"A Szekuritáté irattárát vizsgáló bizottság nov. 22-én nyilvánosságra hozza azoknak a parlamenti és elnökválasztáson induló jelölteknek a névsorát, akikre rábizonyosodott, hogy a múltban kapcsolatot tartottak fenn a Szekuritátéval, illetve politikai rendőrség jellegű tevékenységet folytattak. A Ticu-törvény értelmében ezeket a személyeket a bizottság elé idézik meghallgatásra. Az RMDSZ-t az átvilágító bizottságban képviselő Csendes László elmondta: három RMDSZ-es politikus neve is felmerült. Egyikük Bárányi Ferenc, az RMDSZ Dambovita megyei szenátusi listavezetője, volt egészségügyi miniszter. Az átvilágító bizottság előtt megjelenő Bárányi elmondta: annak idején valóban aláírt együttműködési nyilatkozatot, a Szekuritáté kényszerítésére. Figyelembe véve azonban, hogy az RMDSZ-es politikus semmilyen politikai rendőrségi jellegű tevékenységet nem folytatott, a bizottság úgy döntött, nem esik a Ticu-törvény hatálya alá. Csendes László emlékeztetett: Bárányi Ferenc tulajdonképpen áldozat, hiszen a Szekuritáté hosszú ideig üldözte, fia is gyanús körülmények között halt meg. Csendes a másik két RMDSZ-es politikust nem nevezte meg tekintettel arra, hogy meghallgatásuk még folyamatban van. - A bizottság válaszolt az RDK 2000 fellebbezésére is. Eszerint Ion Iliescu esetében is érvényes a Ticu-törvény azon előírása, amely a volt Szekuritáté kollaboránsának tekinti az államelnökjelöltet. Az RDK 2000 szerint a Szekuritátéval való együttműködés tényét az bizonyítja, hogy Iasi megyei pártfőtitkárként Iliescu az ottani Szekuritáté tevékenységét is felügyelte. Annak ellenére, hogy napokkal ezelőtt a bizottság azt válaszolta, hogy Ion Iliescu nem volt kollaboráns, most a bizottság elnöke, Gheorghe Onisoru hivatalosan is elismerte, hogy nem lehet ítéletet hozni igazoló okiratokra való hivatkozás nélkül. Egy alapos vizsgálathoz és átvilágításhoz pedig túlságosan hosszú időre lenne szükség, hiszen, többek között, ellenőrizni kellene a Iasi megyei Szekuritáté 1974-1979 közötti tevékenységét. "Teljesen tudatában vagyunk annak, hogy a nyilvánosságra hozott adatainkat nem lehet teljesnek és véglegesnek tekinteni. Ezek azonban tükrözik lehetőségeink jelenlegi szakaszát, valamint azt, hogy három irattár anyagainak áttanulmányozására szorítkoztunk, a Szekuritáté, a külföldi hírszerző szolgálat és a nemzetvédelmi minisztérium irattárára, mivel a jelen pillanatban ezek szolgálnak használható eszközként" - jelentette ki a bizottság elnöke. A Ticu-törvény szerint azok a személyek, akiknek politikai múltjában foltokat fedeznek fel, bíróság előtt is felelősségre vonhatók, tekintettel arra, hogy hamis nyilatkozatukkal a közvéleményt becsapták. /Bárányi nem esik a Ticu-törvény hatálya alá. Onisoru: Az "ítéleteket" nem lehet véglegesnek tekinteni. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./"

"Nov. 22-én a Securitate Archívumait Tanulmányozó Országos Tanács (CNSAS) nyilvánosságra hozta azt a listát, amelyen azok honatyajelöltek szerepelnek, akik a annak idején együttműködtek a Securitatéva. A CNSAS közleménye szerint nem tudták minden jelölt esetében megejteni az átvilágítást, mivel összesen húszezren indulnak a voksolásokon, ezért azon pártok listáit tanulmányozták, amelyeknek esélyük van a parlamentbe való bejutásra. Így sem jutottak hozzá azonban minden szükséges irathoz, például a Demokrata Párt és a Nagy-Románia Párt jelöltjeinek ellenőrzését nem fejezték be. Három kategóriát állapítottak meg a titkosrendőrséggel való együttműködéssel kapcsolatban. Az elsőben, amely a politikai rendőri tevékenységet végzetteket tartalmazza, 17 név szerepel. Köztük van Mircea Ionescu-Quintus, a Nemzeti Liberális Párt elnöke, szenátorjelölt és Fazakas László, az RMDSZ képviselőjelöltje is. A második kategóriában az a 19 személy szerepel, aki együttműködött ugyan a Securitatéval, de politikai rendőri tevékenységét nem támasztja alá irat. E listán található például Bárányi Ferenc, RMDSZ-es exminiszter és számos, bár kevéssé ismert Iliescu-párti, nagy-romániás és konvenciós jelölt is. A harmadik kategóriába mindössze két személyt soroltak, akik kifejezetten szekustisztek voltak: Marin Antonescu (Szövetség Romániáért) és Ilie Merce (Nagy-Románia Párt). A teljes jegyzékeket megjelentetik a Hivatalos Közlönyben, ugyanakkor tart a jelenlegi parlament honatyáinak hasonló átvilágítása. /Szeghalmi Örs: Újabb szekusbotrány. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 23./ A közölt adatokból kiderült, hogy a Román Demokrata Konvenció (CDR 2000), a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR), az RMDSZ, a Demokrata Párt (PD), a Nagy- Románia Párt (PRM), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Nemzeti Szövetség (AN) jelöltjei között vannak az első, a második, illetve a harmadik kategóriába sorolt személyek. Az RMDSZ jelöltek közül Fazakas László az első, Aranyosi István, Bárányi Ferenc, Jablonszki András Sándor és Rákóczi Lajos a második kategóriába tartoznak. (Fazakas László református lelkész, az RMDSZ Bihar megyei listáján második - biztos befutónak számító - helyén szerepel. A tanács szerint olyan dokumentumok kerültek róla elő, amelyek bizonyítják, hogy együttműködött a politikai rendőrséggel. Fazakas tagadta ezt, és közölte, hogy fellebbezéssel fog élni.) Markó Béla úgy nyilatkozott: "Az RMDSZ vezetőségének egyértelmű az álláspontja: ilyen személyek nem tölthetnek be tisztséget, nem lehetnek képviselők, szenátorok. Az RMDSZ el fog velük szemben járni, s amennyiben a döntés véglegessé válik, felkéri őket, hogy azonnal lépjenek vissza. De az RMDSZ hasonló módon jár el, bárkiről, bármilyen tisztségről legyen szó, mert az RMDSZ-ben semmiféle tisztséggel kapcsolatban nem létezhetnek ilyen kérdőjelek." /Átvizsgált jelöltek - az utolsó száz méteren. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./ A listán van többek között Alexandru Paleologu liberális szenátor, jelenlegi szenátusi listavezető - aki korábban tett már nyilvános utalást múltjáról. Az ún. 17-es listán kívül létezik egy olyan névsor is, amely azoknak a nevét tartalmazza, akik erőszak hatása alatt ugyan aláírták az együttműködési nyilatkozatot a Szekuritatéval, de az arhívumban nincs olyan dokumnetum, amely azt bizonyítaná, hogy besúgói tevékenységet folytattak volna, tehát nem esnek a Ticu-törvény hatálya alá. Ide tartozik a Temes megyei Bárányi Ferenc, aki jelenleg az RMDSZ Dambovita megyei szenátusi listavezetője, illetve a Brassó megyei szenátusi listavezető, Aranyosi István, a Máramaros megyei jelölt, Jablonszkyt András, valamint a Bihar megyei Rákóczy Lajos képviselőjelölt. Ez utóbbi hármat nem is kérették kihallgatásra. /Menesztik a kompromittált személyeket? Csak a "kishalak" akadtak fenn az átvilágításon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./"

A felmérései arra utalnak, hogy Ion Iliescu legjelentősebb ellenfele nem a kormánykoalíció pártjainak jelöltjei közül kerül ki, hanem az ellenzék soraiból. A szélsőséges Nagy-Románia Párt elnökének, Tudornak minden esélye megvan arra, hogy Ion Iliescuval méretkezzen meg. Tudorral szembekerülve Iliescu arra kényszerül, hogy visszavonuljon a magyar- és idegenellenesség terepéről, ott ugyanis Tudorral egyszerűen fel sem veheti a versenyt. A román értelmiségi elit megkésve figyelt fel és - mint mindig - a magyaroktól várja, hogy megmentse a helyzetet. Ez az értelmiség maga is hozzájárult a nemzeti mitológia kidolgozásához. Bíró Béla hangsúlyozta, hogy a mentalitást kell megváltozni, "s ez csak a nemzeti-kommunista ideológiák gyakorlati kudarca árán lehetséges." Nem könnyű egy olyan országban élni, "melyben az idegengyűlölet büntetlenül hódít, melyben a nemzeti érzés előbbre való a demokratikus érzületnél." - jelentette ki Bíró Béla. Igaza van Frunda Györgynek: a románság, ha C. V. Tudort emeli a hatalomba, magára vessen, megérdemli a sorsát. Bíró azonban hozzátette: De vajon, mi, ha mindehhez tétlenül asszisztálunk, nem érdemeljük-e meg? /Bíró Béla: Ki mit érdemel? = Brassói Lapok (Brassó), nov. 24./

A CURS utolsó felmérése szerint Ion Iliescu mindenképpen győztes. Elnökválasztási esélyek: Ion Iliescu 40, C.V. Tudor 18, Theodor Stolojan 5, Mugur Isarescu 12, Frunda György 6, Petre Roman 4, Teodor Melescanu 4, mások 1 százalék. A parlamenti választások valószínűsített eredményei: SZDRP 45, NRP 16, NLP 12, RDK 2000 8, RMDSZ 7, DP 5, SZRP 4, mások 2 százalék, olvasható az Adevarul hasábjain. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

"Nov. 26-án tartották a törvényhozási és elnökválasztást kezdődött Romániában. Közel 17,8 millió választásra jogosult állampolgár járulhatott az urnákhoz, hogy döntsön a 327 fős képviselőház és a 140 fős szenátus összetételéről. A négy évvel ezelőtt tartott általános választásokhoz képest közel 600 ezerrel nőtt a szavazati joggal rendelkező állampolgárok száma. Mintegy 173 ezer tartósan külföldön tartózkodó román állampolgár élhet szavazati jogával. Nem végleges adatok szerint a választáson a részvétel országosan 56,52 %-os volt. /Közömbösek voltak a román választók. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./ Csapody Miklós, a választási megfigyelők egyike elmondta, hogy szabálytalanságokat nem észleltek, választási visszaélések nyomára nem bukkantak. - Ha a második fordulóba Ion Iliescu és Vadim Tudor kerülne be, nagyon valószínű, hogy a magyarok nem mennek el szavazni" - mondta Frunda György. Markó Béla aggasztónak találta a szélsőséges erők előretörését. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./"

" A Magyarországon működő erdélyi szervezetek nov. 25-én, a budapesti Erdélyi Gyülekezet Karitatív Központjában tartott második országos találkozójukon megvitatták a nov. 26-án sorra kerülő romániai választások legidőszerűbb kérdéseit és állást foglaltak az RMDSZ esetleges kormányzati szerepvállalásával kapcsolatban. Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke felidézte azt a Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem keretében elhangzott magyar miniszterelnöki kijelentést, mely szerint az RMDSZ-nek és az erdélyi magyarságnak kívánatos lenne, hogy megfontoltan döntsön arról, kikkel lép esetleg koalícióra. "A legjobb, ha mindenki megtartja saját bőrét - idézte Orbán Viktor nyáron elhangzott szavait. Tőkés László véleménye szerint az RMDSZ-nek becsületes politizálással kell képviselnie az erdélyi magyarság érdekeit. - A Magyarországon tevékenykedő erdélyi szervezetek - az Erdélyi Gyülekezet, az Erdélyi Magyarok Egyesülete, az Erdélyi Körök Országos Szövetsége, a Budapesti Székely Ház és az Erdélyi Magyarságért Alapítvány - nyilatkozatot fogadtak el, amelyben hangsúlyozták: az erdélyi magyarság politikai érdekképviseletének története újabb fordulóponthoz érkezett a vasárnap megtartandó romániai választásokkal. A nyilatkozat szerint az eltelt tíz évben az RMDSZ politikájában bizonyos eredmények mellett a szervezet hitelességét súlyosan megkérdőjelező döntések is születtek. Mindenekelőtt ilyenek volt az autonómia-koncepció elfektetése, a Bolyai Egyetem ügyében megfogalmazott ultimátum visszavonása, valamint annak tudomásul vétele, hogy a hatalom, durva választási manipulációkkal, román polgármestert juttatott Marosvásárhely élére. A Magyarországon működő erdélyi körök kifogásolják az RMDSZ által folytatott személyzeti politikát. A nyilatkozat szerint "az erdélyi magyarság több kiemelkedő és hiteles személyisége nem juthat be a román parlamentbe, viszont jelöltekké váltak olyanok, akikről bebizonyosodott, hogy együttműködtek az egykori titkosrendőrséggel". Az erdélyi szervezetek megállapítják, hogy veszélyt jelent néhány vezető RMDSZ-politikusnak az utóbbi napokban elhangzott kétértelmű nyilatkozata, mely szerint az RMDSZ koalícióra léphetne az Iliescu által vezetett kommunista utódpárttal. "A román posztkommunista erőkkel való koalícióra lépés óhatatlanul az RMDSZ széteséséhez vezetne" - tartalmazza a nyilatkozat. /Erdélyi szervezetek budapesti találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./"

Máris megállapítható, hogy a Román Társadalmi Demokrácia Pártja és annak államfő-jelöltje vezet a pártok és köztársasági elnökjelöltek között. A kérdés az, hogy melyik párttal, pártokkal alakítanak majd koalíciót. A legesélyesebbnek a Nemzeti Liberális Párt mutatkozik. Hosszú találgatások sorozata volt egy esetleges RTDP-RMDSZ szövetség is. A romániai magyarok elsöprő többsége hallani sem akar Iliescuról, és pártjáról. A korábbi nyilatkozatok szerint az RTDP nem szívesen kompromittálná magát a Nagy-Románia Párttal sem. Különösen azután nem, hogy C. V. Tudor pártelnök, államfő-jelölt kijelentette: ezt az országot géppuskával kell irányítani, a sportcsarnokokat pedig ideiglenes fogolytáboroknak kell kinevezni, hogy Romániát végre megtisztíthassák az olyan nemkívánatos elemektől, mint amilyenek a magyarok és cigányok is. - Románia 2000 novemberében a visszarendeződésre szavaz. Az Iliescut dicsőítők zöme pedig az iskolázatlan, elsősorban moldovai, a Ceausescu-rendszert is hosszú évtizedekig éltetők köréből kerül ki. /Székely Kriszta: Visszarendeződés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

"A nemzetközi sajtó a romániai választásokról. Euronews: "Románia újra megismétli a múlt hibáit, mivel a választásokon szereplők - bár a kommunizmusnak vége - ugyanazok maradtak. Ugyanakkor a második fordulóban a következő két jelölteket véli esélyesnek: Iliescu - " a volt ifjúsági miniszter Ceausescu idejéből", és Corneliu Vadim "a volt diktátor nacionalista udvari költője." - CNN: "az eredmények veszélyeztetik Románia integrációját az euro-atlanti struktúrákba." - New York Times: "C.V. Tudor hatással volt azokra, akik háborút akarnak Magyarországgal Erdélyért." - Le Monde: "Iliescu megválasztása a románok által egy szükséges rossz az aktuális kormány megbüntetésére, ugyanakkor a románok egy tíz éve halott ember megszavazására készülnek." - The Independent: " Ceausescu segédje elnök lesz. - BBC: "A jövő kormány rá lesz utalva külföldi támogatásra - a románok nem nőtték ki a kommunizmust." - The Times: "Ion Iliescu, Ceausescu volt szövetségese és a PDSR vezetője megnyeri az elnöki választásokat" címen arról ír, hogy a PDSR sikerének a titka az Iliescu által tett ígéretei a szegényeknek, mely le fogja állítani az ipari átszervezést, amit máskülönben még Adrian Nastase is szorgalmazott. - Agence France Presse: "A külföldi befektetők nem félnek a baloldali erők hatalomrajutásától." - Die Welt: "Romániában a volt kommunisták jutnak hatalomra." /RMDSZ Sajtószemle, nov. 27. - 471. sz./"

A nov. 26-i, vasárnapi parlamenti választások és az elnökválasztás első fordulójának sikeres lebonyolításához gratulál az amerikai nép Romániának - olvashatóaz Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének közleményében. A követség tudomásul veszi, hogy az RTDP nyerte - a felmérések szerint - a parlamenti választásokat, és hogy december 10-én Ion Iliescu és Corneliu Vadim Tudor között dől el az államelnöki tisztség sorsa. - Románia a térségben egyik legfontosabb partnere az Egyesült Államoknak, és az EBESZ soros elnökségét biztosító államként fontos szerepe lesz az európai béke és stabilitás megőrzésében. /Gratulál az amerikai követség. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

"A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja tulajdonképpen megnyerte a választást, de önmagában nem tud kormányt alakítani. Koalíciós partner pedig egyelőre inkább csak elméletben adott. Ion Iliescu és Adrian Nastase kategorikusan kijelentették, hogy nem hajlandók a Nagy-Románia Párttal kormányozni. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetői, nem "lelkesedtek" a RTDP-NLP közös kormányzásért. Az RMDSZ országos vezetői már a kampány végén elhatárolták magukat az RTDP-től, és az első részeredmények ismeretében is hasonlóképpen nyilatkoztak. A Nagy-Románia Párt kész lenne, sőt, készül is a kormányzásra. C. V. Tudor nov. 27-én kijelentette: "Ez a koalíció Iliescu akaratától függetlenül is létre fog jönni". A nagy-romániás vezér optimizmusa nem teljesen alaptalan. Iliescu és pártja koalíciós partnerre szorul, vagy felvállalja a kisebbségi kormányzás kockázatát. - Ha az NLP, DP és RMDSZ felvállalja a kisebbségben kormányzó RTDP parlamenti támogatását, akkor talán "elméletben" elképzelhető, ám ezt nem fogadná egységes lelkesedéssel a két párt szavazótábora. - Az NRP kormányba emelése az ausztriai helyzetet teremtené újra, és teljes mértékben ellehetetlenítené Románia euroatlanti integrációját. /Gál Mária: Ki alakít kormányt? Patthelyzetben Románia. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./"

Eckstein-Kovács Péter szenátor, kisebbségvédelmi miniszter kijelentette: Ha az embernek két rossz közül kell választania, a leglogikusabb a kisebb rosszat választani. Az RMDSZ-nek meg kell mondania választóinak, hogy nem értékeli pozitívan Iliescu volt államfő tevékenységét, és szavazzanak a kisebbik rosszra. Az RMDSZ-nek el kell mondania, hogy ez nem pozitív, hanem Vadim-ellenes szavazat. A miniszter szerint az RMDSZ-nek az RTDP-vel való koalíciója mellett szóló érv az, hogy kormányzati pozícióból jobban lehet az érdekeket érvényesíteni. Ő azonban szkeptikus, úgy véli, hogy az RMDSZ nem fog koalícióra lépni az RTDP-vel. /Eckstein-Kovács: A kisebb rosszat kell választani. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elmondta: "a magyaroknak nincs más választása, csak az, hogy ne szavazzanak senkire". Az RMDSZ-t semmi sem kényszerítheti arra, hogy kormányzást vállaljon Iliescu posztkommunista pártjával. A püspök attól tart, hogy az RMDSZ kész lesz belépni a koalícióba. Tőkés László azonban leszögezte, semmi áron nem szabad koalícióra lépni az RTDP-vel. /Tőkés: Nem szabad koalícióra lépni az RTDP-vel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./"

Ha Markó Béla elnök úr arra kéri a választókat, hogy Vadim Tudorra ne szavazzanak, én arra kérem őket, hogy Iliescura se szavazzanak. Szerintem nem a mi mérkőzésünk, ami két hét múlva zajlik - nyilatkozta a Szabadságnak Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke. A politikus úgy véli: az egyik lehetőség az, hogy az RTDP a liberális párttal alakítson ki életképes koalíciót. Ebben az esetben azonban - Toró megítélése szerint - az RMDSZ-re nincsen szükség. A másik változat a kisebbségi kormány létrehozása lenne csendes nagy-romániás parlamenti támogatással, de Toró ennek nem nagy esélyét látja. Harmadik lehetőségként körvonalazódna, hogy az RTDP a liberálisok mellett az RMDSZ-t is felkérje kormányalakításra, amit viszont a Temes megyei elnök szerencsétlen megoldásnak tartana. Toró T. Tibor szerint az RMDSZ-nek ellenzékben kell maradnia. /Papp Annamária: Toró: Iliescura se szavazzanak! = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

A nov. 26-i választásokon győztes Iliescu-párt központi végrehajtó vezetősége kijelölte az új miniszterelnököt Adrian Nastase, a TDRP első alelnökének személyében. A testület úgy döntött, hogy egyszínű - kisebbségi - kormányt alakít, nem kíván koalícióra lépni sem a szélsőséges Nagy-Románia Párttal, sem az eddig kormányon levő, parlamentbe is bejutott politikai erőkkel, tehát sem a Nemzeti Liberális Párttal, sem a Demokrata Párttal, sem az RMDSZ-szel. Ez utóbbiaknak, valamint a szakszervezeteknek és a munkaadóknak egy-egy évre szóló politikai és szociális paktum megkötését javasolta. A paktum kötelezné aláíróit, hogy a választások második fordulójában Ion Iliescut támogassák, támogassák a Nastase-kormányt a parlamentben, mondjanak le arról, hogy jövő novemberéig bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a kabinet ellen, mondjanak le a magyar egyetem létesítéséről stb. Amennyiben Iliescu nem győz a második fordulón, Iliescu pártja átadja a kormányalakítás jogát a Nagy-Románia Pártnak, és ellenzékbe vonul. - Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt első alelnöke azt javasolta pártja vezetőségének, hogy maradjanak ellenzékben. A liberálisok a demokratákkal, majd az RMDSZ-szel fognak tárgyalni. A Demokrata Párt elképzelhetetlennek tartja, hogy ellenzékben legyen, s ugyanakkor támogassa a TDRP-kormányt. A szakszervezetek tárgyalási hajlandóságot mutatnak Iliescuékkal. /Egyszínű kormány, Nastase miniszterelnök? = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./ Adrian Nastase 1950. jún. 22-én született Bukarestben. 1973-ban szerezte meg a jogi diplomát, majd a szociológia szakot is elvégezte, 1987-ben lett a jogtudományok doktora. 1974-1990 között a Román Tudományos Akadémia Jogi Intézetének kutatója, közben egyetemi tanár is volt. 1990-ben képviselőnek választották, 1990. jún. 28. - 1992. okt. 28-a között külügyminiszter, 1992-1996 között a képviselőház elnöke. Jelenleg a képviselőház alelnöke. /Adrian Nastase-életrajz. = Krónika (Kolozsvár), nov. 29./

"Az összes leadott szavazat: 11 069 149. Lokodi Edit Emőke, a Központi Választási Bizottság RMDSZ-es tagja arról tájékoztatott, hogy a szavazatok 98,05 százaléka alapján az államfő-jelöltek - százalékban kifejezve - a következő teljesítményt érték el: Ion Iliescu - 36,61, Corneliu Vadim Tudor - 28,47, Theodor Stolojan - 11,80, Mugur Isarescu - 9,49, Frunda György - 5,83, Petre Roman - 3,00, Teodor Melescanu 1,92. A második fordulóba az SZDRP és a Nagy-Románia Párt jelöltje került be. Mind a szenátust, mind pedig a képviselőházat az említett két politikai alakulat fogja "uralni". Mindkét házba ugyanaz az öt párt került be, a mandátumokat tehát ezek között fogják elosztani, egyelőre a következő arányokban: szenátus: SZDRP 37,35, NRP 21,10, DP 7,61, NLP 7,48, RMDSZ 6,49 százalék; képviselőház: SZDRP 36,88, NRP 19,58, DP 7,06, NLP 6,90, RMDSZ 6,38 százalék. Az RDK 5,26, illetve, 5,01 százaléknyi szavazatot összesített, ami messze elmaradt a 10 százalékos választási küszöbtől. - Térképre kivetítve, a politikai erőviszonyok a következőképpen alakultak. Az elnökválasztás tekintetében Ion Iliescu uralta az egy Tulceát kivéve, ami C.V.Tudoré lett, egész Munténiát és Moldovát. Erdélyben viszont 12 megyében a Nagy-Románia Párt jelöltje vitte a prímet, míg Frunda György Szatmár, Maros, Hargita és Kovászna megyében lett első. Ami a pártokat illeti, ott főleg Erdélyben színesebb a kép. A szenátor-jelöltekre leadott szavazatok tekintetében az RMDSZ Szatmár, Szilágy, Maros, Hargita és Kovászna megyében lett első, míg az NRP Arad, Fehér, Kolozs, Szeben és Beszterce-Naszód megyében. Minden más megyében az SZDRP-é lett az elsőség. A képviselők tekintetében csak annyiban változik a helyzet, hogy az RMDSZ Biharban is tarolt, míg az NRP teljesítménye némileg gyengébb volt, csak három megyében, méghozzá Kolozsban, Aradon és Beszterce-Naszódban került többségbe. - Az RMDSZ nagyjából megismételte négy évvel ezelőtti teljesítményét, ami a két lépcsőben végrehajtott újraleosztás nyomán mindenképpen több parlamenti helyet fog jelenteni. - Olyan szabálytalanságok nem voltak, amelyek lényegesen befolyásolták volna a végső eredményeket. Néhány helyen elvesztették a pecséteket, a leadott statisztikákban nem egyeznek a számok, például kevesebb az érvényes és jegyzett szavazat, mint a kiadott szavazólap, amiből esetleg arra lehet következtetni, hogy imitt-amott elvettek néhány szavazatot egyik vagy másik párttól. /Gyarmath János: '96-os formáját hozta az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./"

Ion Iliescu elhatárolódott hajdani koalíciós partnerétől és jelenlegi riválisától, Corneliu Vadim Tudortól. Bizonyos politikai elemzők arról sugdolóznak, hogy a két párt titokban megegyezett egymással a bizonyos mértékű voksátadásról, nehogy egy harmadik párt vagy pártszövetség embere kerüljön szembe Iliescuval a második fordulóban. Iliescu, az RTDP elnöke a külföldi sajtónak a pártja iránti kedvezőtlen reagálását minősítette primitívnek a választások eredményeivel kapcsolatban. Közelebbről azt a megállapítást, hogy "az exkommunisták győztek Romániában". Iliescu pártfeladatként jelölte meg a "primitíven viszonyuló" nyugati sajtó felvilágosítását és meggyőzését pártja eurokonform törekvéseiről. Iliescu továbbá azokat "primitívezte le", akik tanult ember létükre a Nagy-Románia Párt jelöltjére szavaztak, mert azt vallják, hogy "inkább vezesse az országot Vadim Tudor, aki fejeket hullat, de legalább rendet teremt". Iliescu pártja vezetőinek ülésén megállapodtak a kisebbségi kormányzásban, csupán bizonyos kérdésekben (intézkedések a várható téli válság átvészelésére, tulajdonjog-ügy, EU-integráció) kötnek egyezményt a demokratákkal, a liberálisokkal és az RMDSZ-szel. Azt fel se vetették, hogy netán az RTDP is engedne valamiben. /Szilágyi Aladár: Kétfelé osztogatják a primitív jelzőt. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 29./

Maros megyében összeszámolt adatok szerint (a 471 szavazókörzetből 468-nak az eredményei alapján) jó eredményt ért el az RMDSZ. Frunda György az elnökjelöltekre leadott voksoknak a 36 százalékát szerezte meg. A magyar nemzetiségű képviselőjelöltek aránya meghaladja a 38 százalékot, a szenátorok esetében csaknem 40 százalék az arány. A második helyen a Nagy Románia Párt áll minden vonalon (elnök-képviselő-szenátor), eredménye mindhárom esetben meghaladja a 21 százalékot. Harmadik helyen a PDSR található, 16-17 százalék között, Ion Iliescu is körülbelül ilyen eredményt mutathat fel. A részvételi arány magasabb, mint az országos átlag: csaknem 71 százalék. Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke kommentálja az eredményeket: "A Maros megyei magyarság bebizonyította, hogy mindenféle próbálkozás, diverzió ellenére nem távolodott el az RMDSZ-től. A megyében 9 képviselői hely van, ebből továbbra is megtarthatjuk a négy helyet, kérdés, hogy a kosárból leosztott szavazatok alapján hogyan alakul majd a helyzet. A négy Maros megyei szenátori helyből kettő a miénk, tehát Markó Béla és Frunda György lesz a két Maros megyei szenátor". - Marosvásárhelyen a választás napján kb. 700 magyar személy e-mail levelet kapott dr. Kakassy Sándor képviselő aláírásával, melyben felszólították a címzetteket: ne Frunda Györgyre szavazzanak, hanem bárki másra. Kelemen Atilla a diverzió mögött a Romániai Magyar Szabaddemokrata Pártot sejti. Kakassy Sándor az egész diverzióról mit sem tudott. Messzemenően tiltakozik neve felhasználása ellen, hisz számítógépe sincs, azt se tudja, miként kell egy e-mail levelet elküldeni. Érdekes lenne megtudni, hogy a levelezők honnan szereztek meg 700 e-mail címet, olyanokat, melyek tulajdonosai mind magyar nemzetiségűek. (Máthé Éva): Továbbra is megvan a négy hely. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Temes megyében az 556 371 szavazásra jogosult állampolgár közül mindössze 362 108-an éltek állampolgári jogukkal-kötelességükkel, a részvételi arány 65,08 százalékos volt. Az elnöki székre pályázók eredményei: C.V. Tudor - 89 894 (25,45%), Ion Iliescu - 86 468 (24,48%), Theodor Stolojan - 65 612 (18,57%), Mugur Isarescu - 57 462 (16,27%), Frunda György - 17 462 (4,94%), Petre Roman - 11 325 (3,21%), Teodor Meleşcanu - 8439 (2,39%). A pártok vetélkedőjéből a TDRP került ki győztesen. A szenátori lista rangsora: TDRP - 85 881 (25,05%), Nagy-Románia Párt - 60 229 (17,60%), Nemzeti Liberális Párt - 46 103 (13,45%), Demokratikus Konvenció 2000 (nem jutott be a parlamentbe!) - 31 110 (9,08%), Demokrata Párt - 27 078 (7,9%), RMDSZ - 23 095 (6,74%), Szövetség Romániáért (nem jutott be a parlamentbe) - 17 848 (5,21%). A képviselői lista rangsora: TDRP - 82 790 (24,18%), Nagy-Románia Párt - 61 642 (18,00%), Nemzeti Liberális Párt - 48 973 (14,30%), Demokratikus Konvenció 2000 (nem jutott be a parlamentbe) - 27 226 (7,95%), RMDSZ - 22 124 (6,46%), Demokrata Párt - 20 744 (6,06%). A végleges adatok ismeretében Bodó Barna, az RMDSZ szenátorjelöltje elmondta, hogy a szórványban élő magyarság figyelemmel követi a politikai változásokat, és amint veszélyeztetve látja közösségi értékeit, nyomban összeszedi magát és egy emberként sorakozik fel érdekei védelmében. A négy évvel ezelőttihez viszonyítva ugyanis a mostani eredmény tíz százalékos javulást mutat. /(Sipos): Temes megyét öt párt képviseli Románia parlamentjében. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./

A The New York Times beszámolója szerint az elemzőket elképesztette Corneliu Vadim Tudornak, a szélsőjobboldali Nagy-Románia Párt vezetőjének az elnökválasztáson tapasztalt előretörése. Tudor az 1996-os 3,6 százalékról 27 százalékos népszerűségi arányra tornázta fel magát. "Az elmúlt hónapokban elhagyta a magyarellenes és antiszemita szónoki fordulatokat, amelyekről közismert volt. (...) Egyetlen üzenetre összpontosított: ha megválasztják, akkor felszámolja a maffiát, amely kiszipolyozta az országot" - állapította meg a lap. A The New York Times értékelése szerint a centrista koalíció a kampány során pontosan úgy rombolta szét önmagát, ahogyan kormányzott: állandó civakodások közepette. A lap szerint a második fordulóban Ion Iliescu begyűjti majd az összes centrista voksot, és könnyűszerrel győz. A New York-i lap helyzetleírása szerint mind Iliescu, mind Tudor azért érhetett el ilyen eredményeket, mert Románia lakossága kétségbeesett. "Az átlagbér havi száz dollár, és a lakosság 40 százaléka napi egy dollárnál kevesebb pénzből tengődik, miközben közeledik a tél" - tudhatták meg a lap olvasói. A The New York Times előző napi "választási előzetes" anyagában egyebek közt az állt: csak keveseket hoz izgalomba Tudornak az a gondolata, hogy Moldovát és Besszarábiát vissza kell vennie Romániának. "Csak a holdkórosok akarnak háborút Magyarországgal Erdély miatt, amely évszázadokon át a magyar birodalom része volt, és ma is jelentős számú magyar népesség lakja. Tudor gazdasági újraközpontosítási és árellenőrzési elképzelései viszont érzékeny húrokat pengetnek." /A The New York Times a romániai választásokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

A vezető magyarországi lapok mindegyike komoly teret szentel a romániai fordulatnak. A Világgazdaság szerint a románok azt az Iliescut és pártját hozták vissza a hatalomba, amelynek előző kormányzati eredményei a következők: csökkent a nemzeti össztermék, leértékelődött a lej, nyolcmilliárd dollárnyi külföldi adósság halmozódott fel. Az alternatívát az a C. V. Tudor jelenti, "aki szupernacionalista, a halálbüntetés bevezetését akarja, az úgynevezett románellenes tevékenységek külön bizottságának megteremtését szorgalmazza, és a magánosítás felülvizsgálatát sürgeti". A Népszabadság szerint rémálom, ami történik. "Egy olyan országban, ahol azokra szavaznak, mint most Romániában, óriásiak lehetnek a gondok." A Magyar Nemzet szerint kiderült, hogy a románok országuk jövőjét vagy a volt kommunista aparatcsik Iliescuban, vagy a néhai diktátor udvari költőjeként és őszinte híveként elhíresült Vadimban látják. Nemzeti szégyenként élik meg a tájékozottabb románok azt, hogy a szóban forgó két politikus több szavazatot kapott, mint a racionálisan gondolkodó, technokrata Stolojan vagy Isarescu - áll a Népszava kommentárjában. "Szegény Románia! Sejthetjük, milyen légkör uralkodik egy olyan államban, amelyben az emberek nemcsak eltávolították a hatalomból, hanem a parlamentből is kiszavazták azt a Parasztpártot, amelyet megmentőjüknek hittek" - fogalmazott a Magyar Hírlap. /Lesújtó külföldi visszhang a választásokról. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 29./

"Ha megválasztják államelnöknek, és az új parlament ellenségesen viszonyulna hozzá és pártjához, akkor elnöki jogkörével élve feloszlatja a román törvényhozást, mondta nov. 29-i sajtóértekezletén Corneliu Vadim Tudor. Erre akkor kerülne sor, tette hozzá, ha az RTDP nem hajlandó a kormánykoalíciós együttműködésre. A nagy-romániás vezér szerint az RTDP és a pártja közötti koalíció útjában egyedül a "Moszkvából irányított Iliescu" áll, akinek államelnökké történő megválasztása esetén "hat hónapon belül politikai pályafutása véget ér." /Vadim feloszlatná a parlamentet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./"

"Napok óta politikai elemzők sokasága keresi a magyarázatot a romániai választási eredményekre. A szociológusok kimutatásai azonban olyan megdöbbentő képet tárnak fel: a nagyhangú néptribun választói tábora a legfiatalabb. A 18-30 év közötti, közepes és ennél magasabb iskolázottságú választók körében a legnépszerűbb. Megdőlt az az általános nézet is, hogy Tudorra csak a volt szekusok, aktivisták, valamint azok környezete szavaz. "A Vadimra szavazók többsége egyszerűen Iliescu és a köztudatban általa képviselt kommunizmus ellen voksolt, akárcsak 1996-ban." - állította egy neves szociológus. Gál Mária szerint "Corneliu Vadim Tudor szekus és volt pártaktivista idősebb támogatói mellett, fiatal szavazói elsősorban azok a legionáriusok, akik az igazságosztó, bosszúálló arkangyalt, a jó románt és igaz keresztényt vélik felfedezni a néptribünben." Az újjáéledő legionarizmusért a felelősség a román össztársadalmat terheli. A hatalmon lévők és a román vezető értelmiség nem tettek semmit az újfasizmus megfékezéséért. - Híres kolozsvári "ellenzékiek" Corneliu Zelea Codreanu- és Vasgárda-kitűzőket hordtak. A vasgárdista egyenruhák egyre megszokottabb látványt kezdtek nyújtani. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter volt az első romániai vezető politikus, aki megpróbált szembeszállni az egyre terjedő újfasizmussal. Senki nem tiltakozott Antonescu tisztára mosása ellen. Nov. 29-én Kolozsváron a legionárius ifjúság szimpóziumot szervezett a "Holokauszt - román szemszögből" címmel és bemutatta "Az Új Jobboldal" című folyóiratot. Senki sem tiltakozott ellene. A Vasgárda 1937-es győzelmekor már hatalmon volt Hitler, Mussolini, Európa-szerte hódított a fasizmus és nemzeti szocializmus. Az ezredfordulón azonban nincs nemzetközi támasza Vadimnak, ezért nem is tud majd hosszú ideig választói tömegeket felsorakoztatni maga mögé. /Gál Mária: Nem tudták szegények, mit cselekednek? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./"

Az RMDSZ szenátusi és képviselői listái hat megyében kapták - Hargita, Kovászna, Maros, Szilágy, Szatmár és Bihar - a legtöbb szavazatot. A a képviselőházi listára az RMDSZ összesen 733 383 szavazatot (6,79 %), a szenátusira pedig 747 688 szavazatot (6,89 %) kapott. Frunda György elnökjelöltre pedig 693 879 fő szavazott (6,21 %). - A közvélemény-kutatással foglalkozó INSOMAR szerint a romániai magyarok 72 %-ban szavaztak Frunda Györgyre, az RMDSZ államfő-jelöltjére. A felmérést az említett intézet vasárnap, a szavazóhelyiséget elhagyók körében végezte. Az adatok szerint a magyarok 9 %-a szavazott Theodor Stolojanra, 7 %-a Ion Iliescura, 6 %-a Mugur Isarescura, 3 %-a Corneliu Vadim Tudorra, 1 %-a Teodor Melescanura és szintén 1 %-a Petre Romanra. Az INSOMAR exit poll eredményei szerint a romániai magyarok 84 %-a az RMDSZ-re, 5 %-a az Iliescu vezette Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjára, 3 %-a a Nemzeti Liberális Pártra, 2 %-a a Nagy-Románia Pártra, 2 %-a a Román Demokratikus Konvenció 2000-re, 1 %-a pedig Melescanuék Szövetség Romániáért nevű pártjára, és szintén 1 % Petre Romanék Demokrata Pártjára szavazott. /Hat megyében vezet az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

"A Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt feltétel nélkül támogatja Ion Iliescut, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának elnökjelöltjét a második fordulóban - ez áll Traian Basescu és Valeriu Stoica alelnökök nov. 29-i nyilatkozatában. A két politikus az RTDP-ajánlatáról tárgyalt. Stoica szerint nincs is szükség arra, hogy Iliescu támogatására vonatkozóan írásos egyezményt kössenek. A leendő RTDP-kabinet támogatásáért cserébe a DP és az NLP a következő gazdasági és politikai prioritásokat akarja a kormányprogramban látni: a tárgyalások folytatása a Világbankkal és a FMI-vel, az alkotmány módosítása, az igazságügy reformjának folytatása. Basescu szerint az RTDP ajánlatának a hitele eléggé megkérdőjelezhető. Emlékeztetett: Iliescu és C. V. Tudor párja a múltban már volt szövetséges. Amikor annak idején C. V. Tudor a gépfegyverrel való kormányzás "technikáját" magyarázta a szenátusban, Iliescuék pedig tombolva megtapsolták. Stoica hozzátette: egyelőre nincs döntés arról, hogy aláírják a "paktumot" az RTDP-vel vagy nem. Adrian Nastase leendő kormányfő határozottan elzárkózott attól, hogy további pontokat vegyenek be a megállapodás-tervezetbe. /Iliescura szavaznak a demokraták és a liberálisok. A paktumot azonban még megfontolják. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./"

Nov. 29-i televíziós interjújában Ion Iliescu elégedetten nyilatkozott az ellenzéki demokratikus pártok PDSR-memorandummal kapcsolatos válaszáról. A PDSR-elnök ésszerűnek nevezte a liberálisok, a demokraták és az RMDSZ reakcióját. Elmondta, pártja elképzelései szerint a nov. 27-én közzétett memorandumtervezet csak a tárgyalások alapját jelenti. Pártja kész tárgyalni a három demokratikus párttal az ellenzék és a hatalom együttműködésének konkrét feltételeiről. Nem zárta ki, hogy a megalakuló kisebbségi kormány programjába bekerüljenek az együttműködésre kész alakulatok célkitűzései, ha ezek országos érdeket szolgálnak. A PDSR-elnök ugyanakkor úgy vélte, természetes, hogy a pártok képviselői nem szabtak külön feltételeket azért, hogy az elnökválasztások december 10-i második fordulójában őt támogassák a szélsőséges-nacionalista Corneliu Vadim Tudor ellenében. /Ion Iliescu elégedett a válasszal. = Krónika (Kolozsvár), nov. 30./

"Az Országgyűlés nov. 28-i ülésén Németh Zsolt külügyi államtitkár kifejezte reményét, hogy a romániai választások után a jószomszédi viszony, a jogállamiság alapelvei és az euroatlanti integráció tekintetében nem következnek be alapvető változások. "Valóban nagy mértékben megerősödött egy szélsőséges, antiszemita, magyarellenes politikai erő Romániában "- értékelte. Emellett az is aggodalomra ad okot, hogy a demokratikus erők "földcsuszamlásszerű" vereséget szenvedtek. Az RMDSZ és a magyar kormány ugyanakkor továbbra is Erdélyben szeretne a romániai magyarságnak jövőt látni - szögezte le Németh Zsolt. - Csurka István, a MIÉP elnöke úgy vélte, Romániában az történt, mint 1994-ben Magyarországon, csak eredeti román változatban. 1994-ben Magyarországon az MSZP főlényes győzelmet aratott, és az SZDSZ-szel koalícióra lépett. Csurka István nov. 29-én különben sajtótájékoztatón részletezte pártja állásfoglalását. Eszerint Magyarországnak véget kell vetnie annak az állandó visszavonuló politikának, amit a kisebbségi magyarsággal kapcsolatban folytat. Románia hátat fordított minden európai csatlakozásnak, a magyar kormánynak nincs miről tárgyalnia a lehetséges romániai elnökök közül sem Ion Iliescuval, se Vadim Tudorral. "Ha európai segítséggel nem vívja ki a magyarság az autonómiáját, vagy azt, hogy bizonyos határkiigazítások történjenek, akkor nagyon nehéz lesz" - fogalmazott. Kérdésre válaszolva közölte: a határkiigazítás ügyét csak lehetőségként vetette fel, jelezve, hogy "ide is el lehet jutni", bár - mint hozzátette - jelenleg nincs olyan helyzet, amelyben érvényesen lehetne foglalkozni ezzel a problémával. Véleménye szerint Románia a Kelethez - Ukrajnához, Oroszországhoz, a FÁK keleti tagállamaihoz - csatlakozott, azokhoz az országokhoz, amelyek annak a szovjet uralkodórétegnek a birtokában vannak, ami állítólag már nincs. Nov. 29-i, szerda reggeli, szokásos rádióinterjújában Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentette: nem kívánja a magyar-román viszonyt elkapkodott előzetes nyilatkozatokkal rontani és a kormány a romániai magyarság pártja értékelésének ismerete nélkül sem kíván véleményt alkotni. Szerinte a most megbukott koalíció európai kormány volt, amelyikkel meg tudták találni a hangot, annak ellenére, hogy a magyar kormány nem tartotta kielégítőnek a kisebbségi kérdés kezelését. /További magyar visszhangok a romániai választásokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./"

"Politikai, gazdasági és történelmi okok együttes hatásával magyarázható, hogy a romániai szavazópolgárok a neokommunista Ion Iliescu és az idegengyűlölő nacionalista Corneliu Vadim Tudor pártját segítették győzelemre a vasárnapi választásokon - írta a La Libre Belgique. A romániai politikai színteret nyugtalanítónak tartja a lap, elsősorban történelmi okok, a mély gyökereket eresztett nacionalizmus továbbélése miatt. A liberális Le Soir azt ajánlotta az Európai Uniónak és általában a nyugatnak, hogy ebben a helyzetben ne hagyják magára Romániát, hanem "inkább jó szóval, ráhatással, mint büntető intézkedésekkel próbálják megbékíteni önmagával a teljesen irányt vesztett társadalmat". Pestis és kolera között című kommentárjában a baloldali Frankfurter Rundschau német lap rámutatott: a Nagy-Románia Párt vezére meggyőződéses és cselekvő rasszista, aki veszélyt jelent Románia demokratikus alkotmányára és - Magyarország bevallott ellenségeként - Délkelet-Európa békéjére. /Romániai választások. A belga és német sajtó véleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./"

Az RTDP által kezdeményezett megállapodás aláírása nem függ az elnökválasztások második fordulójának időpontjától - jelentette ki Ion Iliescu, az RTDP elnökjelöltje. Azzal kapcsolatban, hogy az NLP, DP és RMDSZ kéréseit is foglalják be az RTDP kormányprogramjába, Iliescu úgy vélekedett: az RTDP saját és nem mások programjáért vállalt felelősséget. - Corneliu Ciontu, az NRP alelnöke kijelentette: pártja hajlandó közösen kormányozni az RTDP-vel. Elmondta: az NRP vezetősége az együttműködést világosan megfogalmazott, dokumentumban rögzített megállapodás alapján képzeli el. /Iliescuék szívesen fogadják a demokratikus ellenzék ötleteit. Az NRP hajlandó közösen kormányozni az RTDP-vel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

A Solidaritatea szakszervezeti szövetség és a Nagy-Románia Párt egyezséget írt alá, hogy az elnökválasztás második fordulójában Corneliu Vadim Tudort fogják támogatni. Ugyanakkor a Simon Wiesenthal Központ felszólította Ion Iliescut, hogy nyíltan foglaljon állást az ultranacionalista, xenofób és rasszista Vadim ellen. Szerintük ez egyértelműen jelezné az Európa Uniónak, hogy Románia kész folytatni az euroatlanti integrációs törekvéseket. Amennyiben az NRP kormánykoalícióra lépne, legitimizálnák a gyűlöletet, és megkérdőjeleznék Románia további státusát az Európa Tanácsban. /Vadimot támogatja a Solidaritatea. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

Brassó megyében november 26-án a választásra jogosultak 67,84 %-a voksolt, 1996-ban nagyobb volt a részvétel, 78,2 %-os. Az államelnökjelöltek közül a szavazatok 28,7 %-át C.V. Tudor, 23,7 %-át Ion Iliescu, 18,4 %-át Theodor Stolojan, 12,2%-át Mugur Isarescu szerezte meg. Frunda Györgyre Brassó megye szavazópolgárainak 7,3% (23 958 szavazat) voksolt. Petre Roman 3, míg Teodor Melescanu 2,5%-ot ért el. A képviselőházi jelöltekre leadott szavazatok aránya a következőképpen oszlik meg: az RTDP 27,3, az NRP 17,7, az NLP 10,7, a DK 2000 6,61, a DP 5,6, a SZR 5,29 % szavazatot kapott. Kovács Csaba RMDSZ-képviselőre 26 957-en (8,62 %) szavaztak. A szenátorjelöltekre leadott szavazatok aránya: RTDP 25,9 %, NRP 21,1 %, NLP 11,5 %, DP 9,2 %, RMDSZ 8,75 %, SZR 5,8 %, DK 2000 5,2 %. Aranyosi István RMDSZ-szenátorjelöltre 27 483-an szavaztak, s kevesebb mint kétezer szavazattal maradt le a demokrata párti jelölt mögött. Az RTDP-nek négy képviselője és egy szenátora, az NRP-nek két képviselője és egy szenátora, az NLP-nek és a DP-nek egy képviselője és egy szenátora, míg az RMDSZ-nek egy képviselője lesz a parlamentben. - Összehasonlításképpen: 1996-ban Frunda György államelnök-jelölt Brassó megye szavazatainak 7,4 %-át szerezte meg. Az RMDSZ szenátorjelöltje akkor 31 300 szavazatot (8,5 %), míg a képviselőjelölt 28 300 szavazatot (7,7 %) kapott. /Jól szerepelt az RMDSZ. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 1./