Ponta: hétfőtől tárgyalunk az RMDSZ-el
Megkérdőjelezhetetlen győzelmet aratott a román Szociál-Liberális Szövetség (USL), amit az ellenzék is elismer – jelentette ki Victor Ponta, az USL társelnöke a vasárnapi romániai parlamenti választások után. Bejelentette azt is, hogy beszélt telefonon Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével, és megállapodtak, hogy hétfőtől tárgyalásokat kezdenek egy kétharmados alkotmánymódosító parlamenti többség kialakításáról. Az ARD abban bízik, hogy a választások végleges eredménye szerint meghaladják a 20 százalékot. A Központi Választási Iroda által közölt végleges részvételi adatok szerint a szavazásra jogosult állampolgárok 41,72 százaléka járult az urnák elé.
Megkérdőjelezhetetlen győzelmet aratott a román Szociál-liberális Szövetség (USL), amit az ellenzék is elismer – jelentette ki Victor Ponta, az USL társelnöke a vasárnapi romániai parlamenti választások után.
Ponta szerint a választók akarata „példátlanul egyértelmű és világos” volt, így az USL abszolút többséget szerzett. Ponta jelezte, hogy felelősséggel viszonyul majd az ellenzékhez, amelyet tisztelni fog.
Bejelentette azt is, hogy beszélt telefonon Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével, és megállapodtak, hogy hétfőtől tárgyalásokat kezdenek egy kétharmados alkotmánymódosító parlamenti többség kialakításáról, amely képes végrehajtani a reformokat. Később egy televíziós nyilatkozatban hozzátette, hogy beszélt már erről az USL másik két társelnökével, a liberális Crin Antonescuval és a konzervatív Daniel Constantinnal.
Megegyeztek, hogy szövetséget alkotnak az RMDSZ-szel, amellyel sokszor voltak szövetségesek és ellenfelek egyaránt, de amely „egy jelentős romániai nemzeti kisebbséget képvisel”. Ponta szerint Kelemen Hunor megerősítette, hogy az RMDSZ részt akar venni az USL által alakított „parlamenti és kormányzati” többségben, amely kétharmados többséggel rendelkezik majd.
Crin Antonescu szerint az USL „elsöprő győzelme” a Băsescu-rezsim végleges legyőzését jelenti.
A román ellenzéki, jobbközép Igaz Románia Szövetség (ARD) abban bízik, hogy a vasárnapi parlamenti választások végleges eredménye szerint meghaladják a 20 százalékot – jelentette ki urnazárást követően Vasile Blaga, az ARD társelnöke.
A szövetség legnagyobb erejét alkotó, Traian Băsescu államfőt támogató Demokrata Liberális Párt (PDL) elnökeként is megszólaló Blaga arra biztatta a szavazókörzetekben lévő embereiket, hogy kövessék figyelemmel a szavazatszámlálást.
Blaga reméli, hogy a szövetség meghaladja a 20 százalékot, hiszen az exit pollok szerint az ARD a voksok 18-21 százalékát kapta. „Ez nem diadalmas eredmény, hiszen azt a célt tűztük ki, hogy 20 százalék fölé kerüljünk, és meggyőződésem, hogy végül sikerül ezt teljesíteni” – mondta Blaga.
A román központi választási iroda által közölt végleges részvételi adatok szerint a vasárnapi választáson a szavazásra jogosult állampolgárok 41,72 százaléka járult az urnák elé.
Krónika (Kolozsvár)

Az RMDSZ nyert a székelyföldi magyar többségű kerületekben
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) párhuzamos szavazatszámlálása szerint a szövetség jelöltjei győztek azokban a székelyföldi, magyar többségű választókerületekben, amelyekben az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) az alternatív parlamenti küszöb átlépéséhez szükséges győzelmeket remélhette.
Debreczeni Hajnal, az RMDSZ elnökének sajtótanácsosa az MTI-nek elmondta, a 90-95 százalékos feldolgozottságú adatok jelzik, hogy a székelyföldi választókerületek többségében fölényes győzelmet aratott az RMDSZ jelöltje.
Hargita megyében négy képviselői és két szenátori választókerületben behozhatatlan előnyre tett szert a szövetség jelöltje. Köztük Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a felscsíki körzetben a szavazatok több mint 80 százalékát szerezte meg.
Az RMDSZ párhuzamos szavazatszámlálása szerint hasonlóan jól szerepeltek a szövetség Kovászna megyei jelöltjei is. Az újonc Klárik László szenátorjelölt több mint kétszer annyi szavazatot kapott választókerületében, mint Toró T. Tibor, az EMNP elnöke. Presztízscsatát nyert Markó Attila is, a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása miatt nem jogerősen három év börtönbüntetésre ítélt államtitkár is, a Mikó-ügy miatt a nyáron két hónapon át tüntető Sánta Imre bikfalvi lelkésszel szemben.
Krónika (Kolozsvár)

Izsák Balázs nyílt levele Kelemen Hunornak, az RMDSZ szövetségi elnökének
Tisztelt Elnök Úr!
Lezajlottak a parlamenti választások, és az RMDSZ ismét képviselethez jutott Románia parlamentjében, mi több kormányzati részvételre készül Bukarestben. Ez nagyon jó lehetőséget kínál Önöknek, hogy a választási kampányban tett ígéreteket valóra váltsák. Az Önök részvétele a kormányzásban a kétharmados többségű törvények elfogadásához szükséges. Engedje meg, hogy emlékeztessem, Székelyföld autonómia statútumának elfogadása egy ilyen kétharmados többséget igényel. Üdvözölve az RMDSZ választási eredményeit, a Székely Nemzeti Tanács nevében arra kérem Önöket, hogy tegyék kormányzati részvételük feltételévé Székelyföld területi autonómiáját.
Ennek az autonómiának egyik eleme a magyar nyelv hivatalossá tétele Székelyföldön, úgy ahogy azt a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés 2010. március 12-én Sepsiszentgyörgyön elfogadott határozata is kimondja:
„1. A magyar nyelv hivatalos nyelv Székelyföldön, jogállása azonos az állam hivatalos nyelvével. 2. Székelyföld minden polgárának joga van szabadon, azonos feltételek mellett használni szóban és írásban mindkét nyelvet.”
Elégedetten állapítottuk meg, hogy Ön a választási kampányban hasonló nyilatkozatot tett: „a magyar nyelvet hivatalossá akarjuk tenni ott, ahol a magyarok tömbben élnek.” Ezek után természetes, logikus és jogos elvárás, hogy az RMDSZ csak olyan kormánykoalícióban vegyen részt, amely programjába foglalja a magyar nyelv hivatalossá tételét Székelyföldön. Románia regionális újrafelosztása Ön szerint, de szerintünk is, „kitörési pontot jelenthet az autonómiatörekvéseinknek”. Ez a közös nézőpont tölt el bizakodással, hogy az RMDSZ képviselői és szenátorai készek Románia parlamentje elé terjeszteni a nyolc székely székből – semmiképp sem három megyéből – álló Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó, a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott törvénytervezetet.
Befejezésül a lehetséges együttműködésről szólnék az európai polgári kezdeményezés ügyében. Bízom abban, hogy az RMDSZ támogatni fogja a sajátos hagyományokat, nemzeti, nyelvi, kulturális sajátosságot őrző európai régiók érdekében elindított polgári kezdeményezésünket, amint mi is készek vagyunk támogatni az RMDSZ tervezetét, amint az elkészül, és esetleges bejegyzése a romániai magyarság érdekeit fogja szolgálni.
Bízom abban, hogy a fentiekről kétoldalú, személyes megbeszélést is tudunk folytatni, amelyet nagyon régóta szorgalmazok, és amely elől, a választások végeztével, remélhetőleg minden akadály/aggály elhárult.
Áldott ünnepeket és sikeres újesztendőt kívánok Önnek és az RMDSZ minden képviselőjének és szenátorának. Marosvásárhely 2012. december 11.
Izsák Balázs
A Székely Nemzeti Tanács elnöke
Erdély.ma

A proteszt szavazatokkal győzött az USL
Interjú Zsigmond Csilla politológussal
– Victor Ponta PSD-elnök még a választások estéjén arról nyilatkozott, számít az RMDSZ-re az elkövetkező négy évben. A bejelentést Kelemen Hunor szövetségi elnök üdvözölte. Hamarosan kiderült, az RMDSZ megkeresése koalíciós feszültségekhez vezetett az USL-ben. Egyes vélemények szerint a PSD a magyarok szövetségével liberális partnereit akarja „kordában tartani”.
– Az RMDSZ-szel való együttműködés deklarált célja az alkotmányozó többség kialakítása, az USL parlamenti és kormánytöbbsége ugyanis nem kérdéses. A mandátum-visszaosztás következtében az USL egyedül is elérheti a kétharmados többséget. Ez esetben, az RMDSZ-szel folytatott esetleges koalíciós tárgyalásoknak hosszabb távú céljai is lehetnek, mint a pillanatnyi alkotmányozó többség. A liberális párt prominens képviselői közül többen is kritizálták ezt a lehetőséget, az RMDSZ kormányzati részvétele koalíciós feszültségeket szülhet az USL-n belül. Annál is inkább, mivel mind az USL politikusai, mind holdudvaruk a hosszú ellenzéki regnálás után fontos pozíciókat remél, aminek más szereplővel történő „fölösleges megosztása” tovább élezheti a koalíciós konfliktusokat. Ami pedig az RMDSZ-t illeti, az RMDSZ üdvözölte ezt az ajánlatot, de tekintettel arra, hogy a szövetség ezúttal nem jelenti a mérleg nyelvét, tehát gyengébb az alkupozíciója, nehezebbé teszi majd a kormánykoalíciós tárgyalásokat. Kérdés ugyanis, mennyire tudja az RMDSZ érvényesíteni érdekeit, mennyire tud a számára sarkalatos kérdésekben kompromisszumot elérni, hol a határ, ami az USL-vel való egyezkedések alkalmával bevállalható.
– Milyen jövőt jósol az USL-nek? Ha a Băsescu menesztése jelentette „kohéziós erő” egyszercsak megszűnik, mivé lesz a Szociálliberális Szövetség? Kormányváltásoktól, koalíciós válságoktól teli újabb négy év elé nézünk?
– Valóban rendhagyó képződménynek számít egy szociáldemokrata és egy jobboldali politikai formáció koalíciója. A két ellenzékbe szorult párt szövetkezése ésszerű megoldásnak tűnt, mint választási szövetség, de egy ennyire kétpólusú, más programmal rendelkező, más választói réteget megszólító párt együttműködése nem lehet hosszú távú. Az USL valószínűleg legfennebb a 2014-es elnökválasztásokig tart ki, nagy kérdés ugyanis, hogy akkor a PSD felsorakozik-e a liberálisok elnökjelöltje, Crin Antonescu mögé, vagy inkább saját jelölttel fut neki az elnökválasztásoknak. Egy esetleges korábbi koalíciós szakítás a PNL-ben is érdekes folyamatokat eredményezhet, átrajzolhatja a párton belüli erőviszonyokat.
Ezek a választási eredmények azt is jelzik, a politikai hitelesség hosszú távon kifizetődő lenne, egyelőre azonban egyik politikai alakulat sem ezzel szerzi meg választói bizalmát. Az USL-t sem az általa képviselt értékrend, alternatíva, hanem a proteszt szavazatok juttatták hatalomra, ezúttal sem valamilyen értékek mentén, hanem valami ellenébe történt az állásfoglalás. És abban az esetben, ha nem sikerül rövid időn belül eredményeket produkálnia, ugyanúgy népszerűségét és hitelét veszti, mint a korábbi kormánykoalíció, hiszen ugyanúgy, az elégedetlenség szülte ezt a nagyarányú győzelmet is, nem a politikai programja melletti elköteleződés. És ez a magyarázat Dan Diaconescu néppártjának sikerére is. A szavazatok 14 százalékát megszerző párt a maga kivitelezhetetlen, paradox programjával meghatározó parlamenti erővé nőtte ki magát. A választó csalódottsága a hitelét eljátszott politikusokban ilyen populista hullámot eredményez.
– Hogyan látja az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt teljesítményét a vasárnapi választáson?
– Az EMNP teljesítménye egyértelműen szerényebb, mint amit célként megfogalmazott. A néppárt kampányát a „6+3”-ra építette, vagyis arra, hogy ha eléri az alternatív küszöböt, bejut az RMDSZ mellett a parlamentbe. Ilyen szempontból messze alulteljesítettek. Természetesen, meg lehet úgy is közelíteni a választási eredményeket, hogy a néppártra adott szavazatok nem számítanak „elveszett szavazatoknak”, hiszen azok mögött emberek állnak, mint ahogy azt megfogalmazták az EMNP politikusai, parlamenti mandátumot azonban ezek a szavazatok nem eredményeznek. Ezt pedig, véleményem szerint, egyértelművé kellett volna tenni a választók előtt, vállalni, hogy a 6+3 igencsak merész cél, és kimondani, hogy milyen következményei lehetnek annak, amennyiben nem sikerül elérniük az alternatív választási küszöböt.
Ami pedig az RMDSZ-t illeti, a szövetség meghaladta az ötszázalékos parlamenti bejutási küszöböt. Ha erre nem kerül sor, és az alternatív küszöbbel jut be, az óriási presztízsveszteséget jelentett volna számára. Ennek ellenére nem gondolom, hogy az RMDSZ maradéktalanul elégedett lehet az eredménnyel, hiszen nemcsak arányaiban, hanem számszerűen is kevesebb szavazatot kapott, mint a 2008-as parlamenti választások során (nem beszélve a helyhatósági választásokról), nem sikerült átlagon felül mobilizálnia, megszólítania közösségét. Úgy vélem, elérkezett a két párt számára az idő, hogy reálisan szembenézzenek eredményeikkel, célkitűzéseikkel, problémáikkal, a nagyarányú választói passzivitással, a politikától való elfordulással, mert ezeket nem lehet folyamatosan a másik hibáztatásával magyarázni. Olyan megtisztulási folyamatra lenne szükség, amely a szembenézés mellett, új alapokra helyezné a romániai magyar–magyar együttműködést. És amely a politikai hitelességre, felelősségvállalásra épül, így hosszabb távon megteremtheti a politikai bizalmat is.
Sz. K.
Szabadság (Kolozsvár)

Kelemen Hunor: Minden erdélyi magyart képviselünk
"A Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelöltjei 12 képviselői és hat szenátori körzetben a szavazatok abszolút többségével megnyerték a versenyt" – jelentette ki hétfőn délelőtt Csíkszeredában Kelemen Hunor szövetségi elnök. Hozzátette, a megyei, valamint az országos visszaosztásból további mandátumokra számít a szövetség.
Az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke, Borboly Csaba, Tánczos Barna szenátor és Korodi Attila képviselő is részt vett a csíkszeredai sajtótájékoztatón, ahol a részeredményeket foglalták össze.
"Az RMDSZ a részeredmények ismeretében hatalmas felelősséget érez a magyar választók iránt. Köszönjük a bizalmat, nekik köszönhető, hogy a szövetség átlépte az 5 százalékos küszöböt, és bejutott a parlamentbe. Köszönetet mondok ugyanakkor az RMDSZ megyei szervezeteinek, polgármestereinknek, tanácsosainknak, a kampánystáboknak, mindenkinek, aki az elmúlt hónapban segített" – mondott köszönetet Kelemen Hunor. A szövetség elnöke ugyanakkor hangsúlyozta, nehéz időszak előtt áll Románia. "Komoly, megfontolt és felelős politikai magatartásra lesz szükség. Az RMDSZ a jogállam megerősítését, az alkotmány módosítását, a kiszámítható gazdasági növekedést, a munkahelyteremtést, az európai integráció folytatását és a kisebbségi jogkörök bővítését tartja szem előtt" – jelentette ki Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke figyelemreméltó gesztusnak nevezte Victor Ponta miniszterelnök ajánlatát a szövetségnek. "Értékelem Victor Ponta együtt- kormányzásra vonatkozó ajánlatát. Ez azt jelenti, hogy a román pártok előtt is világos, a magyarság érdekérvényesítő szervezete az RMDSZ, és a magyar közösség érdekeit kormányzati szinten is meg kell jeleníteni. Egyelőre keressük az együttműködés lehetőségét, a döntést azonban a Szövetségi Képviselők Tanácsa fogadja el" – szögezte le Kelemen Hunor.
A parlamenti választások kampányáról elmondta, ez volt az elmúlt 23 év legnehezebbike. "Minden olyan próbálkozás, amely a szövetség meggyengítésére irányult, kudarccal zárult. Azonban látnunk kell azt is, hogy lesznek olyan választókerületek Szatmár vagy Bihar megyében, ahol az ötven plusz egyes többség, a parlamenti mandátum néhány szavazaton bukik el. Az EMNP megtévesztő kampánya és a rossz időjárási viszonyok egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a romániai magyarok kisebb számban mentek el szavazni, bebizonyosodott, amit már az önkormányzati választások óta mondunk: a magyar-magyar verseny nem mobilizál, nem hozza vissza a bizonytalanokat. Ugyanakkor kiemelkedő a Hargita megyei választók magas részvétele, amelyet a Kovászna és a Maros megyei követ" – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök.
"Az RMDSZ-en belül a legjobb szervezeti modell a csíki területi szervezeté" – jelentette ki Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának és az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke. Mint kifejtette, előzetes adataik alapján a megyében Csíkban volt a legnagyobb részvételi arány, átlagban 49%-os. A tanácselnök külön méltatta a meghívottként jelen lévő Pál Pétert, Csíkszentlélek polgármesterét, mert a településen volt a legmagasabb részvételi arány a térséghez és a megyéhez is viszonyítva: 69,5 százalék. "Ha mindenütt ilyen arányban mentek volna el szavazni a magyarok, akkor az RMDSZ ma 9-10 százalékos parlamenti erő lehetne" – mondta Borboly Csaba, gratulálva a csíki jelölteknek és kampánycsapatuknak. Gratulált a gyergyószéki és udvarhelyszéki területi szervezeteknek, településeknek is, mert az ő kiváló eredményeikre is szükség volt ahhoz, hogy Hargita megye választási részvétel tekintetében Erdélyben az első, és országosan a 11. legyen. Szerinte a Hargita megyei részvétel jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a szövetség átlépte a parlamenti küszöböt.
"Az RMDSZ az önkormányzatokra épül, hiszen ha jól dolgoznak a szövetség polgármesterei, helyi tanácsosai, az az országos választások eredményein is meglátszik" – hangsúlyozta Borboly Csaba. Hozzátette: ami a más megyékben elért eredményeket illeti, azokat elemezni kell, és amelyik szervezet gyengén mozgósított, ott segíteni kell.
"Ma nem a győzelemről, hanem a felelősségről kell beszélnünk, illetve az előttünk álló feladatról. Bízom benne, hogy el tudjuk végezni a ránk bízott munkát, és négy év múlva eredményes csapattal állunk a választók elé" – jelentette ki Tánczos Barna, az RMDSZ győztes csíki szenátorjelöltje.
"December 9-én Csíkvidék ismét megmutatta, elég erős ahhoz, hogy saját maga döntsön jövőjéről. Falvaink, városaink lakói a hideg és a havazás ellenére olyan magas számban járultak a szavazóurnák elé, mint egy verőfényes nyári napon. Köszönöm mindenkinek, aki úgy érezte, nem hagyja, hogy mások döntsenek az életéről. Külön köszönöm az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének a munkáját, amelynek hatékonysága ma is megmutatkozott. Az itt elvégzett szervezeti munka példaértékű kell legyen Erdély más vidékein is. Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete nem harminc nappal ezelőtt, még csak nem is fél évvel ezelőtt, hanem ennél sokkal korábban fogott neki tudatosan építkezni, készülni a választásra" – hangsúlyozta Korodi Attila, az RMDSZ parlamenti képviselője.
Népújság (Marosvásárhely)

Ha az RMDSZ koalícióra lép az USL-vel, …
A választási eredmények azt mutatják, hogy az Erdélyi Magyar Néppártnak ilyen alacsony részvétel mellett is sikerült megtartania, sőt növelnie támogatottságát – vélekedett Szilágyi Zsolt alelnök a választások után megtartott első néppárti sajtótájékoztatón. 
Hozzáfűzte: ez a növekvő tendencia optimizmusra és bizakodásra ad okot a jövőt illetően.
Sajnálatos, hogy a magyar részvétel a választásokon nem lett magasabb a román részvételnél, ami a néppárti alelnök szerint annak is betudható, hogy az RMDSZ félelemkampányt folytatott. Szilágyi mindezek ellenére gratulált az RMDSZ-nek, akikre a Néppárt – mint mondotta – a kampány folyamán nem ellenfélként, hanem versenytársként tekintett. Azzal kapcsolatosan, hogy a Néppártnak nem sikerült teljesíteni az úgynevezett „6-3-as” alternatív küszöböt, Szilágyi elmondta: a kampány folyamán mindvégig azt hangsúlyozták, hogy esély van arra, hogy ennek teljesítésével két magyar párt jut be a parlamentbe, és sajnos ez nem valósult meg. Mindez azt mutatja, hogy a Néppárt által kitűzött céloknak – a föderalizmusnak és az autonómiának – ennyi a támogatottsága. A magyarság, mint ahogy ezt jó előre tudni lehetett, nem maradt képviselet nélkül, hiába próbálták egyesek a kampány során ezt a téveszmét fenntartani. Mindezek függvényében elmondható: nem volt hiábavaló a Néppárt indulása, már csak azért sem, mert ezáltal sikerült az autonómia és a föderalizmus gondolatát országos szinten is a köztudatba vinni.  Szilágyi reményét fejezte ki, hogy ez az alkotmánymódosításkor is érvényesülni fog.
Az is szóba került, hogy a választások napján számos törvénysértés és csalási kísérlet történt, s bár ezek valószínűleg nem változtatják meg számottevően a végeredményt, a Néppárt folyamodványt nyújtott be a választási irodákhoz ezek tisztázása végett.
Zatykó Gyula néppárti alelnök a sajtótájékoztatón fontosnak tartotta cáfolni: a Néppártra adott szavazatok nem „vesztek el”, és nem számítanak román jelöltekre leadott voksnak. Véleménye szerint az emberek nem személyek, hanem eszmék mellett foglalnak állást, amikor szavaznak. A Néppártra leadott szavazatok, az autonómia és a föderalizmus mellett leadott szavazatoknak számítanak – tette hozzá, és örömét fejezte ki, hogy ez a tendencia, növekvést mutat.
Arra a kérdésre, hogy mit szólnak ahhoz, hogy az RMDSZ máris az USL-vel való együttműködésről tárgyal, a néppárti alelnökök kifejtették: nem lepte meg őket mindez. Már hetekkel ezelőtt tudni lehetett, hogy Kelemen Hunor és Victor Ponta titkos tárgyalásokat folytatnak. Szilágyi Zsolt úgy vélekedett: az erdélyi magyarok a Traian Băsescu államelnök leváltására irányuló referendumkor megmutatták, hogy az USL ellen vannak. Ha az RMDSZ koalícióra lép velük, akkor az erdélyi magyar emberek óhaja ellen tesz – jelentette ki Szilágyi. Ugyanakkor kiemelte: ha az RMDSZ ismét kormányra kerül, azt várja el a szövetségtől, hogy tartsa be választási ígéreteit. „Fontos, hogy az alkotmánymódosítás során ne fogadjon el olyat, ami némi kozmetikázással ugyanazt a központosított, korrupt, autonómiát tagadó nemzetállami rendszert tartja fenn, mint eddig" – hangzott el. Zatykó a kérdésre válaszolva elmondta: az RMDSZ-nek az egypárti arrogancia helyett mérlegelnie kellene az eredményeket, és be kellene látnia, hogy hosszabb távon nincs más járható út, csak az összefogás, egy olyan koalícióban, amelyben egyik fél sem adja fel identitását.
Az Erdélyi Magyar Néppárt partiumi sajtószolgálata
Nyugati Jelen (Arad)

Eltérően értékelik a magyar versenyt a politikai szervezetek vezetői
Eltérően értékelték az erdélyi magyar politikai szervezetek vezetői a vasárnapi parlamenti választások magyar vonatkozású eredményeit, valamint a két magyar politikai szervezet közti verseny mozgósító hatását. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az elmúlt 23 év legnehezebbikének nevezte a vasárnapi megmérettetést. Toró T. Tibor EMNP-elnök úgy véli, az alig egyéves néppárt eredményei azt mutatják, a szervezettel és támogatóival a továbbiakban is számolni kell, a szervezetet nem lehet szőnyeg alá söpörni. Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke úgy értékelte, az eredmények világosan üzennek.
„Minden olyan próbálkozás, amely a szövetség meggyengítésére irányult, kudarccal zárult. Azonban látnunk kell azt is, hogy lesznek olyan választókerületek Szatmár vagy Bihar megyében, ahol az abszolút többség, a parlamenti mandátum néhány szavazaton bukik el – jegyezte meg az RMDSZ elnöke. – Az RMDSZ nem ötszázalékos szervezet, hanem a romániai magyar közösség képviselője.”
A szövetségi elnök továbbá úgy értékelte, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megtévesztő kampánya és a rossz időjárási viszonyok egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a romániai magyarság kisebb számban járult az urnákhoz, mint néhány évvel korábban. „Bebizonyosodott az, amit már az önkormányzati választások óta mondunk: a magyar–magyar verseny nem mobilizál, nem hozza vissza a bizonytalanokat” – hangsúlyozta tegnap Kelemen Hunor szövetségi elnök.
Toró T. Tibor EMNP-elnök úgy véli, az alig egyéves néppárt eredményei azt mutatják, a szervezettel és támogatóival a továbbiakban is számolni kell, a szervezetet nem lehet szőnyeg alá söpörni. Toró továbbá visszautasította az RMDSZ háromszéki szervezetének vádját, miszerint Orbaiszéken a néppárt miatt nem lesz magyar képviselő, hiszen, mint fogalmazott, Orbaiszék és Bodzavidék körzetében soha nem volt magyar képviselő, az RMDSZ nem elveszítette, hanem nem nyerte meg a választást abban a körzetben.
Az alacsony részvételről szólva úgy értékelte, jobb lett volna, ha az RMDSZ nem negatív kampányt folytat, hanem közösen mobilizálják a választókat a magyar részvétel növelése érdekében. A negatív kampány ellenére a magyar–magyar verseny végsősoron valóban mobilizált, bár nem olyan mértékben, ahogyan azt akarták volna. A pártelnök szerint a néppártra adott szavazatok nem vesztek el.
„Minden voks mögött emberek vannak, akik hisznek az autonómián és a föderalizmuson alapuló programban, ők úgy gondolják, elérhető célok ezek a romániai magyarság számára – mondta. – Nem sikerült a 6:3, de a parlamenti képviselet nem az egyetlen eszköz egy párt számára; az elkövetkezőkben a feladatunk megszervezni önmagunkat, ugyanakkor az olyan fontos kérdésekben, mint az alkotmánymódosítás, régióátszervezés, területi-közigazgatási reform, hallatni fogjuk véleményünket, mozgósítunk, az utcákat és tereket elfoglalva, mint ahogy az autonómiatüntetéskor is.”
Az RMDSZ és a Szociálliberális Unió (USL) közti lehetséges együttműködés kapcsán elmondta, a szövetség bebizonyíthatja, mennyire veszi komolyan saját ígéreteit. „Szurkolunk az RMDSZ-nek, hogy tudjanak fontos eredményeket elérni a magyarság számára fontos kérdésekben” – mondta Toró. Az RMDSZ-szel való együttműködésről úgy nyilatkozott, a néppárt meg tud egyezni a szervezettel stratégiai célokban, amelyek a magyarság közös érdekeit szolgálják, de nem az a megoldás, hogy a néppárt visszatér az RMDSZ-be, mert az emberek  már nem akarnak egypártrendszerről hallani. Az együttműködés formájáról Toró még nem tudott nyilatkozni, azonban leszögezte, prioritás az MPP-vel való kollaborálás is.
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke úgy értékelte, az eredmények világosan üzennek, hiszen a két párt együtt sem ért el annyi szavazatot, mint négy éve az RMDSZ egymaga, ami a pártelnök szerint azt jelenti, hogy a versenyt elutasították a szavazópolgárok. „Ennek tükrében ismételten fel kell hívnunk a figyelmet: új struktúrára van szükség, hogy a romániai magyarság arányainak megfelelően képviselve legyen a parlamentben. A pluralizmus biztosítása nem veszélyeztetheti a nemzeti érdekérvényesítést. Ezért javasoltuk korábban is a magyar szövetség felállítását, erre kell elmozdulnunk a jövőben” – szögezte le a polgári párt elnöke, aki úgy értékeli, az MPP jól döntött, hogy távol maradt a vasárnapi megmérettetéstől. „Felelős döntést hoztunk, amikor az önös érdekek fölé tudtuk helyezni a nemzeti érdeket” – mondta Biró. 
Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár)

Vádaskodva békülne az RMDSZ
Háromszéken fölényesen győzött az RMDSZ a vasárnapi parlamenti választásokon. Három képviselői és két szenátori helyet nyertek el jelöltjeik, de a negyedik mandátum elvesztéséért továbbra is az EMNP-t okolják.
Tamás Sándor megyei RMDSZ-elnök szerint a néppártiak becsapták a választókat, és „jobb, ha meghúzzák magukat”, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi elnök osztja ugyan Tamás Sándor véleményét (a becsapást illetően), de úgy véli, „mától fehér lappal kell mindenkinek kezdenie”, a következő hetekben, hónapokban az a feladatuk, hogy „valahogy elvarrják” ezeket a rossz ügyeket, és megpróbáljanak „olyan konstrukciót kitalálni, amely nem hozza többé ilyen helyzetbe a magyarokat”. Győzelem ide vagy oda, Tamás Sándor elég indulatosan kezdte az RMDSZ választási eredményeinek kiértékelését, felidézte, a kampány zárásakor igaza volt, a Néppárt egyetlen körzetben sem végzett első helyen, „szédítették hónapokon keresztül az embereket”, és „az alkalmi kis politikus (Sánta Imre – szerk. megj.) most előlépett politikai elemzővé”, pedig igenis, az EMNP-nek köszönhető, hogy 22 év után most sem sikerült magyar képviselői helyet szerezni Orbaiszéken. Tamás Sándor kitartott álláspontja mellett annak dacára, hogy a számok mást mondanak: az RMDSZ-es Thiesz János 6162 szavazatot kapott, az EMNP jelöltjére, Szakács Zoltánra 654-en voksoltak, még ha az összes érvénytelen voksot (525) hozzáadjuk, akkor is csak 7341 szavazat jön ki, ami kevesebb, mint a körzetben leadott érvényes szavazatok (14 796) fele. Az RMDSZ vezetői szerint azonban a Néppárt a hibás, ha másért nem, azért, mert nem mozgósítottak Nagyborosnyón, a megyében itt volt ugyanis a legalacsonyabb, alig 20 százalékos a részvételi arány. A „legszorosabb” küzdelem  Sepsiszentgyörgyön dúlt, itt valamivel több, mint 500 szavazaton múlott, hogy Markó Attila megszerezte a többséget. A szavazatok 52,6 százalékát kapta, Sánta Imre 19,85 százalékot. A sepsiszéki-erdővidéki szenátori körzetben Klárik Lászlóra a szavazók 56,6 százaléka voksolt, Toró T. Tiborra, a Néppárt elnökére 19,6 százalék. Az erdővidéki-sepsiszéki képviselői körzetben 59,8 százalék Márton Árpádra szavazott, 19,2 százalék a néppárti Derzsi Sámuelre. A megye másik szenátori körzetében Olosz Gergely diadalmaskodott 61,8 százalékkal, Kovács István állatorvos 11,1 százalékot szerzett, Kézdiszéken Fejér László Ödön lesz a képviselő, a szavazók 74,55 százalékának támogatását élvezi, míg ellenfele, Johann Taierling 15,6 százalékot kapott. Az RMDSZ-nek vélhetően majdnem ugyanannyi képviselője, szenátora lesz, mint eddig, de sokkal nagyobb parlamentben, így kisebb erőt képvisel majd, és érdekérvényesítési képessége is csökken. Ennek azonban nem annyira a Néppárt, mint inkább a román politikai helyzet az oka – fejtette ki Antal Árpád. Ugyanakkor az természetes, hogy Kelemen Hunor azonnal válaszolt Victor Pontának, „semmi rossz nincs abban, hogy tárgyalunk” – fejtegette, s hozzáfűzte, „nekünk az a jó, ha bele tudunk szólni a dolgokba”. Tamás Sándor hangsúlyozta, „egyik pártba sem vagyunk szerelmesek, de érdekeink vannak, egyrészt a magyar közösség jogainak bővítése, másrészt településeink, Székelyföld fejlesztése”. Ha ezt bármelyik demokratikus párt felvállalja, akkor „igen, koalícióra kell lépni”. Mindketten hangsúlyozták, a tárgyalások nagymértékben függnek attól, hány százalékot szerez a Szociál-Liberális Szövetség (USL), szüksége lesz-e az RMDSZ-re, hogy meglegyen az alkotmányozó többsége. Tamás Sándor leszögezte: Inkább kormányon szeretné tudni az RMDSZ-t, mint ellenzékben.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Megőrizte parlamenti súlyát a magyar közösség
18 képviselői és 9 szenátori körzetben nyert mandátumot az RMDSZ – jelentette be kedden Kolozsváron Kovács Péter főtikár, majd hozzátette: Székelyföldön, a szórványban, illetve az etnikai szempontból vegyes vidéken is sikerült megőrizni a súlyunkat.
Az országos kosárból újra képviselői mandátuma van Temes megyének, ahonnan Molnár Zsolt, az RMDSZ legfiatalabb, 29 éves képviselője jutott be a Parlamentbe. Máramaros megyében megmaradt a magyar képviselet, a következő négy évben Bónis István látja el a képviseletet. Kolozs megyei magyarság visszaszerezte a szenátori mandátumát László Attila személyében. Vesztességként lehet elkönyvelni Arad és Brassó megyét, illetve egy Maros megyei szenátori mandátumot. Az RMDSZ 27 fős parlamenti csoportja a következő: Bihar: Cseke Attila, képviselő Szabó Ödön, képviselő Biró Rozália, szenátor Hargita megye: Antal István, képviselő Kelemen Hunor, képviselő Korodi Attila, képviselő Moldován József képviselő Tánczos Barna, szenátor Verestóy Attila, szenátor Kolozs: Máté András, képviselő László Attila, szenátor Kovászna: Fejér László Ödön, képviselő Markó Attila, képviselő Márton Árpád, képviselő Klárik László, szenátor Olosz Gergely, szenátor Maros: Borbély László, képviselő Kelemen Atilla, képviselő Kerekes Károly, képviselő Markó Béla, szenátor Máramaros: Bónis István, képviselő Szatmár: Kereskényi Gábor, képviselő Erdei-Dolóczki István, képviselő Pataki Csaba, szenátor Szilágy: Seres Dénes, képviselő Végh Sándor, szenátor Temes: Molnár Zsolt, képviselő rmdsz.ro
Erdély.ma

Huszonhét magyar a parlamentben, Frunda György nem jutott be
A szavazatok százszázalékos feldolgozottsága ismeretében az RMDSZ 27 törvényhozói mandátumot szerzett az új parlamentben, néggyel kevesebbet, mint a 2008-as parlamenti választásokon – közölte a Krónikával Kovács Péter főtitkár. A szavazatok visszaosztását követően kiderült, a szövetség kilenc szenátori mandátumot nyert, akárcsak 2008-ban, a képviselőházban pedig 18-at, ami néggyel kevesebb a legutóbbi törvényhozási megmérettetéshez képest. Nem jutott szenátori mandátumhoz Frunda György, az RMDSZ egyik legismertebb politikusa, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagja.
Frunda György 23 év után nem tudott újabb szenátori mandátumot szerezni
Frunda 39,86 százalékot szerzett az egyes számú Maros megyei választókerületben, megelőzve a Szociálliberális Unió (USL) színeiben induló kihívóját, Ştefan Someşant (34,7), ám az eredmény nem bizonyult elegendőnek. Ezzel szemben a marosvásárhelyi Kerekes Károly folytathatja képviselői munkáját a szövetség színeiben.
Kolozs megye négy év kihagyás után ismét szenátori mandátumot szerzett László Attila volt kolozsvári alpolgármester révén, míg a kalotaszegi választókerületben induló Máté András továbbra is képviselőként dolgozhat a törvényhozásban.
Temes megye szintén négy év szünet után jutott képviselői mandátumhoz a 29 éves Molnár Zsolt révén, aki a 2-es számú választói kerületben a szavazatok 4,71 százalékát kapta meg. Molnár az RMDSZ legfiatalabb képviselőjeként dolgozhat a következő négy évben.
Szintén tegnap derült ki, hogy Erdei Doloczki István (Szatmár megye), Szabó Ödön (Bihar) és Bónis István (Máramaros) is képviselő mandátumhoz jutott a visszaosztást követően. Az RMDSZ parlamenti csoportját továbbá Végh Sándor (Szilágy megye) és Pataki Csaba (Szatmár) egészíti ki. Arad és Brassó megyének viszont nem lesz parlamenti képviselete.
Amint arról beszámoltunk, tizennyolc RMDSZ-es jelöltnek sikerült abszolút győzelmet szereznie a választókerületében, így „első körben” parlamenti mandátumot nyertek. Cseke Attila (Bihar megye), Antal István, Kelemen Hunor, Korodi Attila, Moldován József (Hargita megye), Fejér László Ödön, Markó Attila, Márton Árpád (Kovászna megye) Borbély László, Kelemen Atilla (Maros megye), Kereskényi Gábor (Szatmár megye) és Seres Dénes (Szilágy megye) képviselői mandátumhoz jutottak a szavazatok legalább felének begyűjtésével.
A választói kerületben aratott győzelemmel Biró Rozália (Bihar megye), Tánczos Barna, Verestóy Attila (Hargita megye), Klárik László, Olosz Gergely (Kovászna megye) és Markó Béla (Maros megye) szenátori székhez jutott. Kovács Péter főtitkár egyébként tegnap úgy nyilatkozott, a végeredmények azt mutatják, az urnákhoz járuló romániai magyarok 88,81 százaléka az RMDSZ-nek szavazott bizalmat.
Hangsúlyozta: az eredmény értékét növeli, hogy ez egyértelműen meghaladja a tavaszi önkormányzati választások során a szövetségre leadott magyar szavazatok arányát. 428 608 magyar választóból 47 955-en (11,19 százalék) pecsételtek az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) képviselőjelöltjeire, a szenátorjelöltek esetében a 447 291 magyar szavazóból 58 764-en (13,14 százalék) támogatták az alakulat jelöltjeit.
Az RMDSZ képviselőjelöltjei 380 653 választó bizalmát nyerték el (88,81), ugyanakkor 388 527-en (86,86) tartották fontosnak, hogy a szövetség szenátorjelöltjei jelenítsék meg érdekeiket a törvényhozás felső házában – tájékoztatott Kovács Péter.
Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár)

Biztos befutók a Székelyföldön, bizonytalan képviselet Belső-Erdélyben
Elsöprő győzelmet szerzett az RMDSZ a Székelyföldön a vasárnapi parlamenti választásokon, míg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a legtöbb helyen nem tudta felülmúlni a júniusi helyhatósági választásokon elért eredményt.
Hargita: két szenátor, négy képviselő
Hargita megyében a hét mandátumból hatot szerzett meg a szövetség, a legeredményesebben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerepelt, aki körzetében a voksok 79,4 százalékát kapta. A végleges adatok szerint Hargita megyében a szenátusi listákon az RMDSZ 83 097 szavazatot kapott a 116 410-ből, az EMNP szenátorjelöltjeire 17 749-en szavaztak. Verestóy Attila a szavazatok 68 százalékával elnyerte a hetedik szenátori mandátumát, Tánczos Barna (első portrénkon) pedig első ízben képviselheti a hargitaiakat a bukaresti felsőházban, miután megszerezte a szavazatok 75 százalékát.
A képviselőházi listákon is az RMDSZ szerzett többséget, a 116 084 szavazatból 82 814-et kapott, az EMNP második helyen végzett 17 069 szavazattal, míg a Szociálliberális Szövetség harmadik lett 10 683 vokssal.
Az első körzetben Korodi Attila győzött 73 százalékkal, a volt környezetvédelmi miniszter így második képviselői mandátumát kezdheti el. A legjobb eredményt Hargita megyében Kelemen Hunor érte el, az RMDSZ elnöke a szavazók 79,4 százalékának a bizalmát nyerte el, és ezzel megkezdheti negyedik képviselői mandátumát. Az RMDSZ-es Antal István a voksok 73,8 százalékát kapta, így újabb négy évet tölthet a képviselőházban, amelynek 1992 óta tagja. Moldován József volt távközlési államtitkárnak a polgárok 79,14 százaléka szavazott bizalmat. A többségben románok által lakott képviselői körzetben Mircea Duşa belügyminiszter lett az első a szavazatok 47,47 százalékával, a második helyezett, az RMDSZ-es Mik József 31,2 százalékot szerzett, a körzetben az országos visszaosztás során dől el, ki lesz a képviselő.
Tánczos Barna a Krónikának elmondta, az eredmények azt tükrözik, hogy a székelyföldi emberek megbíznak az RMDSZ-ben, és ez nagy felelősséget ró a szövetség politikusaira, akiknek azokat is képviselniük kell, akik nem a szövetségre szavaztak. „Remélem, lesz bennünk bölcsesség, hogy ne a vitát keressük, hanem mindazt, ami összeköt. A következő négy évben nem megosztjuk, hanem megerősítjük a magyar képviseletet” – mondta Tánczos. Papp Előd, az EMNP szenátorjelöltje szerint a néppártnak Hargita megyében sikerült növelnie a szavazatok számát, jobban szerepelt, mint az önkormányzati választásokon. Bár a 6:3-as alternatív küszöböt nem sikerült teljesíteni, stabilizálódott a párt. „Tisztességesen szerepeltünk, megyünk tovább!” – összegzett Papp Előd.
Orbaiszék elveszett
Háromszéken hat parlamenti mandátumból ötöt szerzett meg az RMDSZ. A Kovászna Megyei Választási Iroda végleges adatai szerint a szövetség megőrizte azokat a mandátumokat, amelyeket az elmúlt négy évben is RMDSZ-es politikusok töltöttek be, az orbaiszéki körzetben azonban nem sikerült győzni. A végleges eredmények szerint a Sepsiszék–Erdővidék szenátori körzetben az RMDSZ-es Klárik László volt megyemenedzser lett az első 21 314 szavazattal, a szavazók 56,6 százalékának a bizalmát szerezte meg és egyben első parlamenti mandátumát.
Vetélytársa, Toró T. Tibor EMNP-elnök 7367 voksot (19,57 százalék) kapott. A Felsőháromszék–Bodzavidék szenátori körzetben Olosz Gergely 19 711 szavazattal, 61,79 százalékkal győzött, az EMNP-s Kovács István 3540 szavazattal a harmadik helyre került, Marius Obreja USL-jelölt mögé. Sepsiszentgyörgyöt Markó Attila (második portrénkon) képviseli a következő négy évben a parlament alsóházában, a volt kisebbségügyi államtitkárnak 11 297-en, azaz a választópolgárok 52,6 százaléka szavazott bizalmat.
A Mikó-ügy másik szereplője, Sánta Imre bikfalvi lelkész 4255 szavazatot (19,82 százalék) kapott. Az Erdővidék–Alsóháromszék körzetben Márton Árpád újrázott 59,8 százalékkal, vagyis 9875 vokssal, ebben a körzetben 3169-en (19,19%) pecsételtek az EMNP-s Derzsi Sámuelre. Felsőháromszékről az RMDSZ színeiben megméretkező Fejér László Ödön vállalkozó (harmadik portrénkon) 13 018 szavazattal (74,5%) veheti át első képviselői mandátumát, a néppártos Johann Taierling 2734 szavazatot (15,65%) szerzett.
A szavazatok újraosztásával dől el, hogy ki képviseli a képviselőházban Orbaiszék–Bodzavidék lakóit a következő négy évben, ebben a körzetben ugyanis egyetlen jelölt sem kapta meg a voksok több mint felét, az RMDSZ-es Thiesz János 41,64 százalékos támogatottságot szerzett, Szakács Zoltán, a néppárt jelöltje mindössze 654 szavazatot kapott,  az újraosztás után dől el, melyik román jelölt jut mandátumhoz. Sánta Imre, az EMNP sepsiszentgyörgyi képviselőjelöltje lapunk kérdésére úgy értékelte, az RMDSZ hitelrombolása elbizonytalanította a választókat, és a néppártnak sem sikerült megfelelően mozgósítania őket.
„Le kell vonni a következtetést, új akciótervet kell kidolgozni!” – mondta Sánta, aki torzításnak és bűnbakkeresésnek minősítette, hogy az RMDSZ a néppártot okolja azért, hogy nem sikerült megszereznie az orbaiszéki mandátumot. Az RMDSZ háromszéki vezetői egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat fogalmaztak meg a választások tárgyában, míg Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester tiszta lappal kezdené újra, Tamás Sándor tanácselnök azt üzeni a néppártnak: „húzzák meg magukat!”
Antal hangsúlyozta, Sepsiszentgyörgyön 400 szavazaton múlott, hogy Markó Attila megszerezte a többséget, ha nem így történik, román képviselő lett volna. Emlékeztetett a választások éjszakáján mondott nyilatkozatára, miszerint „a néppárt megérdemelne két nagy pofont”, hozzátéve: a hangsúly azon volt, hogy családban kell elintézni a nézeteltéréseket, és többet nem szabad olyan helyzetbe hozni az erdélyi magyarokat, hogy két magyar alakulat közül kelljen választaniuk.
Bizonytalanság Marosban
Az RMDSZ elégedett lehet a Maros megyei eredményekkel – jelentette ki az alakulat megyei elnöke, Kelemen Attila, aki viszonylag kényelmesen nyert saját, magyar többségű képviselői választókerületében. Hasonló győzelmet aratott Markó Béla szenátorjelölt és Borbély László képviselőjelölt is, akik a szavazatok 66, illetve 73 százalékkal nyerték a választásokat. Bár a lista élén végeztek, sem a szenátori bársonyszékért versenybe szálló Frunda Györgynek, sem a hetedik képviselői mandátumára pályázó Kerekes Károlynak nem sikerült megszerezniük a leadott voksok több mint felét. A szövetség egyik legtapasztaltabb politikusának számító Frunda György, aki saját elvárásaihoz képest lényegesen gyengébben szerepelt, a támogatók kevesebb mint 40 százalékát tudhatja maga mögött.
„Remélem, hogy elnyerem a szenátori helyet” – bizakodott, majd megvallotta, hogy nagyon örül a magyar jobboldal kudarcának. „Van bennem egy kis káröröm: nem sikerült nekik!” – jelentette ki, hozzáfűzvén, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) egyetlen célja az RMDSZ elgáncsolása volt. Frundához hasonlóan már csak a visszaosztás lutrijában bízhat Kerekes Károly is, akit a szavazók 44 százaléka támogatott. Utóbbi a város magyar többségű körzetében indult, ott, ahol négy évvel ezelőtt Borbély László a szavazatok több mint felét megszerezte. Az RMDSZ vezetői szerint, amennyiben Kerekes nem szerez újabb mandátumot, a felelősség a néppártot terheli, hiszen a két magyar jelölt összesen megszerezte a szavazatok több mint 50 százalékát.
Kerekes Károly ellenjelöltje, Portik Vilmos, aki egyben az EMNP Maros megyei elnöke is, úgy véli, ha nem indult volna a választásokon, az nem azt jelenti, hogy a nemzeti oldal elkötelezett szavazóbázisa az RMDSZ politikusát támogatta volna. Annak ellenére, hogy Marosvásárhelyen a néppárt közel kétszer annyi voksot szerzett, mint a nyári helyhatósági választásokon, Portik szerint át kell értékelni az eredményeket, és alapjaiból kell újraépíteni az EMNP Maros megyei szervezetét. „Az alacsony részvételi arány komoly figyelmeztetés a politikum számára. Kiderült, hogy a néppárt még nem tudja megszólítani megfelelőképpen a magyarokat, az RMDSZ már nem tudja” – következtetett az arányokból az EMNP Maros megyei elnöke. Gyengén szerepelt Lokodi Edit Emőke képviselőjelölt is, aki a 36 százalékos támogatottságával a szociáldemokrata Florin Buicu mögött végzett abban a körzetben, melyet 2008-ban az RMDSZ-ből azóta eltávolított Benedek Imre nyert.
Kolozs: Máté reménykedik
Kolozs megyében az RMDSZ a képviselői listákra leadott szavazatok 12,99 százalékát, az EMNP 1,68 százalékát szerezte meg, a szenátori listák esetében ez az arány 13,20, illetve 1,92 százalék. A töredékszavazatok megyei visszaosztását követően egyelőre Máté András Levente képviselői mandátuma tűnik biztosnak. Az országos visszaosztást követően még egy képviselői vagy szenátori helyet kaphat a szövetség – vázolta a lehetséges forgatókönyveket a megyei elnöke. „Ha nem lett volna széthúzás, jobb lehetett volna az eredmény, a másik pártra adott voks a román pártokra adott szavazatnak bizonyult” – mondta Máté András Levente.
Szász Péter, a néppárt szenátorjelöltje ezzel szemben úgy értékelte: „ahhoz képest, hogy a választók érdeklődése rendkívül alacsony volt, előrelépésnek tekinthető az EMNP eredménye”. Elmondta, az EMNP szenátorjelöltjeire összesen 4096-an, míg képviselőjelöltjeire 3687-en voksoltak a megyében. „A választóinktól kapott bizalom felelősséggel is jár, folytatjuk a megkezdett munkát, tovább építkezünk” – nyilatkozta Szász Péter.
Krónika (Kolozsvár)

Tárgyalóasztalhoz ült az USL az RMDSZ-szel
Tárgyalóasztalhoz ültek szerda este a vasárnapi választásokon győztes Szociálliberális Szövetség (USL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetői, de az esetleges kormányzati vagy parlamenti együttműködésről csak azt követően kezdenek érdemi tárgyalásokat, miután Traian Basescu államfő megnevezi miniszterelnök-jelöltjét – közölték egybehangzóan a felek a megbeszélés után. A találkozón jelen voltak a parlamenti helyek kétharmadával rendelkező USL társelnökei, Victor Ponta szociáldemokrata és Crin Antonescu liberális pártelnök. Az RMDSZ-t Kelemen Hunor szövetségi elnök és Borbély László politikai alelnök képviselte.
Ponta nem zárta ki az RMDSZ bevonását a kormányzásba, de távozásakor jelezte, hogy az USL-ben még nem született testületi döntés az RMDSZ-szel való együttműködésről és annak tartalmáról. A miniszterelnök szerint szerdán az USL a parlamenti tisztségek elosztásáról egyeztetett az RMDSZ-szel. A megbeszélésen a másik két parlamenti erő, a jobbközép ARD szövetség, a Dan Diaconescu Néppárt képviselői nem vettek részt.
„Amikor ilyen arányú győzelmet aratsz, akkor bölcsességet és toleranciát kell tanúsítanod: az USL nem egy elnyomó többség és nyitott mind a nemzeti, mind a politikai kisebbségekkel szemben" – hangsúlyozta Ponta. Hozzátette: nem kérte az RMDSZ-től, hogy támogassa miniszterelnöki jelölését, mint mondta, ez akkor merült volna fel, ha az USL nem szerzett volna ekkora többséget.
Kelemen Hunor rámutatott, az RMDSZ természetesnek tartja, hogy az alakítson kormányt, aki megnyerte a választásokat, és mivel Victor Ponta az USL jelöltje, azt is természetesnek tartja, hogy az államfő őt bízza meg kormányalakítással.
„Az a gesztus, amit az USL vezetői tettek, azt jelenti, hogy párbeszédet kívánnak folytatni a magyar kisebbség legitim képviselőivel, RMDSZ-szel, egészen odáig elmenően, hogy a kormányzati szerepvállalás is szóba jöhet" – mondta a találkozó után Kelemen Hunor az MTI-nek.
Az RMDSZ elnöke szerint nem dőlt még el, hogy az RMDSZ kormányon lesz, ellenzékben vagy parlamenti támogatást biztosít az USL-kormánynak, de a magyarság érdeke az, hogy bele tudjon szólni az közösséget is érintő fontos döntésekbe.
„Mi azt szeretnénk, hogy olyan döntések szülessenek a következő esztendőkben, amelyek során figyelembe veszik az erdélyi magyar közösség érdekeit" – mondta az RMDSZ elnöke.
MTI
Erdély.ma

Politikai elszórványosodás
Csökkent a magyarság politikai képviselete, az eddigi 31 helyett a következő 4 évben csak 27 RMDSZ-es honatya lesz, nevezetesen 18 képviselő és 9 szenátor.
Az általános erdélyi fejleményeken túl érdemes szemügyre venni a szórvány politikai képviseletét, vagy pontosabban a vegyes vidék és a szórvány határán lévő megyéket. Az előző ciklusban Arad, Brassó és Máramaros tartozott ezen kategóriába, a választások előtt várható volt, hogy itt lesz a legkeményebb a kihívás a magyarság számára. Kampánykörútja során Kelemen Hunor is megerősítette, hogy a „minden magyar számít” elv alapján a tömbvidék mozgósítása mindenekelőtt az aradi, brassói és máramarosi képviselői mandátumok megtartása szempontjából fontos. Feltételezése szerint a három közül éppen a máramarosi megtartása tűnt a legnehezebbnek, Arad és Brassó egy árnyalattal könnyebbnek nézett ki.
Nos, Arad és Brassó elvesztette politikai képviseletét, Máramaros viszont megtartotta. Sőt, a két hideg zuhany után kellemes meglepetésként Temes megyének is lesz magyar képviselője a parlamentben.
Vonalat húzva azonban, a mérleg nem kimondottan megnyugtató a szórvány határán. Bármennyire is örvendetes a Temes megyei siker, figyelembe kell venni, hogy jó nagy adag szerencsére épül. A megye 35 000-es magyarságától ugyanis nem egészen 6000 (pontosan 5943) szavazat gyűlt össze a képviselőjelöltekre és valamivel több, mint 7000 (7166, amiből 6728 az RMDSZ-re és 438 az EMNP-re) a szenátorjelöltekre. Az arányok nem valami fényesek, az echte szórvány Hunyad megyénél is gyengébb. Utóbbiban a 16 000 magyartól (kevesebb, mint fele Temes megyéhez képest) összesen 4678 szavazat gyűlt össze a képviselőjelöltekre és 5327 a szenátorjelöltekre (5140 az RMDSZ-re és 187 az EMNP-re). 1063 szavazattal Molnár Zsolt a legjobb eredményt érte el a Temes megyei képviselőjelöltek közül, mégis kevesebb szavazatot kapott, mint Takács Aranka Vajdahunyadon – 1243-t, illetve Burján Gergely Déván, 1181-et. Holott a két megye – illetve Temesvár és Vajdahunyad vagy Déva – magyarsága továbbra sem említhető egy napon. Temes feljutása nem annyira a „csapat” pályán mutatott erősségének köszönhető, mintsem a választási rulettnek. Hosszú távon aligha lehet ilyesmire alapozni, bármennyire is örvendetes – ezt hangsúlyozni kell – a bánsági siker.
A végeredmény mégis az, hogy 3 helyett csak 2 szórványbéli képviselő lesz az RMDSZ parlamenti frakciójában, s ezáltal a szórvány politikai súlya tovább gyengül az RMDSZ-en belül a székely tömbvidék és az észak-erdélyi vegyes vidék javára. Aligha a legjobb perspektíva, amikor nyilvánvaló, hogy elsősorban a végeket kell megerősíteni, nem az amúgy is erős belső magot.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)

A parlamenten kívül is az autonómia és a föderalizmus megvalósításáért küzd a Néppárt
Sikeres kampányon van túl az Erdélyi Magyar Néppárt, a parlamenti választások eredményei pedig azt mutatják, hogy a párt támogatottsága 29 százalékkal növekedett. A Néppárt választási szereplését Toró T. Tibor elnök és Szilágyi Zsolt alelnök, kampányfőnök összegezték keddi, kolozsvári sajtótájékoztatójukon.
Egyetlen Néppártra adott voks sem elveszett szavazat, hiszen az országosan összesített 59 ezer voks a föderalizmus és az autonómia ügye melletti tudatos kiállást mutatja – jelentette ki Toró T. Tibor. A pártelnök sikernek ítélte meg, hogy a föderalizmust és az autonómiát sikerült a román politika napirendjére „becsempészni”, a két téma pedig „fontos része lett a romániai közbeszédnek.”
Toró aggodalmát fejezte ki az RMDSZ demobilizáló kampánya miatt. Úgy véli, az RMDSZ-nek „értékelhető” politikai üzenete nem volt, csak a Néppárt jelöltjeinek hiteltelenítésével foglalkozott. Sajnálatosnak nevezte, hogy míg a Néppárt pozitív kommunikációjában két magyar parlamenti párt bejutását tűzte ki célul, addig az RMDSZ „elveszett és románokra adott” szavazatnak minősítette a néppárti voksokat, ami így távolmaradásra ösztönözte a magyarokat. A magyar közösséget nem lenne szabad leszoktatni arról, hogy hallassa a hangját, részt vegyen a közéletben – emelte ki Toró. Az RMDSZ gyakorlatát azért is veszélyesnek minősítette, mert félő, hogy a közeljövőben „döntéseket akarnak kényszeríteni” az erdélyiekre, a székelyekre, az ellenvélemény felmutatásához pedig szükség lesz azokra, akiket elbizonytalanítottak, akik távol maradtak. Az RMDSZ demobilizálása miatt fennáll a veszélye annak, hogy a politikusok hívó szavára kevesen mozdulnak meg, ha a Székelyföldet például háromba akarják osztani az ország régióinak várható átrajzolása során – összegzett a pártelnök.
Toró a lehetséges RMDSZ–USL-koalícióról elmondta: mivel vasárnap este, 25 perccel az urnazárás után, a mandátumok pontos számának ismerete hiányában Victor Ponta máris jelezte, hogy leendő kormányában számít az RMDSZ-re – majd néhány perc után Kelemen Hunor részéről pozitív válasz is érkezett – egyértelműnek látja, hogy a háttérben már korábban „titkos paktum” köttetett. „Amíg románoztak, amíg azzal félemlítették meg a magyar választókat, hogy a ránk adott szavazat a románokra adott szavazat, addig időközben Bukarestben éppen azokkal egyezkedtek, akikkel riogattak: a román kormánypárttal” – mutatott rá Toró T. Tibor.
Toró úgy véli, amennyiben az RMDSZ az alkotmányozó mérleg nyelveként ülhet le a koalíciós tárgyalásokra, érvényesítenie kell kampányígéretét, az autonómia ügyét. A pártelnök szerint ugyanakkor kérdéses, hogy az RMDSZ-es politikusok az „autonómiával a mappájukban” érkeznek-e Bukarestbe tárgyalni, vagy ismét közlik a magyar közösséggel, hogy az önrendelkezés témája „ezúttal sem időszerű”.
Toró T. Tibor ismét sürgette az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum összehívását, majd kérdésre válaszolva elmondta: meglátása szerint „kétpólusú” erdélyi magyar politika körvonalazódik, és a Néppárt „történelmi feladata” a nemzeti és autonómiapárti tábor összefogása.
Igaza volt a Néppártnak, amikor az RMDSZ félelemkampányával szemben azt hangsúlyozta, hogy biztosan lesz magyar képviselet a romániai törvényhozásban, mert az RMDSZ vagy az öt százalékos, vagy 6-3-as alternatív küszöbbel, de bejut a parlamentbe – jelentette ki Szilágyi Zsolt. A kampányfőnök sikeresnek ítélte, hogy a Néppárt közel 60 ezer szavazatot összesített, és a tavaszi önkormányzati választásokhoz képest a 60 százalékról 42 százalékra csökkent részvételi arány ellenére is sikerült növelnie választóinak számát. Összességében a Néppárt 29 százalékkal növelte támogatottságát, míg az RMDSZ 21,73 százalékot veszített a 2012-es helyhatósági választásokon elért eredményéhez képest. A Néppárt kényelmesen teljesítette a párttörvényben rögzített 50 ezres küszöböt, és országos szinten megszerezte a szavazatok 0,79 százalékát, illetve a magyar szavazatok 13,14 százalékát. Egyedül megközelítette az általa és a Magyar Polgári Párt által a nyári helyhatósági választásokon elért eredményt.
„Erre a támogatottságra lehet építeni, ez az eredmény munkát ad nekünk” – fogalmazott Szilágyi. Ismertette: városi környezetben nagyobb a párt támogatottsága, vélekedése szerint ez a nagyobb médiafogyasztás révén sikeresebben eljuttatott politikai üzeneteknek tudható be.
Szilágyi aggasztónak nevezte, hogy félmillió magyar nem ment el szavazni. Úgy véli, a korrupt politikából való kiábrándultság az RMDSZ félelempolitikájával együtt egy passzív magyar közösség kialakulásához vezetett, ami a közeljövőben a hatékony magyar képviselet legnagyobb akadály lehet.
A kampányfőnök felhívta a figyelmet: vasárnap este az RMDSZ sepsiszentgyörgyi kampányközpontjában egy ellopott óriásplakátról kivágták Toró T. Tibor portréját, majd a fekete mágiát idéző módon közszemlére tették és gyertyát gyújtottak előtte. Szilágyi „gusztustalan momentumnak” ítélte az esetet, ami újfent bebizonyította: az RMDSZ-nél nem tudnak méltósággal nyerni. „A győzelemittas alkoholmámor vezetett ide, a tett pedig az emberi élet tiszteletének teljes hiányáról árulkodik” – kommentálta az esetet Szilágyi. A Néppárt bocsánatkérésre szólította fel az RMDSZ elnökét, a kérésre válasz nem érkezett.
Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóközleménye
Nyugati Jelen (Arad)

Beszélgetés Bognár Levente RMDSZ megyei elnökkel
Aradon az élet megy tovább
Tekintve, hogy már ismeretesek a vasárnap lebonyolított parlamenti választások végeredményei, köztük az is, hogy a rendszerváltás óta Arad megyének első ízben nincs RMDSZ-es parlamenti képviselője, az eredmények elemzése, illetve az új helyzetben való politizálás módjának a megvitatása céljából megkerestük Bognár Leventét, az érdekvédelmi szövetség megyei elnökét.
– Valószínűleg a legtöbb ember ismeri a végeredményeket, de nem árt, ha a megyei elnök kommentálja azokat. Mit tart érdemesnek elmondani róluk?
– Mielőtt bármiről is beszélnénk, még egyszer szeretném megköszönni mindazoknak, akik a szavazataikkal támogatták a jelöltjeinket, a szervezetünket, amely iránt a bizalmat a régióban begyűlt legtöbb szavazat bizonyítja. Megalapozott reményünk, hogy a megye magyarsága megőrzi a parlamenti képviseletet, sajnos, nem teljesült. Mivel számos vidéki településről még nem kaptuk meg a pontos kimutatást a Szövetség jelöltjeire leadott szavazatokról, még nem tudtuk elvégezni a megyei pontos kiértékelést. Ezeket az adatokat fontos összevetni a nyáron megtartott helyhatósági választások eredményeivel. Számításunk szerint ugyanis, ha hoztuk volna a megyei tanácselnök-jelöltünkre akkor leadott 13 025 szavazatos eredményt, mindenképp kaptunk volna parlamenti képviselői mandátumot. Ehhez képest, a képviselőinkre a 7 választókörzetben összesen 8319 szavazatot kaptunk.
– Mivel magyarázzák a sikertelenséget?
– Megyei szervezeti szinten elemeztük az okokat: a választás nem megfelelő időpontban, vagyis télen, zord időjárás közepette történt, ami sok embert, főként az időseket otthon tartotta. Másik kérdés, a kiszámíthatatlanul bonyolult visszaosztási rendszer. Mert ugye a PP DD nem érte el az egyetlen képviselői mandátumhoz szükséges 18 721 szavazatot sem, a visszaosztáskor mégis két mandátumot kapott, miközben mi egyet sem. Tehát a jelenlegi választási rendszer egy sor kiszámíthatatlan helyzetet teremt, minek következtében Temes megye a 6000 szavazatával, örömünkre kapott, miközben mi a több mint 8000 voksunkkal nem. Országos szinten a hozzánk hasonló szórványmegyék közül Máramaros kapott, Brassó viszont nem. Hasonló megyei furcsaság, hogy az USL által szerzett 66 ezer szavazattal 1, míg az ARD a 42 ezer szavazatával 2 szenátori mandátumot szerzett. E rendellenességekkel együtt, elmondhatjuk, hogy az Arad megyei magyar szavazatok nem vesztek el, azok valahol az országos kosárba gyűltek, szövetségi mandátummá váltak. Más számítások szerint, ha mintegy 800 szavazattal többet kaptunk volna, talán meglett volna a mandátum.
– Ezzel arra akar utalni, hogy az EMNP által begyűjtött 857 szavazattal meglett volna a mandátum?
– Az EMNP szenátorjelöltjeire begyűlt szavazatoknak a párja nem jelentkezik az RMDSZ képviselőjelöltjeinél, ami azt jelenti, hogy akik a szenátorjelöltjeikre szavaztak, nem támogatták a mi képviselőjelöltjeinket. Ha viszont a mi jelöltjeink helyett másokat támogattak, az rossz hatással volt az eredményünkre.
– Zárjuk le a választási eredményeknek az elemzését, inkább tekintsünk előre. Hogyan tovább?
– Mielőtt továbblépnénk, le kell szögeznünk: a parlamenti képviselet hiánya nem csak országos, hanem helyi szinten is gyengíti a tárgyalási pozícióinkat. Annak mindenképp örülünk, hogy az RMDSZ a törvényhozásban van, nekünk a megyebeli magyarság érdekeinek a minden szinten történő további képviseleti formáit kell felkutatnunk, biztosítanunk. Tehát parlamenti, megyei, illetve helyi szinten is támogatnunk kell a közösségeket. A tisztségviselőinknek, a polgármestereinknek ugyanis támogatásra van szükségük ahhoz, hogy a közösségeiket ki tudják szolgálni, érvényesíteni tudják az érdekeiket, hogy folytathassák az elkezdett fejlesztéseket. Hasonlóképpen történik Aradon is vagy máshol, ahol csak alpolgármestereink vannak, működtetni kell a magyar érdekeltségű intézményeket, így Aradon is a Csiky Gergely Főgimnáziumot. Továbbra is támogatnunk kell az anyanyelvű kulturális programokat, amelyek garantálják a közösségi életet. A képviselői irodának e közösségépítő munkában komoly szerepe volt, ezért a hiányát nagyon érezni fogjuk, ezért valamilyen formában pótolnunk kell.
– Tehát eddig Bukarestben tartózkodott a mindenkori parlamenti képviselő, akit a kiépített összeköttetései révén meg lehetett kérni bizonyos közösségi érdekű dolgoknak az elintézésére, kijárására. Nélküle van-e valamilyen elképzelés az efféle közbenjárásokra?
– E kérdésről már Kovács Péter főtitkárral, de Kelemen Hunor szövetségi elnökkel is beszéltem, melynek során jeleztem, hogy a megyei választási iroda jegyzőkönyvét nem írtuk alá, mert nem tartjuk helyesnek a kialakult helyzetet. Az óvásnak viszont nem látjuk értelmét, mert a jogászok szerint, semmi eredményre nem számíthatnánk. Felfelé jeleztem, hogy a képviselő kiesése nekünk komoly gondot jelent, de a holnapi TEKT (Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa) és a szombaton összeülő SZKT (Szövetségi Képviselők Tanácsa) ülésen is felvetjük. E kérdéseket a sürgősen összeülő Opretív Tanács is megvitatja, mihelyt rendelkezünk a szükséges adatokkal, összehívjuk a megyei szervezet legmagasabb fórumát, a választmányt is. A kiesés pótlásához jobban össze kell fognunk, jobban fel kell használnunk helyi lehetőségeinket, ugyanakkor az országos szervezettől is hathatósabb támogatást kérünk a székház fenntartásához, intézményeink működtetéséhez. Közben támogatást kértem a Temes megyei új képviselőtől, Molnár Zsolttól is, aki szórványmenedzserként eddig is felelt Arad megyéért. Ugyanakkor a régiónkhoz kötődő Winkler Gyula EP-képviselő is támogatást ígért, ahányszor szükséges a helyszínre jön.
– Fenn tudják-e tartani a megyei székházat?
– A fenntartási költségekből is hiányozni fog a képviselői iroda hozzájárulása, ennek ellenére, megpróbáljuk a feltételeket biztosítani az itt folyó tevékenységekhez. Mivel a székház nem az elnöké, hanem a megye magyarságáé, annak működnie kell. Jómagam minden hétfőn 17 órától fogadóórát tartok, de a kollégák is folytatják a szokásos programjukat. Bízom benne, hogy a székház működtetéséhez meg fogjuk találni a szükséges pénzforrásokat. Tekintve, hogy tagsággal rendelkező érdekvédelmi szervezet vagyunk, a tagsági díjak befizetésére is fokozottan odafigyelünk, azok a székház fenntartásának a költségeit fogják szolgálni. Tehát az RMDSZ Arad megyei szervezetében, saját parlamenti képviselő nélkül is az élet megy tovább.
Köszönöm a beszélgetést.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

Kiesnek Toróék Orbán Viktor kegyeiből?
Vannak már arra utaló jelek, hogy a parlamenti választások után az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) politikusai kegyvesztetté válnak Budapesten – vagy legalábbis ők maguk tartanak attól, hogy kiesnek Orbán Viktor magyar kormányfő és a Fidesz kegyeiből.
A választási kampányban – az önkormányzati választásokat megelőző időszaktól eltérően – a magyarországi politikusok távol tartották magukat az erdélyi korteskedéstől, személyes jelenlétével egyikük sem támogatta az EMNP kampányát. A szavazás előtt néhány nappal a Kövér László magyar házelnökkel közismerten jó viszonyt ápoló Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt volt elnöke egyenesen az RMDSZ támogatására kérte a választókat – sokak szerint ezt nem tehette volna meg Orbán Viktor tudta nélkül, akinek az új budapesti tisztségét köszönheti.
A képviseletért aggódik Budapest
A választások után Orbán Viktor nem kommentálta az erdélyi magyar-magyar verseny végkifejletét, ám egy MTI-híradás szerint Semjén Zsolt gratulált Kelemen Hunor szövetségi elnöknek az RMDSZ eredményeiért.
Ennél beszédesebb volt azonban a magyar kormányfő-helyettes közszolgálati televízióban elhangzó vélekedése. A választási eredményeket értékelve kijelentette: „hazardírozás, hogy néhány tizeddel alatta vagy felette van az RMDSZ az ötszázalékos küszöbnek, ilyen kockázatot nem szabad többet vállalni”. Orbán kereszténydemokrata helyettese azt is kifejtette: összmagyar összefogás szükséges, amiben meg tud nyilvánulni a sokszínűség, és akkor ez garantálja, hogy a magyarság hat százalék körüli eredménnyel biztosan ott van a román parlamentben.
„Semjént félretájékoztatták”
A választási eredményeket kiértékelő sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az EMNP elnöke a maszol.ro kérdésére válaszolva tiltakozott amiatt, hogy Semjén a magyar érdekképviselet „kockáztatását” emlegette.
„Félretájékoztatták a miniszterelnök-helyettes urat. Nem rezgett a léc a parlamenti választásokon” – kommentálta a magyarországi politikus kijelentéseit. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy a magyar kormány nem erőlteti az „egypártrendszer” visszatérését az erdélyi politikába.
„Ha azt erőltetné – de hál` istennek nem erőlteti, ennek nem látom nyomát egyelőre –, hogy mindenki vissza az egypártrendszerbe a határon túl akkor, amikor a politikai pluralizmus komoly érték egy demokratikus társadalomban, akkor rossz úton járna a magyar kormány” – fejtegette a maszol.ro kérdésére politikus.
Tőkés felhívta telefonon Orbánt
Idegességről árulkodik Tőkés Lászlónak, az EMNP védnökének az a gesztusa is, hogy a választások után három nappal közleményben reagált egy megyei napilapban, a Népújságban megjelent publicisztikára, pontosabban egyik mondatára. Írásában Karácsonyi Zsigmond Szász Jenő RMDSZ melletti kiállását ugyanis így kommentálta: „A magyar közszolgálati televízióban Sz. J., a Nemzetstratégiai Intézet vezetői minőségében azért tette le a garast az RMDSZ mellett, mert Orbán Viktorék erre kérték. Vagyis tolmácsolta a budapesti hatalom elvárását”.
Közleményében Tőkés leszögezte: december 8-án telefonon érdeklődött Orbán Viktortól az állítás valóságtartalmáról,  „a magyarok Miniszterelnöke” pedig cáfolta a vele kapcsolatban lábra kapott híreszteléseket.
Mit jelent az EMNP-féle „új egység”?
Toró mindenesetre kiértékelő sajtótájékoztatóján egyértelműsítette: az EMNP 1 százalék alatti választási eredményeit nem kudarcnak, hanem olyan alapnak tekinti, amire építkezni lehet, tehát továbbra is a néppárt támogatottságának növelése a céljuk. Azt hangoztatta, hogy az ernyőszervezetek ideje lejárt, „új egységet” kell teremteniük az erdélyi magyar politikai erőknek.
Az EMNP elnöke szerint az új egységnek az a lényege, hogy nem egyetlen politikai szervezetbe tömörítenek be minden magyart, mert annak az ideje már elmúlt. „Egy fajta egypártrendszerbe vágtunk bele a kilencvenes évek elején. Egy nagy ernyőszervezetet hoztunk létre, amelyikben megpróbáltuk a politikai pluralizmust érvényesíteni” – emlékeztetett az RMDSZ „hőskorszakára” Toró.
Felelevenítette, hogy a szövetség egyik platformja tíz évig az EMNP és az MPP „bölcsőjéül” szolgáló Reform Tömörülés volt, amelynek szerinte akkoriban negyven százalékos volt a támogatottsága a szervezeten belül. „A Reform Tömörülés kifutotta magát, megteremtette értékeit, ám ugyanakkor beszűkültek a keretei. Az RMDSZ 2003-as kongresszusán lezárult egy szakasz, majd egy újabb tíz év kezdődött, amely alatt megjelentek a szövetségen kívüli politikai szervezetek” – fogalmazott a politikus.
Korábban Kelemen Hunor szövetségi elnök a kampány idején, Kolozsváron tartott előadásában a választások utáni helyzetről szólva befogadóbb RMDSZ-ről beszélt. A maszol.ro-nak adott interjúban arra a kérdésre, mit ért befogadóbb RMDSZ alatt, a politikus kijelentette, hogy a választások után továbbra is azt hirdetik: „várjuk azokat, akiknek társadalmi támogatottsága van, keressük a minél erősebb, egységesebb szövetség létrehozásának lehetőségét, és úgy hiszem, meg lehet majd találni ennek a formáját”. Arra a kérdésre, szerinte miért maradtak ezúttal távol a magyarországi politikusok az erdélyi kampánytól, Kelemen azt mondta: tudja az okát, de erről csak a választások után kíván nyilatkozni.
Kétpólusú erdélyi magyar politika
Szerinte a 2012-es parlamenti választásokra már nagyjából letisztult és kétpólusúvá vált az erdélyi magyar politika. „Az egyik, nagyon erős pólusa az RMDSZ, a másik pedig az, amit mi nemzeti, autonómiapárti tábornak szoktunk nevezni. Ennek a tábornak az egy zászló alá terelése valószínűleg az EMNP történelmi feladata” – mondta Toró, aki szerint 2013-tól az erdélyi magyar politika arról fog szólni, hogy a két politikai tömb megpróbálja elképzeléseit közelíteni egymáshoz és elvinni a közösséghez, amelynek lesz választási lehetősége.
Toró szerint lesznek olyan kérdések, amelyekben a két politikai tömbnek konszenzust kell kialakítania. „Vannak olyan stratégiai elképzelések, amelyeket a két fél egymás ellenében nem tud megvalósítani. Ezeket kell nekünk együtt azonosítanunk” – jelentette ki, hozzátéve, hogy az együttgondolkodásnak, a konszenzust igénylő nemzetstratégiai célok kialakításának az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum keretében kellene megtörténnie.
Az EMNP elnöke hangsúlyozta, e közös célok érdekében kell majd megtalálni a közös politikai cselekvés lehetőségét, ám nem tért ki arra, hogy az RMDSZ-szel közös politikai cselekvés milyen formáját tartja elképzelhetőnek.
Maszol.ro

Csúnya fejlemények a szomszédban: Íme az új „magyar átok”
És a harc megy tovább...
És virul a „magyar átok”; magyar magyarnak ellensége, összefogás helyett a választás lezárultával is megy a csörte az erdélyi magyar pártok között - derült ki a Magyar Külügyi Intézetben tartott beszélgetésen. A fórum résztvevői szerint összefogásra esély sincs, hosszú távon se, pedig a szociáldemokrata-liberális unió kétharmadától nagyon félnek mindannyian.
Kormányzati szereplő lesz a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). A felkérés a legtöbb szavazatot szerzett Szociálliberális Szövetség (USL) miniszterelnök-jelöltjétől, Victor Pontától érkezett, amit az RMDSZ elfogad. Kelemen Hunor pártelnök a jövő héten kezd tárgyalni arról, hogy „mire szerződjön a párt” – mondta a Heti Válasz Online-nak Tamás Sándor, Kovászna megye RMDSZ-es tanácselnöke. 
Matematikai értelemben az USL-nek, amely a parlamenti mandátumok több mint kétharmadát (67 százalékát) szerezte meg, és ezáltal alkotmányozó erővé vált, nincs szüksége az RMDSZ-re. Ami miatt mégis beemelheti a kormányba, az egyrészt egy „védőpajzs” emelése Brüsszellel szemben; az uniós vezetők nyáron élesen kikeltek Pontáék akkori ténykedése, elsősorban a Traian Basescu elnök elmozdítására tett kísérlet ellen. Beemelni egy szövetségen kívüli pártot a kormányba – pláne ha annak etnika színezete is van – jó pont az európai vezetők szemében. A másik ok – fejtette ki a Magyar Külügyi Intézetben tartott beszélgetésen Bakk Miklós politológus – hogy a kétharmad könnyen erodálódhat. Az USL szövetségben az a megállapodás, hogy a szociáldemokraták adhatják a kormány többségét, cserébe a liberálsi társelnök Crin Antonescu lesz az államfő – már ha sikerül elmozdítani Basescut – véli Bakk. Az erodálódás ellen pedig tartalékokat kell keresni. Erre is jó lehet az RMDSZ.
Sándor Tamás szerint a pártnak két fő célja van: a magyar közösség jogainak bővítése, valamint Erdély és Székelyföld fejlesztése. „Aki ezt képviseli, azzal együttműködünk” – jelentette ki. A megyei tanácselnök nem használta az autonómai szót; forrásaink szerint az utóbbi időben az RMDSZ-es politikusok nyilatkozataiban elvétve, már-már véletlenül bukkant csak fel ez a kifejezés.
Az USL kétharmados győzelmét, és az együttműködést taglalva Tamás Sándor elmondta: nem jó a kétharmad, „az volt a cél mindig, hogy nélkülünk ne tudjanak dönteni”.„Beszűkült a politikai piac” az együttműködést illetően – tette hozzá.
Magyar magyarnak nem barátja
Az mindenesetre látszik, hogy a magyar pártok nem hajlanak az összefogásra. Pedig akár az alkotmánymódosítást – melynek ki nem mondott célja lehet az egypártrendszer bebetonozása – akár a regionális átszervezést illetően jó lenne az egység. Székelyföld esetén még Bakk Miklós politológus is elképzelhetőnek tartja, hogy „az utcára kell vinni az embereket”. Azt pedig együtt sokkal könnyebb – lenne. Ha ugyanis átalakítják a jelenlegi megyerendszert, közigazgatásilag szétdarabolhatják az egy tömbben élő székelyföldi magyarokat.
A kampányidőszakra jellemző durva hangnem nem ért véget. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) által vázolt jövőkép, miszerint bejuthat egy alig több mint egy éve alakult párt a törvényhozásba az RMDSZ állásfoglalása szerint „nem volt reális, és nem volt eredményes”. Az RMDSZ a négy elvesztett képviselőt (ráadásul egy megnövekedett létszámú parlamentben) is az EMNP számlájára írja, már a kampány során is azzal „riogattak” – idézve az EMNP szóhasználatát – hogy a Tőkés László nevével fémjelzett politikai pártra leadott szavazatokat végül a románok viszik el. Az EMNP az RMDSZ-t vádolja azzal, hogy feljelentették őket, ami miatt a pártot támogató idős embereket hallgatott ki a rendőrség és az ügyészség.  
Bár a mostani választáson el sem indult, a „csörtéből” nem marad ki a Magyar Polgári Párt (MPP) sem. Szilágyi Zsolt, az EMNP alelnöke és kampányfőnöke kifogásolta, hogy bár a közös indulásról is tárgyaltak, az MPP egy héttel a választás előtt végül az RMDSZ-re való szavazásra buzdított. A Heti Válasz Online tudósítóját a beszélgetés végén megkereső MPP-s párttag határozottan visszautasította, hogy a néppárt miattuk ért el olyan alacsony eredményt, és azt is, hogy a közös indulás a korábbi pártelnök, Szász Jenő személye miatt bukott meg.
A román törvények értelmében ha egy párt két egymást követő választáson nem szerez ötvenezer szavazatot, az ügyészség kezdeményezheti a feloszlatását. Szilágyi Zsolt szerint bár kevesebb szavazatot kaptak, mint amire számítottak, az EMNP a most szerzett 59 ezer vokssal bebiztosította magát, és mint megtudtuk, előre tekint, készül a 2014-es európai parlamenti választásra. Az MPP viszont – tette hozzá Szilágyi – feloszlatható. A gyakorlatban erre még sosem került sor, most sem számítanak rá a politikai pártok képviselői. MPP-s forrásunk sem tart ettől.
Mint azt Tamás Sándor kifejtette: azt várják el, hogy „Budapestről segítsék, amit szeretnénk megcsinálni, ne mondják meg, mit csináljunk”. Abban mindkét pártpolitikus egyetértett, hogy Erdélyben Orbán Viktor és a Fidesz népszerűsége töretlen, a Jobbik üzenetei – annak ellenére, hogy ott is egyre több a radikális fiatal – nem gyökereztek meg. Abban is egyetértés volt, hogy egy a Híd-Most magyar-szlovák vegyespárthoz hasonló formáció Erdélyben nem jöhetne létre.
És az is egyértelműnek tűnik, hogy a jövő egyik kérdése az erdélyi magyar pártok számára az lesz, hogy ismét megszólítsák azt a mintegy hatszázezer magyart, aki vélhetően annyira kiábrándult a közéletből, hogy nem szavazott végül senkire.
A számok
A vasárnapi választásokon győztes USL 273 képviselői és 122 szenátori mandátumot szerzett, ami azt jelenti, hogy a két ház, a képviselőház és a szenátus együttes ülésén 67 százalékos többsége van.
Az RMDSZ-nek a négy évvel korábbihoz képest néggyel kevesebb, 18 képviselője lesz, szenátusi frakciója változatlanul 9 tagú lesz. A párt az országos voksok öt százalékát meghaladó szavazataránnyal jutott be a román törvényhozás mindkét házába, de a törvényhozók létszámának növekedése miatt parlamenti súlya 4 és fél százalékra csökkent. Az RMDSZ képviselőjelöltjei 380 656 szavazatot (5,13%), szenátorjelöltjei pedig 388 528 szavazatot kaptak (5,23).
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) képviselőjelöltjeire 47 955-en (0,64%), szenátorjelöltjeire 58 765-en (0,79%) voksoltak. Az EMNP nem jutott be a parlamentbe.
Hegedűs Zsuzsa
Heti Válasz (Budapest)

Elsöprő baloldal, koalícióra törekvő RMDSZ
Mindent elsöprő szociálliberális győzelem és a jobboldali pártszövetség súlyos veresége jellemzi a december 9-i romániai parlamenti választások eredményeit. Az 5 százalék fölötti eredményt elérő RMDSZ elveszített néhány képviselői mandátumot, az Erdélyi Magyar Néppárt pedig nem jutott be a parlamentbe.
A kormányzó Szociálliberális Unió (USL) tarolt a december 9-i parlamenti választásokon. Pártszövetség esetében a közel 4,5 millió szavazat a rendszerváltás óta a legjobb eredmény, amely kétharmados képviselőházi és szenátusi többséget biztosít az USL-nek. Ezzel párhuzamosan padlóra került a jobboldal, az Igaz Románia Szövetség (ARD) a szavazatoknak mindössze a 16,5 százalékát kapta. Az egykori Demokrata-Liberális Párt (PDL) és néhány kisebb, parlamenten kívüli párt szövetségeként a választások előtt létrejött politikai tömörülés kevesebb mint 1,3 millió voksot kapott. Az ARD ugyanakkor egyetlen választókörzetben sem nyert fele plusz egy szavazattal, így valamennyi parlamenti és szenátusi mandátumát visszaosztásból kapja meg, ami egyelőre bizonytalanná teszi a törvényhozásba bekerülő politikusok listáját. Harmadik helyen a populista Dan Diaconescu Néppártja (PPDD) végzett: közel 1,1 millió szavazattal 14 százalékon áll. A parlamenti küszöböt átlépő utolsó pártra, az RMDSZ-re leadott 388 ezer szavazat 5,25 százalékot jelent. Az Erdélyi Magyar Néppárt nem jutott be a parlamentbe: egyetlen választókörzetben sem nyert, az országosan elért szavazataránya a parlament esetében 0,64, a szenátusban 0,79 százalék. A választásra jogosult állampolgárok 41,72 százaléka járult az urnák elé, legtöbben a déli megyékből, legkevesebben Erdélyből.
Magyar eredmények
Az RMDSZ 12 képviselői és 6 szenátori körzetben nyert abszolút többséggel, azaz 50 százalék plusz egy szavazattal. Első körben 18 képviselőt juttatott be a román törvényhozásba. Lapzártakor a megyei és a töredékszavazatokból történő újraosztás nyomán a szövetség vezetői további 9-10 képviselői és szenátori helyre számítottak, ami a négy évvel ezelőtti eredményhez képest legalább 3-4 mandátumnyi veszteséget jelent. Az RMDSZ 50 ezer szavazattal kapott kevesebbet mint 2008-ban, az EMNP a helyhatósági választásokon szerzett voksokhoz arányítva valamivel többet, közel 60 ezer szavazatot könyvelhet el.
Alkotmányozó kétharmad
Az USL alkotmányozó többséget szerzett az 550 fősre duzzadó parlamentben. A hozzávetőleg 80 honatyával népesebb új román törvényhozás a jelenlegi választási rendszer nyomán duzzad fel. A választási törvény szerint a mindenkori ellenzéknek azokból a megyékből is jár mandátum, ahol a taroló párt az összes képviselői és szenátori körzetben nyert. A több mint 20 déli és moldvai megyében győzedelmeskedő USL-képviselet így ellenzéki mandátumokkal is kiegészül. Victor Ponta, a kormányfői tisztség várományosa szerint azonban a törvényhozás jövő évi költségvetése nem növekszik. Ponta már a választások estéjén bejelentette, kész koalícióra lépni az RMDSZ-szel, ami másnap nagy vihart kavart a liberálisok körében. Elemzők szerint azonban semmi meglepő nincs az RMDSZ esetleges kormányzati szerepvállalásában, még akkor sem, ha az USL nem feltétlenül szorul magyar segítségre. Aromán elemzők egyféle stabilitást látnak az RMDSZ kormányrészvételében, többségük szerint ez elsősorban külföld számára jó üzenet.
Széteső jobboldal
A PDL fennállásának legnagyobb válságát éli. Több területi szervezet az országos tanács sürgős összehívását, illetve Vasile Blaga pártelnök leváltását követeli. Elena Udrea szerint hibás döntés volt a jobboldali pártszövetség megalakítása. Elemzők azonban a jobboldal vereségének okát abban látják, hogy a PDL hagyományos erdélyi szavazótábora cserbenhagyta a pártot, nem ment el szavazni. A hagyományosan demokrata-liberális elkötelezettségű Kolozs, illetve Arad megye idén országos kullogó volt a szavazási részvétel tekintetében.
Az RMDSZ képviselői és szenátorai
Háromszék: Králik László és Olosz Gergely szenátor, Markó Attila, Márton Árpád és Fehér László Ödön képviselő.
Hargita megye: Verestóy Attila és Táncos Barna szenátor, valamint Kelemen Hunor, Korodi Attila, Moldován József és Antal István képviselő.
Maros megye: Markó Béla szenátor, Borbély László és Kelemen Atilla képviselő.
Bihar megye: Biró Rozália szenátor és Cseke Attila képviselő
Szatmár megye: Pataki Csaba szenátor és Kereskényi Gábor képviselő
Szilágyság: Seres Dénes képviselő
A leadott szavazatok visszaosztásából Erdei Dolóczki István (Szatmár), Szabó Ödön (Bihar), Bónis István (Máramaros), Kerekes Károlz (Maros), Máté András (Kolozs) és Molnár Zsolt (Temes) jutott be a képviselőházba. A visszaosztásból mandátumot kapott szenátorok: Végh Sándor (Szilágy), Pataki Csaba (Szatmár) és László Attila (Kolozs).
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

„Stabilitási tényezőként tekintenek az RMDSZ-re”
Véli Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára
Négy forgatókönyv körvonalazódik az RMDSZ számára az új kormány megalakulását követően: koalícióra lép az abszolút parlamenti többséget szerzett Szociálliberális Szövetséggel (USL) és miniszteri tárcát kap; a közös kormányban államtitkári szinten lesz képviselve a Romániai Magyar Demokrata Szövetség; parlamenti támogatást biztosít az USL-nek; ellenzékben marad.
„Bármelyik politikai alakulatnak célja hatalomra jutni, döntésközelbe kerülni, hogy érvényesíthesse programját. Az RMDSZ-nek vannak olyan választási ígéretei, amelyeket csak úgy lehet megvalósítani, ha szövetségünk kormányon van”, nyilatkozta lapunknak Kovács Péter főtitkár. „Az RMDSZ ezúttal nem jelenti a mérleg nyelvét, emiatt alkupozíciója is gyengébb. Az USL annak ellenére tett ajánlatot az együttműködésre, hogy matematikailag nincs szüksége az RMDSZ-re a parlamenti többség kialakításában, ami határozottan pozitívumnak tekinthető. Azt jelenti, hogy az RMDSZ-re partnerként tekintenek, stabilitási tényezőnek tartják. Szövetségünk eddig is együttműködésre törekedett a mindenkori román kormánnyal – elutasítva természetesen a szélsőséges pártokat”, magyarázta Kovács.
Egyes elméletek szerint a szociáldemokraták számára az RMDSZ-szel való együttműködés mögött elsősorban más számítások húzódnak meg, például saját pozíciójukat kívánják erősíteni a liberálisokkal szemben. Kovács Péter szerint, ha ez annak az ára, hogy az RMDSZ-nek szava legyen az olyan horderejű kérdésekről szóló döntésben, mint az alkotmánymódosítás, vagy például a régiók átrajzolása, teljesen mellékesnek tűnik minden más.
Tegnap Marosvásárhelyen ülésezett a platformok (PKT), majd a területi elnökök konzultatív tanácsa (TEKT), az est folyamán pedig a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT), napirenden a választási eredmények kiértékelése volt. Szombaton a Szövetségi Képviselők Tanácsán (SZKT) hallgatják meg Kelemen Hunor szövetségi elnök politikai beszámolóját, illetve az országos kampánystáb kiértékelőjét.
Sz. K.
Szabadság (Kolozsvár)

Markó: magyarországi ellenszélben politizálunk - A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt elnöke szerint abszurdum annak örvendeni, hogy a magyarországi kormányoldal ezúttal nem szólt bele a választási kampányba, amikor az RMDSZ az utóbbi években magyarországi ellenszélben politizál.
Markó Béla az RMDSZ kisparlamentjének tekintett Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) marosvásárhelyi ülésén határozottan kijelentette: igenis üzengetni kell Budapestre.
"Nemcsak azok tették fel a magyar nemzet sorsára az életüket, akik Budapestről üzengetnek nekünk, hanem mi is feltettük" - érvelt a politikus.
A volt elnök úgy vélte: Magyarországon esélyeket játszanak el azzal, hogy gyöngítik az RMDSZ-t. "Az erdélyi magyarság és a magyar nemzet jövőjét játsszák el azzal, hogy nem ismerik fel: akár szeretik, akár nem, de támogatni kell az RMDSZ-t" - jelentette ki Markó Béla.
Az SZKT ülésének a végén Kelemen Hunor újságíróknak kijelentette, ő maga nem kíván a sajtón keresztül üzengetni Budapestre. Hozzátette azonban, hogy a magyarországi kormányoldal támogatása nélkül nem jöhettek volna létre az RMDSZ ellenzékét képező erdélyi magyar pártok.
A választások eredményeit értékelő testületi ülésen Márton Árpád képviselő utalt a pártok megnevezése nélkül az erdélyi magyar ellenzék magyarországi kapcsolataira. A Kovászna megyei képviselő azt a hadviselési taktikát ajánlotta megfontolásra a testületnek, amely során elvágják az ellenfél csapatainak az utánpótlását.
Gazda Árpád
(MTI)

Nem lesz a Ponta-kormány tagja az RMDSZ
Az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőségével hétfő délután folytatott megbeszélések után Victor Ponta kinevezett miniszterelnök a sajtónak tett nyilatkozatában kijelentette: kormányának nem lesz tagja az RMDSZ.
A miniszterelnök elmondta: az RMDSZ-szel, mint a legnagyobb nemzeti kisebbség képviselőjével, továbbra is tárgyalásokat folytatnak olyan kérdésekben, mint az alkotmánymódosítás, vagy Románia regionális átszervezése. Annak ellenére, hogy az RMDSZ nem vesz részt közvetlenül a kormányzásban, a kormány számít a támogatására a kisebbségekre vonatkozó törvények és a választási törvény elfogadásában.
Az RMDSZ bevonása a kormányba az USL másik két pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Konzervatív Párt (PC) ellenállásán bukott meg. (szerk.) Ponta újságírói kérdésre válaszolva cáfolta azt a – több hírtelevízió által kész tényként kezelt – médiaértesülést, miszerint létrehoznának egy kisebbségügyi miniszterelnök-helyettesi tisztséget a bukaresti kormányban, amelyet Nicolae Paun, a roma kisebbség parlamenti képviselője töltene be.
Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az USL-lel körvonalazódó kormányzati együttműködést meghiusította a liberális pártvezetés egyoldalú döntése. Hozzátette: ilyen körülmények között a magyar szövetség konstruktív ellenzéki szerepre készül a román parlamentben. (MTI)
Erdély.ma

Keresnie kell az RMDSZ-nek a kormányzati eszközöket
Ponta: miniszteri tárcát is kaphat az RMDSZ
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kisparlamentjének tekintett Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) marosvásárhelyi, szombaton megtartott ülésén elnöki beszámolójában Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke megállapította, hogy a magyar–magyar verseny nem mozgósította az erdélyi magyar választókat, és úgy vélte: az, hogy a szövetség négy parlamenti mandátumot vesztett, az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP) tulajdonítható, amely tudatosan megtévesztette a választókat. Kelemen arra is kitért, hogy véleménye szerint az RMDSZ-nek miniszteri szinten kell részt vennie a következő bukaresti kormányban, vagy pedig ellenzékbe kell vonulnia. Ennek kapcsán Victor Ponta miniszterelnök kijelentette: akár miniszteri tárcát is kaphat az RMDSZ. Ezt nem zárta ki Crin Antonescu, a választásokat nyerő USL másik társelnöke sem, aki szerint azonban az RMDSZ-nek előbb meg kell értenie az alkotmány első cikkelyét.
KISS GÁBOR
Szabadság (Kolozsvár)

Idei utolsó ülését tartotta az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa
Marosvásárhelyen, a Nemzeti Színházban tartotta szombaton az év utolsó ülését a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). Napirenden az önkormányzati főtitkárhelyettes kinevezésének megerősítése, a szövetségi elnök politikai tájékoztatója, majd az ezt követő vita, illetve a kormányzati felelősségvállalásra vonatkozó határozatok elfogadása volt.
Kelemen Hunor szövetségi elnök szerint az elmúlt 23 év két legnehezebb választása zajlott le, a tét pedig mindkét esetben óriási volt.
Az egyik szemünk sír, a másik nevet
– Ez az esztendő ismét megerősített bennünket abban, amit eddig is tudtunk: csak magunkra számíthatunk, és minden magyar ember szavazata szükséges ahhoz, hogy megőrizzük az erős és egységes képviseletet. Ha december 9-ére gondolok, azt mondhatom, hogy az egyik szemünk nevet, a másik pedig sír. Elvesztettünk négy parlamenti mandátumot, olyan kollégákat, akik évtizedekig képviselték a szövetséget a törvényhozásban. Egy esztendő alatt két nehéz választáson vagyunk túl. Sikerült megőriznünk a parlamenti képviseletet, annak ellenére, hogy magyar versenypárt indult ellenünk, két és fél év nehéz kormányzás után voltunk, amikor megszorító intézkedéseket kellett bevezetnünk, amikor a román oldalon felhajtóerőként működött a váltás igénye – mondta az elnök. Véleménye szerint az RMDSZ-nek azonosítania kell az elkövetett hibákat, tévedéseket, és minél előbb korrigálnia kell azokat. Választ kell adni arra, hogy miért nem tudott jobban mozgósítani, miért veszített szavazatokat, hogy levonhassák a következtetést és helyes döntéseket tudjanak hozni. A kiértékelésre egy hónapot adott, arra kérve mindenkit, ne seperjenek semmit szőnyeg alá, hiszen tavasszal kongresszust szerveznek, és addig el kell dönteni, hogyan tehetik rugalmasabbá, hatékonyabbá a szervezetet, amelynek meg kell erősödnie, hogy megőrizhesse az egységet és a hatékony érdekképviseletet.
Az EMNP az első pillanattól félretájékoztatta a magyar embereket
Az Erdélyi Magyar Néppárt parlamenti választásokon való szerepléséről szólva kijelentette: – Az EMNP az első pillanattól félretájékoztatta a magyar embereket, tudták, hogy semmi esélyük bejutni a parlamentbe. Ők azért voltak szomorúak az eredményhirdetést követően, mert mi bejutottunk, átléptük az ötszázalékos küszöböt. Ártani akartak és tudtak, a négy mandátum elvesztése az ő számlájukra is írható. A december 9-i választások ismét bebizonyították, hogy a verseny nem mozgósít, a bizonytalanokat nem hozza vissza, az embereket nem érdekli a politikusok vitázása, egymásnak feszülése.
Hogyan tovább?
Az elnök a továbbiakban kitért arra is, mit kezd az RMDSZ a felduzzasztott parlamentben, milyen formában tudja használni az érdekképviseletet, bővíteni a kisebbségi jogokat, megőrizni az elmúlt 23 év eredményeit, miként tud oda hatni, hogy a régióátszervezés ne sértse az erdélyi magyarok érdekeit, úgy megváltoztatni a választási rendszert, hogy az arányosság elve megmaradjon, hogyan lehet méltányos módon rendezni a visszaszolgáltatások ügyét, vagy hogyan lehet jövőt építeni a szülőföldön.
Fontos politikai gesztusnak nevezte Victor Ponta kormányfőnek a választások éjszakáján elhangzott nyilatkozatát, aki, bár tudta, hogy az USL-nek meglesz az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többsége, tárgyalásokat kezdeményezett az RMDSZ-szel. – Ez annak a felismerése, hogy a nemzeti kisebbségek ügyét nem szabad ideológiai kérdéssé tenni. Ezért értékeltük Victor Ponta nyilatkozatát. A kormányzó szövetség nélkülünk is alakíthat kormányt, vagy akár velünk. Erről kell ma beszélnünk, véleményt mondanunk – mondta, hozzátéve, hogy a területi elnökökkel való konzultációt követően kiderült, az RMDSZ opciója az, hogy ha együttműködésre kerül sor, ez legyen kormányzati. – Nem vagyunk abban a helyzetben, abban a tárgyalási pozícióban, mint négy vagy nyolc esztendeje, nem mi vagyunk a mérleg nyelve. Elvekről beszélünk ebben a pillanatban, ez pedig együttműködés esetén miniszteri tisztségeket jelent. Ha ellenzékbe megyünk, akkor egyetlen ügybe sem szólhatunk bele, nem számítanak a szavazataink. Harmadik opciót nem látok – mutatott rá a szövetségi elnök.
Beszámolt ugyanakkor, hogy Brüsszelben találkozott Wilfried Martensszel, az Európai Néppárt elnökével, akit tájékoztatott az RMDSZ parlamenti választásokon elért eredményeiről, a Szociállibe-rális Szövetséggel folytatott tárgyalásokról, és arról, hogy a Néppárt elnöke támogatásáról biztosította a szövetséget.
Végül kijelentette: Jövő héten döntés születik. Mi most mérlegeljünk, most nézzük meg, mi jobb, mi előnyösebb az RMDSZ-nek és az erdélyi magyaroknak, és adjunk felhatalmazást a formális tárgyalások lefolytatására.
A szövetségi elnök köszönetet mondott azoknak, akik elmentek szavazni december 9-én, és a tulipánra szavaztak. Gratulált a megválasztott jelölteknek, a kampánystáboknak, az RMDSZ megyei szervezeteinek, polgármestereknek, tanácsosoknak az elvégzett munkáért, köszönetet mondott a civil szervezetek, egyházak képviselőinek, akik arra buzdították a magyar embereket, hogy éljenek demokratikus jogukkal, menjenek minél nagyobb számban szavazni.
Az elnök tájékoztatóját követő vita során is a kormányzati részvétel igenlése körvonalazódott (a fontosabb hozzászólásokat holnapi lapszámunkban olvashatják). A testület Illyés Gyulát, Szatmárnémeti volt polgármesterét erősítette meg az önkormányzati főtitkár- helyettesi tisztségben, majd határozatokat fogadott el az RMDSZ kormányzati részvételéről.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Már a választások előtt megállapodott az USL az RMDSZ-szel az együttműködésről
Csak akkor egyezik bele a Nemzeti Liberális Párt (PNL) az RMDSZ kormányra lépésébe, ha a magyar alakulat elismeri Románia nemzetállami voltát – derült ki a parlamenti választásokon kétharmados többségre szert tett Szociálliberális Uniót (USL) alkotó alakulat vezetőinek hétvégi nyilatkozataiból. Crin Antonescu, a PNL elnöke továbbra is úgy véli, kevés az esély arra, hogy az RMDSZ kormányra kerüljön, szerinte a magyar alakulatnak „tisztáznia kell álláspontját” az alkotmány 1-es számú cikkelyével kapcsolatban, amely nemzetállamként határozza meg Romániát. Az USL liberális társelnöke a kormányközeli Antena 3 hírcsatornának szombaton este elismerte, a balliberálisok és az RMDSZ vezetői már a december 9-i megmérettetés előtt tárgyaltak arról, hogy közösen alakítsanak ki többséget a parlamentben.
Ezt azonban a kampányban elhallgatták a felek, sőt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Krónikának adott interjúban annak idején azt mondta, csak a választások után lehet beszélni arról, kormányra lépne-e a szövetség az USL-vel, ha erre felkérik. Crin Antonescu a hétvégén úgy vélekedett: csalódást okozna a választóknak, ha kooptálnák az RMDSZ-t a hatalomban, szerinte ugyanakkor nem a magyar alakulat kormányzati szerepén múlik Románia külföldi megítélése, hanem a kisebbségek jogainak tiszteletben tartásán.
„Ha az RMDSZ kormányra kerül, nem jelenti azt, hogy az ország egy darabját idegenek kezére adtuk. Szerintem akár miniszterelnöki vagy – ha megválasztják – akár államfői tisztséget is betölthet bármely román állampolgár etnikumától függetlenül. Másfelől viszont az sem minősíthető a magyar kisebbség elnyomásának, ha az RMDSZ egy adott pillanatban nincs kormányon” – fejtegette Antonescu.
Közben Dan Radu Ruşanu, a PNL alelnöke leszögezte: a liberálisok elutasítanak minden, a román alkotmány 1-es számú cikkelyének módosítását célzó egyezkedést, szerinte pedig az RMDSZ kormányra lépésének „nélkülözhetetlen feltétele” az, hogy a szövetség ismerje el Románia nemzetállami jellegét. Mint ismert, az RMDSZ politikusai a mostani korteshadjárat során is úgy vélekedtek, hogy a jövőre esedékes alkotmánymódosítás során törölni kellene ezt a kitételt az alaptörvényből. Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő ugyancsak szombaton, az RMDSZ miniparlamentjének tanácskozása után közölte, hajlandó miniszteri tárcát is adni a szövetségnek. „Be akarom bizonyítani, hogy a mienk nem olyan kétharmad, mint a magyarországi, amely elnyomja a politikai és nemzeti kisebbségeket” – fogalmazott Ponta.
Ezzel egy időben a hétvégén kiszivárgott, hogy az USL vezetői a múlt hét közepén zárt ajtók mögött zajlott megbeszélést folytattak Traian Băsescu államfővel. Bukaresti sajtóértesülések szerint a titkos találkozón a felek paktumot kötöttek arról, hogy a kormányzó USL szavatolja az állami intézmények függetlenségét, a jogállamiságot, és nem tesz újabb kísérletet az elnök menesztésére, „cserében” Băsescu Pontát bízza meg a kormányalakítással.
Ezzel állhat összefüggésben a bukaresti mandátuma végéhez ért Mark Gitenstein amerikai nagykövet hétvégi kijelentése, miszerint az Egyesült Államok elvárja a bukaresti politikai elittől, hogy tartsa be a gazdasági reform folytatására, a jogállamiság tiszteletben tartására vonatkozó ígéretét. „Ne ismételjék meg a nyári politikai válságot!” – szólította fel Gitenstein Bukarestet, politikai társbérlet kialakítására ösztönözve az USL vezetőit és Traian Băsescut. Victor Ponta kormányfő a hétvégén – arra hivatkozva, hogy informális találkozó volt – nem volt hajlandó részleteket elárulni az államfővel folytatott megbeszélés kapcsán, Crin Antonescu viszont megerősítette, hogy történt egyeztetés, ugyanakkor cáfolta, hogy titkos paktumot kötöttek volna az államfővel.
Időközben Traian Băsescu ma tíz órára konzultációra hívta a parlamenti pártok vezetőit, amelyet közvebetően várhatóan megnevezi miniszterelnök-jelöltjét. Szerdára hívta össze az államfő a december 9-én megválasztott új parlamentet, miután a választások végeredménye péntek este megjelent a Hivatalos Közlönyben. Victor Ponta bejelentette, karácsony előtt megalakulhat az új kormány, egy esetleges alkotmánymódosítás pedig csak a következő választási ciklusban lépne érvénybe.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Victor Pontát bízta meg kormányalakítással az államfő
Victor Ponta tisztségben lévő kormányfőt, a parlamenti választásokon győztes Szociálliberális Szövetség (USL) miniszterelnök-jelöltjét bízta meg kormányalakítással Traian Băsescu államfő, miután konzultált a parlamenti pártok vezetőivel.
Az elnöki hivatal közlése szerint a találkozón a parlamenti pártok részéről nem hangzott el más személyi javaslat, így Traian Băsescu aláírta az elnöki rendeletet, amelyben megbízza Pontát kormányalakítással. Victor Pontának az alkotmány szerint tíz nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy összeállítsa a kabinet névsorát, bemutassa a kormány programját, majd bizalmat kérjen a parlamenttől. Ezúttal nem okozott meglepetést Traian Băsescu államfő: a múlt vasárnapi választások nyomán parlamentbe jutott alakulatokkal lefolytatott hétfő délelőtti egyeztetést követően a választásokon kétharmados győzelmet arató kormánykoalíció, a Szociálliberális Unió (USL) jelöltjét, Victor Ponta eddigi miniszterelnököt bízta meg kormányalakítással. A jelölés bejelentése előtt, reggel tíz órára összehívott egyeztetés, amelyre a pártok nem külön-külön, hanem az eddigi gyakorlattól eltérően egyszerre kaptak meghívást, alig fél óráig tartott: mint kiderült, csak az USL nevezte meg kormányfőjelöltjét, akit a nem magyar nemzeti kisebbségek 18 fős képviselőházi frakciója is támogatott, ennek nyomán kérte fel délben az elnök kormányalakításra Pontát. Az egyeztetéseken egyébként az USL tagpártjait az elnökök képviselték a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) kivéve, amelyet Eduard Hellvig főtitkár képviselt, Crin Antonescu pártelnök ugyanis közölte: mivel az államfő egy időben hívta meg az összes parlamenti pártot, nem pedig külön-külön, nem vesz részt a megbeszélésen. Victor Pontának az alkotmány értelmében tíz nap áll rendelkezésére, hogy megnevezze kormánya tagjait, és bizalmat kérjen számukra a parlamentben. Az új törvényhozás egyébként ma ül össze először. Ponta kormányalakítással való megbízása annak ellenére sem volt egyértelmű, hogy az USL elsöprő győzelmet aratott, mivel Băsescu államfő még a választások előtt többször is sejteni engedte, hogy nem kívánja a plágiummal gyanúsított szociáldemokrata pártelnököt ismét kormányfővé kinevezni. A hét végén kiszivárgott hírek szerint azonban az USL vezetői a múlt hét közepén zárt ajtók mögött zajlott megbeszélést folytattak Traian Băsescu államfővel. Bukaresti sajtóértesülések szerint a titkos találkozón a felek paktumot kötöttek arról, hogy a kormányzó USL szavatolja az állami intézmények függetlenségét, a jogállamiságot, és nem tesz újabb kísérletet az elnök menesztésére, „cserében” Băsescu Pontát bízza meg a kormányalakítással. A kormányfő megnevezése után még mindig kérdéses, részt vesz-e az RMDSZ a kormánykoalícióban az USL mellett, vagy nem, és ha igen, milyen formában. Erről várhatóan ma folytatódnak a tárgyalások. Az USL-en belül továbbra is feszültséget gerjeszt, hogy Victor Ponta az RMDSZ kormányszereplését szorgalmazza: meg nem erősített információk szerint a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöksége vasárnap este úgy döntött, semmilyen formában nem hajlandó együttműködni az RMDSZ-szel, és az USL-ből való kilépést is kilátásba helyezték arra az esetre, ha a PSD továbbra is ragaszkodik a magyar szervezet beemeléséhez a kormányba. Mint arról beszámoltunk, a PNL korábban elvileg hajlott volna a koalíciókötésre, azzal a feltétellel, ha az RMDSZ nem akarja módosítani az alkotmány első cikkelyét, amely nemzetállamként határozza meg Romániát. Mint ismeretes, Ponta már a múlt vasárnapi urnazárást követően jelezte, hogy az USL elsöprő győzelme ellenére is hajlandó koalícióra lépni az RMDSZ-szel, a PNL részéről viszont már akkor közölték, hogy nem nézik jó szemmel az ajánlatot. Ponta viszont még a hétvégén is azt mondta: akár miniszteri tisztséget is hajlandó biztosítani az RMDSZ-nek. Ugyanakkor Ponta saját pártjában sem örül mindenki az RMDSZ-szel való koalícióra lépés eshetőségének. Radu Mazăre, Konstanca excentrikus megnyilvánulásairól hírhedt polgármestere úgy nyilatkozott: csak akkor látja indokoltnak, hogy az RMDSZ-t is bevegyék a kormányba, ha Amerika és Európa ehhez a feltételhez köti az országnak járó pénzösszegek folyósítását. Nicuşor Constantinescu, a Kosntanca megyei közgyűlés elnöke szerint nagy hiba lenne az RMDSZ-t bevenni a koalícióba, az csak akkor lenne indokolt, ha az USL nem érte volna el az 50 százalékot a választáson, ráadásul a pártvezetés nem is hatalmazta fel Pontát, hogy ajánlatot tegyen a magyar alakulatnak. Constantinescu úgy vélte, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság néppárti elnöke szabta feltételül Ponta számára, hogy a brüsszeli támogatás fejében vegye be a kormányba a szintén néppárti RMDSZ-t. Egyben azt állította, az RMDSZ az év elején becsapta az USL-t, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök ugyanis akkor azt ígérte, hogy a szövetség kilép a Boc-kormányból, azonban végül nem így tett. Marian Oprişan, a Vrancea megyei közgyúlés PSD-s elnöke is közölte, ellenzi az RMDSZ-szel való koalícióra lépést.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Miniszteri tisztséget kaphat az RMDSZ (Ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa)
Az RMDSZ-nek miniszteri szinten kell részt vennie a következő kormányban, vagy ellenzékbe kell vonulnia – jelentette ki Kelemen Hunor az RMDSZ kisparlamentjének tekintett Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) szombati marosvásárhelyi ülésén.
Az RMDSZ elnöke nyomatékosította: a szövetségnek azon az úton kell haladnia, amelyet hatékonyabbnak gondol a közösség képviseletére. Victor Ponta kormányfő egyébként hajlandónak is mutatkozott egy miniszteri széket adni a szövetségnek. Egy televíziós interjúban kifejtette: amennyiben Traian Băsescu államfő a pártokkal való, mára tervezett konzultációk után ismét neki ad kormányalakítási megbízást, és a Szociál-Liberális Szövetség másik két társelnöke – Crin Antonescu liberális és Daniel Constantin konzervatív pártvezér – is beleegyezik az RMDSZ kormányzati szerepvállalásába, hajlandó lenne miniszteri tárcát felajánlani a magyar szervezetnek.
Ellenzékben nincs esély
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsa hét végi ülésén a kormányzatban való miniszteri szintű részvételt vagy az ellenzékbe vonulást tartotta a két lehetséges megoldásnak. Érzékeltette azonban, hogy olyan körülmények között, amikor az egy héttel ezelőtti választásokon győztes Szociál-Liberális Szövetségnek még az alkotmánymódosításhoz sem lesz szüksége ellenzéki szavazatokra, gyenge érdekérvényesítési esélyeket kínál az ellenzékiség. Hozzáfűzte: a kormány parlamenti támogatása nem lehetséges, hiszen a választások nyerteseinek nincs szükségük az RMDSZ szavazataira. Az RMDSZ elnöke úgy vélekedett, nem lehet a kormányzati részvétel akadálya az RMDSZ és az SZLSZ közötti ideológiai különbség. „A szülőföld építése nem ideológiai opció, ez közösségi kérdés” – jelentette ki. Elmondta azt is: csütörtökön Brüsszelben járt, és Wilfried Martenst, az Európai Néppárt (EPP) elnökét tájékoztatta az RMDSZ előtt álló lehetőségekről. Az EPP elnöke biztosította, hogy bármilyen döntést hozna a szövetség, támogatja. Kelemen Hunor szerint ma vagy holnap születik döntés arról, hogy a szövetség részt vesz-e a kormányban. Az elnök az SZKT felhatalmazását kérte a jövő heti tárgyalásokra.
Vita az eredményekről
Az SZKT-n egyébként vita alakult ki az RMDSZ által elért eredményekről. Kelemen Hunor úgy értékelte, a magyar–magyar verseny nem mozgósította az erdélyi magyar választókat, a magyarság részvétele négy százalékkal elmaradt a román választókétól. „Egyik szemünk sír, a másik nevet” – értékelte az eredményt az RMDSZ elnöke. Mint mondta, sikerült biztosítani az erdélyi magyarság parlamenti képviseletét, de a szövetség négy parlamenti mandátumot veszített, és olyan alapemberei nem jutottak be a parlamentbe, mint Frunda György, aki két évtizeden át volt a szövetség szenátora. Az RMDSZ elnöke a mandátumok elvesztését az EMNP-nek tulajdonította. Szerinte az EMNP tudatosan megtévesztette a választókat, és vezetői a választás után nem a saját sikertelensége miatt voltak szomorúak, hanem azért, mert az RMDSZ-nek sikerült átlépnie az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Azt is hozzáfűzte: a szövetség nem volt mindenütt felkészülve a magyar–magyar versenyre, és jövője attól függ, hogy képes lesz-e levonni a választási eredményekből a helyes következtetéseket. Az RMDSZ elnöke kijelentette: január végéig el kell végezni a választások részletes elemzését, és a következtetések alapján kell döntéseket hozni az RMDSZ tavasszal tartandó kongresszusán. „Ez az utolsó esély arra, hogy korrekciókat végezzünk, és 2016-ban ne izguljunk azon, hogy lesz-e ötszázalékos támogatottság” – figyelmeztetett. Kovács Péter, az RMDSZ kampánystábjának vezetője szerint a szövetség valamennyi kitűzött célját teljesítette, hiszen átlépte az ötszázalékos küszöböt, megőrizte a parlamenti képviselet nagyságrendjét, a magyarok által leadott szavazatok nagyobb hányadát szerezte meg, mint a nyári önkormányzati választásokon, és a képviselet földrajzi egyensúlyát is sikerült megőriznie. Ugyanakkor szinte valamennyi megszólaló aggodalmának adott hangot az elért eredmények miatt. Tánczos Barna, a szövetség újdonsült szenátora úgy fogalmazott, örömre van ok, jubilálásra alig. Frunda György ütötte meg a legkritikusabb hangot, akinek húszévi szenátorság után nem sikerült újabb mandátumot szereznie. Kijelentette: az EMNP-re leadott voksokat voltaképpen az RMDSZ elleni protesztszavazatoknak kell tekinteni. Úgy vélte, a kedvezőtlen eredményben döntő szerepe volt annak, hogy az RMDSZ nem lépett ki a jobboldali Boc-kormányból akkor, amikor az a népszerűtlen gazdasági intézkedéseket hozta.
Budapestre üzentek
Markó Béla volt RMDSZ-elnök az SZKT ülésén leszögezte: abszurdum annak örvendeni, hogy a magyarországi kormányoldal ezúttal nem szólt bele a választási kampányba, amikor az RMDSZ az utóbbi években magyarországi ellenszélben politizál. Szerinte igenis, üzengetni kell Budapestre. „Nemcsak azok tették fel a magyar nemzet sorsára az életüket, akik Budapestről üzengetnek nekünk, hanem mi is feltettük” – érvelt a politikus. A volt elnök úgy vélte: Magyarországon esélyeket játszanak el azzal, hogy gyöngítik az RMDSZ-t. „Az erdélyi magyarság és a magyar nemzet jövőjét játsszák el azzal, hogy nem ismerik fel: akár szeretik, akár nem, de támogatni kell az RMDSZ-t” – jelentette ki. Az SZKT ülése után Kelemen Hunor újságíróknak kijelentette: ő maga nem kíván a sajtón keresztül üzengetni Budapestre. Hozzáfűzte azonban, hogy a magyarországi kormányoldal támogatása nélkül nem jöhettek volna létre az RMDSZ ellenzékét képező erdélyi magyar pártok. A választások eredményeit értékelő testületi ülésen egyébként Márton Árpád képviselő is utalt a pártok megnevezése nélkül az erdélyi magyar ellenzék magyarországi kapcsolataira. A Kovászna megyei képviselő azt a hadviselési taktikát ajánlotta megfontolásra a testületnek, amely során elvágják az ellenfél csapatainak utánpótlását.
Ponta nyitott az együttműködésre
„Hajlandó lennék miniszteri tárcát adni az RMDSZ-nek, hogy megóvjuk többségünket és kormányunkat az olyan megítéléstől, miszerint ez is olyan kétharmad, mint a szomszédos Magyarországé, amely elnyomja a politikai és nemzeti kisebbségeket” – jelentette ki Victor Ponta miniszterelnök a hét végén. Hozzáfűzte azonban: az RMDSZ bevonásáról csak a Szociál-Liberális Szövetség liberális és konzervatív társelnökével közösen, a kormányalakítási megbízás után döntenek. Ugyanabban a televízióműsorban Crin Antonescu liberális pártelnök megerősítette: a baloldali szövetség és az RMDSZ vezetői már a választás előtt tárgyaltak arról, hogy közösen alakítsanak ki többséget a parlamentben. Antonescu viszont kifejtette: szerinte nem az RMDSZ kormányzati szerepén múlik Románia külföldi megítélése, hanem a kisebbségek jogainak tiszteletben tartásán. Traian Băsescu államfő ma konzultál a parlamenti pártokkal, majd megnevezi miniszterelnök-jelöltjét. Az új parlament szerdán tartja alakuló ülését.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ellenzékbe vonul az RMDSZ, nem szavazzák meg a kormányt
Hevesen tiltakoztak a liberálisok a közös kormányzás ellen
Victor Ponta tisztségben lévő kormányfőt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökét, a parlamenti választásokon győztes Szociálliberális Szövetség (USL) miniszterelnök-jelöltjét bízta meg kormányalakítással Traian Băsescu államfő a parlamenti pártok vezetőivel való konzultációt követően. A találkozón más javaslat nem hangzott el a jövendő miniszterelnök személyét illetően. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke úgy nyilatkozott: természetesnek tartja, hogy a kormányalakítás a választások nyertesének felelőssége. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke, Daniel Chiţoiu tegnap közölte: nem óhajtanak az RMDSZ-szel kormányozni. A Konzervatív Párt (PC) elnöke, Daniel Constantin azt illető aggodalmának adott hangot, hogy az RMDSZ kormányzati részvétele kedvezőtlen visszhangot keltene az USL választói körében. Ponta tegnap délután, az USL és az RMDSZ közötti tárgyalások után közölte: az RMDSZ nem vesz részt a kormányban.
Szabadság (Kolozsvár)

Volt szándéknyilatkozat az USL és az RMDSZ között a közös kormányzásról
Írásos szándéknyilatkozat létezett a romániai választásokon győztes Szociálliberális Szövetség (USL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) között a közös kormányzásról – erősítette meg szerdán az MTI-nek Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A mindeddig titokban tartott megállapodásról Crin Antonescu, az USL liberális társelnöke beszélt egy kedd esti tévéműsorban, azt állítván, hogy az RMDSZ nem tartotta be az ősz folyamán aláírt szándéknyilatkozat „szellemét".
„Igen, létezett egy elvi egyezség az USL-vel, és az RMDSZ ezt betartotta. Az egyedüli ember, aki nem tartotta be, az Crin Antonescu, aki feltételeket szabott a választások után" – mondta Kelemen Hunor, felidézve: azt kérték az RMDSZ-től, fogadja el az alkotmány első cikkelyét, amely nemzetállamként határozza meg Romániát.
MTI
Erdély.ma

Kelemen: Természetes, hogy nem szavazzuk meg az új Ponta-kabinetet
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke kedden leszögezte, természetes, hogy a Szövetség nem szavazza meg az új Ponta-kabinetet, mivel nem tagja a kormánykoalíciónak, nincs kormányon, és ezen kívül az USL-nek nincs szüksége az RMDSZ szavazataira.
„Ha nem vagyunk tagjai a koalíciónak, nem vagyunk kormányon. Természetes, hogy nem szavazzuk meg ezt a kabinetet. Ez nem jelenti azt, hogy minden projektet ellenezni fogunk, ami meg fog jelenni, de itt a koalícióról van szó, és ezen kívül matematikailag nincs is szükségük a mi szavazatainkra, és politikailag nem akarták, hogy tagjai legyünk a koalíciónak. Ez egyszerű, mint a jó napot” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Elmondta, nem kíván együttműködési protokollt aláírni a PDL-vel az ellenzékben, és nincs is szándékában ez irányban megbeszéléseket folytatni.
„Vannak olyan dolgok, melyeket meg kell beszélni, de a mi szemszögünkből nincs szükségünk egy együttműködési protokollra a PDL-vel. Mindegyik végzi a dolgát, ahogy a legjobban tudja, de ez nem jelenti azt, hogy egységes ellenzéket alkotunk, nem is áll szándékomban erről vitát nyitni” – szögezte le Kelemen Hunor arra a kérdésre, hogy alá fog-e írni egy együttműködési protokollt a PDL-vel. nyugatijelen.com
Erdély.ma

Tanulságkereső
Az RMDSZ-nek egy-két tanulságot le kellene vonnia, nemcsak szerénynek mondható választási eredményeiből, nemcsak az alakulgató magyar ellenzéki pártok megsemmisítésére igyekvő gyürkőzéseiből, nemcsak abból a feltétlen bizalomból, melyet a román politika iránt táplált, s mely – most bebizonyosodott – fabatkát sem ért, hanem abból a Magyarország-ellenes kampányból is, melyet, az elmúlt hónapokban olyan  nyíltan és kendőzetlenül  folytatott.
Több mint tizennyolc éves kormányzati szerepvállalásukat nem nullázhatja le senki, különösképp, aki még emlékszik, milyen lelkiállapotban élte meg a magyarság az 1989-es fordulatot, mily mélyen, gyökereiben rendült meg önmagába és megmaradása esélyeibe vetett hite. Az RMDSZ kétségtelenül hozzájárult e gyógyulási folyamat beindulásához, s a  különféle kormányokban való részvétel is mindaddig elfogadhatónak volt tekinthető, míg a hatalmi gőg túl nem burjánzott vezetőiben, elhitetvén magukkal is, hogy sorozatos megalkuvásaik nélkül nincs élet  a Székelyföldön, Erdélyben, de még Romániában sem.
Szombaton, az utolsó SZKT-n újból kormányban érezték magukat, s nagy terveket kovácsoltak. Márton Árpád képviselő például „azt a hadviselési taktikát ajánlotta megfontolásra a testületnek, amely során elvágják az ellenfél csapatainak utánpótlását”, azaz a többszínű magyar közéleti gondolkodás lehetőségét is. Markó Béla meg azt üzente: „A magyarországi politikusoknak tudniuk kellene, esélyeket játszanak el azzal, hogy gyengítenek minket. Ha a választási eredményeink mögötti okokról beszélünk: ezek között az is benne van, hogy az elmúlt éveket nem magyarországi hátszéllel politizáltuk végig, hanem egy magyarországi ellenszélben, és ez óriási különbség.” De még mennyire az, s bár nem nehéz innen eldönteni, hogy ki kezdte fújni a passzátszelet, bizonyos, hogy végigdörgölőzték a magyar szocialista kormányuralmat, s öklüket rázták, hogy nemzetegyesítő szándékkal későbbi kormányok már ne avatkozzanak az erdélyi magyarság belügyeibe. Igényt tartva közben pénzre, paripára, fegyverre. Egyébként is az utánpótlás elvágására készülni, személyi vagy csoportsértődésből következetes Magyarország-ellenes hangulatot kelteni Erdélyben, miközben folyamatosan az épp hatalmon lévő bukaresti román kormányoknak gazsulálnak, nagyon visszatetsző dolog. Most Bukarestben eldöntetett, nincs szükség az RMDSZ-re. Kelemen Hunor hétfőn estefelé csak ámult-bámult, s mintha nem is értette volna Pontáékat, hisz még a választások előtt, útban Brüsszel felé a repülőn a régi-új miniszterelnökkel megitták együttműködésükre az áldomást. Aztán másként döntöttek. S miközben teljes képviseletünkre hivatkozva mindannyiunkat beültetnének a szitába, mit Bukarestben pofoznak, nekünk, erdélyi gyalogmagyaroknak is tovább kell néznünk tanulságkeresőbe.
Simó Erzsébet
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)