Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Gyarmath János
271 tétel
2000. augusztus 22.
Várható volt, hogy a Romániai Magyar Szabad-Demokrata Párt, amely a helyhatósági választásokon elérte, hogy Marosvásárhelynek román polgármestere legyen, ismét előrukkol diverzióval, jegyezte meg Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője. Most faxot küldtek "Levél a romániai magyarokhoz″ címen. Ez a párt, élén Kiss Kálmánnal tíz éve dörgölőzik a Ion Iliescu vezette párthoz, most meg azt vetették az RMDSZ szemére, hogy "az elmúlt évtizedben egyszer sem mertek kellő objektivitással szólni Trianonról, az 1918. december 1-jei Gyulafehérvári Határozat minket érintő kitétjeiről. Mert, akik csak ímmel-ámmal foglalják politikai programjukba az autonómiatörekvéseket, hogy aztán fiókba zárják, azok kormánypártként egészen más kisebbségmodelleket követnek″. Ez a párt, az RMSZDP most váratlanul kiállt az etnikai autonómia mellett. Nos, ez a levél egyszerűen plágium. Az aláírók - Kiss Kálmán elnök, Molnár István főtitkár és Kálmán Lajos régió-elnök - a Reform Tömörülés érveit gyűjtötték csokorba. Célként kitűzték "egy olyan kisebbségi törvény kiharcolását, mely közvetlen részvételt biztosít nemzetközösségünk ügyeinek intézésében, - vétójogot gyakorolhatva a minket közvetlenül érintő döntéshozatalokban″. Kiss Kálmánék szerint az embereknek ott kell hagyniuk az RMDSZ-t, és bizalmat kellene szavazniuk az igazi nemzeti erőknek. /Gyarmath János: Bagoly mondja...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./
2000. október 10.
Markó Béla amerikai útjáról nyilatkozott. Négy napot töltöttek Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszterrel együtt Amerikában, ahol sűrű program várt rájuk. A választások fontosnak tartották, hogy az amerikai illetékesek tudomására hozzák az elmúlt négy esztendővel kapcsolatos következtetéseiket, és a választások utáni helyzetre vonatkozó aggályaikat. Házigazdáik, a New York-i Magyar Emberjogi Alapítvány vezetői segítségével majdnem harminc megbeszélésük volt. Mindenütt nagy rokonszenvvel fogadták őket. Markó tapasztalta, hogy megváltozott a vendéglátó politikusok hozzáállása. Néhány éve még megkérdezték, szükséges-e önálló magyar egyetem, most egyetértettek ezzel. Az RMDSZ 1996-os kormányba lépésével Amerikában az a tévhit kapott lábra, hogy ezzel megoldódott a magyar kérdés. Most elmondták, hogy Romániában a magyar kérdés továbbra sem megoldott, fontos célokat nem sikerült elérniük. Nem született meg az önálló állami magyar egyetem, a nyelvhasználatot még mindig nem szabályozza végleges törvény, a tulajdonjog tekintetében az egyébként jó föld- és erdővisszajuttatási törvény alkalmazása akadozik, az ingatlanok visszaadásával kapcsolatos törvény /amelyet a szenátus akkor szavazott meg, amikor ők már Amerikában voltak/, nem oldja meg egyrészt azon épületek helyzetét, melyekben közintézmények működnek, másrészt az egyházi és közösségi ingatlanok sorsát. Kérték az Amerikai Egyesült Államok képviselőit, hassanak oda, hogy a folyamat ne álljon le. Mindenütt biztosították őket: Amerika nem tudja azt elfogadni, hogy Romániában a magyar kérdés megoldása megtorpanjon. Mindezt az odalátogató román politikusoknak is elmondták. - A Nemzetközi Valutaalap képviselői szerint 1999-hez képest idén Románia előbbre lépett, gazdaságilag és pénzügyileg jobban áll. Az interjút készítő Gyarmath János főszerkesztő megjegyezte: budapesti politikai körök nehezményezik az RMDSZ által lényegében csak felkarolt aláírás-gyűjtést a külhoni állampolgársággal kapcsolatosan. Markó Béla válaszában megerősítette: helyesen döntött az RMDSZ az aláírásgyűjtésről. Ezek után a magyarországi felelős tényezőknek is őszintén ki kell mondaniuk, pontosan mit is akarnak, hogyan látják ezt a kérdést. Gyarmath szerint nyomásgyakorlásról lehet szó. - A jelöltállítási vitákról Markó leszögezte: nem fenyegetőzni kell, hogy független jelöltként indulnak, amennyiben a versenyből vesztesként kerülnek ki. /Gyarmath János: Exkluzív interjú MARKÓ BÉLA szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./
2000. október 27.
Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője készített interjút Markó Bélával, az RMDSZ elnökével, abból az alkalomból, hogy benyújtották az RMDSZ államfő-jelöltje, Frunda György jelölését támogató 321 ezer támogató aláírást. A következő lépés az RMDSZ szenátor- és képviselőjelöltek listáinak letétele a megyei választási bizottságoknál. Az ország minden megyéjében elkészítették a szenátor- és képviselőjelölti listát, és minden lista végleges. A listák rövidesen közzéteszik. A közvélemény-kutatások az RMDSZ-t csaknem kivétel nélkül a szavazatok hét százaléka megszerzésére tartják esélyesnek. Gond azért akad. Kincses Előd bejelentette: sikerült Maros megyében összegyűjteni azt a háromezer aláírást, amely feltétele annak, hogy független jelöltként indulhasson. Markó szerint "volt kollegánk már nem is tudja elképzelni életét reflektorfény nélkül, s ennek érdekében mindent meg is tesz. Az utóbbi időben egyre több rosszat az RMDSZ-nek, az erdélyi magyarságnak." "Bejutásra a parlamentbe ugyanis semmi esélye, de a megszerzett voksokkal elérheti azt, hogy a szövetség egy emberrel kevesebbet küldhessen a képviselőházba." - Markó Béla arról tájékoztatott, hogy a külhoni állampolgársággal kapcsolatos aláírásgyűjtést még nem összesítették. A kérdés a múlt héten felmerült Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott megbeszéléseiken. Megegyeztek abban, hogy decemberben összehívják a Magyar Állandó Értekezletet. Ezen nemcsak a státusztörvényről, hanem a külhoni állampolgárság kérdéséről is szó lesz. Markó Béla beszámolt arról, hogy budapesti tárgyalásain nagy hangsúlyt fektettek a gazdasági kérdésekre, mert ez döntő fontosságú lehet a szülőföldön való megmaradás tekintetében. - Markó Béla egyre több jelzést kap arról, hogy Magyarországon dolgozó erdélyi magyaroknak bepecsételnek útleveleikbe, nem engedik őket vissza az ország területére. Az ittenieknek fontos jövedelmi forrás a magyarországi munka. /Gyarmath János: MARKÓ BÉLA a választások állásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26. - folytatás: okt. 27./
2000. november 6.
"Markó Béla RMDSZ-elnökkel készített interjút Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője. Markó Béla leszögezte: Romániában a politikai pártok nagy többsége mára már tudatában van annak, hogy az európai és euróatlanti integráció egyik alapfeltétele a magyar kisebbséggel való együttműködés. Markó emlékeztetett: amikor Amerikában járt, elmondták, hogy Ion Iliescut figyelmeztették: abban az esetben, ha nacionalista pártokkal szövetkezik, vagy magyarellenes politikát folytat az ezutáni kormány, amennyiben ők kerülnek a hatalomba, úgy ne számítsanak semmiféle támogatásra az Egyesült Államok részéről. "Mi csak olyan koalícióról tudunk beszélni, amelyben a programok egy irányba mutatnak, s szerepel bennük a számunkra rendkívül fontos kisebbségi kérdés megoldása: az önálló magyar egyetemé, a nyelvhasználat biztosításáé", az egyházi és közösségi tulajdonok visszajuttatása, a tulajdonkérdés rendezése, az eddig elfogadott törvények végrehajtásának garantálása. Eddig még egyetlen párttal sem tárgyaltak. - Frunda György visszalépéséről szó sincs. - Az ingatlan- és a közigazgatási törvényt nem sikerült véglegesíteni. Nagyon fontos a már elfogadott törvények alkalmazásának kérdése. Elsősorban a föld- és az erdőtörvényé. - Az RMDSZ-nek a történelmi egyházakkal való kapcsolattartásának folyamatosnak kell lennie. Az utóbbi időben több ízben tanácskoztak a vállalkozókkal is. Gyarmath János szerint az utóbbi időben a román sajtó, leszámítva néhány lapot, korrektebbül adta vissza az RMDSZ üzenetét. Ezzel szemben imitt-amott hitelrontó cikkek jelentek meg Budapesten. Markó Béla a magyarországi sajtótól azt várná, "hogy segítsen, de ha nem, akkor legalább ne ártson." /Gyarmath János: Még csak a kirakat változott, az áru nem! Exkluzív interjú MARKÓ BÉLA szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./"
2000. november 27.
Négy éve egyértelműen a fordulatra szavazott, és ez a fordulat be is következett. A mostani szavazata a visszafordulás, a visszarendeződés ellen szól, nyilatkozott Markó Béla RMDSZ-elnök a vele készült interjúban. Az utóbbi időben előretörtek a román szélsőséges, nacionalista erők, nagyot nőtt a Nagy-Románia Párt népszerűsége. Markó reménykedett abban, hogy a magyar részvétel nagy lesz. - Az alacsony részvétel a szélsőséges nacionalizmust segíti, mert általában az ilyenszerű pártoknak a szavazótábora fegyelmezettebb. Markó kifejtette, hogy az erdélyi, romániai magyarság megosztására több kísérlet is történt. Nemcsak fantompártok segítségével. A tiszteletbeli elnök például kitartóan, a magyar média segítségével olyasféle üzeneteket juttatott el Budapestről, "amelyek célja messze nem az volt, hogy minden magyar érdekvédelmi szövetségünkre szavazzon." Tőkés László püspök magatartása kivétel. Az "egyházak, az egyházfők egyértelműen mellettünk állnak, a szavazáson való egységes részvételre szólították fel a magyarságot". Markó szerint "az RMDSZ tiszteletbeli elnöke odajutott, hogy saját szervezete ellen kampányoljon." /Gyarmath János: Most nemcsak valamiért, hanem valami ellen is... Interjú MARKÓ BÉLA szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./
2000. november 29.
"Az összes leadott szavazat: 11 069 149. Lokodi Edit Emőke, a Központi Választási Bizottság RMDSZ-es tagja arról tájékoztatott, hogy a szavazatok 98,05 százaléka alapján az államfő-jelöltek - százalékban kifejezve - a következő teljesítményt érték el: Ion Iliescu - 36,61, Corneliu Vadim Tudor - 28,47, Theodor Stolojan - 11,80, Mugur Isarescu - 9,49, Frunda György - 5,83, Petre Roman - 3,00, Teodor Melescanu 1,92. A második fordulóba az SZDRP és a Nagy-Románia Párt jelöltje került be. Mind a szenátust, mind pedig a képviselőházat az említett két politikai alakulat fogja "uralni". Mindkét házba ugyanaz az öt párt került be, a mandátumokat tehát ezek között fogják elosztani, egyelőre a következő arányokban: szenátus: SZDRP 37,35, NRP 21,10, DP 7,61, NLP 7,48, RMDSZ 6,49 százalék; képviselőház: SZDRP 36,88, NRP 19,58, DP 7,06, NLP 6,90, RMDSZ 6,38 százalék. Az RDK 5,26, illetve, 5,01 százaléknyi szavazatot összesített, ami messze elmaradt a 10 százalékos választási küszöbtől. - Térképre kivetítve, a politikai erőviszonyok a következőképpen alakultak. Az elnökválasztás tekintetében Ion Iliescu uralta az egy Tulceát kivéve, ami C.V.Tudoré lett, egész Munténiát és Moldovát. Erdélyben viszont 12 megyében a Nagy-Románia Párt jelöltje vitte a prímet, míg Frunda György Szatmár, Maros, Hargita és Kovászna megyében lett első. Ami a pártokat illeti, ott főleg Erdélyben színesebb a kép. A szenátor-jelöltekre leadott szavazatok tekintetében az RMDSZ Szatmár, Szilágy, Maros, Hargita és Kovászna megyében lett első, míg az NRP Arad, Fehér, Kolozs, Szeben és Beszterce-Naszód megyében. Minden más megyében az SZDRP-é lett az elsőség. A képviselők tekintetében csak annyiban változik a helyzet, hogy az RMDSZ Biharban is tarolt, míg az NRP teljesítménye némileg gyengébb volt, csak három megyében, méghozzá Kolozsban, Aradon és Beszterce-Naszódban került többségbe. - Az RMDSZ nagyjából megismételte négy évvel ezelőtti teljesítményét, ami a két lépcsőben végrehajtott újraleosztás nyomán mindenképpen több parlamenti helyet fog jelenteni. - Olyan szabálytalanságok nem voltak, amelyek lényegesen befolyásolták volna a végső eredményeket. Néhány helyen elvesztették a pecséteket, a leadott statisztikákban nem egyeznek a számok, például kevesebb az érvényes és jegyzett szavazat, mint a kiadott szavazólap, amiből esetleg arra lehet következtetni, hogy imitt-amott elvettek néhány szavazatot egyik vagy másik párttól. /Gyarmath János: '96-os formáját hozta az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./"
2000. december 11.
Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője kommentálta Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke közleményét. Nem értette, hogy a püspök miért volt dilemmában akkor, amikor elment szavazni, illetve annak előtte miért szólította fel ″egyházunk híveit és egész magyarságunkat a lelkiismeretük szerinti és magyar érdekeink szerinti szavazásra″. Később ugyanis már azt állítja, hogy ″a Romániai Magyar Demokrata Szövetség volt az elmúlt tíz évben a legerőteljesebb képviselője, megtestesítője a romániai demokratikus értékeknek, politikai erőknek és fejlődésnek.″ A püspök ugyanis fenntartással volt az RMDSZ-szel szemben, aggasztónak tartotta, hogy az RMDSZ-en belül is ugyanaz a balratolódás ment végbe az utóbbi években, ami a román politikai palettán tapasztalható. Gyarmath közbevetette: ha balra tolódott volna, az miért akkora bűn? Gyarmath szerint inkább az volt a baj - ezzel a püspökre célzott: hogy felelőtlen nyilatkozatokkal ″hergeltük″ a másik felet. Tőkés László hibának tartotta Csapó József volt szenátornak a jelöltek közül való kibuktatását. - Gyarmath szerint éppen Tőkés László és eszmetársai voltak azok, akik mindent elkövettek az RMDSZ-be vetett bizalom megingatásáért, vezetőségének lejáratásáért. /Gyarmath János: Püspöki dilemmák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./
2000. december 28.
A 2000. év különösen nehéz volt az RMDSZ számára, és nem volt könnyű nyilvánvalóan a romániai magyarságnak sem, szögezte le Markó Béla RMDSZ-elnök a vele készített interjúban. A helyhatósági választásokon az RMDSZ-nek sikerült erős önkormányzatokat létrehoznia: négy megyei önkormányzatot vezet a korábbi kettővel szemben, és ez nagyon fontos előrelépés, a parlamenti választásokon pedig erősebb frakciókat tudtak teremteni egy olyan négyesztedei kormányzás után, amelynek kapcsán egyesek szakadatlanul támadták az RMDSZ-t, annak vezetőségét. - Ha lassan is, de elindult a földtörvény alkalmazása. Kolozsváron a jogi és a közgazdasági karon anyanyelvükön tanulhatnak magyar hallgatók. Ez az év nyomorúságos esztendő volt sokak számára. A kisnyugdíjasoknak, a munkát kereső fiataloknak. - Riasztó a parlamenti választások eredménye: hihetetlenül előretört egy ultranacionalista irányzat. Markó hangsúlyozta: ″ez az évtized, amelynek végére pontot teszünk, már a miénk volt, a magyaroké, az erdélyi magyarságé. A szó minden értelmében közösséggé kovácsolódtunk, és nagyon remélem, hogy a következő évtized, a következő évszázad is a miénk lesz.″ Szeretnék elérni, hogy arányos költségvetési támogatásban részesüljenek az erdélyi megyék is. /Gyarmath János: Exkluzív interjú MARKÓ BÉLA szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./
2001. január 4.
"Az Isarescu kormány dec. 14-én határozatot fogadott el, amelynek értelmében további 37, egykor államosított ingatlant adott vissza a nemzeti kisebbségekhez tartozó közösségeknek, többnyire az egyházaknak. A dokumentum nem pontosította, hogy melyek az érintett közösségek, hanem az Erdélyben és a Partiumban található ingatlanok címét adta meg. A lap feltüntette az ingatlan egykori rendeltetését: Nagyvárad, egykor felekezeti iskola; Temesvár, egykor zsidó kórház; Arad, egykor a Deutsch Ignácz fiú árvaház; Szilágysomlyó, egykor templom és kolostor; Nagyvárad, egykor az orsolya rend kolostora, elemi lányiskola; Nagyvárad, egykor római katolikus templom és parókia; Nagyvárad, egykor református líceum; Kolozsvár, Napoca u. 12 sz., egykor római katolikus segélyegylet; Székelykeresztúr, egykor római katolikus felekezeti iskola és tanítói lakás; Szováta, egykor a római katolikus egyház épülete; Lupény, egykor római katolikus iskola; Kolozsvár, egykor a református egyház bérháza; Sepsiszentgyörgy, egykor Mikó Kollégium; Marosvásárhely, egykor felekezeti iskola; Székelykeresztúr, egykor felekezeti iskola és tanítói lakás; Nagyszeben, egykor teológiai szeminárium; Beszterce, egykor a német közösség székháza; Szemlak, Arad megye, egykor művelődési otthon; Detta, Temes megye, egykor olvasóház. - Remélhetőleg e kormányhatározat, melyet Mugur Isarescu írt alá és többek között Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter, valamint Hajdú Gábor államminiszter, egészségügyi miniszter is ellenjegyzett, nem kerül azon határozatok és rendeletek sorsára, amelyeket a Nastase kormány máris felfüggesztett. /(Gyarmath János): Újabb visszaadott ingatlanok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./"
2001. január 27.
"Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője ismételten támadta Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. A püspök a legutóbbi SZKT-n megállapította, hogy a novemberi választás "tipikusan etnikai szavazás volt.″ Azt akarta ezzel mondani, hogy a romániai magyarok muszájból szavaztak az RMDSZ-re. Tőkés László ″csak védekezett: rosszul, elfogadható érv nélkül.″ A püspöknek az egységgel sem lenne baja, ″főleg, ha az személye és csapata körül jönne létre.″ Tőkés László ″magát az igazság egyedüli letéteményesének, ráadásul minden tekintetben tévedhetetlen politikusnak, embernek tartja.″ /Gyarmath János: Hol az alternatíva? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./"
2001. február 7.
"A Romániai Magyar Szó exkluzív interjút készített Markó Béla szövetségi elnökkel. Arra a kérdésre, hogy mit fog tenni az RMDSZ, ha a parlamentben módosítani akarják a földtörvényt, Markó Béla azt felelte: bízik benne, hogy az államfő aláírja, kihirdeti a törvényt, továbbá szerinte a közigazgatási törvény két ház közötti egyeztetése még hátravan, de már nem nyúlhatnak a kisebbségek anyanyelvhasználatával kapcsolatos szakaszokhoz. Markó szerint "legyünk némi türelemmel, lássuk, van-e a kormánynak egyeztetett módosítási javaslata." Markó az államfővel való megbeszélésről elmondta, hogy Ion Iliescuval számos kérdést áttekintettek. Az RMDSZ az idei költségvetéstől azt várja el, hogy az számos regionális gondra megoldást tartalmazzon, hogy a Székelyföld ne legyen mostohagyerek. "Egyébként a skála a Babes-Bolyai Egyetemen belüli magyar vonal bővítésének kérdésétől a magyar nyelvű rádió- és televíziós adásokkal kapcsolatos elképzelésekig terjedt, tulajdonképpen átfogta mindazt, ami az SZDRP-vel kötött megállapodásban szerepel vagy csak elvi szinten, de inkább tételesen." /Gyarmath János: Újabb kihívások előtt az RMDSZ. Exkluzív interjú MARKÓ BÉLA szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./"
2001. május 2.
"A Romániai Magyar Szó exkluzív interjút készített Markó Béla szövetségi elnökkel. Letelt a száznapos úgynevezett türelmi idő, a Nastase kabinet megvonta kormányzásának első mérlegét. A szövetségi elnök véleménye szerint kevés a száz nap az ítélethez, éppen ezért az RMDSZ a kormánypárttal megkötött egyezményben foglaltak életbe ültetését folyamatosan nyomon követi. Az együttműködés nem volt zökkenőmenetes. A közigazgatási törvény, mely az elmúlt 11 esztendőben az oktatási törvény után a legfontosabb kisebbség-jogi dokumentum már érvényben van. - Lesznek még konfliktusok, nehézségek, amelyekre fel kell készülniük. Markó leszögezte: a státustörvénnyel szembeni tiltakozások alapvetően nem annak tartalma, hanem a törvény jelképes üzenete ellen irányulnak. Az RMDSZ elnöke szerint a törvény jelképes üzenete az, hogy a magyar állam egy olyan jogi aktust fogad el, melynek hatása kiterjed a szomszédos országokban élő magyarokra. Markó bízik abban, hogy a tárgyalások eredményesek lesznek. /Gyarmath János: Kevés a száz nap az ítélethez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./"
2001. június 7.
"5,8 millió dollárért vette meg az ING Group tagja, a Baring Private Equity brit befektető társaság a székelyudvarhelyi Infopress nyomdaipari vállalat törzstőkéjének 80 %-os csomagját. Ezzel a cég nemcsak országos, hanem közép-európai szerepre vállalkozna, az esztendő végéig megkétszerezné termelését, de a tervezett beruházásokkal, csúcstechnológia bevezetésével jelentősen javítaná termékeinek minőségét is. Erre biztosíték az a 4,2 millió eurót kitevő hitelvonal, melyet a BRD Groupe Societé Generale Bank biztosít számára. A sajtóértekezleten a vásárt egyaránt üdvözölték a partnerek, Albert András, az Infopress elnök-vezérigazgatója, Dr. Karády György, a Baring közép-európai vezetője, Pierre André Taulet, a BRD alelnöke, valamint a háziünnepségen jelen levő Dan Matei Agathon turisztikai miniszter. Albert András rámutatott, hogy tudomása szerint Hargita megyében a Csíki Sör Rt.-ben eszközölt beruházások után ez lesz a második legnagyobb üzlet. /(Gyarmath János): Dolláreső Székelyudvarhelyre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./ Az új pénzalap segítségével két ultramodern berendezést vásárolunk, amelyeket az év vége előtt üzembe szeretnénk helyezni - nyilatkozta Albert András vezérigazgató. Az Infopresst 1990-ben alapította öt fiatal mérnök, az évek során azonban Albert András maradt az 1991-ben részvénytársasággá váló cég tulajdonosa. A vállalat 1998-tól már exportra is dolgozott. Karády György, a BCEF ügyvezetője úgy nyilatkozott, hogy a mostani befektetésével (a magyarországi Állami Nyomda és a lengyelországi Poligrafia) a BCEF a térség legjelentősebb olyan befektetési alapjává vált, amely nyomdaipari cégeket vásárol meg. A Baring Central European Fund egy Guernsey székhelyű befektetési alap. /Papp Levente: A BCEF-é a székelyudvarhelyi nyomda. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./"
2001. június 18.
"Jún. 15-én egy rendőri különítmény a bukaresti ítélőtábla melletti ügyészségre kísérte Cyrill Bürgel svájci üzletembert, a Basel Hilft alapítvány egykori vezetőjét, adta hírül a National napilap. A csereháti botrányban főszerepet játszó svájcit ugyan néhány óra után szabadlábra helyezték, de az ügyészség megtiltotta, hogy harminc napon belül elhagyja Románia területét. Egykori üzlettársa, Aristide Roibu ügyvéd, az Aris Industrie Rt. igazgatója, szenátor feljelentést tett ellene, többek között épp a csereháti építkezés finanszírozásának ügyében is. Roibu, akinek cége nemcsak az építkezéseket végezte, hanem arra is felhatalmazást kapott, hogy a kész épületet elajándékozza egy görög katolikus apácarendnek, időközben jelentős politikai szerephez jutott. A választások idején az SZDRP két kincstárnoka közül az egyik volt, szenátori tisztséget nyert, majd a felsőház jogi bizottságának elnöke lett. A csereháti botrányban Bürger és Roibu hosszú ideig szövetségesek voltak, de később, amikor az Aris Industrie összetársult az Omega Prodinvest céggel, a két üzletember egymással szembefordult. Mindegyik azt állítja a másikról: több tíz millió dollárt tulajdonított el a másik rovására. /(Gyarmath János): Ismét a Cserehátról, de másként. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./"
2001. július 7.
"Bizonytalanná vált a lapterjesztés. A terjesztő, a Rodipet Rt. csődhelyzetbe került, hosszú ideje. A Romániai Magyar Szót kiadó Transil Rt-nek például már több, mint három hónapja nem fizet! Lassan csak a magyar lapnak több mint félmilliárd lejjel tartozik olyan körülmények között, hogy az előfizetésekért a pénzt a megrendelőktől hónapra, évnegyedre, félévre, sok esetben egész évre előre beszedte. Az 1990-ben a Román Postából kivált Rodipet egy évtized alatt sem tanulta meg a piacgazdaság legelemibb szabályait. Ma már azt nem engedheti meg magának, amit 1990-ben elfogult alkalmazottai még megtehettek, hogy az RMSZ-t egyszerűen kidobták a postavagonból, de az előfordul, hogy több megyében is elárusító pontjain csak akkor tették/teszik ki, és persze csak ideig-óráig a magyar lapot, ha a szerkesztőség közbejár, tiltakozik. Sokszor ahogy becsomagolják az RMSZ-t a "rendelést", úgy kerül a begyűjtőhöz mint remittenda. Ezzel magyarázható az, hogy Szilágy, Kolozs, Szeben, Fehér és más megyékben hónapokon át egyetlen szám sem kél el. A Rodipet mintegy 150 milliárd (!) lejjel tartozik a kiadóknak. /Gyarmath János: Csőddel csődbe? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./"
2001. július 14.
" A közvélemény-kutatás szerint az RMDSZ a parlamenti választások után bő hat hónappal bizalomnak örvend választói körében. Ettől függetlenül vannak személyek, körök, amelyek nyíltan is azt állítják, hogy az RMDSZ vezetősége téves utakon jár. Erről kérdezte Gyarmath János Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. Markó Béla a budapesti Balázs Ferenc Intézet áprilisban a Kárpát-medencei magyarság körében megejtett felmérését említette, amely szerint az RMDSZ-nek nagyon nagy, jóval több mint 90 százalékos a támogatottsága választói bázisában. Az elégedetlenség forrását nem nehéz megtalálni, kötődik Románia általános gazdasági és társadalmi helyzetéhez. Az emberek, magyarjaink elégedetlenek a bérekkel, a vészesen kis nyugdíjakkal, azzal, hogy esetleg munkához sem jutnak. A román-magyar viszony sem felhőtlen. A román kormánypárttal történő megbeszélés során megvonták a mérleget. Voltak fontos eredménye: a közigazgatási, majd az ingatlanok sorsát rendező törvény elfogadása, a földtörvény, a Sapientia magánegyetem alapítási lehetőségének megadása. Az RMDSZ felvetette, hogy a helyi közigazgatási törvény alkalmazása, elsősorban az anyanyelv-használat tekintetében akadozik, megkésett az ingatlan-visszaadási törvény alkalmazási normáinak közzététele. A földtörvény további korrekciókra, finomításokra vár. Egyedül Markó Béla harminc egyeztető tárgyaláson vett részt, szakemberekkel együtt. - A területi szervezetek között viszont sokszor nem volt jó a viszony: az RMDSZ több szakemberét elbocsátották. A kormánypárttal abban állapodtak meg, hogy marad minden a régiben: egyik fél sem mondja fel az egyezséget. Az RMDSZ támogatja a kormánypártot euroatlanti integrációs szándékában. /Gyarmath János: Kovásznán nem köteleztük el semmiben magunkat. Exkluzív interjú MARKÓ BÉLA szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./"
2001. augusztus 23.
"Markó Béla, az RMDSZ elnöke - Tibori Szabó Zoltán kérdésére - kijelentette: /Puccstörekvések az RMDSZ-en belül c. cikkről/: ezt a dokumentumot valósnak látja, "az ott idézett kollegák stílusára kénytelen vagyok ráismerni." Markó jobb, felkészültebb és mélyebben gondolkozó belső ellenzéket kíván magának. Szerinte az ilyenszerű bírálat, amelynek az üzenete nem egyéb, mint az, hogy a cél szentesíti az eszközt, csakis elutasítást válthat ki. /Gyarmath János: Ráismertem stílusukra. Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./"
2001. augusztus 24.
"Markó Béla RMDSZ-elnök az előző napi szám után a mostaniban újból kifejtette, mennyire elítéli a Reform Tömörülés eljárását. Sokan vannak olyanok, akiknek érdekük lenne az RMDSZ egységének megbontása, hangsúlyozta, "az ország határaink kívül is akadnak ilyenek". Markó hozzátette: sok mindennel vagyunk elégedetlenek mi is, nem indult be a helyi közigazgatási törvény alkalmazása, a földtörvény még mindig gondokat okoz, az egyházi ingatlanok sorsa egyáltalán még szóba sem került. Markó nem ért egyet azzal, hogy nemzetállami nyelvtörvényekkel próbáljanak meg védekezni az angol terjedésével szemben. "Ami pedig a román példát, a Pruteanu-szándékot illeti, abból kiviláglik: hiába érvelnek azzal, hogy csak az idegen nyelvek terjedésével próbálnak szembe szállni, mert nem más, mint egy kisebbségellenes nyelvtörvény-tervezet, szándék szerint ugyanis arra fogják felhasználni." /Gyarmath János: Nemcsak ők, mi is belefáradtunk!... Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./"
2001. augusztus 25.
"Eugen Simion, a Román Tudományos Akadémia elnöke az állította, hogy fogalma sem volt a nagy vihart kavart a Nationalistul ('A nacionalista') c. kötet megjelenéséről, amelynek fedőlapján ott szerepel a magasrangú tudományos intézet neve. A parlament nem adott ki állásfoglalást, amely most éppen azzal foglalkozik, hogy milyen ellenintézkedéseket fogalmazhatna meg. a magyar státustörvénnyel szemben. A most megjelent könyv egyik cikke a háborús bűnös és Nürnbergben halálra ítélt Julius Streichert nemcsak idézi, de elfogadja. A kiadvány szerzője és annak mentora két nagyromániás honatya: a 24 éves Vlad Hogea képviselő és a tekintélyes korú történész, egyetemi tanár Gheorghe Buzatu, aki ráadásul a szenátus egyik alelnöke is. Ennek dacára sehol egy állásfoglalás, elhatárolódás. Ehelyett megpróbálnak megszabadulni az etnikai alapú politikai alakulatoktól, elsősorban a sokak számára első számú közellenségnek tekintett RMDSZ-től. Valer Dorneanu alsóházi elnök állt elő ezzel Marosfőn. Később visszakozott, de pártbeli kollégája, Ioan Predescu, a szenátus jogügyi bizottságának titkára sietett leszögezni: nincs szükségük etnikai szervezetekre, pontosabban az RMDSZ-re. /Gyarmath János: Mossák vagy dörzsölik kezüket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./ A Nagy-Románia Párt elhatárolja magát Vlad Hogea A nacionalista című könyvének megjelenésétől, és nem engedélyezi bemutatását egyetlen NRP-székházban sem - jelentette ki Corneliu Vadim Tudor, a párt elnöke, aki sajnálkozásának adott hangot a kiadvány megjelenése miatt. Tudor szerint tudtán kívül használták fel fényképét a könyv borítóján. Az inkriminált kötet első kiadása különben elfogyott, a második kiadás megjelenéséig több városban el kellett halasztani a könyvbemutatót - jelentette ki a Mediafaxnak maga a szerző. A pártelnök-szenátor azt is tagadta, hogy az államfőtől Miron Cosma szabadlábra helyezését követelte volna, csupán nyílt levélben arra kérte Ion Iliescut, elemezze a bányászvezér büntetése felfüggesztésének lehetőségét. /C. V. Tudor elhatárolódik a nacionalista Hogeától. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./"
2001. augusztus 27.
"Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője nem titkolja Tőkés László püspökkel szembeni ellenszenvét. Most azt várta tőle, hogy felszólítja a platformokat, tegyék félre nézeteltéréseiket, fogjanak össze a legfőbb cél, az erdélyi, romániai magyarság jogainak kivívása érdekében. Gyarmathnak szerint a püspök figyelemelterelő hadműveletbe fogott. A püspök szerint: „a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tekintse kormányzati együttműködése szakítópróbájának Héjja Dezső ügyét, és politikai téren ennek megfelelően járjon el.” Gyarmath emlékeztette a püspököt, hogy Héjja Dezső ügyvédje Frunda György szenátor. Az újságíró ellenezte, hogy Héjja Dezső sorsa szakítópróba legyen. /Gyarmath János: Szakítópróba? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./"
2001. augusztus 31.
"Az erdélyi magyar közvélemény megdöbbenéssel fogadta a hírt, hogy az Agache-perben nehéz börtönévekre ítélt, súlyosan beteg Héjja Dezsőt letartóztatták, majd a csíkszeredai börtönbe szállították. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke felhívásában azt kérte, hogy gyakoroljanak nyomást a hatóságokra az ártatlanul börtönbe vetett Héjja Dezső szabadlábra helyezéséért, e kérdés legyen szakítópróba az RMDSZ számára a kormánypárttal való együttműködés tekintetében. Frunda György szenátor, Héjja védőügyvédje kifejtette: Héjja Dezső nem menekült el, mert ártatlannak vallotta magát, másrészt igen rossz az egészségi állapota. Annyira rossz, hogy nem tudja saját magát ellátni, tehát ápolásra, segítségre szorul. Frunda a letartóztatási döntést megtámadta a bíróságon, és kérte a büntetés végrehajtásának elhalasztását mindaddig, amíg a Héjja Dezső egészségi állapota megengedi azt, hogy letöltse a kirótt büntetést. Ezzel párhuzamosan Frunda megírta a kegyelmi kérvényt, továbbá készíti azt a beadványt, amelyet legkésőbb szept. 10-ig elküld Strasbourgba az Európai Emberjogi Bírósághoz. Frunda arról is tájékoztatott, miért volt a késlekedés, hiszen az ítéletet öt hónapja kimondták: a Legfelsőbb Bíróságnak négy hónap kellett ahhoz, hogy az ítéletet megfogalmazza. Valószínűleg meg akarták akadályozni, hogy Frunda azonnal az emberjogi bírósághoz forduljon. Frunda támadta Tőkés Lászlót, mondván, tíz éve folyik a per, de eddig Tőkés László egyetlen egyszer sem érdeklődött arról, hogy mi a helyzet ezekkel az emberekkel. Miközben Agache családja mellett ott állt Petre Turlea egységpárti, majd nagyromániás képviselő, addig ő Cseresznyés Pál, majd a kézdivásárhelyiek védelmében egyedül volt. Egyetlen alkalommal jött el a tárgyalásra Tamás Sándor képviselő. Ezzel szemben végig kiállt mellette a romániai magyar sajtó jó része, újságírók, közülük Béres Katalin és Szász Attila. Frunda nem tudja elfogadni, hogy amikor emberek sorsáról, szabadságáról van szó, akkor valaki az ügyet politikai eszközként, népszerűség-növelő eszközül felhasználja anélkül, hogy addig egyetlen egy lépést is tett volna érdekükben. Frunda nem hiszi, hogy Tőkés Lászlónak valamilyen alapja is lenne ahhoz, hogy megkérdőjelezze munkája minőségét. - Szeptember 20-án lesz a következő tárgyalás. Azért, hogy most védence börtönben van, erkölcsileg felelősök azok a kézdivásárhelyi orvosok, akik aláírták azt az orvosi jelentést, melynek alapján az ottani igazságügyi szervek leszögezhették: Héjja Dezső bírja a börtönviszonyokat, ami egyébként nem felel meg a valóságnak. Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője kérdése tendenciózus: "milyen hatása volt, lehet a politikai nyomásgyakorlásnak, ami a püspök úr felhívásából kisugárzik?" Frunda azt felelte, hogy "az ilyen típusú nyomásgyakorlásnak csakis negatív hatása lehet." /Gyarmath János: Már megírtuk a kegyelmi kérést... Interjú Frunda Györgyszenátorral, az Agache-perben vádoltak védőügyvédjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./"
2001. szeptember 3.
"Felvételi vizsga előtt két nappal, aug. 29-én különös döntést hozott a Bukaresti Egyetem vezetősége, az Idegen Nyelvek és Irodalmak Kart illetően, melynek keretében a Hungarológia Tanszék is működik. A rektori intézkedés szerint legalább 15 beiratkozottnak kell lennie minden tanszéken. Emiatt azt a négy (eddig fő) szakot (magyar, bolgár, cseh, lengyel,) amelyen az idén nem volt meg a 15-ös jelentkezési létszám, az idei tanévtől lefokozták mellékszakká. Az érintett szakokra beiratkozott közel negyven személyt értesíteni kell a fejleményről, hogy a választott nyelv(ek)ből vizsgáznak ugyan, de már nem az általuk kigondolt főszak-mellékszak kombinációra való bejutás érdekében. /Különös döntés a Bukaresti Egyetemen, a felvételi küszöbén. A korlátozás a Hungarológia Tanszéket is sújtja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./ Törvénytelenség, de érdektelenség is - vélte Molnár Szabolcs egyetemi tanár, a Hungarológiai Tanszék vezetője. Az érvényes törvények szerint ugyanis a felvételi vizsgák előtt legalább hat hónappal korábban hozhatott volna a rektor olyan határozatot, amely változtat a szabályokon. Valószínűleg azért járt így el, mert ezzel lehetetlenné tette a beavatkozást. Csakhogy a beiratkozottak vagy azok szülei éppen a törvény megszegése miatt nyugodtan perbe foghatják a rektort. Ezzel a döntéssel a magyar közösség 12 évi munkája válik gyakorlatilag semmivé. Az elmúlt esztendőkben nagy erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a hungarológia erős, tekintélyes, nemzetközi hírnevű szakká nője ki magát. /(Gyarmath János): Valami elúszott..."Leszázalékolták" a Hungarológiát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./"
2001. szeptember 3.
"Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnök Gyarmath János főszerkesztő kérésére minősítette a Reform Tömörülés elnökségének közleményét. A Reform Tömörülés szerint az emlékeztető hamisítvány. Takács Csaba szerint viszont a politikai felelősségvállalás helyett a tagadás elvtelen álláspontjára helyezkednek. Takács kijelentette, ha kell, akkor bizonyítani fogják hogy nem hamisítványról van szó. Takács szerint az RM megkérdőjelezte az RMDSZ vezetőségének döntéseit, de alternatívát nem nyújtott. Közben "banditáknak, árulóknak, önös érdekeket követőknek" nevezték az RMDSZ vezetőt. Az RT közleményében az RMDSZ vezetősége szemére vetette, hogy megszavaztak egy olyan jogszabályt, amely történelmi egyházak ingatlanjainak visszaadását ellehetetleníti. Takács Csaba magyarázkodott: "szó sincs ellehetetlenítésről, csupán a kérdés megoldásának átmentéséről." /Gyarmath János: Nincs új vád sem a Nap alatt. Interjú Takács Csaba ügyvezető elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./"
2001. szeptember 27.
"A kormánypártban felerősödött a nacionalista retorika. Markó Béla RMDSZ-elnök a vele készült interjúban leszögezte, hogy a kormánypártnak vannak olyan tagjai, akik közel állnak a Nagy-Románia Párt programjához. Újabban a miniszterelnök tesz újra és újra olyan nyilatkozatokat, melyek rontják az országon belül a román többség és a magyar közösség közötti viszonyt. Ezzel rontja a kormánypárt és az RMDSZ viszonyát, mindez egyfajta irányított kampánynak tetszik. Emiatt aztán Románia és Magyarország viszonya sem javulhat. Nem lehet a végtelenségig tűrni ezeket a nyilatkozatokat, mert sok helyen, sok megyében ezeket sokan máris úgy értelmezik, hogy ismét lehet itt magyarellenesen viselkedni. - A gazdasági élet átitatott politikával, ahol magyar részesedést, magyar tulajdont látnak a román nacionalisták, azonnal támadnak. /Gyarmath János: Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./ "
2001. október 11.
"Borbély László, az RMDSZ alelnöke, a képviselőház titkára a vele készült interjúban emlékeztetett, hogy a kormánypárttal megkötött egyezség végrehajtásának figyelemmel kísérése és a kapcsolattartás az ő feladata. Romániában nem történt meg a közigazgatás teljes decentralizációja, emiatt számos döntést még mindig Bukarestben hoznak meg. Az RMDSZ-nek jelenleg 21 embere van vezető poszton: Bíró Albin, a Biztosító Cégeket Felügyelő Ügynökség tagja, Birtalan József, a Közalkamazottak Ügynökségének alelnöke, Boros Zoltán, a Román Rádió Igazgatótanácsának tagja, Csendes László, a szekus dossziékat vizsgáló bizottság tagja, Csortán Ferenc és Grosu Magdolna, a művelődési minisztérium tanácsosai, Demeter Attila, a kormányfőtitkárság és a kis és közepes vállalatok minisztériumának tanácsosa, dr. Bartha István, az egészségügyi minisztérium vezérigazgatója, Erős Viktor, az Országos Értékpapír Felügyelő Bizottság tagja, Gálfalvi Zsolt, az RTV igazgatótanácsának tagja, Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács tagja, Lokodi Emőke és Szarka Edit, a Számvevőszék tanácsosai, Markó Attila, a kisebbségi hivatal államtitkár-helyettese, Murvai László, az oktatásügyi minisztérium vezérigazgatója, Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsi tagja, Nagy Benedek, a vallásügyi államtitkárság tanácsosa, Neményi József, a Versenytanács tagja, Péter Elek, az Ásványvíz Felügyelő Vállalat igazgatója, Reman Domokos György, a mezőgazdasági minisztérium aligazgatója, Varga Gábor, a Találmányi Hivatal elnöke. Borbély megállapította, hogy a kormánypárt sok esetben visszaél hatalmával és "felment" magyar szakembereket csak azért, hogy sajátjait ültesse székbe. - Az RMDSZ elégedetlen azzal az összeggel, amelyeket az illetékes hatóságok a magyar egyházaknak juttattak. Az ortodox egyház 92 milliárd lejt kapott templomépítésekre és -tatarozásokra, miközben a magyar történelmi egyházak összesen 700 millió lejhez jutottak hozzá. Az RMDSZ közbenjárt az SZDP vezetőségénél, a művelődési miniszternél, a felelős államtitkárnál, megpróbálta elérni, hogy az említett 40 milliárdból egyházaink megkapják a rájuk eső részt. /Gyarmath János: Az együttműködés nem diadalmenet. Interjú Borbély László ügyvezető alelnökkel, a képviselőház titkárával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./"
2001. október 15.
"Vasile Dancu köztájékoztatási miniszterrel készített interjút a Romániai Magyar Szó. Tiltakozó nyilatkozatok hangzottak el annak kapcsán, hogy a hazai magyar sajtót "monitorizálják", azaz megfigyelés alá helyezik. A sajtófigyelés célja, fejtette ki a miniszter, a kormány, a minisztériumok, illetve politikusok tájékoztatása, hogy tudomást szerezzenek mind a pozitív, de inkább a negatív jelzésekről. A sajtófigyelés mára már tulajdonképpen valóságos iparággá fejlődött. "A sajtófigyelésnek, amelyet minden kormány elvégez, célja tehát az is, hogy megtudja, a közvélemény elé tártak megfelelnek-e a valóságnak, a bírálatok jóhiszeműek-e vagy sem." "Adrian Nastase kormányfő első megállapítása az volt, hogy a magyarok közösségével szemben sokkal nyíltabbakká kell válnunk a kommunikáció tekintetében, és azonnal felhívta a miniszterek figyelmét arra, szenteljenek jóval nagyobb figyelmet Hargita és Kovászna megyéknek, és nem csak az ott élő románok gondjainak." Dancu szerint le kell építeni a bizalmatlanság falait, "amelyet igen gyakran hol Magyarországról táplálnak, méghozzá néha hivatalos úton is, hol különböző nem kormányzati szervek részéről, hol pedig román részről, főleg a politikai versenyfutás körülményei közepette." A miniszter szerint nem volt rossz az 1989 előtti gyakorlat, hogy a román kormány üzeneteit, döntéseit, határozatait lefordították és magyarul is közzétették. A miniszter úgy véli: Kovászna, Hargita és részben Maros megyében kommunikációs tekintetben a magyarság el van, el lett szigetelve. "Léteznek tehát nyelvi szigetek, amelyeket különböző módszerekkel meg akartak őrizni. Például a tanügyi autonómiával, amely bizonyos etnikai bezárkózáshoz vezet."/Gyarmath János: Le kell építenünk a bizalmatlanság falait. Exkluzív interjú Vasile Dancu köztájékoztatási miniszterrel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./"
2001. október 18.
"Az állami lapterjesztő vállalat hibájából okt. 17-től kénytelen szüneteltetni nyomtatott formában való megjelenését a Romániai Magyar Szó. A lap jelenleg csak interneten jut el az olvasókhoz. Gyarmath János főszerkesztő elmondta: a Rodipet már három és fél hónapja nem hajlandó átutalni a kiadónak az előfizetési díjakat. A Rodipet közel 500 millió lejjel tartozik az újság kiadójának, s egyelőre tárgyalni sem hajlandó arról, hogy mikor és miként kívánja rendezni adósságát. Emiatt a lap nem képes a nyomdai számlát fizetni. A Romániai Magyar Szó 12 éves történetében most először fordult elő, hogy nem tudtak az utcára kerülni. /Nem jelenik meg a Romániai Magyar Szó. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./"
2001. október 23.
"Újra megjelent a Romániai Magyar Szó (Bukarest). Az olvasó, az előfizető kerek egy hete nem vehette kézbe lapját, a Romániai Magyar Szót. Ha minden jól megy, akkor okt. 23-án este egyszerre három, a soros okt. 24-i mellett az okt. 23-i kerül ki a nyomdából, okt. 25-én felszámolják az adósságot. - Ilyen sem volt még a romániai sajtó történetében. A mostani demokrácia és piacgazdaság körülményei mellett ilyesmi is előfordulhat. Az is, hogy egy állami vállalat négy hónapon át ne fizesse meg a kapott árut, és zokon vette, hogy a történteket nyilvánosságra hozták. Ezekben a nehéz napokban a szerkesztőség minden tagja úgy dolgozott, mintha mi sem történt volna. /Gyarmath János: Minden magyar házban Romániai Magyar Szó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./"
2001. október 30.
" Markó Béla a vele készült nyilatkozatban kifejtette, hogy a magyar igazolványhoz az RMDSZ-tagság is megfelel. Szerinte Nastase javaslata mögött nem szabad hátsó szándékot feltételezni. Ahhoz képest, hogy eddig a státustörvénnyel kapcsolatos mindenfajta előkészítő tevékenységtől Románia területén elzárkóztak, ez egyfajta politikai áttörés. Sokan idegesen reagáltak arra, hogy miféle kizárólagosság az RMDSZ-tagsághoz kötni a magyar igazolvány kiadását. A MÁÉRT közös nyilatkozatának mellékletében is ott olvasható, hogy léteznek különböző utak és módok. Az egyik út, hogy hozzájusson valaki a magyar igazolványhoz, a valamilyen társadalmi szervezeti tagság, a másik az egyházhoz való tartozás, ez esetben egyértelműen az egyház igazolná azt, hogy az illetőt magyarként tartja számon, a harmadik a magyar nyelvtudás igazolása, a negyedik pedig az, hogy az illető államban hivatalosan magyarként jegyzik be, ami esetünkben nem érvényes, hiszen, legalábbis hivatalosan és hozzáférhetően nincs ilyen nyilvántartás, más államok esetében viszont alkalmazható ismérv. - Az SZDP-vel, a kormányfővel való találkozása legjelentősebb hozamának a tulajdonviszonyok alakulása tekintetében elért egyezményt tartom. Biztató viszont a földtörvények alkalmazásával kapcsolatos álláspont-változtatás az SZDP részéről. Máig több tízezer hektár közbirtokossági erdő került vissza konkrétan az egykori tulajdonosok kezébe a két székelytöbbségű megyében. Eredetileg úgy nézett ki, hogy a szőlősöket, a gyümölcsösöket nem adnák vissza, most ez az álláspont reményeink szerint változni fog. /Gyarmath János: Kimozdultunk a holtpontról. Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./"
2001. november 10.
"Valótlant állítanak a bákói hatóságok, ugyanis a svéd támogatókat nem értesítette a bákói gyermekvédelmi igazgatóság, hogy a gyimesbükki fogyatékos gyermekeket ellátó központ megszűnik. Megszüntették a térségben legkorszerűbben felszerelt, Gyimesbükkön levő intézetet, a 84 alkalmazottat július elsejével szélnek eresztették. A svéd adományozók határozottan nehezményezték ezt az eljárást. Miután Landelius, a svédországi Save the Children szervezet volt főtitkára tudomást szerzett a bákói megyei tanács felszámoló határozatáról, június 22-én levelet írt a romániai társszervezet, a Salvati Copii címére. A levélben Landelius elmondta, hogy a gyimesbükki tízéves munkának 2001-re csaknem a végére értek. A svéd gyermekmentők tíz év alatt egymillió svéd koronát gyűjtöttek össze a gyimesi gyermekotthon megsegítésére. Landelius embertelennek tartja, hogy éppen egy jól felszerelt intézménnyel kezdik a felszámolást, amikor ennél sokkal rosszabb felszereltségű és színvonalú intézeteket meghagytak. Az információkat az intézmény megszüntetéséről magánemberektől kapták a svéd gyermekvédők, nem a román szervektől. Landelius ezután július 1-én Emma Nicholson bárónőhöz, az Európa Parlament képviselőjéhez fordult, aki Romániáról szóló jelentéseiben többször kitért arra, mennyire fontos javítani a hátrányos helyzetű gyermekek ügyét. A bákói hatóságok először a felmondóleveleket küldték ki a gyimesbükki intézet alkalmazottainak, azután az ott gondozott 116 gyermeket szállították át bákói és Hargita megyei intézményekbe, majd az adományba kapott összes felszerelést elszállították. Az ipari mosógépek nem fértek ki az ajtón, így azokat szétdarabolták. A gyermekotthon udvarán játszótér volt, a fából készült játékokat is szétverték. - A bákói hatóságok felajánlották a dolgozóknak, dolgozzanak más, a megyében működő gondozókban. Az alkalmazottak egy csoportja így ment el a Gyimesbükkhöz közeli Vermesti-re. Az ottani intézményben uralkodó állapotok azonban /nem volt víz az épületben!/ visszariasztották őket. A Bákó megyei gyermekotthonok felszereltségi színvonala tehát korántsem felel meg az európai standardoknak. - Az országos román nyelvű sajtó, noha járt a helyszínen, még nem adott érdemben hírt az esetről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./ A Transindex [www.transindex.ro] összeállítása Az a valóság, hogy a kezelésre szoruló gyermekeket Bákó, illetve más megyék között szétszórták, a személyzetet szélnek eresztették, a főleg külföldi segélyekből származó berendezéseket, felszereléseket pedig "helyben" szétosztották - ismeri Bákó megyei tanács elnöke és főtitkára. Azzal indokolták, hogy a gyermekeket családi típusú hajlékokban vagy fogadott családban helyezzék el. De nem így történt: a Hargita megyéből származókat nem családi típusú hajlékba, hanem egy másik, nagyjából hasonló intézetbe vitték. Az sem igaz, hogy a megyei szakigazgatóság egyeztetett volna a legtöbbet áldozó svéd adományozókkal. Szétvágtak egy mosógépet, jobbra vagy balra elszállítanak adományba kapott berendezéseket, ez a romboláson túl másféle benyomást nem kelthet. /Gyarmath János: Valami mégis sántít. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./"