Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Hybášková, Jana
22365 tétel
2007. szeptember 20.
Az Országos Korrupcióellenes Bizottság (DNA) csupán politikai eszköz, a Cotroceni-ből érkező parancsokat teljesíti – jelentette ki sajtótájékoztatóján Tudor Chiuariu igazságügyi miniszter, szerinte bosszúról van szó, amiért Doru Tulus ügyész leváltását kezdeményezte. /Cotroceni az elnöki palota. /; Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök azt nyilatkozta: esze ágában sincs felmenteni tisztségéből miniszterét. Nem az első eset, amikor egy miniszter nevét meghurcolják, koholt korrupciós vádakkal illetik, hogy aztán semmit se tudjanak rábizonyítani, elég csak Teodor Atanasiu védelmi, Codrut Seres kereskedelmi és Nagy Zsolt távközlési miniszter esetére gondolni – mondta a kormányfő. A nemzetközi sajtót is bejárta annak a híre, hogy a DNA Tudor Chiuariu igazságügyi miniszter és Nagy Zsolt volt informatikai és távközlési miniszter kivizsgálását kéri. Chiuariu minisztert azzal vádolják, hogy jóváhagyott egy olyan kormányrendeletet, amelyet Nagy Zsolt kezdeményezett, és amely a Posta tulajdonába tartozó, közel egy hektáros, a bukaresti Victoria sugárúton fekvő területnek az állami közvagyon köréből való kivonásról rendelkezett. /Korrupcióellenes harc, vagy politikai leszámolás? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./
2007. szeptember 20.
Eörsi Mátyás képviselő, az SZDSZ frakcióvezetője támadta Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét, akinek nemzetpolitikai stratégiáját múlt hétvégén fogadta el a Kárpát-medencei Képviselők Fóruma. Szili szerint a stratégia alapja lehet egy törvénynek, amely létrehoz egy intézményrendszert, és hosszú távon kiszámíthatóvá teszi a határon túli magyarság támogatási és finanszírozási kérdéseit. „Nem tartom azt bajnak, hogy érdemi viták folynak a határon túli magyarok támogatásának kérdésében, de a jelenlegi megosztott belpolitikai helyzetben minden ilyen kezdeményezést álságosnak tartok. Nem a saját politikai szerepvállalásukat kellene előtérbe tolniuk azoknak, akik ilyen javaslatokkal állnak elé, hanem elsősorban érdemi dolgokról kellene beszélni, csakhogy erre még nem vagyunk készen” – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Eörsi Mátyás. „A jelenlegi helyzet nemzetpolitikai kérdésben nem alkalmas semmiféle konszenzus létrejöttére. Ma már nem csak a magyar politika megosztott, hanem megosztottak a határon túli magyar politikai közösségek is. Gondolok itt az RMDSZ-re, arra, hogy Markó Béla és Tőkés László nem tudtak megállapodni, és gondolok a szlovákiai magyar közösségen belüli súrlódásokra” – fejtette ki Eörsi. A lap megkeresésére Szili Katalin tagadta, hogy nemzetpolitikai kérdésben tett kezdeményezése megosztottságot eredményezne a Magyar Szocialista Pártban, vagy más parlamenti pártokban. Emlékeztetett, hogy a múlt heti KMKF-ülésen ott volt az öt parlamenti frakció képviselete, beleértve az MSZP-t is, ott voltak a határon túli magyar képviselők, a magyar kormány képviselete Kiss Péter kancelláriaminiszter és Gémesi Ferenc szakállamtitkár személyében, a KMKF döntéseit pedig mindenki konszenzussal elfogadta. „Lehet, hogy valakiknek érdekük az, hogy utólag megpróbáljanak belemagyarázni valamit vagy esetleg érdekük ellentéteket szítani, ettől függetlenül a konszenzussal elfogadott nemzetstratégia létezik. Az hogy bizonyos köztisztviselők utólag felülírva a politikát hogyan nyilatkoznak, azzal én nem óhajtok foglalkozni” – jelentette ki az Szili Katalin. /Lokodi Imre: Eörsi: egyelőre nincs konszenzus. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./
2007. szeptember 20.
Pályázatíró-képzéssorozat indult Gyergyószentmiklóson, a GYTIT (Gyergyó Területi Ifjúsági Tanács) szervezésében. A háromnapos rendezvényen összesen 45 tagszervezet vett részt a medence területéről. Szervezik, hogy Csíkszeredában is tartsanak háromnapos, úgynevezett multiplikátorképzést. A Kolozsváron és Székelyudvarhelyen működő Civitas Alapítvány jelenleg a kistérségi és közösségi társulásokon segít, az ősz folyamán több önkormányzatnál is szerveznek tanfolyamokat. Balogh Márton, a Civitas Alapítvány kolozsvári szervezetének vezetője elmondta, Romániában nem létezik civil összefogás, mindenki a saját szervezetében próbál tevékenykedni. Balogh szerint a nonprofit szervezetek csalódottan veszik tudomásul, hogy az EU-s támogatások, a strukturális alapok nem a civil szervezetek fejlődését támogatják, hanem az EU politikájának megfelelő célok megvalósulását. Mindemellett számos forrásteremtési lehetőség áll a civilek rendelkezésére, de nem használják ki ezeket. /Barabás Márti, Pásztor Krisztina: Nem erősödik az erdélyi civil szféra. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./
2007. szeptember 20.
Derzsi Ferenc tanító /sz. 1927. júl. 6./ felmenői apai és anyai ágon is mind tanítók. Nagyapjának, a Kányádból származó Derzsi Albert református kántortanítónak 13 gyermeke volt, hattól nem maradt utód, a másik hét gyermekétől húsz unokája született. Harmincöt a dédunokák, negyvenkilenc vagy annál is több az ükunokák száma. Derzsi Ferenc 2000-ben Gyökerek címmel elkészítette „Id. Derzsi Albert családi értesítőjét”, amely a családtörténet része. Hét év múlva megjelent könyv alakban: Gyökerek – a kányádi Derzsiek családfája. Derzsi Ferenc vallja: Mi, a gyermekek: apáink, nagyapáink, elődeink válláról szemléljük a világot. Nem becsülhetjük igazán önmagunkat, nem értékelhetjük kellőképpen a mát, ha megtagadjuk a múltunkat. Vigyáznunk kell s ápolnunk elődeink hagyatékát. Derzsi Juhász Gyulát idézte: „Nem múlnak ők el, akik szívünkben élnek, / Hiába szállnak árnyak, álmok, évek, / Ők itt maradnak bennünk csöndesen még. ” Derzsi könyvében megtalálható Kányád és a hozzá tartozó települések története, Székelyderzs, Nyírderzs, Tiszaderzs ismertetése. /Bölöni Domokos: Levél és könyv a Tölgyfa utcából. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./
2007. szeptember 21.
Határozatban szentesítette szeptember 20-án a szlovák parlament a felvidéki magyarok és a németek második világháború utáni meghurcoltatását törvényesítő Benes-dekrétumok érinthetetlenségét. A 150 tagú törvényhozás 141 jelen levő képviselője közül 120-an a határozat mellett szavaztak, egy képviselő nem szavazott. A határozat ellen csak a Magyar Koalíció Pártja (MKP) 20 képviselője – a teljes frakció – szavazott. A kormányhoz tartozó nacionalista erő, a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) indítványa nyomán immár ilyen dokumentummal védelmezett dekrétumok alapján a háború utáni Csehszlovákiában a magyarokat és a németeket megfosztották állampolgárságuktól, kitelepítették, csehországi kényszermunkára hurcolták el őket, és történt mindez a kollektív bűnösség elvei szerint, amely elv az Európai Unió számára deklaráltan elfogadhatatlan. Slota pártja a szlovák parlamenti pártok erőteljes támogatásával, az MKP törekvései ellenében érte el a dekrétumok érinthetetlenségének törvényesített védelmét. Szerinte azért van szükség parlamenti határozatra, mert a szlovákiai magyarok politikai képviselői és egyes magyarországi szervezetek időnként a dekrétumok felülbírálását szorgalmazzák, és jóvátételi igényeket hangoztatnak. „Bármennyire is hihetetlen, de három évvel Szlovákia uniós csatlakozása után a törvényhozás ma megerősítette a kollektív bűnösség elvét” – mondta Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hangsúlyozta: kormánya elutasítja a kollektív bűnösség elvét, és a két ország közös érdekeivel, az Európai Unió elveivel ellentétesnek tartja a szlovák parlament döntését a Benes-dekrétumok megerősítéséről. Ján Slota közölte, hogy pártja egy olyan törvény előkészítésén is dolgozik, amelynek alapján a trianoni békeszerződés és a Benes-dekrétumok hatályának megkérdőjelezőit büntetőjogilag felelősségre lehet majd vonni és bírói ítélettel börtönbe zárni. /Szlovákia megerősítette a Benes-dekrétumokat. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./ Az MKP a közelmúltban ismét felvetette a dekrétumok megnyitásának kérdését, ezzel együtt pedig a meghurcoltak jelképes kártérítésének szükségességét, majd egy szlovák-magyar megbékélési indítvány – kölcsönös bocsánatkérést is felvető – szövegtervezetét juttatta el mindkét parlament házelnökének, illetve a parlamentek valamennyi frakciójának. Magyar részről egyértelműen békülékenységet jelző vélemények hangzottak el, a szlovák politikai erők a leghatározottabban elzárkóztak attól, hogy a magyaroktól bocsánatot kérjenek, ellenben határozottan adtak hangot annak, hogy a magyarok igenis bocsánatkéréssel tartoznak a szlovákoknak. Robert Fico kormányfő egyenesen „égbekiáltó pimaszságnak” nevezte azt az elvárást, hogy a szlovákok is kövessék meg a magyarokat. /”Kőbe” vésik a hírhedt Benes-dekrétumokat. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 21./
2007. szeptember 22.
Szeptember 21-én, a magyar dráma napja alkalmából elismeréseket adtak át, felolvasást, beszélgetést, illetve tanácskozást rendeztek Budapesten és több vidéki helyszínen. A magyar dráma napját Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve 1984 óta rendezik meg. A Magyar Színházi Társaság, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI), a Színházi Dramaturgok Céhe és az Új Színház közös rendezvénye az OSZMI konferenciatermében kezdődött. Átadták a Szép Ernő-jutalmat: életműdíjat kapott Hubay Miklós drámaíró, a színpadi beszéd megújításáért pedig Parti Nagy Lajos író, drámaíró részesült az elismerésben. A Madách Irodalmi Társaság és a Szalézi Kollégium szervezésében szeptember 21-én kezdődött a XV. Madách Szimpózium kétnapos ülése. A tanácskozás első napjának programját Csesztvén, a művelődési házban tartották, délután koszorúzást rendeztek Balassagyarmaton, a Madách-szobornál. /Megemlékezések a magyar dráma napján. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./
2007. szeptember 22.
Böjte Csaba szerzetes ma már közel hétszáz árva, félárva, illetve családi fészekből kihullott gyermek felkarolását, nevelését vállalja Déván, Szászvárosban, Torockón, Kolozsváron, Szalontán, Tusnádfürdőn…Sok nehézségen estek át ezek a gyermekek. Hiszem: arra születtünk, hogy épek, egészségesek, boldogok legyünk ezen a földön – vallja Böjte Csaba. Az emberek útközben elfáradnak, elcsüggednek, reménytelenné válnak, de ha Jézus Krisztus szellemével – sokszor vérző szívvel – melléjük szegődünk, segíthetünk, hogy talpra álljanak és erőt merítsenek, tette hozzá. Böjte Csaba édesapját politikai okok miatt börtönbe zárták. A börtönben többször megverték, kiszabadulása után másfél hónap múlva meghalt. Napközi otthonaik, iskolaházaik találhatók több településen, emellett jelenleg tizenöt otthonban hétszáz bentlakó gyermeket oktatnak, nevelnek. Ugyanakkor négy erdélyi és egy magyarországi otthont szeretnének a nyár végéig átalakítani, felszerelni és gyermekekkel belakni. /Frigyesy Ágnes: Ezért mondom néktek: ne aggódjatok! (Beszélgetés Böjte Csaba Ferenc-rendi szerzetessel, az Árpád fejedelem-díj erdélyi kitüntetettjével). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 22./
2007. szeptember 24.
Tudor Chiuariu igazságügyi miniszter súlyos vádakat sorolt fel Monica Macovei korábbi igazságügyi minisztert, valamint a polgári társadalom egyes képviselőit illetően. A vádak az országos korrupcióellenes stratégiáról készített független jelentés megszervezésére vonatkoztak, amelyet a Freedom House készített el annakidején. Chiuariu szerint a hamis, megszervezett versenytárgyalások egyikét képezi az a módszer, amikor egy cég megnyeri a tárgyalást, de a munkát átadja egy másik „barát” cégnek, vagy amikor a „barát” előre rendelkezik a versenytárgyalás tárgyát képező javakkal vagy szolgáltatásokkal, és hozzásegítik ezek felhasználásához. A miniszter szerint ilyen „felajánlott” versenytárgyalást képezett az is, amelynek alapján a Freedom House elkészítette jelentését a 2001–2004 időszak korrupcióellenes stratégiájának eredményességéről, a következő időszakra vonatkozó ajánlásairól. A jelentést és ajánlást még 2004-ben kidolgozták, miközben a tárgyalást 2005 márciusában tartották meg – állította a miniszter, aki szerint a feladatfüzetben lévő iratok hamisítottak. Chiuariu érdekellentétre hivatkozott több személy esetében, akik ugyanakkor voltak az Igazságügyi Minisztérium és a Freedom House alkalmazottai. A Freedom House sajtóközleményben tagadta a szerinte alaptalan vádakat. Vádolja elődjét az igazságügyi miniszter. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./
2007. szeptember 24.
A Szabadság átvette a budapesti Heti Világgazdaság /HVG/ írását. A kormány és Sólyom László mellé fölsorakozott Szili Katalin házelnök a magyarságpolitika alakítói közé. A Gyurcsány-kabinet évente több mint 2 milliárd forintos normatív támogatással csitítja a határon túli magyar szervezeteket. Az egykor politikailag súlytalan parlamenti klubként indult szervezet élén Szili beleszólást kíván a nemzetpolitika kialakításába is. Erre részint az ad lehetőséget, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) kormányzati megszüntetése óta hiányzik egy a több országban élő magyar nemzeti közösség céljait konszenzusosan megfogalmazó testület. Helyre kell állítani „az anyaország és a magyar társadalom határon túli részei között a bizalmat” – olvasható a dokumentumban. Szili bemutatta a szöveget az MSZP elnökségének és frakciójának, a kormány jóváhagyása azonban nincs rajta. Ez látszik abból is, hogy Szili és Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára a sajtón keresztül üzengetnek egymásnak. Gémesi ugyanis a dokumentum elfogadása után bírálta annak tartalmát, elutasítva mind a Máért újraélesztését, mind a határon túliak tervezett brüsszeli, illetve budapesti lobbi-irodájának felállítását. A 2005-ben kezdett „új nemzetpolitikája” jegyében a kormány mást ígér: három évre szóló normatív alapon járó költségvetési támogatást kapnak egyes határon túli magyar intézmények és szervezetek. A Sapientia Erdélyi Magyar Magánegyetem annál is kevesebbet kap, mint amire számított. A korábban évi 2 milliárd forinttal támogatott intézménynek az idei évre 1,4 milliárdot ígért a magyar kormány, amiből 1 milliárdot a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyaroktatásra fordítandó keretéből már megkapott. A további 400 millió azonban nehezen jön össze. /(HVG). /Nemzetpolitikai küzdelmek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./
2007. szeptember 24.
A szovjet befolyás alá kerülő kelet-közép-európai nemzetek szabad kezet kapnak arra, hogy elűzzék német, illetve magyar kisebbségeiket. A pozsonyi parlament megdöbbentő döntése, amellyel megerősíti a Benes-dekrétumokat, a második világháború győzteseinek kollektív önvizsgálata révén lenne feloldható. A németeket és a magyarokat a világháborús gaztettekért testületileg kell büntetni, ez nem kevésbé rasszista elgondolás, mint a hitleri. A kommunista párt politikai ellenfeleit minden csatlós államban főként a fasizmus vádjával börtönözte be vagy tüntette el. Az antifasizmus fogalma a kommunisták társadalom fölött gyakorolt terrorjának puszta argumentumává vált. Erre éppen az teszi alkalmassá, hogy e vád tartalmára nem lehet, mert nem szabad rákérdezni. Akit – bármi okból – fasisztának bélyegeznek, az mérlegelés nélkül eltüntethető, s ha valaki a vád megalapozottságát kérdőjelezné meg, maga is automatikusan a fasizmussal való rokonszenv gyanújába kerül, s a kommunista terror áldozatává válhat. Magyarország kivételével a nyolcvanas évek végéig a zsidók mindegyik volt kommunista országból kénytelenek voltak kivándorolni. Az antiszemitizmus Magyarországon sem tűnt el. 1989 után a kommunistaellenesség fokozatosan elveszíti polgári jellegét és – az „antifasiszták” által erőltetett polarizációnak köszönhetően – mind inkább fasisztoid jelleget ölt. A többi kelet-közép-európai államban pedig maga az antifasizmus válik – paradox módon – a fajelmélet egyik legfontosabb megnyilvánulási formájává. Máig tartó érvénnyel, sajnos, állapította meg Bíró Béla. /Bíró Béla: Rasszista antifasizmus? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./
2007. szeptember 24.
Dézsi Zoltán több évtizedes kutató- és kísérleti munkájának eredménye A tehetség nyomában. Pszichopedagógia /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című, most megjelent könyve, amely a tehetséggondozó iskolai programok kérdéskörét tárja elénk könnyen érthető, olvasmányos formában. A Gyergyó–Maroshévíz mikrorégióban megvalósított, konkrét tehetségnevelési programok bemutatása, mellett, helytörténeti jelentősége is van. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 24./
2007. szeptember 25.
Mugur Ciuvica, a Politikai Ügyeket Vizsgáló Csoport (GIP) vezetője azzal vádolta meg a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI), hogy politikai rendőrségi tevékenységet folytat. Állítása alátámasztására két okiratot mutatott be, amelyeket Vasile Stanciu SRI tábornok írt alá, és amelyekből kiviláglik, hogy a hírszerzés kémkedik a Nemzeti Liberális Párttal és Norica Nicolai liberális szenátorral kapcsolatban. Az iratokat Vasile Stanciu írta alá a SRI nyilvántartási csoportjának vezetőjeként, és olyan anyagokhoz csatolta, amelyeket a SRI egyik igazgatójának mutatott be. Ciuvica állítása szerint az egyik átirat Norica Nicolai egyes kijelentéseire vonatkozott, amely bizonyítéka annak, hogy a SRI nyilvántartási csoportján keresztül megfigyel egy román szenátort. „A nyilvántartási csoportnak tudomására jutottak a politikus kijelentései, amelyekről jelentést készítettek, mert úgy ítélték meg, hogy ezekről értesíteniük kell feletteseiket” – olvasható a munkacsoport közleményében. A második átirat a PNL azon szándékára vonatkozott, hogy létrehoztak volna egy jobboldali liberális erőt Moldva Köztársaságban, és tartalmazta Traian Basescu államfő kijelentéseiről szóló értékelésüket, amelyek Moldva Köztársaság uniós csatlakozási szándékáról szóltak. Ezt az átiratot is ugyanaz a Vasile Stanciu írta alá, majd ellenjegyezte és lepecsételte Florian Coldea, a SRI első igazgató helyettese. A munkacsoport szerint ez egy újabb bizonyítéka annak, hogy a SRI megfigyelés alatt tart egy parlamenti politikai pártot. A SRI tevékenységét megfigyelő parlamenti ellenőrző bizottság elnöke, a liberális Radu Stroe kételkedését fejezte ki, hogy a hírszerzés csak a sajtót monitorizálná, és aggodalmát hangoztatta a munkacsoport által bemutatott okiratok miatt. A hírszerző szolgálat szóvivője, Marius Bercaru elmondta, ellenőrzik a bemutatott okiratokat, és tagadta, hogy az intézmény politikai rendőrségi tevékenységet folytatna. /Politikai rendőrségi tevékenységgel vádolják a SRI-t. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./ Az SRI Nyilvántartói Csoportjának vezetője, az azóta nyugdíjazott Vasile Stanciu tábornok volt. A tábornokot Traian Basescuhoz közel álló személynek tartják. A GIP kifogásolta, hogy a Nyilvántartási Csoport kilétét mindeddig eltitkolta a SRI. Meghallgatásakor George Maior, az SRI vezetője kifejtette, hogy szavatolni tudja: a SRI semmiféle politikai rendőrségi tevékenységet nem folytat, nem tart megfigyelés alatt politikai pártokat és politikusokat, mondta az ÚMSZ-nek Verestóy Attila szenátor. /Cs. P. T. : Pártok után kémked a SRI? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./
2007. szeptember 25.
A Kolozsváron zajló XII. Kárpát-medencei Kulturális Napok keretében szeptember 22-én bemutatkozott a kárpátaljai Intermix Kiadó. Dupka György, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) elnöke, aki egyben a kiadó igazgatója is, elmondta: a szovjet hatalom ideje alatt egyetlen magyar könyvkiadó létezett, és mindössze 30 magyar könyvet adtak ki Kárpátalján. Ő maga 1986-tól lett a kiadó szerkesztője, amely aztán 1992-ben, anyagi gondok miatt megszűnt. – Megkaptuk a szabadságot, de elvették a kiadót – foglalta össze röviden a pénzhiány miatt megszüntetett kiadó 1989 utáni történetét. Magyarországon élő barátaik adták az induló tőkét az új kiadóhoz, a névadás is tőlük származik. Megindították a Kárpátaljai Magyar Könyvek sorozatot, közben pedig, az EMKE mintájára megalakították a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségét. Létrehozták a szerkesztőbizottságot és meghirdették a teljes szerzői szabadságot. 1992-től napjainkig 200 könyvet adtak ki. A kiadó 1996-ig működött ebben a formában, ettől kezdve magyarországi barátaik „elengedték” őket, azóta csak a sorozatot működtetik, s mondhatni hobbiból, szeretetből jelentetnek meg könyveket – magyarázta az igazgató. A kiadó térítésmentesen adja át kiadványait a kárpátaljai magyar könyvtáraknak, tanintézményeknek és civil szervezeteknek. Ugyancsak a MÉKK gondozásában jelenik meg az EGYÜTT, a Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportjának folyóirata. /Köllő Katalin: Bemutatkozott az Intermix. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./
2007. szeptember 26.
A Szülőföld Alap a külhoni magyarok pályázati úton történő támogatásának legjelentősebb fórumává nőtte ki magát – jelentette ki Kolber István területfejlesztési államtitkár szeptember 25-én Budapesten, a Parlamentben az alap 2005–2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló előterjesztőjeként. Tavaly változott a támogatási összeg felosztása az egyes kollégiumok között. Míg 2005-ben 800 millió forint támogatás jutott az oktatási, kulturális, szociális, egyházügyi és médiakollégiumok számára, addig ez az összeg 2006-ban 600 millió forint volt. Ennek okaként Kolber István azt nevezte meg, hogy 2006-ban nagyobb részesedést kapott a keretösszegből a másik két szakmai terület. Hangsúlyozta azt is, hogy a szolidaritás jegyében minden magyar állampolgárnak lehetősége volt felajánlani személyi jövedelemadójának egy százalékát az alap számára. Így az alap 2005-ben 110 millió forinthoz, míg 2006-ban 88 millió forinthoz jutott. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint az alap csak politikai bazár, a nemzeti összetartozás politikája pedig nem redukálható pénzosztásra, mert ez méltatlan a magyar államhoz és a legitim határon túli szervezetekhez. Németh kevésnek tartotta az egymilliárd forintos támogatást, és komolytalannak nevezte a miniszterelnök által a napokban bejelentett majdnem 700 millió forintos többlettámogatást. A magyar nemzetpolitika nyomorúságos állapotát jól tükrözi a Szülőföld Alap – fogalmazott. /Vita a Szülőföld Alapról. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./ „Olyan valódi támogatásokra nyílt lehetőség a határon túli magyarság számára, mely az anyagi és szellemi gyarapodást, a nyelv és a kultúra megőrzését, az anyaországgal való kapcsolatok ápolását segítette” – emelte ki a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) nevében felszólaló Geberle Erzsébet. Az alap 2007-ben több mint kétmilliárd forintból gazdálkodhat. „A valódi tettek és valódi támogatások többet érnek a nemzeti melldöngetésnél” – jelentette ki Geberle. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) képviselője, Szászfalvi László hangsúlyozta: a parlamentben hosszú éveken keresztül konszenzus volt a határon túli magyar közösségek segítése érdekében. Hozzátette: a kettős népszavazás után ez a konszenzus megrendült, megrendült a bizalom az anyaország és a határon túli magyar közösségek között. Az ellenzéki képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy megszűnt a Máért, a Határon Túli Magyarok Hivatala, az Illyés Közalapítvány és „általában jelentősen csökkennek a források a határon túli magyar közösségek támogatására”. A KDNP azt hiányolja, hogy az alap nem egy kormányzati aktuálpolitikától független nemzetstratégiai alapként működik. Csapody Miklós (MDF) kiemelte: olyan személyek testesítik meg a kormány határon túli politikáját, „akiknek a tevékenysége rosszul cseng”. Rámutatott arra, hogy minden magyar kormánynak alkotmányos kötelezettsége a határon túli magyarok támogatása. Az ellenzéki politikus közölte: az MDF az új támogatási rendszerrel már 2005-ben sem értett egyet, ezért a beszámolót nem fogadja el, csak tudomásul veszi. Az MDF javasolta, hogy az Országgyűlés törvényben rögzítse a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) jogi státuszát, azaz mondja ki: a KMKF az Országgyűlés szerve. Kolber István területfejlesztési államtitkár szerint a Szülőföld Alap nem átpolitizált. /”Alapozás”-vita a szülőföldre. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./
2007. szeptember 26.
Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt (PRM) szenátusi frakciójának elnöke bűnvádi feljelentést nyújtott be Románia főügyészéhez, amelyben államellenes – Románia biztonsága és az alkotmányos rend elleni – cselekedetekkel vádolta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. Funarhoz csatlakozva Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke szintén felhívta Markó Béla figyelmét, hogy hagyjon fel a radikális megnyilvánulásokkal. /Bűnvádi feljelentés Markó ellen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./ Felszólította Markó Bélát a Konzervatív Párt, hogy vonja vissza azt a kijelentését, mely szerint Románia többnemzetiségű ország. A konzervatívok szerint a hatóságoknak eljárást kellene indítaniuk, mert az RMDSZ elnöke megszegi az alkotmányt – jelentette ki Ioan Tundrea KP-képviselő. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 26./
2007. szeptember 26.
A bukaresti törvényszék határozatban kötelezte a Román Postát, hogy szolgáltasson információkat az általa kötött reklámszerződésekről. A társaságot a Sajtófigyelő Ügynökség perelte be, mert az elutasította, hogy adatokat közöljön a 2006-os és 2007-es hirdetéseivel kapcsolatban. Tavaly októberben a Curentul bukaresti napilap egy 300+200 ezer eurós reklámszerződésről közölt részleteket, amelyet a posta a Verestóy Attila szenátor többségi tulajdonában levő Scripta Kiadóval kötött tavaly májusban. A lap állítása szerint a szerződés alapján mintegy 200 ezer eurónak megfelelő összeget utaltak át az Új Magyar Szó kiadójának. Az ügyben tovább kutató Krónika megállapította, az akkor Nagy Zsolt, most pedig Winkler Gyula távközlési miniszter felügyelete alatt működő posta politikai alapon hirdetett, a jelentősebb romániai magyar sajtótermékek közül csupán az RMDSZ-szel szemben kritikusan megnyilvánuló kiadványok nem kaptak reklámpénzeket a társaságtól. A tényfeltáró írást követően a posta a Krónikának is reklámszerződést ajánlott, mely a Scripta Kiadóval kötött szerződésben szereplő összeg kevesebb mint egy százalékáról szólt. Korábbi szerződéseiről azonban sem a Krónikának, sem a Sajtófigyelő Ügynökségnek nem kívánt adatokat szolgáltatni. A Scripta Kiadóval kötött szerződést egyébként azáltal próbálták elrejteni a sajtó szeme elől, hogy azt nem a Román Posta, hanem az alkalmazottak tulajdonában levő Postcom Részvénytársaság kötötte. Utóbbi pedig magáncégként belátása szerint teszi közzé, vagy kezeli bizalmasan a szerződéseit. /Gazda Árpád: Nyílt kártyák a postánál? = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./
2007. szeptember 26.
Október elseje a közoktatásban rendelkezésre álló szociális ösztöndíjak kérelmezésének határideje, de az iskolák nem hirdetik meg a programot, arra várva, hogy a minisztérium a napokban módosít az odaítélési kritériumokon. Az Erdélyi Református Egyházkerület által működtetett Diákotthon Alapítvány 120 gyermeknek biztosít szállást, étkeztetést egy diákszállóvá átalakított székelyudvarhelyi panelházban. A diákotthonban az étkeztetés és a szállás költségei napi 9 lejbe kerülnének, a diákoknak 30 százalékos kedvezményt tudnak biztosítani. A temesvári Bartók Béla Alapítvány elsősorban Temes megye magyar középiskolájának, a Bartók Béla Líceumnak tevékenységét támogatja, de pályáznak a megye magyar nyelvű oktatásának támogatására is. Halász Ferenc Temes megyei helyettes főtanfelügyelő, az alapítvány elnöke elmondta, a tavalyi iskolaévben 25-90 lej közötti szociális ösztöndíjjal támogatták azokat a 10-es magaviseletű, egyetlen tárgyból sem bukott BBL-es diákokat, ahol a család jövedelme nem haladta meg a havi 400 lejt. Az alapítvány tanulmányi ösztöndíjjal jutalmazta a líceum legjobb 10 középiskolását, havi 45 lej értékben. A többlépcsős állami ösztöndíj- és segélyrendszeren kívül Magyarországról érkező összegek is segítik a hazai iskolarendszerben magyarul tanuló gyermekeket. Másik magyarországi, keresztszülői típusú segélyrendszer a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesületen keresztül éri el az erdélyi gyermekeket. A Nyilas Misi kiírására az igazolhatóan kiemelkedő teljesítményű, falusi vagy szórványkörnyezetben nevelkedő, VI. –X. tizedik osztályos diákok jelentkezhetnek, és sikeres előmenetel esetén érettségiig tart. A család egy főre eső jövedelme nem haladhatja meg a 440 lejes minimálbért. Jelenleg 533 tanulót segítenek havonta 9000 forintnak megfelelő lejjel. /Diákösztöndíjak: sürget az idő. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./
2007. szeptember 26.
Szilágyi István író, a kolozsvári Helikon című irodalmi folyóirat főszerkesztője nem folytatott politikai rendőrségi tevékenységet, illetve nem működött együtt a volt Szekuritátéval. Hasonló a helyzet Nicolae Manolescu, Varujan Vosganian, Gabriel Chifu és Mircea Mihaies esetében is – áll az írószövetség közleményében. Az írók egyesülete maga kérte tagjai múltjának ellenőrzését. /Tiszta múltú írók. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./
2007. szeptember 27.
Újra hallatott magáról Ion Mihai Pacepa, Ceausescu egykori kémfőnöke, aki a hetvenes évek végén külföldre szökött és jelenleg is az amerikai hatóságok védelmét élvezi. Pacepa hollétéről hivatalosan senki nem tud, az amerikai hatóságok kivételével. 1978-ban szökött ki az Egyesült Államokba. Azóta – saját állítása szerint – bujkál a Szekuritáté, illetve a rendszerváltás óta a volt Szekuritáté elől. Hangsúlyozza, hogy az egykori kommunista titkosrendőrség ma is kutat utána, s ha megtalálják, az életével fizet a lassan három évtizede elkövetett „árulásért”. Pacepa gyakran közöl cikket a National Review című konzervatív amerikai hetilapban – Romániáról, a volt Szovjetunióról, sőt az ENSZ-ről is. Ugyanakkor perrel próbálja visszaszerezni a szökése után elkobzott javait, harcol a rehabilitálásáért. Felfogadta az egyik legnevesebb bukaresti ügyvédet, aki nemrégiben elérte, hogy Pacepa – tábornoki rangjának, ledolgozott éveinek és kitüntetéseinek megfelelően – havonta 20 millió lejes nyugdíjat kapjon a román államtól. Daniel Daianu, a PNL EP-listavezetője szerint Pacepa újabban egyértelműen jobboldali érzelmeket táplál. A National Rewiev-ben megjelent cikkeiben meglehetősen pozitív hangnemben ír Traian Basescuról. Pacepa nemrégiben Teodor Melescanu védelmi miniszterről sejttette, hogy jelenleg is aktív titkosszolgálati tiszt, legutóbb pedig megkérdőjelezte – a liberális EP-listáján szereplő – Daniel Daianu pénzügyi szakértő nyilatkozatát, miszerint 1978-ban kilépett az akkori kémszolgálatból. /Újra „kísért” az ex-kémfőnök. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./
2007. szeptember 27.
Felháborító, ha a kisebbség nem akar azonosulni kulturálisan a többségi nemzettel, még akkor sem, ha a többség felől szépen, erőszakmentesen: „csak” a szimbólumok erős fényezésével próbálnak hatni. A szlovák parlamentben gátlástalanul szentesítették a felvidéki magyarok és németek második világháború utáni meghurcoltatását törvényesítő hírhedt Benes-dekrétumok érinthetetlenségét. A Magyar Koalíció Pártjának húsz képviselőjét leszámítva – a szlovák honatyák egyöntetűen a dekrétumok mellett szavaztak. A szlovák törvényhozók tudják, hogy az Európai Uniónak nincs kisebbségpolitikája. A szlovák parlament azért mert szavazni egy ilyen dekrétum mellett, mert semmi sem tartja vissza, hogy fütyüljön a kollektív bűnösség elfogadhatatlanságának elvére. Éppen az Európai Unió ege alatt valósíthatók meg a nemzetállami törekvések. Kit érdekel az, hogy magyar részről békülékenységet jelző vélemények hangzottak el, amikor a szlovák politikai erők a leghatározottabban elzárkóztak attól, hogy bármely magyartól is bocsánatot kérjenek, ellenben igen határozottan adtak hangot annak, hogy a magyarok igenis bocsánatkéréssel tartoznak a szlovákoknak. Robert Fico kormányfő egyenesen „égbekiáltó pimaszságnak” nevezte azt az elvárást, hogy a szlovákok is kövessék meg a magyarokat. A magyar külügy álláspontját mutatja a tévé Napkelte szeptember 21-i műsorában Göncz Kinga külügyminiszter nyilatkozata. A riporter megkérdezte a külügyminisztert: „Mit kíván tenni a magyar diplomácia a jelenlegi helyzetben?” Göncz megadta a választ: „Mindenki egyértelművé tette saját álláspontját, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nyilatkozott, a parlamenti pártok megszólaltak, azt gondolom, ezen a szálon kell folytatni megbeszéléseinket szlovák kollégáinkkal. Beindult egy nagyon pozitív folyamat Szlovákiában (!) és Magyarországon, ahol a civil társadalom és maguk az emberek azt mondták, hogy nem a múltba szeretnének visszafordulni, inkább előre néznének. ”A riporter kérdez: „Tesz Magyarország valami lépéseket, hogy az ügy az Európai Unió és az Európai Parlament elé kerüljön?” Külügyminiszter: „Beszéltünk európai parlamenti képviselőinkkel, de közvetlenül ezt mi nem tudjuk és nem is akarjuk befolyásolni. ” Riporter kérdez: „Mit gondol a külügyminiszter, a szlovák parlament döntését fogja-e hivatalosan is tárgyalni az Unió?” Göncz Kinga: „Hogy hivatalosan fogja-e tárgyalni, azt nem tudom. ” Riporter: „Miért nem javasoljuk ezt?” Külügyminiszter: „Igazából meg kell várni, mi a szlovák reakció. ” Riporter: „A reakció azt volt, hogy hivatalosan is megerősítették a Benes-dekrétumokat. ” Göncz: „Remélhetőleg lesz egy olyan nyilatkozat, ami visszalépést jelent ehhez képest. ”Ehhez képest... /Lokodi Imre: Mihez képest? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./
2007. szeptember 27.
Népes tömeg előtt avatták fel szeptember 25-én Thököly Imre domborművét a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium udvarán. Az ünnepség a Vártemplomban kezdődött, ahol az avatás díszvendége, Tőkés László református püspök hirdetett igét. Bátorította az enyedi szórvány közösséget, hogy megszabaduljon a kishitűségtől. Díjakat adtak át a domborművet megalkotó Kő Pál szobrászművésznek és Dinnyés József zeneköltőnek, aki erre az alkalomra egy dalt szerzett. A kollégium udvarán Szőcs Ildikó igazgató mondott beszédet. Tudomása szerint a kollégium falán lévő dombormű az első Thököly-emlékhely Erdélyben. Az avatásra azért került sor ezen a napon, mert szeptember 25-én született Késmárkon /1657-ben/, ezen a napon, 1690. szeptember 25-én választották Erdély fejedelmének, majd ugyancsak ebben az őszi hónapban, 1705-ben, száműzetésben hunyt el Nikomédiában. Czegő Zoltán író alkotta meg a szöveget a dombormű alá, amely így hangzik: „Akkor küszködött mindenekkel, amikor rengett a föld a nemzet alatt”. Az igazgató köszönetet mondott mindenkinek, aki segített abban, hogy ezt a napot igazi szép ünneppé varázsolják, többek között, Beke Mihálynak, a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatójának, Pásztori Kupán István ny. lelkipásztornak, Seprődi Kis Attilának, az iskola vezetőinek, tanárainak, valamint egész személyzetének. Czegő Zoltán beszédében elmondta: Thököly Imre emléke ezentúl az enyedi Őrhegy szellemi védelme alatt áll. A magyar nemzet szakadatlan harcának egyik szakaszában, ugyanúgy, mint Petőfi, ő sem érhette el az igazi magyar együttműködést. – Adassék meg tehát nékünk Enyeden, Aradon, Sopronban, Eszéken, Kassán a nemzeti egyetértés és a hiteles magyar nemzeti öntudat – hangsúlyozta. /Az Őrhegy szellemi védelmében Thököly-ünnepség a Bethlen-kollégiumban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./
2007. szeptember 27.
Ezelőtt négy évvel értesült Gyergyóalfalu Sövér Elek Iskolaközpontjának vezetősége arról az országos programról, aminek keretében létrejöhet egy információs és dokumentációs központ. Később megegyezés született a gyergyóalfalvi hivatal, az iskola és a Apáczai Csere János Pedagógusok Házán között. Ilyen működő központ a környéken csak Borszéken van. Ez a központ két teremből áll: az egyik egyéni, míg a másik csoportos munkára kialakítva, számítógépekkel, audiovizuális eszközökkel felszerelve. A diákok, a tanárok, de akár a közösség bármely tagja használhatja majd a számítógépeket, az internetet, a könyvtárat és minden ott található információs-dokumentációs eszközt. A tervek szerint a központ nyolcórás nyitva tartással fog majd működni. Az igazgató beszámolt arról, hogy az iskola könyvtára 950 kötet könyvvel bővült, amit elhunyt Ávéd Anna magánkönyvtárából kapott az iskola adományként. /Rancz Enikő: Jó hírek Alfaluból. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), szept. 27. – 39. sz. /
2007. szeptember 28.
Sajátos tiltakozási módszert választottak a Szilágy megyei Diósad lakói, miután a megyei tanfelügyelőség úgy döntött, gyereklétszám miatt bezárja az 1–8. osztályos magyar általános iskola kapuit. A községi iskolában tanuló húsz diáknak a településtől 6 kilométerre fekvő Goroszlón kellene elkezdenie az új tanévet, azonban a szülők nem engedik a gyerekeiket iskolába az önkormányzat által biztosított kisbusszal. Tiltakozásukat Haraklány községközpont tanácstestületének két RMDSZ-es diósadi képviselője is támogatja. Andrei Todea Szilágy megyei prefektus elfogadhatatlannak tartja a diósadiak tiltakozását. Baczó András tanácsos elfogadhatatlannak tartja, hogy a gyereklétszámra hivatkozva újabb magyar iskolát zárnak be. „Miért járjanak a gyerekeink a szomszéd településre, amikor nálunk is van iskola? Szilágy megyében kilenc általános iskolát szüntettek meg, nekünk a mi magyar iskolánk fáj” – szögezte le a tanácsos, aki pontosította A diósadiak tiltakozása ellen foglalt állást Deák László, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének ügyvezető elnöke is. /Gyergyai Csaba: Bezárták a diósadiak magyar iskoláját. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./
2007. szeptember 28.
Szeptember 24-én kiszállt a bírósági végrehajtó Gencs faluba, hogy a szatmárnémeti törvényszék döntése értelmében kilakoltassa a hivatalban levő lelkészt, Szomor Attilát. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület jogtanácsosa ez ellen tiltakozott, mondván, hogy Bátori Gyula sikkasztásért felfüggesztett korábbi lelkész által kezdeményezett munkaügyi perben született bírósági ítélet még nem jogerős, mivel az egyház fellebbezett ellene. Bátori éjszaka lelakatolta a parókiát. A nagykárolyi rendőrfőkapitány kilátásba helyezte, hogy bűnvádi eljárást indít az ellen, aki hozzányúl a lakathoz. Szeptember 26-án kivonult Gencsre a nagykárolyi egyházmegye lelkészi kara Tőkés László református püspök vezetésével, és az ő jelenlétükben az egyházkerület főkurátora, Pap Sándor eltávolította a lakatot az ajtóról. Tőkés László sajtótájékoztatóján ismertette az egyházkerület nyilatkozatát, melyben ismertették a Gencsen kialakult botrány hátterét, ugyanakkor tiltakoznak az ellen, hogy a szatmárnémeti törvényszék megsértette a református egyház autonómiáját, a rendőrség és a csendőrség pedig magatartásával támogatja a törvénybe ütköző cselekedeteket. „Egyházkerületünk megdöbbenéssel tapasztalja, hogy az illetékes hatóságok – a törvényszéki és bírósági fórumok, a bírósági végrehajtó, a rendőrségi és csendőrségi szervek – rendre a bűnpártolás súlyos vétségét követik el, amikor sorozatosan egyházunk rovására járnak el és intézkednek, cinkos módon pártját fogva az állásából fegyelmi úton eltávolított és nagy összegű sikkasztás miatt bűnvádi eljárás alatt álló Báthori Gyula volt lelkésznek – áll a nyilatkozatban. – A történtek után joggal vetődik fel a kérdés, hogy kik állnak a szabadon garázdálkodó Báthori Gyula mögött? Egyházkerületünk a volt lelkész feltételezett szekusdossziéjának kivizsgálását kérte az országos átvilágító bizottságtól. ” /Babos Krisztina: Főkurátori ajtónyitás Gencsen. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./
2007. szeptember 28.
A székelykeresztúri Pipacsok néptáncegyüttes fennállásának húsz éve alatt gyűjtötte az ősi népi táncokat. Nemrégiben ünnepelték megalakulásuk 20. évfordulóját. Az együttes megalakítója, László Csaba a magyar néptánccal a brassói egyetemen kezdett ismerkedni, ahol 1985-ben gépészmérnöki diplomát szerzett. A köréje csoportosuló fiatalok az ő irányítása alatt lettek a népi kultúra iránt elkötelezettek. Az együttes 1987-ben alakult a székelykeresztúri gimnáziumban, első műsorukat 1988 júniusában mutatták be. A régi rendszer utolsó évtizedében a Megéneklünk, Románia Országos Fesztivál brassói szakaszán díjat nyertek. Már 1990-ben meghívták az együttest Magyarországra, Siklósra és Pécsre. A Háromszék Néptáncegyüttes létrehozásakor László Csaba néhány alapító taggal átment az alakuló profi együtteshez, ahol ő lett a koreográfus. Azután László Csaba hazatért Székelykeresztúrra, újjászervezték a Pipacsok együttest. 1991-ben a Pipacsok második generációjának tagjaiból sikerült olyan színvonalas együttest alakítani, amely már abban az évben népszerűsítette Székelyföld néptáncait. 1992-ben intézményes formát is kapott a csapat, és nagy sikerrel szerepelt, többek között Svájcban. 1993-ban László Csaba koreográfiájával és rendezésével elkészült a Katonák című táncszínházi produkció, amellyel sikeresen turnéztak az erdélyi városokban. 1994-ben Idegen földre ne siess című műsorukkal országos turnét tartottak és részt vettek a Szegedi Folklórfesztiválon is. 1996-ban nagy sikerrel szerepeltek hazai rendezvényeken és Franciaországban. Két alkalommal szerepeltek az Amerikai Egyesült Államokban is. 1998-ban László Csaba vezetésével, többnyire a Pipacsok tagjaiból alakult meg az Udvarhelyi Néptáncműhely, és több sikeres műsort mutattak be. László Csaba úgy érezte, hogy a város vezetői nem támogatják megfelelően, ezért 2001-ben megszüntette viszonyát az Udvarhelyi Táncműhellyel. A Székely sorsképek című előadást már mint független koreográfus készítette el. 2002-ben ismét újjászervezte a Pipacsokat. Mindezek mellett László Csaba 2003-ban a Nagyváradi Filharmónia keretében tevékenykedő Magyar Néptánc Együttesnél a Só útja című kétrészes táncjáték koreográfusa és rendezője volt. Az évek során nagy sikerrel szerepeltek Hollandiában, Szardíniában, több esetben Magyarországon. Idén Kínában is vastapssal jutalmazták a Pipacsok műsorát. Állandó utánpótlást képeznek a Kis Pipacsok és a Mákvirág tánccsoportok. Az együttes 1994-től szervezi a Felsősófalvi Székelyföldi Tánctábort is, amelyen a táncoktatók László Csaba mellett a Pipacsok táncosai. Emellett népzene- és néptáncgyűjtéssel is foglalkoznak. /László Miklós: Húszéves a Pipacsok Néptáncegyüttes. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 28./
2007. szeptember 29.
Szeptember 28-án lezárult a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kolozsvári Akadémiai Bizottsága (KAB) megalakulásának befejező szakasza. Zárt ülésen az Erdélyi Múzeum-Egyesület székhelyén választották meg a vezetőségi tagokat. Az MTA Kolozsvár Akadémiai Bizottságának elnöke Péntek János, az MTA külső tagja, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszékének professzora lett. Alelnökök: Kása Zoltán, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Természettudományi Karának professzora, Egyed-Zsigmond Imre, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Patológia Tanszékének professzora, és Kovács András, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Történelem-Filozófia Kara Művészettörténeti Tanszékének professzora. Megjelent Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke, az erdélyi magyarság következetes pártolója. Az MTA-elnök történelminek nevezte a kolozsvári lépést, amely együttműködési lehetőséget nyit meg az európai uniós elveknek megfelelően. /Ördög I. Béla: Megválasztották az MTA erdélyi fiókjának vezetőségét. Péntek János lett a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./
2007. szeptember 29.
Szeptember 28-án döntött a marosvásárhelyi Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány kezdeményezte Aranka György-szoborpályázat bírálóbizottsága. Az öt beérkezett pályamunka közül a nyertes Gyarmathy János helybeli szobrászművész lett. Aranka György, ez egykori Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság létrehozójának szobra Marosvásárhelyen fog állni. /(nk): Döntött az Aranka György- szoborpályázat zsűrije. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./
2007. szeptember 29.
Sikere volt Temesváron a Csiky Gergely Állami Magyar Színház bábtagozata Gyöngyharmat János című legújabb produkciójának, Tömöry Márta bábjátékának, Megyes Lábadi Éva rendezésében. /P. L. Zs. : Hosszú életű Gyöngyharmat János. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./
2007. szeptember 29.
Nemrég volt Aradon Réhon József legújabb kötetének bemutatója, és máris Lőrincz Béla, a legendás Állami Székely Népi Együttes egykori szólótáncosának könyvét vehették kézbe a megjelentek a Jelen Házba: a Dicsértessék újhold, új király című könyve meggyőzően tanúsítja, hogy gyerekkori álmai valóra váltak, olyannyira, hogy eljutott a kínai ujgurokhoz is, az ősmagyarok rokonaihoz. A könyv eladásából származó bevételt a szerző jótékony célra, a dévai Szent Ferenc Alapítvány által gondozott gyermekek megsegítésére szánja. Az idei Alma Mater Napok nyitó eseménye Ujj János nyugalmazott történelemtanár, helytörténész könyvének – Arad megye neves szülöttei – a bemutatója volt. Dr. Zakar Péter szegedi történész, egyetemi tanár, a kötet bevezetőjének szerzője méltatta a kötet összeállítójának érdemeit, aki Arad megye magyar kultúrtörténetének lexikonát tette le az érdeklődő olvasó asztalára. /(Kiss): Könyvbemutatók. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./
2007. szeptember folyamán
A lakiteleki találkozó 20. évfordulója alkalmából rendeztek emlékkonferenciát Lakiteleken szeptember 29-én Európa és a magyarság esélyei címmel. Fekete Gyula író úgy értékelte: „sokkal-sokkal rosszabb a helyzet, mint 20 évvel ezelőtt”. „Gyurcsány Ferenc pártdiktatúrává fokozta le a demokráciát” – mondta Fekete Gyula, aki szerint a kormány elherdálja az évszázadok alatt összegyűjtött közvagyont, és „az utódainkat is eladósítja”. Bíró Zoltán irodalomtörténész a mai magyar társadalom legfontosabb érdekének a Gyurcsány-kormány „mielőbbi eltakarítását” nevezte. Csoóri Sándor költő szerint nem a Szabad Demokraták Szövetségével, hanem a magyar néppel kellett volna paktumot kötni, s az MDF-SZDSZ paktum a demokrácia megszűnését jelentette. „Nagyon becsültem Antall Józsefet, de ettől a pillanattól kezdve feszültség volt közöttünk” – mondta a Kossuth-díjas költő. Csurka István író a Gyurcsány-kormány hatalomra jutásáról szólva kijelentette: „maffiás államcsíny történt, mely minden ellenállásra jogot ad”. Für Lajos történész a magyar honvédség ellehetetlenítéséről beszélt, véleménye szerint a hadsereg nem lenne képes megvédeni az országot. Lezsák Sándor kijelentette: újjá kell szervezni ezt a nemzetet, országot. A nemzeti újjászületés alapjának az iskolát nevezte. Pozsgay Imre sajnálta az elvesztegetett lehetőségeket. Fritz Tamás politológus szerint a válság jele az is, hogy a kormány nem védi a magyar nemzeti érdekeket, látványosan elfordul a határon túli magyaroktól. Kelemen András, a Fidesz országgyűlési képviselője a tavaly őszi Kossuth téren események kapcsán azt mondta: ekkor sem sikerült megteremteni a nemzet egységét. Kelemen András, a Fidesz országgyűlési képviselője a tavaly őszi Kossuth téren események kapcsán azt mondta: ekkor sem sikerült megteremteni a nemzet egységét. Ángyán József egyetemi tanár: a társadalmat két részre osztó határvonal nem pártok, hanem a globális tőke és a helyi közösségek által létrehozott társadalom között húzódik. /MTI – fidesz.hu, szept. 30./ Orbán Viktor kifejtette, egész Európa rájött arra, hogy a szélsőséges liberalizmussal nem lehet célba érni, és a pénz nem mér mindent jól, s így az egészséget, a kultúrát és az oktatást nem lehet piaci elvre helyezni. Közép-Európában új küzdelem kezdődik, és új harctereken folyó küzdelem indul meg a diktatúra maradványainak lebontásában. a szociális válság nem rövid lejáratú válság, hanem olyan történelmi korszak, amellyel hosszú évtizedekig kell számolnia egy nemzetnek, ha egyszer belesüllyedt. ezért aktuális ma Lakitelek. – A polgári oldal a Bokros-csomag után egyszer már kivezette az országot a fenyegető szociális válságból, /Orbanviktor.hu, szept. 30./; Emlékeztető: Lakiteleki Nyilatkozat – 1987. szeptember 27. A magyarság történelmének egyik súlyos válságába sodródott. Népmozgalmi erejében megroppant, önhitében és tartásában megrendült, kohéziójának kapcsai tragikusan meglazultak, önismerete megdöbbentően hiányos. Összeomlással fenyegető gazdasági válságnak néz elébe. A magyar etnikumot példátlan széttagoltság sújtja. Nemzetünknek nincs közösen vállalható jövőképe. Az országot megrázó társadalmi-gazdasági válság, a demokrácia, a politikai intézményrendszer elégtelensége, a közerkölcs súlyosbodó gondjai, a kulturális élet, a közoktatás aggasztó tünetei, megmaradásunk gondjai kaptak hangot az eszmecsere során. A magyarság esélyeit kutató jelenlevők és felszólalók a józanság és megfontoltság jegyében igyekeztek mérlegelni a kilábalás és a kikerülhetetlen megújhodás, az igazán hatékony reformok módozatait. Az ország és a magyarság sorsáért érzett felelősségtől áthatva az egybegyűltek szükségesnek és időszerűnek érzik olyan keretek létrehozását, amelyek arra szolgálnak, hogy a társadalom tagjai valódi partnerként vehessenek részt a közmegegyezés kialakításában. Viták után a résztvevők egyetértettek abban, hogy egy ilyen közmegegyezés csak valamennyi progresszív társadalmi erő összefogásával teremthető meg. Az a véleményük, hogy csak a társadalom részvetelével lehet megoldani a válságot, mégpedig mind a társadalom, mind az ország politikai vezetőinek részvételével. A politikai és társadalmi szervezetek jelenlegi rendszerében nincs biztosítva az önálló és független nézetek kifejtése. Ezért javasolják a Magyar Demokrata Fórum létrehozását, amely a folyamatos és nyilvános párbeszéd színtere lehetne. Ez a fórum alkalmas lenne súlyos gondjaink megvitatására, egy-egy témakör elemzésére, alternatív megoldási javaslatok elkészítésére. A fórumot a résztvevők nyitottnak képzelik, egyszerre demokratikus és nemzeti szelleműnek. Munkájában különböző világnézetű és pártállású emberek együttműködésére számítanak. Fontosnak tartanák, hogy ezeknek az eszmecseréknek és elemzéseknek az anyagát megismerhesse az ország közvéleménye. Ezért szükségesnek érzik alkotmányos keretek között működő, független sajtóorgánumok létrehozását. Hisszük, hogy a megújhodás erőinek széleskörű összefogásával kijuthatunk a válságból. Lakitelek, 1987. szeptember 27. Bíró Zoltán, Csengey Dénes, Csoóri Sándor, Csurka István, Joó Rudolf, Fekete Gyula, Für Lajos, Kiss Gy. Csaba, Lezsák Sándor.