A Magyar Polgári Párt /MPP/ kolozsvári szervezetének egyik szakosztálya az agroturizmusra szakosodott. Keizer Róbert elnök elmondta, hogy a szakosztályt egy japán származású hölgy vezeti, aki a nyáron húsztagú japán turistacsoportot hozott el Mákófalvára. Hamarosan beindul az Erdélyi Magyar Vállalkozók Kerekasztalának honlapja (www.emvk.ro). /Erdélyi Magyar Vállalkozók Kerekasztala. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Hatalmas turisztikai potenciál rejlik a Székelyföldben, csak meg kell tanulni kihasználni a lehetőségeket – mondta el Nagy Benedek egyetemi adjunktus a Hargita megyei szállásadók hétvégi tanácskozásán. Kolumbán Gábor közgazdász előadásában a vendéglátók együttműködésének fontosságát emelte ki. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a helyi potenciált a helyieknek kell kiaknázniuk, csakis ebben az esetben marad a haszon a Székelyföldön. A találkozón az internetes népszerűsítés fontosságáról is szó esett. Fazakas Szabolcs egy olyan interaktív honlapot mutatott be, amelyet a panziókat, természeti, történelmi látványosságokat bemutató kisfilmek tesznek különlegessé. A több mint száz kisfilmet tartalmazó turisztikai honlap angolul is böngészhető, és a www.iranytu.ro, illetve a www.arrival.ro címek alatt néhány napon belül böngészhető is lesz. /Csáki Emese: A székelyföldi vendéglátás jövőjéről értekeztek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./

A rendszerváltás huszadik évfordulójára és az RMDSZ megalakulására is emlékeztet a hamarosan felállítandó emlékmű a nagyváradi római katolikus püspöki palota kertjében. Az emlékoszlopot Deák Árpád képzőművész tervezte. A betonalapra állított függőleges mésztufatömbök között egy stilizált, turulra emlékeztető madáralak rajzolódik ki, két oldalán a nappal és a holddal. „Húsz évvel ezelőtt csodálatos dolog történt, a kommunista uralomnak vége szakadt. Helyi közösségünk számos tagja már az 1989 decemberében megteremtett változások első napjaiban elhatározta: új világot épít, szabadon a totalitárius rendszer félelmétől. Húsz év eltelt, sokan – sajnos nagyon sokan – azok közül az értelmiségiek közül már nincsenek köztünk” – indokolta az emlékmű állítását Fodor József vikárius A turul, illetve a nap és a hold jelképe alatt bronzbetűkkel a következő felirat áll majd: „A kezdet... ‘89. XII. 23. ” Az emlékművet december 23-án avatják fel. /Nagy Orsolya: Emlékmű a rendszerváltás évfordulójára Váradon. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./

November 27-én nyílt meg a marosvásárhelyi Bernády Házban az EKEArt fotóbiennálé. A kiállítást az Erdélyi Kárpát Egyesület Marosi Osztálya szervezte. A tárlatnyitón Dósa László, az EKE Marosi Osztályának vezetője szólalt fel, elmondta: a kétévente megrendezett kiállítás célja felhívni a figyelmet a természet, a túrázás szépségeire, a néprajzi, történelmi, kulturális értékekre. Dezső László, az EKE országos szervezetének elnöke emlékeztetett, az EKE megalakulásától kezdve, 1892-ben megjelenő, Erdély című, saját folyóiratában közölt természetfotókat. Az egyesület keretében 1930-ban alakult meg a fotószakosztály. /Vajda György: Természetfotó-biennále. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 2./

November 15-én a bekecsalji Torboszlón a falu és a gyülekezet kopjafát ill. jelfát állított Kovács Antal (1933-2006) hajdani református lelkész 43 évi szolgálata emlékére. A kis torboszlói templom megtelt, kb. 110 ember részvételével ünnepeltek. Versek és zeneművek hangzottak el, majd Nagy Béla selyei református lelkész beszélt. Biró János nyárádszeredai faragómester bemutatta a leleplezett jelfát. /Lakatos Gabriella református lelkipásztor: Kopjafaszentelés Torboszlón. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 2./

Negyedik alkalommal szerveztek Húszplusz konferenciát a kolozsvári Bulgária-telepi református templomban, november 13-15. között. Az idei konferencia központi témája a bizalom volt. Visky János helyi lelkész tartott áhítatot, majd Bodó Tóth Gyula pszichológus interaktív előadása következett. A Keresztút zenekar koncertet adott. /Butyka Anna: Hitélet – Húszplusz konferencia a bizalomról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Hülyének nézik az olvasót, és a megosztás logikáját érvényesítik azok az intézmények, amelyek bizonyos szempontok alapján szétválasztják a magas és a populáris irodalmat, kultúrát. Adottnak veszik, hogy vannak az elitek, akik képesek arra, hogy a magas irodalmat befogadják, és vannak a kirekesztettek, akik számára csak egy megrágott, bizonyos mértékben stupid irodalom lesz elérhető – Selyem Zsuzsa irodalomkritikus fenti gondolata vitát szült a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet, a Babes–Bolyai Tudományegyetem és a Kriza János Néprajzi Társaság hétvégi konferenciáján. A Kultúra és piac című kolozsvári rendezvényen Selyem Zsuzsa előadásában (A kortárs irodalom opciói a posztkom kapitalizmusban) kiemelte, vannak olyan több milliós példányszámban eladott regények (ide sorolta Stephenie Meyer, Paulo Coelho, Wass Albert műveit), melyek jól meghatározott célcsoportnak nyújtanak szolgáltatást: ready-made (készen kapott) közösségi identitást kínálnak megvételre anélkül, hogy az olvasót önreflexióra, kritikai gondolkodásra ösztönöznék. Wass Albert regényei „kényelmes monotonitással kínálják fel az olvasóknak a felsőbbrendűség érzését”. Selyem Zsuzsa szerint az irodalmi intézmények a pártpolitikai struktúrákat másolják „Azt mondják az általam igen tisztelt irodalomtanárok, hogy Coelho, Meyer azért jó szerzők, mert legalább rászoktatják a diákokat az olvasásra. Csakhogy Coelhótól soha nem fogunk eljutni Nádas Péter, James Joyce, Virginia Woolf olvasásáig” – magyarázta a kortárs irodalmat oktató egyetemi adjunktus. Fekete László, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint Selyem pesszimista következtetéseket vont le a populáris és magas irodalmi kultúra elválasztásából. Elmondta, nem érti, miért újszerű és drámaibb most a különválasztás, amikor ez mindig is megvolt. Berszán István, a BBTE magyar irodalom tanszékének vezetője ellentmondást vélt felfedezni abban, ahogy „sajnálkoztunk a populáris és a magas irodalom szétválasztásán azután, hogy elmondtuk, milyen óriási szakadék van közöttük”. /O. M. : Olcsó identitást adó könyvek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

Heltai Gáspár, azaz Caspar Heltner (Heltensis) szász evangélikus lelkész történetéről hallgathattak meg előadást többek között a Bukarestben tartott hungarológiai konferencia résztvevői. A Bukaresti Tudományegyetem Hungarológiai Tanszéke és a Romániai Hungarológiai Társaság szervezett nemzetközi konferenciát az elmúlt hétvégén Bukaresten. Molnár Szabolcs professzor, volt tanszékvezető Heltairól szóló előadása mellett Zsigmond Győző jelenlegi tanszékvezető beszélt az éppen negyvenéves bukaresti hungarológiai oktatásról, Tarnóczi Mariann akadémikus pedig A Magyar Tudományos Akadémia kultúrnemzeti feladatai és törekvései címen tartott előadást. A Bányai Éva, a Romániai Hungarológiai Társaság elnöke által moderált nyitóelőadásokat követő szekcióelőadások mellett a Korunk, a Komp-Press és az RHT Kiadó tartott könyvbemutatót. /Heltai, kultúrák határán. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

Huszadik születésnapját ünnepli az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF). Az alapítók, tagok és támogatók szerint a szervezet „fiatalodik”. Húsz esztendő alatt igazi, ifjúságot megmozgató lett a székelyudvarhelyi fiatalok fóruma, az UFF. A tagok, elnökök változtak, a célok ugyanazok maradtak: az udvarhelyi ifjúság érdekeinek képviselete itthon és a határokon túl, a hagyományok, a nemzeti kultúra ápolása, a környezet védelme. 1989. december 29-e az UFF születésnapja. Akkor még SZISZ (Székelyudvarhelyi Ifjúsági Szolgálat) volt az elnevezés, később POLISZ-ra változott, és csak utána következett a mára már jól ismert UFF. Hajdó Csaba, a Zöld Párt megyei elnöke, az egykori alapító tagok egyike így emlékszik vissza a megalakulásra: „Sötét, hideg lyuk a Siculus ház bütüjében, nagy orosz írógép, vasszekrény, kis csapat, nagy tervek, nagy ház omladozó tetővel és szkeptikusok tömegével. Azok kórusa, akik a »nem lesz ebből semmi« című nótát fújták, mára elhallgatott és köddé vált. ” Az évek során az UFF számos, fiataloknak szóló, már több kiadást megélt rendezvénnyel büszkélkedhet: ilyen a Székelyudvarhelyi Diáknapok, a Városi Gólyabál, a Hóhányó Olimpia, az Erdélyi Labdarúgó Diákkupa, a Tea Pub-bulik és a különböző koncertek, a nemzeti ünnepekre való emlékezések. /Lázár Emese: Húszéves az UFF. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 2./

Sárral dobálták meg ismeretlenek Csíkszeredán az egykori Transilvania filmszínház homlokzatán látható műalkotást. Zsigmond Márton képzőművész december 1-jén vette észre a rongálást, amikor egy készülő albumhoz szerette volna lefotózni az 1994-ben felavatott Felszabadulás című alkotást. „Nem hinném, hogy valamilyen provokáció lenne, inkább gyerekek vagy meggondolatlan felnőttek szórakoztak” – mondta Zsigmond Márton. /Megrongált Felszabadulás. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 2./

A kolozsvári Vasárnap katolikus hetilap 2010-es évkönyvének középpontjába ez alkalommal a misztériumot s ennek megközelítési módját, az imát állította a hetilap főszerkesztője, az évkönyv szerkesztője, dr. Bodó Márta. Az évkönyv tartalmaz naptárrészt (Incze Dénes összeállításában) jelentős évfordulókkal gazdagítva. /(fodor): Hitélet – Megjelent a Vasárnap 2010-es évkönyve. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Deleanu Márta, Labancz Lóránt, Nagy Annamária és Suba László tordai képzőművészek alkotásaiból nyílt kiállítás november 28-án Kolozsváron a Gy. Szabó Béla Galériában. A 20. századi modern szobrászat kimagasló alakja, Etienne Hajdu Hajdú Istvánként Tordáról indult világhódító útjára, vagy az 1929. november 25-én született kétszeres Munkácsy- és Kossuth-díjas grafikus-festő Gross Arnold, akinek látomásos, meseszerű művészi világa szerzett elismerést alkotójának. A mostani kiállítók közül Suba László művészetszervezői képessége számos jeles művészt vonzott kiállítóként is a városba. A tordaiak kolozsvári szereplése immár évek óta eseményszámba megy a városban. Deleanu Márta festői-grafikai képeivel, Nagy Annamária, üvegbe fogalmazott vallomásával, Labancz Lóránt dekoratív faliszőnyegével van jelen. Suba László nem egy köztéri szobra díszíti szülőfaluja, Makfalva és művészi kiteljesedésének városa, Torda tereit, most újabb alkotásait hozta el. /Németh Júlia: Tordai képzőművészek kiállítása a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Megjelent a Hírlap Könyvek sorozat legújabb kötete: dr. Németi János nagykárolyi történész, muzeológus Barangolások Szatmárban című kötete, amelyet a Scriptor Alapítvány adott ki. /Újabb Hírlap-kötet. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 2./

Albert Ildikó klinikai pszichológusnak immár negyedik könyve jelent meg a Pallas–Akadémia Kiadó gondozásában Léleképítés címen. Bosszúságból születtek a könyvei, vallja. Sokat beszélnek a testépítésről, de keveset a léleképítésről. Nagyon sok lelki élettel foglalkozó könyv jelenik meg, divat azzal foglalkozni, hogy miként legyek boldog, hogyan alakítsam úgy az életemet stb. Ez jól kihasználható terület az ezotériának, a sarlatánoknak, a New Age-nek nevezett iskola tagjainak, a szcientológiának. Ők receptet adnak a boldogságra, a sikerre. Mind a négy könyve azért született meg, mert nagyon bosszantotta valami. Az elsőt, A mindennapi lelkünket azért írta, mert bosszantotta, hogy alapvető pszichológiai fogalmakat nem ismernek, rosszul használnak, másként értenek. Azt mondjuk, hogy légy toleráns, és fogadj el mindenkit. Ez megint hülyeség, nem lehet mindenkit elfogadni. Albert Ildikó leírta az önpusztító mechanizmusokat az Önpusztító lélek című könyvében. A harmadik könyve útikönyv. /Forró-Erős Gyöngyi: Interjú Albert Ildikó klinikai pszichológussal. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 2./

Az államtitkárokra ruházta át december 2-tól feladatkörét Vasile Blaga. Az ügyvezető belügyminiszter azért kényszerült erre a lépésre, mert a Bukaresti Ítélőtábla felfüggesztette a tárcavezető kinevezéséről szóló államfői rendeletet. Az elnökválasztások második fordulójának megszervezése így Mihai Capra államtitkárra hárul. /Cs. P. T. : Államtitkárok vezetik a belügyet. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke szerint jó döntés volt, hogy az RMDSZ saját államfőjelöltet állított Kelemen Hunor személyében. Kevesebb, mint négy százalékot ért el, de ez jó eredmény. Salamon Márton László felelős szerkesztő szerint a Magyar Összefogás válságban van, Tőkés László ismét kiásta a csatabárdot. Markó Béla nem így látja, Tőkés László gyakran nyilvánított különvéleményt. Sokan azt mondják, hogy az RMDSZ a baloldalra állt. Szó sincs erről, hangsúlyozta Markó. Szerinte a román parlamentben egyetlen jobboldalinak mondható párt van, a Nemzeti Liberális Párt. A Demokrata–Liberális Párt hiába tagja az Európai Néppártnak, és hiába vallja magát jobboldalinak, nem az számít, hogy ki mit mond magáról. – Traian Basescu és pártja el akarják vinni az országot egy autoritárius rendszer felé, ahol a hatalom egyetlen kézben összpontosul. – A Magyar Összefogás nem ért véget. Az RMDSZ – közvetve – Mircea Geoana PSD-elnök megszavazására buzdít, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács távolmaradásra, a Magyar Polgári Párt pedig Traian Basescura szavaztat. Mit ért meg mindebből a magyar választópolgár? – hangzott a kérdés. Az RMDSZ bírja a romániai magyarság elsöprő többségének támogatását, és vannak különböző csoportosulások, fejtette ki Markó Béla. Hangsúlyozta: „Meggyőződéssel állítom, hogy ha Mircea Geoanát megválasztják, akkor Klaus Johannis miniszterelnök lesz, és olyan kormány lesz, amely a magyarok és Székelyföld javára is tud cselekedni. ” /Salamon Márton László: Román jelöltek magyar mérlegen. Interjú Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

A Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezete elhatározta, hogy a december 6-i államelnöki választás alkalmával Traian Basescu jelenlegi államfőt támogatja. Az autonómia kérdésben eltér a véleményük, de a szervezet szerint az 1956-ot követő magyarellenes megtorlások elítélésében tanúsított magatartásával, valamint a magyar forradalom és szabadságharc jelentőségének elismerésével, reményt nyújt a magyarság problémáinak megértő kezelése tekintetében. /Basescut támogatja az MPP Kolozs megyei szervezete. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

A romániai magyarságnak nem a sérelmekre kell külföldön panaszkodni, hanem mentalitásbeli áttörés szükséges, hogy minél több átjáró nyíljon a jelenleg még párhuzamosan zajló többségi és kisebbségi élet között. Borbély Tamás újságíró szerint a kölcsönös megismerés elháríthatja a „bizalmatlanság miatt egyelőre lebonthatatlannak tűnő gátakat a kisebbségi jogok kiteljesedése útjából, amelyen fontos állomás lehet Johannis kormányfősége. ” /Borbély Tamás: A mi Obamánk. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

A Kolozs Megyei Rendőrfelügyelőség 50 ezer lejre büntette az Új Magyar Gárda székely szakasza december elsejei, kolozsvári akciójának a szervezőjét – jelentette ki Gina Pop szóvivő. Hozzátette: az illető egy Maros megyei férfi, akit amiatt büntettek meg, mert december elsején engedély nélküli rendezvényt szervezett annak ellenére, hogy ezen a napon csak a román nemzeti ünneppel kapcsolatos rendezvények szervezhetők. Marcel Bontidean, a kolozsvári rendőrség parancsnoka elmondta: az Új Jobboldal (Noua Dreapta) tüntetői közül több személyt igazoltattak, nevükre rendbontás és csendháborítás miatt kihágási jegyzőkönyveket fognak kiállítani. Ilyen esetekben a büntetés 200–1000 lej közötti. Arra a kérdésre, hogy az Új Jobboldal (Noua Dreapta) tüntetésének a szervezőjére miért nem róttak ki szintén 50 ezer lejes büntetést, azt válaszolta: „Az ellentüntetők csak nemtetszésüket fejezték ki a másik rendezvénnyel kapcsolatban. Igaz ugyan, hogy náluk is voltak zászlók, de a nemzeti ünnep napja lévén, nagyon sok más személy kezében is volt román zászló, emiatt tehát nem büntethetjük meg őket. ” /K. O. : Ötvenezres büntetés a székely gárdának. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

Szoborgyalázás történt: ismeretlenek trágár hangnemű politikai üzenetet festettek december 2-án hajnalban a nagyváradi Ady-szobor talapzatára és az Ady Endre Emlékmúzeum falára. „Igen elkeserítő az ilyen jellegű üzengetés épületek falain. Még szomorúbb, hogy a magyar kultúra számára kiemelkedően fontos épületein teszik ezt ilyen gyalázatos módon” – mondta Szabó Alex RMDSZ-es tanácsos. /Totka László: Trágárságok az Ady-szobron. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Tőkés László elnök és Toró T. Tibor ügyvezető elnök által aláírt állásfoglalás szerint a jelenlegi helyzetben „az EMNT elnökségének egyetlen megoldása marad: a választásokon való részvételre, az érvek és ellenérvek mérlegelése után pedig lelkiismeret szerinti szavazásra” biztatni. Sajnálattal állapították meg, hogy felhívásuk az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) összehívására eredménytelen maradt. Az RMDSZ vezetői párt belügyének tekintették az államelnök-választással kapcsolatos összes döntést, és elzárkóztak a konzultációtól. Ez mutatja, hogy „az EP-választások alkalmával kialakított Magyar Összefogás csak konjunkturális megoldást jelentett számukra”. Sajnálatos, hogy az RMDSZ „pártérdeket a nemzeti érdek elé helyező gyakorlata” a jövőben is megosztja majd az erdélyi magyarságot. Az elnökválasztás kérdésében az erdélyi magyarság megosztott. /EMNT állásfoglalás a romániai elnökválasztás tárgyában. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 3./

A Magyar Polgári Párt arra biztatja a magyar közösség tagjait, hogy az államelnöki választások második fordulójában a szocialista baloldal ellen voksoljanak, és „védjék meg az országot” a PSD és a PNL alkotta koalíciótól, amelyhez „sajnálatos módon” az RMDSZ is csatlakozott. Szász Jenő MPP-elnök emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor volt magyar kormányfő a nyáron, a Tusványosi Szabadegyetemen azt mondta, hogy az államelnöki választások második fordulójában ő Traian Basescura szavazna. Szász szerint 2002-ben Magyarországon egy olyan közös front alakult Orbán Viktor ellen, amelynek nem volt semmiféle programja a magyar állampolgárok részére. Egyetlen üzenete volt csupán: „mindegy, hogy ki lesz, csak Orbán ne legyen”. „Ugyanez történik most Romániában is: mindegy, hogy ki lesz, csak Traian Basescu ne legyen. A PSD-seknek, PNL-seknek, RMDSZ-eseknek nincs semmiféle pontra tett programjuk. Az egyetlen «programjuk» az, hogy ne Basescu legyen az elnök” – magyarázta az MPP elnöke. /MPP biztatás: A magyarok a szocialista baloldal ellen voksoljanak. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 3./

Traian Basescu újraválasztását támogatja az MPP a következetes, elvi alapon történő politizálás jegyében – jelentette ki Szász Jenő, a párt elnöke. December elsején, a román nemzeti ünnepen, Bukarestben Szász Jenő találkozott az államfővel, és a D-LP több vezetőjével. Elmondták Basescunak, hogy szerencsétlen tévedés volt Budapesten és Tusnádon határozottan elutasítania az autonómiát, tényleges párbeszédre van szükség erről a kérdésről. A közeljövőben elnöki bizottságot hoznak létre, amely a közigazgatási reform kérdését tanulmányozza, és az MPP javaslatára ebben helyet kaphat az RMDSZ és a polgáriak egy-egy szakértője is. /Farkas Réka: Basescut támogatja az MPP (Cotroceni-ben ünnepelt Szász Jenő). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

A Magyar Polgári Párt hívei és szimpatizánsai a december 6-i választásokon Traian Basescura, a néppárti jelöltre fognak szavazni, bár személyében a jobboldali jelleg alig észrevehető. A baloldaliak és visszarendeződést óhajtók Mircea Geoana szocialista jelöltre fognak szavazni. „Minden erdélyi magyarnak pirult az arca, mikor annak idején Budapesten, Verestóy és Kelemen Atilla az itteni magyarság nevében ez alkalommal koccintásra emelték poharukat. ” Tőkés András az MPP országos alelnökeként felháborodott, mert ugyanezen a napon, december 1-jén Szász Jenő, az MPP elnöke, egyéni döntése alapján Bukarestben, hasonló ünnepségen vett rész. Ezért Tőkés András tiltakozásként mindaddig amíg Szász Jenő az MPP elnöke, minden a pártban eddig betöltött tisztségéről lemond, de az MPP tagja marad. /Tőkés András MPP-alelnök lemondó nyilatkozata. = Erdély. Ma, dec. 3./

Az erdélyi magyaroknak nem örömteli, hogy annak az országnak, melyben élnek, nemzeti ünnepe a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiájára, a történelmi Magyarország feldarabolására emlékeztet. Nincs mentség arra, hogy Szász Jenő, Rácz Károly és Nagy István, a Magyar Polgári Párt elöljáróinak, hogy eleget tettek Traian Basescu államfő meghívásának, s megjelentek Bukarestben az elnöki palota ünnepségén. Emlékeztetni kell 2002. december elsejére, amikor Budapesten a Kempinski Hotelben Adrian Nastase, Medgyessy Péter akkori miniszterelnökök, Verestóy Attila és más RMDSZ-vezetők együtt ünnepeltek. Az erdélyi magyarság azóta sem bocsátott meg egyiküknek sem. /Simó Erzsébet: Ki mit ünnepel? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

A lap a vezércikkben elítélte a megosztó Orbán Viktort, egyúttal Traian Basescu államfőt: „A nemzet megosztása tekintetében Orbán Viktor tanulhatna Traian Basescutól, akinek sikerült a román nemzet által szentnek tekintett december elsejei ünnepet is a gyűlölködés napjává változtatnia. ” A lap szerint Basescu legalább annyira kommunista fogantatású, mint vörösnek titulált ellenfelei. Ott volt csaknem valamennyi 1989 utáni kormányban, együttmasírozott Iliescuékkal; nemrégiben még baloldalinak vallotta magát. A mostani államfő-választáson két rossz az alternatíva: a nagyobbik rossz Traian Basescu, a kisebbik rossz Mircea Geoana. /Bogdán Tibor: A kommunista fokozása. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

Erdély Romániához csatolása és Nagy-Románia megalakulása 1918 és 1920 között megbénította az erdélyi magyarság közéletét. Az éledezés 1921 körül kezdődött, azután a nemzeti (kisebbségi) autonómia és az államok konföderációja lett az a két legfontosabb törekvés, amit a romániai magyarság el akart érni. Száraz György munkája Erdély múltjáról, jelenidőben címmel jelent meg a nyolcvanas években. Könyvében megpróbált képet kialakítani a román-magyar viszonyról. Művében számos idézet szerepel arról, hogyan fogadták Trianont és a román Egyesítést a kortársak: magyarok, németek és románok. Botlik József Erdély tíz tételben (1918-1940) című munkája 1988-ban szintén összegzést készített, ugyanígy az Erdély rövid története /Budapest, 1989/ című kötet. Paál Árpád, a kolozsvári Napkelet főszerkesztője például így írt lapjában 1921-ben: „A magyar népkisebbségeknek mindenütt olyan önálló nemzettestekké kell válniok, melyek szervesen beilleszkednek az utódállamok közéletébe. ” Paál hozzátette: „A törzsmagyarságot is, az összes környező államokat is a történelem sodra hajtja az egyedül lehetséges kibontakozás irányába, a népek testvériségének államszövetségi intézményesítése felé. ” 1921. január 23-án Kolozsváron jelent meg Kós Károly, Paál Árpád és Zágoni István híres röpirata, a Kiáltó szó Erdély, Bánság, Körös-vidék és Máramaros magyarságához. Ebben olvasható: „Fölébredtünk. Látni akarunk tisztán. Szembe akarunk nézni az Élettel, tisztában akarunk lenni helyzetünkkel. Ösmerni akarjuk magunkat. Számba kell venni erőinket, szerveznünk kell a munkát, tudnunk kell a célt, amit el akarunk érni... Kiáltok! Neked: Erdély, Bánság, Körös-vidék és Máramaros ezeresztendős magyarsága: Ébredj kétesztendős álmodból, szemedet nyisd ki, nézz széjjel és állj az új életben tusakodni akarók közé. A rohanó idő füledbe harsogja: elég a passzivitásból. (…) Kiáltom a jelszót: építenünk kell, szervezkedjünk át a munkára. Kiáltom a célt: a magyarság nemzeti autonómiája. ”1919. szeptember 6-án Temesváron a romániai németek képviselői gyűltek össze. Megfogalmazták: „Alkotmány alkotandó, amely örök időkre biztosítja a romániai németség jogát arra, hogy politikailag mint egységes nemzet szervezze magát, s ennek alapján követhesse nemzeti, kulturális és gazdasági törekvéseit. ” Az erdélyi szászok már 1919. január 8-án a Szász Nemzeti Tanács medgyesi gyűlésén kijelentették, hogy „Erdély szász népe is nemzeti jövője garantálását remélve, állást foglal Erdély és Románia egyesülése mellett”. A román politikus, Iuliu Maniu biztosította őket „a szorgalmas szász nép nemzeti jogainak védelméről és tiszteletben tartásáról”. Az erdélyi románok nem voltak kezdetben egységesek Erdély kormányzásával kapcsolatban, az észak-erdélyi görög-katolikus románok voltak bizalmatlanok a regáti politikusokkal szemben. Az Erdély rövid története című könyv összefoglalta a Trianon utáni helyzetet: „A román nyelv uralkodóvá tételét minden eszközzel szorgalmazták. A hely- és utcaneveket a magyar többségű helyeken sem lehetett magyarul kiírni, sőt időnként a magyar nyelvű publikációkban sem, a kétnyelvű cégtáblákat megadóztatták, végül megszüntették. A bíróságokon 1921-től románul tárgyalták az ügyeket, románul nem tudó ügyfelek tolmács útján beszélhettek. Minden hatósági beadványt az állam nyelvén kellett megfogalmazni. A nyilvános helyeken megjelentek a feliratok: Csak románul szabad beszélni. ” hvg. hu /Kisebbségek Nagy-Romániában: kiáltottak, de hova? = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 3./

A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem már 1998 novembere óta figyelemmel kíséri az ott végzett hallgatók elhelyezkedését, pontosabban azt, hogy hány százalékuknak sikerül a végzettségének megfelelő állást találnia. A 2005 és 2007 között végzett hallgatók 77,2 százaléka munkakönyves alkalmazott, és csak 4 százalékuk dolgozik különböző szerződések alapján. Az interjúalanyok átlag 53 százaléka jutott munkakönyves álláshoz az egyetem elvégzésétől számított hat hónapon belül, a végzettek mintegy 20 százaléka pedig az egyetem befejezése utáni 7–12 hónapban állt munkába. A végzettek 80 százalékának a szakterületén nyílt lehetősége az elhelyezkedésre. A felmérés idején a végzettek 1,3 százaléka szerepelt a munkanélküliek nyilvántartásában, további 15 százalékuk pedig be nem jegyzett munkanélküli volt, mivel tanulmányaikat folytatták vagy saját céget akarnak alapítani. /Egy éven belül elhelyezkedik a BBTE-végzősök döntő többsége. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

Hargita és Kovászna megyékben pusztították ki tarvágással a legtöbb erdőt, nem törődve a talaj és a víz minőségével. Az idén létrehozott Székelyföldi Fejlesztési Intézet, illetve annak Sikeres Székelyföld elnevezésű konferenciasorozata kéthavonta rendez szakmai fórumokat felváltva Kovászna és Hargita megyében. A nyár közepén az első téma a szakmai tudás és különösképpen a helyi egyetemeken végzett fiatal szakemberek tudásának a felhasználási lehetőségeit járta körül. A második szakmai fórum a turizmussal, illetve az a települési arculatépítéssel foglalkozott. A harmadik témakör környezettudatosság volt, melyet a két megye vezetői, parlamenti képviselői, egyetemi tanárai, egész sor civil szervezet jelenlétében vizsgáltak. /Székedi Ferenc: Jelképeken innen és túl. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

A Nemzeti Együvé Tartozás Alapítvány Nekem szülőhazám e föld című fotópályázatára két kategóriában (6–13 és 14–18 évesek) több mint kétszázötvenen neveztek be. A Kósa Ferenc Kossuth-díjas filmrendezőből, Korniss Péter Kossuth-díjas fotóművészből és Kresz Albert fotóművészből álló zsűri választotta ki mindkét korosztályban az első három legjobb fotót. Kerekes János Csongor, a kézdivásárhelyi tanuló fotójával harmadik díjat kapott. /(iochom): Harmadik díjas művészfotó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./