Tiszta lapokkal 
A romániai politikai életben alighanem egyedülálló az a módszer, amellyel hiteles, tiszta politikusok gyülekezetévé szeretne válni a bejegyzés előtt álló Erdélyi Magyar Néppárt: az alakulat leendő tisztségviselőinek vagyonnyilatkozatot kellene letenniük, és a továbbiakban a közösség előtt kellene elszámolniuk esetleges gyarapodásukról. Így kívánják kiszűrni az opportunistákat, a politizálást saját üzleti céljaikra kihasználókat, az ügyeskedőket, és így akarják megszólítani a politikából, közéletből, pártokból kiábrándultak egyre nagyobb táborát.
Hogy mennyire lesz sikeres az elképzelés, egyelőre nem lehet tudni, de mindenképpen figyelemre méltó, hogy egyáltalán felmerül a feddhetetlenség iránti igény – a már létező két magyar politikai szervezet ugyanis nem tartotta ezt fontosnak, valamiképpen magánügyének tekintette a politikusok vagyoni helyzetét, s ráadásul az utóbbi időben korrupciós botrányok is rombolták a beléjük vetett bizalmat. A már-már lehetetlennek tűnő küldetés valamiképpen az útra induló legkisebb királyfi történetét idézi: a harmadik, hivatalosan még meg sem született párt próbálkozik olyasvalamivel, ami sem az RMDSZ-nek, sem az MPP-nek nem sikerült. Persze, ezúttal sem biztos a célba érés: a szervezetépítés megannyi buktatója, a romániai politikai élet habitusa, a Dâmboviţa-parti módszerek átszivárgása, a haszonlesők hada, a magyar alakulatok versenyhelyzete és az együttműködési kényszer kettőssége számos botlás, megalkuvás csapdáját rejti magában, amit okosan kell majd kikerülnie az új pártnak. A Tőkés László által vallott értékrend felvállalása, a magyar kormánnyal kiépített partnerség mindenesetre jó vértnek tűnik, mint ahogyan a Toró T. Tibor által tegnap újfent kinyilatkoztatott, a magyar közösség számára fontos ügyekben az együttműködésre való hajlandóság is józan, felelősségteljes magatartásnak látszik. Annál érthetetlenebb viszont a ,,nagyobbik testvér” gőgje: Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tegnapi nyilatkozatában történelmi hibának minősítette a néppárt törvényszéki bejegyzésére irányuló kezdeményezést, és ismét a megosztottság veszélyének álságos retorikájával üzent hadat.
Azt egyelőre csak találgatni lehet, miként alakul majd a magyar szervezetek közötti viszony a továbbiakban. Annyit azonban már a mesékből is tudunk: az járhat csak sikerrel, aki képes megtalálni és megbecsülni szövetségeseit.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Erdélyi magyar konzultáció
Az RMDSZ a héten megkezdi az erdélyi magyar közösség konzultációját a szövetség közép- és hosszú távú stratégiájának kidolgozása végett. A következő időszakban 250 000, nyolc kérdést tartalmazó kérdőívet osztanak szét Erdély 16 megyéjében, de 125 000 tájékoztató szórólapon és 10 000 plakáton is népszerűsítik az akciót.
A cél az, hogy valós és nagyon pontos képet kapjunk a magyar közösség gondjairól és elvárásairól – közölte Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki szerint a konzultáció néhány hónapig tart, és a végén ,,lesz egy olyan leltárunk, amelynek alapján kidolgozhatjuk közép- és hosszú távú stratégiánkat”. Az adatokat a nyár folyamán összesítik és feldolgozzák, így őszre már körvonalazódnak az elvárások. A kérdések az életszínvonallal kapcsolatos elégedettségi szintre, a helyi hatóságokra tartozó gondokra, az RMDSZ prioritásaira vonatkoznak, és azt is felmérik, mennyire elégedettek a választók az RMDSZ tevékenységével, illetve hogy kire akarnak szavazni a 2012-es helyhatósági választásokon. A kérdőívet kitöltő személyek kérdéseket is feltehetnek az RMDSZ vezetőinek. A konzultáció lebonyolításában mintegy ezer személy vesz részt.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Zavarja az RMDSZ-t, hogy az RMPSZ kezeli az oktatási támogatásokat
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) – elfogadva a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. felkérését – vállalja a 2010–2011-es tanévben a Szülőföldön magyarul pályázati folyamat lebonyolítását – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Burus-Siklódi Botond, az RMPSZ újonnan megválasztott elnöke, illetve Lászlófy Pál, a szövetség örökös tiszteletbeli elnöke.
Mint hangsúlyozták, csupán a lebonyolításban vállalnak szerepet, eljuttatják a pályázati csomagokat a megfelelő helyekre, begyűjtik és ellenőrzik azokat, majd javaslatot tesznek a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nél, a pályázatok elbírálását és a támogatások kiosztását pedig már ez utóbbi végzi.
Lászlófy Pál azért tartotta fontosnak többször is megemlíteni, hogy a kifizetésekkel nem ők foglalkoznak, mivel ők csak működési támogatásban részesülnek, és maga a pályázati folyamat sikeres lebonyolítása inkább erkölcsi sikert fog számukra jelenteni. „Ez a feladat erkölcsi felelősség, és csak erkölcsi sikerünk lehet” – fogalmazta meg Lászlófy, aki szerint ez a feladat a szervezet megerősödésében is nagy szerepet játszhat. A pályázat lebonyolításában egyébként már van tapasztalata a pedagógusszövetségnek, hiszen 2003 előtt két évig tevékenykedett ezen a területen, mielőtt megszűnt a megbízatásuk, mivel a 2002-ben hatalomra került MSZP-kormány az RMDSZ által létrehozott Iskola Alapítványra bízta a feladatot.
RMDSZ-es ágálás
Az RMDSZ így érthető módon ellenzi a magyar kormány döntését, amelyet szerdán Répás Zsuzsanna államtitkár-helyettes személyesen közölt Nagy Zoltánnal, az Iskola Alapítvány igazgatójával. Kelemen Hunor csütörtökön a Krónikának politikai lépésként értékelte, hogy immár nem a szövetség szervezete kezeli az oktatási-nevelési támogatást, további kérdésünkre azonban azt már nem nevezte politikai gesztusnak, hogy 2003-ban a Năstase- és a Medgyessy-kormány éppen a pedagógusszövetségtől irányította át a program lebonyolítását az Iskolához. Az RMDSZ elnöke szerint amikor két miniszterelnök aláír egy megállapodást, azt lehet politikai egyezségnek nevezni, emlékeztetett azonban, hogy 2002-ben egy hasonló, Adrian Năstase és Orbán Viktor szentesítette kormányközi megállapodás alapján lehetett igényelni a magyarigazolványt.
„Szakmailag nehezen lehet indokolni a megállapodás felrúgását, hiszen az Iskola Alapítvány kifogástalanul bonyolította le a programot. Egy kormányközi megegyezés egyoldalú felbontása nemzetközi jogszabályokba ütközne, másrészt ehhez hozzá kell járulnia a román kormánynak is, amelynek, ne feledjük, tagja az RMDSZ is” – jelentette ki Kelemen, hozzátéve: ha a magyar kormány a Năstase–Medgyessy-paktumot kikerülve bízná az RMPSZ-re az ösztöndíjak folyósítását, akkor megtörténhet, hogy a támogatások adókötelesek lesznek Romániában, ugyanakkor a program a személyi adatgyűjtést szabályozó szigorú feltételeknek sem felelne meg.
Az óvodásoknak is jár támogatás
Az idei támogatások kapcsán Burus-Siklódi Botond elmondta, bár késett a pályázat kiírása, mindenkinek lesz lehetősége bekapcsolódni, „senki nem fog sérülni jogaiban”. Az idei évtől ugyanakkor szeretnék komolyabban venni az ellenőrzést, hiszen előfordulhat, hogy valakik hamis adatokkal pályáznak, így szúrópróbaszerű ellenőrzéseket iktatnak be ezek kiiktatására. Újdonság továbbá, hogy idéntől a nevelési, oktatási támogatásra (20 000 Ft), valamint a tankönyv- és taneszköz-támogatásra (2400 Ft) nemcsak az iskolások, hanem óvodások is pályázhatnak, de szintén benyújthatnak űrlapot hallgatói támogatásra (2800 Ft) azok az egyetemisták, akik Románia valamely felsőoktatási intézményében magyarul tanulnak. Egyéni elbírálásban részesülnek azok a diákok, akik még középiskolások, de már betöltötték a 18 évet, valamint a fakultatív magyar nyelvű oktatásban részesülők. „Lényegi változás a pályázók szempontjából nem történt, csupán a postacím, ahová pályázataikat továbbítaniuk kell” – mutatott rá az RMPSZ elnöke. Idéntől ugyanis a szervezet Teleki Oktatási Központjába várják az űrlapokat, Szovátára.
Idén 30–40 ezer óvodás, 120–125 ezer iskolás és mintegy 6–7 ezer egyetemi hallgatói pályázat benyújtására számítanak. A pályázati űrlapokat a remények szerint május 15-éig valamennyi tanintézetbe eljuttatják, de már most is elérhető az RMPSZ honlapján, valamint a www.szulofoldonmagyarul.ro oldalon. A pályázatok leadási határideje június 30., a támogatások kiosztására szeptemberben kerülhet sor.
A pályázatot postai úton, ajánlott levél formájában, egy eredeti példányban, zárt borítékban kell benyújtani a következő címre: Teleki Oktatási Központ, 545500 Szováta, Rózsák útja 147., postafiók 1. További tájékoztatás az RMPSZ irodájában a 0266-371377-es, a Teleki Oktatási Központban a 0265-570725-ös telefonszámon, vagy a külön ebből a célból működtetett, a Romtelecom hálózatában ingyenesen hívható 080080039-es számon kérhető. (Bankszámlára küldik a pénzösszegeket. 5-6 milliárd forintos támogatással számol idén a magyar kormány – közölte Ulicsák Szilárd miniszteri biztos a program meghirdetését követően. A forrásokat koordináló Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezetője elmondta, szeretnék a jelenlegi rendszert modernizálni. Eddig a támogatásokat jelentős arányban, például Erdélyben 80 százalékban, készpénzben fizették ki, s a járulékos és postaköltség, illetve az egyéb lebonyolítói költségek elérték a 10–30 százalékot. Ezt ötmilliárdos támogatásnál, átlag húsz százalékkal számolva több mint 500 millió forintot tett ki. Azt szeretnék, ha az érintettek közvetlenül, bankszámlára kapnák meg a támogatásokat, ezért tárgyalásokat folytatnak, hogy minél kedvezőbb feltételek mellett, akár ingyenesen bankszámlát nyithassanak a támogatási összeg fogadására, ami mellé ingyenesen bankkártya is járna, s az utalás is térítésmentes lenne. „A magyar államháztartásnak nem érdeke, hogy külföldi postai szolgáltatásokat finanszírozzon” – jegyezte meg Ulicsák, hozzátéve: az új rendszer akár már ősztől, az új iskolaévre, a támogatások utalására életbe léphetne.)
Forró Gyöngyvér, Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Piros lap a felcsúti csatárnak
Az RMDSZ vezetői ezekben a napokban tehetetlenül veszik tudomásul, hogy Orbán Viktorék sorra megfosztják közvetítői szerepüktől az érdekvédelmi szövetséghez közeli szervezeteket a magyarországi pénzforrások és kedvezmények romániai szétosztásában.
A magyar kormány előbb a Progress Alapítványtól vette el a magyarigazolvánnyal kapcsolatos – mára már inkább szimbolikus jelentőségű – ügyintézési jogosultságot, majd az Iskola Alapítvánnyal bontottak szerződést, és ruházták át az oktatási-nevelési támogatás megpályáztatásának jogát a pedagógusszövetségre. Az RMDSZ-es tehetetlenség oka, hogy a bukaresti kormánykoalíció tagjaként megakadályozhatná ugyan Budapest lépéseit, ám – a magyar miniszterelnök kedvenc sportjátékában használt hasonlattal élve – lesre futna, ha ezt megtenné.
Kelemen Hunorék már többször hangoztatott kifogása az, hogy a két alapítvány jogosultságait korábbi román–magyar kormányközi egyezségek rögzítik. A 2003-as Medgyessy–Năstase-megállapodás például az Iskola Alapítványt nevezi meg az oktatási-nevelési támogatási programot lebonyolító szervezetként. Így a pedagógusszövetség csak úgy veheti át az alapítvány szerepét, ha ebbe a román kormány is beleegyezik. Budapesti illetékesek úgy fogalmaztak, ezt a kérdést „diplomáciai úton” rendezik majd Bukaresttel.
Ám korántsem biztos, hogy Orbán Viktor és Traian Băsescu immár hagyományosan jó barátságára számítanak, annál is inkább, mert nem valószínű, hogy a román államfő feláldozná e barátság oltárán a kormánykoalíciót. Inkább abban bíznak, hogy az Kelemen Hunorék nem merik megvétózni az kormányközi egyezség módosítását, mert beláthatatlan időkre leállítanák az oktatási-nevelési támogatások folyósítását. Százhatvan ezer erdélyi magyar család maradna juttatás nélkül – a Fidesz pedig az RMDSZ-re mutogatna.
Ügyes – jellemezhetnénk pestiesen szólva Orbán Viktorék húzását, ám a sportnál maradva: nem fair play-díjas az eljárás. Budapest ugyanis hetekig hallgatott az oktatási-nevelési támogatások sorsáról, és közben azon ügyködött, miként zárhatná el a közvetve az RMDSZ-en keresztül áramló magyarországi pénzek csapjait, és hogyan nyithatná meg ezeket a csapokat a bejegyzés alatt álló, mindenben Fidesz-partner politikai szervezet számára.
Senki sem akadályozta meg a magyar miniszterelnököt, hogy egy éve tartó mandátuma alatt beszélgetésre hívja az RMDSZ vezetőit, és – az erdélyi magyar közvélemény előtt is – legalább nyilvánvalóvá tegye szándékait. Orbán Viktorék ehelyett egy labda nélkül maradt játékost hátulról a gyepre tepertek. Ezért még a Felcsút FC meccsein is piros lap jár.
Cseke Péter Tamás
Új Magyar Szó (Bukarest)

Varadinum, huszadszorra
„Az idén huszadik alkalommal rendezi meg Nagyváradon a Festum Varadinumot május 15-e és 22-e között a Varadinum Kulturális Alapítvány, civil szervezetek és a történelmi egyházak közös szervezésében” – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Biró Rozália a Varadinum Kulturális Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Az alpolgármester elmondta, a rendezvénysorozat kerek évfordulója alkalmából a Nagyváradi Színház színpadán emlékplakettel díjazzák a nagyváradi magyar közösségért kiemelkedő szolgálatot végző magánszemélyeket és civil szervezeteket.
Biró Rozália szerint az idei fesztivál az Önálló magyar kultúrát! Teljes körű anyanyelvi oktatást! Önálló magyar színházat! Erőteljes civil szerveződést! „négyes felkiáltás” mottójával kerül megrendezésre. „Ezek olyan égető szükségleteket jelölnek amelyek nélkül nem tudunk élni, alkudni ezekből pedig nem lehet” – fogalmazott az elöljáró.
A május 15-én kezdődő Varadinum 56 rendezvényből áll majd össze. Az ünnepség keretein belül egy kisebb színházi évadra is sor kerül a Szigligeti társulat közreműködésében, így minden nap lesz majd egy előadás, tájékoztattak a szervezők. Az idén is sor kerül majd a tradicionális Varadinum-eseményekre, mint amilyen az Apáról fiúra – hagyományos mesterségek bemutatója, az Ady Endre Gimnázium történelmi vetélkedője vagy az iskolanapok.
Az ünnepségsorozat fővédnökei Kelemen Hunor, Románia kulturális és örökségvédelmi minisztere, valamint Halász János, a magyarországi Nemzeti Erőforrás Minisztériumának parlamenti államtitkára.
Totka László
Új Magyar Szó (Bukarest)

„Gumicsizmás” RMDSZ – Negyedmillió emberhez juttatják el a tegnap indított Erdélyi konzultáció kérdőíveit
„Figyelünk egymásra” mottóval egész Erdélyre kiterjedő felmérést indított tegnap az RMDSZ. Az Erdélyi konzultáció nevű közvélemény-kutatás során negyedmillió magyar emberhez szeretnének eljutni a következő két hónapban, hogy egy kérdőív segítségével megtudhassák, melyek a romániai magyarság problémái, a szövetséggel szembeni elvárásai.
Negyedmillió magyar embert keresnek fel a következő két hónapban az RMDSZ helyi szervezeteinek munkatársai és önkéntesei azzal a céllal, hogy megtudják: melyek a romániai magyarság gondjai, prioritásai, a szövetséggel szembeni elvárásait. Kelemen Hunor szövetségi elnök és Kovács Péter főtitkár tegnapi tájékoztatása szerint a „Figyelünk egymásra” mottóval indított, Erdélyi Konzultáció nevű kérdőíves felmérés célja a választásokra való felkészülés, „valós kapcsolatok kiépítése” az erdélyi magyarokkal.
„Mi azt mondtuk, hogy emberközeli RMDSZ-t építünk, elvisszük a szövetséget az emberekhez. Ez a szövetség minden romániai magyar emberé, az ő döntésük következtében létezik és fog létezni a következő évtizedekben is. Valós párbeszédet folytatunk a magyar emberekkel, és problémáik megoldására építjük távlati politikai stratégiánkat” – fogalmazott kolozsvári sajtótájékoztatóján a szövetségi elnök.
Mint mondta, az Erdélyi Konzultáció során a felkeresett személyek őszintén elmondhatják, melyek a prioritásaik, ugyanakkor megjelölhetik azokat a feladatokat is, amelyekkel a jövőben megbíznák az érdekképviseleti szervezetet. „Az RMDSZ-nek mindemellett másfél éves nehéz kormányzás után és egy évvel a választások előtt, pontosan kell látnia, mit gondol a közösségünk a saját jövőjéről, a szövetségről és annak munkájáról” – fejtette ki a politikus.
A felmérés nyolc kérdésre keresi a választ. Elsőként arra, hogy mennyire elégedettek az életkörülményeikkel, majd meg kell jelölniük azt a két legfontosabb problémát, amelyet meggyőződésük szerint településük polgármesterének meg kellene oldania. A válaszadóknak lehetőségük nyílik arra is, hogy a szövetség munkáját értékeljék: előbb véleményt kell mondaniuk arról, hogy mivel kellene foglalkoznia az RMDSZ-nek országos szinten, majd elmondhatják, hogy milyen mértékben elégedettek a szövetség tevékenységével.
A felmérésben részt vevők megjelölhetik azt a politikai szervezetet, amelynek bizalmat szavaznak az önkormányzati választásokon, végül pedig megfogalmazhatják üzenetüket, gondolataikat az RMDSZ vezetőinek.
A felmérés technikai részleteiről szólva Kelemen elmondta, hogy az adatlappal a helyi szervezetek képviselői és önkéntesek fogják felkeresni az erdélyi magyarokat. „Az adatokat a nyár folyamán fogjuk feldolgozni, minek eredményeként településszintű, pontos problématérképpel fogunk rendelkezni” – fogalmazott Kelemen.
Kovács Péter főtitkár tájékoztatása szerint az Erdélyi Konzultáció szervezése három szinten történik: a Főtitkárságon zajlik a központi koordináció, ezt követi a megyei és a helyi szint. Elmondta, Erdély területéről közel 1000 személy fog részt venni a program lebonyolításában. „Elsősorban az önkormányzati képviselőket fogjuk bevonni, hiszen ez a program az önkormányzati választásokra való felkészülés része, célunk egy problématérkép megrajzolása. Az önkormányzati képviselőink kell legyenek azok, akik ezeket a problémákat elsőként beazonosítják, és megpróbálják orvosolni helyi szinten, mellettük számítunk az irodai alkalmazottakra, az önkéntesekre is.”
Kovács bejelentette: a Főtitkárság stratégiai partnerséget alakított ki a Magyar Ifjúsági Értekezlettel (MIÉRT). Mint mondta, szükség van arra a lendületre, amelyet a MIÉRT és közel 300 tagszervezete egy ilyen konzultációs folyamatba be tud hozni.
A főtitkár konkrét számadatokkal is szolgált: 250 ezer űrlapot, 120 ezer szórólapot és 10 ezer plakátot nyomtattak ki.
Új Magyar Szó (Bukarest)

“Szórványban működhetnének sikeresen az egyházi népiskolák”
Az erdélyi magyar történelmi egyházak és az RMDSZ képviselői az új oktatási törvényről, annak a felekezeti oktatásra vonatkozó vetületeiről tanácskoztak pénteken délelőtt, Kolozsvárott.
A szakmai beszélgetés résztvevőit a házigazda Bálint Benczédi József unitárius püspök köszöntötte, aki annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a közös ügyek megbeszélése, az egyeztetés, a közös álláspont kialakítása rendkívül fontos az erdélyi magyar történelmi egyházak számára.
Kelemen Hunor szövetségi elnök üdvözölte a kezdeményezést, mint mondta, a szándékok találkoztak, hiszen az RMDSZ számára is rendkívül fontos a tanácskozás, az egyeztetés.
„2010-ben a kisebbségi jogok területén végzett munkánk egyik legnagyobb eredménye az oktatási törvény elfogadása volt. A jogszabály kidolgozásakor is egyeztetett a Szövetség az egyházak képviselőivel, most, amikor ennek konkrét alkalmazásáról van szó, ismét szükségessé vált a párbeszéd, az egyeztetés. Én azt szeretném, ha nem csak a felekezeti oktatás kérdésében ülnénk egy asztalhoz, hanem azt javaslom, hogy rögzítsünk rendszeres találkozókat, amelyeken az erdélyi magyar közösség minden életterületét érintő kérdést megbeszélhetünk” – fogalmazott Kelemen Hunor.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes elmondta, az Oktatási Minisztérium hamarosan létrehoz egy bizottságot, amely minden püspökséggel külön-külön tárgyal a felekezeti oktatásról. Ennek a bizottságnak a tagjai lesznek Pásztor Gabriella államtanácsos és Király András államtitkár is. Markó Béla szerint ennek az egyeztetésnek az a legfontosabb célja, hogy a felekezeti oktatás kapcsán egységes álláspontot fogalmazzanak meg annak érdekében, hogy a törvény alkalmazásakor mindenki pontosan tudja, milyen cselekvési terv mentén halad a munka.
Az erdélyi magyar egyházak képviselői elsősorban üdvözölték az oktatási törvény azon előírását, hogy a vallásóra bekerült a kötelező törzsanyagba, ugyanakkor számos kérdést fogalmaztak meg a felekezeti, egyházi iskolák és óvodák létrehozásáról, felmerült továbbá az egyházi népiskolák létrehozásának szükségessége is, amelyek leginkább a szórványvidéken működhetnének sikeresen.
A tanácskozáson jelen volt Kelemen Hunor szövetségi elnök, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Király András oktatásügyi államtitkár, Nagy Zoltán államtitkár, Pásztor Gabriella államtanácsos, Kötő József parlamenti képviselő és Lakatos András, az RMDSZ oktatási főosztályának vezetője. Az erdélyi magyar történelmi egyházak részéről jelen volt dr. Jakubinyi György római-katolikus érsek, Papp Géza, az erdélyi református egyházkerület püspöke, Bálint Benczédi József unitárius püspök valamint egyháztanácsosok, képviselők. (hírszerk.)
Transindex.ro

Újabb barátságtalan üzenetet küldött az RMDSZ a nemzeti oldalnak
„Csütörtökön benyújtották a Bukaresti Törvényszéken az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) hivatalos bejegyzéséhez szükséges iratokat és támogató aláírásokat az új alakulat kezdeményezőinek képviselői. Ennek hírére Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, a román kormány kultuszminisztere a tőle elvárható módon reagált, pártja húsz éve tartó hegemóniáját féltve: „történelmi tévedésnek” nevezte a kezdeményezést, mivel az stratégiai és politikai értelemben is hibás döntés. Szerinte bármilyen új párt létrehozása megoszthatja az erdélyi magyar közösséget, a megosztás pedig gyengíti az érdekképviseletet. „Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy erős érdekképviselete legyen az erdélyi magyarságnak. Az erdélyi magyarság is abban érdekelt egyébként, hogy sem az önkormányzatokban, sem országos szinten, a parlamentben ne veszítse el a képviseletet. Ezért az, aki azt gondolja, hogy egy új párt létrehozásával erősíti a képviseletet, az téves úton jár, valamiféle téves elemzésnek a konklúzióit vonta le” – fogalmazott. A romániai magyarság egy része viszont évek óta folyamatosan azt a konklúziót vonja le, hogy az RMDSZ a saját köreinek, egy kikristályosodott klikkrendszernek az erős érdekképviseletét honosította meg és látja el. Ebbe a körbe az erdélyi magyarság nagy része nem tartozik bele. Az elemzők ugyanakkor azt is látják, hogy az RMDSZ-es egypártrendszer a többségi hatalomnak is kedvére való, mert csak egyetlen magyar kishatalmi centrummal kell tárgyalnia, osztozkodnia és együttműködnie”
Dénes László
Reggeli Újság (Nagyvárad)

A világ közepe
Megtartották a magyar középiskolák tantárgyversenyét
A szervező Bolyai Farkas Elméleti Líceum diákjai nyerték meg az idén is a magyar tannyelvű középiskolák VI. országos tantárgyversenyének fődíját, a Bolyai-kupát, amely a legtöbb pontszámot elért iskolának jár. A második helyen a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum, a harmadikon a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Elméleti Líceum diákjai végeztek.
A színes és érdekes programokkal megtartott Bolyai Napok zárórendezvényeként zajlott szombaton a Nyárádi Erasmus Gyula biológia-, a Teleki Sámuel földrajz-, a Kalkulusz informatika-, a Historia Nostra történelem- és a Societas Humana társadalomtudomány-verseny a romániai magyar tannyelvű középiskolák számára. Ahogy Bálint István igazgató és Láday Zoltán moderátor elmondta, 28 középiskola 174 diákja szállt versenybe az idén, bizonyítva, hogy a tehetségkutatás, a minőségi oktatásra való törekvés jó úton jár.
A reggeli nyitóünnepségen Markó Béla kormányfőhelyettes örömmel nyugtázta, hogy “sikerült hagyománnyá tenni ezt a mi külön tantárgyversenyünket”, amelyen évről évre, ha lassan is, egyre több középiskolából vannak jelen versenyzők. Többségükben önálló magyar tannyelvű középiskolákból, amelyek nevéből kikerekedik Erdély történelme, szellemisége, s arra kell törekednünk, hogy számuk tovább növekedjen. Az iskoláknak nevet adó elődeink a világ pereméről próbáltak meg versenybe szállni, sikerrel. Ma a világ közepe ott van, azokban az erdélyi helységekben, ahol versenybe szállunk, és ahol teljes tudásunkat, minden képességünket megmozdítjuk annak érdekében, hogy felmutassunk valamit, amire más nem képes. Ez azonban csak kitartással, sok munkával lehetséges – biztatta a résztvevőket Markó Béla. Kelemen Hunor szövetségi elnök pedig arra hívta fel a diákok figyelmét, hogy azok az erdélyi tudósok, művészek, akik világszinten jegyzett teljesítményt tudtak elérni, soha nem felejtették el, hogy Erdélyből indultak egy többletérték, a magyar nyelv és kultúra birtokában, amely bennünket erdélyi magyarokként meghatároz, s amelyet a tudás mellett tovább kell adni.
A hozzászólók, Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke, Illés Ildikó főtanfelügyelő- helyettes, Szabó Csilla, a tanügyi tárca képviselője és Jeszenszky Attila, a szervező iskola szülői bizottságának elnöke a versenyszellem, az önként vállalt többletmunka, a részvétel fontosságát hangsúlyozták.
A délutáni eredményhirdetés során a javítóbizottságok vezetésével megbízott egyetemi tanárok elismeréssel szóltak a diákok teljesítményéről, a kérdéseket összeállító és a versenyzőket felkészítő tanárok munkájáról. Többen elmondták, hogy nehéz volt dönteni, s kis különbségek vonnak a díjazottak között. Dr. Sipos Gábor egyetemi docens bejelentette, hogy az első három helyezettet felveszik a Babes-Bolyai Egyetem történelem szakára, ösztöndíjasként. A támogatók jóvoltából a nyertesek 120, 90, 65 és 50 lejes pénzjutalomban részesültek. A Bolyai-kupát József Éva felkészítő tanárok vették át.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)

RMDSZ, MPP – nem akarnak előválasztásokat
Elutasítják az erdélyi magyar politikai szervezetek vezetői Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének azon javaslatát, hogy az erdélyi magyar politikai préri résztvevői közös előválasztásokon döntsenek a jövő évi önkormányzati választások jelöltjeiről. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök egyenesen komolytalannak minősítette az EP-alelnök lapunknak adott nyilatkozatát, míg Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke úgy nyilatkozott, értelmetlen és tét nélküli az előválasztás.
Kelemen Hunor a Krónikának úgy nyilatkozott, nem foglalkoznak azzal, amit az EMNT képviselői a sajtón keresztül üzennek, hiszen az komolytalan.
„Az RMDSZ 2008-ig rendszeresen szervezett belső általános és elektoros előválasztásokat, van ebben gyakorlatunk, sok esetben hasznosnak bizonyult, azonban amikor 2008-ban megjelent Szász Jenő versenypártja, már nem láttuk értelmét” – emlékeztetett a szövetségi elnök. Hozzáfűzte, nem hisz az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) képviselőinek, szerinte ugyanis Tőkés László javaslata és a bejegyzés előtt álló párt képviselőinek nyilatkozatai ellentmondanak egymásnak.
„Amikor új pártot jegyeznek be és képviselőik hangoztatják, hogy megméretik magukat az önkormányzati választásokon, nem tudom eldönteni, hogy nekik higgyek vagy a vezetőjüknek” – nyilatkozta Kelemen Hunor.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára eközben úgy véli, Tőkés László javaslata csak kommunikációs trükk, szerinte az EMNT elnöke nem akar előválasztásokat. Szerinte a javaslat komolytalanságát az is jelzi, hogy korábban a Tőkés vezette politikai platformok nem voltak hajlandók részt venni az RMDSZ szervezte belső előválasztásokon.
Az erdélyi magyar előválasztás ötletéért Szász Jenő MPP-elnök sem rajong. „Nem látom értelmét az önkormányzati választásokat megelőző előválasztásoknak, tét nélkülinek érzem, ezzel nem lehet motiválni a választókat” – nyilatkozta a Krónikának a polgári alakulat vezetője. Hozzátette: az előválasztásokat önmagában nem tartja rossz ötletnek, de szerinte erre nem az önkormányzati, hanem a parlamenti választások előtt lenne szükség. A MPP elnöke szerint azonban ebben az esetben sem kell külön előválasztásokat tartani, hanem az önkormányzati választásokat kell a parlamenti választások előválasztásának tekinteni.
„Az önkormányzati választásokon kétpólusú rendszert látok jónak, ahol az RMDSZ a baloldali párt, és vele szemben indul a Magyar Polgári Pártból, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsból és a Székely Nemzeti Tanácsból álló nemzeti alternatíva. Nem hagynám annyiban az RMDSZ húszéves csődpolitikáját” – nyilatkozta Szász. Hozzáfűzte, akkor lenne teljes az „erdélyi magyar rendszerváltozás”, ha a nemzeti oldal képviselői a győztes önkormányzati választásokat követően a parlamentbe is bejutnának.
Krónika (Kolozsvár)

Felekezeti oktatás, fókuszban
Az új oktatási törvénynek a felekezeti oktatásra vonatkozó vetületeiről tanácskoztak a hét végén Kolozsváron az erdélyi magyar történelmi egyházak és az RMDSZ képviselői. A házigazda Bálint Benczédi József unitárius püspök annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a közös álláspont kialakítása fontos az erdélyi magyar történelmi egyházak számára.
„2010-ben a kisebbségi jogok területén végzett munkánk egyik legnagyobb eredménye az oktatási törvény elfogadása volt. A jogszabály kidolgozásakor is egyeztetett a szövetség az egyházak képviselőivel, most, amikor ennek konkrét alkalmazásáról van szó, ismét szükségessé vált a párbeszéd” – fogalmazott Kelemen Hunor szövetségi elnök a rendezvényen. Markó Béla miniszterelnök-helyettes elmondta, a szaktárca hamarosan létrehoz egy bizottságot, amely minden püspökséggel külön-külön tárgyal a felekezeti oktatásról.
Az erdélyi magyar egyházak képviselői üdvözölték az oktatási törvény azon előírását, melynek értelmében a vallásóra bekerült a kötelező törzsanyagba, ugyanakkor számos kérdést fogalmaztak meg a felekezeti, egyházi iskolák és óvodák létrehozásáról, felmerült továbbá az egyházi népiskolák létrehozásának szükségessége is, amelyek leginkább a szórványvidéken működhetnének sikeresen.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Magyar–magyar iszony, vagy közös fellépés
A cím nem elírás, nem véletlenül írtam magyar–magyar viszony helyett magyar–magyar iszonyt. Az ijesztgetésnek, félelemkeltésnek is minősíthető kifejezést azért használom, mert az új politikai helyzetben, amennyiben a három romániai magyar párt, az RMDSZ, az MPP és most bejegyzési procedúra labirintusában bolyongó EMNP képtelen lesz már a jövő évi helyhatósági választásokon közös jelölteket állítani, és egységesen ezekre szavazni, iszonyatos veszteséget könyvelhetnek el valamennyien.
A félre- és mellébeszélések helyett próbáljuk előbb szemügyre venni azokat a belső folyamatokat, amelyek a hazai magyar politikai életben, a politikai preferenciák világában bekövetkeztek, és felerősödésük máris valóság, társadalmi térnyerésük pedig a továbbiakban előre borítékolható. A romániai magyar közélet a két évtizeddel ezelőtti (89–90-es fordulat utáni) állapothoz képest szétesett, szétforgácsolódott, és majdnem általánosnak minősíthető kiábrándultságba és közönybe süllyedt. Ezt a folyamatot a magyarság közképviseletének veszélyeztetettsége felől nézvést jól illusztrálja a magyarok választási kedvének lekonyuló grafikai görbéje.
Az okok firtatása helyett most csupán jelezzük, hogy az RMDSZ és az MPP kölcsönös és személyekre is szabott lejáratása megtette hatását. Helyben és országos, illetve erdélyi szinten egyaránt. A kölcsönös önkormányzati “betartások” és kakaskodások a ritka kivételektől eltekintve a közképviselet minőségét rontják, és a közjó érvényesülését akadályozzák. Ez az erdélyi és a Kárpát-medencei politikai légköri magasságokban is uralkodó folyamat a helyi politikai élet alakulásának, illetve romlásának fő oka. A helyzet eldurvulását és elmérgesedését érzékeltetik az internetes és a papíralapú kiadványok álneves kommentárjai, amelyek a vádaskodás, a szitkozódás és a fenyegető átkozódás szintjére süllyesztették a véleményformálást.
E negatív folyamatok következménye az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, majd a Tőkés-féle párt, azaz az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozásának szándéka és megvalósult ténye. És hogy a mellé- és félrebeszéléseknek elejét vegyük, egyik legutóbbi Tőkés-interjú alapján szögezzük le a következőket: – Már a jövő nyári önkormányzati választásokra együttműködést javasol az erdélyi magyar politikai szervezeteknek Tőkés László, előválasztásokat kezdeményezve a romániai magyarság körében, és az így kialakult sorrend alapján valamennyi párt már a helyhatósági megmérettetésen közös listát állítana – olvashatjuk a Krónikának adott interjúban. “Eme újfajta összefogás nélkül sem autonómia, sem magyar jövő nem képzelhető el Erdélyben” – állapítja meg Tőkés László.
– Az EMNT választási koalíciót, azaz közös jelöltállítást javasol a helyhatósági választásokra és a parlamenti képviselők jelölésére is. Ebben máris partnere a Székely Nemzeti Tanács. Ellenzője Szász Jenő személyében az MPP, amely az RMDSZ ellen szövetkezne az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal és a Székely Nemzeti Tanáccsal. Szász Jenő szerint a romániai magyarság 80 százaléka nem akar új pártot. Sértés ne essék, de a politikai környezet ismeretében ez légből kapottnak tűnik, mondhatott volna kilencven százalékot is.
– A közös jelöltállítás kérdését, egyelőre, mellékvágányra tolja az RMDSZ csúcsvezetése is. Ennek nem csak a rivális Tőkés-párt megjelenése az oka, hanem a magyarországi nemzetpolitikában bekövetkezett markáns stratégiai változás is. Az RMDSZ-nek, kétségtelen, erdélyi szinten kiépült szervezeti hálózata van. A helyi önkormányzati képviselők, a polgármesterek többsége az RMDSZ színeit képviseli. A mögöttük lévő, őket támogató tömegbázis viszont fellazult, elbizonytalanodott, kiábrándult. Az összefogás szükségessége maradéktalanul a szórványban érvényesül, ahol elképzelhetetlen a tanácsi, adott esetben polgármesteri képviselet megszerzése. – Az RMDSZ csúcsvezetése egyelőre sérelmi politizálást gyakorol. Ebben minden egymáshoz közeledést ellehetetlenítenek egyes – manipulálható – politikusi, és főleg újságírói túllihegések. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök ellenzi ugyan az új párt létrehozását, de ennek bejegyzését nem próbálja megóvni, ami realitásérzékre vall, hisz ezzel csak tovább rontaná az RMDSZ közösségi megítélését. Az RMDSZ sérelmi politizálására érdemes kitérni, mert ez a magyar–magyar kapcsolatok végzetes megromlásához vezethet. Az RMDSZ politikai monopolhelyzetének elvesztését bizonyos újságírói reagálások ellenségeskedéssé torzítják, az anyaországban Gyurcsány és a szellemében tovább élő SZDSZ Orbán-ellenes indulatait plántálják át Erdélybe, negatív minősítési kampányukban már-már Jan Slotát, C. V. Tudort is túlharsogják.
A magyar nemzetpolitika gyökeres átalakulása erdélyi kivetítődésének első jele az RMDSZ kiépült, tehát meglévő struktúrájának mellőzése volt, amikor a könnyített eljárású állampolgári honosítás hatalmas munkájának elvégzésére az RMDSZ-től független hálózatot hozott létre, s kialakította a demokrácia központok ernyőjét. Az RMDSZ és az MPP is ragaszkodott a honosítás lebonyolításában való részvételhez, saját szolgálatait is felajánlotta, és hellyel-közzel gyakorolta is, jól érzékelve, hogy a demokrácia központok hálózatának kiépítése az EMNT malmára hajt üdítően friss vizet, hisz a Gyurcsány-garnitúra nemzetrészeket magyarságból kitagadó üzelmei a határon túli magyarok körében általános ellenérzést váltottak ki. Erre gyógyír a könnyített visszahonosítás.
Ezt a lépést követte az ugyancsak az RMDSZ struktúrájához tartozó státusirodák megszüntetése. Ezeknek a gyakorlati szerepük egykori küldetésük teljesítése után, az igények csökkenésének arányában beszűkült, de megszüntetésük újabb jele volt az RMDSZ-monopólium csorbulásának. A monopolhelyzet leépítésének legátfogóbb intézkedése az iskolai támogatások lebonyolításának és folyósításának a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség hatáskörébe való visszautalása volt. Hangsúlyozom a visszautalást, amiről a hazai kommentálók gyakran megfeledkeznek, mert eredetileg ez a feladatkör az első Orbán-kormány idején az RMPSZ hatáskörébe tartozott, s a Medgyessy–Gyurcsány-éra húzta ki a külhoni magyarok eme szimpátia-szőnyegét a civil szervezet alól. A támogatások folyósítása Kárpát-medence-szerte mintegy egymillió-hatszázezer óvodást, iskolást és egyetemistát érint. Az egyébként jól működő Iskola Alapítvány – elnöke éppen Kelemen Hunor – mellőzése ezért a legfájdalmasabban érinti az RMDSZ-vezetést.
Mindezt úgy is lehet minősíteni, mint valami “törlesztést” a magyar kormányzat részéről az RMDSZ-körökben máig is hangoztatott, a magyarországi politikai pártokkal való “egyenlő távolságtartás” doktrínája miatt, amely, mondjuk ki: az erdélyi magyar fülnek nyilallóan fájdalmas, ha a Gyurcsány-éra nemzetrészeket kirekesztő manővereire gondolunk. A magyar kormányzat nem tesz egyebet, mint maga is alkalmazza “a pártokkal való kapcsolattartásban az egyenlő távolságtartást”, civil szervezetekre alapoz, s ezzel az RMDSZ monopolhelyzetét szűkíti.
Egyébként szögezzük le: minden ellenkező híresztelés ellenére Tőkés László fontosnak tartja az erős parlamenti képviseletet, mindazokkal szemben, akik ezt valami ezoterikus mellénybe gombolkozva fölöslegesnek és inkább ártalmasnak, mint hasznosnak mondják. A képviselet biztosítását viszont a három párt és az EMNT összefogásában, közös jelöltállításban látja minden időkben. Az RMDSZ-nek pedig, tetszik, nem tetszik, a múltbéli sérelmek ellenére – ez egyébként mindkét féllel megesett – meg kell állapodnia az együttműködésben. Ez a kapu minden más előjelű nyilatkozat ellenére nyitva áll. És precedensként nagy nyomatékkal esik latba a sikeres EP-választás.
Csak a pártok közötti viszonyrendszer újragondolása biztosíthatja a parlamenti képviselet, az autonómiateremtés sikerét, és nem a tömeg felhajtóereje nélküli hőzöngés, autonómiát papolás. Az előválasztások idején a jobbító szándék és ennek megvalósítási képessége álljon versenybe, s a “győztes mindent vigyen”, minden párt egységesen adja rá a voksát. A jelenlegi magyar kormányzat és az európai képviselet számunkra kegyelmi időszakot biztosított, most kell élnünk ezzel a lehetőséggel, s akkor a pártok közötti viszony nem válik iszonnyá.
Sylvester Lajos
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

„Hazatért” a fővárosból Apáczai saját kezű levele is
Értékes levéltári iratokat szolgáltattak vissza az egyháznak
Öröm számunkra, hogy egy negyvenéves történetet zárhattunk most le” – mondta tegnap Sipos Gábor egyetemi docens, a református egyház levéltárának vezetője annak kapcsán, hogy a Román Nemzeti Múzeum idén május 6-án visszaszolgáltatott az egyháznak hat igen értékes levéltári dokumentumot. A Püspöki Hivatal tanácstermében tartott kolozsvári sajtótájékoztatón Sipos Gábor beszámolt arról, hogy amikor 1971-ben létrehozták Bukarestben a Román Nemzeti Múzeumot, nemcsak a megyei múzeumok értékesebb tárgyait szállították oda, hanem az egyházi intézményeket is arra kényszerítették: a kulturális örökségnek számító értékeiket „helyezzék letétbe” a múzeumba. Így került Bukarestbe az Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyűjtőlevéltárában őrzött több levéltári dokumentum. Sipos Gábor és kollégája, Ősz Sándor Előd levéltáros a sajtó nyilvánossága előtt mutatták be a negyven éve nem kutatott, hazatért iratokat.
„Az átvételkor, 1971-ben úgy tűnt, hogy az anyagok átadása időszakos, mintegy három hónapra szól, de közben telt-múlt az idő, s azok nem kerültek vissza eredeti tulajdonosukhoz” – mondta Sipos Gábor, hozzáfűzve: a műtárgyak egy része szerepelt kiállításon, de az iratokat egyetlen napra sem mutatták be a nyilvánosság előtt. A múzeum a nyolcvanas évek elejéig rendszeresen közölte az egyházzal, hogy az 1971-ben átvett műtárgyak és iratok milyen leltári szám alatt szerepelnek, illetve, hogy léteznek, megvannak. Bár az egyház 1978-tól folyamatosan kérte vissza az anyagokat, a kommunizmus idején minden ilyen próbálkozás sikertelennek bizonyult, és az 1990-es években is elutasították az erre vonatkozó kérelmeket. A visszaszolgáltatásra igazából a 182/2000-es törvény adott lehetőségét, amelynek következményeként 2005-ben elvi határozat született az akkori kulturális minisztérium részéről, hogy visszaadják az egyháznak a dokumentumokat. Erre a lépésre ténylegesen csak idén május 6-án került sor.
Helyreállt a partnerségi viszony
Ősz Sándor Előd lelkész, levéltáros a sajtótájékoztatón köszönetet mondott Kelemen Hunor művelődési és örökségvédelmi miniszternek, Hegedüs Csilla miniszteri tanácsosnak, és Ernest Oberlander-Tarnoveanunak, a Román Nemzeti Történeti Múzeum főigazgatójának, hogy lehetővé tették az iratok visszaszolgáltatását. Külön kiemelte a Román Nemzeti Történeti Múzeum igazgatójának a szerepét, aki a tárgyalások során bebizonyította, hogy európai szellemiséget képviselő ember, ismeri kulturális sokszínűségünket, és érdekelt abban, hogy a múzeum ne csak a bukarestiek intézménye legyen, hanem az egész országé.
„Ezzel a visszaszolgáltatással helyreállt az egyenlő partnerségi viszony a Román Nemzeti Múzeum és az Erdélyi Református Egyházkerület kulturális örökségeket őrző intézményei között. A kommunizmus idején működő intézmény nem tudományos célokat szolgált, hanem az állam erődemonstrációját volt hivatott igazolni. Az iratok visszajuttatásával nemcsak a kommunizmus túlkapásait sikerült orvosolni, hanem jövőbeni projekteket is kilátásba helyeztünk. A múzeum igazgatójával folytatott tárgyaláson felvetődött annak a lehetősége, hogy a református egyház történetét bemutató kiállítás nyíljon Bukarestben” – mondta Ősz Sándor Előd.
„Egy levéltár olyan, mint egy könyv”
Sipos Gábor hangsúlyozta: amennyiben a felek között partnerségi, és nem alárendeltségi viszony létezik, nyugodtan szó lehet arról, hogy egyik vagy másik intézménynek időszakos kiállításra átadják a visszakerült értékes dokumentumokat. „Egy levéltár olyan, mint egy könyv. Ha egy könyvből a minket érdeklő lapot kiszakítjuk, akkor ennek tartalma is nagyrészt érthetetlenné válik, és a könyv is megcsonkul” – fogalmazott a történész.
Sipos Gábor elmondta: még négy levéltári anyag – egy dokumentum és három műtárgy – visszaszolgáltatása van hátra, de ez is folyamatban van már. Elmondása szerint a református egyház is elkezdte a levéltárukban található anyagok digitalizálását, de anyagi okok miatt ez kissé nehézkesen halad. Nagy hangsúlyt fektetnek továbbá a forrásmunkák közlésére, az utóbbi években tizenkét ilyen kiadvány látott napvilágot.
A hat igen értékes irat
A sajtótájékoztatón Sipos Gábor és Ősz Sándor Előd bemutatták az egyházhoz újonnan visszakerült, s a helyszínen kiállított iratokat, amelyek negyven év után most ismét bekerülhettek abba a gyűjteménybe, ahonnan 1971-ben kiszakították azokat.
Az iratok között található egy 1518-ból származó pápai bulla, amelyben a domonkos rendnek ugyanazokat a jogokat adományozzák, amelyeket a többi koldulórend élvez. Egy másik dokumentum a Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem 1587. december 28-án kiállított oklevele, amelyben 150 forintot adományoz a marosvásárhelyi református iskolának. Visszaszolgáltatták Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1615. október 31-én kiállított oklevelét, amelyben megerősíti Báthori Zsigmond 1587-es adományát a marosvásárhelyi református iskolának. Újabb dokumentum Apáczai Csere János 1659-ben II. Rákóczi György erdélyi fejedelemhez írott levele, amelyben anyagi segítséget kér a Kolozsvári Református Kollégium tanári karának bővítésére. Fontos irat Halicsi Mihály karánsebesi származású román református értelmiségi könyveinek (414 db.) és egyéb javainak a jegyzéke is, amelyeket 1674-ben végrendeletileg a Szászvárosi Református Kollégiumra hagyott. Egy másik dokumentumban I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem 1675-ben átírja és megerősíti azt az adásvételi szerződést, amelyet Sorbán Komfucz kopacseli nemes és Székely László fejedelmi postamester kötött egy szevesztrényi (Fogarasföld) malomhelyről.
****
Ősz Sándor Előd levéltárossal a felbecsülhetetlen értékű dokumentumokról beszélgettünk. A videointerjú a WebSzabadság (www.szabadsag.ro) Napirenden rovatában tekinthető meg. Keresési kulcsszó: felbecsülhetetlen.
PAPP ANNAMÁRIA 
Szabadság (Kolozsvár)

Egyeduralkodás helyett együttműködést ajánl az EMNP
A kezdeményezők célja a lemorzsolódott magyar szavazóbázis újraépítése
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzéséről, az aláírásgyűjtési folyamat lezajlásáról, a leendő új politikai alakulat főbb célkitűzéseiről, a magyar választópolgárok lemorzsolódásának okairól tartott tegnap sajtótájékoztatót Kolozsváron Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke, Gergely Balázs, az EMNT Közép-Erdélyi régiójának vezetője és Csigi Levente, az EMNT Kolozs megyei elnöke. Toró T. Tibor közölte, hogy a párt bejegyzéséhez szükséges első tárgyalásra május 26-án kerül sor. Az EMNT ügyvezető elnöke elmondta: céljuk a lemorzsolódott magyar szavazóbázis újraépítése. Úgy vélte, az RMDSZ-nek át kell állnia a hegemonisztikus, egyeduralkodó politikáról az együttműködés politikájára. Ezért Toró tárgyalásokat kezdeményezett az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) keretében a három erdélyi politikai csoportosulás – RMDSZ, MPP és EMNP – képviselői között.
Az EMNT tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján Csigi Levente elmondta: Kolozs megyén kívül Fehér és Hunyad megyében is segédkeztek az aláírások összegyűjtésében. Az EMNT Kolozs megyei elnöke közölte, Hunyad megyét kivéve, ahol Winkler Gyulának, az RMDSZ helyi elnökének az emberei burkoltan megfenyegették az aláírásgyűjtőket, többnyire mindenhol zökkenőmentesen zajlott az akció. Kolozs megyében, Kolozsvár mellett nagyon sok aláírást gyűjtöttek Széken, Körösfőn, Tordaszentlászlón, Magyarvistán és Várfalván. A legtöbbet, körülbelül ezret Kolozs megyében sikerült összegyűjteniük, a többi helyszínen ezek száma 850 körül tehető.
Nem az elvándorlás a fő ok
Gergely Balázs nem feltétlenül ért egyet a sajtóban napvilágot látott azon véleményekkel, amelyek szerint a magyar szavazók arányának csökkenése elsősorban a kivándorlással és a demográfiai visszaeséssel hozható kapcsolatba.
Az EMNT Közép-Erdélyi régiójának elnöke úgy véli: Kolozs megye esete jól példázza azt a folyamatot, amely egyébként országosan is megfigyelhető. Gergely emlékeztettet arra, hogy 1990-ben Kolozs megyében 90 ezer magyar szavazó járult az urnákhoz, ez majdnem 80 százaléka volt a teljes magyar választókorú lakosságnak. 2000-ben a szavazatok száma viszont 70 ezerre, 2004-ben 55 ezerre és 2008-ban 35 ezerre csökkent. Következésképpen nyolc év, azaz 2000 és 2008 között felére esett vissza a Kolozs megyei magyar voksok száma.
„Tekintettel arra, hogy a kilencvenes évek folyamán az elvándorlási hullám lejárt, a 2000-es éveknek nem ez a fő jellemzője. A lemorzsolódás okát tehát elsősorban abban látom, hogy 2003-ban Tőkés Lászlót megfosztották a tiszteletbeli elnöki tisztségtől, és ennek nyomán bekövetkezett egy törés a korábban többé-kevésbé egységes magyar érdekképviseletben” – mondta az EMNT politikusa.
Gheorghe Funar mozgósító ereje
Gergely Balázs hangsúlyozta: Kolozs megye esetében fontos mérföldkövet jelent a Funar-korszak lejárta, hiszen paradox módon ő volt az a polgármester, aki mozgósító hatást gyakorolt a magyar szavazóbázisra, „gyakorlatilag összetartotta és elkényelmesítette a nyájat”.
„Nem kellett az embereket különösebb módon mobilizálni, hanem maguktól járultak az urnákhoz” – fogalmazott a politikus, hozzáfűzve: ez a korszak a 2000-es évek első harmadának a végén lezárult, ezt követően pedig a megyei politikai elit nem találta meg azokat a válaszokat és eszközöket, amelyekkel a szavazóbázist egyben tudná tartani.
„Ezt a drasztikus csökkenést megállítani csak akkor lehet, ha komolyan megpróbáljuk megkeresni azokat az eszközöket, hívó szavakat és módszereket, amelyekkel újra mozgósítani tudjuk a magyar közösséget. Ezek a választók nem tűntek el, nem vándoroltak el, hanem itt vannak közöttünk. Az új magyar párt feladatát tehát abban látom, hogy minél nagyobb arányban tudja megszólítani az elmaradt szavazókat” – szögezte le Gergely Balázs.
A politikus kiemelte, hogy Kolozsvárnak mint Erdély fővárosának fontos helyet szánnak a párt programjában. Gergely Balázs közölte: szakértői csapatot alakítottak ki annak érdekében, hogy egy ütőképes, komoly, huszonegyedik századi főváros-projekt szülessen meg. Ugyanakkor bejelentette, hogy a leendő pártban betöltendő szerepéből adódó összeférhetetlenségi okok miatt lemond a Demokrácia Központok igazgatói tisztségéről.
Toró együttműködő politikát ajánl
Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke elmondta: az új párt célkitűzése a lemorzsolódott magyar szavazóbázis újraépítése. Közölte, hogy az EMNP bejegyzéséhez szükséges első tárgyalásra május 26-án kerül sor. Elmondása szerint heteken keresztül ellenőrizték a begyűlt aláírásokat, de egy párt bejegyzése nem kizárólag csak technikai és jogi ügy, hanem „kőkemény politikai kérdés”.
„Nagyrészt érthető, hogy az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) tisztségviselői nem örülnek az új pártnak” – fejtette ki, hozzátéve: az RMDSZ-nek szép lassan át kell állnia a hegemonisztikus politikáról az együttműködő politikára, ha továbbra is képviselni akarja a magyar érdekeket.
„Mi nem egy váltópártot akarunk építeni, amely a másikat félre akarja tenni, hanem olyan politikai eszközt akarunk a magyarság kezébe adni, amellyel új lehetőségek nyílnak az érdekérvényesítés terén” – mondta Toró T. Tibor. Rámutatott: a kulcsszó az összefogás, az együttműködés és a munkamegosztás.
Az EMNT ügyvezető elnöke kitért Tőkés László EMNT-elnök javaslatára, amely szerint a jövő évi önkormányzati választások előtt szervezzenek előválasztást, és készítsék el az erdélyi magyarokat magába foglaló, választási névjegyzékként is működő nemzeti katasztert. Toró T. Tibor emlékeztetett arra, hogy a kataszter kérdése és a belső választások megszervezése hosszú éveken keresztül vita tárgyát képezte az RMDSZ-ben. Szép lassan azonban elfáradtak a szereplők, s kiszorították azokat, akik ezeket az elképzeléseket képviselték, a belső választásokat pedig egyfajta belső tisztújítássá degradálták – mutatott rá.
„Az a tény, hogy nem sikerült összeállítani a nemzeti katasztert és érvényesíteni a belső választásokat, az egyik fő oka annak, hogy 2003 után megjelentek az RMDSZ-en kívüli szerveződések, hiszen nem sikerült érvényesíteni a politikai pluralizmust a szövetségen belül” – mondta Toró T. Tibor.
A politikus közölte: levelet intézett Kelemen Hunorhoz, az RMDSZ elnökéhez és a szövetség elnökségi tagjaihoz, amelyben Tőkés László javaslatának megfontolását szorgalmazza. Ugyanakkor javasolja, hogy a három politikai csoportosulás képviselői az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) keretében beszéljék meg az esetleges együttműködés konkrét vonatkozásait.
„Remélem, hogy mindhárom csoportosulásban többen vannak olyanok, akik igazából ebben a modellben gondolkodnak, és kisebbségben találhatók a hegemonisztikus szemléletmódot előnyben részesítők” – jelentette ki Toró T. Tibor.
Vitán felüli kérdések
Hangsúlyozta: a feleknek meg kell beszélniük azokat a kérdéseket, amelyeket a pártpolitikai csatározások alól ki kell venni. Ilyen például a népszámlálás, a csángó- vagy a szórványkérdés stb., ezeket – szerinte – nem szabad átpolitizálni. Toró T. Tibor úgy vélte, az autonómiának is vitán felüli kérdésnek kell lennie.
A leendő párt anyagi hátterére vonatkozó kérdésre Toró elmondta: mint minden párt az EMNP is saját forrásokból – a tagság hozzájárulásából, a támogatóktól származó összegekből – gazdálkodik majd.
Az EMNT ügyvezető elnöke leszögezte: az EMNP nem Tőkés Lászlónak a pártja. Ez olyan értelemben Tőkés-párt, hogy a politikus által képviselt értékrendet akarja felvállalni.
„Tőkés László pártunk védnöke, nagyon szoros kapcsolatban vagyunk vele, és arra törekszünk, hogy ez így is maradjon, hiszen az ő elképzeléseit viszi tovább intézményesen a pártpolitika eszközeivel” – mondta.
• Az oktatási-nevelési támogatásokról szólva az EMNT ügyvezető elnöke, Toró T. Tibor úgy vélte: pozitívnak tartja a támogatáspolitika reformját. Toró szerint jó jel, hogy az oktatási-nevelési támogatások lebonyolítását visszaadták a szakmai szervezetnek, azaz a Románia Magyar Pedagógusszövetségnek (RMPSZ), hiszen ez áll a legközelebb a gyermekekhez és a szülőkhöz.
Papp Annamária
Szabadság (Kolozsvár)

Körvonalazódik az EMNP-program: Tusványoson mutatják be a vitairatát
Toró szerint az RMDSZ-nek át kell állnia a hegemonisztikus politikáról a konszociatív politikára, ha továbbra is képviselni szeretné a magyar érdekeket.
„Május 26-án lesz az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzése kapcsán az első tárgyalás a Bukaresti Törvényszéken” - jelentette be Toró T. Tibor, a párt ideiglenes vezetőtestületének vezetője, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke mai, kolozsvári sajtótájékoztatóján. Emlékeztetett, a pártbejegyzési folyamat kihirdetésétől számítva 15 naptári nap áll azoknak a rendelkezésére, akik kifogásokat emelnének a párt bejegyzése ellen. Elmondta, a kellemetlenségek elkerülése végett a kezdeményezők fokozottan figyeltek a törvényes feltételek teljesítésére: a hibákat elkerülendő, heteken keresztül ellenőrizték a begyűjtött aláírásokat. 
”Természetesen nemcsak jogi vonatkozásai vannak egy pártbejegyzésnek, hanem egy kőkemény politikai kérdés is. Minden új párt megjelenése felborzolja a kedélyeket, a reakciók ebben az esetben sem maradtak el. Az, hogy az RMDSZ vagy az MPP tisztségviselői nem örülnek, érthető. Az RMDSZ-nek lassan át kell állnia a hegemonisztikus politikáról az együttműködő, konszociatív politikára, ha továbbra is képviselni szeretné a magyar érdekeket. Mi nem egy, a többi párt félreállítását célzó váltópártot akarunk építeni, hanem egy olyan politikai eszközt akarunk a magyar közösség kezébe adni, amellyel új lehetőségek nyílnak az érdekérvényesítésre” - így Toró. Elmondta, az RMDSZ-re és az MPP-re egyelőre partnerként tekintenek, azonban ezek a politikai alakulatok egyelőre váltópártban gondolkodnak, tehát úgy állnak a kérdéshez, hogy vagy ők érvényesülnek a politikai porondon, vagy pedig versenytársaik. Toró szerint egy kisebbségi társadalomban ez a típusú szemlélet nem működik. “Mi számbeli kisebbségben élünk, egy kisebbségi társadalmat akarunk építeni, ahol a céljainkat a román nemzetállami logika ellenében akarjuk érvényesíteni. Az EMNP az összefogás, az együttműködés és a munkamegosztás kulcsszavakat tűzi zászlajára, és így indul csatába az érdekérvényesítésért” - jelentette ki Toró. Szerinte az, hogy Kelemen Hunor történelmi tévedésnek nevezi az új párt bejegyzésének elindítását, az érthető, hiszen neki kell szembesülnie azzal, amivel az elmúlt 20 évben elődei nem kívántak foglalkozni. Toró nehezményezte, és egyúttal visszautasította Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke vádjait, melyek szerint az új párt kezdeményezői magyarországi támogatásból finanszírozzák az EMNP megalakítását. Ugyanakkor azt sem veszi jó néven, hogy Borbély “ötleteket ad a különböző hatóságoknak”, hogy ezek vizsgálódni kezdjenek, miközben elfelejti, hogy neki is ugyanilyen jellegű vádakkal kellett szembesülnie, amikor a magyar civil társadalomnak juttatott, különböző legitim identitáserősítő támogatásokat politikai támogatásnak titulálta a szélsőséges vagy kevésbé szélsőséges román közvélemény. Toró T. Tibor történelmi mulasztásnak nevezte az erdélyi magyarok nemzeti katasztere összeállításának elmaradását, amelyet már az RMDSZ indulását követően szorgalmazott a tiszteletbeli elnöki tisztséget betöltő Tőkés László. Elmondta, több határozat született arra vonatkozóan, hogy össze kell állítani ezt a választói névjegyzékként is működő összmagyar katasztert, amelynek alapján általános, titkos és közvetlen belső választásokat lehetett volna tartani. Szerinte akkoriban az RMDSZ-en belüli viszonyok eldöntésére szolgált volna egy ilyen választás, azonban ezt nem sikerült érvényesíteni, az ellenzéki hangot megütők kiszorultak a szövetségből.
”Azt hiszem, hogy ez a fő oka annak, hogy 2003 után megjelentek az RMDSZ-en kívüli szerveződések, hiszen nem sikerült a politikai pluralizmust megjeleníteni, amelynek eszköze a belső választás lehetett volna. Így született meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség – amelyből később kinőtt a Magyar Polgári Párt -, illetve a Székely Nemzeti Tanács” - vázolta. 
Gergely Balázs, az új párt ideiglenes vezetőségének tagja szerint az Erdélyi Magyar Néppártnak az lesz a nem kis kihívást jelentő feladata, hogy megszólítsa azokat az embereket, akik kiábrándultság miatt az utóbbi szavazásokkor nem járultak urnákhoz. Gergely emlékeztetett a Toró által a múlt héten, a párt bejegyzésének elindítása apropóján tartott sajtótájékoztatón elmondottakra, miszerint az elmúlt két évtizedben 1 millió magyar szavazóról 350-400 ezerre “sikerült letornázni” a választók számát. Gergely szerint nem feltétlenül igazak azok az állítások, melyek szerint a demográfiai csökkenések, a kivándorlás, lemorzsolódás, hanem inkább a mindenkori magyar politikai elit, azaz az RMDSZ a felelős ezért.
Kijelentése indoklásául Kolozs megyére vonatkozó adatokat ismertetett: 1990-ben Kolozs megyében 90 ezer magyar szavazó járult az urnákhoz, amely az akkori választási joggal bíró lakosságnak majdnem 80%-át tette ki. 2000-ben 90 ezerről 70 ezerre csökkent Kolozs megyében a magyar szavazók száma. 2004-ben ez a szám 55 ezerre, majd 2008-ban 35 ezerre csökkent. Nyolc év leforgása alatt felére csökkent a Kolozs megyei szavazóbázis, és ez szerinte nem magyarázható az elvándorlással, mert ez a tendencia a 2000-es években már lezárult. Gergely szerint ehhez a töréshez az is hozzájárult, hogy 2003-ban az RMDSZ megszüntette a Tőkés László által betöltött tiszteletbeli elnöki tisztséget. Ami ennél is fontosabb, hogy ugyanekkor múlt el a Funar-korszak fenyegetése, amely egyébként mobilizáló hatással bírt a magyar szavazókra.
Szerinte a csökkenést a hívószavak, válaszok, eszközök megtalálásával lehet megállítani. Bejelentette, ehhez gyakorlatilag az EMNP programalkotása folyamatában Kolozsvárnak külön programot szán az új párt. Elmondta, ennek elkészítése elkezdődött, a munkát személyesen koordinálja. “Egy szakértői csapatot alakítottunk ki annak érdekében, hogy egy ütőképes, komoly, modern, 21. századi erdélyi főváros projektet megírjunk” - jelentette ki.
Toró az EMNP országos programjáról beszélve elmondta, két oldalról közelítik meg a kérdést. “Egyrészt léteznek szakmai műhelyeink, amelyek az általános elveket tartalmazó keretprogramot dolgozzák ki. A keretprogramot három régióra bontanánk le: Közép-Erdélyre, a Székelyföldre és a Partiumra, továbbá az ágazati programokra is lebontanánk”. Ennek a keretprogramnak a vitairatát július harmadik hetében megszervezett Bálványosi Nyári Egyetem és Diáktáborban mutatják be. Másrészt konzultációt is terveznek, amely során a közösségekkel, az emberekkel kommunikálnak, feltérképezik ezek problémáit. “Ez már a EMNP megszervezési folyamata, amikor is létrehozzuk a regionális, települési szervezeteket. Ezzel párhuzamosan a hegynek a túloldalán fúrjuk szakmai munkával az alagutat, és reméljük, hogy ez a két alagút találkozik, és fény is lesz benne, és ezt a fényt az EMNP fogja meggyújtani” - fogalmazott.
Toró elmondta, ugyanakkor léteznek olyan kérdések, amelyeknek ki kell kerülniük a pártpolitikai csatározások alól.
Ilyen témák a csángókérdés, a szórvány problémája, illetve a népszámlálás ügye. A Transindex kérdésére Toró elmondta, az autonómia kérdése is egy olyan ügy, amelynek felül kellene kerekednie a politikai vitán. “Jelenleg még nem tartunk ott, hogy depolitizáljuk az autonómia kérdését” ‒ mondta, hozzátéve, hogy ez a téma nemcsak arra való, hogy bekerüljön a választási kampányok során a programba, el kell jutni a munka leosztásához, ellenkező esetben nehéz lesz kiemelni a pártközi csatározások alól.
Toró reménykedik abban, hogy év végéig megszervezik a párt első országos gyűlését, amelyen megválasztják a párt legitim döntéshozó testületeit.
A Transindex érdeklődésére Toró elmondta, a párt finanszírozásához szükséges keretet tagságdíjból, szponzoroktól érkező támogatásokból gyűjtik össze. Elmondta, amennyiben az EMNP parlamenti szerephez jut, az állami támogatások is szóba jöhetnek majd.
Még elmondta, amint az anyagiak megengedik, konzultációt indítanak, amelyből kiderülhet, hogy melyek azok a célkitűzések, amelyeket az új pártnak érdemes felvállalni a magyar közösség elvárásainak megfelelően. Beszámolt arról, hogy a népszámlálás kérdésében mind az RMDSZ, mind az EMNT létrehozott egy munkacsoportot, ez a két csoport pedig elkezdett közeledni egymáshoz.
Toró üdvözölte azt a tényt, hogy az oktatási-nevelési támogatások lebonyolítása átkerült a Romániai Magyar Pedagógus Szövetséghez. Úgy véli, ez egy jelentő lépés a támogatások depolitizálása felé, amellyel elindult a támogatáspolitika reformja is. 
Csigi Levente, az EMNT Kolozs megyei elnöke beszámolt a Kolozs, Beszterce és Hunyad megyei aláírásgyűjtésről. Elmondta, az EMNT Kolozs megyei szervezete nemcsak Kolozs megyében, hanem Fehér és Hunyad megyében is segédkezett az Erdélyi Magyar Néppárt megalakításához szükséges aláírásgyűjtésekben. Csigi elmondta, az aláírásgyűjtés nagyjából zökkenőmentesen zajlott Kolozs és Fehér megyében, ám Hunyad megyében „Winkler Gyula emberei” burkoltan megfenyegették az aláírásgyűjtéssel foglalkozókat, ezért oda személyesen is kiszállt a Kolozs megyei csapat, hogy az aláírásgyűjtésben segítsen.
Kertész Melinda
Transindex.ro

Erdélyi magyar névjegyzéket készítene az Erdélyi Magyar Néppárt
Lemondott a demokrácia-központok igazgatói tisztségéről Gergely Balázs, a bejegyzés előtt álló Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ideiglenes elnökségének a közép-erdélyi régiót képviselő tagja. A kolozsvári politikus azzal indokolta döntését, hogy jelenlegi státusa öszszeférhetetlen azzal a tisztséggel, amelyet az új pártban fog betölteni, erről azonban nem kívánt további részleteket elárulni. Gergely közölte továbbá, a lemondását tartalmazó levelet már elküldte a demokrácia-központokat működtető Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökségének.
Eközben Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke, az új párt ideiglenes elnöke tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján bejelentette: levélben kérte Kelemen Hunortól, az RMDSZ elnökétől az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum mihamarabbi összehívását, melynek foglalkoznia kell az úgynevezett magyar nemzeti kataszter összeállításával. „Az RMDSZ vezetőinek be kell látniuk, hogy az eddigi hegemonisztikus politizálás nem tartható, és az EMNP nem ellenfél, hanem társ akar lenni” – szögezte le Toró T. Tibor. Közölte ugyanakkor, az RMDSZ elnökéhez címzett levelében arra emlékezteti Kelemen Hunort, hogy az erdélyi magyar választók jegyzékének elkészítése az RMDSZ kezdeti éveiben is közvita tárgya volt. A politikus szerint a névjegyzék hiánya vezetett oda, hogy jelen pillanatban több politikai párt, szervezet alakult az RMDSZ-en kívül.
Ugyanakkor tegnapi sajtótájékoztatójukon az alakulóban levő párt képviselői egybehangzóan állították, az Erdélyi Magyar Néppártra a politika és a közélet iránt érdeklődésüket vesztett erdélyi magyarok urnák elé csábítása miatt van szükség. Gergely Balázs, az EMNP ideiglenes elnökségének a közép-erdélyi régiót képviselő tagja elmondta: Kolozs megyében a magyar szavazók aktivitása 2000 óta felére csökkent. Míg 1990-ben Kolozs megyében 90 ezren szavaztak az RMDSZ-re, 2000-re már csak 70 ezerre apadt a szövetséget támogató szavazatok száma, 2004-ben 55 ezren, 2008-ban 35 ezren voksoltak az RMDSZ-re. Gergely Balázs szerint ennek nem az elvándorlás az oka, hanem az, hogy 2003-ban Tőkés Lászlót félreállították az RMDSZ-ben, és ez törést okozott a közösség életében. Gergely Balázs ugyanakkor arról számolt be, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt aláírásgyűjtő önkénteseit a Hunyad megyei RMDSZ képviselői burkoltan megfenyegették. „Két ilyen esetről tudunk, az önkéntesek egyikét, egy gyerekét magyar iskolába írató édesanyát telefonon figyelmeztették: az iskolabuszt, amellyel gyereke utazik, a szövetség fizeti” – jelentette ki Gergely Balázs.
Széll Lőrincz, az Országos Sport- és Ifjúsági Hatóság alelnöke, a Hunyad megyei RMDSZ- szervezet nemrég leköszönt ügyvezető elnöke a Krónika érdeklődésére határozottan cáfolta, hogy az RMDSZ tisztségviselői megfenyegették volna az EMNP aláírásgyűjtőit, mint mondta, szó nem lehet erről, hiszen Hunyad megyében jó a magyar–magyar együttműködés.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

Engednek Budapestnek? – Az oktatási támogatásokról is tárgyal a román és a magyar külügyminiszter
A román Külügyminisztérium adatvédelmi szempontok miatt aggályosnak tartja, hogy a Budapest figyelmen kívül hagyja az oktatási támogatásokról szóló kormányközi megállapodást – értesült lapunk.
A magyarországi oktatási-nevelési támogatás kérdése lesz az egyik napirendi pontja Teodor Baconschi román és Martonyi János magyar külügyminiszter csütörtöki találkozójának – tudta meg lapunk. A juttatások ügyét a június elején ülésező román-magyar kisebbségi vegyes bizottság is napirendre tűzi. Mint ismert, a támogatások azután váltak diplomáciai kérdéssé, hogy az Orbán-kormány idéntől már nem az Iskola Alapítványon keresztül kívánja folyósítani a magyar oktatási intézményekben tanuló diákok számára a húszezer forintnak megfelelő összeget, hanem egy hatályban lévő román-magyar kormányközi megállapodást megszegve a Romániai Magyar Pedagógus Szövetséget kérte fel a pályáztatás lebonyolítására.
Az intézményváltásnak nemcsak diplomáciai következményei vannak: kitolódik a pályázat határideje, az eddigiekkel ellentétben nem júniustól, hanem várhatóan csak ősztől kezdik folyósítani a támogatást. Változik a pályázat benyújtásának módja (az adatközlő űrlapokat a szovátai Teleki Oktatási Központhoz postán kell eljuttatni), illetve módosul a pályázati összeg kiutalásának rendszere is, amelyet a kedvezményezettek postai úton már nem, csak banki átutalással kaphatnak meg. Az ÚMSZ külügyminisztériumi forrásoktól úgy értesült: a bukaresti diplomácia adatvédelmi szempontok miatt tartja aggályosnak, hogy Budapest figyelmen kívül hagyja a támogatást szabályozó kormányközi megállapodást.
A magyar fél olyan adatokhoz jut a támogatási rendszer adminisztrációja révén, amelyekhez jogszerűen a román államnak is csak szigorú feltételek teljesítése mellett lehet hozzáférése. Az oktatási nevelési pályázat kiírója ugyanis olyan személyes adatok közléséhez (nemzetiség, lakcím, személyi szám, személyi igazolvány másolata, oktatási intézmény adatai, családi állapot, telefonszám) köti a támogatást, amelyeknek a rögzítésére és tárolására a magyar hatóságok nem jogosultak, s amelyeket a román állam is csak akkor rögzíthet, ha teljesíti az érvényes adatvédelmi előírásokat.
Budapestnek mindegy A szulofoldonmagyarul.ro webhelyről letölthető adatközlő lapon szereplő adatvédelmi záradék így hangzik: „Alulírott hozzájárulok a támogatás tényének nyilvánosságához, az igénylőlapon, valamint az adatlapon és a pótlapon szereplő személyes adatoknak a pályázat elbírálásával kapcsolatos kezeléséhez, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségére, valamint a Bethlen Gábor Alapra vonatkozó hatályos adatvédelmi jogszabályok szerint.”
A kiíró a 2001/677-es számú romániai adatvédelmi törvényt nevezi meg jogi alapként, azt azonban nem tisztázza, hogy a magyarországi jogi személyiséggel és felelősséggel bíró Bethlen Gábor Alap milyen nemzetközi szempontból is érvényes jogszabályok szerint jár el. A kormányközi szerződés egyébként – jelezte a román külügy neve elhallgatását kérő munkatársa – az Orbán- kormány a jelenlegi feltételek mellett nem is mondhatja fel egyoldalúan, ezért a következő hetek tárgyalásaitól függ, folyósítható-e az oktatási nevelési támogatás a magyar fél által szorgalmazott módon.
„Úgy látom, hogy a magyar diplomáciának egyelőre teljesen mindegy, hogy lesz-e ebből diplomáciai konfliktus, vagy sem, valóban eljut- e az a támogatás a romániai magyar gyerekekhez, vagy sem. A magyarok abban bíznak, hogy a felmerülő problémák az Orbán Viktor, Emil Boc és Traian Băsescu közötti jó kapcsolat révén rendezhetők” – tette hozzá forrásunk.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke lapunk megkeresésére jelezte, nem kíván ebben a kérdésben állást foglalni, közölte: a tárgyalások kimenetele a külügyminisztériumi egyeztetésektől függ. Még szerződés sincs A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (amelyet a kiíró „adatgyűjtőként” nevez meg a kiírásban) elnöke, Burus Siklódi Botond az ÚMSZ-nek elmondta: az RMPSZ nem vesz részt a pályázati pénzek kezelésében, és egyelőre szerződést sem kötött a magyar kormánnyal a pályázat lebonyolítására.
A szakmai szervezet vezetője szerint minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy a romániai magyar diákok és óvodáskorú gyermekek pályázatának adminisztrációja rendben menjen. „A támogatás átutalásának mikéntjéről nem áll módomban nyilatkozni” – hárította el kérdésünket Burus Siklódi Botond. Az ÚMSZ többször fordult nyilatkozatért a Bethlen Gábor Alaphoz, de lapzártánkig nem kaptunk választ arra vonatkozóan: hogyan történik majd az oktatási nevelési támogatás átutalása, ha azt nem a romániai lebonyolító szervezet adminisztrálja, mint ahogyan azt sem tudni még milyen bankszámlára kapják meg a kedvezményezettek a pályázat összegét.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Jubiláló Varadinum
Fotókiállítással, a Varadinum Emlékkönyv 2003– 2010 bemutatójával és ünnepi istentisztelettel kezdődött vasárnap délelőtt Nagyváradon a huszadik Festum Varadinum. A fesztivál mottójául egy négyes felkiáltást választottak a szervezők: „Önálló magyar kultúrát! Teljes körű anyanyelvi oktatást! Önálló magyar színházat! Erőteljes civil szerveződést!”
Mint Biró Rozália, a város alpolgármestere, a szervező Varadinum Kulturális Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: „Ezek olyan égető szükségleteket jelölnek, amelyek nélkül nem tudunk élni, alkudni ezekből pedig nem lehet”. A rendezvény védnökei Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter és Halász János magyarországi parlamenti képviselő, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának munkatársa.
A feszitvál nyitónapján a Nagyvárad-Rogériuszi református templom előterében Vassy Erzsébet festőművész kiállítását nyitották meg, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Székházában pedig Bartók termi zenei esték címen tartottak hangveresenyt. Az Eisemann Mihály-Somogyi Gyula-Zágon István szerzőpáros által jegyzett Fekete Péter című előadást pedig a nagyváradi Szigligeti Társulat mutatta be Kányádi Szilárd rendezésében.
A fesztivál második napja az Apáról fiúra elnevezésű, hagyományos mesterek találkozójával kezdődött, ám az időjárás nem kedvezett a kirakodóvásárnak. Később az Országos Széchenyi István Történelmi Pályázat díjait adták át, este pedig a várban a Partiumi Keresztény Egyetem képzőművészetis diákjainak kiállítását nyitották meg. A hét további napjain is egész napos programokkal várják az érdeklődőket.
Ma Bartók Béla emlékestet tartanak a szerző születésének 130. évfordulójának alkalmából a Nagyváradi Állami Filharmónia Enescu-Bartók hangversenytermében. Közreműködnek Kosza Ágnes, Bíró László hegedű, Székely István klarinét valamint Thurzó Zoltán zongorán. A műsorban szerepelnek Bartók, Enescu és Liszt kompozíciók. Programváltozásra hívják fel a figyelmet a szervezők: holnap 16 órai kezdettel tartják a Civil Társadalom Napját, amelyen részt vesz Pomogáts Béla irodalomtörténész, Kötő József színháztörténész és Dávid Gyula irodalomtörténész is, a Polis Könykiadó vezetője.
A rendezvény egyik kiemelkedő programjának ígérkezik a Szigligeti Színház 110 éves, frissen restaurált iratainak hazatérése. Az ünnepélyes átadást követően színházi szakemberek részvételével kerekasztal-beszélgetést szerveznek. Ugyancsak vasárnap, a rendezvénysorozat zárónapján tartják a Varadinum díjkiosztó gálát. Az első alkalommal kiosztandó díjakat azoknak a személyiségeknek adják, akik kiemelkedő munkát végeztek a partiumi magyarság fennmaradásáért, fejlődéséért.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Kelemen Hunor állásfoglalása az oktatási törvényről
Kelemen Hunor szövetségi elnök kijelentette, tárgyalt a Demokrata Liberális Párt elnökével, aki biztosította az RMDSZ-t arról, hogy a Szenátusban megakadályozzák az oktatási törvény azon cikkelyének módosítását, amely a földrajz és a történelem anyanyelven történő oktatására vonatkozik. Mint ismert, tegnap a Képviselőház hallgatólagosan elfogadta Mircia Giurgiu független képviselő erre vonatkozó törvénymódosító javaslatát.
„Tegnap este Emil Boc pártelnökkel erről beszéltem, és ő ígéretet tett arra, hogy a Demokrata Liberális Párt álláspontja nem változott meg, és a Szenátusban, ami a döntő ház, ez a törvénytervezet megbukik. A kormányzás alatt eddig a nagyobbik kormánypárt a megkötött egyezségeket megtartotta és én bízom abban, hogy ezt fogja tenni az elkövetkező időszakban is” – nyilatkozta a Szövetség elnöke.
Hozzátette, a Szenátusban ugyan csupán egy fős többsége van a koalíciónak, de egy jó mozgósítással, fegyelemmel a törvény megbukik.
„Nem áll szándékában senkinek, hogy a néhány hónappal ezelőtt elfogadott tanügyi törvényt módosítsuk. Ez nem áll a mi szándékunkban sem, nem áll a Demokrata Párt szándékában sem, és ezért én bízom abban, hogy ezt a számunkra nagyon rossz üzenetű bakit tudjuk korrigálni a Szenátusban. Senkinek nem áll szándékában most egy politikai válságot előidézni, mert ez nyilván nagyon megviselné a romániai gazdaságot és társadalmat. Azt gondolom, hogy bölcsen és felelősen kell eljárni ebben az ügyben, bár a tegnapi hallgatólagos elfogadása a törvénytervezetnek bennünket elgondolkodtatott, hogy van-e többsége vagy nincs a kormánynak ahhoz, hogy a Parlamentben elfogadjon, vagy éppen visszautasítson törvénytervezeteket” – fejtette ki Kelemen Hunor.
Következtetésképpen még elmondta, a koalíciós partnerek is tudják, hogy amennyiben ezek a cikkelyek a törvényben módosulnak, az RMDSZ-re tovább, mint koalíciós partnerre nem számíthatnak.
Erdély.ma

Belföldi hírek
Markó Béla keménykedik
Az RMDSZ-nek szembe kellett néznie azzal, hogy Magyarország és a magyar kormány részéről barátságtalan üzenetek, “szimpátiák, valamint ellenszenvek alapján” meghozott döntések születnek – jelentette ki Markó Béla, a szövetség volt elnöke az Erdélyi Magyar Televízió (ETV) Többszemközt című műsorában.
Elmondta: a Magyarországról származó megosztási törekvések dacára a szövetség a februári kongresszus után is jóhiszeműen viszonyult a magyar kormányhoz. Kelemen Hunornak és az RMDSZ-nek a kongresszus után az volt a kötelessége, hogy jóhiszemű legyen – tette hozzá Markó. “Most viszont már tényleg azt kell mondanom: itt az idő, hogy egy-két dologról nagyon nyersen és keményen elmondjuk a véleményünket” – utalt az Iskola Alapítvány körül kialakult helyzetre. Rossz és szubjektív döntésnek tartja, hogy az ösztöndíjak odaítélésének rendszerét próbálják megváltoztatni, mások kezébe adni. Annak idején az RMDSZ rendkívül sokat dolgozott azért, hogy Romániában is lehetővé váljon az oktatási-nevelési támogatások folyósítása, hiszen a Năstase-kormány meg akarta akadályozni, hogy a szülők maguk kapják meg a pénzt – mondta. Szerinte sok probléma lesz még abból, hogy “valakik bele akarnak nyúlni az erdélyi magyar politikai életbe, és nevetséges, rossz, veszedelmes megfontolásból át akarnak rendezni, el akarnak rontani valamit”.
Kifogásolt oktatási törvény
A képviselőház tegnap hallgatólagosan elfogadta Mircia Giurgiu képviselő törvényjavaslatát, miszerint töröljék az oktatási törvényből a történelem és a földrajz kötelező anyanyelvű oktatásáról szóló előírást. A javaslat szerint törölnék a 2011/1-es törvény 46. cikkelyének 8. bekezdését, melynek értelmében a nemzeti kisebbségek elemi, gimnáziumi és líceumi oktatásában Románia történelmét és földrajzát anyanyelven tanítják, a román tanítási nyelvű osztályokéval azonos tanterv és tankönyvek szerint, azzal a kikötéssel, hogy a tanulóknak román nyelven is el kell sajátítaniuk a román földrajzi és tulajdonneveket. A törvénykezdeményezés hallgatólagosan elfogadottnak minősül, mert a vitára és a végső szavazásra kijelölt 2011

Mindenki igazgatni, rángatni akar minket
Markó Béla a magyar kormány és az RMDSZ viszonyáról
A magyar kormány és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) viszonyáról beszélt hétfőn este Markó Béla, a szövetség volt elnöke az Erdélyi Magyar Televízió (ETV) Többszemközt című műsorában.
A politikus úgy látja: az RMDSZ-nek az elmúlt időszakban szembe kellett néznie azzal, hogy Magyarország és a magyar kormány részéről barátságtalan üzenetek, “rossz, szubjektív szimpátiák, valamint ellenszenvek alapján” meghozott döntések születnek.
Elmondta: a Magyarországról származó megosztási törekvések dacára a szövetség a februári kongresszus után is jóhiszeműen viszonyult a Fideszhez és a magyar kormányhoz. Az új elnöknek (Kelemen Hunornak) és általában az RMDSZ-nek a kongresszus után az volt a kötelessége, hogy jóhiszemű legyen – tette hozzá Markó.
”Most viszont már tényleg azt kell mondanom: itt az idő, hogy egy-két dologról nagyon nyersen és keményen elmondjuk a véleményünket” – utalt az Iskola Alapítvány körül kialakult helyzetre Markó Béla.
Mint mondta, rossz és szubjektív döntésnek tartja azt, hogy az ösztöndíjak odaítélésének rendszerét próbálják megváltoztatni, mások kezébe adni. Annak idején az RMDSZ rendkívül sokat dolgozott azért, hogy Romániában is lehetővé váljon az oktatási-nevelési támogatások folyósítása, hiszen az akkori Nastase-kormány meg akarta akadályozni, hogy a szülők maguk kapják meg a pénzt – mondta. “Itt mi ezt elértük, politikailag kiküzdöttük, és elértük azt is, hogy elfogadták: Romániában lesz egy szervezet, amely az ösztöndíjakat osztja, és ez az RMDSZ által létrehozott Iskola Alapítvány” – mondta az RMDSZ volt elnöke.
Szerinte sok probléma lesz még abból, hogy “valakik bele akarnak nyúlni az erdélyi magyar politikai életbe, és nevetséges, rossz, veszedelmes megfontolásból át akarnak rendezni, el akarnak rontani valamit”.
A szövetség nem hagyhatja szó nélkül ezeket a kiszorítási kísérleteket – szögezte le a politikus. “Lassan oda jutunk, hogy most már mindenki igazgatni, rángatni akar minket. Az, hogy a románok a történelem folyamán és az elmúlt húsz évben ezt sokszor megpróbálták, rendben van, de oda ne jussunk, hogy most már Magyarország irányából is ilyen szándékok érjenek” – mondta Markó Béla. Népújság (Marosvásárhely)

Markó: ne próbáljanak igazgatni, rángatni minket
„Sok probléma lesz még abból, hogy valakik bele akarnak nyúlni az erdélyi magyar politikai életbe, és nevetséges, rossz, veszedelmes megfontolásból át akarnak rendezni, el akarnak rontani valamit” – fogalmazott Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ volt szövetségi elnöke hétfő este az Erdélyi Magyar Televízió (ETV) Többszemközt című műsorában
A politikus úgy látja: az RMDSZ-nek az elmúlt időszakban szembe kellett néznie azzal, hogy Magyarország és a magyar kormány részéről barátságtalan üzenetek, „rossz, szubjektív szimpátiák, valamint ellenszenvek alapján” meghozott döntések születnek.
Markó elmondta: a Magyarországról származó megosztási törekvések dacára a szövetség a februári kongresszus után is jóhiszeműen viszonyult a Fideszhez és a magyar kormányhoz. Kelemen Hunor új szövetségi elnöknek és általában az RMDSZ-nek a kongresszus után az volt a kötelessége, hogy jóhiszemű legyen – tette hozzá Markó. „Most viszont már tényleg azt kell mondanom: itt az idő, hogy egy-két dologról nagyon nyersen és keményen elmondjuk a véleményünket” – utalt az Iskola Alapítvány körül kialakult helyzetre Markó Béla.
Mint mondta, rossz és szubjektív döntésnek tartja azt, hogy az ösztöndíjak odaítélésének rendszerét próbálják megváltoztatni, mások kezébe adni. Annak idején az RMDSZ rendkívül sokat dolgozott azért, hogy Romániában is lehetővé váljon az oktatási-nevelési támogatások folyósítása, hiszen az akkori Năstase-kormány meg akarta akadályozni, hogy a szülők maguk kapják meg a pénzt – mondta.
„Itt mi ezt elértük, politikailag kiküzdöttük, és elértük azt is, hogy elfogadták: Romániában lesz egy szervezet, amely az ösztöndíjakat osztja, és ez az RMDSZ által létrehozott Iskola Alapítvány” – hangsúlyozta az RMDSZ volt elnöke.
A szövetség nem hagyhatja szó nélkül ezeket a kiszorítási kísérleteket – szögezte le a politikus. „Lassan oda jutunk, hogy most már mindenki igazgatni, rángatni akar minket. Azt, hogy a románok a történelem folyamán és az elmúlt húsz évben ezt sokszor megpróbálták, ez rendben van, de oda ne jussunk, hogy most már Magyarország irányából is ilyen szándékok érjenek” – fogalmazott rendkívül élesen Markó Béla.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Kötő szerint az új tanévben biztosan magyarul fogják tanítani a történelmet és a földrajzot
Kötő József parlamenti képviselő szerint évekig elhúzódhat annak a törvénymódosító javaslatnak a vitája, amely eltörölné Románia történelmének és földrajzának anyanyelvi oktatását. Emellett politikai akaraton is múlik, hogy a törvényt megszavazzák-e a szenátorok - mondta le az Erdély Fm rádiónak. „Ott nincsenek ilyen időhatárok, mint a képviselőházban, mert, az a döntő ház. És akár évekig is vitatható egy-egy törvény. Úgyhogy én úgy gondolom, hogy ha van rá politikai akarat, akkor akár meg is lehet várni azt az időszakot, amikor ismét többsége van a koalíciónak a szenátusban” - állapította meg Kötő, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke. A földrajz és történelem román nyelvű oktatásáról szóló törvénymódosítást május elsején fogadta el hallgatólagosan a képviselőház. Eszerint minden iskolában románul kell tanítani Románia történelmét és földrajzát, még a kisebbségi iskolák elemi osztályaiban is. A szenátus döntéséig azonban nem változik a törvény. „Tehát minden marad a régiben, minden működik úgy, ahogy eddig, így ősztől elkezdhető az anyanyelvi oktatás földrajzból és történelemből, tehát semmi sem változik a szenátusi döntésig, ami remélhetően pozitív lesz, és nagyon távoli időszakban fog történni” - hangzúlyozta az oktatási bizottság alelnöke. Az RMDSZ-t tegnap arról biztosította a PD-L, hogy a törvény nem fog átmenni a szenátuson. Ezzel kapcsolatban Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke ma azt nyilatkozta az Erdély Fm-nek, hogy ha a törvényt bevezetnék, felbomlana a kormánykoalíció. (erdély fm)
Transindex.ro

Szakítással fenyegetőzik az RMDSZ (Koalíciós feszültségek)
Az RMDSZ vezetői kilátásba helyezték: a szövetség kilép a kormánykoalícióból, ha a szenátus elfogadja azt a módosító indítványt, melynek értelmében törölnék az új oktatási törvényből Románia földrajzának és történelmének anyanyelvű oktatását a kisebbségi diákok számára.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tegnap délutáni közleményében azonban arról tájékoztatott: tárgyalt Emil Boc miniszterelnökkel, a Demokrata Liberális Párt elnökével, és ígéretet kapott arra, hogy az indítvány meg fog bukni a szenátusban. Boc arról biztosította az RMDSZ-t, hogy pártja álláspontja nem változott az oktatási törvény kisebbségek számára kedvező előírásairól, így ezeket továbbra is támogatják. A felsőházban azonban a kormánykoalíció rendkívül törékeny többséggel rendelkezik, csupán egy szenátorral vannak többen a kormányoldalt képviselők az ellenzéki honatyákhoz képest. Mint ismeretes, az RMDSZ a nemrég hatályba lépett oktatási törvény egyik legfőbb vívmányának tekinti azt a rendelkezést, miszerint a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok az általános iskola felső tagozatán és a középiskolában is anyanyelvükön tanulhatják Románia földrajzát és történelmét. Éppen ezt a kitételt törölné a jogszabályból Mircia Giurgiu független parlamenti képviselő, aki módosító indítványt nyújtott be a törvényhozásban, s miután a megszabott határidőig nem tűzték napirendre a tervezetet, az hallgatólagosan elfogadottnak minősül, és a döntéshozó kamarának számító szenátus elé kerül.
Hirtelen harag
Máté András, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a keddi történésekről elmondta, az RMDSZ-frakció nevében kérte ugyan a jogszabály napirendre tűzését, de a kormánykoalíciót képviselő honatyák közül alig néhányan voltak jelen az ülésteremben. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke leszögezte: a kormánykoalíció ,,megszűnik létezni”, ha a szenátusban nem sikerül megakadályozni a módosító indítvány elfogadását. Hozzáfűzte: már hetekkel ezelőtt figyelmeztette a koalíciós partnereket, hogy amennyiben nem sikerül megakadályozni ennek az indítványnak az elfogadását, akkor az problémát jelent a koalíció számára. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ volt elnöke is úgy vélekedett, a koalíciót ,,felrobbantja”, ha a tervezet elfogadását nem sikerül megakadályozni. A történelem és a földrajz anyanyelven való oktatását kiiktató ,,demagóg és ultranacionalista” kezdeményezés elfogadása a koalíció hibáira világít rá, a kezdeményezés fenntartása a koalíció széteséséhez vezethet – vélekedett kedd este Markó Béla miniszterelnök-helyettes.
Kormánypárti ígéretek
Higgadtabb nyilatkozatok láttak napvilágot, miután Kelemen Hunor RMDSZ-elnök találkozott Emil Boc miniszterelnökkel, a Demokrata Liberális Párt nemrégiben újraválasztott elnökével. A szövetség tegnapi közleménye szerint a megbeszélésen a Demokrata Liberális Párt elnöke biztosította az RMDSZ-t arról, hogy a szenátusban megakadályozzák az oktatási törvény azon cikkelyének módosítását, amely a földrajz és a történelem anyanyelven történő oktatására vonatkozik. ,,A kormányzás alatt eddig a nagyobbik kormánypárt a megkötött egyezségeket betartotta, és bízom abban, hogy ezt fogja tenni az elkövetkező időszakban is” – nyilatkozta a szövetség elnöke. ,,Nem áll szándékában senkinek, hogy a néhány hónappal ezelőtt elfogadott tanügyi törvényt módosítsuk. Ez nem áll a mi szándékunkban sem, nem áll a Demokrata Párt szándékában sem, és ezért én bízom abban, hogy ezt a számunkra nagyon rossz üzenetű bakit tudjuk korrigálni a szenátusban” – magyarázta. Szerinte senkinek nem áll szándékában most politikai válságot előidézni, mert ez megviselné a romániai gazdaságot és társadalmat. Elismerte: a keddi eset elgondolkodtatta az RMDSZ-t, hogy a kormánynak megvan-e vagy sem a parlamenti többsége egy-egy törvénytervezet elfogadására vagy elutasítására. Elmondta még: a koalíciós partnerek is tudják, hogy amennyiben ezek a cikkelyek a törvényben módosulnak, tovább az RMDSZ-re mint koalíciós partnerre nem számíthatnak. ,,Fegyelmet, jelenlétet, következetességet kérünk” – szögezte le Kelemen Hunor, hangsúlyozva: az Emil Bockal folytatott tárgyaláson azt tapasztalta, hogy ,,nagyon határozott, nagyon elszánt” ebben az ügyben.
Sever Voinescu, a Demokrata Liberális Párt alelnöke is arról biztosította az RMDSZ-t, a szenátus nem fog rábólintani az indítványra, ugyanakkor elismerte, hogy a képviselőházban ,,működési hiba” történt a koalíció gépezetében. Hasonlóan vélekedett Roberta Anastase képviselőházi elnök, aki szerint a kormánypáti frakciók fegyelmezettebb jelenlétére lett volna szükség.
Az ellenzék bizakodó
Gondot okozhat azonban, hogy a felsőházban meglehetősen törékeny a koalíció többsége, hiszen a 137 szenátorból 69-en erősítik a kormánypártok valamelyikét, azaz a Demokrata Liberális Pártot, az RMDSZ-t és a Románia Haladásáért Országos Szövetséget. Kelemen szerint azonban jó mozgósítással, fegyelemmel a törvény megbukik. Éppenséggel a törékeny többségre alapoz az ellenzék: Ilie Sârbu, a szociáldemokraták felsőházi frakcióvezetője például tegnap kifejtette: a Szociál-Liberális Szövetség nyitott az RMDSZ-szel való tárgyalásokra. Szerinte nincs esély arra, hogy a tervezetet a felsőházban megbuktassák. Gondjai vannak a demokrata-liberálisoknak a szenátusi frakcióban is, számos kormánypárti kolléga elégedetlen az alakulat kongresszusa után, sokan közülük erdélyiek, és ők bajba kerülhetnek, amikor az indítványról szóló szavazás eredményét nyilvánosságra hozzuk – magyarázta az ellenzéki politikus. ,,Az RMDSZ igen gyakorlatias, ezért úgy gondolom, nem csak a mai történéseket, hanem a szövetség jövőjét is szem előtt tartja. A tárgyalások ajtaja nyitva áll az RMDSZ előtt. Világos, hogy a DLP a közeljövőben nem tud eleget tenni az RMDSZ minden elvárásának” – vélekedett a szociáldemokrata szenátor.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

László Attila: A különböző bomlasztási próbálkozások ellenére, megálltuk a helyünket
– Immár hat éve tölti be az RMDSZ Kolozs megyei elnöki tisztségét. Hogyan vonná meg ennek az időszaknak a mérlegét? Milyen mértékben sikerült megvalósítania az elképzeléseit?
– Úgy érzem, hogy a kritikák ellenére sikeres hat évet zárunk. A hangos véleménynyilvánítók valószínűleg nem fognak velem egyetérteni, de szerintem a legnagyobb eredmény az, hogy egyrészt egyben tudtuk tartani a magyar érdekképviseletet, másrészt pedig nem ültünk tétlenül, és sikerült impulzust adnunk megyénk újjáépítésének. Emlékezzünk csak vissza, hogy évente rángattuk az embereket az urnák elé, és a különböző szétverési próbálkozások ellenére minden esetben megálltuk a helyünket. A helyhatósági választásokon a magyarság részarányának megfelelően vagy afölött teljesítettünk, azaz szereztünk mandátumokat, emellett mindazokban az intézményekben, ahol a sorsunkról döntenek, biztosítani tudtuk a jelenlétünket. Ugyanakkor sikerült kialakítani egy olyan struktúrát, amely hatékonyan és céltudatosan tudott tevékenykedni. Minden egyes településen összeállítottuk a legfontosabb feladatokat tartalmazó listát, hogy ne valamiféle etnikai feszültségek látszatát keltő, jelképes háborúkra épülő politizálást folytassunk, hanem kezdjük el végre felmérni azokat az igényeket, amelyek megoldását a magyar emberek elvárják tőlünk. Ennek megfelelően elkezdődött a települések szintjén a munka, és egyetlen közösség sem mondhatja el magáról, hogy ne építettük volna újjá az oktatási, kulturális és közösségi intézményeinket, infrastruktúrát stb. Közben pedig megtanultuk, hogy sajátunknak érezzük a falvainkat, községeinket, térségünket, és használjuk ki a kínálkozó lehetőségeket. Méltóságteljesen és büszkén éljünk anélkül, hogy félnénk, s hogy véleményünk hangoztatásáért bármi bántódás érne.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetéről tiszta szívvel mondhatom el, hogy nem sároztuk be magunkat. Nagyon büszke vagyok azokra, akik a különböző intézményekben, a megyei és helyi önkormányzatokban képviselnek bennünket. Senkinek nem szabtuk meg, hogy milyen havi normát teljesítsen a szervezeten belül, hanem mindenkitől csak annyit kértünk: felkészültségének megfelelően hatékonyan, bátran és büszkén végezze a munkáját. Aki ezt megtette, annak biztosítottuk azt, hogy haladhasson és előre léphessen azon a területen, amelyen érvényesülni akart. Másfelől sikerült átalakítanunk a paternalista, központosított jellegű szervezetet olyan szervezetté, amelyben minden egyes helyi körzetnek a véleményét tiszteletben tartjuk. Ennek köszönhetően olyan emberekből állt össze ez a szervezet, akiknek helyi szinten széles körű együttműködést sikerült megvalósítaniuk, ami az illető kistérség felvirágoztatását jelentette. Emlékszem, hogyan nézett ki a megye 2004–2005-ben, és miként néz ki most. Volt olyan hétvége, amikor több száz kilométert autóztam, és sehol nem kellett a sarat taposnom. Engem is meglepett az a munka és kitartás, amelynek eredményeképpen iskolákat, kultúrotthonokat és templomokat újítottak fel. Mindez a helyi emberek munkáját dicséri, és ez elsősorban az ő érdemük. Nem vagyok dicsekvő, mellveregető, hogy mennyi mindent tettem, mert soha nem egyedül cselekedtem. Természetesen tisztában vagyok a hibáimmal, amelyekért vállalom a felelősséget, és elnézést kérek azoktól, akiket esetleg megsértettem. Tudom, hogy pokoli szónok vagyok, nem szeretek gyűlésekre járni, vagy például egy pohár pálinka mellett, kocsmában elbeszélni a dolgokat. Nem vagyok ez a típusú ember. A kritikákat mindig elviseltem, még akkor is, ha időnként azok nagyon durvák voltak. Sok esetben jogosnak érzem azokat, próbáltam megérteni a bírálatokat, és értékelni az észrevételeket.
Ki kell térnem arra is, hogy nagyra becsülöm elődeim – Molnos Lajos, Boros János, Kónya-Hamar Sándor – munkáját. Nem egyszer nekem más volt a véleményem, és hosszabb idő kellett ahhoz, hogy megértsem a cselekedeteiket, amelyek tulajdonképpen arra irányultak: megőrizzék ennek a szervezetnek az önállóságát, függetlenségét, véleménynyilvánítási készségét és képességét.
– Több bírálat és kifogás fogalmazódott meg azzal kapcsolatban, hogy alpolgármesterként elhanyagolja a megyei elnöki teendőket…
– A kritika teljesen jogos, de szerintem még kevésbé lehet a szervezetet Bukarestből irányítani. Másfelől felteszem a kérdést, képesek vagyunk-e a jelenlegi gazdasági helyzetben valakinek olyan egzisztenciát biztosítani, hogy csakis egy dologgal foglalkozzon. Nem látom továbbá sok értelmét annak, hogy hetente kétszer, tartalom nélküli gyűlésekre rángassuk az embereket csak azért, hogy csapkodjuk az asztalt, megvalósíthatatlan határidőket szabjunk, és esetleg kellemetlen helyzetekbe hozzuk egymást. Ugyanakkor nem lenne értelmesebb hagyni, hogy felszusszanjon az apparátus, és engedni a szervezetet: mindenféle drasztikus beavatkozástól mentesen alulról jövő kezdeményezés által megújítsa önmagát. Ezzel párhuzamosan pedig folyamatosan kialakítani azt a hálózati rendszert, amelyet szükség esetén, például önkormányzati és parlamenti választások előtt, mozgósítani lehessen. Mindeközben azonban önkormányzati jelenlétünknek köszönhetően megvannak azok az eszközök, hogy egy másik vonalon avatkozzunk be a különféle igények kielégítésére.
– Milyen mértékben sikerült helyi szinten érvényt szerezni a Demokrata-Liberális Párttal (PD-L) kötött megállapodásnak?
– A legfontosabb pontja ennek a megállapodásnak az volt, hogy minden, ami magyar ügy, az a magyar alpolgármester hatásköre. Ugyanígy fordítva, a román vonatkozású ügyek, a román polgármester és alpolgármester feladatai közé tartoznak. Ezt az egyezséget az elmúlt időszakban tisztességesen betartottuk, bár számos olyan terület létezik, ahol átfedésekkel kellett számolni. Sikerült továbbá bizalmi kapcsolatot kialakítani, amelynek eredményeképpen nagyon kényes kérdéseket tudtunk megoldani. Mindez azonban nem mondható el a megyei tanács esetében, ahol egy hólyag mindvégig megpróbálta mellőzni alelnökünket, Fekete Emőkét. Azzal is szembesülnöm kellett, hogy még az okirat-hamisítástól sem riadtak vissza. Ilyen körülmények között nagyon nehéz együttműködni, tény viszont az, hogy sehol nem tudnak megkerülni. Jó példa erre a legutóbbi eset: az ortodox egyháznak adott területről kiköltöztettük a cigánytelepet, amelynek fejében az egészségügyi líceum megkapta a David Prodan iskola épületét, így megteremtettük a feltételét annak, hogy az utóbbiak elhagyják a régi unitárius kollégiumot.
– Mi a helyzet a városháza alárendeltségébe tartozó intézményeknél ígért vezetői tisztségekkel?
– Ez régi bánatunk, ugyanis az elmúlt három–négy évben állandóan átalakultak ezek az intézmények. Elég fura helyzet állt elő, mivel 2004 és 2008 között köztisztviselői minőséget kaptak az itt dolgozók, de közben továbbra is folytak a politikai alapon történő kinevezések. Van olyan hely, ahol mai napig sem sikerült labdába rúgnunk, és egyszerre három igazgató is létezik. Olyan jogi bonyodalmakkal állunk szemben, amelyekre rövid távon nemigen látok megoldást.
– Jövőre helyhatósági és parlamenti választások lesznek. A statisztikai kimutatások szerint a megye magyar szavazóbázisa nyolc év alatt a felére csökkent. Ráadásul egy új magyar párt megjelenésével is számolni kell…
– Egy önkormányzati választás megszervezése megyei szinten közel 1200–1600 ember munkáját jelenti, ez nem egyszemélyes feladat, tehát nem csak a megyei elnökre tartozik. Emlékeztetni szeretnék arra, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP) a 2008-as önkormányzati választáson Kolozs megyében nem érte el a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, de elvitt mintegy 3300 szavazatot. Az ezt megelőző előválasztás során Kolozs megyében 16 ezer ember fejtette ki a véleményét, és nem volt olyan kitétel, hogy csak RMDSZ-tag szerepelhet a jelöltlistán, de a másik tábor nem élt ezzel a lehetőséggel, utólag pedig megpróbált feltételeket szabni. Ezért eléggé felelőtlennek és komolytalannak tartom az előválasztásokat szorgalmazó nyilatkozatokat. Ha egyszer nem éltek a lehetőséggel, akkor szerintem másodszor sem fognak. Én egyszerűen azt látom, hogy a leendő új magyar párt képviselői konfrontálódni akarnak, s az önkormányzati választásokon kialakuló arányt a parlamenti választások során próbálják majd érvényesíteni. Ezért úgy vélem, hogy időben fel kell készülnünk arra, hogy konfrontációképesek legyünk.
– Konkrétan mit lehetne tenni, hogy az RMDSZ visszanyerje szavazóbázisát?
– Remélem, hogy azoknak az intézkedéseknek, amelyek Kelemen Hunor megválasztása után elindultak, meglesz az eredménye, ugyanis ismét sikerült mozgalmi jelleget adni a szövetségnek, és megszólítani azokat, akik lemorzsolódtak. Ez egyébként nem csak a magyar közösséget érinti, hanem általánosan tapasztalható jelenség. Ahhoz, hogy ide eljussunk, újból meg kell tanulnunk közösségként élni. Távolítsuk el azokat az embereket, akik fenyegető és feljelentő módszerekhez folyamodnak a közösségen belül, tisztázzuk le a prioritásainkat, és osszuk le a feladatokat.
– Az RMDSZ megyei szervezete 11 pontos javaslatot fogalmazott meg és adott át Sorin Apostu polgármesternek Kolozsvár multikulturális jellegének hivatalos felvállalása érdekében. Mire sikerült jutni ebben a tekintetben?
– Több ügyben történtek előrelépések: magyar nyelven is elindítottuk a polgármesteri hivatal honlapját, hivatalos turisztikai tájékoztató anyag jelent meg. Elértük azt, hogy a városháza által szervezett vagy társszervezett rendezvényekre hívjanak meg magyar együtteseket, illetve előadókat is. Kollégáink azon dolgoznak, hogy Kolozsvár új utcáinak az elnevezésekor tartsák tiszteletben a város nemzetiségi megoszlását. Folyamatban van továbbá a háromnyelvű helységnévtáblák elhelyezése a város határánál, a város műemlék épületeire kihelyezendő táblákon a magyar nyelvű feliratok elhelyezése, az épületek restaurálása során pedig a gyűlöletre szító, kétes értelmű emléktáblák kicserélése.
PAPP ANNAMÁRIA 
Szabadság (Kolozsvár)

A romániai magyar elit fantomképe
Egyedülálló felmérés nyomán dolgozta ki a romániai magyar elit fantomképét a miskolci egyetem szociológiai intézetének docense, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének munkatársa által vezetett kutatócsoport.
Kik a romániai magyar kulturális, gazdasági és politikai elit legismertebb, legbefolyásosabb képviselői, melyek az „elitgazdag”, illetve „elitkibocsátó” erdélyi városok – egyebek között ezekre a kérdésekre kapunk választ a Párhuzamos világok? Az erdélyi magyar gazdasági és kulturális elit szocio-demográfiai jellemzői című tanulmányban közölt felmérésből.
Gazdasági, kulturális, politikai rangsorok
Nagy általánosságban a romániai magyar elit fantomképét így írhatnánk le: mérsékelt jobboldali beállítottságú, egyetemi végzettséggel rendelkező férfi. Konkrétabban, a gazdasági és kulturális elit megkérdezett tagjainak válaszai szerint, a romániai kulturális elit kiemelkedő tagjai között a listavezető Kányádi Sándor és Tompa Gábor; előbbire a gazdasági és kulturális elitet képviselők 24,6 illetve 40,7, utóbbira pedig 6,6 valamint 29 százaléka szavazott.
A rangsor a következőben – a gazdasági elit szerint – Markó Béla, Gáspárik Attila, Szőcs Géza, és holtversenyben Kovács András Ferenc továbbá Tőkés László, a kulturális elit viszont a harmadik helyen Kovács András Ferencet, majd Egyed Ákost, Kántor Lajost és Bocsárdi Lászlót nevezte meg.
Az úgynevezett gazdasági reputációs elit listájának első helyét illetően ismét megegyezik a gazdasági és kulturális személyek véleménye: mindkét csoport Verestóy Attilát nevezte meg 22,6 valamint 27,5 százalékos szavazataránnyal. A „gazdaságiak” szerint azonban a második helyen Teszári Zoltán áll, majd Pászkány Árpád, Szarvadi Lóránd, László János, Péter Pál és Kurkó János György következik, míg a megkérdezett kulturális személyiségek által felállított sorrendben Pászkány Árpád, Teszári Zoltán, Kurkó János György, Péter Pál, Szarvadi Lóránd, majd holtversenyben László János és Böszörményi Zoltán követi az RMDSZ szenátorát.
A megkérdezettek felállították a közvéleményre legnagyobb hatással lévő romániai magyar személyek rangsorát is, itt a gazdasági elit Tőkés Lászlót, a kulturális elit pedig Kántor Lajost helyezte az élhelyre. A politikai elit tekintetében a gazdasági és kulturális elit csoportjának véleménye az első két hely esetében ismét megegyezik: 45,9 illetve 65,6 százalékban Markó Bélát, majd 42 valamint 57,7 százalékban Tőkés Lászlót nevezték meg.
A sorrend ezután a „gazdaságiak” szerint így alakult: Borbély László, Kelemen Hunor, Frunda György és Verestóy Attila, a kulturális személyiségek pedig a továbbiakban a Kelemen Hunor, Borbély László, Frunda György és Eckstein-Kovács Péter sorrendet állították fel.
Hol születik?
Érdekes módon, a gazdasági elit tagjainak túlnyomó része, 55 százaléka székelyföldi születésű, Hargita, Kovászna illetve Maros megyei, legtöbben közülük – 32,2 százalék – Hargita megyéből származnak. A kulturális elit esetében Hargita megye viszont 19,5 százalékkal csupán a második helyen áll, a 22,1 százalékos Kolozs megyét – nagyrészt Kolozsvárt – követően.
A népszámlálási adatokkal összevetve világossá válik, hogy a kisebbségi elit – Kolozs megyén kívül – leginkább a viszonylag nagyobb magyar nemzetiségi aránnyal rendelkező régiókban tömörül. Ebből viszont azt a következtetést is le lehet vonni, hogy többnyire eltűnik a szórványmagyar területeken.
A gazdasági és kulturális elit tagjainak közel fele kilenc helységben született: Brassóban, Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön, Szatmárnémetiben és Székelyudvarhelyen. A gazdasági elit közül legtöbben három városból: Marosvásárhelyről (8,2 százalék), Székelyudvarhelyról (7,7 százalék) és Kolozsvárról származnak. A kulturális elit legtöbb tagját szintén ugyanez a három város adta, csak a sorrend változik: Kolozsvárról 16,7 Marosvásárhelyről 9,9, Székelyudvarhelyről 4 százalék származik.
Nemzetiségi, nyelvi kötődés a családban
A felmérésből az is kitűnik, hogy a gazdasági elit „gyermekbarátabb” a kulturális elitnél: 85,2 százalékának vagy gyermeke, utóbbiak 79,7 százalékos arányához képest. A kulturális elit viszont inkább választ magának magyar élettársat – részarányuk 93,4 százalék – a gazdasági elit azonban kevésbé ragaszkodik a házasság szempontjából nemzetiségi gyökereihez, csupán 82,8 százaléka él magyar házastárssal.
Ezek után igen érdekes a következő adat, miszerint mindkét csoport tagjai nagyjából hasonló arányban – 85–86 százalék – használják a magyar nyelvet otthonukban. Emellett az elittagok román és más idegen nyelven jobban beszélnek, mint az erdélyi magyarok általában. Adalékként még megemlíthető, hogy a kulturális elit a német, a francia, a spanyol és az orosz nyelvet beszéli jobban, a gazdasági pedig a román és olasz nyelvben jártasabb, az angoltudás részaránya viszont nagyjából mindkét csoport esetében azonos.
A közösségi hovatartozás szempontjából fontos és jellemző adat: a gazdasági és a kulturális elitcsoport tagjainak mintegy kétharmada – 36,2 és 36,4 százaléka – elsősorban erdélyinek, 26,3 illetve 32,7 százaléka pedig erdélyi magyarnak vallotta magát. Emellett a gazdasági elit 13,5 és 9,1 százaléka székelynek, illetve magyarnak tekinti magát, a kulturális elitnél ez a részarány 12,5 és 6,9 százalék – utóbbi esetében viszont a kulturális elit hozzáteszi a „romániai” jelzőt is.
ÚMSZ/Transindex
Új Magyar Szó (Bukarest)

Legyen egy jó kezdet!
Megalakult a Székelyföldi Önkormányzati Tanács
Tegnap a Kultúrpalota kistermében tartotta alakuló ülését a Székelyföldi Önkormányzati Tanács, a Maros, Hargita és Kovászna megyei választott RMDSZ-es önkormányzati tisztségviselők önkormányzati, érdekképviseleti, konzultatív testülete. Az ülést Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke üdvözölte, hangsúlyozva, a megyei szervezet minden olyan kezdeményezést támogat, ami az önkormányzatiságon keresztül az RMDSZ-t erősíti majd.
Meg kell nyerni a 2012-es önkormányzati választásokat!
Kelemen Hunor szövetségi elnök rámutatott: az önkormányzatiság ’90-től az RMDSZ egyik prioritása volt, s olyan erős önkormányzatokkal rendelkezett, hogy azokban akkor is a hatalommal azonosították, amikor ellenzékben volt. 2011-ben ezeket az érdekeket próbálják összehangolni a Székelyföldi Önkormányzati Tanács (SZÖT) megalakításával, s olyan üzenetet próbálnak megfogalmazni, amely reményt sugároz a magyar közösség felé. Hangsúlyozta: erős parlamenti képviseletre van szükség, ehhez azonban jól kell szerepelni a 2012-es önkormányzati választásokon.
Az oktatási törvényről szólva mondta el, hogy az elmúlt hetekben nem volt lehetőség a parlamentben szavazni, mert a kormánypárt kampányban volt. Súlyos dolognak, visszalépésnek nevezte az anyanyelvű oktatás csorbítását, ezért azt kérte a koalíciós partnertől, hogy legyenek jelen a szenátusi szavazásnál. Ha a szenátus is megszavazza, akkor új helyzet alakul ki, azt jelenti, hogy nincs politikai akarat és a koalíció léte is veszélybe kerül. Egyelőre, jelentette ki, “nem kell farkast kiáltani”, de az ellenzékkel sem érdemes “formális tárgyalásokat elindítani”.
A kisebbségi törvény elfogadását mérföldkőnek nevezte, amit június végéig el kell fogadni, s olyan gazdaságélénkítő intézkedéseket kell hozni, hogy a másfél éves nehézségek után az emberek is érezzék a javulás jeleit.
Romániában tulajdonképpen két parlament van, mondta Markó Béla miniszterelnök-helyettes, utalva arra, hogy egy-egy törvénycsomagról előbb a képviselőház szavaz, de a döntő ház a szenátus, vagy fordítva. Ami a képviselőházban történt, arra kell figyelmeztessen, hogy nincsenek véglegesen kivívott jogok, bármit – kivéve a közösségi akaratot –, bármikor meg lehet változtatni jó vagy rossz irányba. Erre pedig az egyetlen garancia, ha az RMDSZ ott van a döntéshozatalban.
Borbély László környezetvédelmi miniszter, politikai alelnök szerint a SZÖT lehetőség, hogy összehangolják a közös érdekeket, és ezzel a lehetőséggel élni kell. Ugyanakkor beszélt a zöld befektetésekről, ismertette a környezetvédelmi alapokból finanszírozott programokat, beszélt a környezetvédelmi ágazati operatív programról, és más, az általa vezetett tárca által kezdeményezett projektekről.
A testület elfogadta a SZÖT működési szabályzatát, és megválasztották a héttagú elnökséget: Lokodi Edit, Péter Ferenc (Maros), Borboly Csaba, Petres Sándor, Sófalvi László (Hargita), Tamás Sándor, Antal Árpád (Kovászna). Elnök Péter Ferenc, Szováta polgármestere lett.
Lokodi Edit lapunk kérdésére elmondta, szükség van egy ilyen struktúrára, ahol azok az önkormányzatok tudnak közös stratégiát kidolgozni, amelyeknek hasonló az érdekkörük. Minden regionális önkormányzati tanácsnak van egy felsőbb testülete, a nagygyűlés, amely évente egyszer ül össze, ezenkívül van egy vezetőtanácsa. “Ez a struktúra az RMDSZ keretében fog működni, a három megyére kiterjedő teljes önkormányzati testületet foglalja magában, a nagygyűlésnek minden RMDSZ-listán választott személy a tagja lesz és évente egyszer összegyűlnek, kielemzik az önkormányzatok munkáját.
A másik két testület stratégiát dolgoz ki, érvényesíti az önkormányzati munkát, a parlamentben napirenden levő, főleg az önkormányzatokra vonatkozó törvényeket megtárgyalják, véleményezik, partneri kapcsolatokat alakítanak ki, uniós pénzek lehívásában működnek együtt, és nem utolsósorban országos szinten a strukturális pénzek lehívásában is együttműködnek.
Hozzátette: amikor Románia még az előcsatlakozási tárgyalásoknál tartott, a 7-es Fejlesztési Régiónak volt egy németországi tanácsosa, aki arra tanította őket, a hat megye azon gondolkozzék, hogy minden téren – legyen az gazdasági, szociális, turisztikai, infrastruktúra- kiépítés – kapcsolódjon egybe az azonos projektekkel. Ez hat megyére nem volt megvalósítható, de két megyére mindig sikerült. “Tehát ez a munka bizonyos tekintetben már elkezdődött, most már csak egy kicsit szélesíteni kell a lehetőségeket” – nyilatkozta a tanácselnök.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

A kisebbségi törvény és a tanügyi törvény módosításának leállítása a koalíció sarokköve
Kelemen Hunor, RMDSZ elnök azt mondja, hogy a kisebbségi törvény júniusi elfogadása, akár felelősségvállalással és a tanügyi törvény módosításának leállítása a jelenlegi koalíció „sarokkövei”.
Kelemen Hunor RMDSZ elnök a Székelyföldi Önkormányzati Tanács plénuma előtt elmondta, hogy koalíciós partnereik múlt héten a belső választásokkal voltak elfoglalva és mivel nem volt megfelelő parlamenti jelenlét átment hallgatólagosan a tanügy törvény földrajz és történelem oktatásra vonatkozó fejezetének módosítása, ami „elfogadhatatlan”.
„Elfogadhatatlan, hogy hallgatólagosan átment a tanügy törvény földrajz és történelem oktatásra vonatkozó fejezetének módosítása. Ez súlyos, visszalépés ahhoz képest, amit kértünk, amiért húsz éve harcolunk és ezt a visszalépést árulásnak is tekinthetjük. Tárgyaltunk a PDL-vel és megállapodtunk, hogy a szenátusban nem megy át a jogszabály, azt kértem kollégáinktól, legyenek jelen, amikor szavazni kell a számunkra fontos tervezetről, úgy, ahogy mi is tettünk a számukra fontos törvények esetében. Ha van parlamenti többségünk és létezik politikai akarat akkor akár egy fős többséggel is de le kell állítani a tervezetet”, mondotta Kelemen Hunor.
Hangsúlyozta, a „koalíció kompromisszumot jelent” és kölcsönösséget kért koalíciós partnereiktől bizonyos törvények esetében.
Emlékeztetett, spekulációk folytak az új kormányról és az USL folyamatosan üzeneteket fogalmaz meg az új többség kialakításáról.
„Ha a szenátusban nem állítjuk le a módosítást, akkor új helyzet lesz. Ha nincs politikai akarat, kompromisszumkészség, veszélybe kerülhet a koalíció. De nem kell idő előtt farkast kiáltanunk. Ha elérhetjük céljainkat, nincs amiért új, formális tárgyalásokat kezdenünk”, mondotta Kelemen Hunor , aki azt is hangsúlyozta, az RMDSZ tárgyal az ellenzékkel, soha nem utasította vissza a párbeszédet.
Elmondta a kisebbségi törvény június végéig történő elfogadása, akár felelősségvállalással és a tanügyi törvény módosításának leállítása a jelenlegi koalíció „sarokkövei”.
„El kell fogadnunk június végéig a kisebbségi törvényt, vagy normális módon vagy felelősségvállalással. És ez a koalíció sarokköve, az adott szó sarokköve. A következő öt-hat hétben a szenátusban vigyáznunk kell, hogy nem menjen át a tanügyi törvény módosítása, és a képviselőházban, hogy átmenjen a kisebbségi törvény. Hogy az év második felében meghozhassuk a gazdaságélénkítő intézkedéseket és ezek hatása a lakosság zsebén is érződjék”, mondotta.
Kelemen Hunor hangsúlyozta az RMDSZ képviselőinek nem érdeke politikai instabilitást okozni.
„De nem fogadhatjuk el azt sem, hogy csak mi kössünk kompromisszumot, s ha a mi érdekeinkről van szó, partnerünk ne tegye”, hangsúlyozta.
Nyugati Jelen (Arad)

Furcsa, hogy Romániában gyakorlatilag két parlament létezik
Pénteken, a Székelyföldi Önkormányzati Tanács megalakulásakor Markó Béla kormányfő-helyettes Marosvásárhelyen úgy nyilatkozott: „furcsának” tartja, hogy Romániában gyakorlatilag „két parlament” létezik, és szerinte ezen változtatni kell – jelenti a Mediafax tudósítója.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes szerint a szenátus és a képviselőház Romániában gyakorlatilag úgy működik, mint két külön parlament, hiszen egy törvénycsomag a képviselőházhoz érkezik mint döntéshozó kamarához, a másik csomag esetében meg a szenátus a döntéshozó testület.
„Romániában két parlament működik, az egyik a képviselőház, a másik meg a szenátus. Nincs egységes parlamentünk, az alkotmány szerint igen, de a gyakorlatban ez nem tükröződik. Súlyos politikai probléma ez. Furcsa, nagyon súlyos kérdés, és az elkövetkező időszakban változni fog a helyzet” - fejtette ki Markó Béla.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint jelenleg a parlament két háza duplázza egymás tevékenységét, kétszer több idő szükséges valamely törvény elfogadására.
„Nem a mi vagy mások elégedetlenségéről van szó, nehézkes az eljárás, és mi eddig már néhányszor jeleztük, hogy a két ház hatáskörét sokkal jobban el kellene különíteni. Még a képviseletet, a képviselők és a szenátorok megválasztásának módját is újra lehetne gondolni. Amennyiben alkotmányos reformot hajtunk végre, illetve a törvényhozó testületeket megreformáljuk, e tekintetben tényleg számba kell vennünk ezt a megoldást. Most minden megduplázódik. Bármely tervezethez kétszer több idő szükséges, mint az egykamarás parlamentet működtető országokban, vagy ahol létezik szenátus és képviselőház, de hatásköreik teljesen különbözőek” - mondta Kelemen Hunor.
A 2009-es kampányban Kelemen Hunor – mint mondta – már javasolta ezt a reformot, valamint a parlament két háza hatáskörének újragondolását oly módon, hogy a szenátus legyen a törvényhozó fórum, amelyben a régiók képviseltetik magukat és a nemzetbiztonsági, energetikai biztonsági, védelmi, külpolitikai és regionális fejlesztési kérdésekről döntenek.
„Teljesen különböző hatáskörökről van szó, nem kell megduplázni a két kamara hatásköreit. De ez hosszú mese, hosszadalmas út. Jelen pillanatban nem látom esélyét az alkotmány ilyen irányú módosításának. Mondom, jelen pillanatban. De szükség volna erre” - jelentette ki Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke szerint például a kisebbségi törvény a képviselőházra tartozna.
Mediafax
„A kisebbségi törvényről a képviselőháznak kellene döntenie, de meg kell ezt vitatni, nem szeretnék most ebben állást foglalni, mert itt az elvek nagyon fontosak, csak azután lehet a részletekről tárgyalni” - mondta Kelemen. 
Nyugati Jelen (Arad)

Megalakult az RMDSZ Székelyföldi Önkormányzati Tanácsa
Összefogásra, az értékek megbecsülésére és a majdani önálló székelyföldi régió létrejöttébe vetett bizalomra buzdított a három székely megye – Hargita, Kovászna és Maros – tanácselnöke azon a hétvégi marosvásárhelyi ülésen, melyen megalakult az RMDSZ Székelyföldi Önkormányzati Tanácsa (SZÖT).
Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök az egyetlen ujj tehetetlenségének példájával próbálta ecsetelni az összefogás fontosságát. „Egy ujjal a legapróbb kavicsot sem vagyunk képesek felemelni” – fogalmazott a háromszéki elöljáró. Ellenpéldaként kifejtette, hogy a több ujj, azaz az érdekvédelmi szövetség mintegy 1300 székelyföldi választott képviselője olyan erőt ad a magyarságnak, mely egyértelművé teszi, hogy a régióban gyakorlatilag egyetlen döntés sem születhet az RMDSZ megkerülésével. Hargita megyei kollégája, Borboly Csaba tanácselnök is az önkormányzatiság erejére hivatkozott, amikor kijelentette: csupán idő kérdése, hogy mikor válhat a Székelyföld Románia önálló régiójává.
„Addig is legyünk büszkék sajátosságainkra” – biztatta az esemény házigazdája, Lokodi Edit Emőke Maros megyei tanácselnök a vásárhelyi alakuló ülésen megjelent mintegy hatvan polgármestert, alpolgármestert és tanácsost. 
A jövő évi választásokra gondolnak
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszédében kifejtette, a régiók szerinti felosztást az eltérő igények, prioritások és cselekvési tervek tették szükségessé. „Az önkormányzatiság elvének érvényesítését az RMDSZ már a kezdet kezdetétől felvállalta, és a mai napig is prioritásként kezeli. Ennek eredményeként az elmúlt 21 évben a székelyföldi önkormányzatok megerősödtek és megőrizték a többséget. A Székelyföldi Önkormányzati Tanács megalakulása Kököstől Nyárádszeredáig minden önkormányzat érdekeit felvállalja, tevékenységüket összehangolja” – hangoztatta Kelemen.
A szövetségi elnök felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy az önkormányzati tanács tagjai a közösség érdekeit képviselik, de azon túl olyan üzeneteket kell megfogalmazniuk, amelyek a térség jövőképét tartalmazzák. Kelemen Hunor a tanácsalakítás politikai oldalára is kitért. Nem rejtette véka alá, hogy ezzel a lépéssel az RMDSZ az önkormányzati választásokat próbálja minél hatékonyabban előkészíteni. „2012-ben verseny lesz az önkormányzati választásokon, és nem lesz könnyű dolgunk a Székelyföldön. De nekünk ezt a versenyt meg kell nyernünk!” – hangsúlyozta az RMDSZ-elnök. Úgy vélte, ha a helyhatósági választásokat a szövetség megnyeri, másképpen tud készülni majd a parlamenti választásokra. „Ma vannak olyan magyar emberek, magyar pártalapítók, akik azt mondják, hogy az erdélyi magyarságnak nem kell parlamenti képviselet. Ezt az álláspontot mi visszautasítjuk, és minden erőnkkel azon leszünk, hogy továbbra is képviseljük a romániai magyarság érdekeit a román parlamentben” – tette hozzá Kelemen Hunor.
Köszönet a walesi hercegnek
„Nem vagyok híve a székelykedésnek, de híve vagyok annak, hogy a Székelyföld mutassa meg saját arcát és fogalmazza meg saját céljait” – fejtette ki Markó Béla kormányfőhelyettes, aki megköszönte Károly brit trónörökösnek azt a szolgálatot, amelyet kijelentéseivel az elmúlt napokban Erdélynek és a Székelyföldnek tett. Mint ismeretes, a herceg Románia legértékesebb exportcikkének nevezte Erdélyt. Borbély László is a regionalizálódási kezdeményezés gazdasági vetületét próbálta érzékeltetni. A szövetség politikai alelnöke felsorolt néhány pályázati lehetőséget, amelyekkel az önkormányzatok az elkövetkező időszakban élhetnek. „Nagyon fontos, hogy a régió fogalmazza meg céljait, prioritásait és éljen is velük” – hangsúlyozta Borbély, aki szerint a három székely megyének egyértelműen azonos célkitűzései vannak. A hatékony együttműködés, a pályázási lehetőségeken túl, számos befektetést vonzhat a régióba, értékelte a környezetvédelmi miniszter arra bíztatva a helyhatóságok képviselőit, hogy nyugodtan kérdezzenek és tanuljanak egymástól, az csak a térség javára válhat. Miközben az alapszabály és a működési szabályzat megvitatása nem sok újat hozott, az elnökválasztás meglepetést okozott. Titkos szavazással Péter Ferenc, Szováta polgármestere került a testület élére, aki eddig igencsak ritkán nyilvánult meg politikusként, jobbára az önkormányzatra összpontosított. Az elnökségben a három megyei tanácselnök mellett Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, illetve Petres Sándor és Sófalvi László, a Hargita megyei tanács alelnökei kaptak helyet. A héten megalakul a Közép-Erdélyi Önkormányzati Tanács is, míg a partiumi testület várhatóan június elején tartja alakuló ülését.
Kampányfogást sejt az ellenzék
„Porhintésnek, kampányfogásnak tartom, hogy az RMDSZ megalakítja a regionális önkormányzati tanácsokat” – kommentálta a SZÖT megalakulásának hírét Papp Előd. Az Erdélyi Magyar Néppárt ideiglenes elnökségének székelyföldi tagja a Krónikának úgy nyilatkozott: az RMDSZ annak tudatában alakítja meg regionális önkormányzati tanácsait, hogy az EMNP kezdeményezői korábban bejelentették, regionálisan szervezik meg a bejegyzés előtt álló pártot. Papp szerint az önkormányzati tanácsoknak nem lesz semmilyen hatáskörük, a politikai irányvonalat a párt országos vezetése határozza meg, és hozza meg a döntéseket is. „Ez az egész készülődés azt mutatja, hogy komolyan veszik az új pártot” – jelentette ki a politikus.
A SZÖT megalakulásáról Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke is hasonlóképpen vélekedik. „Nincs semmi új az RMDSZ-ben, ha politikai döntést kell hozni, azt a központi vezetés teszi. Az, hogy a testület elnöki tisztségére nem valamelyik befolyásos önkormányzat vezetőjét választották, hanem Péter Ferenc szovátai polgármestert azt mutatja, az RMDSZ ismét nem engedi önállóan dönteni az önkormányzati képviselőket” – nyilatkozta a Krónikának a polgári alakulat vezetője. Hozzáfűzte: Péter Ferencet emberként tiszteli, de szerinte Borbély László bizalmi embere, aki így rajta tartja majd a szemét az új testületen. (Hány tagúak a testületek?. A három – székelyföldi, partiumi és belső-erdélyi – önkormányzati tanács tagjainak számát az RMDSZ a 2008-as helyi választások eredményei alapján határozta meg. Eszerint a székelyföldi polgármesterekből, alpolgármesterekből és tanácsosokból álló szervezet 62 tagot számlál, a partiumi 57-et, a belső-erdélyi 28 főből áll majd. Az alapszabály értelmében valamennyiüket területi szervezeteik delegálják.)
Kiss Előd-Gergely, Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)