"Miként képzeli el a történelmi megbékélést Iliescu elnök, amikor egyetlen szóval sem határolja el magát a szélsőséges nacionalista erőktől, ráadásul kormányalakító pártoktól, amelyek magyarellenességükkel, xenofób magatartásukkal tűntek ki? - kérdezte a román sajtó Traian Chebeleu szóvivőtől, aki azt válaszolta, hogy ez "nem illett bele" Iliescu elnök beszédének szerkezeti felépítésébe". Közben Funar polgármester bejelentette, hogy Mátyás király szobrát Vajdahunyadra kell költöztetni, a Hunyadiak kastélyába, és helyébe a román nép latin eredetét jelképező római anyafarkast kell felállítani. Funar szerint az alapszerződést csak azután lehet aláírni, hogy Budapest bocsánatot kér a magyarok által Észak-Erdélyben elkövetett atrocitások miatt, a román államot, a károsultakat és az elhurcolt zsidókat pedig kárpótolja. A polgármester több ízben börtönnel fenyegette a tanügyi törvény ellen tiltakozókat, a magyarokat barbároknak nevezte, akiket "európai életmódra" kell szoktatni, tudósít Bukarestből Gyarmath János. /Magyar Nemzet, szept. 2./ "

"Iliescu elnök a bécsi döntés 55. évfordulóját választotta arra, hogy történelmi megbékélést javasoljon Magyarországnak. Az évfordulót egyhetes magyarellenes sajtókampány előzte meg, amelynek célja a magyarok kollektív bűnösségének hangsúlyozása. A román elnök a megbékélést eleve feltételekhez kötötte, "nem román-magyar történelmi megbékélést akar, csupán Románia és Magyarország közöttit, azt is úgy, hogy ő maga szabad kezet kapjon az erdélyi magyarság sorsának intézéséhez." /Gyarmath János: Történelmi megbékélés - kivel? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2-3./ Iliescu beszéde: 1619. sz. jegyzet."

"A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ "A Securitate fehér könyve" címmel dokumentumgyűjteményt ad ki. A még meg nem jelent kötetből összeállítást hozott az Evenimentul Zilei, amely a művészek és a szeku "viszonyát" mutatja be. Corneliu Vadim Tudor önkéntes besúgó volt, ennek ellenére még őt is megfigyelték. Egy 1981-ben készült, 41 nevet tartalmazó listán számos erdélyi magyar író is szerepel a renitenskedők között. Bodor Pált elmarasztalták "nacionalista-soviniszta" vélemény hangoztatása miatt, akárcsak Bálint Tibort, Fodor Sándort, Gáll Ernőt, Kántor Lajost, Kányádi Sándort, Király Lászlót, Lászlóffy Aladárt, Szilágyi Istvánt, Veress Zoltánt, Gálfalvi Zsoltot, olvasható Gyarmath János bukaresti tudósításában. /Magyar Nemzet, szept. 16./ Az SRI-nek ez az ötödik Fehér könyve, viszont senki sem tudott az előző négy könyvről. A négyszáz oldalas dokumentumkötet átlapozásával világossá válik a szándék. A könyv azt bizonyítja, milyen kevesen voltak a másként gondolkodók, a disszidensek, akiket a szeku figyelt. A kötetből jórészt hiányoznak a magyar és német írók, csupán pár soros feljegyzések készültek volna róluk. Az is elképzelhetetlen, hogy a külföldön tevékenykedő románellenes /értsd: diktatúraellenes/ intézmények és személyek felsorolásában nem szerepelnek magyarok. A szekuritáte mindenkiben kémet látott, épp a magyarokat kímélte volna? - teszi fel a kérdést a könyvet ismertető Ferencz Zsuzsa. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 27./"

"A román sajtó egy része valóságos dicshimnuszt zeng Iliescu amerikai találkozóiról, a másik része éppen a látogatás szerény eredményeit emeli ki, olvasható Gyarmath János bukaresti tudósításában. A reformok megbicsaklottak, az elnök és pártja együttműködik a szélsőséges erőkkel. Iliescu egyik sajtóértekezletén elismerte, hogy az RNEP, illetve a Nagy-Románia Párt elnöke "a két román Zsirinovszkij", de a pártvezérek nyilatkozatait nem szabad összetéveszteni pártjaik álláspontjával. Petre Mihai Bacanu a Romania Liberában felhívta a figyelmet arra, hogy a Romania Mare lapban közölt 300 tiszt levele nyílt felhívás volt katonai államcsínyre. A pártelnök mindezért nem nyerte el méltó büntetését. Corneliu Vadim Tudor ismétlődő felhívásai az etnikai tisztogatásra kimerítik az államellenes cselekmény fogalmát, ennek ellenére Iliescu nem határolja el magát tőle. /Magyar Nemzet, szept. 30./"

A Nagy-Románia Párt igazgatótanácsa nyilatkozatban válaszolt a vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja felszólítására. Arra hivatkoztak, hogy a Romania Mare lapban megjelent cikk szerzője nem azonosítható Vadim Tudorral. Visszautasították az SZDP ultimátumát, mondván, miért védik Iliescu elnököt, amikor nem is tagja az SZDP-nek? Iliescu Zsirinovszkijnak nevezte két parlamenti párt vezetőjét, amikor az elnöknek nincs joga beavatkozni egyes pártok ügyeibe. A Nagy-Románia Párt kiállt vezére mellett, Vadim Tudor pedig folytatja támadásait Iliescu ellen, ezúttal a Politica lapban, tudósított Bukarestből Gyarmath János. /Magyar Nemzet, okt. 7./

"Egy éve áll a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ élén Lábody László címzetes államtitkár, ebből az alkalomból készített vele interjút Gyarmath János. A megfogalmazott célok és kritériumok alapvetően helyesnek bizonyultak: amit csak lehet, azt depolitizálni kell /nem politikaként kell kezelni az oktatást, a gazdasági életet, a civil társadalmat, hanem szakmai kérdésként/ és ezekkel kell fokozott hangsúllyal foglalkozni. - Az RMDSZ a semmiből alakult meg és kialakult a kifinomult, bonyolult, de működő struktúrája. A választásokon az RMDSZ hallatlanul tiszteletre méltó eredményeket ért el. Kevés viszont a jól képzett jogász, a gazdasági szakember. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./ (Az interjú folytatása:) A magyar kormány kiáll az autonómia elve mellett, az autonómia önkormányzást jelent. Az etnikai autonómia azt jelenti, hogy az egy nemzetiséghez, nyelvhez, kultúrához tartozó emberek a saját ügyeiket próbálják intézni. Ez jogos és természetes törekvés. A magyar kormány nem dolgoz ki konkrét koncepciót, ezt az illető közösségnek magának kell elvégeznie. A magyar kormány nem tudja a román parlamentben elfogadtatni azokat a törvényeket, amikre szükség lenne. A magyar kormány összegyűjti és eljuttatja a nemzetközi tapasztalatokat, tud segíteni abban is, hogy a közösségek által kidolgozott elképzelések szembesüljenek a nemzetközi gyakorlattal, továbbá kétoldalú és nemzetközi kapcsolatokban napirenden tartja: a magyar közösségek abban érdekeltek, hogy egy demokratikus jogállamban kapják meg mindazokat a lehetőségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy magyarként, lojális állampolgárként éljenek. -Az alapszerződés előkészítésében és a tárgyalásokon is részt vett a HTMH, a magyar szervezetekkel való egyeztetés pedig teljes mértékben a HTMH feladata. - A román-magyar alapszerződés egyetlen nyitott kérdése a kisebbségi kérdés, ez a kérdés Románián belül is nyitott. Ezt kell körbejárni, erről kell tárgyalni. - 1996-ban az Illyés Alapítvány 340, az Új Kézfogás Alapítvány 200, a Segítő Jobb 130, az oktatás, művelődés, könyvkiadás, ösztöndíjak /művelődési tárca/ körülbelül 420 millió forinttal gazdálkodhatnak. A határon túli magyarság anyagi támogatása tehát meghaladja a milliárdos nagyságrendet, "s ez évek óta változatlan." Igaz, hogy ez reálértékben csökkent, de tekintetbe kell venni az ország lehetőségeit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./ "

Az infláció tovább nőtt, 1995 végére egy dollár már 3000 lej, a nagyprivatizáció nem indult meg. /Gyarmath János: Be nem végzett esztendő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./ A növekedést jelzi, hogy 1995. július végén 2000 lej volt egy dollár. /1995: 1483. sz. jegyzet - Erdélyi Napló (Nagyvárad), 1995. aug. 2./

Az RMDSZ parlamenti frakciója Szabó Károly szenátusi, illetve Tokay György képviselőházi frakcióvezető aláírásával a parlament rendkívüli összehívását kezdeményezte jan. 4-én, hogy sürgősségi eljárással vitassák meg és fogadják el a költségvetést. A kormány ugyanis, élve meghatalmazásával, rendeletekkel fog dönteni olyan pénzügyi kérdésekben, amelyekben csak a törvényhozás hivatott határozni. - Kerekes Károly RMDSZ-képviselő jan. 3-án írásban fordult Florin Georgescu pénzügyminiszterhez, jelezve, hogy a határon még mindig kérik a határátlépési illetéket, holott ez jan. 1-je után törvénytelen. Georgescu kabinetfőnöke már másnap reagált a levélre: utasították a vámigazgatóságokat, hogy ne szedjék az illetéket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6-7., (gyarmath) [Gyarmath János]: Az RMDSZ összehívhatná a parlamentet. = Magyar Nemzet, jan. 8./

Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatója a tévében nyilatkozott C. V. Tudorról, nemcsak Tudor szekuritatés múltját emlegette, hanem azt hangsúlyozta, hogy Tudor a jelenlegi államrendre veszélyes. Tudor nemcsak a múltban vett részt jeles román értelmiségiek lejáratásában, hanem hetilapjánál /Romania Mare/ mai is a terrort, a zsarolást, a pánikkeltést gyakorolja, az állam alapjait támadja, hogy megakadályozz a demokratizálódást. Az viszont nem derült ki a nyilatkozatból, hogy kik támogatták 1990 óta, mindaddig, amíg az ellenzéket és a kisebbséget támadta, tudósít Bukarestből Gyarmath János. /Magyar Nemzet, jan. 17./

"Gyarmath János ismertette találó címmel /Egy "pápai" levél pályafutása/ az Adevarul lap közlését. Az Adevarul febr. 2-i száma "A pápa megfeddi a mocskos szájú magyarokat" címmel közölte az Új Magyarország jan. 24-i írását, de nem tett utalást arra, hogy apokrif szövegről van szó. Dumitru Tinu lapigazgató azzal mentegetőzött, hogy a szöveg román nyelven jutott a szerkesztőségbe, azon már nem szerepelt, hogy apokrif levél. A másnap közzétett "Pontosítás" tudatta, hogy közölt írás apokrif szöveg. Az Új Magyarország jan. 24-i cikkének címe ugyanis: Szeifert Ferenc: Magyarország is egyre inkább missziós területté válik. II. János Pál pápa apokrif válaszlevele Czegő Zoltánnak a romániai csángómagyarok és minden magyarok ügyében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./ Előzmény: Czegő Zoltán: A hit és az anyanyelv Isten ajándéka /Új Magyarország, 1995. okt. 31./ /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5. - A következő számokban a Romániai Magyar Szó leközölte az eredetileg az Új Magyarországban közölt cikkeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7, 8./ A temesvári Renasterea Banateana napilap febr. 5-i száma ugyancsak kiemelt helyen közölte ezt a levelet II. János Pál pápa megszidja a magyarokat címmel, feltüntetve a forrást /Új Magyarország, jan. 24./, de nem jelezve, hogy nem valódi pápai levélről van szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./"

Románia lakossága 1990 és 1994 között becslések szerint 150 ezer fővel, ezen belül 1992 és 1994 között 100 ezer fővel csökkent, írta az Adevarul febr. 7-i számában Vasile Ghetau egyetemi tanár, aki nemzetiségekre lebontva elemzi az 1992. évi népszámlálástól 1994. év végéig megmutatkozott népességfogyatkozást. Az 1992. jan. 7-i népszámlálás adatai szerint a 22,81 millió fős romániai lakosság megoszlása: románok 20 408 500 fő (89,5 százalék), magyarok 1 625 000 fő (7,1 százalék), romák 401 100 fő (1,8) százalék, németek 119 500 fő (0,5 százalék), ukránok 65 800 fő (0,3 százalék), más nemzetiségek 190 200 fő (0,8 százalék). 1995. január 1-jére ezek az adatok a következőképpen változtak: összlakosság 22 712 400 fő. A megoszlás: románok 20 370 000 fő (89,7 százalék) magyarok 1 586 000 fő (7 százalék), romák 408 100 fő (1,8 százalék), németek 96 300 fő (0,4 százalék), ukránok 66 400 fő (0,3 százalék), más nemzetiségek 185 600 fő (0,8 százalék). A román lakosság csökkenése 39,7 ezer fő volt, a magyaroké 39,1 ezer, a németeké 23,2 ezer, a romák száma 7 százalékkal nőtt, az ukránoké 0,6 százalékkal gyarapodott, míg a többi nemzetiségek összlétszáma 4,6 százalékkal csökkent. A román népesség csökkenésének oka a kivándorlás, a csaknem 40 ezer fős létszámapadásból 34 ezer ebből következik. A magyar lakosság fogyásának elsődleges oka a magasabb halandósági arány: a románoknál ez 11,6 fő volt 1000 főre számítva, a magyaroknál 14,7 fő 1000-ből. A romániai magyarság 39 ezer fős létszámcsökkenéséből 30 ezer adódik abból, hogy a halálozási arányszám meghaladja a születésit. /Csökken a lélekszám. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./ Gyarmath János is foglalkozott a fogyás tényével. A magyar kisebbség halálozási arányszáma /14,7 ezrelék/ magasabb az országos átlagnál /11,6 ezrelék/. Emellett az elvándorlási kedv sem csökkent. /Gyarmath János: Fák és családfák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10-11./

"A kormány szócsöve, a Vocea Romaniei oldalas összeállításokban "leleplezte" a vezető ellenzéki politikusokat, legutóbb például a Volt Politikai Foglyok Egyesületének országos elnökét, Ticu Dumitrescut, közben a kormánypárt, az SZDP ügyvezető elnöke, Adrian Nastase hangoztatta, hogy a választási kampányban kerülni kell a személyes vádaskodásokat. Gyarmath János emlékeztetett, mi mindent ígért az SZDP az előző választáson: egymillió munkahelyet, szociális védőhálót, az ifjaknak lakást, növekvő béreket... A vezető kormánypárt most vadászatot indított nem kompromittált, ismert emberek után, ennek megfelelően énekesek, sportolók, színészek sorakoznak fel az SZDP zászlaja alatt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./"

"Traian Chebeleu elnöki szóvivő a Timpul hetilap márc 7-i számában azt állította, hogy az RMDSZ már 1990-től a kész tények politikáját gyakorolja a román állammal szemben és az etnikai autonómia megvalósítása felé halad. Chebeleu Románia európa tanácsi felvétele előtt még az 1201-es ajánlásért kardoskodott, most viszont azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy kettős játékot űz, hiszen számos utóbbi határozatával megkérdőjelezte Románia nemzetállami jellegét, egységét, szuverenitását. Az elnök szóvivő példaként felhozta az RMDSZ 1992-ben az ET-hez eljuttatott memorandumát, az RMDSZ 1992-es kolozsvári nyilatkozatát. Szerinte az RMDSZ "szeparatista jellegű" szerveket, hozott létre, így a Szövetségi Képviselők Tanácsát, az RMDSZ oktatásügyi tervezete "elkülönítő és maximalista jellegű". Ugyancsak kifogásolta, hogy az RMDSZ az 1995. évi kongresszusán "autonóm nemzeti közösségként" határozta meg a magyarságot. Amennyiben az RMDSZ vezetői nem változtatnak magatartásukon, akkor az ország elnöke, a kormány és a politikai erők továbbra is szilárd magatartást fognak tanúsítani, amikor az ország egysége forog kockán. A területi-etnikai autonómia a "stabilitás végét jelentené", mondta a szóvivő., és elutasította az önálló magyar egyetem gondolatát. Chebeleu szerint az RMDSZ nem tarthat igényt arra, hogy a romániai magyarság egyetlen képviselője legyen, mert nem minden magyar ért egyet politikájával. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./ Chebeleu neheztelt azért, mert az RMDSZ tagja lett az ENSZ-ben nem képviselt népek és nemzetek szervezetének, ahol szerinte nincs mit keresnie, mert az ENSZ-ben mind a magyar, mind a román népnek van szószólója, Románia és Magyarország. Chebeleu cáfolni igyekezett Tabajdi Csaba azon megállapítását, hogy a magyar kisebbségek a legbékésebbek Európában. Chebeleu szerint nem lehet elfelejteni "az RMDSZ által kirobbantott" etnikai villongásokat, de azt sem, hogy az RMDSZ köreiből többször hangzott el felhívás a polgári engedetlenségre. A Timpulban megjelent interjút azonnal idézni kezdte a Cronica Romana. /Gyarmath János: Vádaskodik az elnöki szóvivő. = Magyar Nemzet, márc. 8./"

"Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatója márc. 11-én fogadta a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ küldöttségét. A találkozót Gheorghe Funar pártelnök kezdeményezte, azzal a céllal, hogy felhívja az SRI figyelmét az RMDSZ "államellenes cselekedeteire", számolt be a találkozóról a bukaresti rádió. A rádió nem számolt be arról, hogy miben álltak ezek a vádak. A Romania Libera beszámolt arról, hogy az RNEP éles támadást indított Grigore Zanc Kolozs megyei prefektus ellen, akiről azt állították, hogy "károsan passzív az RMDSZ románellenes akcióival szemben", eltűri az RMDSZ városi tanácsosainak túlkapásait, elnézte az amerikai nagykövet és az RMDSZ "összeesküvését" Funar ellen. /Gyarmath János: Funarék a hírszerzésnél. = Magyar Nemzet, márc. 12./ Virgil Magureanu megnyugtatta az RNEP küldöttségét, hogy az SRI ura a helyzetnek, rendelkeznek a magyar ünnepségek részletes naptárával, a hírszerzésnek tudomása van arról, hogy Erdély-szerte sok helyen elhangzik a magyar himnusz, sok helyen kitűzik a magyar zászlót, de leszögezte: ezzel együtt a márc. 15-i ünnepségek nem veszélyeztetik Románia nemzetbiztonságát. /Új Magyarország, márc. 13./ Magureanu kifejtette: a hírszerzés rajta tartja a szemét a magyar irredentákon és revizionistákon, ellenőrzi minden lépésüket. /Magyar Hírlap, márc. 13./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Romániai Magyar Szó szerkesztőségéhez írt levelében az újságírói etikával való visszaélés minősíthetetlen esetének nevezte, hogy Markó Béla elnök válaszlevelét közölték, anélkül, hogy a válasz alapjául szolgáló levelét nyilvánosságra hozták volna. "Személyemet és az RMDSZ-ben betöltött tisztségemet lejáratni szándékozó magatartásuk újabb esete semmi kétséget nem hagy a Szerkesztőség pártállását és szelektív rosszindulatát illetően." Gyarmath János főszerkesztő mindezt visszautasította, mondván, Tőkés László Markó Bélához írt levelét már mások közzétették, ők pedig azt nem kapták meg. Gyarmath szerint az RMDSZ Tiszteletbeli Hivatala az RMDSZ intézményrendszerében nem létezik. Ezen bevezetővel tette közzé a lap Tőkés Lászlónak Markó Bélához intézett két levelét. Az első 1995. okt. 31-én kelt, ebben a püspök kifejti, hogy azért nem osztotta meg vele alternatív megbékélési indítványát, mert Markó Béla a Neptun-ügy idején elhallgatta, hogy tud a dologról, hasonlóképpen etikátlanul járt el Nagy Benedek ügyében. Folyik Tőkés László kiszorítása az RMDSZ vezetéséből. Mindezek miatt nem bízik Markó Bélában. A másik levél 1996. febr. 28-i, ebben megrökönyödését fejezte ki amiatt, hogy Markó Béla szövetségi elnök Borbély Lászlót nevezte ki a kampánystáb és a román politikai pártok közötti kapcsolattartás biztosítására, annak ellenére, hogy korábban Markó Béla is elítélte a neptuni tárgyalásokat. Tőkés László felszólította Markó Bélát, hogy vonja vissza Borbély László megbízását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./"

A román CSOP Gallup február végén készült közvélemény-kutatása szerint az ellenzéki Román Demokratikus Konvencióra szavazna a választók 26,5 %-a, ezzel először került a lista élére, megelőzve a hatalmon levő vezető kormánypártot, amely 18,8 %-ot kapna. A szélsőséges pártok is előretörtek, a Gallup szerint a Nagy-Románia Párt 6,7, a Szocialista Munkapárt 7,3 2%-ot kapna, viszont az RMDSZ tartja a 7,2 %-ot, tudósított Bukarestből Gyarmath János. /Magyar Nemzet, márc. 30./ Arra a kérdésre, hogy vannak-e szélsőséges pártok Romániában, a megkérdezettek 37,5 százaléka felelt igennel, s közülük 39,1 százalék az RMDSZ-t nevezte meg ilyen értelemben, 32,6 százalék a Corneliu Vadim Tudor vezette Nagy-Románia Pártot, 12,2 százalék a Gheorghe Funar nevével fémjelzett RNEP-et, 8 százalék a Szocialista Munkapártot említette. /Felmérés: élen a Konvenció. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

"Nagy vitát váltottak ki azok a Virgil Magureanunak, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójának tulajdonított kijelentések, amelyeket Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke tolmácsolt: eszerint Erdélyben magyar félkatonai szervek működnek, stb. Az SRI mostanáig hallgatott és csak a napokban tette közzé cáfolatát: a Funarral való találkozón nem az RMDSZ politikai pártként kifejtett tevékenységével foglalkoztak, az SRI igazgatója "nem tett semmiféle kijelentést arról, hogy Románia területén léteznének félkatonai magyar szervezetek, illetve, hogy a magyar nemzeti jövedelem négy százalékát a román állam felforgatására irányuló titkos akciókra fordítanák." Azzal, hogy az SRI eddig hallgatott, a magyarellenes vádak megtették hatásukat, fokozták a két nép közötti feszültségeket - jegyezte meg Gyarmath János, lap bukaresti tudósítója. /Magyar Nemzet, ápr. 3./"

"Az RMDSZ-ben két nagy tábor létezik - nyilatkozta Borbély Imre parlamenti képviselő az élesen magyarellenes Vocea Romaniei kormánylapnak. "Az egyiket lényegében a volt kommunisták alkotják, akik demagóg megfontolásokból mérsékelteknek nevezik magukat, bár semmivel sem mérsékeltebbek, mint mások. A másik tábor az antikommunistáké azokból áll, akiknek fő céljuk az autonómia." Az elsőnek Markó Béla, a másodiknak, melynek ő is tagja, Tőkés László püspök áll a középpontjában. Az interjú címe: Az RMDSZ monolitikus egysége egyszerűen utópia. A lap munkatársa, Alexandra Rizea összegezte: a szemben álló felek vitája nem más, mint személyi és csoportérdekek szembesülése. A nyilatkozatot ismertető Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője hozzátette, ez jelzi, az RMDSZ Operatív Tanácsán megkötött egyezség gyenge lábon áll, szerinte Borbély Imre tábora nem nyugszik bele a kialakult helyzetbe. Borbély Imre kifejtette: elképzelhető, hogy független jelöltként indul az elnökválasztási versenyben. /Gyarmath János: Kommunisták és... antikommunisták. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6-7., Gyarmath János ugyanezt összegezte Az egység csupán utópia címmel: Magyar Nemzet, ápr. 5./"

"Ápr. 12-én Bukarestben sajtóértekezletet tartott Szőcs Ferenc magyar nagykövet. A terem zsúfolásig megtelt, még a tévé tudósítója is megjelent. A nagyköveti invitáció célja a bizalomerősítés volt. Erre nagy szükség van, ezt mutatja a Korunk és az IMAS által végzett felmérés, amely szerint a románok 31 %-a, a romániai magyarok 14 %-a tarja lehetségesnek, hogy Románia súlyos konfliktusba keveredhet valamelyik szomszédjával /1994-ben még 40, illetve 28 %-uk vélekedett így/. A megkérdezettek 56 %-a szerint ez a szomszéd Magyarország lehet. Ez a túlzott félelem "abban a szorgosan táplált hitben, hogy Magyarország sohasem fog lemondani Erdélyről." Így véli ezt a megkérdezett románok 80 százaléka" - tudósított Gyarmath János beszámolójában, majd felteszi a kérdést, mit lehetne tenni. A két ország közötti áruforgalom 1995-ben 54 %-kal növekedett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./"

"A szenátus ápr. 22-én, a sajtó kizárásával kezdet meg a vitát Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt elnökének mentelmi jogának visszavonásáról, amire a főügyész által összeállított 11 dosszié alapján hivatalból Chiuzbain igazságügy-miniszter tett javaslatot, hosszú huzavona után. A szenátort többrendbeli - köztük az államfőt érintő - rágalmazással vádolja az ügyészség. C. V. Tudor az őt éltető mintegy ötven híve előtt "politikai gyilkosságnak" minősítette az ellen indított eljárást. A kormánypárt mozgósította tagjait a szavazás érdekében, de az ellenzék is a mentelmi jog megvonására szavazott, így hatórás vita után a javaslatot 85 szenátor szavazta meg, 39-en foglaltak állást Vadim mellett. A döntés értelmében a C. V. Vadimnak a bíróság előtt kell felelnie állításai miatt. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./ Az ellenzék nem feledte el, hogy 1990-ben a volt diktátor udvaroncát azok indították el politikai pályáján, akik ma a fejét követelik. A hatalom évekig a kisujját sem mozdította, sőt három éve szövetségesévé fogadta. Szándékosan késleltetett döntés született, mutatott rá több szenátor is, hiszen nem valószínű, hogy a 11 perből akár egyben is ítélet születik a választások előtt, így indulhat elnök-, illetve szenátorjelöltként. A szenátusi döntés után Tudor azonnal folytatta gyalázkodásait. Iliescu elnök részéről bármilyen aljasságra lehet számítani, jelentette ki, tudósított Gyarmath János Bukarestből. /Magyar Nemzet, ápr. 24./"

"Az életbe lépő párttörvény megtizedeli a kis pártokat, a bejegyzett mintegy kétszáz alakultból alig marad két-három tucat. A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt /RMSZDP/ hatéves története során csak akkor került a figyelem középpontjába, ha elnöke, Kiss Kálmán megszólalt. A kormány szócsöve, a Vocea Romaniei címoldalán hozta a vele készült interjút. Kiderül a címből is, hogy miért került az első oldalra: "Az RMDSZ megtévesztette a magyar lakosságot - véli Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt elnöke." Az RMDSZ-t minősíti, nem saját pártjáról ad számot, mert nincs miről. Az RMDSZ-nek nincs világos ideológiája, ellentétben az ő pártjával, mert ők harcolnak a kisebbségnek a törvényekben leszögezett jogaiért. Tehát csak a "leszögezettekért". Az RMDSZ vezérei téves képet próbálnak kialakítani Romániáról, állította Kiss Károly. Az RMDSZ fékezi az ország integrálódását az európai struktúrákba. Kiss Károly szerint a törvények kellő jogokat biztosítanak a kisebbségeknek. Szerinte az RMDSZ már nem fog kellő szavazatot kapni, inkább ők, de ehhez anyagi alapra van szükségük, azt a kormánypárttól kérik, amely "nagyon komoly és korrekt politikai formáció". /Gyarmath János: K.K. ismét a porondon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./ "

Ápr. 28-án Marosvásárhelyen, az RMDSZ elnöki irodájában tanácskozott Markó Béla szövetségi elnök a romániai magyar sajtó képviselőivel. A találkozón az RMDSZ vezetőin kívül részt vettek: Szilveszter Mária és Soltz Anna /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), Fazekas István felelős szerkesztő /Besztercei Híradó (Beszterce)/, Szűcs László főszerkesztő /Bihari Napló (Nagyvárad), Gellérd Lajos igazgató (Brassói Lapok (Brassó), Sorbán Attila főszerkesztő-helyettes /Erdélyi Napló (Nagyvárad)/, Borbély László /Hargita Népe (Csíkszereda), Benkő Levente /Háromszék (Sepsiszentgyörgy)/, Makkai János főszerkesztő /Népújság (Marosvásárhely), Gyarmath János főszerkesztő /Romániai Magyar Szó (Bukarest)/, Tibori Szabó Zoltán /Szabadság (Kolozsvár)/, Veres István főszerkesztő /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), Mandics György /Heti Új Szó (Temesvár), Stanik István és Bércesi Tünde /Scripta Kiadó/, Jászberényi Emese /Marosvásárhelyi Rádió), Gáspár Sándor /MÚRE/. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 769. sz./

"Az 1989. dec. 22-én indult Romániai Magyar Szó máj. 7-én adta ki a 2000. számát. A napilap "kezdettől fogva arra törekedett, hogy hiteles információkkal szolgáljon, széleskörűen tájékoztasson" - értékelte munkájukat Gyarmath János főszerkesztő, figyelmük középpontjában áll "a nemzetiségi jogokért folytatott küzdelem". A lapot számítógépen szerkesztik és a hírek tekintélyes részét műholdas közvetítéssel kapják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./ "

"Adrian Nastase, a kormánypárt ügyvezető elnöke élesen támadta a BBC román adását. Az Adevarul jelentette: Nastase a BBC betiltását szorgalmazza, szerinte megfontolandó, hogy a helyi rádióállomások továbbíthatják-e a BBC adásait. "Legyen világos, Nagy-Britannia nem Románia egyik megyéje - hangoztatta. Képtelenségnek tartom, hogy a BBC cselekvően legyen jelen a romániai választási kampányban, az ellenzék oldalán." A kormány szócsöve, a Vocea Romaniei vezércikkében hasonlóan elítélte a BBC-t, tudósított Bukarestből Gyarmath János. /Magyar Nemzet, máj. 7./ A BBC román szerkesztősége nem áll egyik oldal pártja mellett sem a választási küzdelemben, nyilatkozta Cristian Mititelu, az adás főszerkesztője máj. 7-én, reagálva Adrian Nastase, a vezető kormánypárt ügyvezető elnökének vádjaira, aki szerint be kellene tiltani a BBC átjátszását helyi román adókon. Amennyiben a román médiatanács ezt megtenné, kiderülne, hogy a fő román kormánypárt politikai elkötelezettje. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./"

A máj. 14-i román sajtó ismertette Corneliu Vadim Tudor máj. 13-i sajtóértekezletét, aki tíz olyan kazettát mutatott be, amelyek állítólag a Román Hírszerző Szolgálattól /SRI/ származnak és számos román politikus, közéleti személyiség és újságíró törvénytelenül rögzített telefonbeszélgetését tartalmazták. Sajtótájékoztatójára meghívta az SRI egyik tisztjét, Bucur századost, aki elismerte, hogy a felvételek eredetiek, az SRI rendelésére készültek, ügyészi jóváhagyás nélkül. Nicolae Ulieru, az SRI szóvivője elismerte, hogy a hangszalagok egy része valódi, de azokat ügyészi jóváhagyással rögzítették. Tudor rendkívül éles támadást indított Iliescu elnök és Magureanu, SRI-elnök ellen, hangoztatva, hogy az SRI nem mondott le a Securitate eszközeiről. A katonai ügyészég nyomozást rendelt el, Bucur századost a katonai eskü megszegésével vádolja, jelenti Gyarmath János Bukarestből. /Magyar Nemzet, máj. 15., 16./

A PER /Project on Ethnic Relations/ román-magyar újságíró-találkozót szervezett Bukarestben és Szinajában, melyre meghívta a budapesti politikai napilapok /az Új Magyarország kivételével/, a román lapok közül az Evenimentul Zilei, az Adevarul, a Curieriul National, a Cronica Romana, továbbá a Romániai Magyar Szó egy-egy vezető képviselőjét. Több kérdésben közeledtek az álláspontok, mindnyájan hasznosnak tartották a találkozót. Abban egyetértettek, hogy lapjaikból ki kell szűrni a szélsőséges megnyilvánulásokat. /Gyarmath János: Határon átnyúló kézfogás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

"A kormányt alakító párt, a Szociális Demokrácia Pártja, Adrian Nastase és csapata mindent elkövetett, hogy pártja ütőképes legyen, hátat fordított szélsőséges szövetségeseinek, igyekezett felduzzasztani sorait, lehetőleg népszerű személyekkel. Az az érzés alakult ki a lakosságban, hogy változtatni csaknem lehetetlen. Ezért sokan nem mentek el szavazni. A távolmaradók bánhatják, mert az ideiglenes adatok szerint a lakosság "átrajzolta" az ország politikai térképét. A kormánypártot cserbenhagyta szavazótábora. A nagyvárosokban a térvesztés még súlyosabb. Bukarestben sem a kormánypárti győzött. Románia változást akar, még akkor is, "ha imitt-amott az ellenzék, az RMDSZ is taktikai hibákat is elkövetett, nem a megfelelő embert jelölte, illetve támogatta." Nem mindenütt volt sikeres az RMDSZ kampánya. /Gyarmath János: Változó politikai térkép. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./"

Néhány nappal korábban a román külügyminisztérium még szeptembert jelölte meg az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalás újrakezdésének időpontjául. Most viszont a Rompres jelentette, hogy aug. 13-ára Bukarestbe érkezik a Somogyi Ferenc külügyi közigazgatási államtitkár vezette magyar delegáció, tudósított Gyarmath János Bukarestből. /Magyar Nemzet, aug. 12./

"Romániában politikai vízválasztónak bizonyult az alapszerződés, állapította meg Gyarmath János /a Romániai Magyar Szó főszerkesztője/. Iliescu elnök és pártja vállalta, hogy lemond 1990 óta gyakorolt kedvenc politikai fordulatáról, az ún. "magyar veszély" hangoztatásáról, de azzal a feltétellel, hogy szabad kezet kap a magyar-román alapszerződés szövegének ügyében. Ezt meg is kapta, az ellenzék sem élt fenntartással, biztosították a kormányt, hogy megszavazzák a szerződést. Megindult a nacionálkommunista erők elszigetelése, a volt szövetségesek kintrekedtek a kormányzásból. Az RMDSZ nem tudja megértetni a román választókkal, hogy nem törekszik többre, mint a kisebbségi normák meghonosítására. Bukarest a tapasztalatok szerint nem sok szerződést tartott be, az erdélyi magyarok nem ünnepelnek. Történelmi kiegyezésről csak a "történelmi" jelző nélkül beszélnek. "mert ha történt kiegyezés, az föltétlenül a fejünk fölött, akaratunk ellenére történt." - állapította meg a cikkíró. /Gyarmath János. Politikai vízválasztó. = Magyar Nemzet, szept. 14./"

"Feltételezések szerint egymillió telefonhívást kezdeményezett az úgynevezett közvélemény-kutató intézet, amelynek irodáit a Vegyipari Kutatóintézet tizedik emeletén fedezték fel a sajtó és a forradalmár szervezetek képviselői. A felháborodás hatására Miron Mitrea, a kormánypárt főtitkára beismerte, hogy ők rendelték meg a felmérést. A helyszínre látogató újságírók megállapították, hogy a százfős személyzettel dolgozó központban katonai fegyelem uralkodik. A készülékeket két hónappal korábban szerelte be a RomTelecom. A központ üzemeltetése máris legalább másfél milliárd lejt emésztett fel, csaknem annyit, amennyit a pártok összesen kaptak a választási kampányra, az RMDSZ viszont nem kapta meg a neki járó kampánypénzt. Megállapították, hogy a kormányzópárt nem rendelkezhetett ilyen összeggel - legálisan. A kormánypárt most támad: az újságírók "betörtek" az intézetbe és a rendőrséghez fordult, írja bukaresti tudósításában Gyarmath János. /Magyar Nemzet, okt. 3./"