Újratervezés
RMDSZ-kongresszus Kolozsváron
,,Változás, újratervezés szükséges ahhoz, hogy az RMDSZ meg tudjon felelni a következő évek kihívásainak.Elkötelezetten kell dolgoznunk a különböző autonómiaformák megvalósításán, a demokratikus jogállam kiépítésén. Az életminőséget javító intézkedések mellett kiemelten figyelünk a versenyképes magyar nyelvű oktatásra. Meg kell erősítenünk a partnerséget a történelmi egyházakkal, a szakmai és rétegszervezetekkel, mindazokkal, akik partnernek tekintenek minket" – adta meg a kongresszus alaphangját Kelemen Hunor, aki az RMDSZ 12. kongresszusán az 585 érvényes szavazatból 575 küldött bizalmát szerezte meg egy újabb elnöki mandátumra.
Kelemen Hunor elnök, Emil Boc, Kolozsvár polgármestere és Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke köszöntötték házigazdákként a kongresszus meghívottjait, küldötteit.
Laurentiu Stefan elnöki tanácsos Klaus Johannis üzenetét tolmácsolta, aki üdvözölte a szövetséget huszonöt éves fennállása alkalmából, és méltányolta eddigi politikai tevékenységét. Üzenetében az államfő a magyarság érdekvédelmi szervezetének a hazai demokrácia megerősítésében nyújtott hozzájárulását hangsúlyozta, és azt, hogy az RMDSZ együttműködése és párbeszéde modellértékű a közéletben.
Victor Ponta miniszterelnök gratulált az RMDSZ-nek 25 éves fennállásához és sikert kívánt a jövőbeli terveihez. Hangsúlyozta: továbbra is az RMDSZ a romániai magyarság egyetlen legitim politikai képviselője. "Ez nem politikai tanúsítvány, hanem a választópolgároktól kapott bizonyítvány. Meggyőződésem, hogy ezt a bizonyítványt 2016-ban is felmutatja majd a szövetség. Létfontosságú, hogy a magyar közösség képviselői jelen legyenek Románia demokratikus intézményeiben" – jelentette ki a kormányfő.
Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök- helyettese Orbán Viktor miniszterelnök üdvözletét tolmácsolta. Kijelentette: az RMDSZ az erdélyi magyarok értékeinek, érdekeinek egyetlen hiteles képviselője és védője. "Az erdélyi magyaroknak nem szabad elfogadniuk, megengedniük, hogy másodrangú tényezőkként kezeljék őket országukban, hiszen az Európai Unió nemzetei között nincs rangbeli különbség" – tette hozzá –, "az erdélyi magyarok soha nem követeltek olyat, ami ne lenne általánosan elfogadott Európában". Létfontosságúnak nevezte az erős magyar képviseletet és kijelentette, nem fogadható el semmi, ami az RMDSZ-t gyengíti. Végül Magyarország támogatásáról biztosította a szervezetet, amely, mint mondta, természetes kapocs kell legyen Románia és Magyarország között.
Alina Gorghiu, a Nemzeti Liberális Párt társelnöke megköszönte a magyaroknak a Johannisra leadott szavazatokat. Véleménye szerint Romániának is politikai újratervezésre van szüksége, hiszen a választópolgárok újfajta politikai hozzáállást várnak, a politikumnak pedig kötelessége eleget tenni ezeknek az elvárásoknak.
Vasile Blaga, a Nemzeti Liberális Párt másik társelnöke szerint az RMDSZ Románia egyetlen olyan érdekvédelmi szervezete, amely az erdélyi magyarok értékeit, törekvéseit hitelesen védi és képviseli, és méltatta az emberi és kisebbségi jogok, valamint az ország demokratikus folyamatainak erősítése terén kifejtett munkáját.
Adorjáni Dezső evangélikus püspök felelevenítette azokat az első időket, amikor "még mindenkit áthatott a tenni akarás". Figyelmeztetett: most, az újratervezés idején szem előtt kell tartani, hogy "akiben sokan bíznak, azon sok mindent kérnek számon", hiszen az RMDSZ, de a magyarság sem felejtheti el, hogy nem egyszerűen egy politikai szövetség, hanem egy sajátos sors által összekötött közösség, amelyet összetartanak a hagyományai, zászlói, egyházai, értékei.
Mario David, az Európai Néppárt alelnöke, aki magyarul köszöntötte a kongresszust, kiemelte: az RMDSZ olyan stabilitási tényezőt jelent a romániai politikában, amely az Európai Néppárt hasznos és fontos tagjaként hatékonyan képviseli a magyarság érdekeit.
Az EPP alelnökének Kelemen Hunor az RMDSZ által létrehozott Martens-emlékplakettet és emléklapot ajándékozta, köszönetet mondott a partnerségért és az eddigi segítségért, támogatásért.
Calin Popescu-Tariceanu, a szenátus elnöke szerint Kolozsváron még mindig a kommunizmus rossz szelleme kísért. "Tudják, hogy miért nem nevezik Konstancát Constanta Tomisnak? Mert ott nincsenek magyarok. Eljött az idő, hogy megszabaduljunk Napocától Kolozsvár nevében, a normalitás útjára térjünk, a jövőbe, ne a múltba tekintsünk" – mondta egyebek mellett.
Tóbiás József, a Magyar Szocialista Párt elnöke szerint a romániai magyar nemzeti közösség ma olyan jogokat tudhat magáénak, amelyek 25 évvel ezelőtt csak a vágyaiban éltek – magyar iskolák, kiterjedt magyar nyelvű egyetemi oktatás, kulturális és tudományos intézmények, visszanyert műemlékek. "Az RMDSZ nélkül a magyarlakta települések gazdasági fejlődéséről sem beszélhetnénk, és a magyar–román együttélés új korszakának megteremtése is az RMDSZ nevéhez fűződik" – jelentette ki.
Daniel Constantin, a Konzervatív Párt elnöke kijelentette: "Egyeztetéseink során sokkal nagyobb megértésre találtunk a magyar politikusoknál akkor, amikor a polgárok érdekeiről beszéltünk. A szövetség partnerünk volt akkor is, amikor közösen kormányoztunk, de most is, amikor nem ugyanazon az oldalon állunk. Mindig bebizonyította, hogy korrekt és megbízható partner".
Schiffer András, a Lehet Más a Politika társelnöke úgy gondolta, "egy ilyen negyedszázad utáni újratervezésről az anyaországban is példát vehetnénk". Véleménye szerint "a romániai magyarság összekötő kapocs az egymásra utalt Románia és Magyarország között".
Berényi József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnöke szerint "számunkra a párbeszédnek nem csak arról kell szólnia, hogy mit mond és mit akar a többség. Az is szempont kell hogy legyen, amit mi kisebbségként szeretnénk. Huszonöt évvel a rendszerváltás után azt látjuk, hogy a párbeszédek súlypontja egyre inkább abba az irányba tolódik el, hogy mit vár el tőlünk a többség, és hogy nekünk mit kell teljesítenünk. De bízom abban, hogy közös erővel át tudjuk törni ezt a falat" – mondta.
Hans Heinrich Hansen, a FUEN elnöke elfogadhatatlannak nevezte, hogy Romániában a kisebbségi nemzeti szimbólumok használatát megkérdőjelezik, és nemzetbiztonsági veszélyként tüntetik fel az autonómiatörekvéseket. "Ez elfogadhatatlan egy európai demokráciában. A többségnek meg kell értenie, hogy az autonómiatörekvések egyensúlyt jelentenek egy társadalomban, hiszen biztosítják azt, hogy az országban minden egyes közösség a saját ütemében fejlődjön, és ezáltal hatékonyan járul hozzá az ország gazdaságához" – fogalmazott.
Dézsi Zoltán, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka az elnökség üdvözletét tolmácsolta, és kiemelte: az újratervezés és a számvetés jelzi, hogy az RMDSZ elkötelezett, megújulni képes érdekképviselete a romániai magyarságnak.
Gyerő Dávid főjegyző a Magyar Unitárius Egyház nevében, ugyanakkor az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének egykori tagjaként is köszöntötte a kongresszust, és kijelentette: a szövetség újratervezésében a történelmi magyar egyházakkal való stratégiai partnerségnek is jelen kell lennie.
"Az RMDSZ nem áruló, az MPP nem egységbontó" – mondta Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke. Hangsúlyozta: a két politikai szervezet céljai közösek, még akkor is, ha az eszközök különböznek.  "Készek vagyunk lezárni egy korszakot, a testvérharcnak vége. Ezzel a gondolattal indítottunk el egy folyamatot néhány éve, ez vezérelt bennünket akkor, amikor együttműködési szerződést írtunk alá". Véleménye szerint a hazai társadalom 25 év után problémákkal és frusztrációkkal teli, bűnbakkereső állapotban van. "Ilyen körülmények között nem csodálkozhatunk, hogy a magyar választók elfordulnak a közélettől" – hangsúlyozta Biró, aki szerint a hazai magyar közéletben egy dolgot mindig szem előtt kell tartani: a közös célokat.
"Munkát és alázatot ígérek"
Kelemen Hunor politikai beszámolóját követően az RMDSZ vezető politikusainak felszólalásai hangzottak el, amit politikai vita, illetve tisztújítás követett.
– Munkára fel! Köszönöm a bizalmat! – mondta Kelemen Hunor az eredményhirdetés után. "Munkát ígérek, és azt kérem, hogy ebben a munkában legyetek a társaim. Alázatot ígérek, szolgálatot, és azt várom el, hogy együtt újítsuk meg politizálásunk módját. Azt ígérem, hogy a döntéseket együtt hozzuk meg, de azt kérem, hogy a közös döntéseink mellett álljunk ki valamennyien. Mindenkinek az igazára odafigyelek, de egyszerre nem fogunk tudni több úton haladni, többfelé beszélni. Meggyőződésem, hogy közösségünknek nem újabb és újabb politikai pártokra van szüksége, hanem egy nyitott, befogadó és megújulni képes szövetségre. Akkor leszünk sikeresek, ha hiszünk abban, amit csinálunk, ha kitartóak vagyunk, ha alázattal és megértéssel fordulunk a közösség valamennyi tagjához."
A kongresszus második napján levetítették a szervezet negyedszázados történetét felelevenítő, az RMDSZ – 25 éve együtt című dokumentumfilmet, elfogadták az új alapszabályzatot. Kelemen Hunor szövetségi elnök Ezüsttulipán díjat nyújtott át közel 65 jelenlegi és egykori országos testületi vezetőnek a szervezetben kifejtett alkotó-, értékteremtő és közösségformáló munkájuk elismeréseként. Az RMDSZ elnöke szerint "egy társadalom, egy közösség életében a köszönet legalább annyira fontos, mint az elvégzett munka. Ezért is hasznos megállnunk egy pillanatra és meghálálnunk az embereknek azt, hogy azzá tették szövetségünket, ami ma, összetartották a szervezetet". Megvitatták és elfogadták azokat a programdokumentumokat, amelyek konkrét intézkedéseket tartalmaznak a következő időszakra.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Átgondolja politikáját az RMDSZ a kolozsvári kongresszuson
Az újratervezés jegyében rendezik a hétvégén az RMDSZ 12. kongresszusát, amelynek legnagyobb tétje a szövetség politizálásának újragondolása. A Kolozsvárt pénteken és szombaton rendezendő eseményen a küldöttek újraválasztják Kelemen Hunor szövetségi elnököt, módosítják az alapszabályt és a programot. A román kormányt Victor Ponta, a magyart Semjén Zsolt képviseli a kongresszuson, amelyre Dan Diaconescu néppártja és a Jobbik kivételével mindkét ország parlamentjének pártjait meghívták.
Több mint ezer küldött és meghívott részvételével zajlik pénteken és szombaton az RMDSZ 12. tisztújító kongresszusa Kolozsváron.
A 25 éves fennállását ünneplő politikai alakulat legfőbb döntéshozó szervének számító grémium ülésének a kincses városi Diákművelődési Ház ad otthont, ahová összesen 778, szavazati joggal rendelkező küldöttet várnak.
Közülük 383-an korporatív mandátummal rendelkeznek, vagyis olyan tisztséget töltenek be, amelynek köszönhetően hivatalból részt vehetnek az eseményen: ők a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) és a főtitkárság tagjai, továbbá a megyei tanácsok RMDSZ-es alelnökei, polgármesterek és városi alpolgármesterek. A választott mandátumok száma 395, a nevesítést a megyei/területi szervezetek, a platformok, illetve a Magyar Ifjúsági Értekezlet és a nőszervezet tette meg.
A tisztújítás tekintetében nincs különösebb tétje a nagygyűlésnek, hiszen a szövetségi elnöki tisztséget négy éve betöltő Kelemen Hunornak nem akadt kihívója. Annál nagyobb figyelem övezi a Kelemen által tavaly meghirdetett újratervezés politikájának mibenlétét, amelynek keretében a szövetség az érdekképviselet és az érdekvédelem prioritásainak újragondolására készül.
A politikai alakulat vezetői szerint mindezt elsősorban a tavaly novemberi romániai államfőválasztás során szerzett tapasztalatok indokolják. Alaposan ráijesztett ugyanis az RMDSZ-re, hogy miközben informálisan Victor Ponta kormányfőt preferálta, az erdélyi magyarok túlnyomó többsége – több mint félmillió szavazó – a végül befutó Klaus Johannisra voksolt.
A történtek nyomán a szövetség úgy döntött, hogy kilép a Ponta-kabinetből. Kovács Péter főtitkár ennek kapcsán úgy nyilatkozott, hogy nem a célokat kell újra kitalálnia a szövetségnek, hanem új prioritások alapján kell kijelölnie az utat, amelyet a közösségépítés, az őszinte párbeszéd és a magyar emberekkel való „igaz összefogás" jellemez majd az elkövetkezendőkben.
„Hatékony működést és belső tájékoztatást, sokkal erőteljesebb kommunikációt tervezünk, ezek az újratervezés alappillérjei. Emellett részletes terveket készítünk az oktatás, a családpolitika, az ifjúságpolitika, a nemzetpolitika, a gazdaságpolitika, a külpolitika és a nők közéleti szerepvállalása kapcsán" – ismertette a terveket a politikus, akinek várhatóan a státusa is megváltozik.
Az RMDSZ főtitkársága ugyanis ismét átalakul a 2011-ben megszűnt ügyvezető elnökséggé (mindemellett megszűnik a Borbély László által betöltött politikai alelnöki tisztség), amely a szövetség vezetőinek reményei szerint elsősorban a hatékonyabb közösségépítési munkához járul majd hozzá.
A kongresszusra meghívták a román parlament és a magyar Országgyűlés szinte valamennyi pártjának vezetőjét, kivéve a Dan Diaconescu fémjelezte néppártot és a Jobbikot. Kovács Péter az Erdélyi Naplónak adott interjúban közölte: az RMDSZ a Nagy-Románia Párthoz hasonlóan vállalhatatlannak tartja Vona Gábor alakulatát, és a „szélsőségeseket mindig páriaként fogja kezelni".
Victor Ponta kormányfő és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes már jelezte részvételét a rendezvényen, amelyen tiszteletüket teszik a határon túli magyar szervezetek vezetői és az erdélyi magyar történelmi egyházak elöljárói is.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Agyondicsérték a meghívottak az RMDSZ-t a kolozsvári kongresszuson
A politikai újratervezés szükségességének felismerése jegyében zajlik Kolozsváron az RMDSZ 12. tisztújító kongresszusa.
A kincses városi Diákművelődési Házban pénteken délelőtt megkezdődött tanácskozás munkálatainak elején – sorrendben – felcsendült a magyar, a román és a székely himnusz, valamint az Örömóda.
A magyar Himnuszt diszkréten, a székelyt már tele torokkal énekelték a küldöttek, ez azonban ezúttal valószínűleg nem vált ki szankciót a hatóságok részéről. Biró Rozália, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke nagy derültséget keltett, amikor a meghívottak bemutatásakor „Emic" (kicsi – szerk. megj.) Bocként konferálta fel Kolozsvár polgármeserét, akit ráadásul Nagyvárad elöljárójaként említett.
Kelemen Hunor megyénként sorolta fel és üdvözölte a küldötteket. A szövetségi elnök szerint az alakulat bebizonyította az elmúlt huszonöt évben, hogy lehet rá számítani, hogy egyensúlyteremtő tényező tud lenni, sőt szerinte kiváló aktor lehetne arra, hogy béke, egyetértés legyen a Kárpát-medencében.
A politikus a rendezvény megnyitása előtt tett sajtónyilatkozatában úgy vélekedett: a kongresszusnak az az igazi tétje, hogy ,,megadja azt a lökést", amely szükséges a bizalom megőrzéséhez, megerősítéséhez, esetleg kiterjesztéséhez az erdélyi magyar közösség soraiban. Szerinte nem a célokat, az értékeket, hanem elsősorban a politizálás módját kell megváltoztatni, és sokkal több alázattal viseltetni a közösség és céljai iránt.
Emil Boc – „Hunor elnök úrként" köszöntve az RMDSZ elnökét – megtiszteltetésnek nevezte, hogy a szövetség Erdély fővárosát választotta nagygyűlése helyszíneként. Az elöljáró olyan multikulturális városként mutatta be Kolozsvárt, ahol egyetértésben él egymás mellett román, magyar, német és más nemzetiségű polgár.
Klaus Johannis államfő üzenetét Laurențiu-Mihai Ștefan elnöki tanácsos tolmácsolta. Az elnök szerint üdvözlendő és értkelendő, hogy a szövetség hozzájárult a romániai politikai stabilitáshoz, a többség és kisebbség közötti példás együttéléshez. „Nemzetiségüktől függetlenül a román állampolgárok teljesítményt, haladást várnak a politikai osztály vezetőitől" – hangsúlyozta túlságosan érdekfeszítő üzenetben nem bővelkedő üdvözletében Johannis.
Victor Ponta magyarul is jó napot kívánt az RMDSZ-es tanácskozás résztvevőinek, bevallottan tanácsosa, Frunda György javaslatára. A miniszterelnök újfent a romániai magyarság egyetlen legitim képviselőjének nevezte az alakulatot, amely szerinte a választások alkalmából szerzett jogosítványt erre vonatkozóan.
Ponta külön megköszönte az RMDSZ-szel folytatott kormányzás idején a kabinetében helyet foglalt magyar miniszterek munkáját. „Arra kérem önöket, hogy a következő 25 évben is őrizzék meg párbeszédképességüket, hiszen az elmúlt negyed évszázad bebizonyította, hogy a konfrontáció, a szélsőségesség nem vezet sehová. A párbeszéd az út és a megoldás" – hangsúlyozta a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
Ponta sokatmondó megjegyzést tett, amikor közölte: a német nemzetiségű Klaus Johannis államfővé választása nyomán senki nem állíthatja, hogy Romániában diszkrimináció éri a nemzeti kisebbségeket.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes első körben Orbán Viktor üzenetét tolmácsolta. A miniszterelnök külön megköszönte Kelemen Hunornak, hogy négyéves elnöki mandátuma idején partnerként dolgozhattak együtt nemzeti ügyekben.
Már a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnökeként Semjén az erdélyi magyar közösség sérelmeit sorolva bírálta a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosítását, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar kara létrehozásának akadályozását, valamint azt, hogy a román belügyminisztérium nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti az autonómiatörekvéseket.
„Nem vagyunk kevesebbek egyetlen más nemzetnél sem, ha másoknak szabad, nekünk is szabad. Ha erről lemondanánk, azt fogadnánk el, hogy másodosztályú európai polgárok vagyunk" – utalt az önrendelkezési igényre a miniszterelnök-helyettes, a romániai magyar közösség képviselete letéteményesének nevezve az RMDSZ-t.
Szerinte nemcsak rendezett, hanem bizalmi viszony van a szövetség és a magyar kormány között. Semjén úgy vélte, az RMDSZ természetszerű kapocs kell legyen Magyarország és Románia között, mivel román és magyar érdek az együttműködés. Különben a Fidesz részéről senki nem tette tiszteletét a kongresszuson.
Egyébként a szövetség kongresszusainak forgatókönyvétől kissé eltérve a meghívottakat maga Kelemen Hunor konferálta fel, külön üdvözölve például, amikor a sok férfipolitikus után egy hölgynek is megadhatja a szót.
Alina Gorghiu, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) társelnöke meggyőződésének adott hangot, miszerint a román állampolgárok nemzetiségüktől függetlenül másfajta politizálást, mércét várnak a hazai közszereplőktől. Szerinte a PNL-hez hasonlóan az RMDSZ is képes a választók által szorgalmazott változásra.
„Amikor a politikai pártok kudarcot vallanak, maga a demokrácia vall kudarcot, és megnyílik a tér a szélsőséges, mérgező alakulatok előtt" – figyelmeztetett, bevallva: Victor Pontától eltérően egyetlen szót tud magyarul, ez pedig a szeretlek.
Vasile Blaga, a PNL másik társelnöke először is gratulált az alapítása 25. évfordulóját ünneplő RMDSZ-nek „születésnapja" alkalmából. Az előtte szólókhoz hasonlóan Blaga is lerótta a tizteletköröket a szövetség előtt, megtéve a szokásos dicséreteket az alakulat hagyományos szavahihetősége, megbízhatósága kapcsán, sőt ahhoz is gratulálva, hogy a Kelemen vezette alakulat az egyetemes emberi jogokat tűzte zászlajára.
Gorghiuval ellentétben Blaga nem kertelt, hanem felkérte az RMDSZ-t, hogy a PNL-lel közösen helyezzék el egy középtávú, tízéves politikai partnerség alapkövét. Mindez nem volt más, mint „felhívás keringőre", azaz a Ponta-kabinet megbuktatásának kísérletére. Blaga amúgy úgy vélekedett, hogy az RMDSZ-nek nem kell kudarcként felfognia, miszerint a tavaly novemberi államfőválasztáson urnák elé járult erdélyi magyarok túlnyomó többsége Johannis neve mellé ütötte a pecsétet.
Adorjáni Dezső, az erdélyi evangélikus-lutheránus egyház püspöke nem érkezett üres kézzel a kongresszusra. A 25. születésnapját ünneplő szövetség számára – elsősorban a szójáték kedvéért – szőttest, mégpedig háziszőttest, valamint géppel szőtt szövetet hozott, utóbbit látványosan szét is tépte. „Ne feledjük, mi nem egy politikai érdekszövetség vagyunk, hanem sajátos sorsközösség által öszeszőtt, ötvözött érdekközösség" – hívta fel a figyelmet az egyházi elöljáró.
Adorjáni fontosnak tartotta emlékeztetni arra, hogy az RMDSZ képviselői 1992 októberében éppen Kolozsváron, a Szent Mihály templomban esküdtek fel az erdélyi magyar közösség érdekeinek érvényesítésére, az autonómiára. Hozzátette: az akkori eskü nem csupán feljogosítja, hanem kötelezi a szövetség politikusait ezeknek a céloknak a megvalósítására.
Mario David, az Európai Néppárt alelnöke beszédében hangsúlyozta, a magyar közösség autonómiaigénye semmilyen formában nem veszélyezteti az ország biztonságát, teljes mértékben tiszteletben tartja az európai törvényeket, európai minát követ és a közösség megmaradását szolgálja.
Călin Popescu-Tăriceanu, a nemrég alakult Liberális Reform Párt (PLR) és a bukaresti szenátus elnöke elöljáróban azzal kezdte, hogy odaszúrt Emil Boc polgármesternek, szerinte ugyanis a kommunista szellemiségét idézi, hogy a kincses város román elnevezése még mindig megőrizte a Cluj-Napoca összetételt.
„Tudják, miért nem nevezik Konstancát Tomisnak is? Mert ott nincsenek magyarok" – jegyezte meg, felkérve Bocot, hogy a normalitás nevében a megyeszékhely térjen vissza a Cluj megnevezéshez. A volt kormányfő hálát adott annak, hogy a németekkel és zsidókkal ellentétben a Ceaușescu-diktatúrának nem sikerült kiárusítania a romániai magyarokat is, szerinte mindez elsősorban annak tudható be, hogy a Kádár János vezette kommunista Magyarországnak nem volt pénze megvásárolni őket.
A politikus a populista, demagóg politizálást ostorozva egyformán bírálta régi ellenfelét, Traian Băsescu volt államfőt és a korrupcióellenes ügyészség hadjáratát is. Tăriceanu végszóként reményének adott hangot, miszerint az RMDSZ-szel közösen sikerül kiépíteni egy olyan Romániát, amelynek valamennyi polgára „ugyanolyan lojalitást tanúsít ama ország iránt, amelyben él."
Tóbiás József, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke a román politikai élet legállandóbb, legstabilabb szereplőjének nevezte a házigazda alakulatot, amely a román–magyar viszony megkerülhetetlen szereplőjévé is vált. „Az egész Kárpát-medence magyarsága számára mutat példát az RMDSZ összefogást követő politikája" – hangoztatta az ellenzéki politikus, Semjén Zsolthoz intézve szavait a megosztó politika megszüntetését szorgalmazva.
Tóbiás szerint autonómia nélkül nincs kisebbségi jogérvényesítés, ennek jegyében fontosnak nevezte, hogy Magyarország és Románia rendezze viszonyát, és induljanak be a kétoldalú tárgyalások. Az anyaországi politikus azt kívánta a szövetségnek, hogy a következő évtizedekben „szervezzen, szerezze és tartsa meg a magyar emberek bizalmát és támogatását". Kelemen Hunor azzal köszönte meg a jókívánságokat, hogy az RMDSZ kész mindenben segíteni az MSZP-nek, „csak szóljon".
Az utóbbi időben pártja alapítójával, a börtönbüntetését töltő Dan Voiculescu üzletember-politikussal hűvös viszonyt ápoló Daniel Constantin, a román Konzervatív Párt (PC) elnöke is „megvillogtatta" magyarnyelv-tudását, sok sikert kívánva „Hunornak". Nem szalasztotta el az alkalmat, hogy modellnek nevezze Romániát a nemzeti kisebbségek jogérvényesítése terén, ennek kapcsán Kelemen később szkepticizmusát fejezte ki.
A többek között Kós Károly Kiáltó szó című kiáltványából idéző Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) társelnöke szerint az RMDSZ által meghirdetett újratervezés az anyaországi politika számára is követendő példa.
Szerinte is összekötő kapocs az RMDSZ a két szomszédos ország között. „Románoknak és magyaroknak be kell látniuk, hogy az európaiság nem jelenti a hagyományok feladását. Az autonómia elemi igénye minden kisebbségnek, eszköz egy nemzeti kisebbség megmaradása szempontjából, éppen ezért az LMP támogatja az RMDSZ tavaly szeptemberben kidolgozott autonómiatervezetét" – jelentette ki Schiffer, aki a sepsiszentgyörgyi incidensre utalva megengedhetetlennek nevezte, hogy Európában bárkit megbüntessenek a magyar Himnusz elénekléséért.
A zöldpárt vezetője ugyanakkor arra is megragadta az alkalmat, hogy felhívja a figyelmet a Tisza vízgyűjtő medencéjét is veszélyeztető verespataki ciántechnológiás bányaprojekt jelentette kockázatokra. „Nincs olyan pillanatnyi haszon, amelyért feláldozhatók a természeti értékek a globális társaságok nyomulása kedvéért" – szögezte le az ellenzéki politikus, román–magyar összefogást sürgetve a bányaterv gyakorlatba ültetésének megakadályozása, a ciántechnológia európai betiltása érdekében.
Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke az együttműködés, a közös fellépés fontosságát hangsúlyozta, szerinte ez a titka a „többség fala" áttörésének. A politikus megköszönte az RMDSZ-nek, hogy a szlovákiai magyar pártszakadás – a Most–Híd vegyespárt létrehozása – idején kiállt az MKP mellett.
Hans Heinrich Hansen, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy európai ország belügyminisztériuma közbizonsági kockázatnak nyilvánítson egy olyan demokratikus, európai igényt, amelyet egy kisebbségi közösség megfogalmaz. Szerinte az RMDSZ nem csupán a romániai magyar közösség érdekvédelmi szervezete, hanem a Minority SafePack elnevezésű kezdeményezéssel vállalta, hogy harcba száll az Európai Unió valamennyi kisebbségi közösségének jogaiért.
„A testvérharcnak vége, készek vagyunk lezárni egy korszakot" – szögezte le felszólalása elején Biró Zsolt. A Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szerint lényeges dolgokban az egységnek kell érvényesülnie. „Ma nem egymásnak kell feszülnünk, amikor a megmaradás a tét, amikor a kivándorlás mellett az itthon maradottak egzisztenciális problémákkal küszködnek, amikor jogainkat sárba tiporják" – fogalmazott a pártelnök.
Biró szerint az RMDSZ felelős közösségi vezetőként érdekelt az együttműködésben. „Józan ész, magyar szolidaritás és felelősség a magyar közösség iránt – ezek a vezérelvek, melyek mentén dolgoznunk kell. Ebben a munkában az RMDSZ mindig számíthat a polgári pártra" – jelentette ki az RMDSZ-szel stratégiai partnerséget ápoló MPP elnöke.
Egyébként a Dan Diaconescu fémjelezte román néppárthoz és a Jobbikhoz hasonlóan az RMDSZ kongresszusára nem hívták meg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetőjét sem.
Krónika (Kolozsvár)

RMDSZ-es nem a honatyák nyugdíjára
Kifarolt az RMDSZ a törvényhozók speciális nyugdíjáról szóló, a szövetség tizennégy képviselője és szenátora által is ellenjegyzett törvénytervezet támogatása mögül.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az alakulat hétvégi kongresszusát lezáró szombati sajtótájékoztatóján elmondta, az RMDSZ honatyáinak jogában áll szabadon csatlakozni különböző törvényjavaslatokhoz, ám a szervezet nem támogatja a kezdeményezést. A politikus szerint a társadalom nincs felkészülve az ilyen típusú nyugdíj-kiegészítésre.
Ehhez képest például Antal István képviselő a napokban a Maszol portálnak azt bizonygatta, hogy a parlament csak jogharmonizációra készül, és az unió törvényeit ültetné át a román jogrendbe. „Ha azt szeretnénk, hogy előre lépjünk, akkor valamilyen formában közel kéne hoznunk magunkhoz az európai példát, és nem abban kéne munkálkodni, hogy pária legyen egy választott" – érvelt az udvarhelyszéki honatya.
A tervezet szerint az illetményt úgy állapítanák meg, hogy a törvényhozók bruttó havi fizetésük 0,55 százalékát megszoroznák a letöltött mandátumuk számával, ezáltal egy három ciklust letöltött honatya havi nyugdíja 4000 lejre is rúghat. Klaus Johannis államfő jelezte: annak örülne, ha ez a juttatás a kultúrában tevékenykedőket illetné meg.
Krónika (Kolozsvár)

Johannis: van mit tenni kisebbségügyben
A nemzeti kisebbségek sok célkitűzése megoldatlan még Romániában, ám ezekre kizárólag a többséggel folytatandó párbeszéd hozhat megoldást – hangoztatta Klaus Johannis államfő az RMDSZ-hez intézett üzenetében.
Johannis az RMDSZ kolozsvári kongresszusa alkalmából köszöntötte a 25 éves magyar érdekképviseletet. Üzenete rövid kivonatát egyik tanácsosa olvasta fel pénteken a kongresszusi küldöttek és meghívottak előtt, a teljes szöveget később tette közzé honlapján az elnöki hivatal.
Az államfő szerint az RMDSZ nagy érdeme az, hogy megalakulása óta az intézményes – parlamenti, kormányzati és helyi szintű – párbeszéd meghonosításával keresi a megoldásokat a kisebbségi kérdésben. „Ezáltal az RMDSZ stabilitási és egyensúlyi tényezővé vált a román politikai életben, amelyet egy többnemzetiségű társadalomban elkerülhetetlen feszültségek és kockázatok árnyékoltak be” – fogalmazott Johannis.
Hozzátette: maga is a párbeszédet, együttműködést és nyitottságot helyezte mandátuma középpontjába. Bár az RMDSZ által is képviselt párbeszéd-modell sikeresnek bizonyult, az államfő szerint sok még a tennivaló olyan kisebbségi célkitűzések elérésében, mint a törvények által rögzített jogok gyakorlati érvényesítése vagy a nemzeti identitás megőrzését szolgáló garanciák javítása.
Johannis emlékeztetett arra, hogy több ízben szorgalmazta a régiók kialakításáról és a decentralizációról szóló közvita újrakezdését, az ország közigazgatási felosztásának reformját. Az RMDSZ-nek és a magyar közösségnek a régiók kialakításával kapcsolatos aggodalmaira utalva Johannis megjegyezte: csak a többségi politikusokkal folytatott párbeszéd, a „lépésről lépésre” való építkezés jelent megoldást.
A román államfő szerint csak így lehet elkerülni azokat „a választási számításokat és a közhelyekkel teli szónoklatokat, amelyek az autonómiáról szóló közbeszédet jellemzik”.
Úgy vélte: a kényes kérdéseket csakis a többség és kisebbség közötti párbeszéd útján lehet kezelni, akkor is, ha áthidalhatatlannak tűnik a két fél álláspontja közötti távolság.
„Mind a kisebbségek jogainak betartását és bővítését, mind pedig az olyan korszakos döntések meghozatalát, mint a régiók megrajzolása, csak a meghatározó román pártokkal való folyamatos kommunikációval lehet elérni” – írta az RMDSZ-hez intézett üzenetében Johannis.
Székelyhon.ro

Az elnök üzenete
A román pártok vezetőinek bókjai, hízelgő szavai elnyomták az egyik leglényegesebb üzenetet, amely az RMDSZ kolozsvári kongresszusára érkezett. Klaus Johannis szavait tanácsadója tolmácsolta, azonban levele egészét nem olvasta fel, így az államelnök teljes üzenete csak némi fáziskéséssel juthatott el a magyar közvéleményhez. Pedig alighanem ez volt a kongresszuson elhangzott nyilatkozatok legjelentősebbike, melynek lehetséges következményei döntően befolyásolhatják az erdélyi magyar jogérvényesítés jövőjét.
Johannis köszöntője azért is kilóg a sorból, mert a minden oldalról elhangzott méltatások tengerében nagyon finoman tálalt intést is tartalmaz. Az elnök arra is felhívja az RMDSZ és más pártok figyelmét, hogy a politikai osztály megújulása akkor lehetséges, ha feddhetetlen, nem korrupt és nem korrumpálható személyeket helyeznek tisztségbe, illetve jelölnek a jövőben esedékes választásokon – bár ki nem mondta, de ezzel utalt az RMDSZ-t is érintő korrupciós botrányokra. Számunkra azonban a leglényegesebb mondatok azok, amelyekben az államfő gyakorlatilag beismeri: a nemzeti kisebbségek számos célkitűzése megoldatlan még Romániában. Maga mondja ki: szükség van a törvénybe foglalt jogok gyakorlati érvényesítésére, illetve a nemzeti identitás megőrzéséhez szükséges garanciák javítására. A tervezett közigazgatási átszervezésre utalva párbeszédet szorgalmaz a román pártokkal, és elismeri: a folyamatnak nem csupán adminisztratív, gazdasági-társadalmi következményei vannak, hanem kulturális és identitáshoz kötött vetületei is.
Mindez annak tükrében számít fordulatnak, hogy a kisebbségben élő nemzeti közösségek kapcsán Johannis eddigelé csak azt a jól ismert frázist ismételgette, mely szerint Romániában példaértékűen megoldották ezt a kérdést, nem is olyan régen pedig Berlinben még azt bizonygatta az újságíróknak: Romániában nincs is magyarkérdés. Johannis üzenete azonban nemcsak azért fontos, mert azt jelzi, talán változhat személyes viszonyulása az erdélyi magyar közösség követeléseihez, hanem azért is, mert ez idáig a román állam egyik magas rangú képviselője sem merészelt ellentmondani annak a kőbe vésett, a nemzetközi fórumokon erőteljes lobbival és minden lehetséges diplomáciai eszközzel védelmezett hivatalos álláspontnak, mely szerint Bukarest a nemzeti kisebbségek minden jogát biztosítja. A lépésről lépésre történő építkezést szorgalmazó államfő tehát ezúttal megtette az első lépést. Örülnünk egyelőre mégis túl korai volna: a beismerést tetteknek is követniük kell.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Irányváltás Cotroceni-ben? (Johannis és a kisebbségek)
A nemzeti kisebbségek sok célkitűzése megoldatlan még Romániában, ám ezekre kizárólag a többséggel folytatandó párbeszéd hozhat megoldást. Mások mellett ez olvasható Klaus Johannis államfő RMDSZ-hez intézett üzenetében. A korábbiakhoz képest kétségtelenül megváltozott elnöki szemléletet hirdető szöveg ugyanakkor teljes terjedelmében a kolozsvári kongresszuson nem hangzott el, mindössze egy kivonatolt változata, amelyből az üzenet több lényeges része is kimaradt.
Johannis az RMDSZ kolozsvári kongresszusa alkalmából köszöntötte a 25 éves magyar érdekképviseletet. Üzenete rövid kivonatát egyik tanácsosa olvasta fel, a teljes szöveget később tette közzé honlapján az elnöki hivatal. Az államfő szerint a szövetség nagy érdeme az, hogy megalakulása óta az intézményes – parlamenti, kormányzati és helyi szintű – párbeszéd meghonosításával keresi a megoldásokat a kisebbségi kérdésben. „Ezáltal az RMDSZ stabilitási és egyensúlyi tényezővé vált a román politikai életben, amelyet egy többnemzetiségű társadalomban elkerülhetetlen feszültségek és kockázatok árnyékoltak be” – fogalmazott. Az államfő kiemelte, hogy maga is a párbeszédet, együttműködést és nyitottságot helyezte mandátuma középpontjába. Bár az RMDSZ által is képviselt párbeszédmodell sikeresnek bizonyult, az államfő szerint sok még a tennivaló olyan kisebbségi célkitűzések elérésében, mint a törvények által rögzített jogok gyakorlati érvényesítése vagy a nemzeti identitás megőrzését szolgáló garanciák javítása. Johannis emlékeztetett arra, hogy több ízben szorgalmazta a régiók kialakításáról és a decentralizációról szóló közvita újrakezdését, az ország közigazgatási felosztásának reformját. A régiók kialakításával kapcsolatos aggodalmaira utalva az elnök megjegyezte: csak a többségi politikusokkal folytatott párbeszéd, a „lépésről lépésre” való építkezés jelent megoldást. Az államfő szerint csak így lehet elkerülni azokat „a választási számításokat és a közhelyekkel teli szónoklatokat, amelyek az autonómiáról szóló közbeszédet jellemzik”. „Mind a kisebbségek jogainak betartását és bővítését, mind pedig az olyan korszakos döntések meghozatalát, mint a régiók megrajzolása, csak a meghatározó román pártokkal való folyamatos kommunikációval lehet elérni” – írta az RMDSZ-hez intézett üzenetében Klaus Johannis államfő.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az RMDSZ a választási törvényről konzultált az államfővel
Klaus Iohannis államelnök tegnap reggel elkezdte a Cotroceni-palotában a tanácskozások harmadik fordulóját a parlamenti pártokkal és alakulatokkal. A mostani konzultáció keretében a választási törvény mellett a pártfinanszírozási törvényről, illetve a parlament tagjai ellen indított bűnvádi eljárások és letartóztatási kérések jóváhagyásáról tárgyalt a pártokkal.. Az elnök először a PSD küldöttségét fogadta, majd a PNL következett, aztán az UNPR. Egy ebédszünet után a tanácskozások 15 órakor folytatódtak, amikor Iohannis előbb a konzervatív küldöttséget fogadta, majd az RMDSZ-t és végül a kisebbségek frakcióját.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke a találkozó előtt azt mondta, a készülő választási törvényről egyeztetnek Iohannisszal. Az RMDSZ azt szeretné elérni, hogy a jogszabályban őrizzék meg az egyfordulós választást a polgármesterek esetében, illetve, hogy a helyi választásoknál 3 százalékra csökkentsék a választási küszöböt. A parlamenti választások esetében az RMDSZ a megyei listás szavazást támogatja, míg a szavazatok újraosztásánál arányosságot biztosító rendszert javasol a Szövetség.
(Transindex/Erdély FM)
Nyugati Jelen (Arad)

Új alternatív választási küszöb bevezetését szorgalmazta az RMDSZ
A pártok képviselőivel tanácskozott az államfő – Az alternatív küszöbről Johannisszal
Új alternatív küszöb bevezetését szorgalmazta a parlamenti választásokra a Klaus Johannis államfővel folytatott megbeszélésén tegnap az RMDSZ küldöttsége, hogy a választási reform ne veszélyeztesse a romániai magyarság parlamenti képviseletét.
Az elnök idén harmadik alkalommal hívta konzultációra a pártokat, ezúttal azért, hogy a választási reformcsomaggal kapcsolatos vitában közvetítsen. Az RMDSZ mellett Klaus Johannis a Szociáldemokrata Párttal (PSD), a Nemzeti Liberális Párttal (PNL), a Románia Haladásáért Országos Szövetséggel (UNPR), a Konzervatív Párttal (PC), illetve a parlament alsó- és felsőházában képviselt nemzeti kisebbségek képviselőivel találkozott.
Szabadság (Kolozsvár)

Johannis üzenete
Szárazsága és szűkszavúsága ellenére is fontos Klaus Johannis államfő üzenete, amelyet az RMDSZ pénteki kongresszusa alkalmából fogalmazott meg.
Az elnök azt írta: sok még a tennivaló az olyan kisebbségi célkitűzések elérésében, mint a törvények által rögzített jogok gyakorlati érvényesítése vagy a nemzeti identitás megőrzését szolgáló garanciák javítása.
Ez azért lényeges, mert az állam legfontosabb közjogi méltósága mond ellent bizonyos mértékig annak a Bukarest által folyamatosan szajkózott mantrának, miszerint Romániában példaértékű a kisebbségi jogok helyzete.
Nem szabad persze túlértékelni Johannis nyilatkozatát. Egyrészt azért, mert az csak akkor ér valamit, ha a magyarok számára valóban kedvező fejlemények származnak belőle. Másrészt azért, mert vélhetően ez is részét képezi annak az akciótervnek, amely révén Johannis volt pártja, a PNL körbeudvarolja az RMDSZ-t annak érdekében, hogy mellé állva segítsen növelni a kormány megdöntésének esélyeit.
Mindenesetre az, hogy Johannis elismerte: még a meglévő, a kisebbségi jogokra vonatkozó törvényeket sem alkalmazzák maradéktalanul, még akkor is jelentős, ha sejtjük, hogy az elnök és stábja számára az autonómia nem feltétlenül tartozik a kisebbségi identitás megőrzését szavatoló garanciák sorába. Beszédes ugyanakkor, hogy Johannis párbeszédre szólítja az RMDSZ-t a többségi társadalommal.
Ez egyrészt derűlátásra adhat okot, hiszen azt sugallja, a magyar közösség igényei nem számítanak tabutémának. Másrészt a meghatározó román pártokkal való párbeszéd szorgalmazása azt is jelentheti, hogy az elnök burkoltan így próbálja arra nógatni az RMDSZ-t, hogy komolyan üljön tárgyalóasztalhoz a PNL-lel, és bizonyos, a kisebbségi jogok szavatolására vonatkozó ígéretek fejében fontolja meg a további, szorosabb, akár kormányzati együttműködést is.
A kérdés az, mennyire tekinthetők hitelesnek Johannis, illetve a PNL ilyen témájú megnyilvánulásai, és mennyire csupán a pillanatnyi politikai haszonszerzés eszközei. Az elmúlt huszonöt év tapasztalata az elnök nyilatkozata ellenére sem ad sok okot a kisebbségi követelésekhez való román politikai hozzáállás gyökeres megváltozásával kapcsolatos derűlátásra. 
Balogh Levente 
Krónika (Kolozsvár)

Arányosságot és alternatív küszöböt akar az RMDSZ
Az RMDSZ 3 százalékos választási küszöböt javasol a helyi önkormányzati választások esetében – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hétfőn azt követően, hogy a szervezet küldöttségének élén Klaus Johannis államfővel egyeztetett a választási és a pártfinanszírozási törvény módosításáról, illetve a parlamenti mentelmi jog megvonásának könnyítéséről.
Kelemen elmondta: a parlamenti választások esetében az országos listához való visszatérést és az arányosság elvét szorgalmazzák, és azt, hogy egyetlen megye se rendelkezzen 2 szenátornál és 4 képviselőnél kevesebbel. Leszögezte: a honatyák létszámát, az elfogadható létszámot 300 fő körül jelölte meg.
Emellett azt is javasolták, hogy a választási törvény módosítása után is tartsák meg az alternatív küszöböt, amely azon pártok számára is lehetővé teszi a parlamentbe jutást, amelyek nem lépik át az ötszázalékos küszöböt.
Kelemen elmondta, az RMDSZ az egyfordulós polgármester-választást támogatja, a megyei közgyűlések elnökeinek esetében pedig mind a közvetlen, mind a közvetett, vagyis a megyei közgyűlés általi választást elfogadhatónak tartja. A külföldön élő románok szavazati joga kapcsán elmondta, a levélben szavazást támogatják, de úgy, hogy a voksolást a polgárok előzetes regisztrációjához kötné. Az alkotmánymódosítás kapcsán Kelemen úgy vélekedett: koherens és lényegi módosítás 2016-ig már nem lehetséges.
Mint arról beszámoltunk, az államfő hétfőre az összes parlamenti pártot egyeztetésre hívta a törvénymódosítások témájában, miután az elnöki hivatal múlt pénteken több kifogást is megfogalmazva visszaküldte a pártfinanszírozási törvényt a parlamentnek.
Victor Ponta miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke az egyeztetést követően elmondta: a PSD a listás, arányos választási rendszerhez való visszatérést támogatja. Egyben azt is elmondta, támogatja a pártfinanszírozási törvényhez az államfő által tett módosító javaslatokat. Kijelentette: az egyeztetések a normalitás jelei, az országnak szüksége van egy olyan államfőre, aki megfelel azon szerepkörnek, miszerint mediátorként kell fellépnie a közélet szereplői között. Azt is közölte, hogy szeretné még az év vége előtt népszavazásra bocsátani az alkotmánymódosítást.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviseletében Vasila Blaga társelnök elmondta: a PSD-hez hasonlóan azt támogatják, hogy a külföldön élő román állampolgárok szavazását a külügyminisztérium helyett az Állandó Választási Hatóság szervezze meg, a szavazni akaróknak pedig hat hónappal a voksolás előtt regisztrálniuk kelljen. Azt is közölte, hogy a párt azt szeretné, ha a polgármestereket és a megyei közgyűlések elnökeit a továbbiakban ismét kér fordulóban választanák meg.
A párt első alelnöke, Ludovic Orban elmondta: a mentelmi jog megvonásának egyszerűsítését támogatják, valamint azt, hogy a mentelmi jogról szóló parlamenti szavazásokat a jövőben ne titkosan, golyós voksolással bonyolítsák, hanem nyilvánosan. Orban egyúttal egyes honatyák mentelmi jogának megtartása miatt az igazságszolgáltatás működésének akadályozásával vádolta meg a kormányoldalt.
Gabriel Oprea belügyminiszter, az Országos Szövetség Románia Fejlődéséért (UNPR) elnöke arról beszélt: meg kell változtatni a választási törvényt, új eljárásokra van szükség.
Mint ismeretes, a hétfői a harmadik olyan egyeztetés volt, amelyet az elnök idén a parlamenti pártokkal tartott. Az elsőn, január 12-én arról döntöttek, hogy 2017-ig a hazai össztermék (GDP) 2 százalékára növelik az ország védelmi kiadásait, a másodikon, január 28-án pedig a hétfőihez hasonlóan a parlamenti ülésszak prioritásairól, a külföldön élő románok voksolásáról, a pártfinanszírozásról és a mentelmi jogról esett szó.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

RMDSZ-kongresszus – Eltűnt Iohannis üzenetéből a kisebbségek helyzetéről szóló rész
Nem lehet már elérni a román elnöki hivatal honlapján a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kongresszusához múlt pénteken intézett államfői üzenet hosszabb változatát, amelyben Klaus Iohannis egyebek mellett azt állította: “a kisebbségek sok célkitűzése megoldatlan még Romániában” – mutatott rá szerdán az erdélyi Transindex hírportál.
A portál felidézte, hogy a kongresszuson egyik tanácsosa tolmácsolta szóban Klaus Iohannis üzenetét, de több sajtótermék is nem ebből, hanem egy lényegesen hosszabb üdvözlő beszédből idézett, amely vasárnap még elérhető volt az elnöki hivatal honlapján. Mivel ez sok olyan fontos megállapítást tartalmazott, amelyet a kongresszusi küldöttek, meghívottak és a helyszínen tartózkodó újságírók nem hallhattak Laurentiu-Mihai Stefan elnöki tanácsostól, vasárnap éjszaka az MTI is beszámolt az elnöki üzenet “teljesnek” tekintett változatáról, amely akkor volt olvasható volt a presidency.ro honlapon. Az idézett szövegben az államfő egyebek mellett az RMDSZ párbeszédkészségét méltatta, és megállapította, hogy bár az a modell sikeresnek bizonyult, sok még a tennivaló olyan kisebbségi célkitűzések elérésében, mint a törvények által rögzített jogok gyakorlati érvényesítése vagy a nemzeti identitás megőrzését szolgáló garanciák javítása. Ezt az erdélyi magyar sajtó jó része közölte, és többen üdvözölték azt, hogy az államfő először említi ilyen konkrétan a nemzeti kisebbségek ügyét – mutatott rá a Transidex. Az RMDSZ-hez közel álló erdélyi portál ezt azzal magyarázta, hogy a “hosszú változatban” jelentős, a “rövidből” kivágott szövegrészek szerepelnek, amelyek olyan témákat is felvetnek, amelyekről Iohannis elnökként még sohasem beszélt: a Romániában élő nemzeti kisebbségek jogainak hiányosságairól. A Transindex az eset kapcsán megemlíti, hogy kedden lemondott Tatiana Niculescu Bran, az elnöki hivatal szóvivője, bár azt a portál is elismeri: egyáltalán nem biztos, hogy a lemondásnak köze van ehhez az ügyhöz. A Transindex szerint az elnöki hivatal sajtóosztálya nem adott magyarázatot arra, hogy miért cserélték ki utólag a honlapon az üdvözlet szövegét az elnöki tanácsos által felolvasott rövidebb változatra. A sajtóosztály képviselője telefonon állítólag annyit közölt: a hivatalos oldalon megtalálható szöveg azonos azzal, amit Laurentiu-Mihai Stefan államelnöki tanácsos az RMDSZ kongresszusán felolvasott. “Kérdésünkre, hogy utólag cserélték-e ki az eredeti szöveget, valamint hogy azért változtatták-e meg, mert szerepelt benne, hogy mégis létezik kisebbségi kérdés Romániában, azt válaszolta, hogy erről nem nyilatkozhat” – írta a Transindex.
erdon.ro

A nyelv hálás a háborgatásért
A Kultika Irodalmi Fesztivál első napján Péntek János nyelvész, egyetemi tanár tartott előadást kedden a váradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban.
Az első alkalommal megszervezett Kultika Irodalmi Fesztivál megnyitóján, kedden délután Derzsi Ákos a rendezvény alapítója elmondta, hogy Sorbán Attila íróval közösen hozták létre a Kultika kulturális portált, mellyel azt célozták meg, „hogy a világban különböző részekre elszakadt magyarok hogyan élik meg magyarságukat. És az volt a tapasztalat, hogy ami mindegyik magyart összeköti, az a nyelv” – fogalmazott Derzsi Ákos, aki a továbbiakban kijelentette, hogy az első Kultika fesztivál kimondottan a fiatalokra, az általuk beszélt nyelvre fókuszál. A házigazda Veres-Kovács Attila várad-olaszi református lelkipásztor köszöntőjében hangsúlyozta, hogy „kell mennyei segítség ahhoz, hogy a magyar nyelv megmaradjon ugyanolyan szépnek és kifejezőnek, ahogyan és amilyennek azt örököltük.
Digilektus
A köszöntők után Péntek János nyelvész, egyetemi tanár, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke tartott előadást Új nyelvi dimenziók a robbanó időben címmel. Elsőként nyelvek, dialektusok és regiszterek meghatározását adta, majd felhívta a figyelmet a legújabb kor nyelvi jelenségére, a digilektusra, ami az elektronikus média nyelvhasználati módja. A továbbiakban kifejtette az írás felmérhetetlen hatását a nyelv alakulására és fejlődésre, majd elmondta, hogy teret hódít a digitális kommunikáció, melynek sajátossága az, hogy az interperszonális kommunikáció helytől és időtől függetlenné válik, illetve felgyorsul. Kifejtette: a nyelvre rendkívüli hatással voltak és vannak a különböző kommunikációs technológiák; amilyen mértékben a könyvnyomtatás elősegítette a kultúra demokratizálódását és a nemzetek kialakulását, ugyanolyan mértékben segíti elő a globalizációs folyamatokat a digitális kommunikációs technológia. Ez az új technológia visszahat magára a nyelvre is, különböző változásokat idézve elő benne, ugyanakkor a társadalmi-politikai életben is nagy hatással vannak az újfajta kommunikációs csatornák. Ez utóbbi vonatkozásban Péntek János példaként említette meg azt, hogy 1996-ban a Pro Tv kereskedelmi tévé, 2014-ben pedig a facebook hatása volt a döntő abban, hogy Emil Constantinescut, illetve Klaus Iohannist államfővé választották Romániában. Az új kommunikációs lehetőségek új dimenziókat nyitnak meg előttünk, megjelennek a másodlagos nyelvek. Hozzátette, hogy a digitális kommunikáció köztes változata az írott-beszélt nyelv, mint amilyen az sms és a csetelés. Mindezeket figyelembe véve még nyilvánvalóbbá válik az a tézis, hogy a nyelvben nincs abszolút helyesség, sokkal inkább helyénvalóságról kell beszélni nyelvhasználati szituációktól függően.
Félelmek
Előadása utolsó részében a nyelv jövőjéről és a félelmekről értekezett Péntek János. Leszögezte, hogy vannak domináns, expanzív nyelvek – legelsősorban az angol –, és vannak a regresszív, visszahúzódó nyelvek. Péntek János kijelentette, hogy a magyar nyelv nincs veszélyben, viszont vannak veszélyeztetett magyar közösségek. Hozzátette, hogy jelenleg még mintegy ötezer élő nyelv van, de a nyelvkihalási folyamat felgyorsul jobbára a digitális kommunikáció térhódítása miatt, és az egyre inkább eluralkodó digitális térben, illetve technológiában a nyelvek száma kétezerre fog csökkenni. A magyar nyelvet nem fenyegeti a kihalás veszélye, hiszen, mint az előadó elmondta, jelenleg nemzetközi szintű a magyar nyelv- és beszédtechnológia (gépi fordítás, gépi olvasás, kivonatolás, beszédfelismerés stb.) de fontos ezt a szintet meg is tartani. A digitális kommunikáció térhódításának jelentős következménye az anglicizmusok megjelenése minden nyelvben, ezért az angolon kívül gyakorlatilag minden nyelv jelenleg az angol kifejezések anyanyelvűsítésével foglalkozik. További következmény az ismeretszerzés megkönnyítése, illetve a tudástermelés növelésének a lehetősége, viszont kevesebb a garancia az információk pontosságára, igazságértékére vonatkozóan. A következmények közé sorolhatók az emberi kapcsolatokban mutatkozó változások, amelyeknek vannak pozitív de negatív vetületei is, ugyanakkor etikai problémák is felmerülnek, hiszen összemosódik a közszféra és a magánszfélra közötti határ, és megjelent immár az online bűnözés is. Az új médium szabadságot és határtalanságot biztosít, de ez is generálhat negatív hatásokat, például a szabadság és a felelősség konfliktusát, a tömegesedést, a globalizálódást, amelyben a közös nevezőt a kulturálisan, nyelvileg alacsonyabb, igénytelenebb szint jelenti. Mindazonáltal Péntek János optimista hangnemben zárta előadását, amikor Szörényi László irodalomtörténész szavait idézte: „a nyelv szereti, ha háborgatják, hálásan felel rá.”
Pap István
erdon.ro

Johannis visszakozott
Törölték a kisebbségbarát részt 
Klaus Johannis államfő RMDSZ-kongresszusi üzenetének az elnöki honlapon jelenleg olvasható változata jócskán különbözik attól, ami pár nappal ezelőtt ugyanott volt: a kisebbségi kérdés megoldatlanságára vonatkozó, a magyarok által pozitívan értékelt passzusok egyszerűen eltűntek.
A kongresszuson Laurențiu-Mihai Ștefan elnöki tanácsos tolmácsolta Klaus Johannis üzenetét, ezt utólag úgy értettük mi is, hogy egy lerövidített szöveg. A román sajtóban ugyanis több helyen megjelent Johannis ún. teljes üzenete, amit az elnöki honlapról vettek át. A teljes szövegben szerepelt az a rész, amelyben a kisebbségvédelem területén tapasztalható hiányosságokról szól az elnök:
„Noha a modellünk sikeres, sok tennivaló akad. Számos megoldatlan dolgot kell még elintézni a nemzeti kisebbségek azon óhajával kapcsolatosan, hogy maradéktalanul be legyenek tartva a törvény által szavatolt jogai, vagy azzal az igényével kapcsolatosan, hogy a nemzeti identitásuk megőrzésére és nyilvános megélésére garanciákat kapjanak. Ugyanakkor a társadalom egészének és a politikai osztálynak is számos kihívással kell szembenéznie” stb.
Azóta az elnöki honlapról törölték az ún. „teljes szöveget”, és az elnöki tanácsos „rövid üzenete” olvasható. Vélhetően Johannis – saját kisebbségpárti kijelentéseinek kedvezőtlen román visszhangja miatt – egyszerűen töröltette a nagyrománok szemében őt kompromittáló bekezdéseket. Az elnöki hivatal megtagadta az ügy tisztázását a sajtótól, így azt sem tudjuk, kapcsolódik-e ehhez az, hogy lemondott Klaus Johannis szóvivője, Tatiana Niculescu Bran, arra hivatkozva, hogy a sajtóval való kapcsolata nem volt olyan, mint amilyent szeretett volna. 
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

A múlt újratervezése
A minden bizonnyal trendinek szánt „újratervezés” jelszó volt az RMDSZ-kongresszus fő PR-üzenete. Hangsúlyozom, PR-üzenete, amit a szervezők és résztvevők sulykolással próbáltak minél mélyebben elültetni a köztudatban, miközben valójában mindössze politikai szemfényvesztésről, egy sikertelen, hiteltelen, lejárt politika újracsomagolásáról volt szó. Végigolvasva Kelemen Hunor szövetségi elnök, valamint a különböző hozzászólók beszédeit, átnézve az elfogadott dokumentumokat, nem leljük a nóvumot, a taktikai, stratégiai változásokat.
 A látszat tovább él
A helyzet erősen emlékeztet a 2003-as, Szatmárnémetiben rendezett kongresszusra, amikor végre szabályozást nyert az 1995-re (!) ígért „belső választás”. Azzal a szépséghibával, hogy az általános és közvetlen belső választást, amelyen az eredeti elképzelések szerint minden magyar részt vehetett volna, s ennek megfelelően létrejött volna a kétségbevonhatatlan legitimitású, erdélyi magyar parlament, kiváltották egy részleges tisztújítással. Ráadásul olyannal, amelyben csak a párttagok szavazhattak, semmiféle szerepet nem kaptak a platformok, s amely megengedte az elektoros játékokat, így a helyi elit önújraválasztását. Ennek következményeként nem egy parlament, hanem egy pártszerv jött létre.
Most meg újratervezésről beszélnek úgy, hogy lényegében semmi nem változik: sem az elnök, sem a káderállomány, sem a politika mögöttesei, sem maga a politikai vonalvezetés. Pedig az RMDSZ-re ráfért volna az újratervezés, annál is inkább, mivel látszatellenzékként a politika senkiföldjén mozog a szervezet. Amíg kormányon volt, addig a Neptun-paradigmának megfelelően bizonyos klikkelőnyök és a közösségnek szánt engedménymorzsák fejében legitimálta a román hatalmat. Ellenzékben is konfliktuskerülésre törekszik, engedménymorzsák nélkül. A kormányból való hirtelen kiválás oka ugyebár az volt, hogy miként arra az RMDSZ-es tisztségviselők is rámutattak, a tavalyi elnökválasztás második fordulójában 600 ezer magyar szavazott Klaus Johannisra. Ettől az RMDSZ vezetői megrettentek, és a vélelmezett közakarat szerint kiléptek a kormányból. Ami önmagában nem rossz lépés, sőt ezt követhette volna az autonómiapolitikához való visszatérés is.
Valami változott?
Ehelyett mi történik? Folytatódik az 1996 óta művelt látszatpolitizálás. Ehhez sikerült megnyerni két, korábban nem remélt hitelesítőt. Az egyik Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke, aki felszólalásában örömét fejezte ki, hogy végre befejezték a „testvérharcot”, a másik Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, aki a kongresszushoz intézett beszédében kissé elragadtatta magát. Mert az még követhető üzenet, hogy „az egyetemes magyarság szempontjából létfontosságú az erős magyar képviselet, ezért a magyar összefogás a történelem erkölcsi, politikai parancsa.” A valóban, s nemcsak nevében magyar összefogás ténylegesen nemzetpolitikai imperativus. De nem az összefogás önmagában, hanem a magyar érdekek, az autonómia kivívása mentén való összefogás. A román politika imázsápolásának jegyében történő magyar összefogás is lehet létparancs, de legfeljebb román nemzetstratégiai érdekek által diktált létparancs. Ennek jegyében zajlott az erdélyi magyar politika 1996 és 2003 között, amíg az autonomisták esélyt láttak arra, hogy a szervezetet visszaterelhetik a brassói útra, az autonómia útjára.
Az a kijelentés viszont, hogy „nem fogadható el semmi, ami az RMDSZ-t gyengíti”, elhamarkodott és újrafogalmazást kíván. „Nem fogadható el semmi, ami az önálló magyar érdekek mentén megfogalmazott autonómiapolitikát gyengíti” – ez lehetett volna az Orbán-kormány, illetve a Fidesz értékrendjének és eddigi politikájának megfelelő kijelentés. Még szerencsétlenebb volt Semjén másik, azóta sokat idézett fordulata, miszerint „az RMDSZ-ben mint szövetségben megvan az a képesség, hogy mindenkit integráljon, akit lehet.” Ez is az RMDSZ-propaganda egyik kedvenc fordulata, a különbség az előzőhöz képest, hogy míg az egy politikai nyilatkozat, amivel lehet vitatkozni, utóbbi egyszerűen valótlanság.
Az RMDSZ 1996-tól kezdődően fokozatosan elvesztette integrálóképességét, sőt nem integrálta, hanem kiszorította a nemzet ügyét komolyan vevő, megvásárolhatatlan, következetes, bátorságukat már bizonyított politikusokat Borbély Ernőtől Kincses Elődön át Tőkés Lászlóig. Az RMDSZ éppenséggel alkalmatlan arra, hogy elvszerű, a neptuni logikát, a román etnokrácia hitelesítését, a magyar önfeladást elutasító hiteles politikusokat integráljon. Bármennyire tiszteljük a magyar kormány nemzetpolitikai szándékait, s elfogadjuk, hogy az erdélyi magyarság urnákhoz járuló részének 85 százaléka által támogatott RMDSZ-szel az Orbán-kabinet nem fagyaszthatja be a diplomáciai viszonyt, nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a kormányfő helyettese átveszi és forgalmazza az RMDSZ-es propaganda bő évtizede lejárt szavatosságú retorikai konzervjeit.
Kipipálva
Biró Zsoltra visszatérve: az MPP korábbi vezetője, Szász Jenő interjúinak, kongresszusi beszédeinek egyik fő üzenete az volt: a párt eszmei legitimációját az EMNT-vel és az EMNP-vel szemben az adta, hogy ők a konok ellenzékiek, akik semmi szín alatt nem fognak össze az RMDSZ-szel. Ellentétben ugye az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal, amely 2009-ben megkötötte a maga egyezségét a szövetséggel.
Itt az ideje mérleget vonni: Tőkés László a 2009-es egyezség értelmében került be az Európai Parlamentbe, s lett annak alelnöke, illetve ennek jegyében rendezték meg az első Székely Önkormányzati Nagygyűlést, amelyen az RMDSZ első ízben tette le egyértelműen és félreérthetetlenül a garast a Székelyföld területi autonómiája mellett. Hogy később megszegte saját szavát, és kihátrált a projektből, az itt és most mellékes. Érdemes ezt összevetni a Kelemen Hunor és Biró Zsolt által tavaly kötött MPP–RMDSZ-egyezséggel. Annak „gyümölcse” a Székelyföld autonómiastatútuma, amit Izsák Balázs joggal nevezett közvitára alkalmatlannak, mivel nem a történelmi Székelyföldre vonatkozik. Sokkal inkább egy törékeny, magyar többségű, esetleges területre, amely terület fölé rendelt román tisztségviselő, azaz a kormányprefektus akár a fegyveres erők bevetésének jogával is rendelkezne.
Tíz esztendeje azért zártak ki két nagyváradi MPSZ-vezetőt az MPP elődszervezetéből – egyébként alapszabályzat-ellenesen –, mert a vád szerint RMDSZ-platformot akartak csinálni az MPSZ-ből. Tíz év után maga a szervezet elnöke csinál de facto RMDSZ „polgári szárnyat”, platformot az MPP-ből, amely választásról választásra arra biztatja a szavazókat, hogy adják voksukat az RMDSZ-re, amelynek ellenében jött létre anno maga a polgári párt. Az „újratervezés kongresszusa” semmilyen tekintetben nem hozott meglepetést. Kelemen Hunor egyedüli jelöltként begyűjtötte a voksok elsöprő többségét, magas szintű, párton belüli, formális legitimációval láthat neki második mandátumának. Ez szép hatalomtechnikai teljesítmény, mindenképpen arra utal, hogy Markó Béla utódjaként Kelemennek sikerült stabilizálni a belső erőviszonyokat, érdekeltté tenni akulcsszerepelőket a status quo támogatásában. Érdemleges változás nem lesz sem a meghirdetett, sem a ténylegesen követett célokban, megmarad az eseti jellegű, szükség szerinti, autonomista és nemzeti szólamokra építő retorika, valódi tartalom nélkül.
Az RMDSZ kipipálta az „Újratervezés” című erődemonstráció kötelező gyakorlatát. És minden marad a régiben.
Borbély Zsolt Attila 
Erdélyi Napló (Kolozsvár), 

Őshonos? Történelmi? Nemzeti? Nyelvi? EP-meghallgatás volt a kisebbségekről
Jelentős magyar létszámfölénnyel és nagy egyetértésben zajlott az Európai Néppárt rendezvénye Brüsszelben. De lesz eredménye?
Kissé abszurd helyzettel találja szemben magát az, aki figyelmesen követi az őshonos kisebbségekkel kapcsolatos brüsszeli történéseket. Az Európai Néppárt képviselői által szervezett, az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetéről szerdán tartott közmeghallgatáson az Európai Parlamentben (EP) kiderült: bár a célok sok esetben közösek, de akár fogalmi szinten is alapszintű problémák vannak. Az egyik ilyen szembeötlő probléma, hogy még csak egységes szóhasználat sincs: a meghallgatáson ki őshonos, ki történelmi, ki nemzeti kisebbségekről, ki nemzetiségekről beszélt.  A bajor Monika Hohlmeier, az Európai Néppárt (EPP) koordinátora az EP alapjogi bizottságában arról beszélt a rendezvényen, hogy az EU Lisszaboni Szerződése jogokat biztosít a kisebbségeknek, ezért érvényesítésükről is beszélni kell. 
Gál Kinga, a Fidesz-KDNP EP-képviselője szerint a rendezvény komoly lépés abba az irányba, hogy az Európai Parlament határozatot fogadjon el a témában, az igazi cél pedig az lenne, hogy az Európai Bizottság is lépjen ebben az ügyben, s jöjjön létre kötelező érvényű uniós jogszabály, amely védelmet biztosít az őshonos kisebbségek számára. Ehhez a tagállamok kormányait tömörítő Tanácsban is politikai akaratra van szükség, s tisztában van azzal, hogy ez nem fog egyik napról a másikra létrejönni.
A szlovákiai Híd-Most EP-képviselője,Nagy József a meghallgatáson kiemelte, a cél az, hogy az uniós tagországok toleránsabbá váljanak. A politikus a kisebbségi nyelvhasználat szabadságának fontosságát, az anyanyelvi oktatás mint leghatékonyabb tanulási forma, valamint a diszkrimináció-mentes, kiszámítható jogi helyzet fontosságát hangsúlyozta. Nagy rámutatott, hogy az EU polgárainak csaknem 10 százaléka valamilyen kisebbséghez tartozik, s jogaik érvényesítése a többségnek is ugyanúgy érdeke. Pozitív példaként Dél-Tirolt, Schleswig-Holsteint és a finnországi svéd közösség helyzetét említette. 
Michael Gahler EP-képviselő szerint a tagállamoknak mind politikai, mind társadalmi, mind kulturális értelemben értékként kellene megélniük, hogy kisebbségekkel rendelkeznek. A történelmi háttér megismerésének fontosságát hangsúlyozta, azt javasolva, hozzák létre az emlékezés közös kultúráját. 
Az RMDSZ EP-képviselője, Sógor Csaba a fogalmi bizonytalanság által okozott nagy zavarra hívta fel a figyelmet, ugyanis a történelmi, hagyományos vagy őshonos kisebbségeknek nincs nemzetközi definíciója.  Erdélyi példákkal illusztrálva beszélt arról a tapasztalatáról, hogy gyakran hatalmas rés tátong a jogi lehetőségek és a gyakorlati intézkedések között. A kisebbségi nyelvek beszélőit gyakran büntetik anyanyelvük használataként, vagy a többség biztonsági fenyegetésként éli meg, hogy a kisebbség több autonómiát akar – lásd a román belügyminisztérium stratégiájának autonómiával kapcsolatos passzusát; az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának folyamatát; a MOGYE ügyét; a 200 eurós havi keresetekhez képest óriásinak számító, 1000 eurós büntetéseket; a kovásznai kórház átkeresztelésének esetét. Sógor Johannis RMDSZ-kongresszusra küldött üzenetét is megemlítette, amelynek szövegéből eltüntették a kisebbségi jogok érvényesítésének nehézségeire vonatkozó passzust.  „Az uniós politikák szintjén érezhető egy új lendület a kisebbségvédelmi kérdések területén, amely bizakodásra adhat okot. Az Európai Parlament ebben mindig is zászlóvivő volt, megfogalmazott már a Bizottság felé egy felhívást, melyben egy átfogó EU-s kisebbségvédelmi rendszer felállítását szorgalmazza. Az Európai Néppárt pedig 2012 októberében bukaresti kongresszusán emelt be programjába először egy fejezetet a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozóan. Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke idén januárban pedig azt mondta, jobban kell fókuszálnunk a kisebbségek ügyére” – emlékeztetett a képviselő. 
Sógor Csaba ismertette továbbá azokat a rendelkezésre álló EU-s jogi-szakpolitikai eszközöket, amelyek előre vihetik ezt a kérdést. Mint mondta, a Lisszaboni Szerződéssel megerősödött a kulturális és nyelvi sokszínűség védelme az EU-ban. A nyílt koordinációs módszer, amely egy kormányközi együttműködési forma, jól alkalmazható e politikailag is kényes területeken. Az európai polgári kezdeményezés pedig jó lehetőség arra, hogy megfogalmazzuk kisebbségvédelmi igényünket. Sógor Csaba szerint lehetséges reális kitörési pont lehet, ha az EU intézményei a kisebbségi jogok uniós jogi és politikai értelmezésénél következetesen támaszkodnak a már meglévő, az ET keretében kidolgozott kisebbségvédelmi okmányokra. Hasonlóképpen, az EU Alapjogi Ügynökségének hatáskörét is szükséges kibővíteni annak érdekében, hogy az Ügynökség rendszeresen ellenőrizhesse a tagállamok gyakorlatát a kisebbségi jogok alkalmazása terén. 
Ez a szakmai meghallgatás egy folyamat része, előkészítője lehet egy parlamenti jelentésnek vagy egyéni jelentésnek is. Mi azt szeretnénk elérni, hogy az Európa Tanács ajánlásai bekerüljenek az uniós jogrendbe és minden eszközzel szorgalmazzuk a téma továbbvitelét – fogalmazott Sógor Csaba. 
A finn Petteri Laihonen arról beszélt, hogy az új, 2004 óta csatlakozott uniós tagállamok kevesebb autonómiát biztosítanak nyelvi kisebbségeik számára, miközben azok számaránya magasabb a régi tagállamok kisebbségeinél. A szlovákiai és a székelyföldi magyarok példáján keresztül azt a következtetést vonta le, hogy a közép-kelet-európai kisebbségek nem rendelkeznek regionális / hivatalos státusszal, és nem bátorítják őket anyanyelvük használatában. A Jyvaskyla Egyetem alkalmazott nyelvtudományi központjának adjunktusa szorgalmazta: az unión belüli nyelvi sokszínűség megőrzése és az egyenjogúság érdekében a hagyományos kisebbségek elismerése szükséges. Azokon a településeken, illetve régiókban, ahol számottevő kisebbségi nyelvet beszélő él, anyanyelvüknek egyenrangú szerepet kell biztosítani a kétnyelvűség gyakorlatának bevezetésével – fejtette ki. Hasznos meglátogatni ezeket a régiókat, és megnézni, hogy mik az elvárásaik a gyakorlatban – mondta. 
Az osztrák Dr. Gabriel Toggenburg az Európa Tanács égisze alatt elfogadott, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény (FCNM) hatékonyabb alkalmazását sürgette. 
Dr. Szalayné Dr. Sándor Erzsébet magyarországi nemzetiségi ombudsman-helyettes szerint szükség lenne egy olyan európai rendszerre, amely azonnali információt nyújtana a kisebbségi jogok megsértése esetén. 
A szlovákiai Magyar Közösség Pártja EP-képviselője, a párt korábbi elnöke, Csáky Pál nyomatékosította, hogy a múlt mellett a jövőről is beszélni kell, egyúttal a legnagyobb problémának azt nevezte, hogy hogy uniós szinten nincs kisebbségvédelmi normarendszer, nincs végrehajthatóság és nincs intézményrendszer sem. Csáky szerint az Európa Tanács vonatkozó dokumentumait kellene beemelni az uniós jogba, és akkor a kisebbségi jogok a luxembourgi Európai Bíróság előtt is kikényszeríthetőek volnának. 
A meghallgatáson Bugár Béla, a Híd-Most vezetője is felszólalt, egyetértve azzal, hogy a nyelvhasználati jogok és a gyakorlat között hatalmas a szakadék. Egyúttal úgy vélte, hogy a többségi nemzet képviselőiből hiányzik a pozitív hozzáállás. 
Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztosa a rendezvényen amellett foglalt állást, hogy "borzasztó nagy szükség volna" egy stratégiai alapjogi keretre, mert még nem látott olyan kisebbségi ügyet, amit az Európai Unió oldott volna meg, s ne utalt volna vissza a tagállamok szintjére. A brassói születésű KDNP-s politikus szerint a történelem mindkét oldalát tanítani kellene, mert minden nemzet történetében vannak pozitív, értékteremtő dolgok, de olyanok is, amelyekre nem büszkék. 
Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselő ismertette azt a javaslatát, amely szerint a diszkriminációellenes irányelv előírásait terjesszék ki a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyekre is. "Tudom, hogy egy ilyen javaslatot nehéz életbe léptetni, de nekünk EP-képviselőknek az a kötelességünk, hogy legyen elképzelésünk és a többi európai jogalkotóra nyomást gyakoroljunk, hogy megvédjük a kisebbségeket az őket ért hátrányos megkülönböztetéstől" – mondta Winkler Gyula. 
Politikusok vagyunk, a változások elérése a feladatunk – reagált a képviselő az egyik előadó felvetésére, hogy különbséget kell tenni a között, amit a jelenlegi jogi keretek lehetővé tesznek, és a között, amit szeretnénk elérni. 
Tőkés László erdélyi Fidesz-KDNP-s képviselő elmondta, hogy szerinte Székelyföldön "valóságos kisebbségi humánkatasztrófa fenyeget". Úgy vélte, hogy Európának a bevándorlók mellett az unión belül a tagállamokból kiáramlók sorsa miatt is aggódnia kellene. A politikus szerint a csángók és a szerbiai vlachok is végveszélybe kerültek. Azt is példának hozta fel, hogy Nagyváradon a magyarság számaránya 25 év alatt 41%-ról 23%-ra csökkent. 
Bocskor Andrea, a Fidesz kárpátaljai származású EP-képviselője annak fontosságát hangsúlyozta, hogy az uniónak oda kell figyelnie, hogy a csatlakozás előtt álló országokban betartsák a kisebbségi jogokat. Deli Andor vajdasági politikus úgy vélekedett, hogy a csatlakozási tárgyalások során alkalmazott ellenőrzési eljárást kellene a tagállamokkal szemben is alkalmazni. 
Hans Heinrich Hansen, a FUEN elnöke a kisebbségi polgári kezdeményezés elutasítása kapcsán elmondta: nem tudják elfogadni az Európai Bizottság álláspontját, hogy a kisebbségek kérdése a tagállamok hatáskörébe tartozik, mert „ki más, ha nem egy nemzetek közti csoportosulás foglalkozhat egy ilyen transznacionális kérdéssel?” A polgári kezdeményezéssel kapcsolatban 2015 végén vagy 2016 elején hoz döntést az Európai Unió Bírósága – közölte. Ha vannak, akik olyan „kisebbségpolitikát” folytatnak, mint a görögök a törökökkel vagy a franciák a bretonokkal, ne csodálkozzunk, hogy radikalizálódás tapasztalható – mondta, hozzátéve: a kisebbségek azért menekülnek a nacionalizmusba, mert kirekesztve érzik magukat, nem vehetnek részt az őket érintő kérdések meghozatalában. 
Smaranda Enache emberjogi aktivista, a Pro Európa Liga társelnöke elmondta: napjainkban Európában morális kérdés a kisebbségek védelme, emellett pedig a stabilitás és jólét egyik feltétele is. Véleménye szerint nagy kihívást jelent, hogy míg egyes tagállamokban ésszerű megoldás az autonómiák létrehozása a kisebbségek védelmében, addig erre a kelet-európai tagállamokban, például Romániában, nem tekintenek egy természetes megoldásként. 
Josef Marko a bolzánoi Európai Akadémia Kisebbségi Jogi Intézetének igazgatója kihangsúlyozta, hogy 200 éve folyamatosan problémát jelent a többség számára a kisebbségi közösségek helyzetének rendezése, amelyben a kormányzásnak kulcsszerepe van. 
Szilágyi Zsolt az EMNP elnökeként a konferencia záródokumentumának tartalmára vonatkozóan tett kiegészítő javaslatokat. Az Európai Néppárt frakciója kérje az Európai Bizottságot, hogy készítsenek átfogó elemzést a pozitív, előremutató tagállami gyakorlatokról, ezek követését ajánlhatná a Bizottság a különböző tagállamoknak. Ezzel párhuzamosan a negatív gyakorlatokat, politikákat is vizsgálni kellene, amelyek egy közösség, egy kultúra eltűnéséhez, asszimilációjához vezetnek. Az őshonos kisebbségek ügyét az Európai Bizottság valamelyik biztos felelősségi körébe kellene utalni. Az európai kisebbségi ombudsman intézményének felállítása is jó lehetőség lehet, különösképpen abból kiindulva, hogy több tagállamban ez az intézmény már létezik. 
Vincze Loránt FUEN-alelnök, az RMDSZ külügyi titkára kiemelte: a vitán el sem hangzott az a megközelítés, hogy a többségnek veszíteni valója lenne a kisebbségek helyzetének rendezésével. Vincze szerint azért nem hangzott ez el, mert ez a kérdés ebben a formában nem is létezik. 
A közmeghallgatás következtetéseit Gál Kinga fideszes EP-képviselő foglalta össze. Zárásként elhangzott: a Lisszaboni Szerződés jogi hátteret biztosít a nemzeti kisebbségek védelmére és bármilyen nemű diszkriminálása ellen, azonban a hagyományos nemzeti kisebbségeket érintő kérdések megnyugtató rendezésének hiányában állandóak a politikai feszültségek, konfliktusok és jogsértések. Ezek megoldását tervezik elősegíteni a LIBE szakbizottság néppárti tagjai az elkövetkezendő időszakban egy, az őshonos kisebbségek védelmére vonatkozó irányvonal kijelölésével.  (forrás: szerk., MTI, Sógor Csaba, Winkler Gyula és Tőkés László EP-képviselők közleményei)
Transindex.ro

Számon kérte Johannison a kongresszusi üzenet meggyomlálását az Active Watch
Számon kérte Klaus Johannison az Active Watch román civil szervezet, hogy a román elnök visszavonta az RMDSZ-kongresszusához intézett üzenetének egy részét, amelyben megemlítette a nemzeti kisebbségek jogai tiszteletben tartásának hiányosságait. Az Active Watch emellett felsorolt több eset is, ahol ezek a hiányosságok meglátszódnak. 
Az Active Watch román civil szervezet felszólította hétfőn Klaus Johannis államfőt, hogy tisztázza álláspontját a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáról. A Romániában elismert civil szervezet azután fordult az elnökhöz, hogy Johannisnak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) április 17-18-i kongresszusához intézett üzenete két változatban is nyilvánosságra került. Az elnöki hivatal visszavonta azt a szövegváltozatot, amelyben Johannis megemlíti a nemzeti kisebbségi jogok tiszteletben tartásának hiányosságait.
A civil szervezet közleményében emlékeztette a román elnököt, hogy az Európai Bizottság 2014-es rasszizmus- és intoleranciaellenes jelentése megállapította, hogy a romániai nemzeti kisebbségek – főleg a magyar – nem használhatják szabadon nemzeti jelképeiket, és a román parlament még mindig nem fogadta el a kisebbségi törvénytervezetet. 
Az Active Watch rámutatott, hogy az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartájának romániai alkalmazásáról készült 2012-es jelentés is számos hiányosságot rögzít a charta előírásai alapján Románia által vállalt kötelezettségek területén. A jelentés szerint – olvasható a közleményben – Románia nem tartja tiszteletben teljes mértékben a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználati jogait, és a román állam nem tesz elég erőfeszítést a kulturális és etnikai sokszínűség megőrzéséért. 
A civil szervezet utal a marosvásárhelyi kétnyelvű utcanévtáblákra is. A civil szervezet szerint a marosvásárhelyi helyhatóság „visszaélést” követ el azon állampolgárokkal szemben, akiket tetemes bírsággal fenyegetett meg amiatt, hogy kétnyelvű utcanévtáblákat helyeztek el házaikra.
Az Active Watch szerint ilyen körülmények között aggasztó, hogy az elnöki hivatal visszavonta azt a közleményt, amelyben Johannis megemlítette a nemzeti kisebbségek jogai tiszteletben tartásának hiányosságait. „A kételyek eloszlatása végett felkérjük az elnököt, tisztázza álláspontját a Románia által aláírt, nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó nemzetközi egyezmények romániai alkalmazásáról” – olvasható a közleményben.
A román államfő időközben visszavont üzenetében az volt olvasható, hogy sok még a tennivaló olyan kisebbségi célkitűzések elérésében, mint a törvények által rögzített jogok gyakorlati érvényesítése vagy a nemzeti identitás megőrzését szolgáló garanciák javítása.
MTI
Erdély.ma

SZNT: nem tévedésből tűnt el Johannis üzenetéből a kisebbségi kérdés
Nem valószínű, hogy közönséges tévedésből cserélte le a román elnöki hivatal Klaus Johannis államelnöknek azt az üzenetét, amely a kisebbségi kérdésre vonatkozó megállapításokat tartalmazott – véli Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke.
Az SZNT elnöke hétfőn kiadott közleményében felidézte, hogy Johannisnak az RMDSZ április 17–18-i kongresszusához intézett üzenete két változatban jelent meg, hiszen egyféle szöveget olvasott fel Johannis tanácsadója a kongresszuson, és egy másik szöveg jelent meg később az elnöki hivatal honlapján.
Ez utóbbi tartalmazott egy olyan részt, amely a nemzeti kisebbségekre vonatkozott, és a Romániában élő nemzeti kisebbségek jogainak hiányosságairól szólt. Később ezt az változatot törölték az elnöki hivatal honlapjáról, és az került fel, amelyet az elnöki tanácsadó olvasott fel az RMDSZ-kongresszuson, és nem tartalmaz semmilyen kitételt a kisebbségek helyzetéről. Az elnöki hivatal utólag kiadott egy harmadik közleményt is, amelyben pontosította, hogy a tanácsadó által tolmácsolt üzenet tekinthető az egyedüli hivatalos változatnak.
Izsák Balázs szerint nem hihető, hogy az elnök beleegyezése nélkül valaki közzé mert tenni az elnöki hivatal honlapján olyan üzenetet, amelynek megállapításai „teljes mértékben igazak, csak éppen nincsenek összhangban a román hatóságok hivatalos dogmájával, miszerint a kisebbségi kérdést példaértékűen megoldották Romániában”.
Az SZNT elnöke szerint ez igen komoly kérdést vet fel: azt, hogy ki vezeti Romániát, ki vagy kik olyan erősek, hogy rá tudják kényszeríteni az ország elnökét egy üzenet lecserélésére, vállalva azt, hogy nevetségesnek tűnjön az egész világ szemében. „Úgy gondoljuk, hogy ez olyan kérdés, amelynek nem csak a romániai magyarságot kell aggasztania” – olvasható a közleményben.
Székelyhon.ro

Uniós kisebbségi minimumstandardokat szorgalmaznak
Nagy József szlovákiai és Sógor Csaba romániai magyar európai parlamenti (EP-) képviselő a magyar közösség kisebbségi jogairól beszélt az EP plenáris ülésén hétfő este Strasbourgban.
Nagy József szerint az uniónak kisebbségi „minimumstandardokat” kellene elfogadni – számolt be az MTI. A Most–Híd képviselője szerint emellett intézményrendszerre is szükség van a betartatásukra.
Nagy József elképzelése szerint a tagállamok maguk határozhatnák meg, milyen őshonos kisebbségeket ismernek el, az uniós szabályokat pedig a helyi igényeknek megfelelően szélesíthetnék.
Sógor Csaba, az RMDSZ politikusa arról beszélt, hogy ezen a téren további lépések szükségesek a tagállamoktól, különösen a 2004 után belépők részéről, mert úgy véli, hogy a jogi lehetőségek és a gyakorlat között „óriási a szakadék”.
Sógor Csaba rámutatott, hogy ezt a román elnök, Klaus Johannis is elismerte egy, az RMDSZ kongresszusára küldött üzenetben, amely később eltűnt az elnök honlapján közzétett közleményből. Az EP-képviselő szerint azért, mert ellentétes azzal az állásponttal, hogy a kisebbségi kérdést rendezték, további lépésekre nincs szükség-
„Ez egyáltalán nincs így. Tudja ezt a román államfő is” – hangoztatta Sógor Csaba, aki szerint még az elnöknek sem szabad beszélnie arról, hogy a romániai magyarság még számos megoldatlan problémával küzd.
Amint arról beszámoltunk, hétfőn Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke közleményében azt írta, nem valószínű, hogy közönséges tévedésből cserélte le a román elnöki hivatal Klaus Johannis államelnöknek azt az üzenetét, amely a kisebbségi kérdésre vonatkozó megállapításokat tartalmazott. Az Active Watch román civil szervezet ugyanakkor felszólította Klaus Johannist, hogy tisztázza álláspontját a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáról.
Múlt héten az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetéről tartottak meghallgatást az Európai Parlamentben néppárti képviselők szervezésében. 
A bajor Monika Hohlmeier, az Európai Néppárt (EPP) koordinátora az EP alapjogi bizottságában arról beszélt, hogy az EU Lisszaboni Szerződése jogokat biztosít a kisebbségeknek, ezért érvényesítésükről is beszélni kell. Sógor Csaba a meghallgatáson kiemelte, az őshonos nemzeti kisebbségekre nehezedő asszimilációs folyamatra az Európai Uniónak is választ kell találnia.
Krónika (Kolozsvár)

Klaus Johannistól vár segítséget az EMNP
Levélben tájékoztatta Klaus Johannis államfőt az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Maros megyei szervezete a kétnyelvű utcanévtáblák kapcsán történt hatósági túlkapásokról, és azokról a jogsérelmekről, amelyek az elmúlt időszakban érték a marosvásárhelyi magyarságot. Portik Vilmos, az EMNP Maros megyei szervezetének az elnöke az MTI-nek elmondta, a tömegrendezvények technikai részleteit vizsgáló városházi bizottság kedden a második tüntetési kérvényüket is negatívan véleményezte.
A párt már múlt héten bejelentette, tüntetéssel kívánja nyomatékosítani Valentin Bretfelean helyi rendőrparancsnok menesztésének a követelését. A városházi bizottság akkor közlekedésrendészeti okokra hivatkozva nem engedélyezte a polgármesteri hivatal elé keddre tervezett tüntetést. Az EMNP ezt követően a jövő hét keddjére jelentett be tüntetést, amelynek két olyan lehetséges helyszínét jelölte meg, amely a városközpontban van, és amely közlekedésrendészeti szempontból sem kifogásolható. A városházi bizottság ezúttal is a városszéli Ligetet javasolta a demonstráció helyszínéül. Portik Vilmos eddig 1500 támogatói aláírást gyűjtött össze a marosvásárhelyi előválasztáson történő indulásához. A politikus a keddi sajtótájékoztatón a kampányáról is beszélt. Mint mondta, élhetőbb Marosvásárhelyt szeretne, ennek jegyében a vegyi kombináttal kapcsolatban kell szerinte tervet készíteni. Emellett a kampányában család- és vállalkozó-barát várost is ígér, ahol az egyetemek tudományos kutatásait is hasznosítják a városfejlesztési törekvésekben.
Antal Erika/MTI 
maszol.ro

Portik Vilmos benyújtotta a támogató aláírásokat
Tegnap sajtótájékoztatón jelentették be az Erdélyi Magyar Néppárt megyei és marosvásárhelyi elnökei, hogy Portik Vilmos összegyűjtötte az előválasztáson való részvételhez szükséges támogató aláírásokat, illetve hogy az aláírók nagy része regisztrált is.
Az aláírásokat a tegnapi nap folyamán be is nyújtja, mondta Portik Vilmos. Megköszönte a marosvásárhelyiek támogatását, és elmondta, hogy az elkövetkezendő időszakban konstruktív és programalkotó kampányra készül, amely során az etnikai kérdések mellett olyan problémákat vet fel, mint például a vegyi kombinát ügye, "mert évek óta nem beszélünk világosan erről az ügyről", holott a kombinát környezetszennyezése foglalkoztatja a marosvásárhelyieket, etnikai hovatartozástól függetlenül. Fontosnak tartja ugyanakkor arról is beszélni, hogy hogyan lehetne családbarát várossá tenni Vásárhelyt, de fontosnak tartaná az egyetemeket és egyetemi kutatásokat is bevonni a város jövőjének a tervezésébe. Az etnikai szempontból fontos kérdések mellett a vállalkozóbarát Marosvásárhelyről is szeretne beszélni a kampányban – mondta Portik.
Az EMNP nem fogadja el a város által javasolt helyszínt
Jakab István, az EMNP marosvásárhelyi elnöke arról beszélt, hogy az EMNP marosvásárhelyi szervezete a kétnyelvű utcanévtáblák kapcsán történt rendőrségi túlkapások nyomán kérést nyújtott be a polgármesteri hivatalhoz a helyi rendőrség vezetőjének a menesztését követelve. Egy másik kérést is benyújtottak tüntetésre, amely során a polgármesteri hivatal előtt szerették volna nemtetszésüket kifejezni, hogy a hivatal alárendeltségébe tartozó rendőrség megfélemlíti az embereket.
Válaszában a polgármesteri hivatal a Ligetet jelölte meg a tiltakozás helyszínéül, amit az EMNP nem fogadott el. Újabb beadványukra az engedélyeztető bizottság az EMNP által megjelölt többi helyszínt – virágóra, Színház tér – is elutasította. – A fő gond az, hogy ezen a bizottsági ülésen tudomásomra hozták, hogy elvből nem engedélyeznek semmiféle tüntetést a város központjában, holott 2013-ban nekünk is volt engedélyezett tüntetésünk a prefektúra előtt, és az elmúlt két évben voltak más demonstrációk is a város központjában.
Szomorúnak nevezte, hogy Marosvásárhelyen 2015-ben a kétnyelvűség vagy a gyülekezési jog probléma. Az EMNP nem fogadja el a város által javasolt helyszínt, és a tegnapi nap folyamán újabb kérést nyújtottak be a polgármesteri hivatalhoz, amelyben azt kérik, hogy a polgármester világos igennel vagy nemmel válaszoljon arra, hogy engedélyezi-e vagy sem a tüntetést.
A Népújság kérdésére, hogy újabb elutasító válasz esetén mit szándékoznak tenni, Jakab István azt mondta, hogy amennyiben elutasítják a tüntetést, nem fogják kitenni a város lakóit esetleges megtorlásoknak.
Levélben fordulnak Klaus Johannishoz
Portik Vilmos bejelentette, függetlenül attól, hogy sikerül-e megtartani a tüntetést vagy sem, levélben fordulnak Klaus Johannis államelnökhöz, amelyben felhívják a figyelmét a marosvásárhelyi helyzetre. Abban bíznak, hogy amennyiben egy úgynevezett problématérképet juttatnak el az elnökhöz, esetleg nagyobb figyelmet fog szentelni az elnöki hivatal a marosvásárhelyi történéseknek, illetve az államfő akár közvetítőként meg fog jelenni Marosvásárhelyen.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Jön az új Nagy Testvér-törvény
Újabb, a számítógépes adatforgalom megfigyelését elősegítő, úgynevezett Nagy Testvér-törvény tervezetét küldte meg a parlamentnek Klaus Johannis államfő hivatala azt követően, hogy az alkotmánybíróság eddig mindhárom, a témában született jogszabályt az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította.
A Gândul hírportál értesülései szerint a tervezetről – amelynek kidolgozásában a hírszerző szolgálatok is közreműködtek – az összes parlamenti párttal egyeztetnek, és az elnöki hivatal előzetesen a civil szféra álláspontját is kikérte. A tervezetet azt követően hozzák nyilvánosságra, hogy a pártok konszenzusra jutnak annak tartalmát illetően.
A tervezet konkrétan a személyes adatok felhasználását és a magánélet elektronikus kommunikáció során történő védelmét rögzítő 506/2004-es jogszabályt módosítja.
A Gândul értesülései szerint egyik sarkalatos pontja az, hogy a szolgáltatóknak legtöbb öt évig meg kell őrizniük az ügyfelek internetes vagy mobiltelefonos kommunikációs tevékenységére vonatkozó adatokat, majd ezt követően törölniük, vagy nyomon követhetetlenné kell tenniük őket.
Egy másik módosítás szerint előzetes bírói jóváhagyás szükséges ahhoz, hogy a hivatalos szervek – bíróságok, nyomozó hatóságok, hírszerző szolgálatok – adatokat igényelhessenek a szolgáltatóktól. Ha azonban a bírói jóváhagyás megvan, akkor a szolgáltatóknak 48 órán belül át kell adniuk a kért adatokat.
Az ilyen nyomozások tárgyát képező adatokat mindaddig nem lehet törölni, amíg erre a nyomozó szervek nem bólintanak rá, vagy nem születik jogerős bírói ítélet az ügyben.
Mint arról beszámoltunk, az információbiztonságról szóló Nagy Testvér-törvényt január 21-én nyilvánította az alaptörvénnyel ellentétesnek az alkotmánybíróság. A parlament által decemberben elfogadott információbiztonsági törvény ellen – a civil szervezetek tiltakozása nyomán – az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) óvást emelt az alkotmánybíróságon.
A civilek elsősorban amiatt aggódtak, hogy a törvény alapján a titkosszolgálatok bárkinek a számítógépes adatait ellenőrizhetik. A másik két korábban hatályba lépett megfigyelési törvényt – a mobilszolgáltatókat érintő adatmegőrzési, illetve a feltöltőkártyák névtelenségét eltörlő jogszabályt, amelynek nyomán csakis a személyi adatok megadásával lehetett volna ilyen kártyát vásárolni – tavaly szintén alaptörvénybe ütközőnek minősítette az alkotmánybíróság. A törvény elkaszálását követően azt annak elfogadását szorgalmazó George Maior, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetője távozott tisztségéből.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár), 

Röhejes kisebbségvédelem
Caragialéhoz méltóan röhejesre sikerült a tegnap Kolozsváron szervezett kisebbségvédelmi konferencia. Az Európa Tanács húsz évvel ezelőtt elfogadott Kisebbségvédelmi Keretegyezményét, annak romániai alkalmazását ünnepelték, a példaértékű román modellt méltatták úgy, hogy az érintettek – köztük a legszámosabb romániai magyarság – képviselői sem meghívót, sem szót nem kaptak a rendezvényen.
Bizarr volt a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektorának lelkendezése a megvalósult multikulturalizmusról, miközben magyar vagy német felirat alig tükrözi intézményében e sokszínűséget, de a Velencei Bizottság elnökének, Gianni Buquicchiónak a lelkesedése is, akiben fel sem merült, hogy netán meghallgathatná az érintettek véleményét. Díszdoktori kitüntetéssel való „lekenyerezését” megelőzően ecsetelte, mily példaértékű a román modell, a román hatóságok mennyire figyelnek a kisebbségvédelmi keretegyezmény és más alkalmazható normák betartására.
Ha csak picit is tájékozódik, szembesülhetett volna azzal, hogy még látogatása helyszínén, Kolozsváron sincsenek kétnyelvű táblák, de csak pillantást kellett volna vetnie az elmúlt napok sajtójára, s látta volna, mily példaértékűen büntetik Marosvásárhelyen azokat, akik utcájuk nevét magyarul is ki merik írni. A hazugság-csúcs azonban Bogdan Aurescu külügyminiszter volt, aki egyenesen károsnak nevezte az autonómiát, amely szétválaszt és nem összeköt, pedig – mint fogalmazott – „a kisebbségeknek integrálódniuk kell abba a többségi társadalomba, amelyben élnek”. És jellemző módon a kisebbségvédelem eme jeles román ünnepén a nagy-nagy tolerancia jegyében nem volt kíváncsi senki sem a Musai-Muszály mozgalom képviselőjének, sem az SZNT elnökének mondandójára. Az RMDSZ pedig sértődötten távol maradt, meg sem kísérelve a magas rangú vendéget a valósággal szembesíteni. Nagy luxus ez az érzékenység egy magát magyar érdekvédelmi szövetségnek tartó szervezettől, nem?
Pár napja Klaus Johannis államelnök leveléből gyomlálták ki azt a passzust, mely arról szólt, lenne még bőven tennivalója Romániának a kisebbségvédelmet illetően, tegnap Kolozsváron dicsőítették azt a keretegyezményt, melynek előírásait – mint Izsák Balázs is megfogalmazta – szinte naponta megsértik. Mintha a kirakatpolitizálás, az öntömjénezés semmissé tehetné a nem többséghez tartozó nemzeti közösségek elégedetlenségét. Ismét bebizonyosodott, nem gyógyítanák, elfödik inkább a bajt, abban a reményben, eltűnünk, beolvadunk. E siralmasan röhejes konferencia is igazolja, tulajdonképpen ez a cél, ez lenne a példaértékű román kisebbségvédelem igazi sikere.
Agyonbürokratizált szervezeti életünkben tényleg nem lenne lehetőség arra, hogy hitelesen tájékoztassuk gondjainkról a világot? Mert hiába nevetünk az ilyen kirakatrendezvényeken, végül arcunkra fagyhat a mosoly.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Meghívják az államfőt (Csaba királyfi Csíksomlyón)
Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én tartják a Csaba királyfi című székely nemzeti rockopera díszbemutatóját a csíksomlyói nyeregben, a Hármashalom-oltárnál. A rendezvényre meghívják Klaus Johannist, Románia elnökét is – jelentette be G. Nagy Ilián, a rockopera szerzője tegnap Sepsiszentgyörgyön a háromszéki megyeházán tartott beharangozó sajtótájékoztatón.
G. Nagy Ilián elmondta, eddig három előadás volt, az ősbemutatót Gyergyószárhegyen a Lázár-kastély kertjében telt házzal tartották 2011. augusztus 20-án, utána egy – anyagi okokból – rövidített változatot Gyergyószentmiklóson mutattak be, és a szerző szülővárosában, Püspökladányban volt egy nagy sikerű előadás tavaly augusztusban. A székelyföldi énekeseknek köszönhetően páratlan sikerük volt az előadásoknak – tette hozzá a szerző. Elmondta, úgy készülnek a díszbemutatóra, hogy az méltó ünnep legyen, hiszen a székelység legnagyobb mitikus alakjáról szól. Érdekesség az is, hogy Csaba királyfiról nem írtak még egész estét betöltő irodalmi vagy zenei művet. Szőcs Géza költő, politikus írja a rendezvény katalógusának előszavában, hogy a rockopera cselekménye azon a helyszínen zajlik, ahol másfél évezreddel korábban valóban megtörtént – mutatott rá a szerző. G. Nagy Ilián közölte, az őskeresztény ihletettségű, régi magyar és csángó imákat is felhasználó mű a rock, a klasszikus és a népzene ötvözete. A szerző bejelentette, senkivel nem konzultálva úgy döntött, a díszbemutatóra személyes meghívót küld a román államfőnek: hadd ismerkedjék a székelység történetével. A tájékoztatón jelen volt három sepsiszentgyörgyi közreműködő. A főszereplő, a Csaba királyfit alakító Ráduly Botond Manó rockénekes, „Erdély hangja” elmondta, nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy részt vehet ebben a produkcióban, és örvend a sikernek. Az Attila királyt alakító Oláh-Badi Alpár zenész, operaénekes közölte, kihívás volt számára a szerep, és nagyszerű dolognak tartja, hogy végül Csíksomlyón is bemutatják. Gáspár Álmos zenész, aki a negyedik jelenetet hangszerelte, és szólógitározik a darabban, a stúdiómunka olajozottságát emelte ki.
A tájékoztatón jelen lévő Tamás Sándor tanácselnök örömét fejezte ki, hogy a rockoperának háromszéki vonatkozásai is vannak, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a helybeli Ráduly Botond Manóban garanciát lát az előadás sikerére.
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Pártközi konszenzus a Big Brother törvény módosításáról
A kormánypártok és az ellenzéki alakulatok vezetői is aláírták tegnap azt a törvénymódosítási javaslatot, amely bírói felhatalmazáshoz kötné a távközlési cégek által kezelt személyes adatokhoz való hatósági hozzáférést.
Az adatvédelmi jogszabály módosítását célzó tervezet közös beterjesztéséről a pártvezetők a Cotroceni-palotában állapodtak meg; Klaus Iohannis államfő azt követően kezdeményezett konzultációt a törvény módosításáról, hogy a kommunikáció megfigyelését szabályozó, Big Brother néven ismert korábbi jogszabályok alkotmányellenesnek bizonyultak.
A parlamentnek múlt héten megküldött tervezet úgy módosíttatná az adatvédelmi törvényt, hogy a szolgáltatóknak kizárólag bírói felhatalmazás esetén kelljen valamely felhasználó személyi adatait, a hívás helyét és az adatforgalom többi paraméterét kiadniuk a nemzetbiztonsági és bűnüldöző szerveknek. A 2006-ban elfogadott adatvédelmi törvény nem korlátozta ezek hozzáférését.
(Transindex/mti)

Elfogadta a választási reformcsomag egy részét a román képviselőház
Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti:
Bukarest, szerda - Elfogadta a választási reformcsomag egy részét - a párttörvényt, a pártfinanszírozási törvényt és az önkormányzati választási törvényt - szerdai ülésén a román képviselőház.
Az új önkormányzati választási törvény szerint a megyei tanácsok elnökeit már nem közvetlenül választják, hanem a képviselőtestület utólag választ elnököt saját tagjai közül.
A polgármestereket továbbra is egy fordulóban, egyszerű többséggel választják.
A bukaresti képviselőház nem fogadta el a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) azon javaslatát, hogy a választási küszöböt szállítsák le három százalékra, így továbbra is azok a szervezetek juthatnak képviselethez az önkormányzatokban, amelyek megkapják a voksok legalább öt százalékát.
A szerdán elfogadott új párttörvény megkönnyíti a politikai alakulatok bírósági bejegyzését. Eddig legalább 25 ezer támogató aláírására volt szükség - az ország 41 megyéje közül legalább 18-ból és a fővárosból - egy új párt bejegyzéséhez.
Az államfő által néhány hete megfontolásra visszaküldött, szerdán kiigazított pártfinanszírozási törvény értelmében a választási kampányokat ezentúl az állami költségvetésből pénzelik Romániában. A jelöltek hitelekből megelőlegezett költségeit utólag számolnák el, de csak akkor, ha elértek egy bizonyos támogatottságot.
A képviselők - az elnök kifogásának helyt adva - előírták, hogy a pártoknak vissza kell fizetniük a felvett kölcsönöket, hogy megelőzzék a tisztségviselők "megvásárlását" a - lekötelezett politikusok hatalomra segítését üzleti befektetésnek tekintő - szponzorok által.
Klaus Iohannis államfő idén kétszer is konzultációra hívta a parlamenti pártokat, hogy új közképviseleti jogszabályok elfogadását sürgesse. Romániában látszólag konszenzus alakult ki a politikai erők között arról, hogy a parlamentet karcsúsítani, a pártbejegyzést pedig könnyíteni kell, ugyanakkor a korrupció megfékezése érdekében átláthatóbbá kell tenni a pártfinanszírozást.
Jövőre helyhatósági és parlamenti választásokat rendeznek Romániában. A törvénycsomag elfogadása azért sürgős, mert a román alkotmánybíróság korábbi döntése értelmében a választási szabályok már nem változhatnak a voksolást megelőző egy évben. (MTI)

Először ment neki a Ponta-kormánynak Johannis
Első ízben bírálta nyilvánosan Klaus Johannis, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt éléről novemberben megválasztott államfő Victor Ponta szociáldemokrata kormányát pénteken.
A gdanski győzelem napi ünnepségekről hazatérő Johannis repülőtéri sajtótájékoztatóján, riporteri kérdésekre válaszolva botrányosnak nevezte azt, ahogyan a kormány megszervezte az elektronikus egészségügyi kártyákra való áttérést.
Rosszallóan beszélt arról is, hogy Ponta „saját szakállára” anélkül tett körutat a Perzsa-öböl országaiban, hogy vele előzőleg konzultált volna. A román alkotmány szerint a külpolitikában az államfőnek van meghatározó szerepe.
Az államfő a büntetőeljárás kormánypárti politikusok által kezdeményezett módosítását is bírálta, amely nehezítené a gyanúsítottak előzetes letartóztatásba helyezését. Leszögezte, hogy nagyon rossz véleménye van minden olyan módosításról, amely fékezi a korrupció elleni harcot.
Johannis szerint ő továbbra is „intézményes” viszonyt ápol a kormányfővel, amelynek vannak „jó oldalai” is, de „zavaroktól” sem mentes. Elismerte, hogy már nem találkozik heti rendszerességgel Pontával, csak ha valamilyen konkrét ügyben egyeztetniük kell.
A decemberben hivatalba lépett Johannis eddig tartózkodott attól, hogy bírálja egykori riválisát, de – mandátuma elején adott interjúiban – nem titkolta, hogy szívesebben dolgozna együtt egy olyan kormánnyal, amelyet saját pártja alakít.
A Traian Băsescu korábbi államfővel folyamatosan csatázó Ponta taktikát váltott: együttműködésre és kompromisszumra kész magatartást tanúsít az elnöki hivatal új lakójával szemben, és minden gesztusával feledtetni próbálja, hogy valójában nem szövetségese, hanem politikai ellenfele a rendkívül népszerű Johannisnak.
A szociáldemokrata politikusnak sikerült leszerelnie a választási kudarc miatt elégedetlen párton belüli bírálóit, a szocdemek népszerűsége pedig kilábalni látszik a hullámvölgyből, mióta a Ponta-kormány adócsökkentéseket jelentett be.
A román hírtelevíziókban megszólaltatott politikai elemzők szerint Johannis hangnemváltása az ellenzéki liberálisoknak nyújtott politikai támaszként is értelmezhető. Jövőre parlamenti választások lesznek, és bár Johannis megválasztása pártját is népszerűbbé tette, a legutolsó felmérések szerint gyorsan apad a liberálisok előnye Ponta szociáldemokratáival szemben.
MTI |
Erdély.ma

Megvédik az erdőket – Félszáz visszaélést tártak fel
Több mint félszáz lehetséges büntetőjogi visszaélést tárt fel a miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete, amely az állami erdőgazdálkodási hatóságnál (Romsilva) és megyei erdészeti igazgatóságoknál vizsgálódott.
Az ellenőrző testület már az Országos Korrupcióellenes Ügyészséget (DNA) is értesítette az ügyben. Az Agerpres hírügynökség által idézett közlemény szerint a testület a Beszterce-Naszód, Máramaros, Suceava, Neamţ és Mehedinţi megyei igazgatóságon végzett ellenőrzést az állami tulajdonban lévő erdőkben folytatott kitermelés és fakereskedelem kapcsán, míg a Romsilvánál egy 2009-ben, mint kiderült, törvénytelenül elfogadott szabályzat miatt vizsgálódtak.
Az eljárás nyomán szerzett bizonyítékok arra utalnak, hogy az intézmények összesen 52 büntetőjogi kihágást követtek el: többek között okirathamisítást, hamis iratok használatát, hamis tanúvallomást, feljelentés elmulasztását, magánszemélyek és közérdek sérelmére elkövetett hivatali viszszaélést, valamint hivatali mulasztást.
Hatáskörén kívül tevékenykedett a Romsilva
Az ellenőrző hivatal azt is kiderítette, hogy a 2009-es szabályzat elfogadása nem tartozott a Romsilva vezetőtanácsának hatáskörébe, ezt ugyanis kizárólag a mezőgazdasági minisztérium tehette volna meg.
Az előírás az állami tulajdonban lévő erdők kitermelésére vonatkozik: eszerint a licitre jelentkező cégek számára már nem kötelező, hogy hivatalos dokumentumot adjanak le fizetőképességükről, illetve arról, hogy tartoznak-e az államnak, holott ez az előírás szöges ellentétben áll a kormány vonatkozó rendeletével.
„A Romsilva szabályzata gyakorlatilag lehetővé tette, hogy olyan vállalkozások is jelentkezzenek erdőkitermelésre, amelyek nem tudták bizonyítani, hogy rendelkeznek a szükséges anyagi feltételekkel és munkaerővel a tevékenység elvégzésére” – olvasható az ellenőrző testület közleményében.
A miniszterelnöki hivatal ellenőrző testületének Máramaros megyei akciója a nemrég támadások kereszttüzébe került osztrák Holzindustrie Schweighofer nagyvállalatot is érintette. A jelentés szerint a megyei erdészeti igazgatóság a hatályos törvény több előírását is áthágva kötött adásvételi szerződést a mamutcéggel, ennek nyomán pedig 2,1 millió lejjel károsították meg a Romsilvát.
A miniszter megerősítette az eljárás tényét
A napokban egyébként Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter hivatalosan is megerősítette azt a román sajtó által források alapján közölt hírt, miszerint a szaktárca vizsgálatot kezdeményezett a Schweighofer radóci és szászsebesi üzemeiben.
A miniszter elmondta: valóban az amerikai Environmental Investigation Agency (EIA) környezetvédelmi civil szervezet rejtett kamerás felvételei nyomán rendelte el az ellenőrzést, amelynek célja megállapítani, hogy az osztrák cég hazai gyáraiban törvényesen kitermelt fát dolgoznak-e fel, a radóci üzemnél pedig a légszennyezés mértékét is vizsgálják. Erre reagálva a Holzindustrie Schweighofer közleményben szögezte le, hogy belső kivizsgálást is indítanak az ügyben, ugyanakkor a román állam minden jogszabályát betartják.
A nagyvállalat képviselői a Mediafax hírügynökségnek úgy nyilatkoztak: folyamatosan ellenőrzik a tevékenységet, és üdvözlik a gyanúsítgatások miatt kezdeményezett átfogó vizsgálatot, mert így „eloszlathatják a civil szervezetek alaptalan vádjait”, hiszen minden rönk, amit feldolgoznak, hivatalos kísérőlevéllel érkezik a gyárakba.
Többtucatnyi városban tüntettek a civilek
A törvénytelen erdőkitermelés ellen eközben a civilek is felléptek: szombaton többtucatnyi városban szerveztek tüntetést az erdők és fák védelme érdekében, ezzel kapcsolatban Graţiela Gavrilescu úgy nyilatkozott, szeretné, ha minden állampolgár ellenezné az erdőirtást.
Sepsiszentgyörgyön mintegy ezren vettek részt a prefektúra épülete előtt szervezett megmozduláson, a tüntetők pedig egyúttal a Schweighofer Rétyen épülő üzeme ellen is tiltakoztak. A civilek négynyelvű – magyar, román, angol és német – feliratot tartalmazó táblákat emeltek a magasba, amelyeken azt hirdették: „Védjük meg gyermekeink jövőjét, a természetet!”, illetve „Állítsátok le az osztrák favágóhidat!”.
Az egyórás tüntetésen Hans Hedrich, a fogarasi Neuer Weg Egyesület alelnöke ismertette, milyen lépéseket tettek, hogy megakadályozzák az erdőirtást, illetve leállítsák a rétyi favágóhíd beüzemelését. Emlékeztetett: eddig három pert indítottak a gyár építkezési engedélyének felfüggesztéséért, később visszavonásáért.
A környezetvédő úgy véli: Klaus Johannis a Schweighofer lobbija miatt küldte vissza a parlamentbe az új erdőtörvényt, amelyben az államfő az uniós versenyszabályokra hivatkozva éppen azokat a – zöldek által üdvözölt – cikkelyeket kifogásolta, amelyek megakadályoznák, hogy egy cégcsoport monopolhelyzetet alakíthasson ki a favásárlás során.
„Amennyiben a jogszabály tartalmazná azt az előírást, miszerint egy cég egy fafajtából legfeljebb 30 százalékot vásárolhat fel, az osztrák cég be sem indíthatná a rétyi gyárat, hiszen már rég túllépték az arányt. A nagyvállalat abban bízik, hogy ha még a régi törvény alapján indítják be az üzemet, akkor már később sem lehet leállítani őket” – fogalmazott Hedrich. Hangsúlyozta: a Schweighofer üzletterve arra alapszik, hogy lopott, törvénytelenül kitermelt fát dolgoznak fel, különben nem termelnének nyereséget, a hatalmas kapacitású üzemeiket nem tudnák profittal működtetni.
„A végtelenségig fogunk perelni, más módja nincs annak, hogy gátat szabjunk a korrupt vállalat tevékenységének. Verespatak példáját követjük, ott is azért nem valósult meg a kitermelés, mert a környezetvédő civilek szinte minden pert megnyertek” – tette hozzá a környezetvédő. Toró Attila, a helyi Indigó-csoport vezetője arról számolt be, hogy amennyiben az erdészeti törvényt a 30 százalékos korlátozás nélkül fogadják el, minden héten utcára vonulnak.
Johannis: jogos az aggodalom
Kolozsváron szombaton megbénították a városközpont forgalmát a tüntetők, akik egyebek közt „Ébresztő Románia!” és „Kifelé a Holz-cal az országból!” jelszavakat skandáltak. Csíkszeredában mintegy hetven tüntető gyűlt öszsze a Szabadság téren, köztük volt Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter is.
„Meg kell mutatni, hogy az emberek figyelnek arra, hogy jövő héten mi történik a parlamentben. Az államelnök többé nem tudja visszaküldeni a törvényt, és így lesz egy normális törvényünk, amellyel megállítjuk a felelőtlen gazdasági fejlődést” – fogalmazott Korodi.
Klaus Johannis szombati Facebook-bejegyzésében „legitimnek” nevezte a zöldek, illetve a tüntetők aggodalmát és megígérte, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) legközelebbi ülésén napirendjére tűzi az illegális erdőirtások ügyét. „Biztos vagyok benne, hogy nem csak a jelenséget sikerül megállítanunk, hanem az állami intézmények képesek lesznek azonosítani és felelősségre vonni azokat, akik törvénytelenséget követtek el” – fogalmazott az államelnök.
Bíró Blanka, Kőrössy Andrea
Krónika (Kolozsvár)

A Nemzeti Liberális Párt társelnöke szerint az autonómia nem képezheti alku tárgyát
Kolozsvár, , hétfő - A román Nemzeti Liberális Párt (PNL) társelnöke, Alina Gorghiu szerint a székelyföldi autonómia nem képezheti alku tárgyát a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) folytatandó tárgyalások során.
A politikust a Székely Hírmondó napilap kérdezte meg azzal kapcsolatban, hogy a Klaus Iohannist elnöki tisztségbe juttató ellenzéki párt bizalmatlansági indítványt készít elő a parlamentben, és ennek támogatásáról az RMDSZ-szel is tárgyalni kíván.
Alina Gorghiu kijelentette, fel sem vetődik az a kérdés, hogy engedményeket tegyenek a székelyföldi autonómia ügyében; ha az RMDSZ beterjeszti a parlamentben az erre vonatkozó tervezetét, ellene fognak szavazni.
"Egy egységes nemzetállamról beszélünk, egy alkotmányról, amelyet tiszteletben kell tartani, és fel sem vetődik a székelyföldi területi autonómia kérdése. (…) Az RMDSZ-nek annyi prioritása van helyi szinten – az infrastruktúra, az adminisztráció, az egészségügy, az oktatás terén és sok más területen –, hogy szerintem fel sem vetődik, hogy a területi autonómia gondolata miatt blokkoljuk a párbeszédet" - jelentette ki a politikus. Hozzátette, hogy a PNL vezető testülete május 23-án dönt a bizalmatlansági indítvány részleteiről, ezt követően tárgyalnak az RMDSZ-szel.
Arra a kérdésre, hogy miért nem szerepel a PNL kormányprogramjában a romániai kisebbségekkel foglalkozó fejezet, Alina Gorghiu elmondta: Romániában a törvények kedveznek a kisebbségeknek, és megfelelnek az európai normáknak. Hozzátette, ha európai partnerek számára kell ezt elmagyaráznia, elég csupán azt megemlítenie, hogy a magyar kisebbség mellett 18 romániai kisebbség képviselője van jelen a román parlamentben, és azt, hogy Romániát vallási és etnikai szempontból is kisebbségi államelnök vezeti.
A PNL társelnöke szerint a kisebbségi kérdés törvényi szinten rendezve van, csupán azt kell vizsgálni, hogy vannak-e helyzetek, amikor nem tartják tiszteletben a törvényeket. A politikus megjegyezte, a PNL jó kapcsolatokat ápol az RMDSZ-szel, "a horizont nyitott a kommunikálásra, elsősorban egy parlamenti többség létrehozására, de közép- és hosszú távon akár egy kormányzati formáról is beszélhetünk". Nyomatékosította azonban, hogy egyelőre semmilyen döntés nem született erre vonatkozóan.
Az RMDSZ 2013 májusában tartott csíkszeredai kongresszusán döntött arról, hogy törvénytervezetet nyújt be Székelyföld területi autonómiájáról. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök 2013 végére ígérte a tervezet nyilvánosságra hozását, hogy egy hónapos közvita után benyújthassák azt a parlamentben. A szövetség végül 2014 szeptemberében bocsátotta közvitára a dokumentumot, melyet azóta sem terjesztett be a parlamentben. (MTI)

Megszavazta a szenátus az előzetes letartóztatást nehezítő törvénymódosítást
Megszavazta a román szenátus hétfőn a gyanúsítottak előzetes letartóztatását nehezítő törvénymódosítást, amelyben a sajtó egy része és több ellenzéki politikus a korrupció elleni harc fékezésének szándékát látja. A törvénymódosítást a képviselőháznak is meg kell még vitatnia.
A tavaly februárban hatályba lépett új bűntető eljárás szerint egy gyanúsított személyi szabadságát az ítélethozatal előtt akkor korlátozhatják, ha a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján „ésszerű a gyanúja" annak, hogy a terhelt bűncselekményt követett el.
Az ügyész előzetes letartóztatást indítványozhat, ha úgy véli: ezzel megakadályozhatja a terhelt esetleges szökését vagy azt, hogy újabb bűncselekményt kövessen el. Az őrizetbe vétel 24 órára szól Romániában: ha ez idő alatt a bíró nem dönt az előzetes letartóztatásról, a gyanúsítottat szabadon kell engedni.
A törvénymódosítást kezdeményező három kormánypárti szenátor szerint ez oda vezetett, hogy a kivételesnek szánt intézkedés szabállyá vált. A hétfőn megszavazott új változat szerint már csak „bizonyítható alapos gyanú” esetén rendelhetné el a bíró az előzetes letartóztatást.
Az utóbbi hetekben több romániai politikus – köztük az RMDSZ vezetői – bírálták a tisztségviselők százai ellen előzetes letartóztatást indítványozó korrupcióellenes ügyészséget (DNA), hogy túl sok a „bilincscsörgés”, és a szabadságjogok korlátozásával sérül az ártatlanság vélelme.
A büntető eljárás módosítása miatt több ellenzéki politikus és publicista húzta meg a vészharangot, mondván, hogy a „korrupt politikusok” meg akarják kötni az igazságszolgáltatás kezét. A tervezett módosítások kapcsán pénteken Klaus Johannis államfő is rosszallását fejezte ki, előzőleg pedig az Egyesült Államok, Nagy Britannia és Németország bukaresti nagykövetsége is jelezte, hogy figyelemmel követik a büntető törvénykönyv és eljárásjog minden módosítását, amely megkérdőjelezheti a jogállamiság érvényesülését.
A hétfői szenátusi szavazás után Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő azt hangsúlyozta, hogy a felsőházban nagy többséggel (88 szavazattal 25 ellenében) fogadták el a módosító indítványt, tehát – mint mondta – nemcsak a kormánypártok szavazták meg.
MTI
Krónika (Kolozsvár)