Az 1989-es változás után megjelent a Szatmári Friss Újság négyezredik száma. 1990–ben még négyoldalas volt a napilap, most 12 oldalas, csütörtökön pedig 16 oldalas a heti Műsormagazinnal. Mindebben része van a kiadó, Zotmar Press Kft. szervezőmunkájának is. 1997 óta máig mintegy 540 ezerszer látogatták meg az újság internetes honlapját az érdeklődők. Az utóbbi három–négy évben megállt a példányszám csökkenése, sőt, a legutóbbi hónapokban növekedni kezdett az előfizetők száma. /Veres István: Szatmári Friss Újság – négyezredszer. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 13./

Hatvan éve először rendezte meg vándorgyűlését Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya. Az egyesület 1990-es újraindítása óta az ápr. 15-17. között zajló tudományos ülésszak a tizennegyedik a sorban. A megnyitón Kovács Dezső, a szakosztály elnöke rövid tudománytörténeti összefoglalójában a kincses város neves orvos- személyiségeit – köztük Hőgyes Endrét, Veress Ferencet – méltatta. A fórumra négyszázötvenen jelentkeztek be, mintegy százan Magyarországról, Szlovákiából érkeztek, többen a nyugat-európai emigrációból. Az egybegyűlteket Szabó Árpád unitárius püspök is köszöntötte. Átadták a Pápai Páriz Ferenc Alapítvány díjait. A ma Németországban élő Gyergyai Ferenc munkásságát Jung János marosvásárhelyi professzor méltatta. A másik díjazott, a táplálkozás-egészségtani szakember Bedő Károly laudációját Ábrám Zoltán olvasta fel. A Stúdium Alapítvány először adott át díjat a konferencián, a Miskolczy Dezső emlékplakettet és díjat a kuratórium post mortem ítélte oda Csőgör Lajosnak, a marosvásárhelyi egyetem volt rektorának, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem egyik alapítójának. A tavaly századik életévében elhunyt Csőgör Lajos több évtizede áttelepült Magyarországra, azonban mindvégig megőrizte kapcsolatát az erdélyi tudományos élettel. Bódizs György, a konferencia főszervezője elmondta, a fórum rendhagyónak számít, hiszen az előadások az orvostudomány valamennyi területét felölelik – az anatómiától az agysebészetig. /(Rostás-Péter Emese): Nagyszabású orvosi konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

Lemondott Szatmár megyei prefektusi hivataláról Gheorghe Ciocan. Elhatározását azzal indokolta a sajtónak, hogy pártja, a kormánypárt őt jelöli a megyei önkormányzat tanácsosi listájának első helyén, a választás után őt ajánlják megyei tanácselnöknek. Helyébe Riedl Rudolf alprefektust nevezték ki megyefőnöknek. Riedl Rudolf 1996 és 2000 között már volt kormánybiztos. Mostani első ténykedése az volt, hogy kihirdette a választási körzeteket. E szerint a megyének 63 körzete van. A három új magyar község, Egri, Csomaköz és Kálmánd is körzeti központ lett. /(Sike Lajos): Ismét Riedl Rudolf a megyefőnök! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

Pillich László kolozsvári városi tanácsost, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány elnökét aggasztja, hogy rivalizálás tárgyává vált az autonómia kérdése a különböző romániai magyar politikai erővonalak között. Úgy vélte, legaggasztóbb az, hogy a romániai magyarok autonómiájának megteremtését vállaló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetői szem elől tévesztik, hogy a nemzeti tanács létrehozása része annak az építkezési folyamatnak, amely az elmúlt 15 esztendőben zajlott. /(borbély): Pillich László: Rivalizálás tárgya lett az autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

Darvay Nagy Adrienne színháztörténész-szakíró „Állandóan változékonyan” című könyve sok vitára adott alkalmat. Sokan hiányosnak, mások felületesnek minősítették. Erről kérdezte Fall Ilona a szerzőt. Örült annak, hogy a 175 éves temesvári színészetről szóló könyve bemutatóját a színház ötvenedik születésnapjának előestéjén tartották meg. Sokan hiába keresték nevüket a könyvben, de Darvay Nagy Adrienne nem a jelenlegi Csiky Gergely Színház elmúlt ötven évét kívánta feldolgozni. A szerző azt a sajátos jelenséget vizsgálta: hogyan lehet majd két évszázadon keresztül hivatásos magyar színházat fenntartani olyan vidéken, ahol a magyarság mindenkor szórványban élt. Többen nehezményezték, hogy a 175 éves színjátszásról szóló könyvben aránytalanul nagy helyet foglalnak el az elmúlt tíz év történései. Darvay megindokolta: a fiatal Demeter András személyisége, lendülete kellett ahhoz, hogy a temesvári színház sikeres, ma már nemzetközileg elismert legyen. /Fall Ilona: “Senkit se szerettem volna megbántani” – Beszélgetés Darvay Nagy Adrienne színháztörténész-szakíróval. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 20./

Erdővidék településéről, Nagyajtáról szól a Falufüzetek-sorozat 15. kiadványa. A 935 lakost számláló falu többségében magyar, ennek fele unitárius, őket számban követik a reformátusok, majd a római katolikusok. Nagyajtán működik a Kriza János Művelődési Otthon, az iskola is a Vadrózsák írójának nevét viseli. A Falufüzetek-sorozat szerkesztője Veres Péter. /(barabás): A Falufüzetek újabb kiadványa. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 20./

Az Európai Parlament Információs Hivatala adta ki az Európa ma és holnap című nagy alakú, igényes kivitelű brosúrát – olvasható a www.dominium.hu elektronikus portál március 20-i kiadásában Kenéz Endre Zoltán A hazaárulás minősített esete című jegyzete. Az Európa ma és holnap Magyarországra vonatkozó részének szerzője a magyarság ellensége lehet.  A füzet több nyelven 28 mai és jövendő EU-tagország bemutatkozását tartalmazza. Az egyes országok maguk állították össze a szöveg- és képanyagot, az előszóban a kiadó a szövegek tartalmáért nem is vállal felelősséget.  A bemutatkozásnál a többség reális történelmi és kulturális tényanyaggal szolgál. Néhány, az Európai Unióba igyekvő ország nemzeti legendáit is a képbe illeszti. Magyarország 1990-ig terjedő 14 megemlítendő történelmi eseményt idézett, a románok ugyanerre az időszakra 34-et. Magyarország ismertetésében a szerző 1000 előtt nem talál semmi említésre méltót. Nem volt honfoglalás, 1000 előtt nem volt magyar történelem, sőt a Kárpát-medencében sem történt semmi 896 és 1000 között, az Árpád-házi uralkodók nem léteztek, 1000-ben jött Szent István és megalapította a keresztény államot.  Ezzel szemben a szlovákok és a románok ősi európai kultúrnemzetként mutatkoznak be.  Szlovákia az egzakt módon soha nem azonosított Nagy-Morva Birodalommal kezdett, majd Bratislava első nyomaként említette Árpád csatájának (szintén nem azonosított) helyszínét.   Románia továbbment: Kr. e. VI. sz.: a románok őseinek, a dákoknak első említése Homérosz és a nagy antik mesélők által. Kr. e. I. sz.: a rómaiak elfoglalják Dacia területét. A romanizálási folyamat kezdete. A románok tudomást sem vesznek arról, hogy Constantin Daicoviciu, a dákoromán folytonosság elméletének atyja 1973-ban, halála előtt maga ismerte el kutatásai hazug voltát.    A magyar történelemre visszatérve: nem volt korszakalkotó politika- és jogtörténeti dokumentum az Aranybulla, nem volt tatárjárás, nem volt Szent István, Szent Imre, Szent László, Szent Margit, Szent Kinga, Szent Erzsébet. Nem említik 1456-ot, holott az egész világban harangoznak a nándorfehérvári diadallal végződő keresztes hadjárat emlékére. Mátyás humanista birodalma említésre sem méltó.  Hol marad a sok évszázados, a magyarságot őrlő keresztyénség-pajzsa küzdelem?   Mohácsot a szlovákok említik csak a saját történelmi eseménysorukban. Nem jelenik meg továbbá a vallásszabadságot világelsőként deklaráló tordai országgyűlés sem (1568). Nem szerepel az összefoglalóban a török kiűzetése (1686, Buda, 1697, Zenta), Thököly, II. Rákóczi Ferenc sem, hiányzik a magyar reformkor, az 1848/49-es szabadságharcról sincs egy árva szó sem. A románok viszont saját forradalmukként szerepeltették. /Sylvester Lajos: A hazaárulás minősített esete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./

Eddig soha nem tapasztalt történt Kolozsváron a városi tanácsban: az RMDSZ-es önkormányzati képviselők pénzt szavaztak meg a Vatra Romaneasca Szövetségnek és az Avram Iancu Egyesületnek, a román tanácsosok pedig hozzájárultak a magyar iskolák és civil szervezetek számottevő támogatásához. Ilyen ára volt annak, hogy a magyarok is kapjanak a helyi költségvetésből. A legtöbb pénzt az iskolák kapták, köztük a magyar tannyelvű középiskolák, valamint olyan oktatási intézmények, ahol magyar osztályok is működnek. Közpénzhez jutott a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (280 millió lej), a Pro Iuventute Kulturális Egyesület (131 millió), a Homo Ludens Kulturális Egyesület (250 millió), 65,3 milliót kapott a Bogáncs-Zurboló Egyesület, de a Magyar Mozgássérültek Egyesülete (havi 50 millió lej), az Unitárius Nők Egyesülete (48, 6 millió), valamint az Agnus Media Alapítvány is (145 millió). /K. O.: Történelmi napok a kolozsvári városi tanácsban. Százmilliók magyar iskoláknak és szervezeteknek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

Nemrég emlékeztek meg Szamosújváron a valamikori 386. számú Czetz János cserkészcsapat megszüntetésének 60., az újonnan megalakult 51. számú Czetz János cserkészcsapat 10. és a csapatnévadó, az örmény származású 48-as honvédtábornok, Czetz János halálának 100. évfordulójáról. Ebből az alkalomból a helyi örmény katolikus temetőben emlékhelyet avattak. Az emlékmű központi részét egy kopjafa kompozíció alkotja, amely a helyi 51. számú Czetz János Cserkészcsapat tagjának, Takács Lászlónak a munkája. A második rész négy téglalap alakú gránitlapra erősített, Czetz János, lord Robert Baden Powel, Gabányi János és Szalontai Mihály P. Barnabás O. F. M. arcképét és rövid méltatását tartalmazó bronz dombormű, alkotójuk Suba László tordai képzőművész. /Erkedi Csaba: Emlékhely-avatóünnepség Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

A Ziua c. napilap főszerkesztője, Sorin Rosca Stanescu, akit magyarpártisággal vádoltak, most azt írta, hogy a Szabadság szobor felállításánál nagyobb arculcsapás aligha érheti a román népet, mai hivatalosságai asszisztálnak az 1848-as „népirtás" 13 véreskezű gyilkosának rehabilitálásánál. Mérhetetlen pofátlanságnak titulálta az RMDSZ-nek tett gesztust az ún. megbékélési szoborparkkal. A főszerkesztő arra buzdította a honpolgárokat, Arad és Temesvár népét, hogy élő láncot álljanak a szobor körül, az aradi szörnyűség megakadályozására. A lapszám belsejében egészen mást olvashat az ember: Dan Berindei akadémikus, dr. Adrian Niculescu professzor, dr. Dinu Giurescu egyetemi tanár és Dinu Zamfirescu – szinte egybehangzóan leszögezték: a szobor visszaállítása teljesen normális dolog. /Cseke Gábor: Szobrok és gyilkosok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

Közgyűlésen rangsorolta városi és Szatmár megyei tanácsosjelöltjeit a Magyar Polgári Szövetség szatmárnémeti szervezete. A listán többen vannak olyanok, akik korábban az RMDSZ-ben választmányi (vezetőségi) tagok voltak, így például Kovács Jenő, a volt nagykárolyi polgármester, dr. György Ágoston, a volt megyei egészségügyi igazgató, Kádár Ferenc nagykárolyi tanár, vagy Zeng László szatmári mérnök. Sike Lajos újságíró szerint a kiszorultak pártjának is tekinthető az RMDSZ itteni ellenzéke, a szatmári reformátusok presbitériumához kötődnek, a megyei tanácsosi lista vezetője ugyanis Pécsi Ferenc, az RMDSZ parlamenti képviselője, aki a presbitérium kurátora. /Sike Lajos: Hajrá reformátusok, hajrá magyarok! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

A vajdasági magyar pártok vezetői egyetértenek a Magyar Demokrata Fórum (MDF) felvetésével, miszerint az anyaországnak haladéktalanul meg kell adnia a délvidéki magyaroknak a magyar állampolgárságot, és Budapestnek fel kell erősítenie diplomáciai tevékenységét a vajdasági magyarok elleni atrocitások megszaporodása miatt. Kasza József, az MVSZ elnöke pozitívan értékeli az MDF képviselőcsoportjának felvetését, mert miközben "Magyarország kötözködik, Szerbia arra készül, hogy megadja az állampolgárságot mindenkinek, aki egy kicsit is tud szerbül, s még a szerb származást sem fogják firtatni". A VMSZ elnöke nem kívánta kommentálni Balogh László MDF-es képviselő kijelentését, miszerint nem elég, ha a magyar külügyminiszter felhívja Belgrádot és elmondja, hogy Budapestet aggasztják a megszaporodó magyarellenes atrocitások. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke közölte, hogy pártja nagyra értékeli a MDF aggodalmát és segítőkészségét. A VMDP elnöke emlékeztetett arra: már korábban is javasolta Kovács Lászlónak, hogy Draskovic kinevezése után tegyen villámlátogatást Belgrádban, s javasolja, hogy a készülő szerb alkotmány rendelkezzen a magyar kisebbség politikai és perszonális autonómiájáról, s szavatoljon garantált helyeket a kisebbségeknek a szerb parlamentben. /Véleménycsere a kettős állampolgárságról. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./

Ápr. 21-én Budapesten Kovács Péter, az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezetek tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnökét, az RMDSZ ügyvezető alelnökét Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter fogadta. A megbeszélés napirendjén többek között az RMDSZ sportprogramja és a Félsziget fesztivál szerepel. Kovács Péter budapesti látogatása során megbeszélést folytat Zilahi Lászlóval, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetőjével, Csőzik Lászlóval, az SZDSZ–Új Generáció elnökével, valamint Nyilas Ágnessel, az Agora iroda programigazgatójával. A MIÉRT vállalkozásfejlesztő programjának megbeszélése is napirenden szerepel. /A MIÉRT elnöke Gyurcsány Ferenc miniszterrel találkozik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának nagyváradi tagjai, Szűcs László, Farkas Antal, Kinde Annamária és Lipcsei Márta költők voltak Belényes vendégei. A belényes környéki szórványba ritkán jut el a míves magyar szó. /A szellem éhsége a szórványban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

Ápr. 21-én az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör tagjai Reviczky Gyuláról emlékeztek meg a költő halálának 115. évfordulóján. Dr. Libus Endre dettai szülész-nőgyógyász a költő életéről, koráról, Regéczy Szabina Perle tanárnő verseiről és műfordításairól beszélt. A műsor végén a közönség megtekinthette a költő és Bakálovich Emma múzsájának értékes tárgyaiból rendezett kiállítást. /R. P.: Reviczky Gyula-emlékműsor. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 23./

Megalakult az Összmagyar Egyházi Konferencia szervező bizottsága; a konferencia a Magyar Állandó Értekezlet munkájában kíván részt venni. Az Összmagyar Egyházi Konferencia szervező bizottsága elnökéül Láng Pétert, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának oktatóját választotta meg. A konferencia "a Magyar Állandó Értekezlet munkájában kíván részt venni mint az összmagyar egyházakat képviselő hazai, határon túli és nemzetközi világszervezet". A konferencia augusztus 20-án kívánja megtartani alakuló ülését a Parlamentben. A szervezet a közleményében felkéri a magyar kormányzati, egyházi és politikai tényezőket, továbbá a Határon Túli Magyarok Hivatalát, "hogy adjanak meg minden szükséges erkölcsi, tárgyi és anyagi támogatást" az Összmagyar Egyházi Konferencia sikeres és eredményes működéséhez. /Összmagyar Egyházi Konferencia alakult. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 24./

Az ördöngösfüzesi dr. Lapohos András szórványmúzeuma nagy jelentőségű. Feljegyzései, több mint 50 szórványegyház története, kéziratban van. Jelenleg Jövőház építését tervezi egy magyarországi alapítvány segítségével. – Abrudbányán omladozik az unitárius templom, már csak egy unitárius hívő él a városban. Sajnos, ez a sors várhat a mezőségi településeken omladozó kegyhelyek többségére is. A Kolozs megyei Néma mezőségi faluban az 1940-es években több mint 60 református és 30 katolikus élt, a legfrissebb népszámlálási adatok ma néhány hívőt tartanak nyilván. Némán a református templom tetőzete beomlott. A Lapohos András által létrehozott Szülőfalum Alapítványnak és a mezőpaniti református gyülekezetnek együttes erővel sikerült rendbe tenni a Cegébe beolvadt Göc református templomát, amelyet múlt év októberében szenteltek fel. A településen ma már csak négy református maradt. "Csodával" határos módon menekült meg Sajósárvár református temploma. A faluban már egyetlen református sincs, de a templomot 1998-ban restauráltatta a kultuszminisztérium, költségvetési pénzből. Az illetékesek nem kérték ki sem a református egyház véleményét, sem a szakmáét arról, hogy melyik templom felújítását végzik, itt esetleg más érdekek húzódnak meg. Szükség van arra, hogy megmaradjanak, ahogy Lapohos András nevezi: "tanútemplomoknak". /Székely Kriszta: Mezőségi "tanútemplomok". = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./

Öt nappal Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása előtt, ápr. 25-én, vasárnap ünnepélyes keretek között leleplezték az aradi Tűzoltó téren elhelyezett Szabadság-emlékművet, valamint a 48–49-es szabadságharc román hőseinek állítandó emlékmű makettjét. Az eseményre közel 7–8 ezren sereglettek össze, határon innen és túlról egyaránt. A magyar kormányt Medgyessy Péter miniszterelnök, míg a Nastase-kabinetet Razvan Theodorescu művelődési és kultuszminiszter képviselte. Jelen volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke, dr. Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, Jonathan Shelee, az Európai Bizottság romániai küldöttség vezetője, valamint a magyar történelmi egyházak vezetői. A FIDESZ-Magyar Polgári Szövetséget Martonyi János volt külügyminiszter és Schmitt Pál, a FIDESZ-MPSZ alelnöke képviselte. A méltóságteljes ünnepséget egy kisebb, Románia zászlóját lobogtató csoport próbálta megzavarni, amely az ünnepi beszédek alatt nacionalista jelszavakat skandált, árulónak nevezte mind a magyar, mind a román felszólalókat. A hangulatkeltésen kívül rendbontást nem történt. Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke köszöntötte a jelenlévőket. A leleplezésre Markó Bélát, Razvan Theodorescut, Medgyessy Pétert, Dorel Popát, Arad polgármesterét, valamint Desewffy Sándort, a tizenhárom aradi vértanú egyik leszármazottját kérték fel. "És íme, áll a Szabadság-szobor! A Szabadság-szobor szabad! Kiszabadítottuk!" – jelentette ki Markó Béla ünnepi beszédében. Markó elmondta: "a Szabadság-szobor kiszabadítása fontos lépés egy újfajta nemzeti együttélés felé. Az erről szóló kormányhatározat azt jelenti, hogy ezt hivatalosan is elismerik. Erdélyben a magyar múltnak is méltó helyet kell biztosítani, akinek pedig múltja van, jövője is lesz! Ami azonban még ennél is fontosabb, hogy a Szabadság-szobor megszabadított minket a kishitűségtől, reménytelenségtől, beletörődéstől, kiábrándultságtól, csalódástól, hogy nekünk soha, semmi sem sikerülhet", vélte az RMDSZ elnöke. Razvan Theodorescu művelődési és kultuszminiszter úgy vélte: a román–magyar Megbékélési Park felavatása vonatkozási pont, valószínűleg az egyik legjelentősebb a két szomszédos ország jelenkori történelmében. "Történelmi pillanat, ha mi, románok meg tudjuk érteni ezt a jövőt, kezet tudunk nyújtani azoknak, akik nem voltak nekünk, és akiknek nem voltunk mi barátai, de akik mellett annyi ideig éltünk, és akiket a történelem, a földrajz, a nemzetközi együttélés szabályai arra ítéltek, hogy hozzánk hasonlóan túllépjenek az ellenségeskedéseken", jelentette ki. Medgyessy Péter szerint ez a szobor a szimbólumkódja már nemcsak a múltról szól, amit végre ki kellene beszélnünk magunkból. Rámutatott: mindaz, ami magyarokat és románokat összekötött, csak akkor működik, ha tiszteljük egymásban azt is, amiben különbözünk. "Minél otthonosabban, szabadon érzik magukat itthon az erdélyi magyarok, a székely magyarok, annál nyugodtabb, szabadabb és prosperálóbb ez az ország." – állapította meg Medgyessy Péter. Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnöke, akinek köszönhetően a Szabadság-szobor kikerült a várfogságból, beszédében kiemelte: ezen a vasárnapon itt Aradon, Erdélyben és az anyaországban hangsúlyosan érezhette a vigaszt, a büszkeséget, hiszen több évtizedes tetszhalotti állapotából támadott fel a Szabadság-szobor, amely egyben a Kárpát-medencei magyarság feltámadásának jelképe, a közös Szabadságé. A Szabadság-szobor azt üzeni, hogy Trianon sebeire nincs más gyógyszer, mint az Európai Unióhoz való határok nélküli csatlakozás, mondta. /Papp Annamária: Ismét áll Aradon a Szabadság-szobor! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./ Az ünneplők között voltak, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetői, a határon túli magyar szervezetek reprezentánsai, köztük Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetsége, Gajdos István, az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének vezetője, valamint Duka Zólyomi Árpád, a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke is. /Ünnepélyesen felavatták a Szabadság-szobrot. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) képviselői ápr. 24-én Marosvásárhelyen a Kultúrpalota nagytermében gyűltek össze. Az SZNT képviselői délelőtti tanácskozásukon a székelyföldi autonómia-tervezet képviselőházi elutasítása után kialakult helyzetet vitatták meg, és több határozatban is döntöttek arról, hogy az európai fórumokhoz fordulnak. Az EMNT képviselői délutáni tanácskozásukon három autonómiatervezetet fogadtak el. A párbeszédről szólva Tőkés László kijelentette: az EMNT kezdettől fogva nyitott volt az RMDSZ-szel történő dialógusra, az RMDSZ csúcsvezetősége azonban csak látszatpárbeszédre törekedett. Az SZNT elnöke, dr. Csapó I. József négy határozattervezetet terjesztett elő, amelyek szavai szerint a Székelyföld autonómiájáért folytatott küzdelem újabb állomásai. A felszólalók elfogadhatatlannak tartották a román képviselőház érvelését Székelyföld autonómia-statútumának elutasításáról. Az első határozattervezet az Európai Parlamenthez, az Európa Tanácshoz, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez fordul, azzal a kéréssel, hogy tegye Románia európai integrációjának előfeltételévé Székelyföld autonóm régióként történő elismerését. Egy másik elfogadott határozat több európai autonóm régió vezetőihez fordul, hogy nemzetközi szinten támogassák Székelyföld azon törekvését, hogy autonóm régióként kerülhessen be az Európai Unióba. Ugyanezt kéri a harmadik határozat a Kárpát-medencei magyar szervezetektől. A küldöttek arról is döntöttek, hogy népszavazást kezdeményeznek a történelmi Székelyföldhöz tartozó székek lakossága körében Székelyföld önrendelkezési jogának kivívásáról. Az EMNT tanácskozás 217 résztvevője meghallgatta Tőkés László püspök, az EMNT elnökének beszámolóját a decemberi alakuló ülés óta eltelt időszakról. Az EMNT autonómia-elképzeléseit ismertették a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség, illetve a Magyar Demokrata Fórum vezetőivel. Mindkét ellenzéki párt támogatásáról biztosította az SZNT és az EMNT vezetőit. Az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseiről Mádl Ferenc magyar államfő is első kézből értesülhetett, ugyanakkor több magyarországi fórumon, különféle gyűléseken ismertették törekvéseiket. Tőkés László szerint szükség van az igazi párbeszédre, olyanra, amely magyar egységet teremthet az autonómia körül. Tőkés László bírálta az RMDSZ egyre megalkuvóbb politikáját, amelynek része az aradi Megbékélési Park is. Feltette a kérdést, hogy milyen árat fizethet az RMDSZ a román államtól polgári célokra kapott pénzek politikai célokra történő eltereléséért. Mi lehet az ára annak, hogy a román állam tétlenül nézi a Communitas Alapítvány körüli botrányt, ugyanakkor a közvélemény szinte semmit nem tud a Progres Alapítványról, amely a státustörvény alkalmazására kapott pénzek és az infrastruktúra fölött rendelkezik, szintén teljes RMDSZ-felügyelet mellett. Toró T. Tibor részletesen ismertette a Bakk Miklós vezetésével, kolozsvári politológusok által kidolgozott három autonómiatervezetet. A munkában részt vett Bodó Barna, dr. Csapó I. József, továbbá Kovács Péter és Gál Kinga magyarországi szakemberek, valamint Komlóssy József svájci szakértő. A küldöttek támogatásukról biztosították a tervezeteket. A vita végén a résztvevők megszavazták az autonómiatervezeteket. /Makkay József: A méltányos integráció előfeltétele az autonómia. Marosvásárhelyen ülésezett az SZNT és az EMNT. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

A Rákóczi szabadságharc 300. évfordulójának nagyenyedi eseményeire, többek között az akkor hősi halált halt diákokra emlékeztek a hét végén a Bethlen Gábor Kollégiumban. A díszbeszédek sorát Szabó Hajnal kollégiumi igazgatóhelyettes nyitotta meg. Mádl Ferenc köztársasági elnök és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke üzenetének tolmácsolása után Kötő József, az EMKE főjegyzője emelkedett szólásra. Az emlékünnepségen felavatták a magyarországi Siklós település támogatásával újraöntött iskolacsengőt, majd ismertették a diákok és tanárok tudományos dolgozatait. Bemutatták az I. György angol király mellszobrát, a budapesti Mikó Diana szobrászművész munkáját. A király a 300 évvel ezelőtti labanc pusztításokat követően oroszlánrészt vállalt a kollégium újjáépítésében. Az avatások sorát a kollégium véndiákjának, Barabás Miklós festőművésznek emléket állító dombormű leleplezése zárta (Lőrinc Lehel műve). A kollégiumokban kiállítások nyíltak meg, tárlatok fogadták az érdeklődőket. A rendezvényt az ápr. 25-i ünnepi istentisztelet és a "nagyenyedi két fűzfa" újraültetése zárta. /Szabó Csaba: Emlékünnep a nagyenyedi két fűzfa árnyékában. Felavatták I. György angol király mellszobrát. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

Ápr. 25-én Sepsiszentgyörgy a Szent György-napok alkalmával átadták át az idei három Pro Urbe-díjat, valamint egy díszpolgári címet.  Vidor Alice nyugalmazott szerkesztő, műfordító a Talita Kumi gyermekvédő társaság mindenese, a Kincs nevű, gyermekeiket egyedül nevelő asszonyoknak menedéket nyújtó otthon megalapítója, Sztolyka Gábor, a Textil futballcsapat egykori játékosa kapott Pro Urbe-díjat és dr. István Tibort több mint hatvanéves orvosi tevékenységéért.   Sepsiszentgyörgy díszpolgára címet adományozta az önkormányzat a Budapesten élő, de háromszéki származású, életének 85. évét taposó dr. Kicsi Sándornak, a Magyar Tudományos Akadémia Lexikonszerkesztősége egykori igazgatójának. /(s): Átadták a Pro Urbe-díjakat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 26./ Kicsi Sándor /sz. Dálnok, 1919. márc. 4./ a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban végzett 1938-ban. 1945-47 között a Székely Mikó Kollégium tanára volt, majd Magyarországra távozott. 1958–80 között a Magyar Tudományos Akadémia Lexikonszerkesztőségének igazgatójaként irányította a magyar enciklopédikus sorozatok megjelentetését (Magyar irodalmi lexikon, Atomfizikai lexikon, Magyar életrajzi lexikon, Magyar néprajzi lexikon stb.).  Az 1980-as években közreműködött a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum 1929. évi emlékkönyvének újra megjelentetésében, egyben megírta a múzeum történetét. Ugyanabban az évtizedben készült el Erdély leírásával, amely a szintén háromszéki származású Szacsvay Imre fotóival az Erdélyi Utakon című monumentális három kötetben jelent meg.  /Kónya Ádám: : Dr. Kicsi Sándor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 27./

Romániai Magyar Adatbank néven egy középtávon hatalmasra duzzadó internetes lexikontár építésébe kezdett bele a Transindex és a Jakabffy Elemér Alapítvány. A http://adatbank.transindex.ro címen elérhető nyitóoldalon máris olyan kézikönyvek vannak, amelyek alapvető segédeszközei lehetnek bármely történésznek. A legnagyobb sikere annak az impozáns térképtárnak van, amely Európa politikai történetét mutatja be 1763-tól 1993-ig. A 333 térképet és azok leírásait tartalmazó térképtár a híres Pándi-féle kézikönyv internetes adaptációja. Vincze Gábor romániai magyar kisebbségtörténeti kronológiája 1944-től 1955-ig követi végig az eseményeket. Alapvető segédeszköze minden romániai magyar társadalomtudósnak a Meister-féle válogatott bibliográfia, amely közel 15 ezer címet tartalmaz. A két részben közzétett internetes verzió 1946-tól 1989-ig, majd 1989-től 1999-ig szemlézi a lényegét annak, ami a romániai magyar társadalomtudományban megjelent. Kuszálik Péternek az 1989 utáni romániai magyar sajtót feltérképező kézikönyvét is digitalizálták. A tervek között szerepelnek kézikönyvek, térképtárak, bibliográfiák, tanulmánykötetek. Jelenleg Varga E. Árpád Erdélyi felekezeti és nemzetiségi adatsorok 1850-től 1992-ig című négykötetes munkájának internetre alkalmazásán dolgoznak. /Egyre több a színvonalas tartalom az erdélyi interneten. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 27./

Maros megyében az RMDSZ megye tanácsosi listájának első 15 (bejutónak számító) helyén heten újak. A szavazás nyomán kialakult sorrend: 1. Benedek Imre, 2. Csegzi Sándor, 3. Lokodi Emőke, 4. Szabó Árpád, 5. Magyarósi Erzsébet, 6. Kakassy Sándor, 7. Balogh József, 8. Brassai Zsombor, 9. Pokorny László, 10. Szalkay József, 11. Bán Mózes, 12. Veres Ádám, 13. Bözödi Sándor, 14. Simon János, 15. Tatár Béla. /Ami a sorrend mögött van. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

Hargita megyében tovább tart a román lakosság elűzése, miközben a magyar értelmiségiek azon fáradoznak, hogy Csíkszereda román közigazgatását és vele együtt a karhatalom és az igazságszolgáltatás szerveit hamis vádakkal lehetetlenné tegyék. Ez volt Andrian Paunescu szenátor politikai nyilatkozatának lényege a szenátus ápr. 26-i ülésén. Csíkszeredában maffia-tevékenység vádjával őrizetbe vették Csibi István vállalkozót. Az bukaresti Adevarul beszámolókat közölt Csibi István és több alkalmazottjának tettlegességeiről, idézett tanúvallomásokat, amelyek azt állítják, hogy a rendőrség, az ügyészség több tisztségviselője tetemes anyagi ellenszolgáltatások fejében összejátszott a bűnszövetkezettel. Adrian Paunescu szerint „a magyar radikálisok offenzívája székelyföldi etnikai tisztogatást szándékozik véghezvinni". „Vajon az RMDSZ vezetősége, kollégáink az RMDSZ parlamenti csoportjából miért nem foglalnak állást a radikálisok ellen?" – kérdezte Paunescu. Ezután szót kért dr. Verestóy Attila RMDSZ-szenátor. Reméli, hogy a román állam illetékes hatóságai végigviszik, amit elkezdtek, és az ország törvényeinek szellemében járnak el Hargita megyében, jelentette ki. Csodálja, hogy a feltételezett magyar bűnöző ilyen jó ügyvédet talált, mint Paunescu. /Béres Katalin: A csíkszeredai bűnszövetkezet szóvivőre talált a Szenátusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./

Ápr. 28-án tartották a Báthory-napok rendezvénysorozat ünnepélyes megnyitóját, amelyen Tőkés Elek igazgató köszöntőbeszéde után az I–IV. osztályos diákok mutatták be Az én iskolám című verses-zenés összeállításukat. Ezt követte az iskola néptánccsoportjának műsora. Különböző kiállításokat is meg lehetett tekinteni: sportkiállítás, rajz és kézimunka- kiállítás, valamint Sebestyén Árpád kalotaszegi és széki képeiből összeállított tárlat. /Dézsi Ildikó: Ünnepel a 425 éves Báthory-líceum. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

A kormány ápr. 27-i ülésén jóváhagyta a katolikus és a református felekezeteknek a kéréseit a Bolyai, az Unirea és a Művészeti Líceum épületeinek a visszaszolgáltatására. Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke, a szövetség képviselőházi csoportjának vezetője szerint most érik be 14 év munkája. A híveknek nincs anyagi fedezetük arra, hogy ezeket az intézményeket önerőből fenntartsák. Régebben, a háború előtt, voltak mecénások, voltak olyan családok, akik tudtak erre áldozni. Ma egyre kevesebb az ilyen ember. Újra kell majd tanulni az iskolák működtetését. /Visszakapták iskoláikat a marosvásárhelyi történelmi egyházak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./

Miközben a bosnyák hozzátartozók 1 milliárd euró várományosai, a romániai haláltábor túlélői és az áldozatok hozzátartozói még mindig hiába várnak méltányos kárpótlásra. A hágai Nemzetközi Törvényszék néhány nappal ezelőtt népirtásnak minősítette az 1995–ös srebrenicai mészárlást, és ezzel legalább bizonyos értelemben a genocídium fogalmát is átértelmezte. Az 1944 végén sok ezer, Észak–Erdély különböző településeiről a földvári haláltáborba elhurcolt férfiak tragédiája is népirtás. Srebrenicát 1995 júliusában elfoglalta Radiszláv Krsztics tábornok serege, ami után néhány nap alatt a szerbek több mint 7000 muzulmán férfit végeztek ki. 1944. augusztus 23–án, amikor már nyilvánvaló volt, hogy Németország elveszti a háborút, Románia a leendő győztesek oldalára állt át. Ezzel ismét terítékre került Észak–Erdély hovatartozásának a kérdése. A román kormány egész Erdélyt akarta. Akkor úgy nézett ki, hogy Észak–Erdély legalább egy részének a hovatartozása az itt élő lakosság etnikai összetételén is múlhat, elhatározták, hogy amennyire lehetséges, "javítanak" ezen az összetételen. Elhatározták a nem román lakosságnak a trianoni határon kívülre juttatását, a leplezett formában történő etnikai tisztogatást. Földvár az utóbbi célt szolgálta. A lágerben olyan körülmények között tartották a foglyokat, hogy minél többen elpusztuljanak. A "földváriak" közül a szívósabbak végül négy hónapi raboskodás után, 1945 áprilisában borzalmasan leromlott állapotban ugyan, de élve hagyhatták el a haláltábort. Azonban a túlélőknek több mint fél évszázadig még beszélniük sem volt szabad arról, ami velük történt. A ’89–es fordulat után megszólalhattak ugyan, de Bukarestben nem akarták meghallani a panaszukat. 1999–ben végül Romániában megjelent egy kormányrendelet, amely az 1940. szeptember 6. és 1945. március 6. közötti időszakban etnikai alapon üldözött személyeknek nyújtandó kárpótlásról intézkedik. A haláltábor Szatmár megyei túlélői közül már csak hatan–heten voltak életben, és nagyon kis összegű kárpótlást kaphattak volna. A Hivatalos Közlöny 2002. nov. 7–i számában az 1940. etnikai okokból üldözött személyeknek nyújtott jogokra vonatkozóan olyan módosítás jelent meg, aminek lényege az, hogy a jogosultak kategóriáját kiterjeszti az említett periódusban Észak–Erdélyből elmenekült, kiutasított vagy kitelepített személyekre is. Ez azt jelenti, hogy a Trianon után idetelepített román kolonisták kapnak kárpótlást. Ezeket a telepeseket a második bécsi döntés után, 1940 októberében a magyar hatóságok hazaküldték, majd a háború visszatértek újra. Miközben a közvetlenül Trianon után románosítási céllal betelepített kolonisták markát havonta szép summa üti, a földvári haláltábor túlélői, semmilyen kárpótlásban nem részesülnek. Most ismét módosították az etnikai alapon üldözött személyek jogairól szóló törvényt, Kerekes Károly képviselő javaslatára. A kedvezményezettek köre kiegészül a kilakoltatott személyekkel, valamint a kisebbségek ellen irányuló erőszak áldozataival. /Boros Ernő: Nem csak Srebrenicán, Földváron is genocídium történt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 29./

Sepsiszentgyörgyön bemutatkozó rendezvényre invitálták az érdeklődők a civil szervezetek egyesítését célul kitűzők. A rendezvényen egyetlen civil szervezet képviselője sem jelent meg, helyettük igazgatók, intézményvezetők /zömük román anyanyelvű/ jöttek el. A bemutatkozók máris munkakönyves alkalmazottjai a Civil Társadalomért Parancsnokság (Comisariatul pentru Societatea Civila) sepsiszentgyörgyi irodájának. A megnyitóra a szervezet bukaresti vezetői is lejöttek, akik szép frázisokat mondtak a ,,haza egységéről”, a ,,románok adottságairól”, ,,fiatal demokráciánk rügyező hajtásairól”, ,,európaiságról” és közölték, hogy minden hazai civil szervezet érdekvédelmét kívánják ellátni szerződéses alapon, amiért már 32 irodát nyitottak szerte az országban. Az egészet PHARE-alapokból fedezik, honlapjuk is van. A jeles szervezet honlapja szerint az országos elnök Vasile Vlaicu ügyvéd, aki 1989-ig aktív katonatiszt volt, a főkomisszár Ioan Grigore Prodan, jogi oklevéllel is bíró ortodox lelkész, volt újságíró, a Kovászna megyei irodavezető, Vasile Marinescu volt hétfalusi párttitkár, jelenleg egy Brassó-pojánai cég műszaki igazgatója, helybeli szervező Ioan Maniga gépgyári vezető, és a jelenlegi gépgyári jogtanácsos, Constantin Maniga volt rendőrtiszt, a Suceava megyei iroda vezetője. /Demeter J. Ildikó: Civilek parancsnoksága. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 30./

Az RMDSZ-szel szembehelyezkedő Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) ismét elküldte Takács Csabának, az RMDSZ ügyvezető elnökének azt a tiltakozó levelet, amelyben egyebek között azt kérték, hogy a szövetség politikusai mondjanak le a romániai magyarság által kapott kormányzati pénzek elosztásáért felelős alapítványok vezetőségi tisztségéről. Sándor Krisztina, a MIT elnöke emlékeztetett: hasonló levelet címeztek Kovács Péternek, az RMDSZ ifjúsági kérdésekkel foglalkozó ügyvezető alelnökének is, de a nem kaptak választ. A MIT és a levelet aláíró 96 civil szervezet azért elégedetlen, mert véleményük szerint a román állam által a magyarságnak juttatott pénz elosztása átláthatatlan. Szerintük azért alakulhatott ki ez a helyzet, mert az RMDSZ vezetői tagjai a román kormánytól érkező pénzek elosztásáért felelős Communitas Alapítvány kuratóriumának, ami összeférhetetlenséget szül. Varga Zoltán, az Areopagos Alapítvány elnöke úgy vélte, hogy emiatt a pénzek azokhoz a nemkormányzati szervekhez jutnak, amelyek szintén az RMDSZ vezetőinek birtokában vannak. A MIT vezetői az említett kérdések kapcsán máj. 7-én kerekasztal-beszélgetést szerveznek Kolozsváron, ahova az RMDSZ vezetőit is meghívják. Emlékeztettek: kezdeményezésük az erdélyi magyar történelmi egyházak támogatását is élvezi. A levél aláírói között található Czirják Árpád érseki helynök, pápai prelátus, Juhász Tamás, a Protestáns Teológia rektora és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. /B. T., P. A. M.: A MIT elégedetlen a pénzelosztással. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./ Az aláíró szervezetek között van Civitas Alapítvány, a csíki Polgár Társ Alapítvány, a Világszövetség Erdélyi Társasága és a Bolyai Társaság is. /Gazda Árpád: Civil ostrom civil pénzekért. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./

Ápr. 28-án Kolozsváron tartották "az erdélyi piarista múltat méltató, jelenét és jövőjét vizsgáló" Kalazanciusok Erdélyben című, Sas Péter rendezte dokumentumfilm bemutatóját. Fodor György piarista konfráter ismertette a rend névadójának életrajzát, aki Róma csavargó, hajléktalan gyerekeinek tanításával indította útjára a piarizmust. A film forgatókönyvírója, rendezője, Sas Péter elmondta: szeretné, ha nemsokára újabb filmet készíthetne, amely a mai helyzettel ellentétben egy élő, felújult piarista jelent mutathatna be. /Farkas Imola: Piarizmus – a múltban és ma. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./