymódosításnak a támogatását, tehát nem tevődik fel, hogy a nagyobbik kormánypárt az RMDSZ nyomására hozzon ilyen döntést.
A házelnöki tisztséget is betöltő pártelnök sajnálatosnak nevezte, hogy parlamenti irodája előtt az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyik képviselője hétfőn éhségsztrájkba kezdett, egyebek mellett az RMDSZ nyomására elfogadott "kiváltságok" elleni tiltakozásul. A házelnök szerint Florin Roman PNL-s képviselőnek "más okot kéne keresnie a tiltakozásra", a PSD ugyanis szerinte semmilyen engedményt nem tett az RMDSZ-nek Erdély és a Román Királyság egyesülésének századik évfordulója küszöbén, és semmilyen gond nincs a jövő évi centenáriumi ünnepségek megszervezése vagy finanszírozása körül.
Az MTI érdeklődésére Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi elnöke nem kívánta kommentálni Liviu Dragnea nyilatkozatát, de leszögezte: Romániában csak akkor lehet előre lépni a kisebbségi nyelvhasználatban, ha ezt nem kezelik tabutémaként, hanem sikerül érdemi vitát nyitni az RMDSZ törvényjavaslatának tartalmáról. A párbeszédre a PSD eddig nyitottnak mutatkozott, a jelenlegi ellenzéki pártok viszont elzárkóztak, inkább politikai kártyaként használják a témát - jegyezte meg az RMDSZ frakcióvezetője.
A képviselőházban szakbizottsági véleményezésre vár az RMDSZ törvényjavaslata, amely a jelenlegi húszról tíz százalékra csökkentené az anyanyelvhasználati küszöböt. A magyar parlamenti frakció májusban kezdeményezte a bukaresti parlamentben a közigazgatási törvény módosítását, amellyel az anyanyelvhasználati jogokat kívánja bővíteni. Az RMDSZ ugyanakkor szankciók törvénybe iktatását is javasolja, melyekkel azokat az önkormányzatokat lehetne sújtani, amelyek nem tartják tiszteletben a nyelvhasználati jogokat. Szabadság (Kolozsvár)

Csomortányi: nem tudni, kivel tart az RMDSZ
Éles bírálatot fogalmazott meg Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezetének elnöke a Markó Béla költő, politikus és Lengyel László közgazdász-politológus Engedd hazámat értenem című kötetét ismertető, több erdélyi várost érintő bemutatósorozat kapcsán.
A Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek címzett nyílt levelében Csomortányi úgy fogalmaz: Lengyel László közgazdász-politológust „nehéz lesz emlékezetünkből kitörölni”. Mint felidézi: a szakember több ízben hangoztatta, „hogy miért is rossz minden, amit a nemzeti oldal tesz, és miért is demokratikus és hasznos a balliberális oldal valamennyi rezdülése”
Az EMNP bihari elnöke rámutatott: a Markó Bélával közösen írt kötet szeptember 14-ei nagyváradi bemutatóján Lengyel az Orbán Viktor vezette kabinetre utalva úgy fogalmazott, „van egy kormány, mely a fejünk felett hadonászik, és adott esetben kiteszi az asztalra, hogy Erdélyért vérzik a szíve”.
Lengyel arra is kitért, hogy szerinte Magyarország nemzetközi megítélése olyannyira mélypontra süllyedt, hogy bármit tesz vagy mond a kormány, annak az ellenkezője történik, ezért „sokkal többet árt Budapest, ha megszólal Erdély-ügyben még annál is, mintha inkább néma maradna”. Csomortányi ennek nyomán kifogásolja, hogy az RMDSZ „Lengyel Lászlók erdélyi turnéjait” szervezi, ugyanakkor felteszi a kérdést, hogy vajon a szövetség is ezt az álláspontot képviseli-e?
A néppárti politikus azt is kifogásolja, hogy a nagyváradi eseményen részt vett Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke. Csomortányi emlékeztet: Szabó néhány éve „a kormánypártok gyengítésének nyílt szándékával” tett javaslatot „erdélyiek magyarországi pártjának bejegyzésére”. „A Lengyel–Markó–Szabó szereplés másnapjáig azt gondoltam, ezúttal csupán a sötét RMDSZ-ként emlegetett bihari párttársainak magánakciójáról van szó, mígnem kiderült, hogy a nagyváradi bemutató után alig egy nappal, Kolozsváron már az ön főszereplése mellett folyt le ugyanaz” – intézi szavait Kelemenhez Csomortányi. Hangsúlyozza: a szövetség elnökét erre nem kötelezte a kisebbségi létből adódó alkukényszer, így érthetetlenek számára az okok, holott a néppárti politikus szerint a 2018-as centenáriumi évforduló közeledtével „soha nem volt még oly nagy szükség a következetes és hiteles erdélyi magyar politikára és a magyar összefogásra, mint most”. Krónika (Kolozsvár)

Álságos kisebbségvédelem? – beszélgetés Vincze Loránttal, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnökével –
Az Európai Parlamentben a FUEN elnöke nemrég azt mondta, hogy az Európa több régiójában tapasztalható kisebbségellenes intézkedések és diszkriminatív történések Ukrajnából, Romániából, az Egyesült Királyságból megerősítenek bennünket abban, hogy szükség van a kisebbségvédelmi európai csomagra. Az Európai Uniónak védenie kell közösségeinket, szavatolnia kell a megszerzett jogokat, ezért van szükség arra, hogy minél többen aláírják a Minority SafePack kezdeményezést. Ugyanakkor a Kisebbségi Intergroup strasbourgi ülésén konkrét történetekkel szemléltette az uniós szintű kisebbségvédelmi csomag szükségességét.
– Kezdjük tehát az elején. Ha jól tudom, a kezdeményezés terve a 2012-es moszkvai FUEN-kongresszuson született. A kezdeményezők 2013 nyarán nyújtották be az Európai Bizottsághoz a FUEN, az RMDSZ, a Dél-tiroli Néppárt és az Európai Kisebbségek Ifjúsági Szervezete által kidolgozott dokumentumot, a bizottság azonban visszautasította azzal, hogy a dokumentumban foglaltak egy része nem tartozik az EB kompetenciájába.
– A polgári kezdeményezés intézménye egy viszonylag új lehetőség arra, hogy az unió állampolgárai befolyásolják az uniós jogalkotási folyamatot. Fontosnak éreztük, hogy az elsők között éljünk ezzel a lehetőséggel, hiszen az európai őshonos kisebbségek helyzetének megfelelő rendezése 50 millió európai polgárt érint közvetlenül. Azt hiszem, nem kell különösebben magyarázni az erdélyi magyaroknak, miért nincs az rendben, hogy a kisebbségek ügye jelenleg kizárólag a tagállamok hatáskörébe tartozik – nap mint nap tapasztaljuk, hogy ez milyen visszaélésekhez, jogfosztásokhoz és jogcsorbításokhoz vezet Romániában, ahol sajnos gyakran a létező törvényes keret sem jelent kellő garanciát a kisebbségi jogok gyakorlásához. Egyértelmű, hogy az Európai Uniónak osztoznia kell ezeken a kompetenciákon a tagállamokkal, és garanciát kell biztosítania a kisebbségek számára, hiszen ők is az EU egyenrangú állampolgárai kell hogy legyenek.
Az európai polgári kezdeményezés intézményének bevezetése végre lehetőséget biztosított arra, hogy lépni tudjunk ebben az ügyben. Egy 11 pontból álló javaslatcsomagot nyújtottunk be az Európai Bizottságnak, amely a Minority SafePack nevet kapta. Az EB azt állította, hatáskörén kívül esik a csomag tartalma, ezért visszautasította ennek bejegyzését.
Az őshonos kisebbségek emberei viszont makacsok, bele kívánnak szólni azokba a dolgokba, amelyek róluk szólnak, felelős európai polgárként maguk kívánják kezdeményezni, hogy az EU a kisebbségvédelem területével is foglalkozzon.
– A kezdeményezők a luxemburgi Európai Törvényszékhez fordultak. A törvényszék helyt adott a Minority SafePack kezdeményezőinek, az Európai Bizottság alelnöke pedig tudomásul vette a döntést, és elfogadta a csomag részleges iktatását. Ami azt is jelentette, hogy elkezdődhet az aláírásgyűjtés.
– Az Európai Törvényszék döntése fordulópontnak számít a Minority SafePack történetében. Emlékezzünk vissza, hogy amikor a kezdeményezők a törvényszékhez fordultak, Románia és Szlovákia is beszállt a perbe az EB oldalán – sőt, Románia a tárgyalásokon is képviseltette magát. Az is jelzi az ügy fontosságát, hogy Kelemen Hunor azért mondott le miniszteri tisztségéről, mert Románia beszállt a perbe az akkor kormányon lévő RMDSZ megkerülésével és tudta nélkül. Szerencsére a román külügy keze sem ér annyira messze, mint azt szeretnék, és a törvényszék nekünk adott igazat, ezzel lépéskényszerbe hozva az Európai Bizottságot. Az Európai Bizottság ezt követően meghívott bennünket egy tárgyalásra, amelyen megállapodást kínált, amelyet elfogadtunk, lényegében az eredeti 11 pontból 9-et elfogadott. Így kezdődhetett el az aláírásgyűjtés, amelyhez kérjük a kisebbségek problémáira nyitott uniós állampolgárok támogatását.
– Egy év alatt 1 millió aláírást kell összegyűjteni, legkevesebb hét EU-s országból…
– A legnagyobb értéke az elmúlt éveknek, amióta a kezdeményezés útjára indult, a kisebbségi közösségek szolidaritása, egymás támogatása, amelyet a FUEN körül sikerült megteremteni. Ez a legnagyobb erőnk az aláírásgyűjtés során is, a sikerhez legalább 1 millió érvényes aláírásra lesz szükség az Európai Unióban, úgy, hogy legalább 7 tagállamnak teljesítenie kell a küszöböt, amelyet az EP-képviselők száma alapján határoznak meg. Így például Németországban 72000, Romániában 24000, Magyarországon 15750, Szlovákiában 9750 aláírásra van szükség ahhoz, hogy az adott ország beszámítson a hét közé. Nyilván, a cél nem csupán a küszöb elérése, hanem az aláírások számának teljesítése, így például Romániában 250 ezer aláírás összegyűjtését tűztük ki közösen az RMDSZ-szel.
Az egy év valójában ennél jóval kevesebb, hiszen egy ilyen méretű, az EU összes tagállamát érintő kampányra fel is kell készülni. Az online aláírásgyűjtés már elindult a minority-safepack.eu és a jogaink.eu oldalakon, de nyilván emellett a papíralapú aláírásgyűjtés is folyik, Európa számos kisebbségi vagy kisebbségek által nagy számban lakott régiójában lesznek nagyszabású aláírásgyűjtési kampányok. Erdélyben a Kolozsvári Magyar Napokon és a Vásárhelyi Forgatagon is külön standokkal volt jelen az Európai védelmet jogainknak! – Minority SafePack kampány, de ettől a héttől már házról házra járnak az RMDSZ önkéntesei aláírásokat gyűjteni.
Szlovákiában szintén beindult az aláírásgyűjtés, a napokban személyesen egyeztettem a horvátországi és szlovéniai tagszervezeteinkkel is, és hamarosan bekapcsolódik a többi partnerszervezetünk is. Magyarországon nemsokára szintén indul majd az országos aláírásgyűjtés. A FUEN a nemzeti kisebbségek legnagyobb európai ernyőszervezete, mintegy 90 tagszervezettel, elsősorban az ő feladatuk az aláírások összegyűjtése, mi pedig a kampány koordinálását, a központi üzeneteket, az arculati elemeket, illetve a jó gyakorlatok megosztását és a helyi kampánycsapatok felkészítését vállaljuk. Fontos, hogy Németország, Dánia és természetesen Magyarország is támogatja az ügyünket.
– Mikor jár le az aláírásgyűjtés határideje?
– Az aláírásokat 2018. április elejéig kell összegyűjteni, reményeink szerint azonban az egymillió aláírás már ennél jóval korábban össze fog gyűlni.
– Mi történik utána?
– Ez részben rajtunk is múlik. Nemcsak az aláírások összegyűjtése a feladatunk, hanem minél több döntéshozó támogatásának a megszerzése is. Tisztában vagyunk azzal, hogy nyomást kell gyakorolnunk az uniós döntéshozatalra, nem véletlen, hogy a kampánnyal párhuzamosan folyamatosan gőzerővel zajlik a lobbitevékenységünk is. Az elmúlt héten Strasbourgban, az Európai Parlamentben ismertettük a polgári kezdeményezést, októberben pedig az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén lesz téma a Minority SafePack. Biztató számunkra, hogy maga Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke is támogatja kezdeményezésünket, illetve Németország és Magyarország stabil partnereink. De ennél is többre van szükség ahhoz, hogy amikor az egymillió aláírás az Európai Bizottság asztalára kerül, akkor ne próbálják azt egy fiókba süllyeszteni, hanem induljon be a jogalkotási folyamat, és szülessen meg az a keret, amely biztosítani tudja a kisebbségek számára azt, hogy igazán otthon érezhessék magukat szülőföldjükön. Azt is tervezzük, hogy az aláírásokkal együtt a jogi aktusok tervezetét is asztalra tesszük Brüsszelben.
– Mint várható volt, az ügy támadások kereszttüzébe került: Románia és Szlovákia szerint a kezdeményezés célja az EU meggyőzése arról, hogy helyt adjon az autonómiatörekvéseknek.
– Románia mindent megpróbál megtenni a Minority SafePack megakadályozásáért, mind külföldön, mind belföldön megpróbál keresztbe tenni, ahol lehet. Az autonómiatörekvésekkel való „rémisztgetés” egy erőtlen kísérlet arra, hogy a román közvéleményt ellenünk fordítsák.
– Egyes „szakértők” szerint egy ilyen döntés kinyitná Pandóra szelencéjét, és mélyen sértené például Spanyolország, Olaszország, Franciaország, Görögország és főleg Románia „alapvető alkotmányos érdekeit”.
– A Minority SafePack a kisebbségvédelemben előremutató intézkedéseket tartalmaz. Arról szól, hogy az EU-nak védenie és népszerűsítenie kellene az őshonos nemzeti közösségeket, a regionális nyelveket, az általuk közvetített kulturális és nyelvi sokszínűséget. Ez a tervezet nem kíván elvenni semmit a többség jogaiból, nem az államnyelvek ellen született. Számos kisebbség példája bizonyítja, hogy Európában – már csupán Erdélyben hosszú lenne a jogsértések listája – nem minden tagállam becsüli meg a kisebbségeit és nem dolgoz ki számukra megfelelő jogvédelmi keretet. A mi kezdeményezésünk ezen kíván fordítani.
– A nyáron, minden korábbi ígérete ellenére, bíróságon támadta meg Románia kormánya a Minority SafePack bejegyzését rögzítő határozatot – a keresetet még Sorin Grindeanu volt miniszterelnök írta alá. Ezt EU hivatalos közlönye is közzétette. A kormány azt kérte a bíróságtól, nyilvánítsa semmissé az Európai Bizottságnak a Minority SafePack bejegyzésére vonatkozó március 29-ei határozatát. Érvelésük szerint a polgári kezdeményezés kizárólag a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogvédelmére és nem a kulturális sokszínűség elősegítésére irányul.
– A támadás egyértelműen az erdélyi magyar közösség ellen irányul, az utóbbi időszak magyarellenes hangulatának folytatása. 2018-ban, amikor a nacionalista hangulat vélhetően tovább erősödik, ennek a kezdeményezésnek a sikere Románia kudarca lenne. Románia külügyminisztériuma többször egyértelműen tudtunkra adta: nem áll érdekében, hogy ez a kezdeményezés sikerrel járjon. Azáltal, hogy most a törvényszéken is megtámadta a kezdeményezést, Románia elismeri, hogy reális esélye van a sikernek. Ezért minden eszközt megpróbál bevetni, jóformán érvek nélkül is megpróbál minden módszerrel keresztbe tenni nekünk. De ezzel is csak azt bizonyítja, hogy álságos a kisebbségvédelme: ha Romániában valóban példaértékűen rendezve lenne a kisebbségek helyzete, az égvilágon semmi félnivalójuk nem kellene legyen a Minority SafePacktől, sőt, tovább megyek, Románia az élére állna egy európai keretbe illesztett, a kisebbségeket értékként védelmező kezdeményezésnek.
– Ez a lépés befolyásolhatja-e, hátráltathatja-e az aláírásgyűjtési akciót? Mert mindent jelent, csak éppen nem a párbeszédre való nyitottságot, sem azt, hogy európai módon kívánná rendezni a többség-kisebbség viszonyát.
– Maga a per nem befolyásolja az aláírásgyűjtést. Az EU törvényszékén körülbelül két év alatt születhet döntés, az ítélethirdetés tehát a Minority SafePackre vonatkozóan okafogyottá válik, sőt, remélhetőleg addig már a jogalkotás folyamatában is előbbre tartunk.
MÓZES EDITH / Népújság (Marosvásárhely)

Kolozsvárra és Nagyváradra látogat Orbán Viktor kormányfő
Háromnapos látogatást tesz Orbán Viktor miniszterelnök szeptember végén-október elején Erdélyben és a Partiumban. A kormányfő Kolozsváron részt vesz a reformációs ünnepségsorozaton, a nagyváradi PKE-n pedig megnyitja az egyetemi tanévet.
Orbán Viktor miniszterelnök részvételével ünnepli meg a reformáció 500. évfordulóját Kolozsváron az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK). A kerek évforduló alkalmából szeptember végén ünnepségsorozatot rendeznek a kincses városban, ahol múzeumot és szobrot is felavatnak, a közeli Szászfenesen pedig templomot szentelnek. Kiss Gábor, az egyházkerület sajtóreferense szerdán a Krónikának elmondta, a központi rendezvény keretében szeptember 30-án, szombaton 11 órakor ünnepi istentiszteletet tartanak a Farkas utcai református templomban, ahol a miniszterelnök is jelen lesz. A reformáció kezdete 500. évfordulójának megünneplésén kívül az istentiszteleten hálát is adnak azért, hogy az elmúlt időszakban számos egyházi intézményt sikerült felújítani a kincses városban. „Emellett az esemény szimbolikus jellege miatt is kiemelkedő lesz, hiszen 500 református, evangélikus és unitárius lelkipásztor palástban fog bevonulni a templomba, ahol ugyanennyi gondnok és presbiter is jelen lesz” – tudtuk meg Kiss Gábortól.
Az ünnepség a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet udvarán folytatódik, ahol leleplezik Szász Domokos egykori erdélyi református püspök mellszobrát. Ezt követően a teológia mellett, az Apafi kollégium udvarán felavatják a Bocskai tér 14. szám alatti épületben kialakított Erdélyi Református Múzeumot, majd pedig a Protestáns Teológiai Intézet új sportpályáját.
Ugyancsak Orbán Viktor részvételével szentelik fel másnap, október elsején a Kolozsvárral szomszédos Szászfenes új református templomát.
Az elmúlt másfél évtizedben 22 ezer lelkesre duzzadt település (az ország legnagyobb községe) református gyülekezetének eddig nem volt önálló temploma, az istenháza felépítését a magyar állam 160 millió forinttal támogatta.
Magyarország miniszterelnöke lesz a díszvendége a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem október 2-ai tanévnyitójának is. Orbán Viktor beszédet mond a nagyvárad-újvárosi református templomban 11 órakor tartandó istentiszteletet követő ünnepségen, majd részt vesz a PKE Sulyok István utcai új épületének felavatásán. Egyébként a magyar állam által finanszírozott felsőoktatási intézmény tanévnyitóján beszédet mond Pálfi József rektor, Tőkés László, a Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke, Kató Béla erdélyi református püspök, a Sapientia Alapítvány vezetője és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Rostás Szabolcs / Krónika (Kolozsvár)

Tudose személyesen tájékoztatta Jakubinyi érseket, hogy nem foglalkoznak az iskolakérdéssel
Nem akarja azt a látszatot kelteni a román kormány, hogy nyomást gyakorolhat rá Budapest, így egyelőre nem akar lépéseket tenni a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium helyzetének megoldásáért, mondta a Krónikának Potyó Ferenc érseki helynök.
A román kormány jelen pillanatban nem akar lépni a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium helyzetének rendezése érdekében, nehogy azt a látszatot keltse, hogy a magyar kormány nyomására cselekszenek. Mindezt Mihai Tudose miniszterelnök egy személyes telefonbeszélgetés keretében hozta Jakubinyi György gyulafehérvári érsek tudomására – mondta el csütörtökön a Krónika megkeresésére Potyó Ferenc pápai prelátus.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség általános helynökét azt követően kerestük meg, hogy a Romániai Püspöki Konferencia őszi üléséről kiadott közleményben nem szerepelt a vásárhelyi iskola ügye, és arra voltunk kíváncsiak, hogy szerepelt-e kérdés a szeptember 18–20. között Jászvásáron lezajlott találkozó napirendjén.
Potyó Ferenc elmondta, most nem volt mit tárgyalni érdemben az iskolaügyről, és emlékeztetett, hogy korábban a püspöki konferencia állásfoglalásban vállalt szolidaritást a gimnáziummal.
A szerdai nap pikantériájának nevezte ugyanakkor az általános helynök, hogy miután találkozott Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel, Mihai Tudose miniszterelnök felhívta Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érseket, a beszélgetés során pedig kijelentette: a román kormány jelenleg semmit nem akar tenni iskolaügyben, nehogy úgy tűnjön, hogy a magyar kormány nyomására cselekszik.
Mint ismeretes, Budapest több ízben is nyíltan kiállt a katolikus gimnázium mellett, a magyar kormány éppen a tanintézet jogi státusának megszűnte miatt emelt vétót Romániának az OECD-hez való csatlakozása ellen. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán – miután New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés 72. ülésszaka keretében román kollégájával, Teodor Melescanuval tárgyalt – az MTI hírügynökségnek nyilatkozva leszögezte: „a végsőkig kitartunk és nem engedjük, hogy a környező országokban folyamatosan a magyarokat sújtó döntéseket hozzanak”.
Mint mondta, Románia esetében azért is „csalódást keltő” a marosvásárhelyi iskolával kapcsolatban kialakult helyzet, mert „a két ország között az elmúlt időszakban reményre okot adó, pozitív folyamatok indultak meg", és a két ország gazdasági egymásrautaltsága is világos.
Demokrácia és valóság
Potyó Ferenc általános helynök ismételten kiemelte, hogy egy demokratikus államban nem így kellene eljárni, hiszen Románia alkotmánya lehetővé teszi a felekezeti iskolák működtetését.
Létezik ugyan egy adminisztratív hiányosság, de Potyó – Călin Popescu Tăriceanut, a szenátus elnökét idézve – újfent leszögezte, a történetben az Országos Korrupcióellenes Ügyosztálynak (DNA) nem lenne semmi keresnivalója.
A pápai prelátus beszélt arról is, hogy miután a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal nem tartotta be az iskolaépületek bérlésére vonatkozó, 2014-ben kötött szerződést, az jogilag érvényét veszítette, a városházának pedig egy hónap áll a rendelkezésére a helyzet rendezésére. Krónika (Kolozsvár)

Kelemen Hunor: sürgősségi kormányrendelettel kell újraalapítani a katolikus gimnáziumot
Sürgősségi kormányrendelettel kellene újralapítani a marosvásárhelyi katolikus gimnáziumot Kelemen Hunor szerint. Az RMDSZ elnöke többek között erről beszélt a Maszolnak adott interjúban, amelyben a közigazgatási törvény anyanyelvhasználatot bővítő módosításai elfogadásának esélyeiről, a centenáriumról tett kijelentéseinek visszhangjáról és a román-magyar párbeszéd lehetőségeiről is kérdeztük.
- A bukaresti parlament szerdán nyilatkozatban ítélte el az ukrán oktatási törvényt. Az egyöntetűen megszavazott állásfoglalásban felszólítják Kijevet, hogy az oktatási törvényt igazítsa a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának és az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezményének előírásaihoz. De hát amint az RMDSZ árnyékjelentéseiből kiderül, Románia sem tartja be maradéktalanul ezeket az egyezményeket. Nincs itt ellentmondás?
- A chartával kapcsolatosan érdemes néhány dolgot egészen pontosan látni, mert másképpen nem lehet megérteni a történetet. Ez egy menü jellegű dokumentum, és a tagállamoknak a ratifikáláskor válogathatnak, hogy mi vállalnak el. Mindenik esetnél van három alpont, fokozat, és ha a tagállam a gyengébb fokozatot választja, akkor az egy teljesen más kötelezettséget jelent a részéről, mint azok esetében, akik az erősebb fokozatú megoldást fogadják el. Romániában egy olyan pillanatban sikerült ratifikálni a chartát, amikor a politikai osztály nagy többsége elfogadta az erősebb változatokat, és a menüből nagyon sokat választott. Ukrajna ehhez képest egy gyengébb fokozatot ratifikált, és csak ezt lehet számon kérni rajta. Persze, amit Ukrajna ratifikált, az még mindig megakadályozná egy ilyen, nyelvi jogokat korlátozó oktatási törvénynek az elfogadását, ha betartaná az egyezményt. De fontos ez, mert amikor én Románián számon kérem a nyelvi chartának az alkalmazását, akkor egészen mást kérek számon, mint Ukrajna esetében.
A parlamentben szerdán elfogadott dokumentumot több szempontból is fontosnak tartom. Az egyik szempont nyilván az, hogy megszületett, és fontos, hogy Románia is részt vegyen ebben az állásfoglalási hullámban, ami térségben elindult, mert jelentős román kisebbség él ott. Ugyanakkor egy jó alkalom arra, hogy Románia szembesüljön a saját kettős beszédével. Ezt mi a parlamentben is a szerdai hozzászólásunkban világossá tettük: gyakorlatilag ők most azzal találkoztak a saját nemzettársaik, az Ukrajnában, Bukovinában élő románok esetében, mint amit mi sokszor számon kérünk rajtuk a nyelvi jogokat illetően. Akkor hiteles egy állam ilyen szempontból is, ha nem használ kettős mércét, amikor a saját területén élő, és amikor a más ország területén élő kisebbségekről van szó. És talán ez egy jó alkalom arra, hogy a román politikusoknak egy része ezen elgondolkodjon. Nem hiszem azt, hogy most ettől hirtelen mindenki megvilágosodik és abbahagyja a kettős beszédet, de biztos lesznek olyanok, akik elgondolkodnak.
. Lát esélyt erre az önvizsgálatra a román politikai osztály részéről?
- Nem azt mondom, hogy látok esélyt, de ez egy jó alkalom, hogy legalább azok, akik nem elvakultan magyarellenesek és nem zsigeri gyűlölet mozgatja őket a kisebbségek ellen, elgondolkozzanak azon, hogy íme: van egy olyan helyzet, amikor nekik is a román kisebbségekkel kapcsolatosan erősebb álláspontot kell képviselni. Persze, jó lenne, ha Románia erőteljesebb nemzetpolitikát érvényesítene akár az ukrajnai, akár a szerbiai, Timok-völgyi román közösség felé. A Timoc-völgyi románokkal beszéltem, jártam a közösségükben, és az ukrajnai románok képviselőivel is talákoztam évekkel ezelőtt. Elmondták: gyakran úgy érzik, hogy őket a román állam leírta, a román politika nem foglalkozik velük. Néha küldenek egy-egy tankönyvcsomagot, bizonyos értelemben ilyen szempontból apróságnak tekinthető nyelvkönyveket, és ezzel ők letudják a problémát. Ezt ezek a román közösségek nem tartják kielégítőnek. Az ukrajnai fejlemények miatt elképzelhető, hogy ezt a román álláspontot fölülvizsgálják.
Az is fontos, hogy Németh Zsolt kezdeményezésére a román delegáció vezetője is elfogadta, hogy az Európai Tanács közgyűlésén együtt lépjenek föl az októberi ülésszakon, és együtt fogalmazzanak meg álláspontot, együtt kérjenek vitát az ukrajnai oktatási törvényről. Szóval, ha nehezen is, de van egy olyan téma, és pontosan a kisebbségvédelem, ahol a román és a magyar kormány, vagy a román és a magyar politika, parlament, közgyűlési képviselők együtt tudnak föllépni. Ez fontos, mert ebben a pillanatban a román-magyar viszony azért sok sebből vérzik, és ha kisebbségpolitikában együtt lépnek föl, akkor minden bizonyára a bizalmatlanságokból is le lehet valamennyit dolgozni.
- Az ukrán oktatási törvény már foglalkoztatta a romániai döntéshozókat, amikor Liviu Dragnea PSD-elnök kijelentette, hogy túl korainak tartja az anyanyelv-használati küszöb csökkentését a közigazgatásban. Az RMDSZ törvényhozási prioritásainak listáján az elsők közt szerepelt ez a jogszabály-módosítás. Ezek szerint kénytelen lesz a szövetség lemondani róla?
- Nem mondunk le róla, ez egy rosszul feltett kérdés. Ha valaki azt hiszi, hogy ha egy román politikus nyilatkozik valamit, akkor lemondunk a törvénykezdeményezéseinkről, törekvéseinkről, akkor szerintem leegyszerűsíti, lebutítja, és teljes mértékben kontextustól függetlené próbálja tenni ezt a kérdést. A kontextushoz tartozik, hogy miért nyilatkozta ezt Liviu Dragnea, hogy mi történt az elmúlt hónapokban, hogy mi volt júliusban. Az is benne van a képben, hogy miért lett ez hirtelen aktuális, ki pörgette föl teljesen értelmetlen, manipulatív szándékkal ezt témát a múlt héten. A Nemzeti Liberális Párt, mert a közigazgatási bizottságban erről a törvénytervezetről nem is beszélt senki, de bejelentette az egyik képviselőjük, a frakcióvezető, hogy éhségsztrájkba kezd. Ezen most már az egész ország röhög, mert az éhségsztrájk az ebédtől az uzsonnáig tartott, de akkor mindenki rászállt a témára, mintha már a PSD engedményt tett volna az RMDSZ-nek. Ezt azért tette a PNL, hogy a PSD-t tudják reakcióra késztetni, holott még el sem kezdődött a vita a közigazgatási bizottságban. Az igaz, hogy a munkaügyi bizottságban elfogadták a javaslatunkat, és azt mondják, hogy a testület elfogadta az anyanyelv-használati küszöb lecsökkentését 10 százalékra. Holott júniusban megbeszéltük, hogy 15 százalékos lesz a kompromisszum, június óta pedig nem volt semmiféle tárgyalás erről a kormánypártokkal. Tárgyalás azonban lesz, mert a közigazgatási bizottság ülése előtt le kell ülnünk és meg kell néznünk, hogy erről mit gondol a PSD.
Másrészt pedig azt is látni kell, hogy a parlamentben a kormánypártokon kívül más partner ebben a pillanatban nincs, akivel a törvénytervezeteinkről egyáltalán beszélni lehet. Ha tehát a parlamentben mi a 30 szavazatunk mellé még akarunk negyven akárhány százalékos támogatottságot, valakivel fog kelleni beszélni. Én mindig azt kérdezem azoktól, aki pontosan ismerik, látják, hogy mi van a parlamentben: mit javasolnak nekünk, kivel tárgyaljunk? Ha van egy jó javaslat, én szívesen elfogadom. Ha engem meg tud győzni valaki, hogy Traian Băsescuval vagy Ludovic Orbannal tárgyaljunk azok után, amit mondtak az RMDSZ-ről, én nagyon szívesen tárgyalok velük. Nincsen semmiféle problémám azzal, hogy a román politikában azzal tárgyaljunk, aki a parlamentbe bejutott és megbízatást kapott.
Tehát nem volt tárgyalás a törvénytervezetről a kormánypártokkal, és nem mondtunk le róla. Nem tudom, hogy a PSD-ALDE-nak mi lesz az álláspontja, amikor leülünk erről tárgyalni, és nem gondolom, hogy ma ebben a kérdésben ki lehet mondani a végszót. Egy valamit viszont gondolok erről: most a képviselőháznak első házként el kellene fogadnia egy olyan kompromisszumos megoldást, amelyet mi is jónak tartunk, a román többség is elfogad a parlamentben. És ezt a román társadalom előtt is úgy lehet felmutatni, hogy nem veszítenek, a félelmeiket nem támasztja alá. És abban bárkinek igaza van, mindegy, hogy Klaus Johannis vagy Liviu Dragnea mondja: meg kell próbálni meggyőzni a román társadalomnak a jelentős részét, hogy az elvárásaink iránt nyitott legyen, ne legyen elzárkózó. Ha az ősz folyamán sikerül a képviselőházban egy kompromisszumos jó megoldást elfogadni, akkor még mindig át fog menni a törvény a döntő házhoz, a szenátushoz. Nem vagyok biztos abban, hogy a mostani hangulatban, 2018-ban ezt át lehet vinni. De nincsen baj, mert egyrészt ott nincs hallgatólagos elfogadási határidő, nem szorít a cipő. Másrészt a román politikának 2018-ban kellene egy gesztust tennie, és azt mondania, hogy a nyelvhasználati jogokat bővítem. Ebből nem veszít semmit Románia, erősebb lesz a román társadalom, nő a kohézió, a bizalom, és éppen a századik évfordulón. Ha román politikus lennék, így gondolkodnék, és így érvelnék a román társadalom felé. Ezt javasoltam nekik is: ez lenne a centenárium esztendejében az a gesztus, amit szerintem minden további nélkül a román politika megtehetne. Hogy hogyan fognak dönteni, nem tudom, de engem rettenetesen dühít az, és nem csak engem, hogy bármi történjen ebben az országban, bárki van kormányon, az ellenzék a magyar kártyával veri a kormányoldalnak a fejét. Amikor a PSD volt ellenzékben, akkor a Demokrata Pártnak verték a fejét a MOGYE-vel, most a PSD van kormányon, a liberálisok ellenzékben, és most ők azok, akik a magyar nyelvhasználati jogokkal verik a PSD fejét. Tehát, a legnagyobb probléma az, hogy gyakorlatilag a magyar kártyát, a magyarellenességet, a szélsőséges nacionalizmust és a nem jó értelemben vett patriotizmust használják a belpolitikai harcokban. Nem arról beszélnek, hogy mi legyen az infrastruktúrával, mi legyen a gazdasággal, mi legyen a szociális ellátórendszerrel, mi legyen a egészségüggyel. Erről nekik nincsenek elképzeléseik, egyetlen gondolatuk van, hogy a mikrofontól elüvöltsék, hogy most a PSD-ALDE a hazaáruló, s eladta Erdélyt.
- A katolikus gimnázium diákjainak helyzetét ideiglenesen sikerült kormányzati beavatkozással megoldani. Miért nem lehetett ezt a lépést korábban, már a nyár folyamán megtenni?
- Én nem tartom pozitívnak azt, ami történt. Olyan félelme ugyanis senkinek nem volt, hogy nem fognak valahova iskolába járni a gyerekek a tanévkezdéskor. Azért tartom ezt ideiglenes állapotnak, mert senki nem szűntette meg törvényesen az iskolát, erről bírósági ítélet nem született. A legnagyobb probléma, hogy mégis elfogadta a tanfelügyelőség, tanügyminisztérium, hogy ennek az iskolának nincs jogi személyisége.
- Korábban azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ mielőbb kezdeményezni fogja a katolikus gimnázium újraalapítását. Megvárják, hogy előbb lezáruljanak az iskola jelenlegi peres ügyei?
- A jogászok véleménye megoszlik ebben a kérdésben. Van, aki azt mondja, hogy meg kell várni a végleges bírósági döntést, én meg azt mondom, hogy nem kell megvárni, illetve azokkal a jogászokkal értek egyet, akik azt mondják, hogy nem kell megvárni. Emellett szól több érv. Az egyik az, hogy ezt az iskolát nem szűntette meg még senki jogilag, a másik érv az, hogy ebben a pillanatban ennek az iskolának nincs jogi személyisége. Ilyen körülmények között minden további nélkül el lehet indítani egy iskolaalapítást, más névvel, természetesen, a következő tanévtől. Azt készséggel elismerem, hogy a 2017-2018-as tanévet nem lehet ilyen értelemben újraírni, de a 2018-2019-es tanévtől működhet jogi személyiséggel más néven, a katolikus gimnázium. A dilemma csak az, hogy ezt hogyan érjük el. Én a durvább, a fapadosabb megoldást javasoltam és javaslom a kormánynak, nem a mostani, egyszerűbbnek tűnő megoldást. Az egyszerűnek tűnő megoldás az, amit a törvény lehetővé tesz, és egyszer már belebukott ez az egész történet: önkormányzati határozat, utána tanfelügyelőségi engedély, akkreditálás, és február 25-ig, amíg az iskolahálózatot be kell jelenteni, ezt az egész procedúrát végig lehetne járni. Ez lenne a jelenlegi törvény szerinti logikus, értelmes, decentralizáció jegyében a követhető út. A marosvásárhelyi önkormányzatban ma a többséget tudjuk biztosítani az iskola létrehozásáról szóló határozat elfogadásához, ezt a nyáron elfogadott 3-4 határozattal bizonyítottuk. Jogilag is meg tudjuk pontosan indokolni, föl tudjuk építeni, hogy hogyan kell kinéznie egy ilyen önkormányzati határozatunk. A tapasztalatunk azonban az, hogy mivel ezeket a határozatokat meg lehet támadni, meg is fogják támadni a közigazgatási bíróságon, mert mindig akad olyan Dan Tănasă típusú „őrűlt”, aki ezt megtegye. Ha pedig megtámadják, akkor a bíróság felfüggeszti, és kicsúszunk a határidőkből.
Ezért azt mondtam, hogy egy durvább megoldást kellene átgondolni jogi szempontból, mert politikailag én meg tudom érvelni. Ez egy sürgősségi kormányrendelet lenne, amit nem lehet megtámadni a közigazgatási bíróságon. Ehhez nyilván a tanügyi törvényt is kell módosítani: lehetővé kell tenni, hogy rendkívüli esetben a kormány hozzon létre tanintézményt. Volt már erre precedens: a Spiru Haret egyetem helyzetének rendezését is sürgősségi rendelettel oldotta meg a kormány. Tudom, hogy nem ez a legelegánsabb megoldás, de a közigazgatási bíróságon mindent megtámadnak, és nagyon sokszor veszítünk. Ha pedig nyerünk, akkor már késő, mert kiléptünk a határidőkből. Ezért szerintem ebben a helyzetben, tapasztalataink birtokában, politikailag teljességgel indokolt eszköz a sürgősségi rendelet. A közösség, az egyház a kormánytól várja a megoldást ebben az ügyben. Amúgy erre sok idő nincsen. Az iskolahálózatot a következő tanévre február 25-ig el kell fogadni, és addig jogi személyiséggel rendelkező tanintézményt kell létrehozni. Ha azt várjuk, hogy a jelenlegi peres ügyek lezáruljanak, és csak utána fogunk neki az iskolaalapításnak, az igazságszolgáltatás ütemét ismerve attól tartok, hogy ez akár 2019-ig is elhúzódhat. Másrészt a mostani helyzetet csak ideiglenes, és nagyon gyenge megoldásnak tartom. Ebben az értelemben teljesen jogos a katolikus Státusnak az a döntése, hogy felbontja a szerződést az önkormányzattal az Unirea Főgimnázium befogadásáról.
- A katolikus gimnázium helyzetét összekapcsolva azzal, hogy a munkaügyi szakbizottság kedvezően véleményezte a közigazgatási törvény módosítását, elindultak sajtóspekulációk arról, hogy kormányra készül az RMDSZ. Ezt hogy kommentálja?
- Épületes marhaság ez a spekuláció. Elnézést, ha valakit ezzel a reakciómmal valakit megbántottam, de szó nincs ilyesmiről.
- Egy sajtóbeszélgetésen kijelentette, hogy nem csak az ellenzék, hanem a „mély állam” is érdekelt az RMDSZ elszigetelésében. Nem képzelhető el, hogy a deep state-nek köze van a magyar közösség megbélyegzésére tett kísérletnek, az óriási sajtóvisszhangú „kauflandos videónak”?
- Ez a videó egy buta, primitív provokáció volt. Én azért ennél többre tartom képesnek a deep state-et és azokat az intézményeket, amelyek ilyesmire tehetnek kísérletet.
- Valós román-magyar párbeszéddel bizonyára elejét lehetne venni ezeknek a provokációknak. De a jelek szerint ez a dialógus még a román értelmiségi elittel is nehézségekbe ütközik. Gondolok itt a BBTE rektorának az állásfoglalásaira, illetve az Andrei Pleșuval lefolytatott vitájára a centenáriumról elhangzott kijelentéseiről. Mi az ön szempontjából a tanulsága a román filozófussal folytatott vitának?
- Sok bírálat ért a centenáriummal kapcsolatos kijelentéseim miatt, egyikre sem válaszoltam, csak Andrei Pleșura reagáltam. Nagyon kevés embert figyelt fel arra, ami a mondandóm egyik lényege az interjúban, illetve az interjú megjelenése után a Pleșuval folytatott vitában mondtam. Talán Marius Diaconescu volt az egyetlen, aki azt mondta: „Oké, megöltük, felnégyeltük, kiutasítottuk az országból, elvettük az állampolgárságát, kinyírtuk Kelemen Hunort. De még van valami, amiről még nem beszéltünk, és ami fölött szándékosan vagy véletlenül átsiklottunk. Kelemen egy adott pillanatban azt mondja, hogy párbeszédre van szükség a román és a magyar társadalom között. 2018 után 2019 jön, a centenárium éve után ugyanis nem ér véget a világ: van-e közös jövő? Kelemen párbeszédre hívja a román társadalmat, és mi nem válaszolunk erre. Készek vagyunk mi párbeszédet folytatni a magyarokkal? Van, aki a román társadalom részéről párbeszédet folytasson? Miért nem fogjuk szaván, lássuk, a magyarok készen állnak-e párbeszédre, vagy ezt Kelemen csak úgy bedobta a köztudatba?”
Azt gondolom, hogy túl a nacionalista hisztérián, és túl azon, hogy durva karaktergyilkossággal végigsepertek rajtam és az RMDSZ-en 5-6 héten keresztül, ezt a részét a mondandómnak nem akarták érteni vagy nem vették figyelembe. Ha van néhány ember, aki odafigyel erre, akkor azt hiszem, hogy van egy jó alkalom a párbeszédre. Ugyanis én arra is fel akartam hívni a figyelmet, hogy nincs érdemi dialógus a többség és kisebbség között. Andrei Pleșu érezte ezt, csak kicsit másként közelített hozzá.
Az nem igaz, hogy nem kezdeményeztünk párbeszédet: csak mi kezdeményeztünk. Az autonómiatervezettel például elértük az ingerküszöböt: román egyetemek például bekapcsolódtak az erről szóló vitába, utána azonban ez leült. Később még egy-két témával elértük az ingerküszöböt, de az nem korrekt, hogy mi csak ilyen dolgokkal érjük el az ingerküszöböt, utána egy pár napig akarnak beszélni, utána meg elsikkad a téma, és kapjuk a pofokat. Azt hiszem, ez egy olyan időszak, amikor lehet, hogy provokatív módon, de talán el lehet jutni oda, hogy leüljünk, s elmondjuk egymásnak, hogy mi fáj, beszéljünk a kölcsönös félelmekről. Nem azt mondom, hogy ez holnap, holnapután meg fog történni, de szándékomban áll továbbra is arra biztatni őket, hogy ezt ne spóroljuk meg, ne kíméljük egymást ettől a dialógustól.
Cseke Péter Tamás / maszol.ro

„Karnyújtásnyira az emberektől” – magyar ügyintéző iroda nyílt Kolozsvár szívében
Iroda nyílt Kolozsvár szívében, a Szentegyház (Iuliu Maniu) utca 2. szám alatt, ahol anyanyelvükön fordulhatnak a város lakói az RMDSZ és az Eurotrans Alapítvány munkatársaihoz. Az önkormányzati és városgazdálkodási problémák mellett a magyarországi országgyűlési választáshoz szükséges regisztráció ügyében is segítséget kaphatnak a kolozsvári magyarok a hét öt napján.
A pénteki megnyitón Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke úgy fogalmazott, közös teret álmodtak meg, amelyben mind otthon érezhetik magukat. „A lényeg, hogy karnyújtásnyira legyünk a kolozsvári emberek számára” – fogalmazott a volt alpolgármester.
Önkormányzati ügyekben, közösségi kérdésekben fontos, hogy közel legyenek a döntéshozók azokhoz, akiktől a megbízást kapták. Egy ilyen időszakban, amikor nagy kihívások előtt állunk, ez különösen hangsúllyal bír – mondta el Kelemen Hunor szövetségi elnök.
A következő években három erős tényezőtől függ a sorsunk: az érdekérvényességi képességeinktől, a magyarországi választások eredményeitől és az EU-s reformoktól, amelyek az őshonos kisebbségek védelmét kellene garantálják a Minority SafePacket elfogadva – fogalmazott a politikus.
Az RMDSZ elnöke elmondta azt is, a magyarországi választásokhoz szükséges regisztrációban szintén segíteni fognak a munkatársak. "Nekünk az a fontos, hogy olyan kormánya legyen Magyarországnak, amelyik bebizonyította, hogy a határon túli magyarok érdekeit képviseli. A magyar kormányzó pártokban partnerre leltünk és ezt kívánjuk megtartani. A barátok egymásra számítanak: mi is segítséget kaptunk és segítsége nyújtunk” – jelentette ki.
Beszélt arról is, hogy olyan buta provokációkra lehet még számítani, mint amilyen a miccs-botrány volt, de erős reményre ad okot az, hogy a román részről is sokan képviselték a józanságot az ügy megítélésében.
Nagy Zoltán, az Eurotrans Alapítvány elnöke elmondta, két éve kezdték el a honosítási munkát, Erdélyben húsz irodát működtetve, Erdélyen kívül hármat az országban, összesen nyolcvan munkatárssal. 2015 szeptembertől kezdték el a vidéki kiszállásokat, mert az elmúlt időben megcsappant az érdeklődők száma. Ezen a héten december 18-ig tartó door to door kampányt is indítottak a regisztrációval kapcsolatos információnyújtásért és a Minority SafePack aláírásgyűjtéséért.
Az iroda eggel 9 és délután 6 között tart nyitva. Az RMDSZ és az alapítvány munkatársai mellett az önkormányzati képviselők fogadóóráira is itt lehet ellátogatni. maszol.ro

Kihívások elé nézünk
A romániai magyarságnak érdeke, hogy továbbra is olyan kormány irányítsa Magyarországot, amely bizonyította: nemzetpolitikai víziójában és a mindennapi gyakorlatban fontos teret foglalnak el az erdélyi magyarok – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tegnap Kolozsváron, ahol magyar nyelvű ügyintéző irodát nyitottak.
Kijelentette: az RMDSZ partnerre lelt a Fidesz–KDNP-ben, és tovább szeretnék erősíteni ezt a partnerséget. Kifejtette: kihívásokkal teli időszak elé néznek, hiszen a következő években legalább három fontos tényezőtől függ, hogy miként tudja érvényesíteni érdekeit a romániai magyarság: a román centenáriumtól, a magyarországi választások kimenetelétől, és az európai uniós reformoktól. A politikus szerint az őshonos kisebbségek helyzetének orvoslása uniós feladat kellene legyen, nem csak tagállami hatáskör. Szerinte Románia fél attól, hogy a kisebbségi kérdés kikerüljön hatásköréből, erre utal, hogy beperelte az Európai Bizottságot a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés miatt. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kelemen Hunor: Érdekünk, hogy továbbra is olyan kormány irányítsa Magyarországot, amely számára fontosak az erdélyi magyarok
A romániai magyarságnak az az érdeke, hogy továbbra is olyan kormány irányítsa Magyarországot, amely bizonyította: nemzetpolitikai víziójában és a mindennapi gyakorlatban fontos teret foglalnak el az erdélyi magyarok – jelentette ki Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke.
Az RMDSZ elnöke pénteken Kolozsváron beszélt erről azon az eseményen, amelyen magyar nyelvű ügyintéző irodát nyitottak a kincses város Főterén. Kijelentette: az RMDSZ partnerre lelt a Fidesz–KDNP-ben, és tovább szeretnék erősíteni ezt a partnerséget. Az eseményről az RMDSZ tájékoztató hírlevele számolt be. Az RMDSZ elnöke rámutatott: régi álma és vágya volt a szövetségnek, hogy Kolozsvár belvárosában is legyen egy olyan hely, ahova betérhetnek ügyeiket intézni a magyar emberek. Az RMDSZ kolozsvári szervezete és az Eurotrans Alapítvány új közösségi terében segítenek a magyarországi választásokra való regisztrációban is. Kelemen Hunor kifejtette: kihívásokkal teli időszak elé néznek, hiszen a következő években legalább három fontos tényezőtől függ, hogy miként tudja érvényesíteni érdekeit a romániai magyarság. A politikus utalt a román Ókirályságnak a politikai értelemben vett Erdéllyel való egyesülésének, vagyis Nagy-Románia létrejöttének jövő évben sorra kerülő századik évfordulójára, a magyarországi választások kimenetelére, valamint az európai uniós reformokra. Úgy vélte, az Európai Unió reformja során az őshonos kisebbségeknek növelniük kell befolyásukat, hogy helyzetük orvoslása uniós feladat is legyen, ne csak tagállami hatáskör. Úgy vélte, Románia fél attól, hogy a kisebbségi kérdés kikerüljön hatásköréből, erre utal szerinte, hogy Bukarest beperelte az Európai Bizottságot a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés bejegyzése miatt. Nagy Zoltán, az Eurotrans Alapítvány elnöke közölte: immár tízfős központi csapat és további hetven személy segít a könnyített honosítás megszerzésében. Az alapítványhoz két év alatt 27 ezer honosítási dosszié került, de több mint 45 ezer emberrel vették fel a kapcsolatot, és 3300 vidéki kiszállásuk volt. MTI; Nyugati Jelen (Arad)

Közelebb hozzák a döntéshozókat a kolozsvári magyarokhoz
Anyanyelvükön kérhetnek és kaphatnak ezentúl tanácsot és segítséget önkormányzati ügyekben, városgazdálkodási és közösségi kérdésekben a kolozsvári magyarok a ma délelőtt megnyitott ügyintéző irodában. Az RMDSZ és az Eurotrans Alapítvány által megálmodott közösségi tér az egyik Státus-palotában, a Szentegyház utca 2. szám alatt lelt otthonra. A munkatársak aláírásokat gyűjtenek majd a Minority SafePack európai polgári kezdeményezéshez, konkrét segítséget nyújtanak a jövő évi magyarországi országgyűlési választásokat megelőző regisztrációban, de az egyszerűsített honosítási eljárás lebonyolításában is. Az elkövetkező időszakban az erdélyi magyarok helyzetét érdekérvényesítési képességeik, a Minority SafePack sorsa és a magyarországi választások eredményei határozzák meg – hangsúlyozta a megnyitón Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. Horváth Anna, a szövetség kolozsvári szervezetének elnöke úgy fogalmazott, a lényeg az, hogy biztos pontként „karnyújtásnyira legyünk a magyar emberektől.”
„Azt szeretném, hogy ez a Szentegyház utca 2. szám alatti iroda biztos pont legyen a kolozsvári magyarok életében” – hangsúlyozta a kolozsvári magyar ügyintéző iroda megnyitóján Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke. Mint mondta, amikor az Eurotrans Alapítvány és az RMDSZ kolozsvári szervezete a közösségi tér létrehozását eltervezte, szempontnak tekintette, hogy „karnyújtásnyira legyenek” az emberektől. Emlékeztetett, a tavalyi választási kampányban a tanácsosjelöltek az ígérték, „szoros kapcsolatban” maradnak a kolozsváriakkal, ezt a célt is szolgálná ez az iroda. Ennek megfelelően az RMDSZ önkormányzati tisztségviselői rögzített időpontokban fogadóórákat tartanak majd itt, illetve tematikus rendezvényeket is szerveznek majd, amelyekre olyan szakértőket hívnak meg, akik specifikus kérdéskörökben, például a belvárosi homlokzatfelújítások kapcsán tanácsokkal, javaslatokkal szolgálhatnak.
Egy ilyen kihívásokkal teli időszakban különös hangsúllyal bír az, hogy az önkormányzati döntéshozók közel legyenek azokhoz, akiktől a megbízást kapták – emelte ki Kelemen Hunor szövetségi elnök. Úgy vélte, a személyes találkozásokat semmivel sem lehet pótolni, az ügyintéző iroda pedig közelebb hozza az embereket az RMDSZ-hez is. Az elkövetkező éveken a romániai magyarok érdekérvényesítési képességét jelentős mértékben meghatározza majd a magyarországi választások kimenetele, az Európai Unió reformja, amelynek során növelniük kell a befolyásukat az őshonos kisebbségeknek is, hogy jogaik védelme uniós feladat is legyen – fejtette ki. Kelemen szerint „rossz üzenet” az, hogy Románia megtámadta az Európai Unió Bíróságán az Európai Bizottságot a Minority SafePack bejegyzése miatt. „Azt mutatja, az ország fél attól, hogy a kisebbségi kérdés kikerüljön a nemzetállami hatáskörből” – állapította meg. Az RMDSZ és a FUEN által kezdeményezett, európai kisebbségügyi javaslatcsomag kiterjed a szabad anyanyelv- és szimbólumhasználatra, az egyenlő bánásmódra, a nemzeti kisebbségi kultúrák megőrzésére is. „Én optimista vagyok, már nyertünk pert a SafePack kapcsán az uniós bíróságon, ezt is meg fogjuk nyerni, az egymillió aláírás pedig össze fog gyűlni” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Említést tett arról, hogy 2018-ban, a gyulafehérvári nyilatkozat centenáriumi évében a romániai magyar közösség „erős és buta” provokációkra számíthat, erre utal a legutóbbi, székelyudvarhelyi magyarellenes hisztériakeltési kísérlet is. Mindamellett reményre ad okot, hogy a román társadalomban a józanságot képviselő hangok is megszólaltak, ezekre a továbbiakban oda kell figyelni – állapította meg. Meggyőződéssel jelentette ki, hogy a szövetségnek a feszültségek közepette is „egyenesen kell beszélnie”, az erdélyi magyarok elvárásait pontosan megfogalmaznia. Hangsúlyozta: az RMDSZ-nek le kell fordítania az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban leírt ígéreteket a 21. század jogi nyelvezetére, el kell mondania, hogy az elmúlt évszázadban milyen értékeket adtak hozzá a romániai magyarok a társadalomhoz, hogyan járultak hozzá a modern Románia kialakulásához, és nem fogadják el, hogy másodrangú állampolgárokként kezeljék őket.
Szót ejtett az RMDSZ elnöke arról is, hogy az elmúlt években partnerre lelt a Magyarországon kormányzó Fidesz-KDNP pártszövetségben, és ezt a partnerséget erősíteni szeretnék a továbbiakban is. „Az az érdekünk, hogy továbbra is olyan kormány irányítsa Magyarországot, amely bebizonyította, nemzetpolitikai víziójában és a mindennapi gyakorlatban egyaránt fontos helyet foglalnak el az erdélyi magyarok” – hangsúlyozta. Ennek megfelelően, a most megnyitott iroda munkatársai segítséggel szolgálnak a magyarországi választásokat megelőző regisztráció lebonyolításában is. Jó munkát kívánt a munkatársaknak, azt, hogy ebben a közösségi térben mindig megértést és nyitottságot tapasztaljanak a magyar emberek.
Az Eurotrans Alapítvány elnöke, Nagy Zoltán beszámolt arról, hogy a magyar állammal kötött együttműködési szerződés alapján két éve kezdték el az egyszerűsített honosítási eljárás lebonyolításával kapcsolatos munkát: Erdélyben húsz irodát működtetnek, Erdélyen kívül hármat, Bákóban, Bukarestben és Galacon, összesen nyolcvan munkatárssal. Mivel azt tapasztalták, hogy a kezdeti érdeklődést követően megcsappant a honosítottak száma, a munkatársak 2015 szeptemberétől vidéki kiszállásokra is járnak. Mindmáig 3200 ilyen kiszállás volt, illetve 640 konzuli napot szerveztek, 40 ezer ember honosításához járultak hozzá az elmúlt két év alatt. Rövidesen elindul a háromhónapos door to doorkampány is a regisztrációval kapcsolatos információnyújtás érdekében és a Minority SafePack aláírásgyűjtéséért.
Zay Éva / Szabadság (Kolozsvár)

Magyarország támogatja Románia OECD-tagságát
Magyarország támogatja Románia felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD), miután Liviu Dragnea, a PSD elnöke ígéretet tett a marosvásárhelyi iskolahelyzet megoldására - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton az MTI-vel. Mint írta, a párt vezetője telefonon egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnökkel, a Fidesz elnökével, ennek során tett ígéretet Liviu Dragnea a helyzet megoldására. Jelezte: a döntésről konzultáltak Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével is. A Maros megyei tanfelügyelőség szeptember elején függesztette fel a római katolikus iskola működését. Az intézkedés következtében a magyar kormány bejelentette, a tanintézet jogi státusának megszűnte miatt vétót emel Románia OECD-csatlakozása ellen. A korrupcióellenes ügyészség tavaly októberben kezdte vizsgálni a Római Katolikus Teológiai Líceum 2014-es létrehozásának körülményeit, és csütörtökön emelt vádat ez ügyben Stefan Somesan volt főtanfelügyelő és Tamási Zsolt volt iskolaigazgató ellen. Transindex.ro

Megoldást ígérnek (Marosvásárhelyi iskolaügy)
Liviu Dragnea, a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt elnöke szombaton tudatta: arról biztosította Orbán Viktort, Magyarország miniszterelnökét, hogy Románia megoldja a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium helyzetét. Cserébe Magyarország támogatja Románia OECD-tagságát.
Dragnea telefonon egyeztetett a magyar kormányfővel, s két dologban állapodtak meg: Románia megoldja a marosvásárhelyi iskola helyzetét, Magyarország pedig ismét támogatni fogja Románia felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD), ami a román külpolitika egyik fő célkitűzése. Dragnea közölte: elmagyarázta Orbán Viktornak, hogy a marosvásárhelyi helyzet egy bírósági ítélet nyomán állt elő, és nincs szó a katolikus egyház vagy a magyar kisebbség elleni támadásról. Hozzátette: a román hatóságok kötelessége, hogy gyors, törvényes és tartós megoldást találjanak az iskola helyzetére. „Megígértem, hogy megtaláljuk ezt a megoldást” – mondta Liviu Dragnea. A szociáldemokrata pártelnök szerint Orbán Viktor értékelte a román fél párbeszédre való hajlandóságát, és megígérte, hogy Magyarország támogatni fogja Románi felvételét az OECD-be. Dragnea nem pontosította, hogy konkrétan mi lesz a megoldás. A két politikus közötti telefonbeszélgetést követően Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere úgy nyilatkozott: országa támogatja Románia felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe. Jelezte: a döntésről konzultáltak Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével is. Kelemen Hunor úgy véli, a román kormánynak sürgősségi rendelettel kellene ismét megalapítania az iskolát, különben nincs garancia arra, hogy a tanintézmény elkezdheti működését a 2018–2019-es tanévtől. A Maros megyei tanfelügyelőség szeptember elején felfüggesztette a magyar tannyelvű katolikus iskola működését. Az intézkedés következtében a magyar kormány bejelentette, a tanintézet jogi státusának megszűnte miatt vétót emel Románia OECD-csatlakozása ellen. A korrupcióellenes ügyészség tavaly októberben kezdte vizsgálni a Római Katolikus Gimnázium 2014-es létrehozásának körülményeit, és csütörtökön emelt vádat ez ügyben Ştefan Someşan volt főtanfelügyelő és Tamási Zsolt volt iskolaigazgató ellen. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)