"A jövő héten Budapesten folytatódik a határon túli magyarokról szóló státustörvénnyel kapcsolatos kétoldalú román-magyar konzultáció - jelentette be Tatiana Maxim román külügyi szóvivő. Ion Iliescu elnök felszólította az ország politikai erőit, hogy a készülő magyar státustörvényt ne használják ürügyként szélsőségesen nacionalista álláspontok megfogalmazására, a többség és a kisebbség közötti feszültség növelésére. /Bukaresti álláspont magyar a státustörvényről "Igen bonyolult kérdésekre" várnak választ.= Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./"

"Románia volt uralkodója, I. Mihály, aki 1948. évi száműzetése óta a svájci Versoix-ban él, végleges hazatelepedésre készül a republikánus kormánypárt segítségével. Az exkirály Ion Iliescu elnök meghívására máj. 18-án Bukarestbe érkezett. A királyi család látogatása idején az Erzsébet-palotában száll meg, amelyet a volt államfők státusáról szóló törvény értelmében, a kormány állandó lakhelyül ajánlott fel a volt királynak. /I. Mihály exkirály Bukarestbe érkezett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./"

"Tíz évi feszült viszony után első ízben találkozott egymással máj. 19-én Ion Iliescu államfő és Mihály exkirály. /Magánjellegű vacsorán az exkirály és az államfő. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./"

"Máj. 22-én kezdődött Iliescu államelnök újabb székelyföldi látogatása Kovásznán. Az elnök este érkezett szálláshelyére. A vacsorára meghívták megye prefektusát, tanácselnökét, Kovászna polgármesterét, Puskás Bálint RMDSZ-szenátort és Adrian Casunean-Vlad TDRP-s képviselőt. Máj. 23-án az államelnök a kovásznai városházára látogat, majd Sepsiszentgyörgyre hajtat, ahol a sajtó jelenlétében találkozik a megyeszékhely, a megyei tanács, egyes művelődési egyesületek képviselőivel, meghívottakkal. Gyárlátogatás után megy Málnásra, majd folytatja útját Csíkszereda felé. Hírmagyarázók szerint a látogatás látványos, a külföldnek és belföldnek egyaránt szánt kisebbségpolitikai gesztus, melynek során Háromszéken a románság sajátos gondjaira is külön figyelnek. /Iliescu elnök háromszéki látogatása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./"

" Ion Iliescu államfő háromszéki látogatása máj. 22-én este Kovásznán kezdődött. A volt Ceausescu-villában Zsuffa Levente, Kovászna város polgármestere, valamint székely és román népviseletbe öltözött helyi fiatalok virággal, illetve kenyérrel és sóval fogadták az ország elnökét. Az ünnepi vacsorára meghívták Horia Grama prefektust, Demeter János megyei tanácselnököt, Puskás Bálint RMDSZ-szenátort, valamint a TDRP részéről Adrian Casunean-Vlad parlamenti képviselőt. A meghívottak ismertették a régió és a város gondjait is. Máj. 23-án reggel a kovásznai polgármesteri hivatalban folytatódott a látogatás. Az államfő jó két órán át hallgatta a megye különféle körei nevében felszólalókat, a felvetésekre félórás beszédben válaszolt. Innen Sepsiszentgyörgyre látogatott Iliescu. A prefektus bemutatta a megyét, ezt követte a jó két órán át tartó problémafelvetés. Gheorghe Tatu volt megyefőnök, az ASTRA művelődési egyesület elnöke rátért a románság sérelmeinek ecsetelésére. "Nem szeretnénk megtűrtek lenni a megyében" - mondotta. I. Solomon, az Andrei Saguna Liga elnöke /aki sérelmi folyamodványok szerkesztésével vált ismertté/ felháborítónak találja, hogy egyes köztisztviselői állások betöltését magyar és román nyelvismerethez kötik. Javaslata, hogy a választási törvényt módosítsák, és a küszöb eltörlésével tegyék lehetővé a székely megyékben is egy-egy román képviselő bejutását a parlamentbe, nagy sikert aratott, Puskás szenátor és Nagy Gábor tanügyi szakszervezeti vezető is melegen támogatták: ha ezt a jogot a szórványmagyarság is megkapja, akkor a román parlamentben két román és kb. 35 magyar képviselővel lesz több, mint most. Demeter János tanácselnök hangsúlyozta: a megye fő gondja a településfejlesztés akadozása, az épülőfélben lévő vagy eltervezett iskolák, művelődési házak, kórházak, szociális lakások tető alá hozatala, a megye nem a központi költségvetéshez való hozzájárulása arányában részesül a leosztott pénzekből. Felugrott Ioan Lacatusu, a N. Colan-központ vezetője, hogy felhánytorgassa: a román nyelvet szerinte úgyszólván kitiltották a nyilvános helyekről, hogy a megye címere nem készült el, mert a magyarok ragaszkodnak a régi székely címerhez, hogy Zágonban a régi "horthysta" talapzaton helyeztek el újabban emléktáblát stb., stb. Iliescu elnök kifejtette: közös gondjainkat közösen oldhatjuk csak meg. A közigazgatási törvény szerint a hivatalos államnyelv egyértelműen a román marad - szögezte le, az anyanyelvhasználat engedélyezését pedig úgy kell felfogni, hogy az nyitás az emberek felé. Iliescu elnök végül Hargita megye felé távozott. /B. Kovács András: Iliescu látogatása Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./ "

"Máj. 23-án délután érkezett Iliescu elnök Hargita megyébe, Csíkszeredára. Fogadásán jelen voltak dr. Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere, Zsombori Vilmos, a megyei önkormányzat elnöke, Verestóy Attila szenátor, valamint Dézsi Zoltán alprefektus és Mircea Dusa prefektus. Innen Iliescu Székelyudvarhelyre ment. A hivatalos programban nem szerepelt a csereháti épület meglátogatása, az államfő ennek ellenére ott is szemlét tartott. Az udvarhelyi találkozót követően Csíkszeredában zajlott a hivatalos megbeszélés. Ráduly Róbert Kálmán képviselő a közigazgatási törvény életbe lépésének napján román és magyar nyelven köszöntötte az államfőt, majd kifejtette: az RMDSZ azon egyedüli politikai szervezet közé tartozik, aki következetesen betartja a PDSR-vel kötött megállapodását. A kormánypárt részéről is ugyanezt várjuk el - hangsúlyozta. Elmondta, hogy a megyében vannak az ország legrosszabb útjai. Több olyan cég van a megyében, amelyek a csőd szélén állnak. Iliescu elmondta: megnyugtatták az itt látottak, az egyszerű emberek sokkal bölcsebbek a politikusoknál. Többször is hangoztatta: az állam nyelve ettől függetlenül a román nyelv marad, a kisebbségi nyelvhasználat egy lehetőség, de nagy felelőség hárul az önkormányzati vezetőkre ezt úgy alkalmazni, hogy az itteni román kisebbséget ne érje sérülés. A státustörvényről Iliescu elnök leszögezte: jó kezdeményezésnek tartja, hogy a magyar kormány foglalkozik a határain túl élő kisebbségiekkel, számára viszont érthetetlen, mi akar lenni a magyar igazolvány, ami teljesen ellentmond az európai normáknak. Újságírói kérdésre, hogy a hivatalos programtól eltérően Cserehátat miért ejtette útba, az államfő hevesen reagált. "Nem mehettem úgy Udvarhelyre, hogy elkerüljem ezt az intézményt." Indulatosan kifakadt: nekem senki nem csinál programot! Oda megyek, ahová akarok! - Máj. 24-én az államfő Borszékre, Maroshévízre, Marosfőre majd Csíkszépvízre látogatott. /(Daczó Dénes): A földön kell járnunk - tanácsolta Hargitában az államfő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./ Székelyudvarhelyi látogatása alkalmával Ion Iliescu államelnök és kísérete az eredetileg egyeztetett programot figyelmen kívül hagyva, meglepetésszerűen meglátogatta a csereháti helyi fogyatékosoknak szánt ingatlant, valamint a román tannyelű Marin Preda Gimnáziumot. A szervezők eltitkolták a város vezetősége előtt a csereháti látogatás tervét - áll a városi polgármesteri iroda közleményben -, a kisegítő iskola státusával kapcsolatban pedig félretájékoztatták az államelnököt, aki ilyenformán érzelmileg viszonyult a kérdéshez és Szász Jenő polgármester tárgyilagos magyarázata sem oldotta meg a problémát. Mint ismeretes a bukaresti Szeplőtelen Szív Kongregáció görög-katolikus apácái elfoglalták a helyi fogyatékos gyermekek részére külföldi segélyből felépült gyermekotthont. Az udvarhelyi RMDSZ sajtótájékoztatójában helyteleníti Szász Jenő polgármester közbelépését, aki előzetes egyeztetések hiányában próbálta tárgyalni ezt az összetett kérdést. Verestóy Attila szenátor arra kérte az államelnököt, ne hozzon elhamarkodott, a magyarságra nézve hátrányos döntést. Iliescu ezzel egyetértett. Az RMDSZ szerint a polgármesternek egyeztetnie kell az érdekvédelmi szervezettel. /Székelyföldi látogatáson Ion Iliescu. Az államelnök meglepetésszerűen érkezett Cserehátra. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./"

"A magyar státustörvény-javaslatot kicsit elhamarkodottnak, az "elkülönülési törekvéseket bátorítónak" nevezte Ion Iliescu román államfő a Magyar Televíziónak adott interjújában, melyet máj. 27-én sugároztak. Iliescu úgy vélekedett, hogy Románia egységes nemzetállam, amelyben az együtt élő etnikumoknak túl kell magukat tenniük a szembenállásokon. Az anyanyelvhasználati lehetőségekről szólva a román elnök hangsúlyozta: az állam hivatalos nyelve a román, ugyanakkor a bukaresti kormány a "kisebbségek saját identitását és kulturális örökségét az ország közös kincsének tekinti". Ion Iliescu ennek kapcsán méltatta az RMDSZ politikáját. A magyar státustörvényt kicsit elhamarkodottnak mondta. Az államfő szerint a magyar igazolvány "nem is igazán demokratikus és egyáltalán nem európai". Iliescu ugyanakkor dicséretesnek mondta a magyar vezetésnek azt a törekvését, hogy nagy figyelmet szentel a határon túli magyaroknak. Románia és Magyarország kapcsolatairól szólva Iliescu Németország és Franciaország példáját említette: hogyan lett két korábban ellenséges országból az Európai Unió alappillére. - Gheorghi Prisacaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke bejelentette, hogy a testület elé idézik a máj. 29-én Budapesten tárgyaló Mircea Geoana külügyminisztert, akitől tájékoztatást várnak a státustörvénnyel kapcsolatos konzultációk eredményéről. /Iliescu-interjú a Magyar Televíziónak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./"

"Funar kolozsvári polgármester magyargyűlölete, kisebbségellenessége közismert. A románok megmosolyogják, de sokan titkon szorítnak neki, hadd mutassa meg a magyaroknak, ki itt az úr. Az állami hatalom képviselői Pilátusként mossák kezüket. A polgármester bármiféle törvénytelenséget követett is el, az ország nagyobb része rendőrséggel, bírósággal együtt felsorakozott mögéje. Egy évtizede Kolozsvár magyarsága ellen harcot folytatnak, szüntelenül támadva múltját, jelenét és jövőjét. Victor Ciorbeanak, Emil Constantinescunak, Ion Iliescunak vagy Adrian Nastasenak is egyformán szüksége volt erre a szélsőségesen nacionalistára. A polgármester bármit elkövethet Kolozsváron, bántódása nem eshet. Makkay József számára, amint írta, rejtély, hogy az RMDSZ az évek során miért nem lépett fel határozottabban akkor, amikor a polgármester súlyos magyarellenes kijelentésekre és tettekre ragadtatta el magát. Az is érthetetlen, miért nem tiltakozott annak idején a magyar külügy, amikor Funar meggyalázta Kolozsvár főkonzulátusát? Miért nem indított ellene az RMDSZ magyarellenes gyalázkodásért bűnügyi eljárást, akár Strasbourgig víve az ügyet? - Bill Clinton amerikai elnök nem is olyan régen Romániát a kisebbségi ügyek megoldásában európai példaképnek tekintette, véleményét pedig azóta sok nyugati politikus osztja. /Makkay József: Elveszett Kolozsvár? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./"

"Veszélybe került Románia csatlakozása az Európai Unióhoz, mert az ország nem tartja tiszteletben a felzárkózás politikai kritériumait - jelentették román hírforrások. A román sajtó nagy teret szentelt Emma Nicholson bárónő jelentésének, amelyet az Európai Parlament /EP/ Románia-felelőseként készített a testület külpolitikai bizottsága számára. A Financial Times kidomborította: az állami gondozásban levő gyermekek helyzete Romániában sérti az emberi jogokat, így tehát az ország nem tesz eleget a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges politikai követelményeknek. Adrian Nastase miniszterelnök cáfolta, hogy az EP külügyi bizottságának jelentése javasolná Románia EU-csatlakozási tárgyalásainak felfüggesztését. Ghiorghi Prisacaru, a szenátus külpolitikai bizottságának elnöke azt mondta a Nine OClock című angol nyelvű román gazdasági napilapnak, hogy az "EU-nak nagyobb szüksége van Romániára, mint Romániának az EU-hoz való csatlakozásra". Ion Iliescu államfő elmondta: Nicholson személyes véleményének adott hangot, aminek nincs jelentősége. /Csökkennek Románia csatlakozási esélyei? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./"

"Ion Iliescu elnök részt vett a máj. 31-i kormányülésen, amelynek napirendjén Románia EU-csatlakozásra való felkészülése, valamint a nehéz helyzetben lévő gyermekek védelme szerepelt. Nicholson bárónő, az Európai Unió romániai fő raportőre határozott véleménye nagy vihart kavart a romániai politikai életben. /Ion Iliescu részt vett a csütörtöki kormányülésen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./"

"Ion Iliescu államfő jún. 1-jén fogadta Vojislav Kostunica jugoszláv elnököt. A megbeszélésen szó volt a dél-kelet európai politikai helyzetről, a román-jugoszláv kétoldalú kapcsolatok alakulásáról, valamint a nemzetközi együttműködésről. A két államfő megállapodott abban, hogy még ebben az évben összehívják a gazdasági, illetve tudományos vegyes szakbizottságot. Iliescu kifejtette: Románia támogatja Jugoszlávia euroatlanti integrációs törekvéseit. Vojislav Kostuninca a két ország kapcsolatát értékelve úgy fogalmazott, hogy az "példaértékűnek" tekinthető. /Román-jugoszláv államfői találkozó. Új alapokon a kétoldalú kapcsolatok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./"

"Lucian Mihai, az Alkotmánybíróság volt elnöke az elmúlt héten személyes okokra hivatkozva beadta lemondását mind az elnöki, mind pedig az alkotmánybírói tisztségéből. Helyébe, az alkotmánybírói tisztségbe Rodica Stanoiu igazságügyminiszter férjét, Serban Viorel Stanoiu ügyvédet nevezte ki Ion Iliescu államfő. Az új bíró kinevezése elődje mandátumának még fennmaradt idejére szól, 2007. július 13-ig, és az esküt, három új bíróval együtt jún. 7-én teszik le. Az RMDSZ részéről Székely Ervin, a Demokrata Párt részéről pedig Emil Boc képviselők bírálták Ion Iliescu döntését, hogy az igazságügyminiszter férjét nevezte ki alkotmánybírónak, és ezt politikai szempontból "szerencsétlen megoldásnak" tartották. Székely Ervin szerint rossz hatása lesz annak, hogy a romániai bírósági rendszer élén egy család két tagja áll. A demokrata képviselő szerint ezzel a kinevezéssel visszatértek a kommunista időkbeli gyakorlathoz, amikor "családban kormányoztak", a politikai tisztségeket pedig örökölték, átadták és nem pedig megszerezték. Az Alkotmánybíróság kilenc tagja titkos szavazással választja ki soraiból az elnököt. /Az igazságügyminiszter férjét nevezték ki alkotmánybírónak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./"

"Vihart kavart a napokkal ezelőtt bejelentett amnesztia törvényének elképzelése. Az Antonie Iorgovan szenátor által felvetett javaslatot egyes politikusok elutasították, mások üdvözölték, a miniszterelnök megpróbált kibújni a véleménynyilvánítás alól, a sajtó pedig az 1989-es decemberi események megtorlóinak, valamint a bukaresti bányászjárásban vétkeseknek, többek között Miron Cosmának a kiszabadítására tett kísérletként értékelte a tervet. Az elképzelés szerint kegyelemben részesítenének mindenkit, aki 1989 decemberétől kezdődően társadalmi megmozdulásban vett volna részt. Ion Iliescu államfő nyilvánosan is üdvözölte ezt az elképzelést, sőt, egyik kijelentésében megemlítette az 1990-es marosvásárhelyi eseményeket is, amelyekre szintén ki kellene terjeszteni az amnesztiatörvényt. Székely Ervin képviselő elmondta, hogy az RMDSZ nem támogatja az amnesztia törvényének javaslatát, és remélik, ezt a kormány sem teszi meg. Az amnesztiának jelzésértéke van, amellyel azt akarják bizonyítani, hogy a politikai hatalom erősebb a bírói hatalomnál, amelyet maga alá akar gyűrni, és amely által a bírói hatalom valójában a politika szolgálójává válik, mondotta Székely Ervin. /(Ú. I.): Az RMDSZ nem támogatja az amnesztia törvényét. Csak rendkívüli helyzetekben lenne szabad alkalmazni. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./"

"Jún. 8-án nyílt meg az észak-olaszországi Verbania mellett a közép-európai államfők tanácskozása, amelyre elutazott Ion Iliescu államfő is, aki tervezi, hogy a helyszínen kétoldalú megbeszélést folytat Mádl Ferenc magyar államfővel is. A megbeszélés témái közül a határon túli magyarok számára készült magyar státustörvényt kiemelte Iliescu elnök. - Ugyancsak jún. 8-án, egy nappal a hivatalos szlovák kormányjegyzék átadása után a státustörvény kérdésében, a bukaresti román sajtó újabb kifogásokkal állt elő. A nacionalista Cronica Romana kommentárja szerint a státustörvény gerjesztette helyzet egyre inkább hasonlít az 1940. évihez: a szomszéd országban számos Trianon-megemlékezés mellett a "gyászos emlékű Nagy Magyarország emlékmű helyreállítására készülnek". A Jurnalul National szerint Magyarország csak azzal törődik, mit szól a státustörvényhez Európa. Romániának pedig rá kell jönnie: nincs eszköze befolyásolni a törvény meghozatalát és hatálybalépését. Sőt, az RMDSZ - kihasználva a törvény körüli nemzetközi tanácstalanságot - kompromisszumot javasol: felelősséget vállal a romániai magyarok státusának ellenőrzéséért, s ezzel olyan pozícióba kerül, mely többé nem függ a Magyarországon hatalmon lévő kormányok pártállásától, ugyanakkor Magyarország képviselője lehet a romániai magyarsággal való kapcsolataiban. /A státustörvény tovább nyugtalanítja Romániát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./ Mádl Ferenc magyar elnök a Ion Iliescu román államfővel folytatott stresai megbeszélésen üdvözölte a közigazgatási törvény életbelépését, és szorgalmazta az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatását. A román államfő elismerően szólt az RMDSZ-ről, és megelégedéssel fogadta magyar kollégája ajánlatát a státustörvénnyel kapcsolatos szakértői tárgyalások folytatásáról. Első alkalommal találkozott Ion Iliescu román és Mádl Ferenc magyar államfő az olaszországi Stresában. Gulyás András, a magyar köztársasági elnök külpolitikai tanácsosa a Krónikának elmondta, a találkozón Iliescu és Mádl áttekintették a kétoldalú kapcsolatok fontosabb kérdéseit. A magyar állam elnöke biztosította kollégáját, országa támogatja Románia NATO-csatlakozását és erőfeszítéseit, amelyeket a demokratikus fejlődés érdekében és az európai uniós tagság eléréséért tesz. Mádl Ferenc üdvözölte a nemrégiben megszavazott közigazgatási törvényt. /Simon Judit: Iliescu-Mádl találkozó az észak-olaszországi Stresában. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./"

"Ion Iliescu államfő a nemzeti megbékélés szellemében "objektív vitát" kért a civil társadalomtól és a sajtótól a tervezett amnesztiatörvénnyel kapcsolatban. Heves vitát váltott ki ugyanis az az terv, hogy részesítsék amnesztiában azokat, akik a romániai rendszerváltást elindító 1989. decemberi események, valamint az azt követő időszak szociális tiltakozó mozgalmai során törvénybe ütköző cselekedeteket követtek el. A bírálatok nyomán a kormány elhatárolódott a javaslattól, egyedül Ion Iliescu államfő üdvözölte az elképzelést. /Társadalmi vitát kezdeményez az amnesztiáról Iliescu. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./ "

"A képviselőház jún. 12-i plenáris ülésén Garda Dezső képviselő politikai nyilatkozatban ítélte el Ion Iliescu államfőnek a földtörvénnyel kapcsolatos kijelentéseit. Az államfő úgy nyilatkozott, hogy csökkenteni kell a közbirtokosságnak visszaszolgáltatott területeket, amelyek szerinte nem tekinthetők magántulajdonnak. A kormánypárt szenátusi frakciójának elnöke, Ion Solcanu pedig arról beszélt, hogy egy még 1923-ból származó jogszabály szerint a közbirtokhoz tartozó erdőket és földeket még akkor állami tulajdonba helyezték, ezek tehát nem esnek a Lupu-törvény hatálya alá. Garda Dezső képviselő szerint diverzióról van szó, figyelembe véve, hogy az 1923-as "tulajdonmegfosztó elmélet" soha nem lépett érvénybe. Annak idején a román közbirtokosságok is tiltakozásukat fejezték ki a törvénytervezet ellen, amelynek következtében a jogszabályt nem sikerült elfogadtatni. Mindez elsősorban a romániai magyar kisebbség ellen irányul, de ugyanúgy sújtja a hegy- és dombvidéken élő románságot is - mondotta Garda Dezső. Adrian Nastase kormányfő tájékoztatása szerint a kormány még ezen a héten megtárgyalja a földtörvény módosításának tervezetét. Garda Dezső elmondta: az egyeztetések során a kormánypárt látszólag elfogadta az RMDSZ észrevételeit. A szövetség többek között azt javasolta, hogy magánerdőket tíz hektárig szolgáltassanak vissza a tulajdonosaiknak, a magán- és a közbirtokos erdőket pedig válasszák szét. Az utóbbi esetében pedig tíz hektárt szolgáltassanak vissza a közbirtokosoknak. /Papp Annamária: Újabb diverzió a Lupu-törvény körül. Garda képviselő elítéli Iliescu kijelentéseit. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./"

"Jún. 12-én a napirend előtti felszólalások során dr. Garda Dezső képviselő politikai nyilatkozatában megcáfolta Ion Iliescu elnök nyilatkozatát, miszerint a közbirtokosságok nem jelentettek tulajdonformát. A történelmi tények felsorolásával és az utóbbi két évszázad erre vonatkozó törvényeknek az ismertetésével érzékeltette a közbirtokosságok magántulajdoni jellegét. Végső szavazásra került többek között: A hazai egyházaknak visszaszolgáltatott egyes ingatlanokra vonatkozó 2000/94-es sürgősségi kormányrendelet, Az Evangélikus Egyháznak átadott ingatlanra vonatkozó 1999/85-ös sürgősségi kormányrendelet, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem multikulturalitására vonatkozó 2000/285-ös sürgősségi kormányrendelet elutasító jelentése, a külföldön élő román vagy kettős állampolgársággal rendelkező román állampolgároknak járó kedvezményekre vonatkozó törvénykezdeményezés elutasító jelentése, az erdőrendészeti törvényt módosító (az RMDSZ által kezdeményezett) törvénykezdeményezés elutasító jelentése. /RMDSZ Tájékoztató, jún. 15. - 1989. sz./"

"Jún. 9-én rendezték meg Sinaián a Románia és a románok a mai tudományban című nemzetközi tudományos tanácskozást. Iliescu elnök emlékeztetett arra, hogy a román nemzeti össztermék (GDP) ma csak 70 százaléka az 1989-esnek, a vásárlóerő pedig a felére csökkent. Iliescu kitért a társadalmi szerkezet torzulásaira is, például arra, hogy bár a román lakosság fele falvakban él, az egyetemeken tanuló fiataloknak csak 1 százalékát teszik ki a falusi fiatalok. Iliescu szerint Románia számára az információs technika jelenti az egyetlen lehetőséget az előretörésben. Az információs társadalom megteremtése érdekében a román kormány közel 500 millió dolláros beruházást jelentő programot fogadott el. Iliescu azért küzd, hogy a fiatal román kutatók szabadon utazhassanak Nyugatra, de aggasztónak tartja, hogy ezeknek a fiataloknak a többsége nem tudja elképzelni jövőjét Romániában. /Románia és a románok a mai tudományban. Nemzetközi konferencia Sinaián. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./"

"Jún. 16-án Bukarestben Szociáldemokrata Párt (SZDP) néven egyesült a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) és a vele eddig koalíciós partneri viszonyban álló Romániai Szociáldemokrata Párt. Az SZDP alakuló kongresszusán az új párt megalakulásáról egyhangú szavazattal döntöttek a küldöttek. Az új párt szimbóluma a Szocialista Internacionálé jelképe, a rózsát tartó kéz lesz. A kongresszus a kormánypárt eddigi vezetőjét, Adrian Nastase kormányfőt választotta az SZDP elnökévé. Nastase reményét fejezte ki, hogy az SZDP-hez csatlakozni fog a többi szociáldemokrata elveket követő román párt, mozgalom is. A pártelnök-kormányfő a kormányzás legfontosabb feladatai között a gazdasági és a társadalmi egyensúly helyreállítását, a hitelesség visszaszerzését nevezte meg. Ion Iliescu államfő az alakuló kongresszushoz intézett üzenetében az SZDP megszületését a román pluralista pártrendszer nagykorúsodásaként értékelte. - A jelenlegi kormánypárt kezdettől azt a célt tűzte ki, hogy bejusson a szociáldemokrata internacionáléba, ám a szocialista nevet eddig azért nem vehette fel, mert azt már korábban viselte a történelmi szociáldemokratáknak az 1989-es fordulat után újra működő formációja. A 40 tagú központi végrehajtó iroda tagjai között van Adrian Severin, egykori külügyminiszter és Cristian Dumitrescu, a román szenátus volt alelnöke, akik DP (PD) soraiból váltak ki. A testület tagja lett a Nagy-Románia Pártból nemrég kivált Dorin Lazar Maior is. Tagja a végrehajtó irodának Tudor Mohora is, aki a Verdet-féle Szocialista Munkapártból kivált és később az RTDP-be beolvadt Szocialista Pártnak volt az elnöke. Román elemzők felfigyeltek Adrian Paunescu költő és Adrian Casuneanu volt Kovászna megyei prefektus jelenlétére is az iroda tagjai között. /Ezentúl szociáldemokrata a kormánypárt. Adrian Nastase az új elnök. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./"

"A kormány üdvözli az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országokkal folyó tárgyalások felgyorsítására, a legfelkészültebb országok 2002 végén történő felvételével kapcsolatos politikai szándék kinyilvánítására vonatkozó múlt heti göteborgi döntéseket - derült ki a bukaresti kormányközleményből. A közlemény szerint a román kormány nekilátott "a legnehezebb tárgyalási fejezetek közé tartozó" témákra vonatkozó román álláspont kialakításához, mert "a kormány végsőcélja, hogy mandátuma vége előtt, s ha lehet, a 2004 nyarán sorra kerülő európai parlamenti választásokig befejezze a csatlakozási tárgyalásokat". - Románia szempontjából az Európai Unió (EU) göteborgi csúcstalálkozója kedvező politikai esemény volt - jelentette ki Ion Iliescu államfő. /Románia üdvözli a bővítési folyamat felgyorsítását. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./"

"Románia nem lesz partnere Magyarországnak a státustörvény Romániát érintő alkalmazásában, szögezte ezt le Mircea Geoana külügyminiszter jún. 19-i rendkívüli sajtóértekezletén, hangoztatva: nemcsak a külügyi tárca vezetőjeként, hanem a román kormány, a miniszterelnök és az államfő nevében is beszél. "Semmilyen formában sem konzultáltak velünk a jogszabály tervezetének parlamenti előterjesztése előtt, pedig mi azt kezdeményeztük. Elküldtük szakértőinket Budapestre, Martonyi János magyar külügyminiszternek írásban eljuttattuk a román félnek a törvénnyel kapcsolatos észrevételeit, és két héttel ezelőtt Budapesten lezajlott találkozónkon megállapodtunk abban, hogy a jogszabály végleges formája megfelelő módon tükrözi majd a román fél észrevételeit. A törvénytervezetbe számtalan módosítás került bele, de sajnálattal kell megállapítanom, hogy a jogszabály ma elfogadott végleges formájában nem lelhetők fel a román fél észrevételei és ajánlásai. Vagyis: a nemzetközi politikában eleddig példátlan módon megvitattak és elfogadtak egy másik állam polgárait érintő törvényt, anélkül, hogy alapos konzultációt folytattak volna annak az országnak a kormányával, amely ország állampolgárainak a szóban forgó jogszabályt "szánták"... Ez az, ami a legkomolyabban foglalkoztatott és most is zavar bennünket." Alapvetően "anakronisztikusnak és európaiatlannak" nevezte a magyar törvényt, amely ellentétben áll mindazzal, amit a Göteborgban tartott EU-csúcson elhatároztak. Geoana felrótta: az Európai Unió közbelépésére Ausztriát kivonták e törvény földrajzi hatásköréből, majd emlékeztetett rá, hogy két érintett országnak: Szlovéniának és Szlovákiának esélye van rá, hogy EU-tagok legyenek, miközben Romániának valószínűleg néhány évig még várnia kell erre. Ennél fogva középtávon a törvénynek "elsősorban Románia lesz a célpontja", ami a román fél számára elfogadhatatlan. Geoana a kormány nevében kijelentette: a román fél úgy fog eljárni, hogy "a területen kívüliségnek e törvényben fellelhető elemei ne érvényesülhessenek román területen". Mircea Geoana elmondta: bekérették a bukaresti magyar nagykövetet és tiltakozó jegyzéket nyújtottak át neki, ugyanakkor utasították a budapesti román nagykövetet, hogy tájékoztassa a magyar külügyet Bukarest álláspontjáról. - Iliescu elnök szerint Románia területén nincs semmi keresnivalója a magyar igazolványnak. - Szlovákia is elutasította a törvényt. A szlovák külügyi nyilatkozat szerint "a státustörvény filozófiája és tartalma a szlovák társadalomban nyugtalanságot váltott ki, ezért erről a szlovák külügyminisztérium a megfelelő diplomáciai úton tájékoztatta Magyarországot és a fontos nemzetközi intézményeket". A dokumentum végül a szlovák külügy azon meggyőződésének adott hangot, hogy a magyar kormánya a státustörvényt a közös európai uniós törekvések sikeres megvalósulásával összeegyeztethető módon, a bizalomépítés és az egyetértésen alapuló kétoldalú viszony szellemében kívánja alkalmazni. /Román és szlovák visszhangok a budapesti végszavazás után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ Cordos Petru, Románia budapesti nagykövete jún. 20-án a magyar Külügyminisztériumnál jelentkezett kihallgatásra. Ez alkalommal tájékoztatta a magyar hatóságokat a román álláspontról a státustörvénnyel kapcsolatban - jelentette be Mircea Geoana külügyminiszter. Ezt a beadványt Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövettel is ismertették Bukarestben. /Román álláspont státus-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./"

"Jún. 23-án Ion Iliescu elnök egy sajtóértekezleten reményét fejezte ki, hogy Magyarország jobban átgondolja a státustörvény elfogadásának következményeit. Az államfő attól tart, hogy a Romániával szomszédos ország "árnyékba kerül". - Egyetlen ország sem fogadhat el olyan törvényt, amely más állam polgáraira vonatkozik, mivel ezáltal árt a jószomszédi viszonynak. Mi az, hogy magyar igazolvány? - tette fel a kérdést Ion Iliescu. /Iliescu: Mi az, hogy magyar igazolvány? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./"

"Adrian Paunescu kormánypárti szenátor jún. 25-én "felelőtlennek és szerencsétlen gondolatnak" nevezte, hogy Ion Iliescu államfő a hét végén Iasi-ban egyszerűen háborús bűnösnek titulálta Ion Antonescut. Paunescu kijelentette, bár nem tartja példaképének az egykori tábornagyot, és nem ért egyet az "akkori időszakban elkövetett hibákkal és gyilkosságokkal", illetve együttérez a zsidó néppel, helyteleníti az elnök "egyszerűsítő kijelentését". /Paunescu leckét ad Iliescunak. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./"

"Ion Iliescu elnök jún. 29-én részt vett a svájci Crans Montana Fórumon, ahol a résztvevők a közép-európai térség államainak helyzetéről, a nemzetközi gazdasági integrációról és a globalizációról folytattak vitát. Az államfő ugyancsak jún. 29-én svájci állami vezetőkkel tárgyalt, és felkereste versoix-i otthonában Mihály királyt. - Erdélyről még mindig téves gondolatok élnek, sokan továbbra is azt hiszik, hogy a románok által megszerzett magyar területről van szó - jelentette ki Ion Iliescu a Crans Montana gazdasági fórumon tartott jún. 30-i sajtóértekezletén. Iliescu leszögezte, hogy Románia Európa közepén található mind földrajzi, mind geopolitikai szempontból, nem pedig Délkelet-Európában. Erdély esetében is általános az a tévedés, hogy olyan magyar területről van szó, amelyet a románok megszereztek. Téves módon azt hiszik, hogy Erdély többségében magyarok által lakott térség. Ezt nyilvánvalóan cáfolják a statisztikai adatok, amelyek szerint - ha a Bánságot is beszámítjuk - a térségben 9 millió ember él, amelyek közül csak 1 millió a magyar nemzetiségű - jelentette ki. Az államelnök júl. 1-jén Ausztriába utazott, ahol több állam- és kormányfővel együtt a megkezdődött Világgazdasági Fórumon vesz részt, és osztrák állami vezetőkkel tárgyal. Júl. 3-án az elnök felszólal a Délkelet-Európa kilátásairól tartott konferencián, ahol a tervek szerint a külföldi befektetőknek kínált új hazai lehetőségekről és a privatizáció felgyorsításáról beszél. - A Világgazdasági Fórumra 44 országból 660 résztvevőre számítottak. Románia, Lengyelország, Albánia, Horvátország, Bulgária, Ukrajna és Lettország elnökei, Szerbia, Szlovénia, Észtország, Oroszország és Litvánia államelnökei, illetve kormányfőit várták vasárnapra az osztrák városba, továbbá George Robertson NATO-főtitkárt, Günter Verheugen EU-bővítési biztost. Az egyik vitavezető Soros György lesz. /Ion Iliescu a Crans Montana és a salzburgi Világgazdasági Fórumon. Az államfő felkereste Mihály királyt, és kijelentette: Erdély nem a románok által megszerzett magyar terület. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./ Ion Iliescu államfő azt állította, a történelmi Erdély területén alig egymillió-kétszázezer magyar él, hiszen tudomása szerint a bukaresti magyarok száma megközelíti a 300 000-et. - Nyilatkozatával ellentétben Iliescu pontosan tudja, hogy húszezren sem vallották magukat magyarnak Bukarestben. Ion Iliescu csúsztatása már tünetként vizsgálható. A státustörvény országgyűlési elfogadását követően Romániában ismét felerősödtek a nacionalista felhangok, a sovén hazafiak minden alkalmat megragadnak, hogy bizonygassák: az ősi román földön számunkra minden jog megadatott. Az államfővel az élen a politikusok, médiások egyaránt a számarányokkal érvelnek, ahelyett hogy végre tudomásul vennék, Romániában legalább kétmilliós magyar nemzeti közösség létezik. /Ferencz L. Imre: A cél a csúsztatást is szentesíti. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./"

"Mircea Geoana román külügyminiszter levelet küldött Martonyi János magyar külügyminiszternek, hangsúlyozva: Románia őszinte vitát kíván folytatni a magyar státustörvény alkalmazásával kapcsolatos kérdésekről az 1996-ban aláírt román-magyar alapszerződésnek megfelelően, az alapszerződés értelmében létrehozott kormányközi vegyes bizottság keretében. - A kormányközi vegyes bizottság román társelnökét a kormány struktúrájának átszervezése nyomán nem erősítették meg e tisztében, a tájékoztatási minisztérium bejelentette: a társelnök kinevezése a jövő hétre várható. - Mircea Geoana levelére reagálva a magyar külügyi szóvivő elmondta, hogy a kinyilvánított magyar szándék eddig is az érdemi párbeszéd fontosságát húzta alá. Mircea Geoana válaszlevele közelebb hozza az érdemi megbeszélés konkrét időpontját. - Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke szerint a magyar kormány gondoskodása a szomszédos országokban élő magyar kisebbségekről ""legitim és dicséretes dolog", és a kormánynak minden joga megvan ahhoz, hogy támogassa a három milliónyi külföldön élő magyarságot. Az Európai Parlament legnagyobb pártcsoportjának, elnöke Brüsszelben kiadott nyilatkozatában túlreagálásnak nevezte a román szocialista kormány tiltakozásait a törvény miatt, főleg ahogy Adrian Nastase miniszterelnök a kétoldalú megállapodások felmondásával fenyegetőzött az Európa Tanács előtt. "Ez meglehetősen aggasztó egy olyan kormány részéről, amely egyértelműen önkényuralmi hajlamokat mutat. Senki sem maradhat közömbös ama sok magyar iránt, aki 1919 vagyis a trianoni szerződés után egyszerre egy másik országban találta magát. Azok jártak a legrosszabbul, akik Romániában voltak és következésképp ez a törvény különösen rájuk vonatkozik." Martens hozzátette, hogy tíz évvel Ceausescu bukása, meg sok szép beszéd után még egy magyar nyelvű egyetem sincs Romániában. /A státustörvényről - szelídebb hangfekvésben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./ Salzburgban a nemrég lezajlott Világgazdasági Fórum alkalmából külön megbeszélést tartott Iliescu államfő osztrák kollégájával. Iliescu kijelentette, hogy Thomas Klestil hozzá hasonlóan vélekedik a státustörvényről. Emlékezetes, hogy a román államfő ismételten demokráciaellenesnek és diszkriminatívnak minősítette a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt. A Magyar Távirati Iroda felkérésére a bécsi elnöki hivatal sajtóosztályának vezetője júl. 5-én nyilatkozott az ügyről. Hans Magenschwab kijelentette, hogy Thomas Klestil nem osztja a státustörvénnyel kapcsolatos román álláspontot, és nem is mondott olyasmit a kétoldalú találkozón, amit így lehetne értelmezni. /M. Zs.: Nyugaton nem bírálják a státustörvényt. Bécs cáfolja Iliescu szavait. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 6./"

"Ion Iliescu államfő jövő héten Brüsszelbe látogat, ahol lord George Robertsonnal, a NATO főtitkárával, Romano Prodival, az Európa Tanács elnökével, Günther Verheugennel, az Európa Unió bővítéséért felelős biztosával és II. Albert belga királlyal találkozik. Iliescu a Románia az európai és euroatlanti integráció folyamatában című értekezleten vesz részt. Aleksandr Kwasniewski lengyel államfő meghívására Iliescu júl. 11-12-én Lengyelországba látogat. /Iliescu Brüsszelbe és Lengyelországba látogat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./"

"Iliescu elnök szerint a státustörvény provokatív jellege szította föl Romániában a nacionalista indulatokat. Kiss János emlékeztetett: a múlt század hatvanas éveinek elején már beindult az országtisztogatásnak szánt nyomor-gőzhenger. Elsőnek a németek, zsidók szaladtak neki a határnak, anyaországuk busásan fizetett is értük a maga státustörvénye alapján. Akkor nem érte szó a német és zsidó államház elejét! A marosvásárhelyi események idején sem volt még szó státustörvényről. A kolozsvári polgármester ügyködéseit sem a státustörvény provokálta és provokálja ki. Nem a státustörvényben van a hiba, hanem a románság túlérzékenyítettségében. Nagyon túloz a román kormány, amikor azt próbálja elhitetni a világgal, hogy a nemzeti kérdés itt példásan megoldott. /Kiss János: Státustrauma. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./"

"Romániának segítenie kell abban, hogy a Moldovai Köztársaságban élő honfitársai románnak vallhassák magukat - jelentette ki júl. 7-én Ion Iliescu államfő. Az elnök újságíróknak adott nyilatkozatában - a Moldovai Köztársaságra utalva - leszögezte: az a kísérlet, hogy elfogadtassák a romántól különböző moldovai nyelv létezésének elméletét, a románok "elnemzetietlenítését" szolgálja. Iliescu sztálinista elméletnek minősítette azt, hogy egy új, úgynevezett moldovai nemzet született volna. Kifejtette, hogy a Moldovai Köztársaságot "a második román államnak" lehet tekinteni, mivel az ott élők 65 százaléka román eredetű. Bukarest a világban élő románok nyelvi és kulturális egységét kívánja megőrizni. /Iliescu tiltakozik a határon túli románok "elnemzetietlenítése" ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./"

"Ion Iliescu elnök Brüsszelben félórás megbeszélést tartott Lord Robertson NATO-főtitkárral. A főtitkár kifejtette: a NATO bővítésének jövőre esedékes újabb fordulójában nemcsak a szövetség katonai és gazdasági követelményeinek teljesítése lesz fontos szempont a pályázó országok közötti választásban, hanem az is, hogy milyen a kisebbségek helyzete, rendezettek-e a kapcsolatok a szomszédokkal. A közös sajtóértekezleten Robertson sok sikert kívánt Románia felkészülési erőfeszítéseihez, de hangoztatta, hogy a tagságra készülő kilenc ország programjában még most következik a harmadik szakasz. Emlékeztetett rá, hogy Románia elsőként csatlakozott tíz éve a NATO békepartnerségi programjához, a szövetség azóta is fontos partnerének tartja, amely jelentős erőfeszítéseket tesz a tagfelvételért is, bruttó nemzeti jövedelmének több mint 2 százalékát fordítja a hadsereg fejlesztésére. A román kormány nem gondolkodik más alternatívában, derűlátóan várja a jövő évi NATO csúcs döntését. Hangoztatta, hogy Románia geopolitikailag a volt Jugoszlávia ma is ingatag térségében éppolyan fontos ország a NATO számára, mint északon Lengyelország volt. /Robertson-Iliescu találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 10./"

"Iliescu elnök júl. 10-én Brüsszelbe érkezett. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben fogadta Ion Iliescu elnököt, s utána elégedetten nyilatkozott a sajtónak a Romániában folyó gazdasági és intézményi reformokról. Iliescu elmondotta a bizottság elnökének, hogy Románia lendületes gazdasági, közigazgatási reformokba fogott és igyekszik gyorsítani az Európai Unióval folyó csatlakozási tárgyalásait is. Iliescu szerint 2007 táján sor kerülhet a belépésre. Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa jóval visszafogottabb hangnemben úgy nyilatkozott, hogy "az év elején uralkodó szkepszis után most már derűlátással nézzük Románia erőfeszítéseit", s ha Bukarest így folytatja, talán behozhatja az elmúlt évek lemaradását. A magyar státustörvénnyel kapcsolatban Iliescu elnök a sajtóértekezleten arról panaszkodott, hogy két szomszédos és baráti ország között egy ilyen törvényről előzőleg behatóan konzultálni kellett volna. A magyar kormány azonban szerinte csak akkor tájékoztatta a román felet, amikor már az Országgyűlés előtt volt a kész tervezet és szerinte a magyarok figyelembe sem vették a román kifogásokat. Verheugen beszámolt Iliescunak az előző este Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel e tárgykörben folytatott beszélgetéseikről. Maga Verheugen arra mutatott rá, hogy kerettörvényről van szó, s a probléma könnyen megoldható, ha a végrehajtásáról a magyar kormány építő szellemben konzultál a szomszédos országok kormányaival. "Magyarország a maga részéről teljesen készen is áll erre, így a probléma nyugodtan rendezhető" - mondta a bővítési biztos. - Az Európa Parlament külügyi bizottsága nyilvánosságra hozta a tizenkét tagjelölt ország helyzetéről szóló jelentését. A tagjelölt országokat két kategóriába sorolják: Luxemburgi csoport és Helsinki-csoport. Románia az utóbbi kategóriába tartozik. A jelentés értelmében Románia esetében a szerény gazdasági fejlődés, az igazságszolgáltatási rendszer működésének javulása, a civil szolgálatra vonatkozó törvény elfogadása, a makroökonómiai stabilizáció, az export növekedése, a törvénykezés megfeleltetése az európai jogszabályokkal. A gondok többek között a következők: az állami szektor privatizációjának lassú üteme, az intézményekben élő gyermekek életkörülményei, a mezőgazdaság reformja, gyenge eredmények a korrupció ellenes harcban, akadozó közigazgatás, a romák nagymértékű diszkriminációja, a belügyminisztérium hatáskörébe tartozó rendőrség demilitarizálása, a piacgazdaság fejletlensége. - Brüsszelben sajtóbeszélgetésen Martonyi János külügyminiszter elmondotta, hogy a kormány már a törvény előkészítése időszakában részletes és beható eszmecserét folytatott a román féllel, maga is többször találkozott román kollégájával. Románia több észrevételére pozitív választ adtak, illetve kifogásai miatt módosítottak a törvény koncepcióján. Most, a végrehajtás szakaszában folytatódnak a konzultációk, ő napokon belül ismét Bukarestbe utazik. /Iliescu Brüsszelben: Prodi elégedett, Verheugen visszafogott Románia előmenetelét illetően. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./"