"A Romániai Magyar Könyves Céh (RMKC) immár hetedik alkalommal szervezi meg a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárt, idén november 8-10-én. A céh elnöke, a Mentor Kiadó igazgatója, Káli Király István elmondta, hogy több jeles magyarországi író érkezik, akik fellépnek Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Csíkszeredában, köztük van Jókai Anna, Bächer Iván, Márton László, Körösi Zoltán. A hazaiak közül Kányádi Sándor, Szilágyi István, Kovács András Ferenc és Láng Zsolt csatlakozik hozzájuk. A vásár egyik társszervezője az Anyanyelvi Konferencia egész napos kerekasztal-beszélgetést szervez a magyarul olvasás jövőjéről - a Kárpát-medencében. Hegedűs Tünde /Szeged/ festményeinek és bronz kisplasztikáinak kiállítása nov. 8-án nyílik. /(Máthé Éva): Nemzetközi Könyvvásár - meglepetésekkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./"

"Három napig tartott a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. Jókai Anna írónő sok más magyarországi és hazai írótársával együtt nov. 8-án nyújtott felejthetetlen élményt egy felolvasóest keretében, ahol a hazai kiválóságok közül Kányádi Sándor, Szilágyi István, Láng Zsolt, Kovács András Ferenc volt jelen. A csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó főszerkesztője, Kozma Mária mutatta be Sütő András: Kalandok könyve című kötetét. Maga az író is jelen volt, dedikált. A Mentor Kiadónál /Marosvásárhely/ jelent meg Németh László Magyarok Romániában című, először 1935-ben napvilágot látott tanulmánya, és annak az akkor szinte egy éven át tartó vitája. Mindezt Nagy Pál irodalomtörténész és kritikus gyűjtötte egybe, rendezte sajtó alá. - A könyvvásárt minden esztendőben a Romániai Magyar Könyves Céh szervezi meg. Az idén a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia volt a házigazdája, társszervezője A magyarul olvasás jövője a Kárpát-medencében című tanácskozásnak. Erre 25 kárpát-medencei magyar kiadót hívtak meg, jelen is volt jó részük. Vitaindító előadást Dávid Gyula irodalomtörténész, a kolozsvári Polis Kiadó vezetője tartott. Mint mondotta: Erdélyben jelenleg 8-10 magyar kiadóból áll az "élboly", de ezen kívül számtalan egyetemi, intézményi, alapítványi kiadó létezik. Tőkeerős erdélyi magyar kiadó nem létezik, mindegyik az anyaországi támogatásra szorul, ugyanakkor ez az összeg szétforgácsolódik, és nem minden esetben a rangos könyvek megjelentetésére megy el. Az új könyvek nem jutnak el vidékre, sőt gyakran még Nagyváradra, Szatmárnémetibe sem. A könyvtárak nem rendelnek, ingyenes példányokat sem kapnak. - Az újvidéki Bordás Győző 14 jugoszláviai magyar kiadóról számolt be. Ezek szintén a magyar Nemzeti Kulturális Örökség (NKÖM) jóvoltából léteznek, a Vajdaságba könyvkiadásra juttatott évi támogatási keret 12 millió forint. Dupka György az ukrajnai-kárpátaljai drámai helyzetről adott számot. A 10 magyar kiadóból csak 4 életképes. A NKÖM évente 5 millió forintot juttat az ukrajnai magyar könyvkiadásra. Ez 10 kiadó fenntartásához nem elegendő. Megnehezíti a magyarországi könyvek beáramlását az, hogy a kiadványokra kirótt ukrán beviteli vám: 55%! Ezért minden úton-módon folyik a könyvcsempészet. A pozsonyi Balázs F. Attila 4 nagyobb szlovákiai-felvidéki magyar kiadóról adott hírt, és arról, hogy igencsak háttérbe szorul Szlovákiában is a valódi jó könyv. A könyvkiadás, -kereskedés kimondottan kommersz-szempontok szerint zajlik. A Kaligramm Kiadó a legsikeresebb vállalkozás, de ennek képviselője nem volt jelen. Komlós Attila jelezte: az általa vezetett Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaság hozzájárul majd az egységes magyar kárpát-medencei könyvpiac szervezéséhez, a támogatási rendszer ésszerűsítéséhez, és ezzel kapcsolatban Marosvásárhelyen néhány érdemleges kezdeményezés is körvonalazódott. /(Máthé Éva): Könyvvásári körséta. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./"

"Magyar Írószövetség 1061 tagjából 339-an vettek részt a Pesti Vigadóban tartott nov. 24-i közgyűlésen, s ebből 71 tag a határon túlról érkezett. A résztvevők már érkezéskor kézhez kapták Pomogáts Béla elnöki beszámolóját, amely kitér az irodalom rendszerváltás utáni autonómiájának, közéleti szerepvállalásának kérdéseire, illetve többközpontúságából adódó struktúrájára, melynek" köztársaságában" az anyaországi mellett szerepe van a romániai, szlovákiai, jugoszláviai, kárpátaljai, valamint a nyugati magyar irodalmaknak. A beszámoló kitért az irodalom plurális szervezeti életére, az írószövetség mellett létrejöttek más írószervezetek is. A gyűlésen részt vett és némileg kampányízűen szólalt fel Kovács László MSZP-elnök. Pomogáts Babits Mihályt idézve a "kettészakadt irodalomról", a magyar irodalom szekértáborokra szakadásáról szólt, szembeállítva azt határok fölötti egységével. Gálfalvi Zsolt fölemlítette, hogy a határon túli tagok negyedik alkalommal vesznek részt a közgyűlésen, amely minden évben ugyanazokkal a gondokkal szembesül. A közgyűlésen megválasztották a választmányt. A legtöbb szavazatot (234) Pomogáts Béla gyűjtötte be, őt Kalász Márton, majd Jókai Anna követték. Erdélyiek közül Lászlóffy Aladár nyerte a legtöbb szavazatot. További választmányi tagok Erdélyből: Kántor Lajos, Szilágyi István, Farkas Árpád, Gálfalvi György, Szőcs Géza, Bálint Tibor, a korábban áttelepültek közül pedig Csiki László és Beke György. Más régiókból való tagok: Gion Nándor, Balla D. Károly, Vári Fábián László. Az új elnököt a választmány 10-15 napon belül megválasztja. /(Gál Éva Emese): A Magyar Írószövetség közgyűléséről. 71-en a határon túlról érkeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./"

"Második, a címben is jelzetten bővített kiadásban jelent meg az Elődeink - válogatta Dáné Tibor Kálmán és Tolna Éva. II. bővített kiadása /Tinivár Kiadó, Kolozsvár, 2001/. A szerzők - kezdve Kézai Simontól, Benedek Eleken, Gaál Mózesen, Mikszáth Kálmánon, Móra Ferencen és Kolozsvári Grandpierre Emilen át Jókai Mórig és Gulácsy Irénig nagy magyarokat hoznak emberközelbe. Szent István, Szent László, Hunyadi János, Mátyás király, Bocskai István, Bethlen Gábor, Rákóczi Ferenc, Gábor Áron és a többi kiváló előd sorakozik a könyvben. /László Ferenc: Elődeink második, bővített kiadásban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./ "

"A kolozsvári magyar színházbarátok dec. 8-án vitafórumot rendeztek a színház áldatlan helyzetének ügyében. Meghívásuk ellenére, az intézmény vezetősége nem jelent meg. A vitafórum állásfoglalást adott ki. Eszerint a kolozsvári Állami Magyar Színház nem magántulajdonban lévő intézmény; műsorpolitikája nem lehetnek egyetlen személy ízlése szerinti. Ez a színház a magyar nyelv temploma, a magyar és egyetemes színiirodalom anyanyelvű tolmácsolója kell hogy legyen ismét. Nem fogadható el, hogy a színháznak sincs semmi köze a közönség elvárásaihoz, az sem, hogy kizárólag Tompa Gábor főrendező művészi felfogása érvényesüljön minden másfajta művészi koncepció ellenében. Tiltakoznak az önkényes, diktatórikus vezetői "stílus" ellen. Ez az önteltség sajnos, együtt jár az előző korszakok művészi (színészi, rendezői) teljesítményei többségének a becsmérlésével, lefitymálásával. Így válik - a jelenlegi vezetés unosuntalan hangoztatott, terjesztett megítélésében - Jókai Mór, Csíky Gergely, Madách Imre, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Tamási Áron, Herczegh Ferenc, Németh László, Illyés Gyula, Zilahy Lajos, Máray Sándor, Sütő András, Páskándi Géza stb., stb. híg magyarkodóvá, vitézkötéses-pitykés bokacsattogtatóvá, s így válnak (utólag!) a Pirandello-, Beckett-, a Thornton Wilder-, Anouilh-, Max Frisch-, Arthur Miller-, Pavel Kohut-, Dürenmatt-, Brecht-előadások ósdi, elavult, vásári csepűrágássá - hacsak nem az egyetlen boldogítóvá, korszerűvé kanonizáló Tompa Gábor-féle felfogás, kísérletezés, rendezői koncepció árnyékában kerülnek színre. Kolozsvár egyetlen magyar színháza nem "szakosodhat" egyetlen stílusra, koncepcióra. A fórum részvevői azt kérik az RMDSZ-től, hogy segítsenek az áldatalan kolozsvári állapotok felszámolásában. Az első lépés: Tompa Gábor igazgató-főrendező igazgatói székből való mielőbbi eltávolítása és átmenetileg egy megbízott vezető kinevezése. Az aláírók között van dr. Csetri Elek történész, akadémikus, Csomafáy Ferenc, újságíró, Dr. Józsa Nagy Mária egyetemi docens, Koós Ferenc egyetemi tanár, dr. Kozma Dezső egyetemi tanár, Máté Árpád tanár, Zenelíceum aligazgatója, Molnos Lajos író, városi tanácsos, Pillich László újságíró, városi tanácsos, Simon Gábor igazgató, Állami Magyar Opera; Solymosi Zsolt lelkész, Szőcs István író, színikritikus; Szőcs Judit RMPSZ-alelnök, dr. Vekov Károly történész, parlamenti képviselő. Az állásfoglaláshoz csatlakozott többek között Dáné Tibor Kálmán, Csép Sándor újságíró, Ferenczy Miklós lelkész, Bálint Tibor író; Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató, dr. Kása Zoltán, egyetemi tanár, a BBTE rektor-helyettese, Fodor Sándor, író, Wolf Rudolf igazgató, Apáczai Cs. J. Líceum; Szilágyi T. Júlia igazgató, Római Katolikus Líceum; Tőkés Elek igazgató, Báthory István Líceum; Kósa Mária igazgató, Brassai S. Líceum; Popa Márta igazgató, Unitárius Kollégium; Bálint Kelemen Attila tanár; Mózes Árpád evangélikus püspök; Dr. Czirják Árpád pápai prelátus, érseki helynök; Dr. Szabó Árpád unitárius püspök; Dr. Wanek Ferenc docens; Dr. Horák József egyetemi tanár. /Állásfoglalás a kolozsvári Állami Magyar Színház ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./"

A negyedik irodalmi estet rendezte meg az a marosvásárhelyi székhelyű Castellum Alapítvány, melynek tagjai a régi erdélyi nemesi családok leszármazottai. Ezúttal Vita Zsigmond /Nagyenyed, 1906. jan. 16.- Kolozsvár, 1998. jan. 1./ alakját idézték a résztvevők. Vita Zsigmond a Bethlen Gábor Kollégium /Nagyenyed/ könyvtárának vezetőjeként tudományos munkát végzett. Igen jelentősek a Kriterionnál 1972-ben és 1975-ben megjelent önálló kötetei: az Áprily Lajos, az ember és a költő valamint a Jókai Erdélyben című kiadványok. /(máthé): Castellum irodalmi esték. Vita Zsigmond, Nagyenyed krónikása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

Márc. 26-án teremavató könyvbemutató zajlott Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jókai utcai, nemrég felújított székházában. Sipos Gábor történész elmondta, a székház nagytermét többfunkciósnak szánták, könyvtárként, tudományos műhelyként is működik, és időnként hasonló rendezvényeknek is otthont ad majd. Ezúttal az Erdélyi Magyar Tudományos Füzetek legújabb darabját mutatták be az érdeklődőknek. A Mennyei barátom! Barcsay Ábrahám levelei Orczy Lőrinchez című kötetet Egyed Emese rendezte sajtó alá. /Sándor Boglárka Ágnes: A testőr–költő aktualitása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

A marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztősége 80. alkalommal rendezte meg a Látó Irodalmi Színpadot. Ez alkalommal Kalász Mártont, a Magyar Írószövetség elnökét köszönthette az irodalomkedvelő közönség. Gálfalvi György, a Látó főszerkesztő-helyettese elmondta, a marosvásárhelyi irodalomkedvelő közönség abban a szerencsés helyzetben van, hogy az Írószövetség előbbi elnökeit – Jókai Annát, Pomogáts Bélát – is többször fogadhatta különböző irodalmi esteken, most pedig az új elnököt, Kalász Mártont is megismerheti. /Antal Erika: Megbecsülni az írótársakat. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./

Jún. 20-án Kisvárdán megkezdődött a Határon Túli Magyar Színházak XIV. Fesztiválja, amelynek keretében jún. 29-ig öt ország tizenkilenc társulatának művészeit láthatják a nézők. A nyitó előadást a szlovákiai Révkomáromi Jókai Színház művészei tartották. A tíz napig tartó kulturális seregszemlén összesen huszonkilenc produkciót láthatnak a színházkedvelők. Romániából tizenkettő, Jugoszláviából három, Szlovákiából kettő, míg Ukrajnából egy magyar társulat lép fel. A magyarországi teátrumokat a békéscsabai Jókai Mór Színház képviseli a fesztiválon. /Határon Túli Magyar Színházak XIV. Fesztiválja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

A Magyar Örökség díjat odaítélték Erdélyi Múzeum-Egyesületnek. (EME), A díszes oklevél szövegét dr. Egyed Ákos akadémikus, az EME elnöke olvasta fel jún. 25-én, az EME-házban megtartott választmányi ülésen. Az ünnepségen felszólalt Hámori József elnök is. Egyed Ákos beszámolt arról, hogy folytatódnak a felújítási munkálatok az EME Jókai utcai székházában. Az utóbbi időben tíz magyarországi kutató iratkozott be pártoló tagként az egyesületbe. A ballagások alkalmával az EME 332 darab könyvet adományozott a különböző kolozsvári iskolák végzősei számára. Idén és ezentúl minden évben november 23-án tartja meg az EME A magyar tudomány napja Erdélyben című konferenciáját, azért választva november 23-át, mert 1859-ben ezen a napon alakult meg az egyesület. Október 13-án kerül sor a zsibói Wesselényi Társaság, a zsibói Református Egyházközség, valamint az EME Zilah és Vidéke fiókjának összefogásaképpen megszülető ifj.Wesselényi Miklóst ábrázoló szobor leleplezésére. /Köllő Katalin: Magyar Örökség-díj az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

"Nagy Olga rendkívül termékeny szerző. Legújabb könyve: Esély a megmaradásra /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely/. Írásában a széles körben ismert illyefalvi példával foglalkozott. Kató Béla református lelkész külföldi támogatással munkahelyeket teremtett, ezáltal vetve gátat a kivándorlásnak. Tej- és húsfeldolgozó, valamint faipari kisüzem működik, mezőgazdászokat képeznek a tanfolyamokon (svájci tapasztalatcserére küldve), egészségügyi központ (fogászati rendelővel, gyógyszertárral) és Keresztyén Ifjúsági Központ épült, és család nélküli apróságokat fogadnak be a Gyermekfaluba. Iparművészeti és Irodalmi Központ is működik a faluban. A Séra-kúriában szabnak és varrnak, Simó Júlia vállalkozásának termékeit külföldön is vásárolják, irodalmi múzeumot (Mikszáth- és Jókai-emlékszoba) rendeztek be. /P. Buzogány Árpád: Esély a megmaradásra. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 19./"

"Életének 75. évét töltötte ez év augusztus 3-án Beke György író. A szülőfalu, Uzon, s annak Jókai Mór Közművelődési Egyesülete elhatározta, hogy meghívják a szülőfaluba, és születésnapja alkalmával ünnepélyesen köszöntik az írót. A találkozót szept. 29-ére rögzítették, s arra meghívják majd az erdélyi és háromszéki írói nemzedék néhány jeles tagját is. /Beke György újra itthon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./"

"Szakács István Péter szerint a középiskolások számára írt magyar nyelv és irodalom tanterv a legigényesebb horror- és krimikedvelők elvárását is kielégíti. Ezt a tantervet képtelenség gyakorlatba ültetni. A benne megfogalmazott követelményrendszer nem középiskolás diákoknak való. A tantervből kiiktatták a hagyományos irodalomtörténeti tagolást és ezt alárendelték a műfajok, szövegtípusok szerint történő rendszerezésnek. A X. osztályban egy ilyen füzér az alábbi művekből áll: Margit-legenda, Heltai Gáspár: Száz fabula, Voltaire: Candide, Jókai Mór: Egy magyar nábob, F. Kafka: A per. A középiskolai oktatásnak az általános műveltség elsajátíttatása a célja. A tanterv nem írja elő évfolyamonként a kötelező műveket. Ennek ellenére a tanterv meghatározza azokat a műveket, amelyeknek az olvasása valamelyik középiskolai évfolyamon kötelező jellegű. Ráadásul nincsenek tankönyvek, ez új tantervnek megfelelő tankönyveket nem írták meg. Tankönyv, szöveggyűjtemény és munkafüzet nélkül kell tanítani. A jelenlegi tantervet tehát módosítni kell. /Szakács István Péter: Tanterv-thriller. = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./"

"Napvilágot látott Móricz Zsigmond Barbárok /Kriterion Könyvkiadó, Bukarest/ című elbeszéléskötete. A Kriterion Kincses Könyvtár sorozat ezzel folytatja az Áprily Lajos, Jékely Zoltán, Jókai Mór, Kármán József, Kölcsey Ferenc, László Gyula, Mikszáth Kálmán, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Tompa Mihály és Vajda János köteteivel fémjelzett hagyományt. /Ö. I. B.: Újabb Móricz Zsigmond-kötet a polcokon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./"

"Mádl Ferenc államfő a Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetéseket adott át nov. 21-én az Országházban. Béres József agrármérnök, a Béres-csepp alkotója, Sándor György művész, Jókai Anna író, Boór János, a Mérleg főszerkesztője mellett elismerésben részesült Gergely István katolikus pap is "a romániai kallódó gyermekek és fiatalok felkarolásáért, a csángó magyarok ügyének képviseletéért". /Kitüntetés Gergely Istvánnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 22./"

"A Gyergyói-medencében minden községben megőrizték a könyvtárakat. Gyergyóremetén az iskola könyvtára lassan lekörözi a községi könyvtárat, annak ellenére, hogy Portik Bakai Ádám, dr. Balás Gábor könyvtáros minden irodalmi vonatkozású rendezvény szervezéséből kiveszi a részét. Az Avully-Remete Alapítvány jóvoltából ugyanis az iskolai könyvtár minden esztendőben 350 svájci frankot fordíthat szaklapok és gyermeklapok előfizetésére. Gyergyóremetén a könyvtár naponta 28-30 olvasót fogad, s az évi 6000 látogatója is azt jelzi: nem fölösleges a 8467 kötetes községi könyvtár. Gyergyóditróban Köllő Enikő 960 beiratkozott olvasót tart nyilván. Gyergyószárhegyen Bartis Edit napi négy órában látja el a könyvtárosi teendőket, számítógéppel is rendelkeznek. Márkos András festőművész ingyenes világhálós kapcsolatot biztosít számukra, a megyei könyvtár pedig könyvtárnyilvántartó programot telepített a gépbe. Gyergyóalfalu könyvtára közel 10 ezer kötetével és feltételeivel a dicséretes példák közé sorolható. 400 állandó olvasója csaknem mind felnőtt, ugyanis az iskolának is gazdag könyvtára van. Gyergyóújfaluban a községi könyvtár számára már évek óta nem vásárolhattak könyvet, 9342 kötetet tart nyilván Huszár Ágnes könyvtáros, aki havonta 60-70 olvasót szolgál ki. Az olvasók általában a romantikus Jules Verne és Jókai Mór művei mellett a szerelmes könnyű irodalmat kedvelik. Újabban Wass Albert a legkeresettebb író. /Bajna György: Községi könyvtárak sorsa. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 17./"

"Háromszéken, néhány községközpontban régi és új egyesületek irányítják a téli közművelődési tevékenység tudományos részét. Az uzoni Jókai Mór Közművelődési Egyesület megszakítás nélkül működteti a szabadegyetemet, jeles előadókat hív üléseire. Baróton a Gaál Mózes Egyesület működteti a Fókusz-klubot, Csernáton több, mint két évtizede működik a Bod Péter Egyesület, Árkoson pedig a Dahlström Kálmán Egyesület. /Téli szabadegyetemek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./ "

"Járművek, ingatlanok vásárlására használta több ezer előfizető pénzét az Eurid Kft.Közel egy évvel a bűnvádi feljelentés után a rendőrség hűtlen vagyonkezelés és adócsalás vádjával nyomoz Horváth Alpár újságíró-cégtulajdonos ellen. Az Európai Idő magazint 2000 nyaráig kiadó Eurid Kft. a kilencvenes években több mint hétezer személyt károsított meg, mivel nem adta ki a százkötetesre tervezett Jókai Mór-műveket, viszont a tervbe vett kötetek árát előre kifizettette az olvasókkal. Horváth Alpár az Eurid Kft. társtulajdonosa. Az előfizetők folyamatosan három-három kötet árával hitelezték meg az Euridot. Miközben 1992. április 15-étől 1995. október 7-éig az Európai Időben folyamatosan ismertették az előfizetésre, illetve a megjelent kötetekre vonatkozó híreket, 1995 ősze után egy szóval sem említette az Eurid a sorozat folytatását. Csak azok a megrendelők kapták vissza a pénzüket, akik személyesen jelentkeztek a lapkiadó székhelyén, Sepsiszentgyörgyön. Kovászna megyében több száz károsult jelezte, hogy nem kapta meg az előfizetett könyvet. Barótról száztizenhárman nem kapták meg egyik vagy másik megrendelt kötetet. Horváth volt kollégái, köztük Willmann Walter, Molnár István és Botos László beadványukban kifogásolták, hogy a laptulajdonos 1992-1995 között a Jókai-sorozat több mint hétezer előfizetőjének összesen 8,1 millió lejét 1994-1998 között három sepsiszentgyörgyi tömbházlakás és egy üzlethelyiség, egy sugásfürdői villa, egy feldobolyi hétvégi ház és gyümölcsös, valamint egy Daewoo Cielo személygépkocsi megvásárlására fordította. Emellett jutott pénz bebútorozni, kilenc darab személyi számítógéppel, nyomtatóval, szkennerrel, telefonközponttal is ellátni a szerkesztőséget. /Domokos Péter, Lukács János: Tömbházlakás a Jókai-kötetek árából. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./"

"Sikkasztás, hűtlen vagyonkezelés és okirat-hamisítás vádjával indít bűnvádi eljárást a gazdasági rendőrség Nemes Levente, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház vezérigazgatója ellen. Egy héttel korábban a rendőrség még nem nyilatkozott a társulatnál folytatott könyvviteli ellenőrzés során tapasztaltak jogi besorolásáról. A vizsgálat megállapította: a Jókainé Laborfalvi Róza Színházpártoló Alapítvány révén bonyolították le a valuta kezelését. A pénzügyi ellenőrök sokallták a telefonszámla-keret túllépését, valamint a külföldi vendégszereplések számát is. A színigazgató cáfolta az ellene felhozott vádakat. Nemes Levente úgy gondolja, valószínűleg az alapítvány és a színház közötti tranzakciókat minősítette hűtlen vagyonkezelésnek a rendőrség.Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint a színház költségeit csak a helyi önkormányzat kérheti számon. /Domokos Péter: Bűnvádi eljárás Nemes ellen. Hűtlen vagyonkezeléssel vádolják a színházigazgatót. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./"

"A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház a Bocsárdi László rendezte Romeo és Júlia című darabot játssza márc. 4-én Budapesten, a Thália Színházban. Ezzel kezdődik a Vendégségben Budapesten - határon túli magyar színházi estek 2002-2003-as évadának tavaszi sorozata. Március végén a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház a Menyegző című produkcióval vendégszerepel Budapesten. Áprilisban az Újvidéki Színház, a szabadkai gyerekszínház, májusban a Komáromi Jókai Színház következik. /Bocsárdi-rendezések a Tháliában. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./"

"Márc. 20-án Aradon, a Kölcsey Egyesületben Ujj János történelemtanár tartott előadást a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharcról, majd elolvasásra ajánlotta Jókai Szeretve mind a vérpadig című regényét és Móricz Zsigmond Erdély-trilógiáját. /(benke): Rákócziról a Kölcsey Egyesületbe. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./"

"Jún. 10-én avatták fel a Jókai Mór nevét viselő tusnádfürdői Általános Iskolában a nagy író mellszobrát, Árvay Zoltán képzőművész alkotását. A szobrot Tusnádfürdő testvérvárosa, Budapest XVIII. kerülete, Pestszentlőrinc-Pestszentimre önkormányzata adományozta az iskolának. Az avatóünnepségen Holló Árpád, az iskola igazgatója idézte fel Jókai emlékét. - Jókai 1853-ban Tusnádfürdőről írt levelében csodálattal írt a Sólyomkőről, most íme, itt a Sólyomkő és Jókai egymással szemben - mondta az igazgató. A iskola tanulóinak műsora következett. A szobor leleplezése után Árvay Zoltán arra biztatta a diákokat, igyekezzenek megismerni Jókai életművét, példáját. Az ünnepséget Jánosi Antal szobrászművész, Tunádfürdő szülöttje köszöntőszavai zárták. /Jókai-szobrot avattak Tusnádfürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 11./"

"A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata térhetett haza a legtöbb díjjal, összesen öttel a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak XV. Fesztiváljáról, amelynek záróünnepségére jún. 28-án került sor. A nagy sikert a kolozsváriak Doktor Faustus tragikus históriája című előadása érte el, amely elnyerte - a Komáromi Jókai Színház Sirály című előadásával megosztva - a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által fölajánlott nagydíjat. A Marlowe előadásban nyújtott alakításáért, Mephistophilis szerepéért Kézdi Imola elnyerte a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza által alapított Teplánszky-díjat. Ugyancsak egyéni díjat tudhat magáénak Cristian Rusu, az előadás díszlettervezője. Két díjjal térhetett haza a kolozsvári színház kitűnő művésze, Bogdán Zsolt, aki a Doktor Faustus tragikus históriája című előadásban a fiatal Faustus szerepének megformálásért elnyerte a szintén a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza által felajánlott Különdíjat, valamint megkapta a dr. Nagy Szilárd, Kisvárda város alpolgármestere által hagyományteremtő szándékkal alapított különdíjat. A fesztivál tizenötéves történetében még nem teltek meg ilyen mértékben a színházi előadásokra hivatott termek. A zsűri elnöke, Fodor Tamás értékelte a tíznapos fesztivál előadásait, hangsúlyozva, hogy nehéz dolga volt a zsűrinek, hiszen sok jó előadás és társulat létezik a határon túli magyar intézményekben, ez pedig nagyszerű dolog, ellentétben a magyarországi helyzettel, ahol sok fásult színész van, akik iparként űzik a mesterségüket. /Köllő Katalin: Öt kisvárdai díj a kolozsvári magyar színjátszásnak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./"

"Alig egy hete a marosvásárhelyi Jókai utcában levő Bocskai-teremben tartottak vitafórumot a státustörvényről és az uniós csatlakozás lehetséges hatásairól a Kárpát-medence utódállamaiban élő magyarságra. A műsorvezető, Szőlősi Csaba először azokat a klézsei, budai, forrófalvi és petrozsényi csángó gyerekeket szólította a közönség elé, akik már egy hete a Maros megyei Erdőcsinádon szervezett táborban mélyítették el magyar nyelvismeretüket, tanultak vallásos énekeket, bibliaismeretet, marosszéki magyar népdalt. Most csángóföldi magyar népdalokat énekeltek, végül a csángó himnuszt adták elő. Gaudi-Nagy Tamás, az anyaországi Magyar Csodaszarvas Egyesület elnöke kifejtette, hogy a jelenlegi anyagi és nemzetközi-politikai jellegű megszorítások miatt a státustörvény már nem tudja betölteni azt a szerepet, amit létrehozásánál szántak neki. Mihajlovics József, a felvidéki Magyar Föderalista Párt elnöke szerint Felvidéken már az ízléstelenség határát is túllépte az a mód, ahogyan a Magyar Koalíció Pártja alárendeli a kisebbségi magyarság érdekeit a hatalomnak. A magyarigazolvány amolyan kegyelemkenyérré silányult, de még így is jelent valamit azoknak az időskorúaknak, akik számára ha mást nem, de elégtételt szolgáltat a hosszú évtizedeken át elviselt jogtiprásokért, a másodrendű állampolgárrá való minősítésért a Szent Koronás könyvecske. Amit az Orbán-kormány meglehetősen óvatosan, de mégiscsak elkezdett, azt most ilyen-olyan egyezkedésekkel, egyeztetésekkel próbálják meg aláaknázni. "Mi a szövetségi állami státust követeljük. Olyan valamit, amire már van számos példa Európában. Csupán Belgiumot szemlélve is láthatjuk, hogy ott a flamand, vallon, német mind államnyelv. Miért ne lehetne ugyanezt megvalósítani felvidéki viszonylatban is?" - tette fel a kérdést az előadó. Felvidéken nem történt meg a rendszerváltás, ezért hozták létre a Magyar Föderalista Pártot, ami nem az MKP ellen, hanem helyette alakult, ha úgy tetszik, alternatívaként. Tíz év alatt a felvidéki magyarság lélekszáma 10 százalékkal csökkent. Kassa, Rozsnyó, Losonc, Érsekújvár magyar népessége megfogyatkozott, s ezzel párhuzamosan sorvad el a körzetükben levő magyar falvaké is. Az uniós földvásárlás immár kezd aggasztó méreteket ölteni Szlovákiában - mondotta Mihajlovics. Mindkét előadó szerint a kisebbségek és nemzeti közösségek sarkalatos kérdéseire semmilyen választ nem ad az EU. Kárpátalja például gyakorlatilag vasfüggöny mögé kerül, s az ottani másfél százezer fős magyarságnak megszűnik a kapcsolata az anyaországgal, holott léte eddig szervesen kötődött hozzá. Hasonlóképpen aggódik a tíz év alatt felére apadt szerbiai magyarság is. A globalizáció körülményei között az Uniónak nem érdeke megoldani a nemzeti kisebbségek és közösségek legégetőbb gondjait. Egyetlen pozitívuma lehet a csatlakozásnak - az, hogy ily módon a kisebbségi sorsba taszított magyarság egy része valamiképpen "egy kalap alá" kerül az anyaországi többséggel. /Bakó Zoltán: Hátrálni már nincs hova. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 22./"

"Aradon ötven évvel ezelőtt még állt az 1848-49-es szabadságharc emlékmúzeuma. Kilin Sándor újságíró gimnazistaként még láthatta Damjanich szekerét, Petőfi állítólagos kardját, a vértanúk akasztófáinak darabjait, a honvédek fegyvereit, zászlóit, a vértanúszoborra küldött koszorúk szalagjait, Bohusné naplóját, Kossuth, Petőfi, Jókai, Egressy Gábor mellszobrait, sőt Avram Iancu sírjának töviseit is. Az ereklyemúzeum már 1899-ben oly sok értékes dokumentummal, ereklyetárggyal rendelkezett, hogy azok csak kilenc zsúfolásig megtelt teremben fértek el. Ez képezte a későbbi kultúrpalotai múzeum anyagának zömét. Most, amikor a Szabadság-szobor kiszabadult börtönéből, s október hatodikán ismét állni fog, eljött az ideje annak is, "hogy az elkobzott negyvennyolcas szabadságmúzeumunkat is visszaköveteljük" - jelezte Kilin Sándor. /Kilin Sándor: A szabadság Európájában. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 2./"

"Békés és Arad megye közösen pályázik, a Békés megyei Jókai Színház kamaraszínpaddal és konferencia-központtal történő bővítését és az aradi régi színház felújítását próbálja meg a két szomszédos megye az Európai Unió Phare programja segítségével megvalósítani. Erről döntöttek a két megye vezetői Aradon. A Phare által támogatott program keretében júliusban 35 romániai diák táborozott a Békés megyei Szanazugban, míg augusztus második hetében 35 magyar diák látogatott el az Arad megyei Lippára. /Határmenti együttműködés. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./"

"Zeteváraljának üzlete, kocsmája és nagy kapacitással működő deszkagyára van. 1941 óta viseli mai nevét, korábban Török-, illetve Zsigmond-telepként emlegették. A népes Zetelaka szaporodásával a községtől nagyobb, akár 15 km-es távolságban is erdei házakat, istállókat és szénapadlásokat építettek. Ma már önálló települések, Zetelakához tartoznak közigazgatásilag: Zeteváralja 6 km-re, Ivó 12, Deság 14, Sikaszó 18, Küküllőmező 23 km-re fekszik a községközponttól. Egyházilag is önállóvá lett, a templomhoz torony épült Mátyás Gábor plébánosnak köszönhetően, e plébániához tartozik Ivó, Deság, Sikaszó, Küküllőmező és a Libán is. Deák Ferenc szentábrahámi születésű tanító, aki több mint fél évszázada tanít Zetelakán és kutatja annak történetét, 2000-ben Székelyudvarhelyen kiadott kétkötetes munkájában (Zetelaka 1. Táj és ember, 2. Népélet - gazdasági élet) a következőket foglalja össze: 1895-től egy Török Sándor nevű fakereskedő az Ivó vizére turbinás fűrészgyárat épített, munkásokat toborzott, és bár pár év múlva a gyár megszűnt, Török-telepként emlegették e helyet. Zeteváralján 1956-ban 674, 1960-ban 784 fő, 1977-ben 765 fő lakott a településen. 1992-ben az állandó lakosság 732 fő volt, ebből magyar 685, román 46, orosz 1. Vallási megoszlásuk: 698 római katolikus, 23 ortodox, 8 református, 3 unitárius. Ugyanez évben 27 székely kapu állt a faluban. 1993-ban vette fel az iskola Jókai Mór nevét. A Zeteváraljáért Egyesületet, melynek elnöke Sólyom István, 2001-ben jegyezték be, és falufejlesztéssel, a kulturális élettel és az iskolával kíván foglalkozni. /P. Buzogány Árpád: Zeteváralja: a famunkához értenek itt a férfiemberek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 22./"

"Dávid Gyula: Írók, művek, műhelyek Erdélyben /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ című tanulmánykötetében az Arany-, Petőfi- és Jókai-tanulmányok mellett a két világháború közötti erdélyi irodalmi élet olyan jeles személyiségeiről közöl esszéket, mint Bánffy Miklós, Nyírő József, Tamási Áron, Olosz Lajos, Reményik Sándor stb. A Műhelyforgácsok című fejezetben az Erdélyi Magyar Irodalmi Lexikon műhelytitkait és szerkesztési gondjait osztja meg az olvasóval. /Dávid Gyula: Írók, művek, műhelyek Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./"

"Margittán a városi tanács határozata alapján az Eroilor utcából Petőfi Sándor, a Republicii-ből Arany János, a Primaverii-ből Horváth János lett. További magyar neveket is kaptak a településen egyes utcák: Jókai Mór Ady Endre, Dankó Pista, Bartók Béla, Bethlen Gábor, Kölcsey Ferenc és Kazinczy Ferenc utca is van már. A 18 tagú tanács egyöntetűen szavazott az utacanév-változtatások mellett. Margittán a nyár folyamán fokozatosan kitett új táblákat elkezdték negrongálni. Levakart betűk, s néhol az utcanevek hűlt helye jelzi, hogy a lakosság egy részének mégsem tetszik a dolog. Szeptemberre szinte mindegyik új táblácskának baja esett. A műemlék református templom parkjában kis magyar sziget. Szinte isten házához dőlve, Petőfi Sándor és Ady Endre mellszobra, Horváth János emléktáblája, átellenben Horváth Imre költő szülőházán felirat hirdeti a bölcső helyét. A templomkert kapuja kulcsra zárva, odabent béke. /Balla Tünde: Margittán nem mindenki ismeri... Ki volt az a Bartók Béla? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./"

"Okt. 6-án Kolozsváron a Házsongárdi temető honvédsírjánál és a szamosfalvi emlékműnél emlékeztek meg a tizenhárom aradi vértanú halálának évfordulójáról. A megyei RMDSZ által szervezett emlékünnepségen a szakadó eső miatt kevés kolozsvári magyar jelent meg. Az ünnepi beszédeket koszorúzás követte: a kolozsvári mártírok emlékművénél a megyei RMDSZ, a Castellum Alapítvány, az Ambasador Társaság és a Pro Iuventute Alapítvány részéről helyeztek el koszorúkat. A szamosfalvi vesztőhelyen a megrongált obeliszknél is elhelyezték az emlékezés virágait. Eckstein-Kovács Péter szenátor beszédében kijelentette: az egységre kell építeni. Az aranyosgyéresi magyarság a református templomban emlékezett okt. 6-ra. Az Avram Iancu Iskola VI-VIII. osztályos magyar diákjai Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regénye alapján Varga Dobai István által a tanulók számára átdolgozott színművét adták elő, óriási átéléssel. /Pap Melinda: Kolozsvári vértanúkra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./"