Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Hatu, Cristian
3531 tétel
1995. február folyamán
Beczásy István önéletírása Bekerített élet /Literator Könyvkiadó, Nagyvárad, 1995/ címmel a közeljövőben jelenik meg, ebből olvashatunk egy részletet. Beczásy János dálnoki földbirtokos tizenhárom évet töltött Dobrudzsában, kényszermunkán. A földbirtokos családok megpróbáltatásai, szenvedései tárulnak fel a könyv lapjaiból. Elhurcolás, fizikai bántalmazás, embertelen körülmények hosszú éveken át. Beczásy a szenvedés mélységeiben is megőrizte emberségét, becsületét. /Kelet-Nyugat (Nagyvárad), jan.-febr./
1995. március 12.
"Az utóbbi években több katolikus-ellenes, román nyelvű könyv jelent meg, például "A katolikus imperializmus - újabb veszély a román népre", hasonló "A konkordátum a román nép leigázására szolgáló aktus" című kiadvány, de említhető Petre Turleának a parlamentben elmondott, katolikusokat sértő vádbeszéde, sorolta Fodor György, aki a négy év tapasztalatairól kérdezte John. Bukowsky érseket. Romániában a római katolikus egyház kisebbségben van, mondta Bukowsky érsek. Az ország szellemi-kulturális fejlődésében meghatározó volt a görög katolikus "balázsfalvi iskola" kisugárzása. A pápa szeretett volna Romániába látogatni, de az ortodox patriarchátus, személyesen Teoctist pátriárka elutasította ezt a kezdeményezést. /Vasárnap (Kolozsvár), márc. 5., márc. 12./"
1995. március 14.
"Katonai helikopterek köröznek Sepsiszentgyörgy és más erdélyi városok fölött febr. 26-a óta. Ez évek óta így megy, közeledik márc. 15-e, írja Király Károly. Az alapszerződésről elmondja, hogy lekezelően bánnak velük a felek. "Egyfelől a 70 éves mostoha, akitől semmi jót nem várhatunk, másfelől a hűtlen fivérünk, aki a barátság és jószomszédság jegyében Európa kedvéért cserben hagy minket." /Népszava, márc. 14./"
1995. március folyamán
"Bányai László vezetésével 1945-ben az ún. "Erdélyi százak" memorandumot írtak alá, amelyben Petru Groza miniszterelnök rábeszélésére kijelentették, hogy az erdélyi magyarság a Romániához való tartozás mellett döntött. Dr. Venczel József egyetemi tanár társaival, Korparich Edével, a Hangya szövetkezeti elnökével, Búza László egyetemi tanárral, Juhász Istvánnal, a kolozsvári teológia rektorával, Nagy Gézával, az Erdélyi Múzeum-Egyesület titkárával és Márton Áronnal elhatározták, hogy egy másik memorandumot készítenek és azt eljuttatják a békeszerződés magyar tárgyaló delegációjának. Abban kölcsönös lakosságcserét javasoltak és a határok olyan módon való meghúzását, hogy a kétmillió magyarból 1,2 millió a magyar állam területén maradjon. A román hatóságok nagy kirakatperben ítélték el a résztvevőket. Az utolsó szó jogán dr. Venczel József elmondta, hogy a térképet ő készítette, "ez a térkép a békeszerződést tárgyaló nagyhatalmak elé kerül, és ezért nagyon pontos és becsületes akartam lenni, hogy senki se tudja az általam feltüntetett adatok ellenkezőjét állítani." "Mi meghalhatunk a börtönben, de ettől az erdélyi magyarság problémája nem lesz megoldva. Ezt a tényt nem lehet börtönnel megoldani, csakis a tárgyalóasztalnál, kölcsönös áldozatokkal." Venczel József 12 év után, súlyos betegen szabadult. /Mátrai Béla: Megemlékezés egy prófétáról. = Erdélyi Magyarság (Budapest), 21. sz., január, február, március/ "
1995. április 7.
"Domokos Gézával Bíró Béla beszélgetett arról, hogy Domokos Géza veszélyesnek tartja a radikális kisebbségi politizálást. "Az elmúlt két esztendőben érezhetően romlott a román közvéleményben az erdélyi magyarság megítélése." Dialógusra van szükség. Domokos újból támadta Tőkés Lászlót: értékes akar lenni. "Mondhatnám: bármi áron." Mit számít egy másik ember, Nagy Benedek. "De ha egy embert föláldozhatunk, mi akadályozhatna meg abban, hogy föláldozzunk másokat is? S máris ott vagyunk, ahonnan elindultunk: Marosvásárhelyen." /Respublika (Budapest), ápr. 7./ "
1995. április 19.
Ápr. 17-23-a között Gyulán rendezik meg a 37. Magyar Pax Romana Kongresszust, amely az 5. Magyar Ökumenikus Találkozó is egyúttal, az első Magyarországon megrendezett ökumenikus összejövetel. A találkozó romániai meghívottai: Cs.Gyimesi Éva irodalomtörténész, Visky András (Kolozsvár), Moisescu Cristian, Arad polgármestere, Killyén Ilka előadóművész (Marosvásárhely), Ioan Vasile Botiza görög katolikus teológiai tanár (Kolozsvár). /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./
1995. május 6.
Vacaroiu miniszterelnök javaslatára máj. 5-én Iliescu elnök két új minisztert nevezett ki: a kulturális tárcát Marin Sorescu költőtől Virgil Marginean festőművész vette át, a kereskedelmi miniszter posztján Cristian Ionescu helyébe Pezru Crisan közgazdász doktor, a Romanoexport eddigi vezérigazgatója került. Mindketten kijelentették, hogy egyetlen politikai párthoz sem tartoznak. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./
1995. július 29-30.
Hatodik alkalommal rendezték meg Homoródfürdőn az Erdélyi Diáktalálkozót, amely júl.21-én kezdődött. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29-30./ A VI. Erdélyi Diáktalálkozóról részletes beszámolót olvashatunk Balkánbuli címmel az Erdélyi Naplóban. Az egészségügyi felügyelőség nem engedélyezte a táborozást a vadkempingezés miatt, végül az utolsó napokban, júl. 19-én mégis megjött az engedély. Kali Zoltán, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke, a találkozó szervezője szeretné, ha a tábor visszakapná valódi diáktábor formáját. A tábori lap, a Campus szerkesztője, Magyari Tivadar elmondta, hogy a tábor egyensúlya felborult, egyre több fiatal részegre issza magát és az árokban fetreng, mindenütt lehet részeg fiatalokat találni. Ezért jegyzi meg Magyari Tivadar, hogy Homoródnak nincs jövője. Eredményesebb volna több kisebb tábor szervezése, mint ilyen mamutrendezvény. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 9./
1995. augusztus folyamán
"A 2000 folyóiratban két tanulmány is foglalkozik Emil Ciorannal. Az egyik Matei Calinescu tollából való /Hogyan lehet az ember az, ami? Tűnődés a román és francia Cioran között/. Cioran 1937-től Párizsban élt, 1947-től csak franciául írt. Calinescu próbálja magyarázni Cioran 1937-ben kiadott könyvét /Románia színeváltozása/, igyekszik megértő lenni: nagyon sokan csatlakoztak a vasgárdistákhoz. Cioran 1972-ben tagadta, hogy valaha is tagja lett volna ennek a szervezetnek, melyet "őrült szektának" nevezett. A fasizmussal való kapcsolatáról pedig azt nyilatkozta, hogy gyűlölte a királyt és rokonszenves volt számára a királlyal szembeforduló legionárius szervezet. A másik tanulmány szerzője Miskolczy Ambrus, készülő könyvéből hoz egy részletet /A bukás stratégiái: önkultusz - énkultusz. Széljegyzetek egy készülő Cioran-monográfiához/. Cioran látványosan megtagadta anyanyelvét: 1949-től 1989-ig románul nem volt hajlandó beszélni, pontosabban ezt a látszatot ápolta, mert barátaival kivételt tett. Megdöbbentő olvasni Cioran Hitlert és Codreanut magasztaló írásait. Cioran a román értelmiségiek mértékadó írója. Cioran `Müncheni benyomások. Hitler a német köztudatban` címmel ilyeneket ír: "Nincs ma olyan politikus a földön, aki több rokonszenvet és nagyobb csodálatot ébresztene bennem, mint Hitler." Cioran elítélte a katolikus egyházat, a pápát, aki megtiltotta a Hitler-Jugendben való részvételt: "Hitler viszont többet jelent a német nép számára, mint ki tudja milyen pápa, aki beleszól egy nép belügyeibe..." Cioran Codreanut dicsőítő írását 1940. nov. 27-én olvasta fel a rádióban. Ebben ilyen vallomást olvashatunk: "Corneliu Codreanu előtt Románia lakott Szahara volt." "Bennünk nyögött a jövő. Egyvalakiban zengett. És ő megtörte létünk szelíd hallgatását, és arra kényszerített, hogy legyünk. Egy nép erényei benne öltöttek testet." Így sorjáznak az áradozó mondatok. Például: "Egy szolga nemzetbe ő öntött becsületet, és egy gerinctelen nyájat büszkévé tett." Azon a napon, amikor Cioran ezt felolvasta a rádióban, legionáriusok elfogták és agyonverték Nicolae Iorga történészt. Miskolczy idézi Cioran antiszemita nézeteit, amelyek a Románia színevátozása egyes fejezeteiben láttak napvilágot. Cioran ezeket a fejezeteket a könyv 1990-es újrakiadásából kihagyta. /2000 (Budapest), aug./ "
1995. október 6.
"A tanügyi törvény ellen az RMDSZ által szervezett tiltakozási mozgalom nem eléggé meggyőző - állapította meg Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a vele készített interjúban. "Elvesztegettük az egész nyarat." - mondta és ezért az RMDSZ tanügyeiért felelős tisztségviselőt, az RMDSZ tanügyi osztályát hibáztatja, azt a felfogást: ne keltsünk pánikot, vannak még jó lehetőségek a törvényben, amelyeket javunkra fordíthatunk. - A Sulyok István Református Főiskola jogi karának helyzetét most rendezik, nyilatkozta Tőkés László püspök. Tárgyalnak arról, hogy hozzárendelik egy anyaországi tanintézményhez. - Iliescu megbékélési javaslata konjukturális volta nyilvánvaló, ezzel Románia külföldi arculatát kívánja javítani. Ennek ellenére pozitívan kell viszonyulni ehhez az indítványhoz, az RMDSZ már sokszor javasolta a román-magyar kerekasztal-megbeszélést, Horn Gyula miniszterelnök 1994-ben Szegeden szintén a történelmi megbékélést kezdeményezte. - Tőkés László az elmúlt öt évben négyszer járt az Egyesült Államokban, legutóbb idén májusban, kongresszusi képviselőkkel és szenátorokkal tárgyalt, ismertette a romániai helyzetet. - Arra a kérdésre, hogy miért lép ritkábban a nyilvánosság elé, azt válaszolta, hogy kiszorították a magyarországi médiákból, legalábbis ahhoz képest, ahogyan korábban előszeretettel szóhoz juttatták. Mostanában szívesebben kérdeznek meg másokat, akik nem igazán illetékesen nyilatkoznak az RMDSZ dolgaiban. /Magyarország, okt. 6./ "
1995. október 31.
A román diákliga elnöke, Cristian Urse okt. 30-án váratlanul bejelentette, hogy okt. 31-től nov. 2-ig felfüggesztik az egyetemi sztrájkot. Ezzel időt akarnak hagyni a parlamentnek a cselekvésre. /Magyar Hírlap, okt. 31./
1995. november 16.
"Nov. 11-én Szatmárnémetiben a Kölcsey Kör és az Északi Színház Harag György Társulata rendezésében rendhagyó színházi estet tartottak a "Néppel tűzön-vízen át?" címmel. A meghívott vendégek a Kárpát-medence kortárs magyar irodalmának a közéletben is szerepet vállaló kiemelkedő személyiségei voltak: Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke, a pozsonyi Dobos László, az MVSZ alelnöke, Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke, Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Vári Fábián László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke. Állásfoglalások, vallomások hangzottak el. Újból megfogalmazták: a magyar nemzeti közösségek sürgető feladata az autonómiaformák kivívása. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 13., 660. sz./ Dobos László kifejtette: "A Trianon óta eltelt idő engedékenységre kényszerítette a határon túli magyarságot. Minden egyezkedés a hatalommal a mi kárunkra történt. De nem lehet tovább a magunk kárára egyezkedni, nem hátrálhatunk tovább, nincs hova hátrálnunk. Ha csak nem saját halálunkba, amelyet a szlovák nyelvtörvény és a román tanügyi törvény készít számunkra. A határon túli magyarság sorsa, küzdelme fennmaradásáért az egész magyarság ügye kell legyen." Dobos László úgy látja, hogy a magyar kormány politikai cselekvése a határon túli magyarság érdekvédelmében erőtlen, ernyedt, s ezt kihasználják az érintett országok vezetői. Dudás Károly még kategorikusabban fogalmazott: a vajdasági magyarságnak jelen pillanatban nincs anyaországa! Markó Béla Dél-Tirolban járt, ahol az autonómia negyven éves kemény munka eredménye. Csoóri Sándor kifejtette: "Nem csak azt várom, hogy Magyarország szót emeljen a határon túli magyarság érdekében, de azt is, hogy a határon túli magyarság elmondja véleményét az anyaországi állapotokról." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./"
1995. november 25.
"Balogh Edgár is reagált Nagy László hozzászólására, melyben Csákány Bélának a Szabadságban megjelent, a Magyar Népi Szövetséggel foglalkozó önéletrajzi vallomását elítélte. Balogh Edgár nagy hévvel védelmébe vette Csákány Béla emlékezését, mondván: "A történetírásnak joga van az MNSZ múltjában található hiányokat, hibákat is feltárni, de történelmi hitelét, becsületét, nemzetfenntartó jelentőségét aláásni, kétségbe vonni, legyalázni több mint nemzetárulás, egyszerűen nevetséges ostobaság." Fey László ugyanebben a számban szintén hozzászólt a Magyar Népi Szövetség megítéléséhez: nagy erővel védve a hajdani MNSZ baloldaliságát, abban az időben mindent a baloldal ért el. Fey még az MNSZ Százas Intézőbizottsága hírhedt marosvásárhelyi nyilatkozatát is bölcsnek mondta, amelyet "ma is vállalhatunk." /Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./ Előzmény: 1789., 1882., 1998., 2178., 2179. sz. jegyzet."
1995. december 20.
Fél éve alakult meg a Román Munkáspárt, amely a Román Kommunista Párt /RKP/ örökösének vallja magát, a párt elnöke Ion Cristian Niculae, aki tavaly fordított hátat Ilie Verdet és Paunescu Szocialista Munkapártjának. A Szocialista Munkapárt is üdvözletet intézett az új párt országos értekezletéhez, amelyen huszonkét megye 344 küldöttje vett részt. /Örökös jelszó. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 20./
1996. január 12-18.
Boga Lajos katolikus papról olvashatunk a Brassói Lapokban, akit 1950-ben letartóztattak, több paptársával együtt. Boga Lajos /Csíkkozmás, 1885-Máramarossziget, 1954. szept. 14./ a máramarosszigeti börtönben halt meg, az utolsó időkig tartotta a lelket paptársaiban. Ismeretlen helyen nyugszik. /Brassói Lapok (Brassó), jan. 12-18./
1996. január 16.
"Máthé Éva, a marosvásárhelyi Népújság munkatársa vitatta Lábody Lászlónak, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ elnökének a Reformnak adott interjújában tett megállapításait. A HTMH elnöke szerint a határon túli magyarok gondolatmenete "másfajta, mint a miénk, sérelmeket felsoroló, historizáló, "archaikus"." Ráadásul a címben is így exponálták a cikk mondanivalóját: "Eladhatatlan sérelmek". Mintha bizony az erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai magyarság áruba szeretné bocsátani nyavalyáit, márpedig erről szó sincs - jegyezte meg Máthé Éva. Ezek a sérelmek léteznek. A magyar kormány szempontjai egyáltalán nem ugyanazok, mint az erdélyi magyarságé. A magyar kormány be akarja juttatni az országot az Európai Unióba, de gyanakodva figyeli, ha az erdélyi magyarság nincs megelégedve azzal, ahogyan érdekeit az államközi tárgyalásokon képviseli. Lábody az említett interjúban kifakadt: gyomrozták őket, mondván, a magyar kormány elárult bennünket. Azért ez a kifakadás, mert Lábody talán nem érzi a "gyomrozó" erdélyi magyarok mögött meghúzódó valóságot. - A legkevesebb, amit kérhetünk, hangsúlyozta Máthé Éva, hogy azok, akikben bízhatunk, jelen legyenek minden döntésnél,ahol rólunk van szó.- Az erdélyi magyarságnak ki kell kerülnie a kisebbségi tudat labirintusából, ez csak úgy lehetséges, ha felnőttnek tekintik. Ebben "elöl kell járnia a nagyobbik testvérnek és főleg az ő választott képviselőinek" /Máthé Éva: Ha rólunk - ne nélkülünk. = Magyar Hírlap, máj. 6./ Előzmény: 69. sz. jegyzet /Reform, jan. 16./"
1996. január - február folyamán
Nagy visszhangot váltott ki a Délnyugat főszerkesztőjének, Makkay Botondnak A tohonyaság című elkeseredett írása a folyóirat 1995/8-9. számában arról, hogy nő a közömbösség, nem kap segítséget szerkesztői munkájához. Sokan tollat ragadtak, volt, aki megköszönte a lapnak a szórványban élőknek nyújtott olvasmány lehetőségét, volt, aki egyetértését fejezte ki., megmozgatta az embereket. - Ebben a számban Cziczeri Béniről (1910-1981) olvashatunk, aki református egyházi gondnokként, lelkész híján a lelkész helyettesítője, a helyi műkedvelés, az óvodai műsorok fáradhatatlan szervezője volt egész életében. /Délnyugat (Resicabánya), jan. - febr./
1996. február 8.
A testvérvárosi kapcsolatok lehetőségével élve Szolnok polgármestere, Várhegyi Attila levélben fordult Cristian Anghelhez, Nagybánya polgármesteréhez, hogy tájékoztatást kérjen, miért szűnik meg három ottani iskola 1-8. osztályában a magyar nyelvű oktatás. /Magyar Nemzet, febr. 8./
1996. február 18-19.
Hatósági brutalitások címen olvashatunk arról, hogy rendőrök több alkalommal összevertek magyar embereket. Kiss István máig sem tisztázott tragédiájára emlékeztet a lap: a fiatalembert két rendőr vitte be a rendőrségre, fél óra múlva félholtra verve tették ki a lakása előtt. Nemrég egy nagykárolyi család panaszt tett a rendőrségen, egy diszkóbotrány miatt nemcsak fiát verték meg, de a brutalitásért panaszt tevő apát is, felesége szeme láttára. A túrterebesi rendőrőrs parancsnoka négy helybeli lakost vert össze. Először a két Sánta-testvért, Vendelt és Csabát, majd a segítségükre siető másik testvért, Mihályt és az édesanyát is megverte. Ezután a Sánta család ellen bűnügyi eljárást kezdeményeztek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./ Előzmény: Szatmárnémetiben Kiss István esztergályost jan. 23-án tanúnak idézték meg a bíróságra. Amikor elindult volna, két rendőr jelent meg, magukkal vitték a 32 éves férfit. Annyira összeverték, hogy Kiss István sérüléseibe belehalt. A rendőrség ígérte, hogy kivizsgálja az esetet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1995. febr. 9./ Egy ismeretlen nő állította meg azzal, számolt be a történtekről a taxisofőr, aki fél, kérte, ne közöljék a nevét, hogy vigyen haza egy embert, akit két férfi támogatott, megmondta a pontos címét. A gépkocsivezető elvitte Kiss Istvánt a megadott címre, de senki sem volt otthon /a szülők ugyanis a bíróságra mentek, fiukat keresni/. Az egyik szomszéd, egy tehertaxis vitte azután Kiss Istvánt a kórházba, ahol azt ajánlották, hogy azonnal vigyék Nagybányára, a városban ugyanis nincs idegsebészet. Nagybányán a szakorvosok megállapították a szilárd tárgy ütésétől származó koponyatraumát, megoperálták, de nem tudtak rajta segíteni. Febr. 8-án temették el a férfit. Az esettel foglakoztak a helyi lapok, elsősorban a Gazeta de Nord-Vest. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1995. febr. 17./ Hasonló bántalmazás 1995-ből: Gyergyószentmiklóson febr. 11-én éjszaka három rendőr és egy civil brutálisan bántalmazott hat fiatalt az utcán. Négyet azért vertek meg, mert betört egy ablak, a bárból kilépő fiatalokra támadtak, akik vétlenek voltak az ablak ügyében, az ötödiket azért, mert megkérte a rendőröket, vigyázzanak a kocsijára, a hatodik megkérdezte, miért bántanak ártatlan embereket, nekiestek a rendőrök, végül a fiút orrcsonttöréssel szállították kórházba. Dézsi Zoltán polgármester febr. 14-én levelet intézett a rendőrparancsnokhoz, magyarázatot kért a rendőröktől. Nem ez az első eset, hogy a rendőrök tettlegességhez folyamodnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1995. febr. 18-19./
1996. március 23-24.
A Magyarországon szerzett oklevelek honosíttatásáról olvashatunk tájékoztatót a lapban. A hitelesítéshez szükség van az intézmény vezetője /rektor, főigazgató/ által hitelesített, meghatározott évre, szakra kiadott tantárgyi programcsomag hitelesített fordítását. A programcsomagnak tartalmazni kell minden tantárgy felsorolását, a tantárgy óraszámát, a tananyag rövid leírását. A budapesti Művelődési és Közoktatási Minisztérium segítségét kérte az RMDSZ oktatási főosztálya. A minisztérium több alkalommal körlevélben fordult az egyetemekhez és főiskolákhoz, azonban többszörös kérése ellenére az intézményeknek mintegy fele válaszolt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23-24./
1996. április 2.
"Marosvásárhelyen márc. 22-én választották meg a nyolc jelölt közül azt, aki az RMDSZ a polgármester-jelöltje lesz. A győztes Fodor Imre mérnök lett. A nyolc jelölt polgármesteri programja a Népújságból /Marosvásárhely/, Máthé Éva beszámolója nyomán. Bartis Árpád 74 éves nyugalmazott közgazdász általában a költségvetés ésszerű felhasználásáról, új pénzforrások kereséséről beszélt. Gaál Márton 63 éves nyugalmazott közgazdász a fiatal vállalkozók támogatását, a város tisztaságának helyreállítását, a testvérvárosi kapcsolatok kialakítását tartotta fontosnak. Csata Ernő 44 éves gépészmérnök közalapítványt hozna létre, melyből a fiatalokat támogatná munkahelyteremtéssel, lakásépítéssel. Csegzi Sándor, 39 éves fizikatanár jelszava: visszaadni a polgároknak az önbecsülést. Állandó kiállítási csarnokot létesítene és a fiataloknak a város üres telkein lakásokat építene. Gondoztatná a történelmi emlékműveket, műemlékeket. Vajda Sándor, 45 éves mezőgépész kitért a csatornahálózatok kiépítésére, fejlesztésére, helyi vállalkozások bevonására a helységgazdálkodásba, helyi jellegű utcanevek visszaállítására, magyar nyelvű magán-inasképzés létesítésére stb. gondolt. Fodor Imre 59 éves energetikai mérnök. Programjában szerepel a helyi bevételek növelése koncesszionálásból, kölcsönökből; parkolóhelyek létesítése; munkanélkülieket átképző központ létrehozása stb. Temesvári István 55 éves közgazdászt nem a körzetek jelölték, hanem saját maga gyűjtött össze annyi támogató aláírást, amennyi elegendő a jelöléshez. A hallgatóság rosszallta, hogy jelöltette sajátmagát. Az utolsó jelölt, Pokorny László, politikai okokra hivatkozva visszalépett a polgármesteri székért folytatott küzdelemből. /Marosvásárhelyi polgármester-jelöltek. Fodor Imrének drukkolhatunk. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./"
1996. május 6.
Máj. 4-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézetben tartotta meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ közgyűlését. Benkő Samu elnök méltatta a hat évvel ezelőtt ugyanebben a teremben újraindított egyesület tevékenységét. A közgyűlésen tartotta meg ünnepi millecentenáriumi előadását dr. Jakó Zsigmond történész, az MTA és az EME tiszteletbeli tagja. Emlékeztetett arra, hogy száz éve a milleniumot csak Magyarországon ünnepelték, ma viszont az egész világ visszhangzik az 1100-as évfordulótól: olyan magyarok révén, akik fölött országhatárok léptek át, vagy akiket a történelem szétszórt a szélrózsa minden irányába. Nemzetünk egyharmada él olyan ellenséges, beolvasztásra vagy elűzésre berendezkedett környezetben, amellyel szemben csak egy új nemzettudat kialakításával állhatunk helyt, hangsúlyozta. A tét ugyanaz, mint Géza fejedelem idején: magmaradásunk. Sok félrevezetett népben él velünk kapcsolatban a hunokról, avarokról vagy más ázsiai lovas népekről kialakított negatív séma. Azonban Magyarország teljesítményét elfogulatlanul csupán a kárpát-medencei valósággal lehet mérni. A különféle autonómiákban élő népcsoportok is hozzájárultak a történelmi építő munkához, a fő mozgató erőt vitathatatlanul a magyar államiság léte és a római egyházhoz való kapcsolódás jelentette. Felekezeti iskolarendszerünk egy évezreden keresztül fejtette ki áldásos tevékenységét, nem csoda, ha kitartóan ragaszkodunk hozzá. A magyar állam katonai ellenállásának köszönhető, hogy a XIV. század végén a román fejedelemségek még nem kerültek török fennhatóság alá. Jó lenne azokkal közösen ünnepelni, akikkel közösen éltük át ezt az időszakot, erre azonban jelenleg nincs remény. A mi mostani feladatunk főként lelki önbecsülésünk és büszkeségek feltámasztása, mert ez a bennünket ért legrombolóbb válság, melynek köszönhetően Európa legpesszimistább nemzetévé váltunk. Ismét egy megváltozott Európába kell, megváltozott szellemben, bekerülnünk, fogalmazott Jakó professzor. - Az előadást követően megvitatták az EME jelentéseit, elfogadták költségvetését. A választmány lejárt megbízatású tagjai helyébe újakat választottak. Ezek: Péntek János, Kovács András, Balla Árpád, Bocskay István, Brassai Zoltán, Bors József és Gyenge Csaba. Végül új tiszteletbeli tagokat választottak Csűrös István, Nagy Jenő és Jeney Dezső személyében. Jelen volt Szőcs Ferenc, bukaresti magyar nagykövet is. /Ördög I. Béla: Megtartotta ünnepi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./
1996. május 8.
"Adrian Nastase, a kormánypárt ügyvezető elnöke élesen támadta a BBC román adását. Az Adevarul jelentette: Nastase a BBC betiltását szorgalmazza, szerinte megfontolandó, hogy a helyi rádióállomások továbbíthatják-e a BBC adásait. "Legyen világos, Nagy-Britannia nem Románia egyik megyéje - hangoztatta. Képtelenségnek tartom, hogy a BBC cselekvően legyen jelen a romániai választási kampányban, az ellenzék oldalán." A kormány szócsöve, a Vocea Romaniei vezércikkében hasonlóan elítélte a BBC-t, tudósított Bukarestből Gyarmath János. /Magyar Nemzet, máj. 7./ A BBC román szerkesztősége nem áll egyik oldal pártja mellett sem a választási küzdelemben, nyilatkozta Cristian Mititelu, az adás főszerkesztője máj. 7-én, reagálva Adrian Nastase, a vezető kormánypárt ügyvezető elnökének vádjaira, aki szerint be kellene tiltani a BBC átjátszását helyi román adókon. Amennyiben a román médiatanács ezt megtenné, kiderülne, hogy a fő román kormánypárt politikai elkötelezettje. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./"
1996. június 12.
Idén indult egy új lap, a Székelyhídi Hírlap, független közéleti lap. Kiadja az Érmellék Társaság. Főszerkesztő: Sóki Béla. Szerkesztőségi titkárság a könyvtárban. A jún. 2-i választásokról olvashatunk ebben a számban. A község 9189 szavazásra jogosult lakosából mindössze 4890-en /53 %/ járultak az urnákhoz. Holczman Barna, az RMDSZ polgármester-jelöltje kapta a szavazatok 73 %-át. A 19 tagú községi tanácsból 13 az RMDSZ jelöltje. /Székelyhídi Hírlap (Székelyhíd), jún. 12-25. /I. évf., 12. sz./
1996. június 19.
Nagybányán Cristian Anghel ellenzéki /DK/ polgármestert újraválasztották, a második helyen az RMDSZ jelöltje, Szaniszló László állt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./
1996. július 3.
Nagykárolyban élt Fényi István költő, akinek negyedik kötete, az Égi város /Pietas Keresztény Egyesület, Nagykároly, 1996/ című verseskötete halála után jelent meg. A nagykárolyi hetilapban olvashatunk szeretettel írt recenziót a könyvről. /Nagykároly és Vidéke, júl. 3. - III. évf. 27. sz. -felelős szerkesztő: Végh Balázs Béla/ Fényi István /Kaplony, 1919. jan. 10. - Nagykároly, 1994. szept./ a magyar irodalom tanára volt Nagykárolyban.
1996. szeptember 6.
Aug. 24-én Gyergyószentmiklóson egy vendéglőben igazoltatták Sára Csaba 24 éves fiatalembert. Az igazolvány nem volt nála, ezért három rendőraltiszt, Arhire Sorinel, Ungureanu Daniel és Gaman Cristian verni kezdték a fiatalembert. Fölszólították a jelenlevőket, hogy hagyják el a helységet, majd tovább verték Sára Csabát, végül megbilincselve bevitték a rendőrségre, ahol a fűtőtesthez bilincselve tartották reggelig. Sára Csaba több mint egyhetes kórházi ápolásra szorult. Eltörött bal járomcsontja, enyhe agyrázkódást kapott, a hátán a gumibot nyomai maradtak. Dézsi Zoltán polgármester és Suciu Gábor tanácsos beadvánnyal fordult a Marosvásárhelyen működő katonai ügyészséghez és a gyergyószentmiklósi rendőrparancsnoksághoz, kérve, hogy távolítsák el a rendőrség soraiból e három altisztet. /Gál Éva Emese: Rendőrütlegek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./
1996. szeptember 18.
"Az Új Magyarország 1946-os dokumentumot közölt: A magyar katolicizmus kiáltványa a szlovákiai magyarok megmentéséért. A püspöki kar határozata alapján Mindszenty József esztergomi érsek írta alá 1946. dec. 21-én. "A természetjogba és isteni törvényekbe ütköző eljárással szemben nem maradhat szótlan a magyar katolicizmus egésze." Segítséget "és orvoslást hozni elsősorban a magyar kormány feladata, amelynek bizonyára iparkodik is megfelelni. Nem hallgathatunk arról, hogy sorozatos, erőltetett birtokelkobzások, teljes vagyonfosztások történtek; öregeket, gyermekeket, terhes, szoptatós anyákat hurcolnak el túlzóan kegyetlenül." /Új Magyarország, szept. 18./ "
1996. október 8.
A román-magyar alapszerződés fejünk felett és kinyilvánított akaratunk ellenére történt megkötésének legfőbb tanulsága, hogy egy új, nemzetben gondolkodó magyar kormány hatalomra kerüléséig csak magunkra számíthatunk. Az RMDSZ-re, az erdélyi magyarság egyetlen hiteles politikai képviselőjére fokozott felelősség hárul Kolozsváron megfogalmazott céljaink kiküzdésében. Ennek elérése érdekében szövetségünk cselekvési egységet kell tanúsítson. - olvasható Borbély Imre képviselő nyilatkozatában. A kolozsvári SZKT azon döntése, hogy helybenlakást ír elő a parlamenti listára kerülés tekintetében, ellentétes a nemzeti közösség érdekeivel, szűkítő, minőségrontó és feszültséggerjesztő lépés. Borbély Imre egyike az ilyen kiszorítottaknak. Az Operatív Tanács elutasította óvását, ezért független jelöltként indul a Hargita megyei választókörzetben. Nem az RMDSZ ellen bont zászlót, hangsúlyozta. Borbély Imre megválasztása esetén felvételét kéri az RMDSZ-frakcióba és jelen kíván lenni az RMDSZ-képviselőknek a kolozsvári Szent Mihály templomban történő eskütételénél is. A nyilatkozathoz Cseke Gábor kommentárt fűzött, szerinte az, hogy valaki kilépjen, majd visszalépjen az RMDSZ parlamenti csoportjába, az az alapvető erkölcsi normákba ütközik. Ennyire nem vagyunk pótolhatatlanok, állapította meg Cseke Gábor. /Cseke Gábor: Elfüggetlenedtünk... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./
1996. október 17.
"A Kereszténydemokrata Néppárt /KDNP/ szeretne összefogni az összes parlamenti ellenzéki párttal, kivéve a Magyar Demokrata Néppártot /MDNP/, amely közelebb áll a kormánykoalícióhoz, mint az ellenzékiekhez - nyilatkozta Giczy György, a KDNP elnöke. Az együttműködésbe bevonják a Magyar Igazság és Élet Pártját /MIÉP/ is. Kivételt képeznek az olyan szélsőséges pártok, mint a Munkáspárt és a Szabó Albert-féle fasisztoid csoportosulás. Az SZDSZ az erős sajtótámogatással a magyar közvélemény előtt befeketít egyes politikusokat, politikai irányzatokat és pártokat. "Az SZDSZ szélsőséges, nemzetellenes politizálásáról éppen azzal tereli el a figyelmet, hogy másokat kiált ki szélsőségesnek." A szabaddemokrata programot megvalósító, az országot tönkretevő jelenlegi nemzetellenes kormányra valóban ráillik a nemzetellenes jelző. Ennek a szélsőségességnek a gyakorlói a gazdasági életben és a médiában már szinte leküzdhetetlen monopóliuma tettek szert. "Mindez a diktatúra félreismerhetetlen jele." "A Magyar Igazság és Élet Pártja az én meggyőződésem szerint egyáltalán nem szélsőséges." Giczy mindig is elutasította, hogy az SZDSZ határozza meg, ki a szélsőséges. - Egyetlen komoly és mértékadó hazai párt sem gondol határrevízióra, hangsúlyozta. "Más dolog katonailag visszafoglalni egyes területeket - amiről és sohasem beszéltem -, s megint más az, hogy önként lemondunk, ajándékba adjuk a Trianonban elrabolt területeinket. Márpedig a Trianonban hozott diktátumokat Lenintől kezdve Mitterandig mindenki rablóbékének nevezte. Ezeknek az alapszerződéseknek az a legnagyobb hibájuk, hogy megfosztanak bennünket még egy valamikori békés határrendezés lehetőségétől is, amire pedig a helsinki záróokmány szellemében igényt formálhatnánk." A magyar-román alapszerződés aláírásával a magyar kormány olyan külpolitikai kötelezettséget vállalt, amely elfogadhatatlan az ellenzék számára. Ennek tudatában ő sem hajlandó Kovács László külügyminiszterrel konszenzust kialakítani. /Hering József: Nem mondhatunk le az elcsatolt területekről. Giczy György: "Az SZDSZ a magyar nemzet ellen politizál". = Magyar Fórum, okt. 17./"