Kräuter Sebestyén nyugalmazott temesvári megyéspüspök életének 86 évében elhunyt. Kräuter Sebestyént /Niczkyfalva, 1922. dec. 22. – Temesvár, 2007. jan. 29./ Pacha Ágoston megyéspüspök szentelte pappá Temesváron 1946-ban. II. János Pál pápa 1990. március 14-én nevezte ki a temesvári egyházmegye püspökévé, 1990. április 28-án szentelték püspökké. 1999. augusztus 28-án vonult nyugalomba. A püspököt február 1-jén helyezték örök nyugalomra Temesváron, a székesegyház kriptájában. A gyászmisét celebrálta és román nyelven szentbeszédet mondott dr. Ioan Robu bukaresti érsek. Magyar nyelven dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, német nyelven Roos Márton megyéspüspök emlékezett az elhunytra. /In memoriam Kräuter Sebestyén – ny. temesvári püspök. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 10./

A Romániában elismert felekezetek egy esztendővel ezelőtt konkrét javaslatokat tettek a tanügyi törvénytervezet a felekezeti oktatásra, illetve az iskolai vallásoktatásra vonatkozóan. A 2008 januárjában közvitára bocsátott tanügyi törvénytervezet részben beépítette a törvényszövegbe az egyházak javaslatait. Az erdélyi történelmi egyházak sajnálattal állapítják meg, hogy éppen azok az alapelvek nem kerültek be a törvénytervezetbe, amelyek a teljes körű felekezeti oktatásra, az egyházi autonómia tiszteletben tartására és a felekezeti iskoláknak az állam általi teljes körű finanszírozására vonatkoznak. A törvénytervezet nem biztosít kellő súlyt a felekezeti oktatásnak. A magyar történelmi egyházak állásfoglalásukban megdöbbenéssel állapították meg, hogy a törvénytervezet felsőoktatásra vonatkozó része nem tesz említést a felekezetek által fenntartott felsőoktatási intézményekről. A romániai magyar történelmi egyházak kifejezik szándékukat, hogy az óvodától az egyetemig tanintézeteket alapíthassanak és tarthassanak fenn. Tekintettel arra, hogy a felekezeti tanintézmények tanulóinak, illetve hallgatóinak szülei az ország adófizető állampolgárai, ezért kérik, hogy ezen tanintézmények számára – az állami oktatási intézményekhez hasonlóan – a törvény biztosítsa a finanszírozás mindhárom formáját, úgymint: alapfinanszírozás, kiegészítő és kompenzációs finanszírozás. A Nagyváradon február 5-én elfogadott állásfoglalás aláírói: Dr. Jakubinyi György érsek (Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség), Tempfli József megyéspüspök (Nagyváradi Római Katolikus Püspökség), Schönberger Jenő püspök (Szatmári Római Katolikus Püspökség), dr. Pap Géza püspök (Erdélyi Református Egyházkerület), Csűry István püspök (Királyhágómelléki Református Egyházkerület), dr. Szabó Árpád püspök (Unitárius Egyház), Adorjáni Dezső Zoltán püspök (Evangélikus-Lutheránus Egyház), Gergely István elnök (Magyar Baptista Szövetség), Tőkés László (európai parlamenti képviselő). /Állásfoglalás. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 17./

Március 30-án, Csíksomlyón rendezvénysorozattal ünneplik a Mária Rádió második születésnapját. Jelen lesz dr. Jakubinyi György érsek, valamint az erdélyi egyházmegyék püspökei, a pápai nuncius és számos meghívott. A Mária Rádió, amelynek szerkesztősége Nagyváradon van, a 89,7 FM-en fogható. A műsorok a www.mariaradio.ro internetes honlapon is hallgathatók. /(m. s.): Kétéves a Mária Rádió. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./

A ferences rend erdélyi rendtartományának, a Szent István királyról nevezett provinciának két ifjú tagját szentelte pappá dr. Jakubinyi György érsek Csíksomlyón, március 29-én. Utoljára két évvel ezelőtt volt papszentelés a ferenceseknél. /Fr. Laczkó-Dávid Anaklét OFM: Ferences papszentelés Csíksomlyón. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 6./

Április 9–10. között Kolozsváron tartották soros összejövetelüket a katolikus szerzetesrendek- és kongregációk elöljárói, amelyen részt vett Dr. Jakubinyi György érsek is. P. Páll József Leó ferences tartományfőnök, a konferencia elnöke, felolvasta Dr. Francisso-Javier apostoli nuncius-érsek üzenetét, melyben elismerését fejezte ki a romániai szerzetesek egyházhűsége és munkássága iránt. Jakubinyi érsek kifejtette, a szerzetesi élet megújulásának jelei biztatóak. A résztvevők elhatározták a Viata Consacrata folyóirat kiadásának folytatását, amelynek ezentúl lesz magyar nyelvű melléklete is. /Fodor György: Biztatók a szerzetesi élet megújulásának jelei. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

Április 17–18-án az MTA Miskolci Területi Bizottsága dísztermében tudományos konferenciát tartottak „Veritatem facere in caritate”, p. Kelemen Didák csodás élete és működése címmel, a szerzetes születésnek 325., pappá szentelésének 300. évfordulója alkalmából. A konferencia résztvevőit köszöntötte többek között dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Schönberger Jenő szatmárnémeti megyéspüspök, valamint Majnek Antal munkácsi megyéspüspök, majd 6 ülésszakon összesen 30 egyházi méltóság, történész, teológiai szakértő és szakíró tartott előadást p. Kelemen Didákról – köztük az aradiak számára ismert fr. Bogdan Adamczyk is. Munkáikban kitértek a székelyföldi Baksafalváról, ma Kézdialmásról indult szerzetes pályájának, rendház- és templomépítő, hittérítő, illetve betegápoló áldozatos munkájára, szolgálatának részletes ismertetésére. /Balta János: Tudományos konferencia p. Kelemen Didákról. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./

Szovátán a római katolikus templom kertjében május 4-én felavatták Márton Áron püspök mellszobrát, Bocskay Vince szobrászművész alkotását. Az avatáson részt vett dr. Jakubinyi György érsek is, aki az ünnepi szentmisét celebrálta. Beszélt kiemelkedő elődje nagyságáról. Péter Ferenc, Szováta polgármestere meggyőződése, hogy a püspök ma is munkára buzdít, összefogásra szólít. Non recuso laborem – Nem vonakodom a munkától – olvasható a szobor talapzatán Márton Áron közismert jelszava. A szobrot Sánta Csaba és csapata öntötte bronzba, a mellszoborhoz méltó talapzatot a csíkszeredai szobrász, Dóczy András készített. /N. M. K. : Márton Áron-mellszobor Szovátán. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./

Egy hónapja, hogy a kultúrház és a Hadnagy-kúria szomszédságában, Dálnok központjában új katolikus templom építésébe fogott az alig százlelkes gyülekezet. Május 9-én az ablakokig felhúzott épületben kerülhetett sor az alapkő és az alapító okiratok ünnepélyes elhelyezésére. A csernátoni egyházközség filiájának apraja-nagyja eljött az ünnepségre, amelyen a rövid szertartást a bérmaúton Háromszéken tartózkodó dr. Jakubinyi György érsek celebrálta. A mintegy száz férőhelyes templomot Molnár István tervezte. /Ferencz Csaba: Új katolikus templom épül Dálnokon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 10./

Százezrek jelenlétében kezdődött május 10-én a székelyföldi Csíksomlyón a 442. hagyományos pünkösdi búcsú. Mint minden esztendőben, az idén is keresztalják sokasága népesítette be a Csíkszereda mellett magasló két Somló-hegy közötti „nyerget”, ahol Erdélyből és a világ számos más tájáról több százezer magyar gyűlt össze. Az ünnepi szónok idén Schönberger Jenő szatmári püspök volt. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek bejelentette, hogy szeptember 13-án Csíksomlyón kezdődik a Gyulafehérvári Főegyházmegye alapításának ezredik évfordulója alkalmából szervezett ünnepségsorozat. A jubileumi év 2009. szeptember 29-én ér véget Gyulafehérváron. Schönberger Jenő szentbeszédében hangsúlyozta: a jelenlévők nem csupán a nyelvben és a hitben vannak együtt, hanem a szeretet is összetartja őket. A püspök hangsúlyozta: életünket az Isten, a haza, a család, a tisztaság, a becsület, a munka, a felelősségtudat, az áldozat és az élet szentsége kell hogy vezérelje. A tömeg az idén is „ellepte” a hegy oldalát. A hagyományoknak megfelelően az idén is részt vettek a szertartáson a szerzetes- és lovagrendek képviselői, a dísz egyenruhás hagyományőrző huszárok, az ugyancsak egyenruhás bányászok, akárcsak a keresztalják. /Százezrek vettek részt a hagyományos csíksomlyói pünkösdi búcsún. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./ Az egyházi szervezők mindent megtettek azért, hogy távol tartsák a politikát, a lap szerint mégis rányomta bélyegét a hét végén zajlott csíksomlyói búcsúra az a tény, hogy az idei pünkösd a romániai helyhatósági választási kampány kellős közepére esett. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek úgy fogalmazott: tekintettel a választási évre, a politikai esemény alól az erdélyi magyarság sem mentesül. Az érsek felszólította a jelen levő katolikus és nem katolikus egyházak híveit, éljenek keresztényi kötelességükkel, de ugyanúgy állampolgári jogaikkal is, és ki-ki belátása szerint döntse el, kire, milyen politikai szervezetre adja szavazatát. A főpap szerint az erdélyi magyarok további sorsának alakulását meghatározóan befolyásolja a politikai jelenlét. Többször is eleredt az eső Az idei búcsú különlegességének számító, magyarországi zarándokokat szállító különvonatot a gyergyószárhegyi állomáson sajtósok és politikusok csoportja is várta. A rendőrök – attól tartva, hogy valakik kövekkel dobálhatják a vonatot – arra kérték az utasokat, menet közben csukják be az ablakokat. A román többségű Maros megyei település, Gödemesterháza állomásán vízágyút vezényeltek a szerelvény érkezéséhez. Az állomásokon székely ruhás lánykák kínálták végig kürtőskaláccsal és köményespálinkával a fülkéket. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnökjelölt kampánystábjával mézespogácsákat osztogatott. /Horváth István, Lokodi Imre: Politikától nem búcsúztak. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

Római katolikus segédpüspöki hivatal építését tervezik a csíkszeredai Millennium templom mögötti területen, hogy az ideiglenes megoldás helyett saját székhelyet kapjon Tamás József segédpüspök. Darvas Kozma József, a Szent Kereszt-plébánia esperese elmondta, a kilenc évvel ezelőtt kinevezett segédpüspöknek a Szent József-kápolna papi otthonában – mely nyugdíjas papok számára készült – tudtak szállást és irodát biztosítani, mivel nem állt rendelkezésükre más ingatlan. Jakubinyi érsek óhaja volt, hogy Csíkszeredában legyen segédpüspök, aki az érsek nevében teljes jogú megbízatással bír. A segédpüspöki palota tervezői Makovecz Imre és Bogos Ernő. /Székely Zita: Székhely a segédpüspöknek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./

Május 24-én avatták Búzásbesenyő korszerűsített iskoláját. A Dósa Dániel nevét viselő tanintézmény 1976-os épülete emeletet kapott, vízzel, belső illemhelyekkel látták el, központi fűtést szereltek be. Ünnepi műsorral szerepeltek a román és magyar tagozat diákjai. Simon István polgármester elmondta, hogy korszerűsítik Kerelőszentpál község minden településének iskoláját. Ünnepi szentmisét celebrált a zsúfolásig telt templomban dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. Jakab Antal plébánosra sokan emlékeznek a faluban. Akaratában megedzették, hitében megerősítették az elszenvedett börtönévek. Márton Áron püspök, aki 1938-tól 1980-ig volt Erdély katolikusságának főpásztora, őt jelölte utódjául. Dr. Jakab Antal 1980-tól 1990-ig töltötte be a püspöki tisztséget. A tiltás éveiben is erős maradt, visszatért övéihez, velük munkálkodott a határban, a kaszálókon és az erdei munkákon. Az emlékezés a plébánia és a templom közötti halmon folytatódott, ahol a hősök emlékműve és Horváth-Kovács Szilárd Petődi-feje mellett harmadiknak ott áll Miholcsa József szobrászművész Jakab Antalt mintázó műve, amelyet a marosvásárhelyi Balogh József öntőmester és munkatársai már korábban elkészítettek, most méltó módon felavatták. Jakab Antal emberségből, magyarságból, feltétlen hitből és megalkuvás nélküli szolgálatból mutatott Márton Áron püspökhöz méltó példát. /Bölöni Domokos: Korszerű iskola, nagy példakép. Jakab Antal, a fészekrakó, papnevelő püspök. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./

Június 14-én ünnepi szentmisét celebrált dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek Marosszentgyörgyön a karmelita kolostorban. A szentmise keretében – első alkalommal Erdélyben – Valter Ilona, Anna nővér örök fogadalmat tett. A két évvel ezelőtt épült karmelita kolostor sok hívőt vonzott a fogadalomtételére. Jelenleg négy nővér él itt, valamennyien erdélyi származásúak, három közülük Pécs mellett, Magyarszéken tett örök fogadalmat. Mivel szemlélődő – és nem a szegények, elesettek megsegítésén közvetlenül fáradozó – rendről van szó, a nővérek napi 5 órát imádkozással töltenek, amit közbenjáró imádkozásnak is szoktak nevezni. A nap további részében könyvkötéssel, gyertyadíszítéssel foglalkoznak. /(mezey): Örök fogadalom a marosszentgyörgyi karmelita kolostorban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 16./

Jakubinyi György érsek július 19-én pappá szentelte Csíksomlyón a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány két fiatal tagját, Pantea Tibort és Urbán Eriket. /Laczkó Dávid Anaklét OFM: Ferences papszentelés. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 27./

El Pelé Ceferina Giménez Mallára, az egyetlen boldoggá avatott roma nemzetiségű szentre emlékeznek augusztus 1-jén mise keretében a marosvásárhelyi Hidegvölgyben. György Tibor plébános elmondta, hogy dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek jóváhagyásával a hidegvölgyi roma plébániaközösséget El Peléről nevezték el, arról a boldoggá avatott roma személyről, aki életét adta Jézus Krisztusért. El Pelét 1936. augusztus 2-án végezték ki egy katolikus pappal összebilincselve, akit védelmezni akart. II. János Pál pápa 1997-ben vértanúságáért Rómában sok ezer roma jelenlétében avatta boldoggá. A Hidegvölgyben 1964-től Léstyán Ferenc foglalkozott a romákkal, munkásságát tizennégy éven keresztül Pál atya folytatta, György Tibor pedig két éve tart szombatonként katekézist ebben a lakónegyedben. /(berekméri): A boldoggá avatott romára emlékeznek a hidegvölgyiek. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./

Augusztus 20-án, az államalapító Szent István király ünnepén szentelték fel a gyergyószentmiklósi Bucsin negyedi templomot, Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek jelenlétében. A Szent Istvánról elnevezett templom építését 2005-ben kezdték el, de a munkálatok még nem zárultak le, kialakításra vár a szentély és a templom körüli tér rendezése is. Az oltárt Polgár Botond helyi szobrászművész készítette el és szintén az ő alkotása a még készülő Szent István-szobor, amely a templom elé kerül. A Szent István-napi ünnepi megemlékezést a háromszéki „látóhegyeken” gyújtott őrtüzek tették emlékezetessé. Elsőként az Óriáspince-tetőn gyújtották meg, majd Perkőn, a Kézdialmás és Lemhény közti Szent Mihály-templom fölötti hegyen, a Lahó-hegyen, a Székely támad dombján és a Bodoki-hegység kilátóhelyén s a háromszéki hegykaréj több más helyén. /Barabás Márti: Őrtüzek és templomavató. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

Millenniumi évvel ünnepli alapításának ezredik évfordulóját a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye. A püspökség 2008 szeptembere és 2009 szeptembere között egyéves ünnepségsorozattal emlékezik arra, hogy Szent István király az általa alapított tíz püspökség egyikeként létrehozta az erdélyi püspökséget. A püspökség szervezésére 1003 után kerül sor, a befejezését 1009-re teszik. „Az előttünk álló millenniumi év jó alkalom arra, hogy tanúságot tegyünk hitünkről, egyházunkról ebben a több nemzetiséget, kultúrát és vallást felsorakoztató mai Erdélyben” – olvasható a Jakubinyi György érsek és Tamás József segédpüspök által aláírt közleményben. A millenniumi évet szeptember 13-án nyitják meg Csíksomlyón, és 2009. szeptember 29-én, Szent Mihály napján zárják a gyulafehérvári székesegyházban. A fontosabb főesperességi kerületekben is rendeznek millenniumi rendezvényeket, amelyek a főesperesség templomának a búcsúünnepe köré szerveződnek. Kolozsváron Szent Mihály napján kerül sor a kerületi rendezvényre. A millennium alkalmából az egyházmegye számos kiadványt szeretne megjelentetni. Többek között új, négynyelvű brosúra készül a gyulafehérvári székesegyházról, emellett pedig egy multimédiás DVD elkészítését tervezik. Az egyházmegye múltjáról és jelenéről szintén DVD-film készülne. Emellett folyamatban van egy millenniumi évkönyv szerkesztése. /Pap Melinda: Millenniumi év kezdődik. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./

Szeptember 4-én Kolozsváron megnyitották a budapesti katolikus Új Ember Kiadó első határon túli könyvesboltját, a könyvesbolt székhelye a Szent Mihály plébánia udvarán található, a Főtéren. Beszédet mondott Kovács Sándor kanonok, főesperes, az avatóünnepségen részt vett Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Papp Tamás, a budapesti Új Ember Kiadó igazgató-főszerkesztője. Kovács Sándor kifejtette: ha a XXI. század végén Erdély bármely magyarok lakta vidékén beszélni fognak magyarul, „az egyházainknak, iskoláinknak, számtalan nehézséget és áldozatot vállaló magyar könyvkiadónak, és az anyanyelven megjelenő sajtónak köszönhető. ” Jakubinyi György érsek felhívta a figyelmet: a katolikus, keresztény sajtó is részese az evangélizációnak, krisztusi parancsot teljesít amikor – akár a szépirodalomban, akár a tudományos szakirodalomban – a keresztény, katolikus világnézet és hit alapján mutatja be az Isten által teremtett világ szépségét. Lukács János, a kiadó kolozsvári kirendeltségének vezetője bemutatta a könyvesbolt internetes /www.ujember.ro/ „változatát”. /Köllő Katalin: Új Ember – katolikus könyvesbolt nyílt Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

Az új tanévtől egyesül a Kolozsváron működő Báthory István Elméleti Líceum és a Pázmány Péter Katolikus Gimnázium. Az új tanintézet megtartja a Báthory István Elméleti Líceum nevet, itt helyet kapnak majd mind a világi, mind a felekezeti osztályok. A líceum átveszi a katolikus gimnázium összes tanulóját és tanárát, akik közül néhányan eddig is oktattak mindkét tanintézményben. Ugyanakkor az osztályok létszáma változatlan marad, s mindegyik megőrzi eddigi entitását. Kovács Sándor római-katolikus főesperes és Tőkés Elek, a Báthory-líceum igazgatója úgy vélték: az egyesülés a katolikus oktatás minőségének javulását, és a keresztény értékek megerősödését szolgálja minden téren. Fenntartással fogadta viszont az egyesülés hírét a katolikus gimnázium igazgatója, Schuller Hajnal. „Egy éve vagyok Kolozsvárt, és ez idő alatt sikerült megismernem mindkét iskola életét. A római–katolikus egyház számára fontos, hogy az az iskola, amely jezsuita és piarista alapokra épült, folytassa ezt a szellemiséget. Ha elkülönülünk, akkor az egyházi hangulat és szellem elvész. Ezért Jakubinyi György érsek urat arra kértem, a Báthory-líceumba nevezzen ki egy iskolalelkészt, aki hetente egyszer foglalkozik a diákokkal, s lelki nevelői tevékenységet tölt be. Az iskolában létre szeretnénk hozni egy kápolnát is” – nyilatkozta Kovács Sándor főesperes. Hozzátette: a tanfelügyelőséggel kötöttek egy húsz évig érvényes szerződést, miszerint az egyház biztosítja azt, hogy az ingatlanban magyar nyelvű oktatás folyik. Ez azt jelenti, hogy a visszaszolgáltatás alatt álló ingatlan helyrehozásához, felújításához, korszerűsítéséhez állami, illetve minisztériumi támogatást kaphatnak. Schuller Hajnal, a Pázmány Péter Római–Katolikus Gimnázium igazgatónője szerint az iskolák egyesülésével megszűnhet a katolikus identitás. A Pázmány Péter Katolikus Gimnázium 1993-ban létesült, jelenleg közel száz tanulója van. A két tanintézet egyazon ingatlanban működött. /Nagy-Hintós Diana: Egyesül a kolozsvári Báthory-líceum a katolikus gimnáziummal. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

Szeptember 8-án, Kisboldogasszony napján kettős ünnepet ültek a bukaresti magyar katolikus hívek. A Szűz Máriáról elnevezett Barátok temploma, ahol Páll Antal esperes, a magyar hívek lelkipásztora szolgál, templombúcsút ünnepelt. A magyar nyelvű szentmisét dr. Jakubinyi György érsek celebrálta. A templom színültig megtelt. A katolikusok mellett szép számban református és unitárius vallásúak is jelen voltak, valamint román ajkú katolikusok, megjelent Bányai László is, a szőlőskerti református gyülekezet lelkipásztora és Füzes Oszkár, bukaresti magyar nagykövet is. A bukaresti magyar katolikus hívek nevében Bara Gyula minisztériumi tanácsos köszönte meg Jakubinyi érsek látogatását. /Árvay Zsolt: Ünnep Bukarestben. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 14./

Február 14-én, vasárnap a Pázmány Péter Római Katolikus Gimnázium néhány diákja szüleikkel együtt néma tüntetést szervezett Kolozsváron a Főtéren, a Szent Mihály-templom előtt. A jelenlevők így kívántak tiltakozni iskolájuknak a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceumba való beolvasztása ellen. Mind a tanulók, mind szüleik azt sérelmezik, hogy nem kérték ki véleményüket, és nem tájékoztatták őket előre a főesperesi szándékokról. Schuller Hajnal, a katolikus gimnázium igazgatónője elmondta: mindvégig ellenezte a beolvasztást. /Nagy-Hintós Diana: Néma tüntetés az iskolaegyesítés ellen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./ „Államosítás egyházi segédlettel?!”, „Beolvadás = lassú elolvadás”, „Jakubinyi György, Kovács Sándor, ne adjátok el iskolánkat!” – ilyen transzparensekkel vonult fel a kolozsvári Szent Mihály-templom bejáratánál a Pázmány Péter Katolikus Gimnáziumban tanuló diákok és szülők közel másfél száz fős csoportja. Bazsó-Dombi Attila görög katolikus lelkész – akinek hat gyermeke közül három tanul a Pázmány Péter Katolikus Gimnáziumban – a nemzeti és felekezeti identitást őrző és erősítő intézmények ellehetetlenítését célzó törekvések közé sorolta az iskola megszüntetését. A kolozsvári római katolikus főesperesi hivatal ezzel szemben úgy véli: a Pázmány Péter Katolikus Gimnáziumnak a Báthory István Elméleti Líceumba való beolvasztása erősíti a felekezeti oktatást. Másfelől így könnyebben hozzá lehet jutni a visszaszolgáltatás alatt álló egyházi ingatlan korszerűsítéséhez, javításához szükséges állami pénzekhez. A katolikus iskola beolvasztását kérő Kovács Sándor kolozsvári római katolikus főesperes, valamint Tőkés Elek, a Báthory-gimnázium igazgatója korábban kifejtett álláspontjához hasonlóan Kónya Zoltán főgondnok úgy vélekedett: a két iskola összevonása azért hasznos, mert így „a katolikus oktatás kiterjed az egész iskolára, és nem csak egy-két osztály fog katolikus nevelésben részesülni, hanem az egész Báthory-iskola”. A szülők és a diákok elszántak. A Báthory-gimnáziumban a szeptember 15-én kezdődő tanévnyitón is felvonulnak transzparenseikkel, és szórólapokat osztogatnak. /Benkő Levente: Fejlesztés vagy önpusztítás? = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./

Mivel 1277-ben a szászok gyújtogatása következtében az Árpád-kori iratokkal együtt elpusztult az Erdélyi Egyházmegye alapításának bullája is, évszázadokon át, egészen 1996-ig úgy szerepelt a Pápai Évkönyvben, hogy a XI. században alapították az egyházmegyét. A Rómában élő jezsuita történész, Szilas atya húsz éve derítette ki, hogy az alapítás éve 1009. Az Erdélyi Egyházmegye alapításának ezredik évfordulója alkalmából rendezett millenniumi évet szeptember 13-án ünnepi szentmisével nyitották meg Csíksomlyón. Erdély számos településéről érkeztek zarándokok Csíksomlyóra. Mit hoztak magukkal? „Ezeréves múltunkat, minden örömünket, bánatunkat, a sikereket, a kudarcot, s mindazt, ami végigkísérte vérzivataros és boldog esztendőkön keresztül főegyházmegyénket az ezer esztendő alatt" – mondotta Jakubinyi György érsek szentbeszédében. Az emlékezést Szent István királlyal kezdte, aki tíz egyházmegyét alapított. Szintén Szent István királyhoz kapcsolódik a Szűzanyának a Magyarok Nagyasszonya elnevezése is. Jakubinyi György választ adott arra a kérdésre, hogy mi a célja a millenniumi évnek: lelkigyakorlatot tartani. A legutóbbi népszámlálások ijesztő adatait említve mondta: – Ne adjátok fel a reményt! Ha visszatekintünk, az ezer éven át voltak nehezebb, sokkal rosszabb évszázadok, és a somlyói Mária mégis átsegítette népét a vészen. És ha ezer éven át vezetett minket, akkor megvan minden alapunk arra, hogy higgyük és reméljük, a következő ezer esztendőben is fogja vezetni népét. A székesegyház felújítása évek óta folyik. Ehhez a hívek anyagi segítségére is szükség van. Ezért szeptember 28–29-én a katolikus templomokban a gyulafehérvári Szent Mihály székesegyház restaurálási munkálatainak finanszírozására gyűjtenek. /Takács Éva: Lelkigyakorlat egy éven át. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./

Szeptember 15-én – először az ősi iskola történetében – elemi és általános iskolai tanulók (a Vasile Goldis Általános Iskola volt magyar tagozatának növendékei) csatlakoztak Gyulafehérváron a teológiai líceumhoz. Ezzel az „egyesítéssel” az iskola diákjainak létszáma 150 fölé emelkedett. Jakubinyi György érsek egyetértésével és támogatásával az eddig csupán óvodával és líceumi osztályokkal rendelkező tanintézmény elemi, illetve gimnáziumi tagozatokkal egészült ki. Az általános iskolások egy műemlék jellegű, teljesen felújított épületben új felszereléssel és képzett tantestülettel kezdik meg felkészülésüket. Gál László igazgató bejelentette: az iskola ettől a tanévtől I–VIII. osztályos tagozattal bővült. /Bakó Botond: Gyulafehérvár – Különleges tanévnyitó a teológiai szemináriumban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

Kolozsváron a Báthory-líceumba beolvasztott római katolikus gimnázium tanulóinak szülei nem adják fel a harcot, s az egyesítésről szóló miniszteri rendelet érvénytelenítését kívánják elérni. A főesperesi hivatal nem tudatta velünk, szülőkkel, hogy mi és miért történik, mondta az egyik szülő. Tisztségéből való felmentését egy faxon átküldött lapon közölték vele, mondta Schuller Hajnal, katolikus gimnázium igazgatónője. Jakubinyi György érsek azt mondta: nincs értelme, hogy a szülők Gyulafehérvárra jöjjenek iskola-ügyben, most már nincs mit tenni. /Nagy-Hintós Diana: Nem adják fel a harcot a szülők. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

„Iskolánk megmentése érdekében mindent megteszünk, ami az erkölcs és a szeretet keretében megtehető” – jelentette ki a kolozsvári Báthory István Gimnáziumba beolvasztott Római Katolikus Teológiai Gimnázium és a Pázmány Péter Általános Iskola tiltakozó szülői közössége nevében Bazsó-Dombi Attila. „Így akarjuk megerősíteni Kolozsváron a római katolikus felekezeti oktatást” – magyarázta Kovács Sándor kolozsvári főesperes. Kifejtette: ezzel a döntésükkel azt akarják előkészíteni, hogy amikor majd az oktatási törvényben is rögzítik a felekezeti oktatás mikéntjét, a Báthory-gimnázium azonnal visszavegye az 1948-as államosítás előtti felekezeti tanintézet-szerepét. „Nem rombolni, hanem építeni akarunk. Remélem, hogy az idő majd minket igazol” – mondta a főesperes. Schuller Hajnal, a katolikus gimnázium igazgatója szerint ez kétséges. Bár felajánlották, de nem fogadja el a felekezeti oktatásért felelős aligazgatói tisztséget a Báthory-gimnáziumban, mert ezzel a katolikus gimnázium megszűnését legitimálná. Kovács Sándor elismerte, hogy döntésükről nem tájékoztatták előzetesen Jakubinyi György érseket sem, mert mindennek, ami itt történik, ő, Kovács Sándor a felelőse. /Benkő Levente: Azonos tartalom, más forma. = Krónika (Kolozsvár), szept. 22./

Nyílt levelet írtak Jakubinyi György érseknek a kolozsvári Római Katolikus Teológiai Líceum és a Pázmány Péter Római Katolikus Általános Iskola tanulóinak szülei. Tiltakoztak amiatt, hogy a Báthory István Líceumba beolvasztották az iskolát Kovács Sándor főesperes kérésére. Az érsek elutasította a szülőkkel való találkozást, arra hivatkozva, hogy az egész ügyről utólagosan értesült, s ezen változtatni már nem tud. A szülők mégis kérik, hogy az érsek kezdeményezze az intézkedés visszavonását /Nyílt levél. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

Rég nem láttak a kolozsvári Szent Mihály-templom évszázados falai annyi hívő katolikust, mint szeptember 29-én, az Erdélyi egyházmegye (napjainkban Gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye) – millenniumát a Kincses Város főtemplomának búcsújával egybekötött ünnepi főpásztori szentmisén. A szentmisét Jakubinyi György érsek Tamás József segédpüspökkel, Dr. Marton József egyetemi professzorral, Potyó Ferenc általános érseki helynökkel és több mint 70, a főegyházmegye minden sarkából érkezett pappal együtt mutatta be. „Ne adjátok fel a reményt! Ezzel a felhívással nyitotta meg dr. Jakubinyi György érsek a millenniumi évet Csíksomlyón. A főpásztor hangsúlyozta a millenniumi jelmondat jelentőségét – „Krisztussal ezer esztendeig” –, ami arra utal, hogy így lesz az elkövetkező ezer esztendőben is. /Fodor György: Hitélet – Millenniumi főpásztori szentmise és Szent Mihály búcsú – jel és üzenet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

Szeptember 21-én Erzsébetbányán dr. Jakubinyi György érsek és Tamás József segédpüspök felszentelték az Isteni irgalmasság és Pietrelcinai Szent Pió tiszteletére épített templomot. A templom építését 2005. júniusában kezdték el. Ünneplőbe öltözött a falu, közel ezer ember fogadta a főegyházmegye főpásztorait. Az első templomot 1769-ben építették a görög katolikus hívekkel közösen, ez a templom 1814-ben leégett. Újabb próbálkozások történtek templom építésére 1872-ben, 1899-ben és 1991-ben, de mindegyik meghiúsult, és így kénytelenek voltak eddig a görögkeleti hívekkel közösen, felváltva használni a templomot. /Bányai Ferenc: Templomszentelés Erzsébetbányán. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 5./

A verespataki projekt megvalósítása katasztrofális következményekkel járna a környezetre. Vannak, akik a nyilvánosság előtt ellenzik a terv jóváhagyását, a háttérben titokban mégis a projekt megvalósításának előmozdításán fáradoznak, anyagi nyereség miatt. A lap munkatársa egy ilyen esetet mutatott be. 2002. szeptember 18-án a gyulafehérvári római katolikus érsekségen Jakubinyi György érsek, Pap Géza erdélyi református, Szabó Árpád unitárius püspök és szaktanácsosaik megbeszélést folytattak az RMGC vezetőségével. A román–kanadai vegyes vállalat vezetői megígérték, hogy a Verespatak központjában található római katolikus, református és unitárius templomokat, valamint a körülöttük lévő mintegy 43 műemlék jellegű épületet nem bontják le. A tárgyaláson a magyar egyházvezetők teljes kártalanítást kértek a helyi egyházközségek felszámolásáért. Az egész világot megdöbbentette, amikor 2003 márciusában kiderült, hogy a román ortodox egyház elvileg megegyezett az RMGC-vel arról, hogy felszámolja három szarvaspataki temetőjét, azokba többé nem temeti el az elhunyt híveket, exhumáltatja a holtakat, és valamennyit Abrudbányára költözteti. Az ortodox egyház jelentős kártérítést, amolyan „fejpénzt” is követelt minden egyes elköltöztetett halottért. A közfelháborodás nyomán az ortodoxok lefújták a tranzakciót. 2003 júliusában az RMGC képviselői azzal a szándékkal fordultak az erdélyi magyar egyházakhoz, hogy az azok által birtokolt verespataki ingatlanokat – templomokat, plébániákat és parókiákat, más egyházi tulajdonban lévő épületeket, telkeket és temetőket – megvásárolják. Az említett magyar egyházvezetők 2003. július 21-én Kolozsváron tartott értekezletükön nyilatkozatot fogalmaztak meg: továbbra is fenntartják korábbi álláspontjukat, és a jövőben is egyeztetnek „a verespataki projekttel kapcsolatos valamennyi kérdésben”. Idén verespataki lakosok közölték, tudomásukra jutott, hogy a római katolikus egyház titokban eladta a templom mellett álló egyik épületét, a harangozói házat az RMGC-nek. Az újságíró Pénzes Lórándhoz, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye sajtóreferenséhez fordult, aki közölte: a hír hamis, a katolikus egyház semmilyen ingatlant nem idegenített el Verespatakon. A verespatakiak kitartottak amellett, hogy információik pontosak, megszerezték a szóban forgó ingatlan telekkönyvi másolatát. Ebből kiderült, hogy a katolikus plébánia 2007-ben mégis eladta a RMGC-nek a házat. A verespataki plébános, Lukács Imre Róbert elmondta, pénzre volt szükségük, ezért adták el a házat, mely rossz állapotban levő lakatlan ingatlan volt. A plébános szerint az újságíró információi a katolikus ingatlan eladásáról „a Soros Alapítványtól származnak”. „Azok az emberek, akik a Soros Alapítványnál tevékenykednek, azok nem a közösségért dolgoznak, hanem a közösség ellen. Már hét éve vagyok Verespatakon, végignéztem, hogyan loccsantak az egyik táborból a másikba. Nem a falu megmaradása a céljuk, hanem az, hogy ők közben nagyon jól megéljenek. ”Jakubinyi György érsek a verespataki ingatlaneladásról, a közös püspöki nyilatkozat megsértéséről nem kívánt nyilatkozni. /Tibori Szabó Zoltán: Ki tart ki melletted, Verespatak? Egyházi kereskedelem az arany árnyékában – ingatlanokkal, lelkekkel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Az Erdélyi Római Katolikus Nőszövetségek Egysége (ERKNE) Besztercén tartotta IX. fórumát október 20–22. között, amelyen húsz nőszövetség elnöke és küldöttei, valamint tíz lelkivezető pap vett részt. A házigazda, Geréd Péter besztercei főesperes-plébános magyarul és románul üdvözölte a küldötteket. Steli Olga, az ERKNE elnöke felolvasta dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek főpásztori levelét, egyben kimentette magát – hiszen a vatikáni püspöki szinóduson kellett részt vennie. A megjelentek Cegőtelkén, Szent László király kunok és besenyők felett aratott győzelmére emelt emlékműnél részt vettek ökumenikus megemlékezésen. /Szlenka Aranka: Nőszövetségek fóruma Besztercén. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 9./

Lelkésztől szokatlan hangnemben támadta egy, a YouTube-on is látható kisfilmben az RMDSZ ellenzékét, Luther Mártont és a protestánsokat Rózsa Gáspár deményházi plébános. A magát közösségi vezetőnek nevező római katolikus pap kijelentette: aki nem szavaz a szövetségre, vasárnap majd agyonveri a templomban. Az egyházfők elítélik Rózsa magatartását. “Nem tette jól Luther, amikor 1546-ban kiállt az egyházból. Agyon kellett volna verni három püspököt és két papot, és azt mondani, hogy egyek maradunk, katolikusok maradunk” – jelentette ki a tévékamera előtt Rózsa Gáspár deményházi plébános. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek nem tudott érdemben hozzászólni az ügyhöz. A Krónika munkatársától szerzett tudomást a nyárádmenti lelkész megnyilvánulásáról, akit nem is vett védelmébe, és nem is határolódott el tőle. “Amíg nem látom a filmet, nem tudok hozzászólni. De, ha tényleg ezt mondta, amit ön most beolvasott nekem a telefonba, akkor biztos botrány lesz belőle” – nyilatkozta az érsek. “Egy ilyen embernek nincs is mit válaszolnom – szögezte le Ötvös József, az Erdélyi Református Egyházközség generális direktora. Nagy László vásárhelyi unitárius esperes reményének adott hangot, miszerint Rózsa nem az egyház, hanem kizárólag a saját álláspontját hozta nyilvánosságra. Rózsa lealacsonyítóan beszélt Markó Béla ellenjelöltjéről, Kincses Elődről is, akit nem tart embernek, és teljesen esélytelennek vél. A felvételen a pap feltette a kérdést a jelen levő Markó Béla szövetségi elnöknek és népes kampánystábjának: “Gyerekek, miért vagytok úgy beszarva?” A felvételen addig többször felnevető Markó Béla is megszólalt, mondván, hogy “ha a választókat is így fogja bátorítani, mint minket, akkor nem lesz gond”. A Mediafax hírügynökségnek az esetet firtató kérdésére válaszolva Markó kifejtette: “Mi nem veszünk részt negatív kampányban, bár megpróbálnak belerángatni. Az RMDSZ nem használ ilyen módszereket”. Az RMDSZ-elnök ellenjelöltje, Kincses Előd elkeserítőnek tartja, hogy a római katolikus egyház egyik papja városszéli hangnemben ostorozza a politikailag és felekezetileg máshová tartozókat. /Szucher Ervin: Kampányoló plébános. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./ Minderről a Népújság úgy számolt be, hogy nem közölte, mit mondott a plébános. – Dr. Kincses Előd független szenátorjelölt szerint "elfogadhatatlan kampányfogásokat" rögzít az a videofelvétel, melyet a jelölt sajtótájékoztatója keretében vetítettek le. A filmrészlet a deményházi római katolikus plébánián készült, és a helyi plébános látható rajta az RMDSZ parlamenti jelöltjei társaságában, amint arról biztosítja a szövetség politikusait, hogy a helyi választók rájuk fognak szavazni. Kincses kifejtette, hogy szerinte az RMDSZ és Markó Béla mocskosan kampányolnak ellene. /(benedek): "Leleplező" filmfelvétellel támadja az RMDSZ-t Kincses Előd. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 27./