"Lord Russel-Johnston, az Európa Tanács Parlamentjének új elnöke olyan határozati javaslatot terjesztett a testület elé, amelyben a szélsőséges politikai pártok törvényen kívül helyezését kezdeményezte. Továbbá azt is indítványozta, hogy e pártok vezetői ne tölthessenek be köztisztségeket, és felszólította a demokratikus pártokat, hogy ne kössenek szövetséget a szélsőséges politikai alakulatokkal. Lord Russel-Johnston javaslata elsősorban Jean-Marie Le Pen vezette franciaországi, a németországi újnáci, a spanyolországi baszk, az ír és olasz szélsőséges politikai pártokat érinti. - Romániára nem a nemzeti kisebbségek, hanem a homoszexuálisok miatt leselkedik az újabb monitorizálás veszélye. - Az Európa Parlament romániai küldöttsége támogatja az Európa Parlament elnökének javaslatát. Frunda György szenátor kijelentette, hogy Romániában egyes pártok számára igenis megfelel a szélsőséges pártok létezése (lásd a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártját, amely a Nagy-Románia Párthoz képest valóban "centrumpárt"). Andrei Chiliman liberális képviselő azt nyilatkozta, hogy a román parlament elemezni fogja a politikai pártokra vonatkozó törvényt, amelynek egyes szakaszai módosítást igényelnek. A román küldöttség képviselői a Mediafaxnak ugyanakkor azt is elmondták, hogy szerintük minimális az esélye annak, hogy az Európa Parlament Románia monitorizálását kezdeményezze a nemzeti kisebbségek ügyében. Cristian Dumitrescu demokrata szenátor nem támogatja Frunda Györgynek az ad hoc bizottság létrehozására vonatkozó javaslatát, mert szerinte az Európa Parlament monitorizálási és jogi bizottsága bőségesen ellátja ezt a feladatot. Bogdan Niculescu Duvaz képviselő (DP) rámutatott: Románia "sokkal jobban áll" a kisebbségi jogok fejezetével, mint a régió összes szomszédos országa. /Nemzetközi összefogás a szélsőséges pártok ellen? Le Pennek, C. V. Tudornak és az újnáciknak nincs mit keresniük Európában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./"

"1949. márc. 2-én éjjel az egész ország területén egyszerre többezer családot leptek meg álmukban a milicisták és pártaktivisták csoportjai azzal a felszólítással, hogy azonnal csomagoljanak családonként száz kilót, mert el kell hagyniuk lakásukat és a megyeszékhelyen kell összegyűlniük. Ezzel az intézkedéssel a földbirtokos réteget tették földönfutóvá, elsősorban az erdélyi magyar arisztokráciát és nemességet. Kijelölték, melyik városban kell a családoknak élniük. A személyibe beütötték a D. O. pecsétet. Az így, erőszakosan deportált családok pincékben, istállókban laktak. Minden héten jelentkezniük kellett a rendőrségen. A férfiak nehéz munkát kaptak /éjjeli vagonrakás, építkezési segédmunkás stb./ A deportált családok gyermekeit akadályozták a továbbtanulásban. /Puskás Attila: 1949 márc. 3. - hajnalóra. Ötven éve semmisítették meg Románia középbirtokos társadalmát. - Háromszékiné Farkas Éva emlékezése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./ Háromszék megye területéről a családokat Sepsiszentgyörgyre vitték. A családokat másfél év múlva, szintén éjszaka, 1950. szept. 23-án ismét összeszedték és Dobrudzsába hurcolták őket, egy rizstelepre, barakkokba. Itt kellett a családoknak dolgozni éveken át. Az egyik túlélő elmondta, hogy a deszkabarakkokba télen befújt a hó. Több mint egy évtizedig éltek ebben a számkivetésben, csak 1963. aug. 23-án törölték el a D. O.-t. A kényszermunkát megjárt 91 éves dálnoki Beczásy István visszaemlékezett az átélt rettenetes időszakra. Keserűen hozzátette, hogy az 1989-es változás után senki sem segíti a székelység megmaradását. "A magyarság megmaradásához valamikor a földbirtokos osztály jelentette az alapot. Most pedig csak a személyi érdek van, az az első, utána egy nagy űr, s azután következik csak megmaradásunk közös érdeke. De az már messze hátul van." A magyar vezetőségnek azon kellene dolgoznia, hogy visszaállítsák az Erdélyben az egykor olyan jól működő gazdaköröket. /Ferencz Csaba: Az elhurcolás fél évszázada. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 2./ Beczásy István megírta emlékiratait Bekerített élet /Literátor, Nagyvárad, 1995/ címen. Az erőszakos kitelepítésről szól Gál Mária könyve: D. O. /kényszerlakhely/ /Minerva, Kolozsvár, 1996/ alcíme: Az erdélyi föld és földbirtokosság sorsa a második világháború után."

"A Szentszék sajtóosztálya márc. 16-án hivatalosan is megerősítette, hogy Tucci atyának, a pápa személyes megbízottjának márc. 15-i bukaresti megbeszélésén megegyezés született a román kormánnyal és a román ortodox egyházzal a látogatás időpontjáról és programjáról. A pápa máj. 7-9-e között tesz látogatást Romániában. Az előkészületek nehézségeit és kényes voltát jelzi, hogy a Vatikánban márc. 16-án nyilvánosságra hozott közleményt négy fél - a román köztársasági elnöki hivatal, a bukaresti kormány, a román patriarchátus és a katolikus egyház - látta el ellenjegyzésével. A program szerint a katolikus egyházfő május 7-én érkezik Bukarestbe és elsőként a romániai katolikus püspökökkel találkozik, majd a román államfőnél tesz látogatást. Május 8- án felkeresi a belui katolikus temetőt, utána pedig a bukaresti székesegyházban mutat be misét. Találkozik Teoctist pátriárkával. Május 9-én, vasárnap délelőtt a katolikus egyházfő asszisztál a Teoctist pátriárka által celebrált ortodox misén, délután pedig az ortodox egyház feje segédkezik a II. János Pál által bemutatott katolikus rítusú misén. A katolikus egyházfő vasárnap este utazik vissza Rómába. Olaszországi megfigyelők szerint az Erdély ügyében született kompromisszum ellenére az út jelentős mérföldkő a pápa ökumenikus terveiben. Az 1054-es egyházszakadás után első ízben teszi lábát ortodox földre római pápa. "Hogy Romániába, az egyik legkeményebb és leginkább Róma-ellenes országba mehessen, a pápának nem elhanyagolható árat kellett fizetnie. Nem látogathatja meg az ország legnagyobb katolikus közösségét, az Erdélyben élő másfél millió magyart. A Szentszék lemondott arról, hogy elvi kérdést csináljon az ügyből, amelyet a bukaresti kormány és Teoctist pátriárka ellenzett" - mutatnak rá római Vatikán-szakértők. A romániai látogatással rés nyílik az orosz-szerb-bolgár-román ortodox falon, amely eddig áthatolhatatlannak bizonyult a Róma felől érkező bármiféle együttműködési javaslat előtt. /A pápa nem keresi fel Erdélyt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./"

"A Romániai Katolikus Püspökkari Konferencia márc. 8-i üléséről tájékoztatást adott ki a papok és a hívek részére. A Püspökkari Konferencia több ízben meghívta a pápát A román ortodox egyház elképzelése az, hogy csak Bukarestbe hívja meg a pápát. A márc. 8-i tájékoztatója pontatlan adatokat tartalmaz, például: "a Szentatya romániai látogatásának helyszínét január 15-én határozták meg". Valójában a megbeszélések még mindig nem zárultak le. A Romániai Katolikus Püspökkari Konferencia kéri, hogy ne korlátozzák térben és időben a pápalátogatását. Az ökumenikus légkör nem zárja ki, hogy a pápa Kolozsvárra is ellátogasson. A katolikus püspökök arra kérik híveiket, ha a pápa mégsem látogat el Erdélybe, akkor vegyenek részt a bukaresti együttléteken. Az ortodox egyházat pedig arra kérik, hogy tegyék lehetővé: az erdélyi, moldvai, havasalföldi katolikusok saját otthonukban fogadhassák a Szentatyát. /A Romániai Katolikus Püspökkari Konferencia sajtóközleménye. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 21. - átvette: Keresztény Élet (Budapest), márc. 21./ A Román Patriarchátus Sajtóirodája márc. 8-i közleménye szerint a pápa látogatásának helyszínét jan. 15-én állapították meg. Ezért érthetetlen, hogy "az eredeti megegyezéshez hű román ortodox egyházat igazságtalan és megalázó nyomás és szemrehányás éri azon indokkal, mintha korlátozni akarná a pápa romániai látogatásának helyszínét és időtartamát." "A látogatás esetleges sikertelenségéért azokat terheli a felelősség, akik ártanak a két egyház közötti ökumenikus és testvéri kapcsolatoknak." /A Román Patriarchátus Sajtóirodájának közleménye. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 21./"

Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének új elnöke funkciójának betöltése előtt átszervezte budapesti ügyvédi irodájának munkamenetét, hogy több időt tölthessen Marosvásárhelyen. Ügyvezető elnöknek Szente Ibolyát nevezete ki, aki évtizedeken keresztül az orvosi egyetem rektori titkára volt. Sürgős teendő a székház használhatóvá tétele, ugyanúgy fontos az RMDSZ májusi kongresszusára való felkészülés. Abszurd helyzet, hogy Marosvásárhelynek nincs önálló magyar középiskolája. A megoldás az lehetne, ha a református egyház visszakapná közel ötszáz éves iskoláját, a Bolyai Farkas Líceumot. - Kincses Előd elmondta, hogy Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rágalmazása miatt feljelentette a bukaresti Adevarul két munkatársát és főszerkesztőjét, Cristian Tudor Popescut, továbbá Dorin Suciu marosvásárhelyi tudósítót. - Az RMDSZ megújulását a pragmatikus radikális politizálásban látja, a két eltérő /pragmatikus és radikális/ politizálási stílus között állandó kapcsolatnak kell lennie. A jelenlegi RMDSZ erre képtelennek bizonyult. - Fel kell hagyni a reagáló politizálással, hangsúlyozta Kincses Előd. - Megválasztása óta folyamatosan támadja személyét a marosvásárhelyi magyar napilap, a Népújság. /Szentgyörgyi László: Beszélgetés Kincses Előddel, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 30./

"Az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Honismereti Szövetség körkérdéssel fordult a világ magyarságának jeles személyiségeihez, választ várva arra, hogy milyen élményből táplálkozik anyanyelvi tudata, veszélyben van-e anyanyelvünk, továbbá milyennek látja az anyanyelv jövőjét. Péntek János egyetemi tanár, nyelvészprofesszor válaszát közölte a lap. Õ Kalotaszeg szülötte, ott tanulta meg azt a táji változatot, amelyet később mint dialektológiai anyagot fedezett fel. Nagyváradon járt gimnáziumban, akkor még a város "magyar volt nyelvében, szellemében". A végső tudatosságot Kolozsvár alakította ki benne. - "Az egész magyar nyelvterületen, minden magyar közösségben szükség van a nyelv karbantartására, a nyelvi minta felmutatására, szükség van a kodifikáció érvényesítésére..." Kellő nyelvi és nemzeti önérzet és tudat nélkül nem maradhatunk meg azok, akik vagyunk. /Péntek János: A magyar nyelv helyzete az ezredfordulón. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 7. - átvétel az Édes Anyanyelvünk folyóiratból/"

"Adrian Severin a mostanában publikált felmérés adataiból azt állapította meg, hogy "a romániai magyar kisebbségnek nagyobb a bizalma az állam civil intézményei (elnökség, kormány, parlament, sőt igazságszolgáltatás) iránt, mint a románoknak, akik viszont elsősorban a karhatalmi intézmények (hadsereg, rendőrség, hírszerző szolgálatok) iránt viseltetnek nagyobb bizodalommal. A kisebbrendűségi érzés tudatától károsított és mindenféle diszkriminációkat felpanaszoló kisebbségiek hajlamosak az igazságszolgáltatáshoz folyamodni, s utóbb megfellebbezni annak döntéseit." A "románok erőteljesebben vonják kétségbe a bírói hatalom minőségét és pártatlanságát, mint a magyar kisebbséghez tartozó honfitársaik. Koncepcióbeli különbségről szólhatunk ez esetben: egy korszerűbb és pragmatikusabb megközelítésben a magyarok számára az igazságszolgáltatás olyan eszköz, mely a vitás ügyek megoldásával a társadalmi stabilitást és a gazdasági körforgás folyamatosságát biztosítja, miközben a románok számára a bírósági tanácsnak a jó és igazság forrásának kell lennie, mely mindig kontesztálható, ha a mérleg nyelve az ellenfél javára billen." /Adrian Severin: A magyarok többségieknek érzik magukat Romániában? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22. - Megjelent a Ziua c. bukaresti napilap ápr. 17-i számában./"

"A Keleti-Kárpátokon túl élő csángóknak még a létszámát sem ismerjük pontosan - írta Faludi László a Jel című lapban -, csak a legkülönbözőbb forrásokból származó, egymástól jelentős mértékben eltérő becslésekre hagyatkozhatunk. Becslések szerint még mindig legalább százezren őrzik csángómagyar nyelvüket. A középkori moldvai püspökségek részei voltak a korabeli magyar egyházszervezetnek. A csángók államjogi kapcsolata a Magyar Királysággal a XVI. században szűnt meg; eddig tartott a középkori magyar állam fennhatósága Moldvában. A csángómagyar népesség három földrajzilag jól elkülöníthető térségben telepedett le. A legrégibb nyelvet és ezzel szoros összefüggésben levő kultúrát az északi csángó községek őrzik, melyeknek központja: Szabófalva. A mai többszázezres nagyvárostól és ipari központtól, Bákótól délre több település adja a déli csángók falucsoportját, amelynek része például Bogdánfalva, Trunk, Gyoszény stb. S harmadik néprajzi egység a székely csángók csoportja. Õk őrzik legjobban származástudatukat, nyelvjárásukat, székelyföldi kapcsolataikat. Ehhez tartozik például a Tartos völgyében fekvő Diószeg, a Beszterce menti Lészped; Pusztina, ahol a település védőszentje Szent István királyunk és Onyest. /Faludi László: Csángó sors az ezredfordulón. = Jel (Budapest, katolikus folyóirat), ápr./"

Egyed Ákos történész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, Toró Tibor fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnökhelyettese és Nagy András grafikusművész az alábbi, a sajtónak is átadott nyílt levelet juttatott el dr. Hámori Józsefnek, a Magyar Kulturális Örökség miniszterének. Tisztelt Miniszter Úr! Makovecz Imre tiltakozó írásából (Magyar Demokrata) értesültünk arról, hogy megkérdőjeleződött a székely-magyar rovásírás szerepeltetése a magyar kultúrát a középpontba állító, 1999-ben esedékes Frankfurti Könyvvásáron. E hírrel kapcsolatban tiltakozásunkat fejezzük ki. Értékítéletünk szerint, a székely-magyar rovásírás a magyar nemzeti kulturális örökség kincse, amelyhez semmiféle negatív képzet nem társítható. Azok a népek, amelyek saját ősi írásjelekkel rendelkeznek, büszkén ápolják Krisztus születése után 2000 évvel is ezt a szellemi örökséget. Hivatkozhatunk a japán, kínai, bolgár-ciril, vagy akár a héber, arab, örmény írásrendszerre. Éppen ezért nem fogadjuk el a székely-magyar rovásírás semmiféle körülmények között történő háttérbe szorítását, illetve megtagadását. Annál inkább ki kell használni minden adódó alkalmat kultúránk e becses értéke fölmutatására. Rendkívüli alkalom kínálkozik a székely-magyar rovásírás világméretű ismertetésére azon a könyvvásáron, amely Frankfurtban a magyar írásbeliségre hívja fel a nagyvilág figyelmét. Budapest, 1999. július 1. /A nemzeti kulturális örökség védelmében. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

"A kolozsvári Tinivár Kiadó által 1999-ben megjelentetett, Kész röhej című könyv, melyet dr. Bartha Zoltán szerkesztett. Az előszók, az érdekes nyelvismertetés után diákok által kimondott, megírt, csattanós történeteket, "jópofa" reklámszövegeket, átformált irodalmat és humoros kifejezéseket olvashatunk majdnem 200 oldalon át. /(Ilyés András-Zsolt): A diáknyelv humora. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./"

A Kalotaszeg (Bánffyhunyad) folyóirat augusztusi 8. száma Kós András sztánai születésű neves szobrász emlékképeit közölte indítónak. A bánffyhunyadi volt Kalotaszegi Múzeum sorsáról tovább folyik a vita. Az Erdélyi műemlékeink sorozatban ezúttal Kőhalom váráról olvashatunk. /(horváth): Megjelent a Kalotaszeg. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

"Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy az RMDSZ-nek pontosan kidolgozott stratégiája van a romániai magyar nyelvű egyetemi oktatás fejlesztésére, s ehhez a stratégiához lehetne illeszteni azt a rendkívül komoly támogatást, amelyet a magyar kormány tervez az erdélyi egyetemi oktatás számára. Markó emlékeztetett arra, hogy a tervezett magyarországi támogatás körül vannak bizonyos nézeteltérések és viták. Az RMDSZ stratégiája több pilléren nyugszik. Nagyváradon a Sulyok István Főiskolára és annak egyetemi intézménnyé tervezett átalakítására kell támaszkodni. A legfontosabb pillér: Kolozsvár, ahol az állami egyetemen belül létező magyar anyanyelvű oktatás kiterjesztése, illetve az ennek megfelelő struktúrák - karok, tanszékek - létrehozása az elsődleges. Kolozsváron, a Babes-Bolyai Egyetemen az első évfolyamon összesen mintegy 1400 hallgató számára indulhat magyar anyanyelvű oktatás. Marosvásárhelyen jelenleg magyar nyelven orvosképzés folyik az Orvostudományi és Gyógyszerészeti Intézetben és színészképzés a színművészeti főiskolán. Itt az orvosképzésnek megfelelő struktúrákat kell megteremteni az egyetemen belül. Másrészt Marosvásárhelyen vannak fontos elképzelések új karok, külön intézmény létrehozására. Nyárádszeredán távoktatással működik a budapesti kertészeti egyetem kertészmérnöki képzése. Az RMDSZ szerint ennek a centruma Marosvásárhelyen lehetne, s emellé élelmiszeripari szakot már akár most be lehetne indítani, mert megvan a megfelelő szakember gárda. Ezt egészítené ki egy műszaki szak, így a városban egyfajta kertészeti, műszaki-élelmiszeripari képzést lehetne beindítani. "Felmértük, erre van értelmiségi potenciál, s ez nem kerülne szembe sem kolozsvári, sem másfajta elképzelésekkel" - tette hozzá az RMDSZ elnöke. Székelyföldön gondolni kell arra az elképzelésre, amelyet sokan székelyföldi egyetem néven emlegetnek, amely tulajdonképpen egy szórt főiskolai hálózatot jelentene. "Tisztázni kell, hogy mit akarunk állami oktatás keretén belül elindítani, mit tudunk elérni, mire vagyunk képesek az elkövetkező időszakban. Itt a minőséget kellene támogatni." "Ha mi alapítványi magánegyetemekre gondolunk az egyházakkal egyeztetve, mert az egyházak részvétele nagyon fontos, akkor szintén gondolhatunk egy ilyen több központú elképzelésre" - hangsúlyozta Markó Béla, kifejtve az RMDSZ erdélyi egyetemi oktatási stratégiáját. /Gózon István: Markó Béla az erdélyi magyar egyetemi pillérekről. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./"

Szept. 14-én a Hungária Televízió Alapítvány vezetősége erdélyi körútja során Kolozsváron találkozott közéleti személyiségekkel. A jelen lévő kolozsváriak felvetették: az eddiginél jobb híradóra lenne szükség, történelmünket, kultúránkat bemutató műsorokra. Pillich László 295 erdélyi néző kézjegyével ellátott levelet nyújtott át az alapítvány elnökének, amelyben a Héthatár és a Közép-európai Magazin tervezett megszüntetése ellen tiltakoztak. /Vendégünk volt a Duna Televízió. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./ A Hungária Televízió Közalapítvány (HTVKA) küldöttsége Gyulafehérváron Jakubinyi György érsekkel, a Hittudományi Főiskola tanáraival, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium tanáraival és diákjaival találkozott. A HTVK Csíkszeredában sok hasznos észrevételt kapott. Abban minden hozzászóló megegyezett, hogy a Duna TV-re szükség van, hogy a magyarságtudat ápolásával szolgálatot teljesít, ám ugyanakkor megfogalmazódott az újítás is. Ellustult a Duna TV fogalmazódott meg a kritika. /Frissítést kíván a versenyhelyzet. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./ A Hungária Televízió Közalapítvány Szatmárnémetiben tartott közönségtalálkozóján Hegedűs Zsuzsa református lelkész, a Közalapítvány egyik mérvadó személyisége, drámai beszédben ecsetelte a nemzetünkre leselkedő demográfiai katasztrófa veszélyeit. Hegedűs elmondta: a magyarországi politikai pártok valósággal versengenek azon a téren, hogy melyikőjük tud kiterjedtebb pánikhangulatot kelteni. Arról azonban kevés szó esik, hogy a megmaradásért tenni is kéne valamit - ez pedig áldozatkészséget, következetes segítségnyújtást, nemzetstratégiai gondolkodást és ami ezzel szervesen összefügg: hitet követel. Egy ország nem azoké, akik meghalnak érte, hanem azoké, akik teleszülik! - állapította meg a szónok, majd hangsúlyozta: addig, amíg a családban meghatározó terheket hordozó nőnek mint anyának és nevelőnek nem lesz nagyobb méltósága (és mozgástere), minden demográfiai tervezgetés írott malaszt marad. Sajnos, a mai magyar pártok csaknem kivétel nélkül adósak a nő etno és társadalompolitikai szerepének felismerésével. Hegedűs Zsuzsa hangsúlyozta: az egészséges nemzeti lét és közélet alapfeltétele az, hogy az igazságot ki lehet mondani. Az igazság pedig az, hogy nem fogyhatunk tovább! Nem lehetünk előmozdítói saját nemzetünk élettani őrlődésének, felszámolódásának. Az egyházi és a különféle civil szervezeteknek az eddigieknél sokkal többet kell majd foglalkozniuk a magyar családok védelmével? Ezt a foglalkozást ki kell terjeszteniük a határokon túl élő magyarság köreire is - fejezte be a lelkésznő. /Hegedűs Zsuzsa a magyarság demográfiai katasztrófájáról. A jövő alakítása a mi felelősségünk. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 16./

A Bukaresti I. Körzeti Bíróság október 5-én tartotta annak a két pernek a tárgyalását, melyeket Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rágalmazás vádjával indított Cristian Tudor Popescu, az Adevarul című napilap főszerkesztője és Dorin Suciu újságíró ellen. A bíróság kihallgatta a feleket az Adevarul újság 1998. június 21-i, 22-i és 25-i lapszámaiban elkövetett rágalmazás tárgyában, különös tekintettel arra a súlyos külpolitikai vonatkozású koholmányra, mely szerint Tőkés László Orbán Viktor magyar kormányfővel egy titkos egyezséget kötött volna a magyar-román kapcsolatok megmérgezése céljából. A másik rágalom szerint a püspök szoros kapcsolatokat tart fenn temesvári szélsőjobboldali, legionárius körökkel. A további írásbeli bizonyítást rendelt el, bekérve az inkriminált írások alapjául szolgáló bizonyító iratokat. Dorin Suciu állítása szerint egy, az RMDSZ vezető személyiségei köréből származó fax-dokumentumról van szó, melyet mindeddig az adatközlők védelmében kezelt bizalmasan. /Tőkés kontra Adevarul. Írásbeli bizonyítást kér a bíróság. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

"Okt. 8-án nem hivatalos látogatásra Marosvásárhelyre érkezett Harach Péter, Magyarország szociális és családügyi kérdésekkel foglalkozó minisztere. A Caritas-házi központban, valamint, a belvárosi római katolikus plébánia nagytermében találkozott az egyházi, valamint a helybeli szociális téren tevékenykedő nemkormányzati szervezetek képviselőivel, Marosvásárhely polgármesterével, illetve RMDSZ-politikusokkal. A résztvevők az árva gyerekek, idősek, munkanélküliek, nagycsaládok, testi és szellemi fogyatékosok helyzetét, illetve azokat a próbálkozásokat ismertették, miként vállalja fel a civil társadalom és az egyház helyi szinten azt, amit az állam nem. Lőrincz János református lelkész, az Add a kezed nevet viselő, fogyatékos gyerekek óvodájának létrehozója kifejtette: a gondok góliátiak, amelyekkel csak dávidi parittyával állnak szemben. Az állam levette a gondját a társadalom elesettjeiről. Kétségbeejtő helyzetben vagyunk - összegzett gróf Bethlen Anikó -, mert akárcsak a többi alapítvány, szervezet, a magánkapcsolatoknak köszönhető külföldi segélyekre támaszkodhatunk. "Beteg társadalmat örököltünk, s az ebből adódó bajok csak egyre fokozódnak" -, mondotta Kelemen Atilla, az RMDSZ parlamenti frakciójának vezetője. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta, hogy csökkenőben a magyarok lélekszáma a Kárpát-medencében. A jelenlegi prognózisok szerint az anyaország lakossága 2020-ra 8 millióra csökken. Sajnos, hasonló a helyzet Erdélyben is, s az életszínvonal tartós romlása miatt egyre nagyobb számú kivándorlással kell szembenézni, mert Magyarország, amely jelentősen magasabb életszínvonalat biztosít, elszívja el a Kárpát-medence lakosságának jelentős részét. Csató Béla katolikus főesperes szerint a legnagyobb gond az, hogy az összmagyarság elbizonytalanodott, s a magyarok körében egyfajta inercia tapasztalható. Harach Péter miniszter röviden ismertette az anyaország politikáját e területen. A jelenlegi polgári kormány éppen ezért hozta létre az általa vezetett minisztériumot, hogy kezelje a szociális kérdéseket, így a fogyatékosok, az idősek, a hajléktalanok, a szenvedélybetegek, a munkanélküliek ügyét. /Mezey Sarolta: Parittyával Góliát ellen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./"

"Hősként estek áldozatul mindazok, akik Erdélyben-Partiumban valamiféle szervezkedésbe kezdtek, felbuzdulva az október 23-i és azt követő magyarországi eseményeken, és akiket halálra vagy nehéz börtönévekre, kényszermunkára ítélt a román kommunista hatalom. Teljesen vétlen áldozatok pedig azok voltak, akikre minden bizonyíték nélkül, csupán a vád alapján, elrettentésül mértek hasonlóan súlyos büntetést. - méltatta a forradalmat Szilágyi Aladár. Joggal állapíthatta meg: "arányaiban a romániai magyarság körében több áldozata volt a bosszúhadjáratnak, mint a forradalom honában." /Szilágyi Aladár: A mi ötvenhatunk? = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 23./"

Csehországban, Novy Borban rendezik meg kétévente a Christal Chor kórusfesztivált. Idén a 16 benevező közül a hét legjobb együttes közé került a sepsiszentgyörgyi Pro Muzica kamarakórus is. Végül a Sipos Zoltán vezette énekkar kétszeres elismerésben részesült: ezüstérmet szerzett, és a zsűri különdíjjal tüntette ki a folklór kategóriában. A nemrég alakult együttesnek az ankarai harmadik helyezés után a mostani ezüstérem újabb nemzetközi elismerést jelent, amelyért szívből gratulálhatunk. A verseny előtt a Pro Muzica koncertturnét tett, nagy sikerrel léptek fel Kiskunlacházán és a felvidéki Jókán. /Ezüstérmes a Pro Muzica. Kimagasló siker. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./

Egyes gyülekezeteinket a kihalás veszélye fenyegeti - olvasható a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 2000. évi naptárában. Tőkés László püspök írta a kalendáriumban: A szomorú tanulság: vészesen fogyunk! A Barabás Zoltán, Csűry István és Mihálka Zoltán szerkesztette kalendáriumban többek között hosszabb írást olvashatunk a millecentenáriumról (dr. Ágoston András), a középkori Váradról (dr. Jósa Piroska), a partiumi tudatról (Dukrét Géza), a Partiumi Keresztény Egyetemről (dr. Kovács Béla rektor) és egyebekről. /Itt a Református Kalendárium! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

A Korunk /Kolozsvár/ folyóirat decemberi lapszámát Kolozsvárnak szentelte. A kincses városról olvashatunk vallomásokat mai és hajdan élő írók tollából. A folyóirat mellékletében /A város mellényzsebben/ fiatal szerzők írásai sorakoznak. A grafikai anyag a kolozsvári képzőművészeti főiskola diákjaitól származik /Kolozsvárról - Kolozsvárért. A Korunk decemberi lapszáma. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

A jelenlegi helyzet alapján 10-11 évig tartanak majd a csatlakozási tárgyalások az Európai Unió és Románia között - jelentette ki Aurel Ciobanu-Dordea, a román fél főtárgyalója. A politikus az Európai Unió romániai ügyekkel megbízott képviselőjével, Enrico Grillo-Pasquarellivel tartott közös sajtóértekezletet Bukarestben. /Európai integráció. Tíz évig is tárgyalhatunk. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 23./

A romániai útjáról hazatért Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár febr. 22-én Hatvanban egy fórumon vett részt. Nemzetpolitikai kérdésekről szólva rámutatott: az elmúlt másfél év nagy eredménye, hogy sikerült emancipálni a határon túli magyarságot. - Ennek egyik legfőbb eszköze az Állandó Magyar Értekezlet, amelynek segítségével mozaik nemzetlétből együttműködő, szerződéses nemzetté válhatunk - mondta Németh Zsolt. /Németh Zsolt: Sikerült emancipálni a határon túli magyarságot. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./ Németh Zsolt államtitkár febr. 22-én sajtótájékoztatót tartott Budapesten. Elmondta, hogy látogatása hármas célt szolgált: a magyar-román viszony javítását, Orbán Viktor miniszterelnök első - hivatalos - romániai látogatásának előkészítését, s az államtitkár azon személyes vállalásának teljesítését, hogy évenként fölkeresi a határon túli magyar közösségeket. Tárgyaltak a kétoldalú kapcsolatok erősítéséről, amit mindkét fél szorgalmaz. A határátkelők kérdése mellett tárgyalt a román-magyar vasúti kapcsolatok korszerűsítéséről, a kulturális és gazdasági képviseletről, kirendeltségek létesítéséről, a stabilitási paktum keretében megvalósítható együttműködésekről, a magyar tőkeexport növeléséről, a romániai privatizációba való bekapcsolódásról, a román-magyar kormányközi vegyes bizottság munkájának dinamizálásáról. A tárgyalásokon hangsúlyosan szerepelt az egyházi és közösségi ingatlanok visszaadásának kérdése és a magyar nyelvű oktatás helyzete. Klézsei látogatásával kapcsolatban megjegyezte, hogy hivatalos magyar állami küldöttség 1227 óta - amikor Béla herceg ott járt - nem fordult meg a Csángóföldön. Az államtitkár kifejtette, hogy az alapítványi egyetem létesítésére vonatkozó eddigi stratégiai elképzelések megerősítést nyertek. "Az EU-s csatlakozással Magyarország nagyon veszélyes szívóhatást fog gyakorolni a romániai magyarságra. Nekünk pedig olyan politikát kell folytatnunk, velük összhangban, ami a szülőföldön maradást szolgálja. Ha ők másképp döntenek, akkor mi is készen állunk felülvizsgálni álláspontunkat" - jelentette ki. Alternatívaként említette, hogy lehet olyan stratégiai célt is kitűzni, mint Németország a második világháború után, a keleti tartományban élő németekkel kapcsolatban. De ilyen döntést nem hozhat egyoldalúan a magyar kormány, ez kizárólag a romániai magyarság döntése lehet - hangsúlyozta Németh Zsolt. Érintőlegesen megjegyezte, számára meglepetést jelentett, hogy magyarországi középiskolák székelyföldi diákok toborozásával próbálnak a magyarországi diákhiányon segíteni. Erre a csíkszeredai tanácskozáson figyelmeztették a jelenlévő polgármesterek. Véleménye szerint az ilyen és ehhez hasonló jelenségeket is meg kell vitatni a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottságaiban, ezt követően pedig esetenként választ kell rájuk adni a státusztörvény keretei között. /(Guther M. Ilona, Budapest): Németh Zsolt értékelte romániai útját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

Marosvásárhelyen, a Postaréten, a Székely Vértanúk emlékművénél rendezték meg az erdélyi magyarság központi márc. 15-i ünnepségét, amelyet a Magyar Televízió is egyenes adásban közvetített. Kincses Előd, a Maros megyei RMDSZ elnöke üdvözölte a megjelenteket. Petőfi nem alkudott, és mi sem alkudhatunk meg, s ezért ragaszkodunk ahhoz, hogy a nemzeti megmaradás zálogát képező programunkat teljes mértékben megvalósítsuk. Kell legyen bennünk annyi hit, hogy forradalmár elődeink mércéjéhez igazodva, ne csak beszéljünk, hanem cselekedjünk is - hangoztatta a szónok. Mugur Isarescu miniszterelnök üzenetét román illetve magyar nyelven Burkhárdt Árpád Maros megyei alprefektus tolmácsolta. Orbán Viktor magyar kormányfő üdvözletét Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter olvasta fel. Ezt követően Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szólt az egybegyűltekhez. Nem a bezárkózás ünnepe ez, hanem a kitárulkozásé. Nem csak a magyar szabadságé, hanem a világszabadságé is, jelentette ki. "Azt is üzenjük mindenkinek, a velünk együtt élőknek is: kevesebbek lehetünk, mint ti, de kisebbek sohasem leszünk, kisebbségiek, ahogy ti neveztek minket, nem voltunk, nem vagyunk és nem akarunk lenni. Vagy ha szerintetek ez olyan jó, olyan nagyszerű dolog Romániában kisebbséginek lenni, gyertek, kedves többségiek, próbáljátok ki velünk együtt, milyen érzés, amikor itthon vagyunk, saját szülőföldünkön vagyunk, és mégsem vagyunk még mindig egyenlőek. Nemcsak az itthoni többség, hanem sokszor Európa főbiztosai és albiztosai is meg akarnak győzni minket, hogy milyen jó nekünk, milyen szabadok és milyen egyenlőek vagyunk, a testvériségről nem is beszélve. Nekik is csak azt mondhatjuk, tessék, próbálják ki, cseréljünk helyet!" Markó emlékeztetett 1990 márciusára. amikor "nagy írónk egyik szemének világát, de teljes emberi életeket is kioltani, sok-sok lelket örökre megsebezni sikerülhetett." "A bűnösöket még mindig nem büntették meg, arcukat még mindig homály fedi, bár jól tudjuk, kik ők. Hát mennyi idő kell ahhoz, hogy az igazságra fény derüljön? Innen, a marosvásárhelyi Postarétről követeljük mindannyian: ideje igazságot tenni, ideje a bűnösöket felelősségre vonni! Ideje lenne Sütő András szeme fényéért valakinek bocsánatot kérni!" Azóta sokminden történt, hiszen szabadon ünnepelhetnek. "De ez még nem elég. Kell magyar egyetem! Kell szabad nyelvhasználat! Kell a jog az önálló döntéshez és az önigazgatáshoz itt, a saját szülőföldünkön." Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke beszédében kifejtette, hogy az ünnep magyarok és románok számára szóló központi üzenete két versben foglalható össze: Ébredj román! és Talpra magyar! "Tíz év után, az Úr születésének jeles 2000. esztendejében megint csak ott tartunk, hogy az igaz és szabad szólás joga mellett kell következetesen kiállanunk. Bush elnök (1990 márciusában) még kíváncsi volt a romániai magyarok sorsára iránt, Clinton elnök viszont ma már a kisebbségi kérdés romániai "megoldását" jószerint modellértékűnek ítéli, s az Amerikai Egyesült Államok, valamint a fejlett Nyugat többi országai kisebbségi nyomorúságainkról jószerint már hallani sem akarnak. Tíz év után igencsak aggályos és rendkívül bajos az erdélyi magyarság megoldatlan problémáiról és tovább tartó kisebbségi diszkriminációjáról szólni. Aki mégis ezt teszi az egyszerűen "szélsőségesnek" vagy a - jobbik esetben - radikálisnak minősül, akitől nem csak a román politikai többség, de a kormány részét képező - Romániai Magyar Demokrata Szövetség hivatalos vezetése is kénytelen- kelletlen elhatárolódik. Eközben az EBESZ kisebbségi főbiztosa, Max van der Stoel úr, a magyar állami egyetem helyreállításának demokratikus jogát figyelmen kívül hagyva, az ún. multikulturális egyetem kiépítésén fáradozik" - hangsúlyozta a szónok. "Abba a fonák helyzetbe kerültünk, hogy manapság az össztársadalmi elégedetlenség, az általános sztrájkok és tiltakozások idején, az erdélyi magyarság sorsával és helyzetével - látszólag - elégedettebb, mint példának okáért a tanügyiek, a vasúti munkások vagy éppenséggel a bányászok. A romániai magyarságot az eltelt tíz év alatt újból elaltatták. De az ország egész lakosságát, a románságot is folyamatosan, hasonlóképpen altatják, áltatják és vezetik félre." Ébredésre van szükség - mondotta a tiszteletbeli elnök, aki a következő szavakkal fejezte be beszédét: "Ideje van a szólásnak" - valljuk a Prédikátorral, ez esetben akár a tiszai cián- és ólomszennyezés sokkoló erejével. "Talpra magyar" - mondjuk Petőfivel, a szólás idején és jogán. És várjuk, reméljük, hogy ezután minden délben tisztán csendüljenek fel Európa harangjai..." Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere következett, aki Marosvásárhely korabeli történelmi eseményeit idézve a magyar, illetve román ifjak együttműködését emelte ki. Marosvásárhely polgármestere idézett abból a főkormányzónak írt felterjesztésből, amelyet Alexandru Papiu Ilarian is aláírt, s amelyben "minden külön ajkú nemzetnek nemzeti léte és ékes nyelve biztosítását" kérték. A ma is érvényes kérelmet 152 esztendő elteltével sem fogalmazhatnánk meg tömörebben - mondotta a szónok, majd kijelentette, hogy a szabadságot nem lehet sem államhatárokkal, sem nyelvi korlátokkal járomba terelni. A mai napig sem rendeződött a volt egyházi és más közösségi javak helyzete, a közigazgatás, a két- vagy többnyelvűség, az állami önálló anyanyelvi felsőoktatás kérdései. Fodor arra kérte a politikusokat: értsék meg, hogy megviselt magyarságunknak összefogásra van szüksége. Az ünnepi szónokok sorát Ölvedi Zsolt, az RMDSZ megyei szervezetének ifjúsági és szervezési alelnöke zárta. Ferenczi István Szentgyörgyi István-díjas színművész Farkas Árpád Fehéregyháza, Kilyén Ilka színművésznő Utassy József Zúgj március című versét szavalta. végül a tömeg a Himnuszt, majd a Székely Himnuszt énekelte. /(bodolai): Megyeszerte megünnepelték az 1848-as forradalmat. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./

A Szatmári Északi Színházban jóideje puskaporos a hangulat. Hetekkel ezelőtt felröppent a hír, hogy Cristian Ioan, a színház vezérigazgatója, leváltja a román tagozat néhány vezetőjét, ez a sors vár Parászka Miklósra is, a Harag György Társulat vezetőjére. Akkor az RMDSZ közbelépését is kérték, amit viszont az elutasított, mivel nem kíván részt venni a színházi hatalmi harcokban. Cristian Ioan márc. 28-án azonnali hatállyal felmentette Parászka Miklóst, s helyette Tóth Páll Miklóst nevezte ki a Harag György Társulat élére. /(Dancs Artúr): Felfüggesztették Parászka Miklós társulatigazgatót. Felfüggesztették Parászka Miklós társulatigazgatót. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

Márc. 28-án az Északi Színház /Szatmárnémeti/ vezérigazgatója, Cristian Ioan felfüggesztette tisztségéből a Harag György Társulat igazgatóját, Parászka Miklóst és a helyébe Tóth-Páll Miklóst nevezte ki a magyar társulat élére. Tóth-Páll Miklós nem fogadta el a kinevezést. Az RMDSZ nem kívánt beleszólni a kinevezésbe. A Harag György Társulat művészeti tanácsa visszautasította Cristian Ioan döntését., amellyel 6 hónapra felfüggesztette Parászka Miklóst. Állásfoglalásukban kijelentették, hogy tevékenységüket Parászka Miklós vezetésével folytatják. A válsághelyzet megoldását a társulatok autonómiáján alapuló intézményben látják. /Ők tudják. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1-2./ Az RMDSZ Szatmár megyei szervezete nyilatkozatot adott ki, amelyben leszögezte: megdöbbenéssel értesült Cristian döntéséről, s azt durva beavatkozásnak tekinti a magyar társulat működésébe. Az igazgató döntése azért is jogtalan, mert nem ő nevezte ki művészeti aligazgatónak Parászka Miklóst. Az RMDSZ egyben felkérte a megyei tanácsot mint az Északi Színház finanszírozóját: teremtse meg a feltételeket a két társulat önálló pénzügyi gazdálkodásához. /Az RMDSZ kiáll Parászka Miklós mellett! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

"Hargita megye kultúráját két alapvető összetevő - a népművészet és a képzőművészet - határozza meg. Vitathatatlan, hogy a vidék huszadik századi csúcseredményeit leginkább a képzőművészet eredményezte állapította meg Szatmári László. A Barabás Miklós Céhen kívül Erdélyben jelenleg csupán néhány hivatalos formában működő, bejegyzett művészcsoportosulás létezik: a székelyudvarhelyi Udvar, amely Bíró Gábor festőművész kezdeményezésére jött létre; a Csíkszeredában bejegyzett Grund 2000 Művészeti Alapítvány és az 1999-ben megalakított Hargita Visual Art, a Hargita megyében élő, tevékenykedő képző- és iparművészek egyesülete. Ez utóbbi szándékai között szerepel a középfokú művészeti oktatás támogatása, a szakmai kapcsolattartás a romániai, anyaországi és külföldi egyesületekkel, megyei jellegű, illetve időszakos csoportos, egyéni és vendégtárlatok rendezése és kortárs képzőművészeti gyűjtemény létrehozása. Csíkszereda Városi Tanácsa a Hargita Visual Art Egyesület használatára engedte át a csíkszeredai Virág utcai galériát. Példamutató Siklódy Ferenc fiatal grafikus kezdeményezése, aki a székelyföldi képzőművészeti múlt közismert és kevésbé ismert alakjainak rajzolt és írott portréival egy majdani erdélyi képzőművészeti lexikon alapjait veti meg. A közel 300 nevet felölelő listából több mint száz portré el is készült. - Az erdélyi magyar művészet legújabb kori történetében a szobrászat a lassú, csendes változások terepe volt. Elég említeni a Szervátiuszék farkaslaki Tamási-emlékművét, Kulcsár Béla (és Hunyadi László meg Kiss Levente) agyagfalvi szoboregyüttesét, Márkos András székelykeresztúri Petőfijét, a gyergyószárhegyi szoborpark néhány ténylegesen kiemelkedő alkotását, vagy a jelenben Hunyadi László, Bodó Levente, Székely József, Burján Gál Emil munkáit. Csíkszereda nem foglal el tekintélyes helyet a köztéri szobrok lelőhelyeinek lajstromán. (Elkészült viszont Nagy Ödön alkotása, Gál Sándor honvédezredes mellszobra; felállították Vetró Andrásnak Zsögödi Nagy Imrét mintázó szobrát, s a közelmúltban Nagy Ödön és Ercsei Ferenc közös művét, Petőfi Sándor mellszobrát.) És milyen köztéri szobrok vannak még Csíkszeredában? A Felszabadító román katona emlékszobor (Marius Butunoiu alkotása), a Mikó-vár előtt a Petőfi- (Szobotka András műve) és Balcescu-szobor (Doru Popovici műve), a Jégpalota előtti Hokizók (Tőrös Gábor alkotása), Bodó Levente Márton Áron-mellszobra, Nagy Ödönnek egy térplasztikája. - Szatmári hangsúlyozta, hogy a köztéri szobrászat megakadt valahol negyven-ötven évvel ezelőtt. Szobrokat erdélyi magyar művészektől alig (vagy egyáltalán nem) rendelt a közület, s ha 1990-től a tiltás oka megszűnt, a közigazgatási intézmények vagy az ún. civil szférához tartozó közületek, egyesületek, alapítványok stb. elsősorban emlékszobrokat rendelnek a szobrászoktól, ezeket is hagyományos formában, kívánják. - Ideje lenne a képzőművészet működéséhez és kibontakozásához nélkülözhetetlen stratégiát megtervezni. Kezdetben az ezen a vidéken élő/tevékenykedő alkotók munkásságát kellene bemutatni (katalógusok, tanulmánykötetek, bibliográfiák készítése, vándorkiállítások szervezése). Közületi támogatással kell feltárni a vidékről elszármazott jeles képzőművészek életműveit. Szatmári kifejtette, hogy szükséges az előttünk járó alkotók habitusának, képzőművészeti attitűdjének a megismerése, "hiszen csak akkor számolhatunk biztos jövővel, ha múltunkat ismerjük és megbecsüljük. Ideje volna már elkészíteni az erdélyi képzőművészeti lexikont, melyben a székelyföldi alkotóknak élenjáró szerep jutna." /Szatmári László: Vidékünk képzőművészetének szubjektív megközelítése. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./ A Székelyföld 2000 konferencián elhangzott előadás rövidített változata"

Gyarmathy Zsigáné, Kalotaszeg nagyasszonya emlékének adózik a Kalotaszeg áprilisi száma, a lapalapító neves gyerőmonostori papleány halálának 90. évfordulóján. Olvashatunk Gyarmathy Zsigánéról, az irodalmárról, a népművelőről, a népművészet szerelmeséről és annak népszerűsítőjéről, a gyermek- és haza-, otthonszeretőről. A folyóiratban Szőke Zoltánné Bak Erzsébet, a Tordaszentlászlói Női Kar elnöke köszöntötte a tízéves nagyatádi kórust. Boldizsár Zeyk Imre részleteket közölt Tordaszentlászló közbirtokosságának, "Úrbéres közönségének" történetéből. /Áprilisi Kalotaszeg XI. Szent László-napi kórustalálkozó Tordaszentlászlón. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

Máj. 24-én a Magyarok Világszövetsége tisztújító küldöttgyűlésének három régióülése /az anyaországi, a nyugat-európai és a kárpát-medencei/ megválasztotta a régiók új vezetőségét. A kárpát-medencei régióban a leköszönő régióelnök, Dobos László beszámolt az elmúlt négy esztendőről. Mint mondotta, az MVSZ eredeti célkitűzése, a kárpát-medencei autonómiatervezetek kidolgozása, megvitatása félúton leállt. Az anyaországi támogatás hiányzott ahhoz, hogy az autonómiaigényt megfelelő módon lehessen az illetékes nemzetközi fórumokon képviselni. Lényegi változásra az új polgári kormány beiktatása után került sor, amely az MVSZ számos törekvését szervesen beépítette a kormányprogramba. Dobos szerint a kisebbségi jogok terén a mai Kárpát-medencében megközelítőleg hasonló a helyzet a 8-9 évvel ezelőtti állapotokhoz. Hódi Sándor vajdasági küldött elmondotta: nagy szükség van arra, hogy a magyarság jogsérelmei kijussanak a nemzetközi fórumokra. A nyugatiak elvben támogatják a magyarság jogos kérését, hogy a háború okozta súlyos pusztítások miatt a vajdasági magyarság külön segélyben részesüljön. Régióelnöknek Borbély Imrét, az erdélyi jelöltet választották meg, aki elmondta, hogy valamennyi szervezetet átvizsgálják. Úgy látja, hogy a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága az egyetlen szervezet a Kárpát-medencében, amely már túljutott az építkezés erőfeszítésein. Hasonló állapotba kell hozni a többi országos tanácsot is. A régió alelnöke Csörgits József horvátországi küldött lett. Máj. 25-én a három régió küldöttei tartottak plenáris ülést. - A legnagyobb érdeklődés Tőkés László tiszteletbeli elnök beszámolóját kísérte. Tőkés a magyarság széthúzásának következményeire figyelmeztetett. A tiszteletbeli elnök kitért az egyházak szerepére is: eltérően az erdélyi történelmi egyházaktól, a magyarországi egyházak jelentős része távol tartja magát az MVSZ-től. A püspök úgy értékelte: sürgősen meg kell teremteni a megfelelő keretet az egyházak szerepvállalásához az MVSZ keretében. Az is elhangzott: a megújulás elképzelhetetlen a kommunizmus pere nélkül. Ez a folyamat már elkezdődött a Magyarországon is megjelent Fekete Könyvvel. Bejelentette: a következő világkongresszust és az MVSZ küldöttgyűlését Erdélyben szeretnék megszervezni. Csoóri Sándor leköszönő elnök ragaszkodott ahhoz, hogy elnöki beszéde helyett hallgattassék meg a könyvvizsgáló jelentés, amely bizonyította, hogy az MVSZ-nél, egyes híresztelések ellenére, rendben vannak a dolgok, nincs szó pénzügyi visszaélésekről. Ugyanezt Patrubány Miklós leköszönő alelnök igen jól dokumentált beszámolója is megerősítette. Patrubány beszámolt az MVSZ elmúlt négy esztendejéről, amelynek során számos programot - közöttük a nagycsaládos programot - sikerült tető alá hozni. Az alelnök a külhoni állampolgárság intézményének a kidolgozását, társadalmi vitára bocsátását, a külhoni állampolgárság fogalmának a megalkotását és annak részletes bemutatását valamennyi parlamenti pártnak rendkívüli megvalósításnak nevezte. - Máj. 26-án tartják az MVSZ elnökének megválasztását, Patrubány Miklós és Boros Péter a két legesélyesebb. /Makkay József: Választott az MVSZ-küldöttgyűlés. Erdélyi kezekben a kárpát-medencei régió. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./ Szíjártó István, Borbély Imre és Léh Tibor személyében új elnököt választott az anyaországi, a Kárpát-medencei, illetve a nyugati régió a Magyarok Világszövetsége máj. 24-én kezdődött háromnapos tisztújító küldöttgyűlésén Budapesten. Szíjártó István, az anyaországi régió új elnöke megválasztását követően elmondta, hogy szakmai krédóként a "minden magyar felelős minden magyarért" szlogent tartja útmutatónak, és jövendő munkájában mindent elkövet majd azért, hogy az anyaországban is átérezzék az elszakított nemzetrészek minden örömét és bánatát. Borbély Imre új Kárpát-medencei régióelnök eltökélt szándéka visszaszorítani a tíz év óta tartó fesztivizmust és mindenképpen a gyakorlati munkára helyezi a hangsúlyt. "A Magyarok Világszövetsége bebizonyította, hogy kicsiben utánozza a magyar történelmet, mert ismerjük tragédiáinkat, jeles pillanatainkat, azt is tudjuk, hogy mit kellene csinálni, de azt már nem, hogyan és a legjobb szándékokból sem derül ki tenni akarásunk" - közölte Csoóri Sándor, az MVSZ leköszönő elnöke a tisztújító küldöttgyűlés máj. 25-i ülésén. Tőkés László, az MVSZ tiszteletbeli elnöke, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke szerint szükséges a magyarországi történelmi egyházaknak az MVSZ életébe való bekapcsolása. Mozgósítani kell továbbá az anyaországi értelmiséget és elengedhetetlen az erkölcsi megújulás. Kiemelten kell kezelni a kisebbségi nemzetrészek autonómiájának kérdését. Leszögezte: mindent meg kell tenni a csángók "vértelen népirtásának" megakadályozásáért. Sürgette a kisebbségpolitikai áttörést, felszólítva a küldötteket, támogassák az erdélyi magyar nyelvű egyetem alapítására irányuló törekvéseket. Rezignáltan állapította meg: valós vagy vélt okok miatt "szekértáborok" alakultak ki a Magyarok Világszövetségében, "begyűrűzött az a társadalmi megosztottság, mely jellemző a társadalomra és sajnálatos módon az egyházi zsinatra is". Kijelentette: nem számíthatunk európai integrációra mindaddig, amíg nem következik be a magyar-magyar integráció. Ennek kapcsán pozitívumként értékelte a Magyar Állandó Értekezlet nemzetegyesítő törekvéseit. Javasolta, hogy a magyarok következő világkongresszusára Erdélyben kerüljön sor. A máj. 26-i tisztújító küldöttgyűlésen az MVSZ 300 képviselője a jelenlegi vezető, Csoóri Sándor helyére az alábbi kilenc jelölt közül választhat elnököt: Kurucz Gyula, az anyaországi régió volt elnöke, Duray Miklós szlovákiai politikus, Pongrátz Gergely, az 56-os Magyarok Világszövetségének elnöke, Székhelyhidi Ágoston, az Erdélyi Szövetség elnöke, Boross Péter egykori miniszterelnök, Hegedűs Lóránt, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, Patrubány Miklós, az MVSZ jelenlegi elnökhelyettese, G. Nagyné Maczó Ágnes, az Országgyűlés egykori alelnöke, Szakály Sándor, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatója. /Régióelnökök már vannak, szövetségi elnökjelöltek is szép számmal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

Új magyar lap indult májusban, a Brassóban kiadott, Bencze Mihály által alapított, Borzási Dávid szerkesztette Erdélyi Matematikai Lapok, amelynek hasábjain híres matematikusokról szóló írásokat, illetve a szakmabelieknek címzett feladványokat, híreket olvashatunk. A kiadvány jogelődei az 1978-1989 között megjelent Gamma, illetve az 1996-1999 között létezett szINFOnia. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

Sylvester Lajos keserűen írt a választás eredményéről, hogy sok magyar nem ment el szavazni. "Érvet arra, hogy az erdélyi magyarság miért viselkedik ekképpen, ezerfélét is felsorolhatunk. Megcsonkítottak, becsaptak, megcsaltak, hazudtak, megloptak, tönkretettek... Ez mind igaz. De nagy idők napjaiban működött az az elemi önvédelmi reflex száz és ezer éveken át", az együvé tartozó emberi közösségek védelmezték egymást. A távolmaradók "a kollektív eltűnés szakadékaiba lökik embertársaikat". A kis falvak kisközösségeiben még működik a közösségi tudat. /Sylvester Lajos: Leépülünk? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 6./

Útban a csíksomlyói búcsú felé, jún. 9-én Nagyváradra érkezett Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter, a Magyar Demokrata Fórum elnöke. A vendégeket Kanonok sori rezidenciáján Tempfli József megyés püspök fogadta, illetve a sajtó néhány munkatársa. Dávid Ibolya elmondta, hogy hosszú ideje minden évben elzarándokol Csíksomlyóra, s idén úgy döntött, ezúttal Nagyváradon nem szalad csak át. "Végre nemzetben nem csupán gondolkodhatunk, hanem cselekedhetünk is." Dávid Ibolya Brassóban fog találkozni román kollégájával, Valeriu Stoicával. Hivatalos megbeszélésükön többek között érintik a két ország közötti kiadatási egyezményt, s a román-magyar jogharmonizációt. Dávid Ibolya fontosnak tartja a státustörvény alapos, körültekintő előkészítését. Az általa szorgalmazott Békejobb kezdeményezésről kifejtette: elérkezett az ideje annak, hogy társadalmi megbékélésre épülő társadalompolitika legyen. Úgy látja: "hogyha ezt a lélektani pillanatot, a millennium évét a magyarság nem tudja kihasználni, akkor nagy mulasztást követünk el. Béke és összefogás nélkül nem lesz nemzeti megújulás". /Szűcs László: Dávid Ibolya Nagyváradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 10./