Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Hybášková, Jana
22365 tétel
1993. május 21.
"A bukaresti sajtó nyilvánosságra hozott dokumentumokat, amelyek bizonyítják, hogy Fúró Gyula, aki Ion Iuliu Furo néven a Nagy-Románia Párt egyik vezetője, a Romania Mare magyarellenes, antiszemita lap munkatársa, 1958-ban tanúskodásával börtönbe juttatta egykori évfolyamtársát, Picu dan Luciant, és nagy szerepe volt abban, hogy ugyanakkor további húsz egyetemistát kozmopolitizmus vádjával kizárjanak az egyetemről. /Gyarmath János: Nagy-Románia Párt "díszmagyarja". = A Magyar Nemzet, máj. 21./"
1993. május 25.
Iliescu elnök máj. 24-i sajtóértekezletén hatpontos nyilatkozatban foglalt állást a korrupciós botránnyal kapcsolatban: meghirdeti a harcot a visszaélésekkel szemben. Ez volt az első elnöki állásfoglalás ebben az ügyben. Egyben figyelmeztetett: a korrupció elleni harc nem ölthet politikai színezetet. Be kell tartani az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvét, tért át a kisebbségi kérdésre. Törekvés tapasztalható, hogy egyes államok védnökséget vállaljanak más ország területén élő kisebbségek fölött, ez Románia számára elfogadhatatlan. /Gyarmath János: Iliescu elnök is hadat üzent a korrupciónak. = Magyar Nemzet, máj. 25./
1993. május 27.
Székelyudvarhelyen máj. 26-án megkezdődtek az egykori katolikus főgimnázium /jelenleg Tamási Áron Gimnázium/ 400. évfordulójának ünnepségei. Iskolatörténeti tudományos ülésszakot is tartanak. /Megkezdődtek a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium emlékünnepségei. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 27./
1993. május 27.
Nicu Ceausescu, a diktátor fia, akit 1989 végi események miatt 90 ember haláláért terhel felelősség, Bukarest utcáin száguld új kocsijával. 1992. novemberében szabadon engedték. Akkor azt terjesztették, hogy májrákban szenved. Nagybátyjának 1tábornoknak a villájában lakik. A tábornok az 1989-es események alatt állítólag saját kezűleg lőtt agyon hét embert. Ezt nem tudták rábizonyítani, ezért - ugyancsak egészségügyi okokból - 1992 februárjában kiengedték a börtönből. /Nicu nagy visszatérése. = Népszava, máj. 27./
1993. május 29.
A román-magyar viszonyban jelenleg feszült a helyzet, az egyetlen megoldás a dialógus lehet, nyilatkozta Iliescu elnök máj. 28-án a magyar tévé Debrecen központú regionális híradójának. /Iliescu: párbeszéd a megoldás. = Magyar Hírlap, máj. 29./
1993. május 29-30.
Máj. 28. és jún. 1-je között Erdély több városába látogat el az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának /FUEV/ küldöttsége. A küldöttség vezetője Karl Kring, a FUEV alelnöke, tagjai között van dr. Felix Ermacora bécsi professzor, dr. Christop Pan dél-tiroli professzor és Komlóssy József, a FUEV elnökségi tagja. A küldöttség Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és más városokban találkozik önkormányzati képviselőkkel, oktatókkal, egyházi méltóságokkal, az RMDSZ és a Német Demokrata Fórum képviselőivel. A FUEV Európának az egyetlen, egész térségére kiterjedő kisebbségi tömörülése. /FUEV-küldöttség Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29-30./
1993. május folyamán
Megjelent májusban a Diáknózis, a Máramarosszigeten levő Dragos Voda Líceum diáklapjának első száma.
1993. június 8.
"A jún. 7-i bukaresti lapok, köztük az Evenimentul Zilei beszámoltak arról, hogy a Nagy-Románia Párt hatalomra jutása esetén 177 ellenzéki író, politikus, értelmiségi félreállítását, megsemmisítését tervezi. A feketelistán szerepel - többek között - Doina Cornea, Emil Constantinescu, Corneliu Coposu, Mihály volt román király, Moses Rosen főrabbi, Petre Roman, Theodor Stolojan, Gheorghe Florica volt pénzügyi főbiztos, aki kirobbantotta a korrupciós botrányt. Magyar név nincs a listán, mert "az RMDSZ-eseknek nincs hazájuk, tehát nincs mit eláruljanak." /Gyarmath János: 177 ellenzéki a Nagy-Románia Párt feketelistáján. = Magyar Nemzet, jún. 8./"
1993. június 10.
Marosvásárhely híres iskolájának, a Bolyai Farkas Líceumnak egykori diákjai világtalálkozóra készülődnek, hogy tisztelegjenek régi iskolájuk előtt. Az iskola 1557-ben nyitotta meg kapuit. 1956-ban írták föl z 1991-ben fölavatott iskolaépület homlokára a Bolyai Farkas nevet, aki majdnem ötven éven át tanított az iskolában. /Kozma Béla: A Bolyaiak szelleme. Világtalálkozó Marosvásárhelyen. = Magyar Nemzet, jún. 10./
1993. június 11.
Nagy felháborodást keltett a tévé elnökének, Paul Everacnak jún. 5-i tévészereplése. Nyugatellenes, idegengyűlöletre uszító kijelentései miatt az Audiovizuális Tanács három tagja a képviselőházhoz fordul azzal, hogy járjanak el a tévé elnöke ellen. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 11./
1993. június 17.
A kilencvenedik évében levő Ambrus József főesperes Brassóban él, az idős papok otthonában. Az újságíró kérésére visszaemlékezett szenvedéseire /két részletben összesen tíz évet töltött börtönben/. Ambrus József Gyergyószárhegyen hittanórát tartott, amikor 1949. jún. 11-én a plébánia előtt megállt egy fekete autó. A gyerekeket hazaküldte és ott, helyben azonnal vallatni kezdték: kitől kapott utasítást, hogy ne vegye át az államsegélyt. Kifejtette, hogy saját elhatározása volt, mondván: minden papnak adjanak vagy egyiknek sem. A faluban az emberek összegyűltek, kitört a pánik, hogy elviszik a papjukat. Ambrus József hiába nyugtatta az embereket, nem csitultak le a kedélyek. A kihallgatók a fekete autóvak eltűntek. Közben félreverték a harangokat, a környékről, Gyergyóremetéről, Gyergyóditróból is jöttek emberel, hogy megvédjék papjukat. Ambrus József lecsendesítette és hazaküldte őket. Este azután a rendőrök megszállták a községet. Több mint ezer embert fogdostak össze és vittek Gyergyószentmiklósra. Az első napokban egymást támogatva álltak a zsúfolt cellákban. Azután megkezdődtek a kihallgatások. Szörnyű kínzásokat éltek át, korbáccsal, villanyozó géppel, fonott vashuzalokkal verték őket. A papot addig verték, amíg megfeketedett a teste, a talpa csupa seb volt a gumibotozástól. Naponta ismételték a verést. Elmondhatatlan kínokat éltek át. Sokan beleőrültek, belehaltak a kínzásokba, vagy örökre nyomorékká váltak. Gurzó Katalinnak, Bartos Ilonának a haját tépték ki. Hat hét múlva Ambrus Józsefet és 28 szárhegyit Kolozsvárra, majd Brassóba, az ottani börtönbe vitték, ott is folytatták a kínzásokat. Ott találkozott Pál Elek gyergyóremetei plébánossal és 14 remetei hívével. Mindenáron bele akarták keverni a perbe Márton Áron püspököt, azzal, hogy ő lázította őket. Ez azonban nem sikerült, erre kínzással sem tudták rávenni őket. Végül nyolc évre ítélték Ambrus Józsefet. A felsőbányai ólombányába vitték, embertelen feltételek között dolgozott. Hét év után amnesztiában részesült. A borszéki plébániára került, de ott is folyamatosan zaklatták, agyonlövéssel is fenyegették. 1960-ban újra letartóztatták. A vád az volt, hogy erőszakkal kényszeríti a gyerekeket hittanra. Itt nem annyira veréssel, mint lelkileg akarták megtörni. Négy esztendőre ítélték. Hármat leült, 1963-ban szabadult. Maradt az állandó ellenőrzés, az éjjel-nappali váratlan látogatás. Így élt több mint két évtizedig. /Váradi Mária: A kommunizmus pere. Gúzsba kötött ige. Gyergyószárhegy, 1949. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 17./
1993. június 20.
Bálint Lajos gyulafehérvári érsek körlevélben vont mérleget az eltelt három és fél esztendő egyházi eseményeiről. A katolikus egyházat súlyos igazságtalanságok érték. 1948-ban 182 elemit, 31 középiskolát és 12 gyermekotthont államosítottak. Mindmáig az egyház egyetlen iskolát sem kapott vissza. A csíkszeredai Segítő Mária Líceum egykori saját épületébe megtűrt vendég. Annak idején hét női szerzetesrendnek húsz zárdája volt, a három férfi szerzetnek pedig huszonöt rendháza. 1949-ben mindet elkobozták, 1990-től a semmiből kellett új életet kezdeni. A plébániákról 1950-1952 között elkobozták az összes anyakönyveket és az értékesebb műkincseket, azzal a szándékkal, hogy a magyarság erdélyi múltjának emlékeit eltüntessék. A gyulafehérvári Batthyaneumot nem adták vissza. /A gyulafehérvári érsek számvetése. = Új Ember (Budapest), jún. 20./
1993. június 29.
Elmérgesedtek az ellentétek az ellenzéki Polgári Szövetség Pártja /PSZP/ két vezető politikusa, Nicolae Manolescu elnök és Stelian Tanase között. Az utóbbi híveivel kiválik a pártból. Döntésük oka: a Demokratikus Konvenció elutasította a tervezett fúziót a Liberális Párt 1993 elnevezésű tömörüléssel. A kilépők zömmel a PSZP parlamenti frakciójának tagjai, így Manolescu pártjának parlamenti csoportja megszűnik. /Szakadás a román PSZP-ben. = Magyar Hírlap, jún. 29./
1993. június 30.
A Háromszéki RMDSZ Megyei Képviselőinek Tanácsa jún. 25-én határozatot fogadott el, melyben javasolja az RMDSZ színeiben bejutott 31 község és város tanácsosainak és polgármestereinek, hogy kezdeményezzék okt. 17-ére referendum kiírását a következő kérdésekben: a prefektus a megye lakossága döntő többsége számára elfogadható személy legyen-e, a kijelölt prefektus elleni tiltakozásul lemondjanak-e a tanácsosok és polgármesterek, hivatalokban az ügyfél által választott nyelvet használják-e, a hivatalos feliratok kétnyelvűek legyenek-e, létrejöjjön-e a térség helységeinek olyan társulása, mely hivatott a gazdasági, kulturális kérdések megoldására. /Lesz népszavazás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 30./
1993. július 7.
"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyilatkozatban ítélte el Cseresznyés Pál elítélését. Felhívással fordultak a romániai és külföldi testvéregyházakhoz, hogy járjanak közben "politikai foglyaink kiszabadítása érdekében." /Állásfoglalás Cseresznyés Pál ügyében. = Magyar Nemzet, júl. 7./ "
1993. július 8.
Szatmárnémetiben júl. 3-án Szilágyi Domokosra emlékeztek, születésének 55. évfordulóján, egyben felavatták a városban, az új kórház előtti téren a költő szobrát, Kolozsi Tibor alkotását. A költő emlékének méltatására Budapest, Bukarest, Kolozsvár, Szlovákia és Kárpátalja irodalmi életének jeles személyiségei jöttek el. Az ünnepség létrejötte elsősorban a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/ és Muzsnay Árpád szervezőmunkájának köszönhető. Az ünnepségen megjelent és beszédet mondott Stefan Augustin Doinas, az Írószövetség tiszteletbeli elnöke, Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője és Ligeti L. Zoltán, a helyi Kölcsey Kör elnöke. A szoboravatás után az Északi Színházban ünnepi műsor következett, ahol kiemelkedő volt Bertha Zoltán debreceni irodalomtörténésznek Szilágyi Domokos költészetét értékelő esszéje. /Szilágyi Domokos emlékének. = Magyar Hírlap, júl. 5., Gál Éva Emese: A költő ünnepei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./
1993. július 10.
Melescanu külügyminiszter nyilatkozott az MTI tudósítójának, leszögezte, hogy szüksége lenne a két ország vezetőinek találkozójára. A kolozsvári konzulátus megnyitása elől kitért: most ez a lépés nem lenne pozitív. A külügyminiszter szerint az alapszerződés megkötése meggyorsítaná az együttműködést. A román-magyar határátkelőhelyek helyzetével kapcsolatban a pénzhiánnyal és a jugoszláv válsággal indokolta a nehézségeket. Melescanu azt állította, hogy a magyar vámosok elzárkóztak a közös vámvizsgálattól. /Az alapszerződéssel javulna az együttműködés. = Népszabadság, júl. 10./ A Vám és Pénzügyőrség illetékese cáfolta Melescanu állítását, hogy a magyar vámosok elzárkóztak a közös vámkezeléstől. /Népszabadság, júl. 10./
1993. július 12.
Véget ért a kormánypárt országos konferenciája, a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja helyett felvette a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja nevet. Az elnök és az ügyvezető elnök személye változatlan, a főtitkár Alexandru Lupusan. A kormánypárt miniszteri csoportjának élére Liviu Maior tanügyminisztert választották. /Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja. Új név- régi kormánypárt. = Magyar Hírlap, júl. 12./
1993. július 12.
Sütő András Az ugató madár című drámájának ősbemutatója volt a hétvégén Gyulán, a Várszínházban. Sík Ferenc rendezésében. A darab a gyulai társulat és a budapesti Nemzeti Színház közös produkciója, a drámát ősszel Budapesten is bemutatják. /Fekete Péter: Az ugató madár Gyulán. = Pesti Hírlap, júl. 12./
1993. július 14.
Teodor Melescanu külügyminiszter az MTI-nek adott interjújában nem ismerte el, hogy Horn Gyulának 1989. decemberi látogatása idején ígéretet tettek a Bolyai Egyetem és a kolozsvári főkonzulátus visszaállítására. Nincs jegyzőkönyv a találkozóról, mondta. A konzulátus csak konfrontációt okozna, vélekedett Melescanu. Magyarország azonos forgatókönyvet alkalmaz az összes szomszédos országokban élő kisebbségek tekintetében, egységes politikát folytat az e célra létrehozott összehangoló szervezetek révén, akkor nem lehet kizárni, hogy a szomszédos országok maguk is egyetértésre jussanak. A külügyminiszter megismételte javaslatát, hogy a két ország elnöke találkozzon egymással. /Baracs Dénes: Teodor Melescanu külügyminiszter interjúja az MTI bukaresti tudósítójának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./
1993. július 24.
"A szabadegyetemen, Bálványoson, az első napon, júl. 20-án Németh Zsolt a Fidesz nevében "bálványosi folyamatnak" nevezte a romániai és magyarországi liberálisok és demokraták közötti párbeszédet. Dr. Octavian Buracu polgárjogi harcos és Horia Rosu ifjú liberális pártvezér tartott előadást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./ A Demokratikus Konvencióval való együttműködést nehezíti, hogy az egységes román nemzetállam alkotmányban rögzítését szorgalmazza az ellenzék több vezetője is, mondta el Bálványosfürdőn Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Valenti Gagrielescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt szenátusi frakciójának vezetője szerint a Demokratikus Konvenció és az RMDSZ között nincs komoly nézeteltérés. /A nemzetiségi kérdés kezelésében megosztott Iliescu ellenzék. = Magyar Nemzet, júl. 22./ Az első napon nem jelent meg a Demokratikus Konvencióhoz tartozó négy meghívott: Emil Constantinescu elnök, Smaranda Enache, Nicolae Manolescu és Vladimir Tismaneanu. /Bálványosi kérdőjelek. = Új Magyarország, júl. 24./"
1993. július 29.
Születésének századik évfordulóján, júl. 25-én Kolozsvárott ünnepi istentisztelettel emlékeztek Bartalis János költőre, aki egyben a kolozsvári evangélikus egyházközség felügyelője is volt, majd leleplezték a templom falán, Reményik Sándor márványplakettja mellett a neki szentelt emléktáblát. Ezután az ünneplő gyülekezet koszorút helyezett el a házsongárdi temetőben Bartalis János kopjafájánál. /Miklós László: In memoriam Bartalis János. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./
1993. július 29.
Illyefalván, a liberális konferencián az átmenet problémáiról Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció elnöke, Garbiel Andreescu, Németh Zsolt és Vásárhelyi Miklós. Ezután a kisebbségi és etnikai kérdés volt napirenden. /Farkas Réka: Illyefalvi liberális konferencia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 28./ Orbán Viktor, a Fidesz elnöke kifejtette, hogy a magyarországi liberális pártok nem ragaszkodhatnak mereven a liberális elvekhez, mert ez a nemzeti kisebbségek problémájának mellőzésével járna. A kisebbségi elképzelésekbe be kell iktatni a kisebbségi önkormányzatot és a kollektív jogok fogalmát. Horia Rusu, a Liberális Párt elnöke szerint a Demokratikus Konvenció kisebbségpolitikai koncepciójába be kellene építeni az RMDSZ elképzeléseit. /Nemzetközi ellenőrzés szükséges. = Magyar Hírlap, júl. 28./ Illyefalván Kodolányi Gyula címzetes államtitkár arról beszélt, hogy a térség országainak be kell kapcsolódniuk az európai integrációba. Stelian Tanase hozzászólásában rámutatott arra, hogy Románia kapuja az európai integrációhoz Magyarország. /Új Magyarország, júl. 29./ Illyefalván Szőcs Géza kiemelte, hogy kulcskérdés az elmaradottság. A volt kommunista országok integrációja nagy mértékben függ az Egyesült Államok szándékától. /Magyar Nemzet, júl. 29./
1993. július 30.
Illyefalván a liberális konferencián felszólalt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Konrád György, Németh Zsolt, Bíró Béla, Dinu Tamfirescu, Horia Rusu, a 93-as Liberális Párt elnöke, Gabriel Andreescu, Vékás János, a VMDK alelnöke, két oxfordi egyetemi tanár /George Ross és Mark Allmond/ és Molnár Gusztáv. A kollektív jogokról, a nemzetállam meghaladásának szükségességéről volt szó. Orbán Viktor leszögezte, az egyéni jogok nem elégségesek, kollektív jogokra van szükség. El kell ismerni a kisebbségek önrendelkezési jogát, azzal megszorítással, hogy ezt határmódosítás nélkül gyakorolhatják, az államok korlátozott szuverenitása és a kisebbségek korlátozott, belső autonómiájának együttes megléte mellett. A vitán Dinu Tamfirescu teoretikus a nemzetiségek autonómiája mellett foglalt állást. /B. Kovács András: Szabadelvű remény? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./ Felszólalt továbbá Stelian Tanase, Smaranda Enache, Fábián Ernő, Vásárhelyi Miklós, Egyed Péter, Szőcs Géza és Kodolányi Gyula. Az első két nap témája az etnikai viszonyok voltak, a harmadik napé pedig az európai integráció volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31. - aug. 1./
1993. augusztus 4.
"A Neptunfürdőn lezajlott találkozás nem volt titkos, az RMDSZ-képviselők magánszemélyként jelentek meg, mondta Markó Béla RMDSZ-elnök az MTI tudósítójának, de nem volt mandátumuk az RMDSZ-től. Az ott elért egyetértés nem mindenben elfogadható az RMDSZ számára. A tanácskozást a román propaganda országszerte arra használta fel, hogy azt előrelépésnek tüntesse fel a romániai magyarság helyzetének rendezésében. Ilyen ígéretek már máskor is elhangzottak. Nem ilyen tanácskozásokon kell ezeket a kérdéseket megoldani. A megjelent RMDSZ-politikusokat azért illetheti bírálat, mert a felkínált félmegoldások nem fogadhatók el az RMDSZ számára. Az RMDSZ nem asszisztálhat egy ilyen halogató kirakatpolitikához. /A neptunfürdői találkozás utórezgései. = Új Magyarország, júl. 31./ Titkos tárgyalásnak nem nevezhető, hiszen a résztvevők rögtön utána nyilatkoztak a sajtónak, tájékoztatták őt és az ügyvezető elnökséget is, mondta Markó Béla. "A neptunfürdői ígéretek azonban már többször is szerepeltek az egyelőre szintén kirakatintézménynek bizonyuló Kisebbségi Tanács napirendjén, sőt az Európa Tanács jelentéseiben is" - állapította meg Markó Béla. Véleménye szerint "nem ilyen jellegű tanácskozásokon kell ezeket a kérdéseket megoldani. Erre megvannak a megfelelő politikai keretek. Az RMDSZ világosan megfogalmazta céljait a januári brassói kongresszuson és félmegoldásokkal nem fog megelégedni még akkor sem, ha tudjuk, hogy hosszú folyamatról van szó. " /Markó Béla a neptunfürdői találkozóról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./"
1993. augusztus 4.
A romániai magyar sajtóban napvilágot látott a New York Timesban előző hónapban megjelent a neptuni tárgyalásról szóló beszámolójának magyar fordítása. Eddig nem adtak hírt a magyar lapok erről a cikkről. /David Binder: Románok és magyarok csipetnyi bizalmat építve, New York Times, 1993. júl. 20. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. aug. 4., Temesvári Új Szó (Temesvár), 1993.aug. 5. David Binder: Romanians and Hungarians Building a Bit of Trust. = New York Times, 1993. júl. 20./
1993. augusztus 7.
Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció /DK/ elnöke nyilatkozott a Magyar Nemzet tudósítójának, kifejtve, hogy a DK a jelenlegi krízishelyzetben is hajlandó lenne vállalni a kormányzás felelősségét. /Nagy Iván Zsolt: A román ellenzék válságban is vállalná a kormányzást. = Magyar Nemzet, aug. 7./
1993. augusztus 11.
Tokay György, az RMDSZ képviselőcsoportjának elnöke a Carnegie Alapítvány és a washingtoni Kulturális Alapítvány Erdélyért meghívására újabb látogatást tesz az Egyesült Államokban. Tájékoztatja a romániai magyarság helyzetéről a külügyminisztérium, a törvényhozás illetékeseit, előadást tart a George Washington Egyetemen és a Princeton Egyetemen, nyilatkozta az MTI-nek. /RMDSZ-vezető Washingtonban. = Új Magyarország, aug. 11./
1993. augusztus 11.
"Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés frakciója a Neptunfürdőn folytatott tárgyalásokat elítélő állásfoglalást adott ki /a "neptunfürdői egyezmény" tárgyában/. Tokay György, Borbély László és Frunda György két év óta legitim felhatalmazás nélkül folytatott titkos tárgyalást a román kormányzat képviselőivel, az erdélyi magyarság hiteles képviseleti szerve, az RMDSZ "helyett és ellenében". A tárgyalásaik során elért állítólagos eredmények a romániai magyarság minimális szintjének sem felelnek meg. A belső önrendelkezés helyett beérik többnyelvű utcanév-táblákkal, a Kisebbségi Minisztérium helyett Kisebbségi Tanáccsal, Bolyai Egyetem helyett 300 hellyel. Mindez csak a román hatalomnak használ. A román és magyar nép között kívánatos megbékélés kezdetét egy őszinte párbeszéd jelenthetné, azonban a neptuni találkozón elfogadhatatlan alku jött létre. /Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés frakciójának állásfoglalása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./ "
1993. augusztus 18.
Románia washingtoni nagykövete aug. 13-án látogatást tett az RMDSZ bukaresti székházában, ahol Szabó Károly szenátor, az RMDSZ szenátusi frakciójának alelnöke fogadta. A nagykövet pozitívan vélekedett a Nemzeti Kisebbségi Tanács eddigi tevékenységéről. Szabó Károly elmondta, hogy az RMDSZ által elfogadott határozatok nagyon kis részét érintette a tanács eddigi működése. Hangsúlyoznia kellett, hogy az autonómia nem jelent határmódosítást. Szabó Károly úgy látja, az USA fontosnak tartja, hogy ne legyenek etnikai feszültségek, fontosabbnak annál, hogy egy népcsoport elnyerjen bizonyos jogokat. Továbbra sem szabad lemondani semmiről, összegezte tapasztalatait az RMDSZ-szenátor, viszont minden körülményre tekintettel kell lenni. /Cseke Gábor: RMDSZ-kontaktus átvilágítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./