Az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete márc. 4-i ülésén arra szavaztak, tájékoztatott Jakab Mihály elnök, hogy a belső választáson közvetlenül voksoljanak, azon minden magyar részt vehet, a szavazás az RMDSZ-tagok 25 %-ának részvétele mellett érvényes. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

"A határon túli magyar szervezetek konzultatív találkozójának napján, márc.1- jén jelent meg a Kurírban egy ellenséges hangú cikk: "Alapszerződésre ébredünk és vele térünk nyugovóra. Pedig van egy sanda gyanúm. Nevezetesen az, hogy a lélekben tizenötmilliós szuprebődlin felhergelt kevesek valami nagy-nagy bulit éreznek kicsúszni kezeikből." /József Ilona: Vízcsapból alapszerződés. = Kurír (Budapest), márc. 1., újraközli Izzó gyűlölet. Vigyázzunk magunkra, magyarok címmel Ez a Hét (Budapest), márc. 10./"

"Ha elutasítanánk az alapszerződést, akkor lényegében kizárnánk az esélyét annak, hogy a kétoldalú kapcsolatokban kedvező folyamatok induljanak el. - fejtette ki Kovács László külügyminiszter a Magyar Hírlapnak adott terjedelmes interjújában. Ragaszkodunk ahhoz, folytatta, hogy rögzítsék és garantálják a nemzeti kisebbségek jogait. A kétoldalú államközi megállapodások nemzetközi jogi kötelezettségvállalást jelentenek. Cáfolta az ellenzék véleményét, hogy a miniszterelnök és az ő álláspontja különböző. Kovács László szerint a határon túliaknak az alapszerződéssel kapcsolatos bizalmatlansága "döntően annak a kampánynak a következménye, amelyet egyes hazai politikusok a választási kampány óta folytatnak." "Egyesek már új Trianonról beszélnek." /Magyar Hírlap, márc. 11./ "

"Csoóri Sándor nem tartja jónak a sietséget az alapszerződés ügyében. Előszerződést kellene kötni, javasolja, amelyet csak akkor írnának alá véglegesen, mondjuk három év múlva, ha gyakorlatban is beválik a szerződés. Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke kitért a szövetséget támadó nyilatkozatra. "A mostani aláírók közül talán csak Fejtő Ferenc, Kende Péter és Kántor Lajos követte messziről rokonszenvvel a találkozó előkészületeit." /Magyar Nemzet, márc. 14./ Kántor Lajos reagált erre, kifejtve, hogy ő nem szerepelt az aláírók között, különvéleményét rögzítette, de ez nem jelent meg /a Magyar Nemzet ezt terjedelmi okokkal indokolta/. Most hozta a lap ezt a különvéleményt. Kántor igyekezett árnyaltabban fogalmazni: egyoldalúságot érez az MVSZ-ben. Kántor Lajos hivatalos küldött volt 1992 augusztusában az MVSZ-ben, a Magyarok Világtalálkozóján. Vitatkozott Csoóri Sándorral, ez a vita máig sem zárult le. Kántor Lajos viszont nem értett egyet az aláírókkal abban, hogy az Országgyűléshez forduljanak. /Kántor Lajos: Baráti sorok Csoóri Sándornak. = Magyar Nemzet, márc. 23./ Előzmény: 571. sz. "

"Erdélyszerte méltósággal és a szélsőséges erők keltette feszültségek ellenére is békésen ünnepelte a magyar nemzeti közösség márc. 15-ét. Kolozsvárt Funar provokációs fenyegetése ellenére zavartalan volt a koszorúzás Petőfi és Balcescu emléktáblájánál, este ünnepi előadás volt a Magyar Színházban és ökumenikus istentisztelet a református templomban. Székelyudvarhelyen Sófalvi László városi RMDSZ-elnök, Kézdivásárhelyen a város szülötte, Markó Béla szövetségi elnök mondott beszédet. Március 15-e megünneplése számunkra kivívott jog - mondotta többek között. Kellenek a közös ünnepek. "Kell a közösség, amely megtart minket..." "Kell az otthon, az a föld, ahova bármikor visszatérhetünk, és kell a tudat, hogy egy nemzet maradunk, bárhol is éljünk a világon." /Markó Béla beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./ Déván a református temetőben fehér márvány síroszlopot avattak az 1848-as, az első és második világháború áldozatainak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./Csíkszeredán a városháza előtt tartották az ünneplést, Borbély Ernő csíki területi elnök, majd dr. Csedő Csaba polgármester mondott beszédet. - Az utóbbi öt évben kialakult szokásnak megfelelően Alcsík népe a Nyergestetőn, a szabadságharc egyik utolsó csatájának színhelyén emlékezett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./Gyergyószentmiklóson Dézsi Zoltán mondott beszédet, majd az ünnepség végén gyertyás körmenettel vonult a tömeg a temetőbe, ahol megkoszorúzták a hősök emlékművét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./Marosvásárhelyen zavartalanul zajlott az emlékezés, tízezernyi résztvevővel, viszont hatalmas rendőri erők vonultak fel. A Székely Vértanúk Emlékművénél folyt a koszorúzás, többek között Rudas Ernő nagykövet, a HTMH képviselője, Sütő András a Magyarok Világszövetsége nevében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./Erdődön az 1990 tavaszán szétvert, majd helyreállított Petőfi-emlékműnél ünnepelték márc. 15-ét. Kabai István helyi RMDSZ-elnök mondott beszédet. Rohamkocsik álltak a közelben és több volt a rendőr, mint az ünneplő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./"

Az alapszerződéssel kapcsolatos szakértői tárgyalások következő, áprilisi fordulójának időpontját a közeljövőben kitűzik, közölte márc. 23-i sajtóértekezletén Vasile Sofineti helyettes külügyi szóvivő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24., Népszava, márc. 23./

Márc. 24-én Vacaroiu miniszterelnök tájékoztatta a parlamenti pártokat a román küldöttségnek az európai stabilitási paktum párizsi értekezleten való részvételéről. Az RMDSZ-t Tokay György képviselte. A miniszterelnök kifejtette, hogy nem fogadják el az ET 1201-es ajánlását. Vacaroiu érvelése mellett a Liberális Párt`93 és az RMDSZ kivételével valamennyi párt felsorakozott. Tokay György kifejtette, hogy Románia ezzel a merev állásponttal távolabb került az euroatlanti integrációtól. Két éve a román kormány és a pártok elfogadták az 1201-est, ez a román külpolitika szavahihetőségét befolyásolja. - A vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja közleményében felhívást intézett az MSZP-hez: vállalják fel ők is a történelmi felelősséget annak érdekében, hogy a két ország közötti kapcsolatok megszilárduljanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Márc. 28-án Nagybányán nemrég megalakult a Teleki Blanka Nyugdíjasok Szövetsége és bejelentette, hogy az RMDSZ társult tagjaként kíván működni. A helyi RMDSZ-tanácsosok javaslatára a Városi Tanács megszavazta Nagybánya történelmi központjának rendbetételét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

A szenátus márc. 28-án megszavazta a büntető törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat keretében azt, hogy idegen állam zászlajának kitűzése, jelvényeinek használata vagy himnuszának eléneklése nyilvános helyen 3 hónaptól 2 évig terjedő börtönnel büntethető. Hajdú Gábor RMDSZ-szenátor hiába érvelt azzal, hogy a kisebbségek alkotmányba rögzített joga a nemzeti önazonosság kinyilvánítása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

A Határon Túli Magyarok Hivatalának vendége volt márc. 29-én a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium. Tabajdi Csaba politikai államtitkár és Törzsök Erika fogadta az újságíró-növendékeket. Törzsök Erika felvetette, hogy egy jóval erősebb Magyarország esetében sem lenne célszerű a mintegy 160-180 romániai magyar nyelvű lapot hosszabb távon támogatni. Ez ugyanis nem járul hozzá ahhoz, hogy az említett lapok saját lábukra álljanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31., Magyar Nemzet, márc. 30./

"Iliescu elnök Rómában tartott sajtóértekezletén kijelentette, hogy az ET 1201-es ajánlása elfogadhatatlan, mert csak ajánlásról van szó, továbbá "az etnikai-területi autonómia szeparatista víziójának koncepcióját" fogalmazza meg. A jelenlegi magyar kormány jóval realistább, mint elődje volt, állapította meg a román elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1-2., Népszabadság, márc. 31./"

"Bányai László vezetésével 1945-ben az ún. "Erdélyi százak" memorandumot írtak alá, amelyben Petru Groza miniszterelnök rábeszélésére kijelentették, hogy az erdélyi magyarság a Romániához való tartozás mellett döntött. Dr. Venczel József egyetemi tanár társaival, Korparich Edével, a Hangya szövetkezeti elnökével, Búza László egyetemi tanárral, Juhász Istvánnal, a kolozsvári teológia rektorával, Nagy Gézával, az Erdélyi Múzeum-Egyesület titkárával és Márton Áronnal elhatározták, hogy egy másik memorandumot készítenek és azt eljuttatják a békeszerződés magyar tárgyaló delegációjának. Abban kölcsönös lakosságcserét javasoltak és a határok olyan módon való meghúzását, hogy a kétmillió magyarból 1,2 millió a magyar állam területén maradjon. A román hatóságok nagy kirakatperben ítélték el a résztvevőket. Az utolsó szó jogán dr. Venczel József elmondta, hogy a térképet ő készítette, "ez a térkép a békeszerződést tárgyaló nagyhatalmak elé kerül, és ezért nagyon pontos és becsületes akartam lenni, hogy senki se tudja az általam feltüntetett adatok ellenkezőjét állítani." "Mi meghalhatunk a börtönben, de ettől az erdélyi magyarság problémája nem lesz megoldva. Ezt a tényt nem lehet börtönnel megoldani, csakis a tárgyalóasztalnál, kölcsönös áldozatokkal." Venczel József 12 év után, súlyos betegen szabadult. /Mátrai Béla: Megemlékezés egy prófétáról. = Erdélyi Magyarság (Budapest), 21. sz., január, február, március/ "

Újabb rohamra indulnak a szélsőséges nacionalista erők, állapította meg Gyarmath János bukaresti tudósításában. A vezető kormánypárt keményebb szárnya ismét keresztülvitte a 15 ezer lejes határátlépési illetéket, ez alkalommal a szociális segélyt szabályozó törvénybe beépítve. Ugyanígy a szenátusban elfogadtatták a Btk-t megszigorító törvényeket: börtönbüntetés jár más államok himnuszának eléneklése, zászlajának kitűzése esetén. Az országgyalázás szubjektíven értelmezhető bűntette egytől öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható. /Magyar Nemzet, ápr. 1./

Az RMGE egész Erdélyt átszövő hálózat, Kolozsvár központtal bejegyzett jogi személy, elnöke Csávossy György, alelnökei Farkas Zsolt, Borsos Géza és Tier Antal, ismerteti tevékenységüket Kulcsár László, az RMGE gyergyószentmiklósi információs központjának irodavezetője, Megkezdték az adatbázis kiépítését, melynek célja az erdélyi gazdálkodók feltérképezése, a másik cél az adatbank, a gazdálkodók közötti kereslet-kínálat közvetítésének megteremtésére. Eddig öt ilyen információs központ működik: Nagykárolyban, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson. Folyamatban van a hálózat bővítése, a közeljövőben ilyen központ lesz Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Nagyváradon, Zilahon, Gyulafehérváron, Aradon, Temesváron és Besztercén. Januárban megjelent az Agro-Info, amit az RMGE országos kiadványának lehet tekinteni. Egyelőre üzleti információkat tartalmazó újság, a tagság körében terjesztik. Az RMGE anyagi bázisát az anyaországban elnyert pályázatok, támogatások jelentik. Az információs iroda kiállításszervezéssel is foglalkozik, Budapesten is szerveztek kiállítást, közösen a Kézfogás Alapítvánnyal. A budapesti egy hosszabb kiállítássorozat első láncszeme, amit a Pécsett febr. 27-márc. 7-e közötti folytatott és ez a kiállítás végigmegy Magyarország nagyobb városain, de Ausztriába, Szlovákiába és a Vajdaságba is eljut. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

"Dumitru Iuga, a televíziósok szabad szakszervezetének elnöke ápr. 6-án véget vetett 36 napos éhségsztrájkjának. Elmondta, hogy a 36 nap alatt ország-világ láthatta, hogy a hatalom nem akar jószántából lemondani arról, hogy ellenőrzése alatt tartsa a "tömeg-félretájékoztatásnak ezt az eszközét, amelynek révén bármikor meg lehet nyerni egy választási küzdelmet." /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./"

"Az új rendelt szerint bűncselekmény idegen állam zászlajának kitűzése és himnuszának eléneklése közterületen. A templom közterületnek számít? - kérdezte az Új Ember munkatársa Tempfli József nagyváradi püspököt. "Természetesen közterületnek számít. Tudjuk, hogy ez a törvény elsősorban ellenünk, magyarok ellen irányul. Ezentúl nem énekelhetjük el a szentmisék után a magyar himnuszt, s nem tűzhetünk ki ünnepkor magyar zászlót sehová." /Új Ember, ápr. 9./ "

"A 22 hetilap a Jane`s Intelligence Rewiev című lapból vette át Marko Milivojevicának, az amerikai bradfordi egyetem professzorának a tanulmányát. A szerző szerint a Román Hírszerző Szolgálatot, az SRI-t 1994-ben átszervezték: az alkalmazottak majdnem egynegyedét kicserélték. Virgil Magureanu igazgató menesztette mindazokat, akik utódaiként számba jöhettek volna és vezető állásokba a volt szeku /Securitate/ kemény magjának tagjait nevezte ki. A szeku rehabilitálásában nagy szerepet játszott a másik titkosszolgálat, az UM 0215, melynek alapítója Gelu Voican Voiculescu. Az UM 0215 titokban anyagi támogatást nyújt a szélsőséges nacionalista és neokommunista pártoknak, elsősorban az ellenzék diszkreditálása és a választások meghamisítása céljából. Az SRI Iliescu elnöknek tartozik engedelmességgel. Az UM 015-öt "megtisztították" Petre Roman szimpatizánsaitól. /22 (Bukarest), ápr. 12-18./ "

A Kiss Gy. Csaba vezetése alatt álló Közép-Európai Intézet elemző és feltáró munkát végez a térség történelmének, kultúrájának és szociológiai kérdéseinek körében. Kiadványaik nagyrészt egyetemi előadások, illetve tudományos konferenciák anyagait tartalmazzák. Ilyen egyetemi sorozat a Közép-európai Mitológiatörténet, ennek egyik darabja a román bárányos mítosz feldolgozása: a Lélek és titok című kötet, amely a román identitástudat problémáit vizsgálja. /Magyar Hírlap, ápr. 12./

Ápr. 13-án Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Az RMDSZ oktatási törvénytervezetét visszaküldték az alkotmánybíróságnak, az aláírások további ellenőrzése céljából. Verestóy Attila beszámolt az Interparlamentáris Unió Madridban tartott konferenciájának munkálatairól és ottani felszólalásáról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 14., 513. sz./

Márc. 11-én nyilatkozattal lépett a nyilvánosság elé az addig ismeretlen Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt /RMSZDP/. A román sajtó örömmel jelentette, új magyar párt jelentkezett, az RMDSZ ellenzéke, ezzel megtört az RMDSZ-hegemónia. Máthé Éva interjút készített a párt két vezetőjével, Kiss Kálmán elnökkel, aki tornatanár és Molnár István református lelkésszel, aki a párt titkára. A párt elődje Kiss Kálmán szerint - az 1990 januárjában alakult Független Magyar Párt, amelynek első kongresszusán, 1992-ben döntöttek a névváltoztatásról, azóta viselik ezt a nevet. Kezdetben voltak ballépéseik, ismerte be Molnár István, de azóta megtisztították pártjukat a kétes elemektől. Nemcsak ketten vannak, mindenhol van szervezetük, még Moldvában is, több szatmári vállalkozó is hozzájuk tartozik. Frunda György volt az RMSZDP jelöltje aki azután ezt elfelejtette. Az 1992-es parlamenti választásokon Jakabffy Attila beszélte le őket arról, hogy önállóan induljanak. Külföldről kaptak támogatást, nagyiparosoktól. Pártjuknak európai szintű gazdaság elképzeléseik vannak, ezért komolyan kell őket venni. Ők hatékonyabban képviselnék a magyarság ügyét. /Máthé Éva: Egy titokzatos párt rejtélyes elképzelései. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 26./

A román sajtó Borbély Imre RMDSZ-képviselőt tartja radikálisok egyik vezéralakjának. Borbély Imre szerint a radikális megoldás határmódosítás lenne, ilyen célkitűzés azonban sem Romániában, sem Magyarországon nincs. Az RMDSZ-ben a belső megosztottság az autonómiát követelők és az autonómiát nem teljesen átérzők, magukat mérsékelteknek nevezők között van. A megoldást a belső választások hoznák. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

Bagi Lajos 68 éves svájci üzletember, a Magyarok Világszövetsége nyugati régiójának nemrég megválasztott alelnöke elmondta, hogy szükség van alapszerződésekre, de azzal a feltétellel, hogy a határon túl élő magyarok jogvédelme nemzetközi bíróságokon megoldott legyen. /Népszabadság, máj. 3./

"Ápr. 29-én Temesváron nemzetközi tanácskozást tartanak. Meghívott előadók: Kolczonay Katalin, az Anyanyelvi Konferencia alelnöke /Budapest/ és Lovász Gabriella, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének képviselője. A tanácskozás témái: Iskolaválasztás a szórványban, Szórvány-tömb-anyaország, oktatási stratégiák a szórványban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./ Temes megyében a legrosszabb a helyzet: a magyar tanulók 70 %-a román iskolába jár. Dr. Albert Ferenc professzor, a Szórványkutató Csoport vezetője tartott erről előadást. A gyors asszimiláció az ötvenes években indult meg, I. C. Bratianu még 1920-ban kidolgozott homogenizációs tervei folytatásaként, és a folyamatot máig sem sikerült megállítani. A román iskolában tanulók többsége asszimilálódik. Hogyan segíthet az anyaország? Kolczonay Katalin erről beszélt: "Ezt a folyamatot nem lehet központilag megszervezni, a Művelődésügyi Minisztériumtól, a Határon Túli Magyarok Hivatalától vagy akár az ENSZ-től várni a megoldást. A pénz is egyre kevesebb. Mi annyit tehetünk, hogy a jónak és fontosnak tartott szándékokat, amelyek beleillenek a nagy koncepcióba és csak egy pici lökésre van szükségük, támogatunk, hogy elinduljanak." "...itt elsősorban jó magyar iskolák kellenek." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./"

Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke amerikai látogatásáról elmondta, hogy Dodd, Lugar szenátorok, Funderbuck és Gilman és más képviselők jobban, a Fehér Háznak a térséggel foglalkozó képviselői kevésbé támogatták a püspök kérését, hogy a legnagyobb kedvezmény elvét ne automatikusan hosszabbítsák meg, hanem az ismert követelmények felülvizsgálata alapján. A magyar kisebbség mindig békés eszközökkel lép fel, hangsúlyozta. Tőkés szóba hozta a bebörtönzött Cseresznyés Pál és az alaptalan vádak alapján száműzetésbe kényszerített Kincses Előd ügyét. Beszélt az egyházi ingatlanok visszaadásáról és a magyar oktatás problémájáról. Daniel Fried elnöki tanácsadó ismét pontos listát kért és kapott a problémákról. Tokay Györggyel folytatott vitájáról elmondta, hogy mesterséges a mérsékelt-radikális ellentét, és ez a kongresszuson nem vezet szakadáshoz. /Füzes Oszkárnak, a Népszabadság tudósítójának beszámolója, azonos szöveggel: Szabadság (Kolozsvár), máj. 6., Népszabadság, máj. 6./

Az RMDSZ képviselőcsoportja nevében Bárányi Ferenc frakcióelnök tervezetet nyújtott be az ún. zászlótörvény módosítására, amely kiiktatná az idegen államok zászlajának kitűzésével kapcsolatos korlátozásokat. Az Európai Unióban nincsenek ilyen korlátozások, érvelt a képviselő. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 5., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6-7./

Fennállásának 325. évfordulójának megünneplésére készül a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző, jogelődjét, a Református Kollégiumot 1670-ben alapította Bethlen János, Apafi Mihály erdélyi fejedelem kancellárja. Az ünnepségek máj. 15-21-e között lesznek. Máj. 19-én megkoszorúzzák Benedek Elek szobrát és Backamadarasi Kis Gergely emlékoszlopát, majd találkozó lesz az iskola véndiákjaival, a meghívottak között van Dávid Gyula, dr. Toró Tibor és Kányádi Sándor. Máj. 20-án lesz az iskolai múzeum megnyitása, amelyet tudományos felolvasások követnek. Megjelent egy emlékkötet is: Évfordulónkra 1670-1995. Benedek Elek Tanítóképző, Székelyudvarhely /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 1995./ /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./

"Nissim Zvili, az Izraeli Munkapárt főtitkára a kormánykoalíció vezető pártjának meghívására érkezett Bukarestbe, máj. 11-én sajtóértekezleten értékelte tapasztalatait. Kijelentette: meglepi, hogy 1995-ben Romániában még vannak antiszemita, idegengyűlölő, szélsőséges, a világ más részein már elfelejtett megnyilvánulások. "Noha elmagyarázták nekem, hogy ez egyes igen kis csoportok műve, mégis szeretném, hogy a román nép és a kormány legyen éberebb az ilyen megnyilvánulásokkal szemben" - mondta. Zvili kifejtette, hogy Izrael azt várja, Románia is csatlakozzon a világ más országaihoz az iszlám fundamentalista mozgalmak minden megnyilvánulásának felszámolásához. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./ "

"Máj. 20-án tartotta évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kolozsváron. Benkő Samu elnök beszédében az erdélyi magyar tudománypolitika hármas irányvonalát tisztázta: az egyetemesség, a nemzeti feladatok teljesítése, valamint a romániai társadalmi, gazdasági fejlődéssel való érdekazonosság fontossága. Kiss András főtitkár megállapította, hogy adományoknak köszönhetően a tudományos munkához szükséges feltételek biztosítottak. Tabajdi Csaba államtitkár a közgyűléshez intézett levelében hangsúlyozta: "Ígérhetem, kül- és kisebbségpolitikánkban továbbra is szem előtt tartjuk a romániai magyar kisebbség anyanyelvi oktatására, tudós-, pedagógus- és szakemberképzésre, valamint az elkobzott közgyűjtemények, egyesületi ingatlanok visszaszolgáltatására, s a magyar műemlékek védelmére vonatkozó igényeit." /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./ A főtitkári jelentés szerint a taglétszám tovább gyarapodott, jelenleg 2515 fő /ebből 652 egyetemista/. Az EME kolozsvári könyvállománya valóságos kis egyetemi könyvtárként áll a hallgatók rendelkezésére, de a Jordáky-házban kialakított és használatra rövidesen átadható olvasóterem, a kutatócsoportok munkahelyén szervezett szakkönyvtárak szintén szolgálni fogják az információs és kutató igényeket. Megteremtették a feltéteket a transzilvanológiai kutatócsoport munkájának elkezdésére. Az elnökség pályázat alapján 1994. szept. 1-jétől két tudományos kutatót alkalmazott: Tamásné Szabó Csillát a magyar történeti nyelvtudomány, Jakó Klárát pedig Erdély írásos kultúrájának története tudományos tárgykörben. Sok adománnyal gazdagodott az EME gyűjteménye, ebből kiemelhető az EME egykori titkára, Kántor Lajos könyv- és kézirat hagyatéka. Az EME együttműködik a magyar Országos Levéltárral is. /Kiss András: Főtitkári jelentés az Erdélyi Múzeum-Egyesület 1994. évi munkájáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./A közgyűlésen megválasztották az EME első tiszteletbeli tagját, Jakó Zsigmond professzort, díszes okiratban sorolták fel érdemeit, az EME körében kifejtett hatvanéves munkásságát. Az EME honismereti-helytörténeti pályázatának eredményhirdetése következett. Összesen 23 pályamű érkezett be. A bizottság első díjat nem adott ki, négy művet második, hatot harmadik díjban, ötöt pedig dicséretben részesített. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27-28./ "

Máj. 20-án jelent meg Szász János bukaresti író román nyelvű /Foaia/ és magyar nyelvű /Fórum/ lapjának próbaszáma. A bukaresti tudományegyetem hungarológusai szintén lapot indítottak: napvilágot látott Nézőpont /alcíme: Véleménynyilvánítási lap/ című újságuk első száma, 250 példányban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./ A Foaia és a Fórum kiadója a Concordia 112 Alapítvány, amelynek célja hallassa hangját a gyűlölet és az uszítás ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./ A Fórum /Bukarest/ szerkesztői: Halász Anna, Marosi Ildikó és Majtényi Ildikó, főmunkatársak: Lászlóffy Aladár és Szász János. A Foaia /Bukarest/ igazgatója Szász János, szerkesztői: Maria Dinescu, Alina Mungiu, Anamaria Pop. Mindkét lap a próbaszámon feltüntette: rendszeres megjelenése szept. 1-jétől. A Fórum próbaszámában olvashatjuk Kós Károly és Kemény János beszélgetését, amint egy hajdani tévériportban felidézték az Erdélyi Szépmíves Céh történetét, a helikoni találkozókat Kemény János marosvécsi kastélyában, Bánffy Miklós alakját és Kós Károly munkásságát. Ugyancsak a Fórumban található - többek között - egy részlet Borsi Kálmán Béla A román társadalom az 1850-es, 60-as években című írásából, továbbá egy felsorolás arról, hogy milyen sokan éltek és dolgoztak Bukarestben, többek között: Méliusz József, Szemlér Ferenc, Sütő András, Szilágyi Domokos, Hervay Gizella, Majtényi Erik, Szász János, Robotos Imre, Földes László, Huszár Sándor, Beke György, Bodor Pál, Domokos Géza, Ágoston Hugó, Kovács János, Kacsir Mária, Lőrinczi László, Halász Anna, Horváth Andor, Vajnovszky Kázmér, Molnár Gusztáv, Szilágyi N. Sándor, Kovács Albert, Marosi Barna, Marosi Ildikó, Dános Miklós, Mag Péter, Dankanits Ádám, Dimény István, Cseke Gábor, Szőnyi István, Szobotka András, Balogh Péter, Román Viktor.

Borbély László, Maros megyei RMDSZ-képviselő, a Romániai Európai Integrációs Bizottság tagja máj. 15-20-a között részt vett Svédországban a svéd integrációval és Románia európai integrációjának jelenlegi stádiumával foglalkozó megbeszéléseken. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 25., 539. sz./