Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Ilie, Ion
1293 tétel
2003. március 19.
"Ion Iliescu államfő márc. 18-ra összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács rendkívüli ülését, amelynek egyetlen témája az iraki helyzet és a küszöbön álló katonai beavatkozás. - Válaszoltunk egy felkérésre, amely nem jelenti azt, hogy fegyveres konfliktusokban veszünk részt, hanem támogatást nyújtunk a szövetségeseknek - mondta az államfő. /A Legfelsőbb Védelmi Tanács az iraki helyzetről tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./ Románia támogatja a terrorizmus elleni nemzetközi koalíciót és azt az ultimátumot, amelyet George Bush amerikai elnök intézett Szaddám Huszein iraki vezetőhöz - jelentették be Bukarestben a Legfelsőbb Védelmi Tanács rendkívüli ülését követően. /Támogatás és óvintézkedések. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./ "
2003. március 20.
"Bitay Ödön 1990 márciusára emlékezett, részletet közölve készülő önéletírásból. Ebben az időben egyik alapfeladata a sajtófigyelés volt, különös tekintettel a kisebbségellenes megnyilvánulásokra, amelyekről nap nap után összegező tájékoztatást kellett benyújtania Ion Iliescu elnök számára. Február elején történt megalakulása napjától a napilapokban a Vatra Romanesca nevű szervezet xenofób, intoleráns hangvételű írásokban nyíltan uszított a magyarság ellen. A központi napilapok is gyakran közöltek ,,vátrás" törekvésekre utaló cikkeket. Szabaday Rudolf mérnök kezdettől fogva gyűjtötte ezeket az uszító írásokat, összeállított egy gyűjteményes iratcsomót. Bitay mindezt csatolta bizonyítékként Iliescu elnöknek. A ,,vátrások" március 19-én autóbuszokkal sok száz főnyi botokkal, fejszékkel, vasrudakkal felfegyverkezett Görgény-völgyi tömeget szállítottak be Marosvásárhely főterére. Délután ostrom alá vették a Teleki Tékával átellenben levő RMDSZ-székházat. Ekkor Jakabffy Attila a várost járva betelefonált a bukaresti székházba, s jelentette a dolgok alakulását. További két hölgy telefonon szintén beszámolt a történtekről. Amikor a rádió bemondta a Sütő András elleni merényletet, a székház felprédálását, az utcai összetűzések elszaporodását, Bitay felvette a kapcsolatot Király Károllyal és jelezte, márc. 20-ára kihallgatást kért Ion Iliescu elnök kabinetfőnökénél. Király leintette őt: ne írjon semmit, ne partizánkodjon. Bitay megkérte Radu Campeanut, az Nemzeti Liberális Párt elnökét, adjon a vásárhelyi eseményeket elítélő nyilatkozatot vagy közleményt. Bitay megtudta, hogy Sepsiről, Kézdivásárhelyről, Barótról, Csíkszeredából, Gyergyószentmiklósról, Székelyudvarhelyről Marosvásárhelyre indulni akaró segítő csoportok telefonáltak, indulhatnak-e a marosvásárhelyiek megsegítésére? Bitay telefonon sorban leintette a jó szándékú, segítőkész csoportok vezetőit: maradjanak otthon. Ez parancs! Hajnalban menekültként megérkezett Szatmárról Formanek Ferenc elcsigázva, kimerülten. Elmondta, mit éltek át Szatmárnémetiben. Bitay elkészítette a tiltakozó közlemény román nyelvű változatát. Bemutatta Radu Campeanunak, majd Király Károlynak. Bitay azt állította, hogy Király Károly nem írta alá ezt a közleményt. A liberális pártelnök aláírta. Iliescu márc. 20-án fogadta Bitayt, aki kérte, Iliescu menjen Marosvásárhelyre, személyes jelenléte javulást hozna. Ekkor belépett Király Károly. Elnézést kér, mondta, de halaszthatatlan közlendői vannak az elnök számára. Bitayt kérte, várjon odakint. Egy órát várt, amíg Király távozott. Ion Iliescu pedig kiüzent: nem tudja fogadni, de a beadványt, az RMDSZ-iratcsomót olvassa, s azután intézkedni fog. Bitay azt állította, nem tudja, mi volt Király Károly sürgős közölnivalója, aki ezt nem tisztázta.Zárójelben a lap szerkesztője jelezte: Király Károly valójában elmondotta és megírta, miről tárgyalt Iliescu elnökkel. Bitay közölte az 1990. márc. 20-án az RMDSZ nevében kiadott közleményét. A közlemény összegezte a történteket, melyekért "elsősorban az ország politikai vezetése a felelős." Azt kérik az ország politikai vezetésétől, hogy vizsgáltassa ki, kik garázdálkodtak Marosvásárhely utcáin, kik szervezték meg a vandál akciót, továbbá kérik a vétkesek felelősségre vonását. /Bitay Ödön: 1990 fekete márciusa Bukarestből nézvést. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./Bitay írása hihetetlen. Király Károly tevékenységéről írásos feljegyzések vannak."
2003. március 21.
"Románia támogatja az Egyesült Államokat és szövetségeseit az iraki válságban, osztja azt az álláspontot, hogy az erő alkalmazása az elmúlt hetekben elkerülhetetlenné vált - jelentette ki márc. 20-án Ion Iliescu államfő szóvivője. Corina Cretu szóvivő szerint ezzel a támogatással Románia csak annyit tesz, hogy elismeri: szükség van azoknak a fegyvereknek a megsemmisítésére, amelyek veszélyeztetik a térség békéjét és biztonságát. - Az iraki háború elhúzódása leállítja Románia térségbeli kereskedelmi tranzakcióit, ez pedig mintegy kétmilliárd dolláros veszteséget eredményezhet - jelentette ki Mihai Ionescu, a Romániai Exportőrök és Importőrök Országos Egyesületének főtitkára. /Kétmilliárd dolláros veszteség. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./"
2003. március 26.
"Ion Iliescu államfő kijelentette, hogy Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnök hétvégi bukaresti látogatásán várhatóan átadja Vlagymir Putyin üzenetét a román-orosz alapszerződés aláírásának időpontjával kapcsolatban. A román elnök szerint Kaszjanov romániai látogatása önmagában pozitív jelzés a kétoldalú kapcsolatok fellendítése tekintetében. Ion Iliescu még 2002 elején bejelentette, hogy Moszkvába látogat a román-orosz alapszerződés aláírása végett. Noha a román vezetés szerint elkészült az alapszerződés, valamint a Ribbentrop-Molotov paktumra, illetve a román műkincsre vonatkozó kiegészítő nyilatkozat szövege, a két dokumentumot máig nem írták alá. /Iliescu az orosz kormányfő látogatásáról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./"
2003. április 5.
"Ápr. 5-6-án a NATO-ba meghívott államok miniszterelnökei a csatlakozás ratifikálásáról és az iraki háborúról folytatnak eszmecserét Snagovban, közölte Adrian Nastase. Nastase szerint a tagjelölteknek kölcsönösen támogatniuk kell egymást, hogy a szövetség országai ratifikálják a csatlakozási szerződést. Az értekezleten Adrian Nastase meghívására részt vesz Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia és Szlovákia miniszterelnöke. - XIV. Károly Gusztáv svéd király és Szilvia királyné ápr. 8. és 10. között hivatalos látogatást tesz Romániában Ion Iliescu államfő meghívására. /Hat kormányfő Snagovon. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 5./"
2003. április 7.
"Sikeresnek mondották ápr. 5-6-án történt snagovi találkozójukat a NATO-ba meghívott vilniusi országcsoport hét kormányának vezetői, akik ősszel Várnában, jövő tavasszal pedig Pozsonyban találkoznak ismét. jelen volt a bolgár, az észt, a lett, a litván és a szlovák miniszterelnök, valamint a kormányát képviselő szlovén külügyminiszter. A találkozó befejezése után Ion Iliescu államfő Snagovon fogadta a résztvevőket. Adrian Nastase miniszterelnök szerint a csúcstalálkozót lehet "a ratifikáció szövetségének" nevezni. Hangsúlyozta: a NATO jövője szempontjából lényeges a transzatlanti kapcsolat, amelyet a szövetség európai pillérének és a kontinens nemzetközi cselekvőképességének erősítésével kell megszilárdítani - mondta. /Snagov: a ratifikáció szövetsége. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./"
2003. április 9.
"XVI. Károly Gusztáv svéd király és Szilvia királyné ápr. 8-án háromnapos hivatalos látogatásra Romániába érkezett. Ion Iliescu elnök az Otopeni repülőtéren fogadta a királyi párt. Svédország királya és a román államfő négyszemközti megbeszélést folytatott a Cotroceni palotában, ezt követően kitüntetéseket adtak át egymásnak. /Bukarestben a svéd király. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./"
2003. április 14.
"Az SZDP 45 százalékkal, Adrian Nastase miniszterelnök 40 százalékkal az első helyen vannak a választópolgárok opcióinak listáján, derül ki a CURS közvélemény-kutatásából. A pártok listájának második helyén a Nagy-Románia Párt (NRP) és a Nemzeti Liberális Párt van 16 százalékkal, majd következik a Demokrata Párt (DP) 10 százalékkal, az RMDSZ 5 százalékkal, a Román Humanista Párt (RHP) 4 százalékkal, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) 3 százalékkal, más pártok 1 százalékkal, a válaszadók 38 százaléka határozatlan, vagy nem szavazna. Adrian Nastase után a második helyen Theodor Stolojan áll 21 százalékkal, majd következik Corneliu Vadim Tudor (19%), Traian Basescu (12%), Mircea Geoana (3%). A választópolgárok 42 százaléka nagy bizalommal van Ion Iliescu elnök iránt, őt követi Adrian Nastase 41 százalékkal, Theodor Stolojan (38%), Traian Basescu (35%), Corneliu Vadim Tudor (18%), Dan Voiculescu (12%), Victor Ciorbea (10%) és Markó Béla (8%). A pártokba vetett bizalom szerinti listát az SZDP vezeti 31 százalékkal, majd következik az NLP (20%), DP (19%), NRP (17%), RHP (9%), RMDSZ (5%) és a KDNPP (4%). /Továbbra is vezet az SZDP és Adrian Nastase. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./"
2003. április 14.
"A Hűségszolgálat Érdemrend Lovagi Rangfokozatát adományozta Ion Iliescu államfő Marosvásárhely három jeles személyiségének, köztük Izsák Márton szobrászművésznek. A kitüntetéseket ápr. 12-én Razvan Theodorescu művelődésügyi és egyházügyi miniszter adta át Ovidiu Natea prefektus, Burkhardt Árpad alprefektus, Virág György megyei tanácselnök, Dorin Florea polgármester, Nicolae Baciut művelődési és egyházügyi igazgató és a megyei közintézmények vezetőinek jelenlétében. Izsák Márton, aki egyúttal 90. születésnapját ünnepelte, meghatottan, örömmel vette át a kitüntetést. /(antalfi): Elnöki kitüntetés marosvásárhelyi személyiségeknek. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 14./ Bensőséges ünnepségen köszöntötték barátai, tisztelői ápr. 12-én Marosvásárhelyen a 90 éves Izsák Márton szobrászművészt. A születésnapi megemlékezésre eljött a kulturális szaktárca minisztere, Razvan Theodorescu is, aki előzőleg a prefektúrán rangos kitüntetést adott át az ünnepeltnek. Ott voltak a megye, a város vezetői, a kulturális élet jelesei, művészkollégák és sokan mások. Razvan Theodorescu a gazdag életmű drámaiságát hangsúlyozta beszédében. Dorin Florea polgármester a köztéri szobrok szerzőjét dicsérte Izsák Márton személyében és a holokauszt emlékére emelendő emlékmű közelgő avatására tért ki. Csegzi Sándor az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság helyi fiókja nevében is szólva, a friss Bolyai-kötetet adta át a két Bolyairól készült szoborkompozíció társszerzőjének. /(nk): Születésnap a Tükörteremben. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 14./"
2003. április 15.
"Ion Iliescu elnök kétnapos hivatalos látogatásra Bulgáriába utazott, ápr. 14-én Szófiában találkozott Georgij Parvanov bolgár államfővel. Románia és Bulgária között nincsenek politikai problémák, azonban a kétoldalú gazdasági kapcsolatok alacsony szinten működnek, és nem felelnek meg a két ország potenciáljának, jelentette ki Ion Iliescu elnök. A két államelnök politikai nyilatkozatot írt alá, és részt vett a román és a bolgár oktatás- és kutatásügyi minisztérium tudományos és technológiai téren való együttműködéséről szóló megállapodás aláírási ceremóniáján. A hivatalos adatok szerint a román-bolgár kereskedelem értéke 2002-ben 324,5 millió dollár volt. /Bulgáriába látogatott Iliescu. Szerény román-bolgár gazdasági kapcsolatok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./"
2003. április 30.
"Gabriel Andreescu legújabb könyve: Extremismul de dreapta in Romania /A jobboldali szélsőségesség Romániában/ Kolozsváron jelent meg, az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja kiadásában, az Etnokulturális Diverzitás Romániában sorozat keretében. Gabriel Andreescu szembe mert szállni a kormányzat túlkapásaival, a nacionalizmus értelmiségi képviselőivel. A Román Helsinki Bizottság, az APADOR elnökeként például rendkívül kritikus tanulmányt tett közzé (munkatársaival, Renate Weberrel és Valentin Stannal együtt) Románia és a Moldovai Köztársaság viszonyáról. Andreescut foglalkoztatja a kisebbségi kérdéskör. (Erről szólt A rulett. Románok és magyarok, 1990-2000 című kötete.) Legújabb könyvében Andreescu abból indul ki, hogy Romániában a totalitarista vagy szélsőséges cselekmények azonosítása, felderítése a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) hatáskörébe tartozik. Az SRI viszont, ahogy a szerző írja, "az ultranacionalizmust kezdeményező intézmény", olyan körülmények között, amikor "a romániai jobboldali szélsőségesség legsúlyosabb, leghatékonyabb és továbbra is legveszélyesebb formája az ultranacionalizmus". Román sajátosság, hogy az ultranacionalista politika kezdettől fogva végigkíséri a volt kommunista politikai rendőrség szerkezetére épülő SRI tevékenységét. Az 1989-es győztes forradalom után a Szekuritátét, s annak állományát és javait a hadsereg ellenőrzésére bízták, a titkosszolgálatok volt alkalmazottainak három hónapig járt a fizetés, utána más munkahely után kellett volna nézniük. Minthogy a közvélemény hevesen ellenezte egy hasonló új intézmény létrehozását, azt ki kellett kényszeríteni: 1990 márciusában "a titkosszolgálatok sajátos eszközeivel" megszervezték és kirobbantották a marosvásárhelyi véres konfliktust a románok és a magyarok között. Utána ezzel indokolták a SRI létrejöttének szükségességét. Létrehozásában, akárcsak a Vatra Romaneasca ultranacionalista szervezetében, oroszlánszerepet vállalt Ion Iliescu tanácsadója, Virgil Magureanu, a SRI első igazgatója. A Román Hírszerző szolgálat ugyanazokkal a nemzeti kommunista eszmeiségű, tompa gondolkodású volt szekusokkal "töltötték fel" (akárcsak a két szélsőséges politikai alakulatot, a Románok Nemzeti Egységpártját és a Nagy-Románia Pártot), akik korábban is meghatározták az állam maradi nemzetiségi politikáját. Gabriel Andreescu "a 2001-es őszi magyarellenes provokációról" ír. A híres eset úgy él a köztudatban, mint a két magyar többségű megye, Hargita és Kovászna renitenskedése, amivel "kivonták magukat az állam autoritása alól". A kormánypárt rádöbbent, hogy ez a diverzió neki sem túl jó, ezért az erről szóló parlamenti indítványt leszavazták. Gabriel Andreescu tanulmányában kimutatta, a SRI egyes vádjai miként sértik a román állam törvényei által is biztosított alapvető jogokat. Andreescu megemlítette, hogy az állam jelentős összegekkel támogatja a magyar többségű megyékben működő nagyszámú nacionalista szervezetet. Ecaterina Andronescu oktatási és kutatásügyi miniszter a közszolgálati televízióban propagandát folytatott Dumitru Martinas nézetei mellett, a csángók román eredetét illetően. Vasile Dancu tájékoztatási miniszter nemzetközi szemináriumot szervezett a magyar csángók ellen irányuló elmélet népszerűsítésére. Andreescu kitért a Nagy-Románia Párt (PRM), a legismertebb és legveszélyesebb szélsőséges alakulat tevékenységére és a Román Ortodox Egyház (BOR) fundamentalista szélsőségességére. /A jobboldali szélsőségesség Romániában. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./"
2003. május 7.
"A Hargita-Kovászna ortodox püspökség 1994 szeptemberében alakult meg, főpapja Ioan Selejan püspök. Ion Iliescu államelnök levélben üdvözölte a püspökség alapítását és Ioan Selejan görögkeleti püspök beiktatását: "Szívből örülünk, hogy ma e csodálatos román tájon az ortodox hívők régi álma teljesül." Az akkori ünnepségen jelen lévők közül kevesen tudták, hogy a csupán 1928-32 között épült templomot a Csíki Magánjavak területére húzták föl, ott állt egykor a gazdasági iskola és igazgatói lakás, és az építési költségek tetemes részét, mint számos helyen az akkori Csík megyében, az elkobzott Csíki Magánjavakból állták. A történelmi igazságot azonban az ortodoxok másként ismerik, ők "erőszakos elmagyarosításról" beszélnek és a visszatérés útját kínálják. Az előzménytelenül megalakított Hargita-Kovászna Görögkeleti Püspökség missziója nyílt és egyértelmű: "visszaadni" az ősi román földnek mindazt, amit a magyarok évszázadok óta "elvettek". Az ötvenkét éves Ioan Selejan püspök közönséges halandó számára nehezen elérhető. Munkatársai minden telefonhívásra azt válaszolják: terepen van. Előbb egy udvaron tett séta erejéig állt rá a beszélgetésre, majd az eső miatt úgy döntött, hogy mégiscsak az irodájában ad inetrjút. Így búcsúzott az újságírótól: mindegy, hogy mit mondanak vagy írnak róla, az neki nem számít. 1994 óta 10-12 új templomot építettek és 120-at állítottak helyre vagy építettek újjá Hargita és Kovászna megyékben. Templom és kolostor csak ott épült, ahol őslakos románság él. Ahol a román lakosságot elmagyarosították, ott újraépítették a templomokat, magyarázta. A püspök minden volt görög katolikust románnak számít. A Maros megyéből hozzájuk tartozó kolostoregyüttessel együtt tíz kolostoruk van, kb. 120 szerzetessel. Ezek közül csak Maroshévízen volt kolostor 1994 előtt. Az új kolostorokat románok lakta vidéken alapították. Az újságíró megemlítette, hogy a Hargita-Kovászna Püspökség kormányhatározattal milliárdokat kapott a költségvetésből akkor, amikor a magyar egyházak elenyésző támogatásban részesültek. És nem kapják vissza azt sem, ami az ő tulajdonuk volt. A püspök természetesnek tartja a támogatásukat. Hiszen félig lerombolt templomok voltak. Az újságíró közbevetette: Erdélyben százával vannak szász és magyar templomok, amelyek hívek nélkül maradtak, de nem tartja karban ezeket az állam. A püspök nem híve az elméleti ökumenének. /Oláh-Gál Elvira: "Missziót vállaltunk ezen a vidéken". Beszélgetés Ioan Selejan püspökkel, a Hargita-Kovászna Görögkeleti Püspökség főpapjával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 7./"
2003. május 27.
"Románia és Horvátország kétoldalú kapcsolatairól, gazdasági viszonyáról folytatott eszmecserét máj. 26-án Zágrábban Ion Iliescu román és Stipe Mesic horvát államfő. A két ország közti kereskedelem volumene 2002-ben megduplázódott az előző évhez képest ez a tendenci a 2003-ban is folytatódik. Az eszmecsere egyik témája a Konstanca-Omsali kőolaj- és gázvezeték megépítése volt. Iliescu elmondta, arról a vezetékről van szó, amely kőolajat és földgázt szállít a Kaszpi-tenger térségéből Azerbajdzsánon, Grúzián, a Fekete-tengeren és Konstancán keresztül Nyugat-Európába, Szerbia és Horvátország érintésével. /Iliescu és Mesic a román-horvát kapcsolatokról tárgyalt. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./"
2003. június 3.
"Hatodik alkalommal tartanak román-bolgár-török háromoldalú csúcstalálkozót jún. 3-án és 4-én Neptunon. Az első eszmecsere témája a háromoldalú együttműködés a NATO prágai és az EU koppenhágai csúcstalálkozója után. Ion Iliescu, Georgij Prvanov és Ahmed Sezer államfők arról fognak tárgyalni, hogy milyen szerepet játszhat Románia, Bulgária és Törökország a NATO jövendőbeli tagjaiként a térség biztonságának és stabilitásának biztosításában. A napirenden szerepel továbbá a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok, valamint közlekedési és energiaszállítási folyosók létesítése is. /Román-bolgár-török háromoldalú találkozó Neptunon. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 3./"
2003. június 3.
"A világ szabadkőművességének több vezéralakja is részt vett a hét végén azon az ünnepségen, melyet az Elfogadott Óskót Rítus (RSAA) romániai újraélesztésének tizedik évfordulója alkalmából tartottak. A vendégeket Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase miniszterelnök is fogadta. Az esemény legrangosabb vendégének Fred Kleinknecht, a skót rítusú szabadkőművesek Washingtonban székelő szuverén főparancsnoka számított, akit máj. 30-án Ion Iliescu államfő, máj. 31-én pedig Adrian Nastase miniszterelnök is fogadott. A titokban tartott államfői fogadáson Fred Kleinknecht a legmagasabb román állami kitüntetést, Costel Iancu romániai szuverén nagymester, a Legfelsőbb Tanács vezetője pedig az állami kitüntetések egy alsóbb fokozatát vehette át. Az eseményen Eugen Simion, a Román Akadémia elnöke is részt vett.A Ziua értelmezése szerint a szabadkőműves vezetők és az állami vezetők egyértelműen Costel Iancu mellett tették le a garast abban a legitimitási vitában, melyet Iancu a Franciaországban élő, magyar származású André Szákváryval folytat. Utóbbi a kommunizmus idején külföldön életben tartott hagyományos román szabadkőművesség, Marcel Saphira és Dan Amadeo-Lazarescu vonalát követő Legfelsőbb Tanács vezetőjének tekinti magát. A vita lezárását jelzi az a tény, hogy a tavaly elhunyt Dan Amadeo-Lazarescu halála előtt megvonta a támogatást Szákvárytól, a hét végi bukaresti ünnepségen pedig Costel Iancu a Franciaországban élő Marcel Saphira jobbján jelent meg. A román szabadkőművesek között tovább létező törésvonalakat jelzi, hogy a kétnapos ünnepségnek csak az első napján vett részt Gheorghe Comanescu, a Román Nemzeti Nagypáholy (MLNR) nagymestere. Rosszallását az is kiválthatta, hogy az általa vezetett nagypáholy megalakulásának - néhány hónappal ezelőtti - tizedik évfordulóját lényegesen szerényebb külsőségek közepette ünnepelték. /Gazda Árpád: Kitüntették a szabadkőműveseket ereje. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./ A szabadkőművesség megőrizte erejét és befolyását a világ nagy folyamatainak menetére, néha megmutatja magát. A szabadkőművesek befolyásukkal kétségtelenül meghatározó szerepet játszottak és játszanak az új világrend kialakulásában. A szabadkőműves világelit bukaresti rendezvénye, a bukaresti parlamentben megrendezett színpompás évfordulós ünnepség, az egyik legfontosabb rítus szuverén főparancsnokának, tehát világelsőjének részvétele jelzi, elvált, hogy ki az úr a páholyban. Az elfogadott, immár egyedüli és legitim román szabadkőműves vezető Costel Iancu, nem pedig a magyar származású, négy különböző nemzetiségű nagyszülőtől származó, francia állampolgár André Szákváry. A szabadkőműves vezetőket az államelnök és a kormányfő a nyilvánosság teljes kizárásával fogadta. Titkosak voltak a tárgyalások is. /Ágoston Hugó: A titokzatosság ereje. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./"
2003. június 9.
"Temesváron 95. életévében elhunyt Boros Béla címzetes római katolikus érsek, a kommunista hatalom által bebörtönzött katolikus főpapok csoportjának utolsó nagy alakja. Életének 95., papságának 70., püspökségének 55., érsekségének 13. évében - így fogalmaz a temesvári római katolikus püspökség közleménye Boros Béla címzetes érsek haláláról. Az érsek hosszas betegeskedés után jún. 6-án éjjel hunyt el. Boros Béla 1908-ban az Arad megyei Erdőhegyen született, 1932-ben Rómában szentelték pappá, és a római Gergely Egyetemen szerzett teológiai és filozófiai doktori címet. 1934-től a temesvári római katolikus papneveldében a bölcsészet és a dogmatika tanára, később az intézmény rektora. 1948 decemberében titokban szentelték a bukaresti nunciatúrán ressianai püspökké, hogy legyen, aki a papi hatalmat az erdélyi püspökök akadályoztatása esetén is továbbadja. Márton Áront és Mazalik Győzőt ugyanis ekkor már letartóztatta a kommunista hatalom. Azért kellett az akkor már nem működő spanyolországi Ressiana püspökévé szentelni, mert a Vatikán az erdélyi egyházmegyékben továbbra is a bebörtönzött egyházfőket tekintette püspöknek. Boros Béla felszenteléséről később tudomást szereztek, 1951 márc. 10-én őt is letartóztatták, aztán néhány hónap múlva egy koncepciós perben kémkedés vádjával ítélték életfogytiglani fegyházra. A máramarosszigeti börtönben éveken át Márton Áron püspök cellatársa volt, ők ketten a vécék tisztán tartásáért feleltek. 1956-tól két és fél évet magánzárkában töltött a Ramnicul Sarat-i börtönben. Ebben az időszakban a folytonos hangos imádkozás mentette meg a tébolyodástól. A magyarul egy szót sem tudó börtönőr is megtanulta a magyar imádságokat - annyiszor hallotta azokat. Több mint 13 évi rabság után 1964-ben szabadult. Első útja a radnai kegytemplomba vezetett. A déli harangozáskor rongyosan, szakállasan érkezett a templomba, másfél óra múlva azonban már misét celebrált Mária oltáránál. Amint egykor felidézte, ez volt élete egyik legboldogabb pillanata. Boros Béla isteni kegyelemnek tekintette megpróbáltatásait. Kínzóiról is szeretettel beszélt. Mint egy interjúban elmondta: "Megbocsátottam nekik. Annak is, aki összeállította a periratokat. Akkor is és minden nap. Esténként értük is imádkozom." Noha felszentelt püspök volt, és 1990-ben II. János Pál pápa címzetes érseki rangot is adományozott neki, 1992-es nyugdíjazásáig a temesvári erzsébetvárosi plébánián segédlelkészként szolgált. Helytállását 1994-ben a magyar állam a köztársasági érdemrend középkeresztjének adományozásával ismerte el. 1990 után Boros Béla több rendben is kérvényezte rehabilitációját, ez ügyben Ion Iliescu államfőhöz is fordult, az erkölcsi jóvátétel azonban eddig nem történt meg. /Gazda Árpád: Egyházfőként káplánkodott. Temesváron elhunyt Boros Béla címzetes érsek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./"
2003. június 18.
"Északi szomszédjával is átértékeli kapcsolatait Románia, miután Ion Iliescu román és Leonyid Kucsma ukrán elnökök jún. 17-én Csernovicban aláírták a két ország között létező eddigi egyezségekben pozitív változást hozó határszerződést. /Ukrán-román határ menti egyezség. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 18./"
2003. június 19.
"Nyilatkozott a holokauszt ügyében Ion Iliescu elnök is, aki ukrajnai látogatásáról hazatérve leszögezte, hogy a kormány múlt heti nyilatkozata felesleges vitát nyitott. Nem lett volna szükség erre a nyilatkozatra, hiszen az álláspont ismert: Romániában nem volt holokauszt, csak bizonyos románok vettek részt a holokausztban, annak a történelmi korszaknak bizonyos pillanataiban intézkedéseket hoztak a romániai zsidósággal szemben - jelentette ki. Iliescu szerint azt el kell ismerni, hogy volt holokauszt egyes románok részvételével, de az nem Romániában történt, és Romániát nem lehet összehasonlítani Németországgal vagy a holokauszt más kezdeményezőivel. /Iliescu is közbelép. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./"
2003. június 20.
"A parlament jún. 19-én egyöntetű szavazással jóváhagyta, hogy Románia 678 katonát küldjön az iraki stabilizáló és újjáépítési erők kötelékébe. Ion Iliescu államfő kérésére a törvényhozás szenátorai és képviselői egyhangúlag megszavazták, hogy Románia egy 405 fős gyalogsági zászlóaljjal, száz fős katonai rendőrségi századdal, egy 149 tagú műszaki osztaggal, valamint 24 tiszttel vegyen részt a stabilizálási és újjáépítési feladatokat Irakban ellátó multinacionális haderőben. /Román katonák Irakban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./"
2003. június 21.
"Az RMDSZ megfelelőnek tartja a jelenleg érvényes választási rendszert, közölte Markó Béla azt követően, hogy Ion Iliescu elnök konzultált a parlamenti pártok képviselőivel. "Azt hiszem, nem kellene a választási jogszabályok módosítására pazarolnunk az energiánkat, mi megfelelőnek tartjuk a választási rendszert", mondta az RMDSZ elnöke. /Markó: Megfelelő a jelenlegi választási rendszer. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./"
2003. július 4.
"Ion Iliescu államfő természetes fejleménynek tekintené, ha az ország NATO- és uniós csatlakozása után Románia újraegyesülne Moldovával - olvasható az elnök Nyezaviszimaja Gazeta című lapnak adott interjújában. "Románia csatlakozása után ez a gondolat még hangsúlyosabban jelenik meg, és az orosz lakosság körében is elterjed. Országunk vonzóbbá válik a magasabb életszínvonalnak köszönhetően" - fogalmazott a moszkvai látogatáson lévő Iliescu. A Moldovai Köztársaság területének nagy része Romániához tartozott, mielőtt az 1939-ben megkötött Molotov-Ribbentrop paktum értelmében a Szovjetunióhoz csatolták volna. Az ország lakosságának kétharmada román anyanyelvű. Ion Iliescu moszkvai látogatása során kétoldalú barátsági szerződést ír alá orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal.A dokumentum kidolgozása több mint tíz évet vett igénybe. A román államfő emellett arra buzdította az orosz üzletembereket, hogy fektessenek be Romániában, mivel ily módon hozzáférhetnek majd az európai piachoz is az ország 2007-re előirányzott EU-csatlakozása után. A román elnököt útjára népes, üzletemberekből álló delegáció is elkísérte. A 250 fős küldöttség azzal a céllal érkezett Moszkvába, hogy felélessze a két ország között 1990 óta elhanyagolt gazdasági kapcsolatait. A kétoldalú kereskedelem szintje 2002-ben mindössze 1,3 milliárd dollár volt az 1989-ben jegyzett 5 milliárddal szemben. /Iliescu: természetes egyesülés. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./"
2003. július 5.
"Ion Iliescu elnök júl. 3-án érkezett hivatalos moszkvai látogatásra. Júl. 4-én találkozott vendéglátójával, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Iliescu az orosz fővárosban - egykori egyetemi tanulmányainak színhelyén - aláírta a két ország közötti barátsági és együttműködési szerződést, amelynek megszövegezése hét éven keresztül húzódott, történelmi viták miatt. A román fél ragaszkodott ahhoz, hogy a dokumentumba kerüljön bele a Molotov-Ribbentrop paktum elítélése, amelynek következtében Besszarábia - a mai Moldova - 1940-ben a Szovjetunióhoz került. Ezenkívül Bukarest el akarta érni a román királyi család által 1916-17-ben az Osztrák-Magyar Monarchiától és Németországtól elszenvedett vereséggel összefüggésben Szentpétervárra menekített aranykincs visszaadását, amire a bolsevik fordulat után az új vezetés tette rá a kezét. A megállapodás értelmében ez a kérdés kikerült az alapszerződésből, de a két ország egyeztetni fog a megoldásról. A román-orosz politikai kapcsolatokban a legfőbb vitás kérdés ma is Moldova: Moszkva és Bukarest az elmúlt évtizedben rendszeresen vádolta egymást a posztszovjet állam belügyeibe való beavatkozással azzal kapcsolatban, hogy az ottani orosz ajkú és a román lakosság között súlyos feszültségek alakultak ki, amelyek az 1990-es évek elején fegyveres konfliktusba torkolltak. Az orosz-román üzleti fórumon részt vevő Iliescu a két ország gazdasági kapcsolatainak dinamizálását sürgette, hangsúlyozva, hogy az oroszországi román kivitel mindössze az albániai export szintjét éri el: az energiahordozókból álló közel 1 milliárd 300 millió dollár értékű román importot mindössze 40 millió dolláros export ellensúlyozta tavaly. (Az oroszországi magyar export ennek több mint tízszerese.) Iliescu megfogalmazása szerint nem kár a hidegháborúban létrejött KGST-ért, de hiba volt teljes mértékben lebontani a volt szocialista országok gazdasági integrációját. /Ion Iliescu államfő Moszkvában. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./ Júl. 4-én barátsági és együttműködési szerződést írt alá Moszkvában Vlagyimir Putyin és Ion Iliescu elnök. A megállapodás megszövegezéséhez tíz év kellett, döntően a két ország történelmi múltba visszanyúló viszályai miatt. Az alapszerződés legvitatottabb kérdése a Molotov-Ribbentrop paktum elítélése volt, amelyből nem volt hajlandó engedni a román fél. A vitát végül kompromisszummal oldották meg: az alapszerződés a paktum mellett elítéli Románia II. világháborús szerepét is a hitleri Németország mellett. A román királyi család aranykincsének kérdése nem szerepel az alapszerződésben, de a két fél tárgyalni fog a megoldásról. /Aláírták a román-orosz alapszerződést. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./"
2003. július 5.
"Újabb feszültséget támasztott Ion Iliescu államfő a román-moldovai kapcsolatokban a két ország lehetséges egyesüléséről tett nyilatkozatával - állapította meg júl. 4-i számában a Curentul román napilap. Ion Iliescu szerint a moldovai állam kialakulása után derül majd ki, hogy mit akarnak a moldovaiak. Ha egyesülni akarnak Romániával, akkor példaként szolgálhat Németország újraegyesítése. Ha nem akarják az egyesülést, akkor a közös nemzeti önazonosság, a közös nyelv, a közös érdekek és célok alapján a két állam között privilegizált kapcsolatok alakulnak ki. A román államfői hivatal külön nyilatkozatban közölte, hogy a Nyezaviszimaja Gazeta meghamisította Ion Iliescu szavait. Az elnöki hivatal által ismertetett változat szerint Ion Iliescu úgy fogalmazott, hogy a közös történelem, a közös nyelv és kultúra fényében természetesnek tűnik az egyesülés gondolata, de Románia megérti azt a történelmi valóságot, hogy a Moldovai Köztársaság önálló államként létezik. Az Evenimentul Zilei című lap szerint a román államfő első alkalommal beszélt arról, hogy belátható időn belül megtörténhet Románia és Besszarábia egyesülése. Az utóbbi időben az orosz sajtóban komoly vita folyt arról a lehetőségről, hogy a Moldovai Köztársaságot föderatív állammá alakítják át, majd a Dnyeszteren túli terület Ukrajnához, a történelmi Besszarábia pedig Romániához kerül. A román államfő végre kimondta azt, amit minden román gondol: természetes dolog Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülése - írta júl. 4-i számában a Cronica Romana című napilap, amely ebből az alkalomból az egykori Nagy-Románia térképét közölte első oldalán. /Románia és Moldova egyesül? Vitatott elnöki elszólás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./"
2003. július 5.
"Ion Iliescu moszkvai könyvbemutatóján Jevgenyij Primakov elárulta, hogy 1989 decemberében Nicolae Ceausescu a szovjet csapatok segítségét kérte, de azt nem kapta meg, közölte a Romania Libera. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./"
2003. július 7.
"Ion Iliescu államfő júl. 5-én felavatta Románia szentpétervári főkonzulátusát. /Ion Iliescu főkonzulátust avatott Szentpéterváron. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./"
2003. július 7.
"Elégedettséggel nyugtázta Ion Iliescu államfő a múlt hét végi háromnapos oroszországi látogatását, amely eredményeként Vlagyimir Putyin orosz államfővel aláírták a két ország közötti - már tíz éve húzódó - politikai alapszerződést. A román-orosz alapszerződés megkötése, valamint a politikai és üzleti szférában tapasztalható kapcsolatok felelevenítése történelmi pillanatot képez a két állam viszonyát tekintve - nyilatkozta moszkvai útjáról hazatérve Ion Iliescu államfő júl. 5-én. Az államfő ismételten hangsúlyozta, hogy a két ország múltból hozott problémáit (főként az Oroszországba menekített román kincsek kérdését) nem elfelejtett tényként, hanem reálisan kell kezeli. "A román üzletembereknek is rá kell ébredniük az orosz gazdaság kínálta lehetőségekre. Elégedettséggel tölt el, hogy a múlt hétvégi moszkvai orosz-román üzletember-találkozóra - ahol 300 orosz cég reprezentánsaival fogalmazhattak meg új üzleti elképzeléseket - mintegy 200 romániai vállalat képviselője jött el," - vélekedett Iliescu. A államfő orosz Gazprom mamutcég vezetőivel is találkozott; Románia földgázgondjainak megoldása végett sürgette egy román-orosz vegyes vállalat létesítését. /Sikeres moszkvai látogatás. = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./"
2003. július 21.
"Némileg egymásnak ellentmondó értékelésekkel számoltak be júl. 19-én az országos román lapok a kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról született román-magyar megállapodásról. Néhány központi újság hírt sem adott arról, hogy Bukarestben tárgyalt a magyar külügyminiszter. A híradások azt emelték ki: Kovács László a román hatóságok segítségét kérte, hogy kárpótlásban részesüljenek azok a már Magyarországon élő egykori romániai magyarok, akiktől vagy akiknek közvetlen rokonaitól a kommunista rendszer idején elkobozták Romániában lévő ingatlanjaikat. A magyar külügyminiszter szerint mintegy 5 ezer ember vár ilyen kártérítésre. Beszámoltak a lapok arról is, hogy a magyar külügyminiszter Magyarországra szóló meghívást adott át Mádl Ferenc köztársaság elnök nevében Ion Iliescu román államfőnek. A kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról született megegyezésből a román sajtó elsősorban a magyarigazolványok sorsával foglalkozott. A Cotidianul szerint Budapest még egy kompromisszumra hajlandó volt a kedvezménytörvény kérdésében azzal, hogy elfogadta: idővel sor kerül a magyarigazolványok cseréjére. /A román sajtó sem értette a státus-megállapodást. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./"
2003. július 21.
"A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tisztjeinek közel egyharmada nem kapta meg a NATO-információkhoz való hozzáférés jogát - hangzott el az Országos Hírszerző Akadémia évzáró ünnepségén. A szolgálat igazgatója ugyanakkor szóvá tette, hogy egyre több hírszerző hagyja ott az intézményt jobban fizetett állásokért. A múlt hónap végéig száznyolcvan SRI-s tiszt kapta meg a NATO-információkhoz való hozzáférés jogát, miközben hetvennégy hírszerző nem férhet hozzá az észak-atlanti szervezet titkaihoz - közölte Radu Timofte SRI-igazgató. A tiszteknek több oldalas kérdőívet kell kitölteniük, arra kell választ adniuk, hogy tagjai voltak-e valamely titkosszolgálatnak az elmúlt rendszerben. Az újságírók feltették a titkosszolgálati vezetőnek a kérdést: létezik-e még valamilyen kapcsolat a SRI és az egykori Szekuritáté között? "Valószínűleg, ezt a terhet még évekig a vállunkon hordjuk majd. Nagyon nehéz választ adni arra a kérdésre, hogy létezik-e ilyen kapcsolat. De ha megszabadulok ettől az archívumtól is (a volt politikai rendőrség irattárától - szerk. megj.), indokolt lesz a kijelentés, hogy a jelenlegi hírszerzésnek semmi köze a volt Szekuritátéhoz" - válaszolta Radu Timofte. Ebben az összefüggésben az ünnepségen jelen lévő Ion Iliescu államfő kijelentette: a SRI és a Külpolitikai Hírszerző Szolgálat (SIE) megújult. Nem hiszem, hogy a két szolgálatban vannak még olyan emberek, akik politikai rendőri tevékenységet folytattak a kommunista rendszer idején - mondta az államfő, aki szerint elképzelhető, hogy a SRI-ben ma is többen dolgoznak a volt Szekuritáté tisztjei közül, de - szerinte - ezek főként a technikai személyzet tagjai. A SRI igazgatója szóvá tette, hogy egyre több hírszerző tiszt hagyja el az intézményt a magáncégek által ígért magasabb bérért. Ion Iliescu elnök hangsúlyozta: a hatékonyság növelése érdekében a titkosszolgálatok kénytelenek csökkenteni tevékenységük átláthatóságát. Azonban - mondta Ion Iliescu - megfelelő alkotmányos és törvényes eszközökkel megelőzhető az állampolgári jogok megsértése, a demokrácia játékszabályaitól való eltávolodás. /Szőcs Levente: Megbízhatatlan titkosszolgálati tisztek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./"
2003. július 21.
"Államfőként harmadszor utazott júl. 20-án Pekingbe Ion Iliescu. Látogatásának célja a román-kínai gazdasági kapcsolatok megélénkítése. Jelenleg 5000 kínai tulajdonú cég működik Romániában, 41 millió dollár alaptőkével, de a két ország kétoldalú forgalma messze elmarad az 1979-es rekordszinttől, amikor meghaladta az 1079 millió dollárt. Elutazása előtt Iliescu Cosma bányászvezér kegyelemben részesítését helyezte kilátásba. Szerinte túl szigorú büntetéssel sújtották, mivel nem lehet egyedül őt tenni felelőssé a történtekért. - Iliescu kitüntette Adrian Paunescut. - A Pro Európa Liga Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) szenátora mentelmi jogának felfüggesztését kérte. /Iliescu Pekingbe utazott. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 21./ Ion Iliescu elnök 1991-ben és 1994-ben is tett látogatást a kínai fővárosban. Iliescu 1971-ben szintén Pekingben járt, a Nicolae Ceausescu által vezetett román küldöttséget tagjaként.Ceausescu hazatérve számos területen megkísérelték közvetlenül is átültetni a román gyakorlatba a "kínai tapasztalatokat", egyfajta román "kulturális forradalomként". A bennfentesek szerint Iliescu tiltakozott, ami részleges kegyvesztését eredményezte: először vidékre helyezték át, megyei párttitkárnak, majd egy könyvkiadóhoz küldték. Mint "belső száműzöttet", sokan őt kezdték a román politika reménységének tekinteni - ez alighanem hozzájárult ahhoz, hogy amikor 1989 decemberében a népharag elsodorta a Ceausescu-diktatúrát, ő tűnt annak a személynek, aki a diktatúrából képes átvezetni az országot egy posztkommunista reformkorszakba. Ami a román-kínai politikai kapcsolatokat illeti, sikerrel túlélték mind Mao halálát, mind Ceausescu kivégzését. A kínai vezetők már 1989. dec. 27-én üzenetben biztosították az új román vezetőket arról, hogy tiszteletben tartják a román nép választását. Az 1989-es Tienanmen-téri események után több kelet-európai ország alaposan lehűtötte kapcsolatait Pekinggel, kivéve Romániát. 1994-ben Li Peng kínai miniszterelnök Bukarestben fejtette ki az átalakult kelet-európai országokkal kapcsolatos kínai politika négy elvét, nevezetesen: Peking tiszteletben tartja minden ország népének választását és nem avatkozik be más országok belügyeibe; a hagyományos barátság folytatása és a békében való együttélés; a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztése; a viták békés megoldásának, a regionális stabilitásnak a támogatása. Csiang Cö-min kínai párt- és államelnök 1996-ban járt Romániában, és nem érdektelen, hogy mai utóda, Hu Csin-tao alelnökként már 1995-ben látogatást tett Bukarestben. A miniszterelnöki és egyéb magas szintű kölcsönös viziteket összeszámlálni is nehéz lenne. 2000-ben a román-kínai kereskedelem volumene 298 millió dollárra emelkedett. /Baracs Dénes: Iliescu (újra) Pekingben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./ "
2003. július 22.
"Iliescu elnök kitüntette Adrian Paunescut Románia csillaga lovagkereszti fokozatával, kijelentve, hogy a költő-politikust tiszteli és csodálja. Iliescu boldognak látszott, hogy - bevallása szerint - három és fél évtizede megszakítás nélkül együttműködhetett ezzel "a vulkanikus szellemmel". Paunescu nemzeti szocialista húrokat pengetve szolgálta ki a diktatúrát. Olyannyira, hogy 89 decembere után még a szakállát is levágatta, hogy fel ne ismerje és meg ne lincselje a dühöngő tömeg, s hónapokig bujkált. Most pedig többszázan ünnepelték-éltették a frissen felkent lovagot, köztük Razvan Theodorescu művelődési miniszter és Mircea Geoana külügyminiszter. Ion Iliescu azt is kilátásba helyezte: ha a "szén hajnalcsillaga", Miron Cozma megfelelő érvekkel alátámasztott kegyelmi kérelmet nyújt be, esetleg szabadlábra helyezi a bányászvezért. Mindenki tudja, hogy ki hívta a bányászokat Bukarestbe rendet teremteni, s ki dicsérte meg őket és vezérüket azért, hogy miközben feldúlták a pártszékházakat, szétzúzták az egyetemet, a tévét. /Németh Júlia: Lovagi torna a Cotroceni-ben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./ Tudvalevő, hogy Iliescu hívta a bányászokat Bukarestbe.A gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, az Erdélyi Református Püspökség és a Romániai Unitárius Egyház Jakubinyi György érsek, valamint Pap Géza és Szabó Árpád püspökök kézjegyével ellátott nyilatkozata értelmében a Gold Corporation Társaság júliusban közölte az erdélyi történelmi egyházakkal abbeli szándékát, hogy felvásárolná a tulajdonukat képező verespataki templomokat, egyházi épületeket és temetőket. Az említett egyházi vezetők júl. 21-én tartott megbeszélésükön leszögezték, hogy a verespataki tervezett beruházás a természeti és az épített környezetre egyaránt katasztrofális következményekkel járna, és a helybeli lakosságot sem hagyná érintetlenül. A verespataki terv már eddig is mérhetetlen és pótolhatatlan kárt okozott az említett egyházaknak: a kártalanítással egybekötött kitelepítés hangoztatásával olyan légkört teremtett, amely bomlasztólag hatott az ottani közösségre. Az egyházfők közölték, hogy mindennemű anyagi kártérítés dacára is csak a legvégső esetben hajlandók lemondani templomaikról, egyházi épületeikről és temetőikről: akkor, amikor az illetékes hivatalos szervek már minden engedélyt megadtak a kitermelés megkezdésére. /Az egyház nem alkuszik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./"