Bognár Levente, Arad alpolgármestere minden alkalmat megragad, hogy felhívja a figyelmet a belváros történelmi épületeinek megmentésére, legtöbbször eredménytelenül. Falca polgármester inkább új pláza építéséről szónokol. Érhető az elutasítás, hiszen a belvárosi régi épületek mind magyarok. Omoljanak csak össze, akkor mondják majd a magyarok, hogy itt jártak és hagytak is valami értéket. Az önkormányzatban az RMDSZ-t kivéve egyedül a független Edeleni Kálmán szokta felemelni hangját, ha újabb régi épületet tüntet el a bulldózer. A rendszerváltás óta egyetlen belvárosi épületet sem újítottak fel a mindenkori városvezetők. /Irházi János: Hétfőzet. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 9./

A kisebbségi törvény elfogadására a román parlamentben nincs akarat, állapította meg Király András képviselő. Úgy látja, hogy a nyugdíjtörvényt elfogadják, januártól életbe lép. Szerinte van esély új magyar miniszterelnök-helyettesre azután, hogy Markó Béla lemondott erről a posztról. Király András szerint a két tábornak össze kellene fogni, Tőkés László püspöknek is többet érne a közös lista, mint az egyénileg megszerzett cím. A képviselő kifejtette, hogy az RMDSZ-nek nincs jó sajtója. Irházi János újságíró közbevetette, van olyan országos újság, amely az RMDSZ-szel kezdődik és végződik. Király András elismerte, a népszavazást követően az RMDSZ részéről hiányzott az önkritikai hang. /Irházi János: “Már egy tartózkodással bevonulhattunk volna a történelembe” Király szívesen látna egy közös EP-listát Tőkés Lászlóval. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 12./

A napokban Király András parlamenti képviselővel Irházi János készített interjút, ehhez fűzte megjegyzéseit a cikkíró. “Amióta Markó Béla megkapta a kormányfő-helyettesi tisztséget, számtalan kérdést oldottunk meg, főleg oktatás, kultúra, művelődés terén. ” Markó Béla felügyelete alatt benyújtott a kormány egy új oktatási törvénytervezetet, amely a magyar oktatásra nézve az eddiginél is hátrányosabb. A romániai magyarság közművelődésére kiutalt pénzt a Markó Béla vezette Communitas Alapítvány kuratóriumai elsődlegesen az RMDSZ céljaira és klientúrájának utalják ki, állapította meg Nagy István. “Nagy Zsolt közismert, népszerű, hisz 23 éves kora óta az RMDSZ ügyvezetésén dolgozott. ” Valójában Tőkés Lászlóval ellentétben Nagy Zsoltról alig tudnak az emberek. “A népszavazást követően az RMDSZ részéről hiányzott az önkritikai hang. ” Mikor volt? /Nagy István: Csak ültem és ámultam. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 17./

Botrányosnak nevezhető, amit az aradi önkormányzat művel báró Neuman Ferenccel és emlékével. Miközben jogosan szeretnék az építtetőről elnevezni a jelenlegi UTA-stadiont, átkeresztelik, ez nem tudatlanságot rejt. A demokrata párti Ionel Costin által előterjesztett határozattervezet szerint az UTA-stadiont a közeljövőben “Stadionul Municipal UTA – Francisc von Neumann” névre fogják átkeresztelni. Az indoklásban hosszasan ecsetelte Neuman érdemeit, de arra nem ad magyarázatot, hogy miért biggyesztették Neuman neve – egy “n-nel” kell írni! – elé a von-t, ami német nemességet jelentene. Végvári Neuman Ferenc soha nem viselte a von-t, élete végéig a báró megszólítás járt neki. Az a cél, hogy Neuman Ferenc eredeti magyar származását eltussolják, és németesítsék a nevét. Remélhetőleg az RMDSZ még idejében lép és módosíttatja a nevet. /Irházi János: A báró forog a sírjában. Costin német nemest faragott Neuman Ferencből. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 11./

Az Aradi Napok rendezvénysorozatban idén sincs hivatalos magyar program. Irházi János már három évvel ezelőtt eldöntötte, hogy ezt minden ilyen alkalommal szóvá teszi, most is ezt tehette. Ott ülnek hárman az önkormányzatban, van egy magyar alpolgármester Aradon, nem is beszélve a kultúrára, művelődésre “szakosodott” civilszervezetekről. A rendezvénysorozatot a mi adóinkból (is) finanszírozzák, tehát a választott RMDSZ-es tisztségviselők „kérhetnek nekünk is egy vékony szeletet belőle”. Tavaly, a cikkíró a hasonló hangnemű írása után Király András képviselő felhívta őt, és megígérte, a jövőben változtatnak a helyzeten. – Ez nem történt meg. /Irházi János: Hétfőzet. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 13./

Basescu államfő székelyföldi látogatása kapcsán sokan azt akarják elhitetni, hogy kijelentéseivel az államfő megosztotta az erdélyi magyarságot. Nem akarják észrevenni, hogy a megosztottság bő egy évtizede látható. Érthetetlen, miért horkantak fel oly sokan, amiért ismét lekomázott Szász Jenővel? Az RMDSZ-szel épp eleget parolázott eddig is Bukarestben. Az erdélyi magyarság az RMDSZ életének talán első két-három évében mutatkozott egységesnek, azóta a különböző irányvonalak, platformok, szárnyak közötti repedés évről évre szélesedett. S ma már akkora rések tátonganak a különböző civil szerveződések és maga a szövetség között, hogy az egyetlen ernyő alá való begyömöszölésben kevesen hisznek. Nem Basescu tehet róla, hogy az erdélyi, az egész romániai magyar érdekképviselet mára cserepeire hullott, írta Irházi János, a lap munkatársa. /Irházi János: Hétfőzet. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 20./

Valamikor azt írta Száraz György: ha egy népnek nincs történelme, akkor szerez magának, elveszi a más(ok)ét. Ez jutott eszébe Irházi János újságírónak, amikor Aradon a bográcsfesztiválon a polgármesteri hivatal azt állította, hogy a bográcsos ősi román étel lenne. Érthetetlen, hogy a románok miért szégyellik a puliszkát. Igyekeznek tűzzel-vassal elhessegetni magukról a puliszkaevő nemzet bélyegét. /Irházi János: Hétfőzet. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 27./

Az aradi magyar oktatásban dolgozók tudják csak igazán, milyen “manőverek” szükségesek ahhoz, hogy megmaradjon egy-egy magyar osztály. Idén nagyobb számú összevont osztály lesz, mint tavaly – tájékoztatott Pellegrini Miklós Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes. Arad megyében Nagyiratoson a legkényesebb a helyzet, ahol már tavaly is létszám alatti osztályok indítását kellett kérni a minisztériumtól. Idén Nagyiratoson az V–VIII. -ban összesen 27 tanuló várja az évkezdést, képtelenség őket négy különálló osztályba sorolni, ezért biztosan összevonás lesz. Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportban a két szakosztály feltöltése jelenti a legnagyobb gondot. Pécskán elérkezett a demográfiai hullámvölgy. Tavaly 16 elsősük volt, idén csak tízen kezdik meg tanulmányaikat. Jövőre ismét legalább 16 gyermekre számítanak. Az V–VIII. osztályok is rendben vannak Pécskán. Arad megyében a beiskolázási adatok a magyar tagozaton: I–IV. V–VIII. IX. –XII. Szakisk. oszt. –diák oszt. –diák oszt. -diák oszt. –diák 2005–2006 65–877 55–763 18–407 6–129 2006–2007 61–841 54–731 16–352 7–142 2007–2008(terv) 62–845 50–740 14–335 6–162 Arad megyében, Nagyiratoshoz hasonlóan késhegyen táncol Majláthfalva is, ahol csak hét ötödikesre számítanak, miközben a VI–VII–VIII. osztályok nagyjából összeálltak. Az I–IV. -ben biztosan összevont osztályok indulnak szeptemberben. Kisperegen az I–IV. és az V–VIII. -ban két-két összevont osztállyal tudják most is megoldani a kérdést. Kisiratoson, Simonyifalván meglesz a szükséges létszám, viszont izgulni kell még Borosjenőért, hogy sikerüljön magyar óvodás csoportot indítani. A fenti statisztikából egyértelműen kiderül, hogy az iskolák a legtöbb magyar gyereket a IX., elméleti osztályokban veszítik el. Ugyanakkor egyértelmű, hogy az V–VIII. között a legnehezebb talpon tartani az önálló magyar oktatást. Amíg tavaly 54 osztályban 731 gyerek tanult, idén már csak 50 osztályra számítanak és 740 gyerekre, vagyis emelkedik az osztály-összevonások száma. /Irházi János: Magyar osztályok száma. Arad. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./

Amíg folytak a tárgyalások a közös EP-lista felállításáról, a politikusok azt nyilatkozták, hogy kilencven százalékban megegyeztek,Tőkés László királyhágómelléki református püspök a vele készült beszélgetésben kifejtette, ez az információ nem felelt meg a valóságnak, közelről sem lehetett szó kilencven százalékos megegyezésről beszélni. A szándéknyilatkozatok szintjén viszonylagos jó eredmény mutatkozott, mert az olyan kérdésekben, hogy támogatjuk az autonómiát, többszintű autonómiára lenne szükség, vagy hogy a magyar oktatás fejlesztése szívügyünk, ezekben a kérdésekben egyetértettek. Az RMDSZ olyan tárgyalási taktikát alkalmazott, amelynek ilyen pozitív volt a végkicsengése, azonban az ördög mindig a részletekben keresendő. Amikor eljutottak a cselekvési tervekhez, „például, mit kell a gyakorlatban tenni az autonómiáért, vagy amikor arról volt szó, hogy szeptember végére készüljön el egy törvénytervezet a magyar karok felállítására a Babes–Bolyain, Marosvásárhelyen az orvosin és készüljön el februárig az önálló magyar egyetemre vonatkozó törvénytervezet, miként állapodjunk meg a közösségi pénzek elosztása tekintetében, akkor szinte minden esetben” megrekedtek a szándék szintjén. Ezzel tévesztették meg a közvéleményt: az RMDSZ mindenben egyetért. Tőkés László elmondta, hogy joviális viszonyban van Markó Bélával. Amikor Markó tanügyi kérdésekkel megbízott miniszterelnök-helyettes lett, az egyetem és az iskolák ügyében többször is megkereste őt a püspök. Markó mindig megígérte, hogy a törvényeknek megfelelően támogatást nyújt. Azonban a mai napig megoldatlanok azok a kérdések, amelyek miatt, amíg betöltötte ezt a tisztségét, hozzá fordultak. Az újságíró megjegyezte, óriási hátrányban lesz Frundáékkal szemben, hisz a Tőkés László által képviselt jobboldali ellenzék szervezetileg sehol nincs a települések elsöprő hányadában. A püspök rámutatott, nem annyira a kampány tölti el aggodalommal, hanem a csalás lehetősége. A parlamentben RMDSZ is leszavazta a Toró T. Tibor képviselő által is benyújtott törvényjavaslatot, amely előírta volna, hogy az EP-választások alkalmával a független jelöltek is megfigyelőket küldhessenek a szavazókörzetekbe. Amennyiben nem tudják biztosítani a kellő megfigyelői jelenlétet, akkor az egyoldalúan RMDSZ-képviseletű körzetekben teljesen reménytelenné válik a helyzetük. 2004-ben nyílt titok volt, hogy mennyi csalás történt: Székelyföldön Adrian Nastasét hozták ki győztesnek. A püspök megjegyezte, „Frunda nevéhez kapcsolódik az RMDSZ neptuni válsága, attól datálódik a szövetség eredeti elképzeléseitől, útjától, céljaitól való programszerű letérése. Egy komoly demokráciában Frunda már nem is lehetne politikus Tokayval és Borbély Lászlóval egyetemben. Mert mandátum nélkül folytattak titkos tárgyalásokat, és ezt maga az RMDSZ képviselő tanácsa ítélte el, nem az én véleményem. ” /Irházi János: “Amit mondok, azt igyekszem megcselekedni” = Nyugati Jelen (Arad), szept. 18./

Frunda György szenátor, az RMDSZ EP-választási listavezetője emlékeztetett, már tavasszal felajánlotta neki az RMDSZ a jelölést, de akkor elutasította, mondván, fontos, hogy az Európai Tanácsban maradjon, ahol 14 éve dolgozik, kiépített egy kapcsolatrendszert, alelnöke az Európai Néppártnak, a külügyi bizottságnak, rendszeresen ír ajánlásokat. Amikor azonban Tőkés László püspök elutasította a közös lista lehetőségét, úgy látta, indulnia kell. A romániai magyarságnak ott kell lennie Brüsszelben. Frunda szerint azért nem sikerült a megegyezés, mert a Magyar Polgári Szövetség most elég erősnek érzik magát, hogy ütni tudjon az RMDSZ-en. Másfél év alatt, a következő, 2009-es EP-választásokig, függetlenként mit csinálhat Tőkés László az Európai Parlamentben? Még a működési mechanizmusokat sem látja át, jegyezte meg Frunda. Oda szakemberek, jogászok kellenek. Sógor Csaba második helyével „intettek” az egyházak fele, hogy az egyházi kérdést is képviselik. Frunda szerint nem Sógor Csabával akarták ellensúlyozni a Tőkés László képviselte egyházi hatalmat. Az autonómia követelést Brüsszelben meg sem hallgatják. Frunda tudja, hogy személyes szálak fűzik Tőkés Lászlót Orbán Viktorhoz. Frunda szerint ez elfogadhatatlan, mert az Európai Néppártnak vannak alapelvei, s az egyik pontosan a kölcsönös támogatás. A mindenkori magyar kormánynak kötelessége a határokon túli magyarok politikáját támogatni úgy, hogy rábízza az ottani szervezetekre a döntést. Frunda kijelentette, nem kérik „az MSZP támogatását, nem is avattuk őket bele. Mi a Fidesz és az MDF támogatására számítunk. Velük vagyunk egy politikai családban, és erkölcsre építve tőlük várjuk el a támogatást. ” /Irházi János: “Nem lesz támadás senki ellen”. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./

Az egyik fő prioritásunk most az EP-választás, a másik pedig a költségvetés – mondta október 5-én Aradon Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök. Markó úgy vélte, rendkívül fontos, az RMDSZ is ott legyen Brüsszelben. /Irházi János: Markó Béla Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./

Nagyszebenben a magyar–román közös kormányülésen bájvigyorogtak a kormányfők. Igazából csak olyan kérdésekben született megállapodás, amelyeket a magyar és román megyei önkormányzatok már régen megbeszéltek egymás között a tényleg működő kishatár menti haveri forgalomban. Magyarország akkor nyitotta meg Erdély előtt is a munkapiacát, amikor már a fene sem akar odamenni dolgozni. Budapest–Bukarest gyorsvasút? Egy évtizede ígérik, a románokat nem érdekli a budapesti vonal, nekik Szófia, Isztambul meg Kisinyov látszik a célkeresztben. Gyurcsány a két ország történelmi-területi összeolvadását jósolta. Ettől aztán a románok termopán ablakain elrepedt a hőmérő. /Irházi János: Hétfőzet. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 19./

A román nyelven megjelent Pécska-monográfiáról vallott három szerző, Cimpan Ferenc, Moldován János és Nagy István – az utóbbi többek között szerkesztett, tördelt. Ilyen egységes Pécska-monográfia még nem készült. Eddig két könyv jelent meg a településről, az első Kovách Géza Fejezetek Pécska nagyközség múltjáról (1995), a második pedig Nagyhalmágyi Sándor Magyarpécska múltjáról (1999), ugyanakkor létezik még kézirat formájában egy monográfia, amelyet Petre Uglis de la Pecica írt. A munkára felkért szerzők szinte a nulláról indultak el kutatásaikban. Szakmailag a monográfia legerősebb fejezetei kétségkívül a Kurunczi István, Tóth József, Ovidiu Cardos, Szabó András, Florin Rogojan készítette földrajzi-geológiai rész, Moldován János faunáról írt fejezete, Nagy István oktatási fejezete, a Doru Ioan Petescu és Alin Sfat írta folklór-művelődés-kultúra rész vagy Cimpan Ferenc gazdasági fejezete. A gazdasági részt író Cimpan Ferenc az aradi levéltárban kutakodott hetekig. Az ötven hektár fölötti tulajdonosok névsora, akiket deportáltak, még mindig titkosított anyag a levéltárban. Ott állt az őr és figyelt, nehogy belelapozzon a titkosított iratokba. – Moldován János közel fél évszázada dolgozik Pécska faunája adatainak gyűjtésén. /Irházi János: A Pécska-monográfia kulisszatitkaiból. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 10./

Tőkés László a mai napig nem tagja egyetlen bizottságnak sem, a néppárti frakció pedig egyelőre hallani sem akar róla. Irházi János újságíró szerint az erdélyi autonómiára a Fidesz sem fogékony. A püspöknek az egy hónapos ausztráliai egyházi turné helyett inkább Brüsszelben kellett volna forgolódnia. Mennyire erős a Fidesz az Európai Néppártban, ha néhány román képviselő eléri Tőkés kiszorítását? /Hétfőzet Irházi János módra. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 21./

Január 18-án Battonyán tíz település /Battonya, Dombegyház, Kisiratos, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Nagyiratos, Nagykamarás, Nagypereg, Pécska, Szemlak/ megalakította a Maros Kistérséget. Rengeteg bürokratikus akadályt kellett legyőzniük a román külügyminisztériumban, a helyi önkormányzatokban. A tíz település ezzel megtette az első lépést a jogi személyiség megszerzéséhez, amellyel azután közösen pályázhatnak uniós pénzalapokra. A Maros Kistérség bejegyzésére hamarosan sor kerül, a két székhely Battonyán és Pécskán lesz, céljai között van az infrastrukturális fejlesztés és a gazdasági együttműködés. /Irházi János: Történelmi nap Battonyán. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 21./

Az egy főre eső GDP 22 százalékkal nőtt Romániában az elmúlt évben, s a 2006-os 4500 euróról 5500 euróra nőtt az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint. A jelentős növekedés ellenére Románia még a sor végén van az egy főre eső bruttó hazai össztermék alapján kialakított EU-szintű listán. Az Eurostat előrejelzései szerint idén Romániában az egy főre jutó GDP értéke 5900 euró lesz, ami a 2007-es szinthez képest 7,2 százalékos növekedést jelentene. 2007-ben Románia az EU 17. legnagyobb gazdasága volt 118 milliárd eurós GDP-vel. Ezen a listán Csehország mögött áll, ahol a GDP tavaly 126 milliárd euró volt. Románia után következik Magyarország 102 milliárd eurós bruttó hazai össztermékkel. 2006-ban hagyta el először Románia Magyarországot a bruttó hazai összterméket illetően, annak ellenére, hogy az egy magyar állampolgárra eső GDP a romániai mennyiség kétszerese. /Irházi János: Gazdaság – számokban. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./

Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke február 9-re összehívta a választmányt. Az ülésen Cseke Attila államtitkár sikerként könyvelte az a tavaly novemberi EP-választásokat, majd elmondta az RMDSZ bármely magyar településen fel tud mutatni eredményeket. Cseke a frissen bejegyezett Magyar Polgári Párttal kapcsolatban leszögezte, „az RMDSZ-nek nem kell vele foglalkoznia”. /Irházi János: Választmányi ülés az RMDSZ-nél. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 11./

Huszonnyolcadik esztendejét kezdte meg idén Arad megye legismertebb és legnagyobb táncegyüttese, a pécskai Búzavirág. Süli Erzsébet csoportvezető elmondta, hogy a nagycsoportban hat pár, a középsőben tizenhárom dolgozik, és foglalkoznak tizenkét kicsivel is. A szülők készíttetik a ruhákat. Makra András táncoktató hat éve Szegedről, általában hétvégeken jön próbálni Pécskára. A Búzavirág egyik legnagyobb gondja a próbaterem kérdése. A Zágoni iskola egyik termében próbálnak, ahol „katasztrofális a padozat”. A zenei kíséret is megoldatlan, jelenleg egy mp3-as lejátszóval dolgoznak. Erre az esztendőre hat-hét pécskai fellépést és négy-öt kiszállást terveznek. Nagy István, a Búzavirág Egyesület vezetője beszámolt arról, hogy a helyi önkormányzat 2008-ban az évadzárót, egy tánctábort és a tánccsoportok találkozóját fogja finanszírozni, idén először négyezer lejjel hozzájárulnak az oktató honoráriumához is. Eddig csak a román csoport oktatói munkáját támogatták. /Irházi János: Búzavirág-tervek 2008-ra. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 12./

Arad városi önkormányzat elmúlt közel négy évének történetében példa nélküli, botrányos javaslatot tett az ex-szociáldemokrata, jelenleg független-ellenzéki Rodica Borza tanácsos: az aradi magyar közösség kulturális tevékenységeire szánt teljes pénzt vegyék el, és abból fizessék az ingyenes villamosbérleteket. Borza vitába keveredett a pénzügyi osztály vezetőjével is, mert azt állította, a magyarok 700 milliárd régi lejt kapnának idén, miközben, a valóságban csak 70 ezer új lejből gazdálkodhatnak. Ami 700 millió régi lejnek felel meg. Tiberiu Dekany alpolgármester figyelmeztetett, hogy 700 milliárd adókból nem gyűlik be egy évben. Végül Borza tervezetét leszavazták, a költségvetés átment a plénumon. /Irházi János: Megszavazták Arad költségvetését. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./

Ismét összeült Aradon a két megye vegyes bizottsága, újabb lehetőségek nyíltak közös célok megvalósításához. Az egyik a Kecskemét-Békéscsaba-Gyula gyorsforgalmi út (M44) teljes korszerűsítésének terve, ezt ugyanis össze lehetne kötni az Arad-Nagyvárad gyorsforgalmi úttal, amelynek felújítása Romániában prioritás. Megegyeztek, hogy kérni fogják, az ügy kerüljön a hamarosan ismét megszervezendő magyar-román kormányülés napirendjére. Más, határon átnyúló tervek is napirendre kerültek. Az ülésen a két elnök mellett részt vett többek között Lezsák Sándor országgyűlési képviselő, Felföldi Zoltán az M44-es felújításának biztosa, Hanó Miklós, Békéscsaba alpolgármestere és Búza Gábor az aradi tanács alelnöke is. /Irházi János: Arad-Békés Vegyes Bizottság. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 14./

Február 14-én Aradon az RMDSZ székházában Király András képviselő, megyei elnök, Tóth Csaba ügyvezető elnök és Bognár Levente alpolgármester ismertette a szövetség stratégiáját a helyhatósági választásokra. – Mivel az RMDSZ nem politikai párt, belső választásokon dől el, kik lesznek a jelöltjeink – mondta Király. Várják a jelölteket a civil szféra vagy az egyházi személyek köréből is. Egyetlen feltétel, hogy az illető az RMDSZ tagja legyen. Király András leszögezte, nem állítanak közös listát a Magyar Polgári Párttal, de nem is zárkóznak el a velük való tárgyalásoktól. Urnás előválasztás csak két településen, Kisiratoson és Nagyperegen (illetve Kisperegen) lesz. /Irházi János: Választási stratégia ismertetője az RMDSZ-nél. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 15./

Még alá sem írták az Arad-Pécs közötti testvérvárosi szerződést, az aradi polgármesteri hivatal és az önkormányzat máris hibát vétett. Nem volt elég, hogy minden előkészítő okmány hamarabb született meg Pécsen, az aradiak két hónapos késéssel, februárban szavazták meg a dokumentumot, „Pécs megyei jogú város” helyett annyit írtak, hogy „Pécs városa”. A pécsiek azonnal, írásban kérték a kiigazítást. Ebben a módosított változatban is, az aradiak kitartóan „Pecs”-nek titulálták a magyar várost. /Irházi János: Pécs kiigazítást kért. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 27./

Búza Gábor, az Arad megyei önkormányzat alelnöke elutasította Duka Attila tanácsos módosító indítványát, hogy az Aradi Magyar Napokra szánt 30 ezer lejes támogatásból vegyenek el 15 ezret a román nemzeti ünnep számára. Búza azzal vágott vissza Dukának, hogy miért pont a magyaroktól kell elvenni a 15 ezer lejt, miközben az önkormányzat által finanszírozott 47 program közül csak ez az egy magyar vonatkozású. S ha figyelembe vesszük a magyarság részarányát a megyében, akkor nem nevezhető túlzásnak a 30 ezer lej. „Szégyen, tanácsos úr!”– zárta be mondókáját Búza. Dukán kívül senki nem akarta elvenni az aradi magyarságnak szánt pénz felét. /Irházi János: Duka felezte volna az aradi magyarok pénzét. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 1./

Vásárol-e még az átlagember szépirodalmat, szakkönyvet, s ha igen, hol, mennyit költ évente betűre? Ezekre a kérdésekre kerestek választ a riportban. Amikor 1991-ben megnyitották Aradon a Tulipán könyvesboltot, az emberek sorban álltak, emlékezett vissza Ujj János. A rendszerváltást követően a magyarság ki volt éhezve a könyvekre. A hatalmas infláció mindent megváltoztatott. Az aradi Tulipán tapasztalata szerint egy, a középgenerációból, idősebbekből álló törzsvásárlói kör mindig megmaradt. A ponyvairodalom hatására a sláger most Danielle Steel, Harry Potter vagy a magyar Leslie L. Lawrence, de rendszeres vásárlói vannak a szerelmes füzeteknek, sorozatoknak is. A diákok szinte kizárólag a kötelező házi olvasmányokért jönnek. Nyáron, amikor hazajönnek látogatóba az elszármazott aradiak, akkor mindent megvesznek, ami a várossal kapcsolatos. A Tulipánon kívül Aradon magyar könyv csak a Jelen Ház boltjában és a Selgros hipermarketben kapható. Az Arad Megyei Könyvtár minden évben kap keretet magyar könyvek vásárlására. A könyvtárba 2007-ben 6508 olvasó iratkozott be, ebből több mint hét százalék volt magyar. Temesvár legnagyobb könyvesboltja, a Mihai Eminescu mindig forgalmazott magyar könyveket. Ma is van magyar olvasnivaló a boltban, de visszaszorultak a könyvesbolt hátsó részébe. A magyar könyveket a német és az angol nyelvű kötetekkel egy szekrényben tartják. Az egyetlen temesvári magyar könyvesbolt a Mária téri Libris. Kizárólag a magyar könyvek eladásából nem élne meg a bolt. A forgalmunknak mintegy 40%-át jelentik a könyvek, a többi hangkazetta, CD, DVD, de kozmetikumokat és mosószert is árusítanak, tájékoztatott Makkai Zoltán. Az erdélyi magyar szerzők listáját Wass Albert vezeti. A magyar és a külföldi klasszikusokra mindig van igény. Helyi írók, költők, helytörténészek munkái iránt is van érdeklődés. A Temes Megyei Könyvtárban a magyar könyvek iránt az érdeklődés igen csekély. A könyvállomány elavult, zömmel az 1950–1989-es időszakban Romániában kiadott magyar könyvekből áll. 2004-ben a könyvtár vezetősége úgy döntött, hogy a magyar könyvek egy részét átadja Temes megyei magyarlakta településeken működő kölcsönkönyvtáraknak, hátha ott több hasznukat veszik. Csőke Ildikó, a Temes Megyei Könyvtár dokumentációs részlegének könyvtárosa arról számolt be, hogy nagy mennyiségű, 1800–1950 között kiadott régi magyar könyv birtokában vannak. Ezek között számos értékes kötet, könyvritkaság is van. Igen keresettek dr. Borovszky Samu híres monográfiái, elsősorban a Temesvárról, illetve Temes és Torontál vármegyékről szóló kötetek, a régi, 1918 előtt kiadott statisztikai évkönyvek. A Temes Megyei Könyvtárban a régi könyvek és újságok több mint háromnegyed része hozzáférhetetlen, egy rónáci iskolában vannak felhalmozva, dobozokban, egymás hegyén-hátán. Hunyad megyében, Déván kiszorultak a könyvesboltok a város központjából. Néhány cég a külvárosba menekült és kifestő könyveket meg szótárakat árul, a nagyobbak a bevásárlóközpontokban találhatók. Déva esete nem egyedi. Kósa R. Géza, az Erdélyi Magyar Könyvklub (EMK) megbízott igazgatója szerint a jelenség egész Erdélyre (Romániára) jellemző. Az EMK-nak, a legnagyobb és legismertebb erdélyi magyar könyvforgalmazónak ebben a régióban összesen egy partnerkönyvesboltja van, az aradi Tulipán. Fehér és Hunyad megyében már állandó könyvterjesztőjük sincs. Az EMK indította be a postai, sőt ma már online könyvrendelést. Az évek folyamán 2683 személy vált a könyvklub tagjává az öt megyében. Legtöbben Arad megyében, ahol jelenleg 1112 klubtagot tartanak számon. Temes és Fehér megyében már csak fele ennyit, Hunyad megyében 336 tagot, Krassó-Szörényben pedig összesen 21 személy rendelt magyar könyvet az utóbbi években. A Hunyad Megyei Könyvtár magyar részlegén 400-450-re tehető évente a magyar olvasók száma – jelezte László Anna könyvtáros. Új, azaz 1990 után kiadott magyar könyv összesen száz darab található a Hunyad Megyei Könyvtár dévai fiókjának állományában. Legutóbb 2005-ben sikerült néhány új kiadású szépirodalmi kötetet, valamint a Magyar Irodalom és Nyelv Nagylexikonát megvásároltatni a könyvtár vezetőségével. A magyar könyvek számát ezenkívül néhány hazai és anyaországi adomány gyarapította. Legalább 500 magyar könyv került az utóbbi egy-két évben a megyei könyvtár polcaira a helybeli idős emberek adományaiból. Fehér megyében, Gyulafehérváron a városközpontban nincs könyvüzlet, fenn a várban is a Humanitas egyedül árválkodik, ajtaján vastag betűk hirdetik, hogy zárva van. Nagyenyeden sem különb a helyzet, egyedül a Tulipán bolt forgalmazott anyanyelvű könyveket, de nem nagy választékban. Akadt két bátor vállalkozó Nagyenyeden, mindketten kollégiumi tanárok, Fodor Katalin és Lőrincz Ildikó, akik két évvel ezelőtt nyitották meg könyvesboltjukat. A vevők kedvük szerint válogathatnak szépirodalmi, egészségügyi, tudományos vagy szakkönyvek között. Az enyedi felnőttek kedvenc írói közé tartoznak Wass Albert, Márai Sándor, Vámos Miklós, de előszeretettel olvassák Reményik verseit is. A megyei és a városi könyvtárakban elenyésző a magyar könyvek száma. /Irházi János, Pataki Zoltán, Gáspár-Barra Réka, Szakács Bálint: Könyvvásárlási szokások. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 1./

Arad megyében már másfél hónapja folyik a személyi nyilvántartó hivatal által kezdeményezett, és Phare-alapokból finanszírozott program, amelynek lényege, hogy személyi iratokhoz juttassák a roma lakosságot. A tervek szerint legalább kétezer, eddig személyi igazolvány, születési bizonyítvány nélkül élő cigányt szeretnének nyilvántartásba venni. /Irházi János: Kétezer személyi cigányoknak. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 3./

Ki mennyire elégedett az iskolai vallásoktatással, erre keresték a választ a riportban. Arad megyében különösebb gondok, panaszok nincsenek a vallásoktatásra, legalábbis hozzánk nem érkeztek el – mondta Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes. Szerinte nem fogadható el, hogy a vallásoktatás tantárgyszerűen folyik. A megye magyar nyelven (is) oktató iskoláiban a diákok általában református, katolikus vagy evangélikus vallási nevelésben részesülnek, attól függően, hogy az illető településen milyen felekezet erősebb, melyiknek van több híve. Az aradi magyar baptisták még nem próbálkoztak hitoktatással az iskolákban. A szórványban más a helyzet. Erre jellemzőbb példa Borossebes, ahol évtizedekkel ezelőtt sokkal erősebb, nagyobb létszámú katolikus és református közösség élt, mára viszont szinte teljesen elfogytak a hívek. A borossebesi magyar gyerekek ma már kénytelenek román iskolába járni, így a vallásoktatás kérdése is megpecsételődött. Sajgó Katalin egy ideig még az iskolában tartotta egy szűk csoportnak a vallásórákat, ma viszont már saját otthonában gyűlnek össze a megmaradt katolikus vallású diákok. A reformátusoknál rosszabb a helyzet. Balla Sándor lelkész elmondta, felkereste a három református gyermek szüleit, hogy az iskolában, vagy nála, a parókián szívesen oktatná őket, de a szülők elzárkóztak, mondván, hogy nem engedik egyedül el csemetéiket. Inkább ortodox vallásórára járnak. Temes megyében kiemelten vallásos nevelést biztosít a Gerhardinum Római Katolikus Líceum, a megye valamennyi iskolájában folyik hitoktatás. Valamennyi felekezethez tartozó gyereknek van rá lehetősége, hogy az iskolában vagy a templomban, anyanyelvén vallásos nevelésben részesüljön. Temes megyében a katolikus hitoktatás hét nyelven folyik: magyarul, németül, románul, horvátul, bolgárul, szlovákul és csehül is. Fazakas Csaba református esperes elmondta: megyeszerte minden református felekezethez tartozó gyereknek biztosítják a lehetőséget, hogy anyanyelvén részesüljön vallásos nevelésben. A vallásoktatás kérdése Fehér megyében a magyar nyelvű iskolákban, nem szült vitákat. Magyarlapádon iskolában a gyerekek egytől egyig reformátusok. Hunyad megyében akad néhány olyan gond, ami sokakat érint, de kevesen beszélnek róla nyíltan. A szórványközösségekben a szülők nyíltan nem vállalják, hogy ellenszegüljenek az iskolai vallásoktatásnak. Jelenleg a többségi, ortodox vallású diákok mellett saját vallásoktatókkal rendelkeznek a római katolikus, református, baptista és pünkösdi vallású gyermekek. A vallásoktatónak számtalan kritériumnak kell megfelelnie. Rendelkeznie kell megfelelő iskolai (teológiai vagy vallástanári) végzettséggel. A szórványvidéken kevés a magyar gyermek, a legtöbb tagozatos iskolában a vallástanórákat nem lehet kellőképpen megfizetni. Ezért kevés a szakképzett vallástanár is, szakképzetlen személy végzi az oktatást, vagy az ezerféle gyülekezeti gonddal leterhelt lelkipásztor. /Irházi János, Pataki Zoltán, Szakács Bálint, Gáspár-Barra Réka: Vallásoktatás az iskolában. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./

Ez a Demszky Gábor peches ember, március 15-én dupla kordont vontak köré, félszáz méterre volt legközelebbi alattvalójától, mégis eltalálták egy tojással. Ha már ennyire élvezi fújjogó, hurrogó tömeg előtt szónokolni, Irházi János újságíró javasolta neki, jövőre jöjjön Aradra, mondja el a Szabadság-szobornál a szövegét. Itt nem lát majd rohamrendőröket, nem lesz vaskerítés, kordon, motozás, szelektív közönségválogatás, pocskondiázó baráti társaság. Beszédét zavartalanul végigmondhatja. Ott feszít mellette majd az RMDSZ vezetése. A koszorúzás után nem kell görcsbe szorult gyomorral elfutnia, hanem mosolyogva indulhat ebédelni az aradiakkal. /Hétfőzet Irházi János módra. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./

Teljes őrségváltás lesz az RMDSZ Arad városi önkormányzati frakciójában, mert a hivatalból első helyre rangsorolt Bognár Leventén kívül egyetlen jelenlegi tanácsosnak sem sikerült bejutó helyre kerülnie. Bognár Levente tartotta a város önkormányzati csoportjának beszámolóját. Nem minden esetben sikerült pénzt szerezni a magyarság identitásának megőrzése. „A négy éve kitűzött célokat nagyjából megvalósítottuk, de van még mit tenni a következő négy évben is” – sommázott. Király András képviselő, megyei elnök szerint „sokkal többet tett ez a csapat, mint amennyi most elhangzott”. A küldöttek szavaztak, ennek eredménye teljes gárdacserét hozott. Itt a listavezető hivatalból Bognár Levente, őt követi Tóth Csaba, Pénzes Gyula, Faragó Péter, Cziszter Kálmán, Nagy Gizella és Tusz Ferenc Jelenleg Bognár alpolgármester mellett három RMDSZ-es tanácsos (Cziszter, Nagy, Tusz) ül az önkormányzatban, őket a szavazás eredményeképpen várhatóan a Tóth–Pénzes–Faragó trió válthatja. /Irházi János: RMDSZ rangsorolás a városi önkormányzatba. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 31./

Akárcsak a megyeszékhely, Arad esetében, az Arad megyei önkormányzati rangsoroló is szinte teljes gárdacserét vetít előre, a régiek közül senkinek sem sikerült bekerülő helyet kiverekednie magának. A megyei önkormányzat négyéves munkájáról Búza Gábor, a testület alelnöke beszélt. Csepella János a Békés és Arad közötti, most már intézményesített kapcsolatokat emelte ki. Király András képviselő, megyei elnök jelezte, indul az Arad megyei önkormányzat elnöki tisztségéért. Ezt követően a nyolc megyei tanácsos-jelölt beszélt programjáról. A szavazás Király András jelölését megerősítette. A megyei önkormányzati választásokra az alábbi rangsor alakult ki: Tóth Csaba, Sipos György, Bölöni György, Faragó Péter, Búza Gábor, Albert László, Nagy István és Bognár Erzsébet. /Irházi János: Megyei rangsoroló Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 7./

A lap munkatársai számba vették, hogy kik az RMDSZ rangsoroló küldöttgyűléseinek vesztesei és nyertesei. Arad megyében a polgármester-jelöléseknél nem hoztak meglepetést küldöttgyűlések. Arad tanácsos-jelöltjeinél viszont egyetlen jelenlegi önkormányzati tanácsos sem került befutó helyre, így Cziszter Kálmán, Nagy Gizella és Túsz Ferenc nem folytatja a megkezdett munkát, hacsak időközben, felfele buktatással nem fogynak el majd az előttük lévők. Búza Gábor meglepetésre mindössze az ötödik helyet szerezte meg, nagyon fáj neki ez az eredmény, mondta a megyei alelnök. Nagy Istvánnak sem a pécskai, sem az Arad megyei önkormányzati listán nem sikerült helyezést elérnie. Nagyenyeden a tanácsosi listán maradt a régi gárda. Hunyad megyében a magyarság politikai súlya nagyobb, mint a helyi tanácsosok száma, ez Winkler Gyulának, az RMDSZ megyei elnökének, illetve Dézsi Attila alprefektusnak köszönhető. A magyarság Hunyad megye lakosságának 4,8%-át teszi ki, az 5%-os küszöb elérése nehéz feladatnak ígérkezik. Az RMDSZ saját jelöltet állít a tanácselnöki tisztség egyéni versenyében Borbély Károly távközlési miniszter személyében. Temes megyében 2004-ben négy-négy polgármesteri és alpolgármesteri tisztséget szerzett az RMDSZ, emellett 43 helyi tanácsosi mandátumot, Zsombolyán és Újszentesen abszolút többséget. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei elnöke megyei tanácselnökjelöltként indul. Főtanfelügyelő-helyettesként a megye szinte valamennyi településén megfordult, segített a tanintézmények felújításában. /Irházi János, Szakács Bálint, Chirmiciu András, Pataky Lehel Zsolt: Régi-új arcok az RMDSZ-listákon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 11./