Tisztségéből való felmentését kérte Árus Zsolt, aki a továbbiakban nem kíván Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester tanácsadója lenni. Elmondta, hogy a Székely Nemzeti Tanács elnöki tanácsadó testületének tagjaként egyre több feladata volt, továbbá a város életét, jövőjét érintő kérdéseket másképpen látja, mint Mezei János. Árus Zsolt húsz éve van jelen a város közéletében, nyolc évet volt a helyi képviselőtestület tagja. /Balázs Katalin: Más-más úton Árus és Mezei. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 26./

Október 24-én tartották Déván a Hunyad megyei civilkonferenciát. A rendezvény házigazdája Winkler Gyula, EP-képviselő, megyei RMDSZ elnök, egyrészt az anyanyelvű oktatás helyzetének felmérését, másrészt a civilkezdeményezések közötti kapcsolat erősítését tűzte ki a találkozó céljául. Megyeszerte mintegy harminc magyar civilszervezet működik, de legtöbben keveset tudnak egymás tevékenységéről. Ezen a helyzeten javíthatna egy nagyméretű kulturális rendezvény, melyen a szervezetek bemutatkoznának, a szórvány-székely kapcsolatot erősítenék. A jelenlévő szervezetek beszámolója is hézagosra sikerült, alig pár személy szólalt fel. Szabó Julianna, a Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület vezetőjeként elmondta: a Székely Szövetséggel már leszögezték a Hunyad megyei letelepedés évfordulós ünnepségének dátumát. A cserkészmozgalom részéről felszólaló Daradics János cserkésztiszt hangsúlyozta: jó lenne időben leszögezni a jövő évi rendezvények dátumát, mert a cserkészetben is kerek évfordulós ünnepségek lesznek. A civilkörökben megindult a megye kisközösségei közti együttműködés, ezt szolgálja a Dél-Erdélyért Kulturális Társaság több helységben megszervezett fesztiválja. Hunyad megye magyar oktatásáról Borbély Ágnes kisebbségi tanfelügyelőnő kiemelte: a magyarul tanuló diákok száma átlagosan stagnál, sőt kisebb településeken ijesztően csökken, középiskolai szinten látványos létszámnövekedés mutatkozott az utóbbi időben. Ez főleg a Téglás Gábor Iskolaközpont létének köszönhető . /Gáspár-Barra Réka: RMDSZ-es civilkonferencia Déván. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 26./ Az erdélyi magyar közösség összefogására, kishitűségünk legyőzésére van szükség ahhoz, hogy az RMDSZ az elnökválasztás után fokozott támogatással vállalhasson kormányzati szerepet – fogalmazott Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje október 24-én a Déván megtartott Hunyad megyei civilkonferencián. Koppándi Zoltán unitárius lelkész arra volt kíváncsi van-e az RMDSZ-nek olyan stratégiája, mellyel megakadályozható a szórványvidékeken tapasztalt tömeges beolvadás. /Gáspár-Barra Réka: Kelemen Hunor Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 26./

Harmadik alkalommal rendezték meg az iskolanapokat a hétvégén a gáji Neuman Fivérek Általános Iskolában, megtartották az Őrizzük meg folklórkincsünket! elnevezésű fesztivált, amelynek keretében több nemzetiség néptáncait mutatták be a megye különböző iskoláiból érkezett diákok. Szerepeltek a pécskaiak és a gáji magyar tagozat is. A társszervező Pro Gáj Egyesület elnöke, Viszhányó Aranka tanítónő hozzátette, hogy a felsorolt iskolákkal korábban már megtörtént a partnerkapcsolat kialakítása. A Neuman Fivérek Általános Iskola magyartagozat-vezetője, Nagy Gizella magyartanár elmondta, hogy a magyar tanulók gyűjtéséből egy kiadványt is megjelentett Hagyományok, népszokások Arad megyében címmel. /Pataky Lehel Zsolt: Iskolanapok Gájban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 26./

A Hargita Megyei Önkormányzat népes küldöttsége jelenlétében avatták fel október 23-án a temesvári Geml József Magyar Központot, egyben megszervezték a hargitaiak Összetartozunk című szórványgondozási programja első bánsági eseményét. Házavató beszédében Halász Ferenc, a Temes megyei RMDSZ elnöke kiemelte: a bánsági magyarok adományaiból épített belvárosi Magyar Ház és a hat évvel ezelőtt felavatott Kós Károly Közösségi Központ után az egykori temesvári polgármester, Geml József nevét viselő székház immár a harmadik magyar központ Temesváron. A belvárosi Magyar Ház tulajdonjogát a mai napig nem sikerült visszaszerezni, de a másik két ingatlan szerencsére magyar tulajdonban van. Az 1956-os magyar forradalom eseményeit a temesvári Vicze Károly történész idézte fel. /Felavatták a harmadik Magyar Központot. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 26./

Az Erdélyi Magyar Mentálhigiénés Társaság (EMMT) a hét végén Sepsiillyefalván tartotta negyedik konferenciáját. A társaságot pszichológusok, pedagógusok, szociális munkások, lelkészek, vallástanárok, gyógypedagógusok hívták életre, azok, akik részt vettek a Károli Gáspár Református Egyetemmel közösen szervezett mentálhigiénés szakképzésen. A konferencia nyitónapja október 23-án volt, Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versével és az 1956-os forradalom képeivel idézték a jeles napot. Grezsa Ferenc, a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézetének adjunktusa, az EMMT tiszteletbeli elnöke szintén az évfordulóhoz kötötte beszédét. Beszámolt arról, hogy ez évtől Budapest és Illyefalva mellett Felvidéken is beindult a mentálhigiénés képzés. A hét végi konferencia központi témája a család, a párkapcsolat volt, kiemelkedő magyarországi szaktekintélyek tartottak előadást. /Farkas Réka: Konferencia a nemzet jobbításáért (Erdélyi Magyar Mentálhigiénés Társaság). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 26./

Október 28-án indul a Kolozsvári Állami Magyar Színház felolvasószínházi sorozata, melynek célja „leporolni” a magyar drámairodalom népszerű és kevésbé ismert műveit, újra megszólaltatni Balassi, Vörösmarty, Petőfi, Molnár Ferenc és mások alkotásait. Az első Balassi Bálint Szép magyar komédiája lesz, Salat Lehel rendezésében. /Klasszikus magyar drámasorozat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

Irodalmi találkozóval és dokumentumkiállítással tisztelgett Cs. Szabó László emléke előtt a Kolozsvár Napok rendezvénysorozat keretén belül a Kolozsvár Társaság október 24-én. Megtekinthető Paulovics László Cs. Szabóról készített portréja is. A rendezvényen az irodalmár munkásságát Pomogáts Béla irodalomtörténész méltatta, ‘56-os emlékeit Nagy Benedek történész idézte fel, majd Boér Ferenc színművész irodalmi összeállítása hangzott el. /(dézsi): Cs. Szabó Lászlóra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Erdélyi Köre 2009 októberének közepén Pusztinára, a Magyar Házba hívta tagjait. A meghívott előadó Tánczos Vilmos volt. A Kriza János Néprajzi Társaság kiadásában tavaly megjelent gazdag kötet, a Lokális és transznacionális csángó életvilágok magyar szakemberek mellett románt, amerikait, lengyelt, németet is felvonultat. /Kántor Lajos: Kolozsvári néző – 2009. október (4). = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

Az erdélyi magyar történetírás doyenjére, az egy esztendeje 93 éves korában elhunyt Jakó Zsigmond történészprofesszorra emlékeztek a Bihar megyei Micskén, ahol a tudós gyermek- és ifjúkorát töltötte. Az erdélyi levéltárak középkori és fejedelemség-kori okiratait kutatta, és 50 éven át tanított a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Jakó Zsigmond szervezte újjá az erdélyi magyar tudományosságot tömörítő Erdélyi Múzeum-Egyesületet. Orosz István akadémikus, a Magyar Történelmi Társulat elnöke elmondta: „Nincs külön erdélyi, vajdasági vagy felvidéki történetírás és meg kell teremtenünk azt az egységet, ami a magyar történetírásban szükségszerűen meg kell legyen. Az ő élete ennek az egységnek a jegyében telt el”. /Jakó Zsigmondra emlékeztek Micskén. = Erdély. Ma, okt. 26./

Első ízben zajlott vetélkedő jelleggel az erdélyi magyar hivatásos táncegyüttesek találkozója Székelyudvarhelyen. Az idei soros házigazdaként az Udvarhely Táncműhely, illetve a Romániai Magyar Néptánc Egyesület szervezésében lezajlott hatodik találkozó szakmai képzésnek is beillett. Komolyan vették feladatukat mind a résztvevők /Nagyvárad Táncegyüttes, Maros Művészegyüttes, Háromszék Táncegyüttes, Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, Udvarhely Táncműhely/, mind a zsűri tagjai. A zsűri értékelt, a Háromszék Táncegyüttesnek adta az előadásért járó díjat. A Nagyvárad Táncegyüttes női kara, illetve szólistái énekes teljesítményükért, a Hargita Együttes a férfitáncok előadásmódjáért kapott díjat. Külön jutalmazták a Hargita Együttes táncosát, Péter Lászlót. A Maros Művészegyüttes rockballadája a tánc és színház kifejezőeszközeinek ötvözéséért, az Udvarhely Táncműhely produkciója a különleges látványvilágért, annak alkotója, Orza Calin pedig koreográfusi munkájáért kapott díjat. /Antal Ildikó: Folklórműsor és táncszínház – mindkettő kell. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 26./

Arany János mellett Kálvin János és a 250 éve napvilágot látott Kazinczy Ferenc nyelvújító előtt tisztelgett hétvégén a 3450 lelket számláló, többségében magyarlakta Szilágynagyfalu közössége. A helyi református gyülekezet és a Báró Bánffy György Kulturális Társaság által harmadik alkalommal megszervezett Arany János Napok rendezvénysorozata keretében előadások hangzottak el a két jeles személyiség életéről és munkásságáról, Csepei Mária magyartanár Kazinczy Ferenc munkásságának sokrétűségét ismertette, a diákok pedig nyelvművelő vetélkedőn vettek részt. Arany János 2006-ban állított mellszobrát megkoszorúzták, a helyi néptáncegyüttesek felléptek. A Hold elejti, Nap felkapja című rajzkiállításon Szilágy megye kilenc iskolájának diákjai szerepeltek. Az iskolában az idén augusztusban Sólyomkőváron tartott tizenkettedik Ipp Art képzőművészeti alkotótábor festményeiből szerveztek kiállítást. Srankó Ferenc nyugalmazott történelemtanárnak, Szilágynagyfalu egyház- és iskolatörténete kutatójának adták át a Romániai Magyar Pedagógusszövetség Ezüstgyopár-díját. /Ferencz Zsolt: „Ha éreztetjük, hogy vagyunk, minden bizonnyal leszünk is” = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

A hét végén volt a másfél évtizede évente mindig megrendezett Kriza János Balladamondó Verseny, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének szervezésében. Erdély tizennyolc középiskolájából érkeztek diákok Sepsiszentgyörgyre, a vetélkedőre. A zsűri Lestyán Attilának, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium tanulójának ítélte az első díjat. /Fekete Réka: A ballada a magyar nyelv múzeuma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 26./

Idén is, akárcsak az elmúlt tizenkilenc év során, kitűnő énekesek neveztek be a Hajnal akar lenni népdaléneklési versenyre, melynek döntőjét – a hagyományokhoz híven – Szatmárnémetiben tartották október 24-25-én. A Kárpát-medencei döntőbe összesen 52 (magyarországi, romániai, illetve délvidéki) nevező jutott be. A zsűri elnöke hagyományosan Birinyi József volt, a KÓTA (Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége) társelnöke, népzenekutató, hangszerkészítő. Az idei népdaléneklési vetélkedőt a pusztinai Feraru Cristian nyerte. /Bumbulut Krisztina: Színvonalas népdalverseny. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 26./

Nyomdában már dr. Balázs Lajos csíkszentdomokosi szokásmonográfiájának negyedik kötete. Az első a lakodalmas szokásokról szólt (Az én első tisztességes napom. Párválasztás és lakodalom Csíkszentdomokoson), a második a halottas szokásokról (Menj ki én lelkem a testből. Elmúlás és temetkezés Csíkszentdomokoson), a harmadik a születéshez kapcsolódó szokásvilágot mutatta be (Szeretet fogott el a gyermek iránt. A születés szokásvilága Csíkszentdomokoson). E három kötetet egészíti ki A vágy rítusai – rítusstratégiák. A születés, házasság, halál szokásvilágának lélektani háttere című terjedelmes munka. A most megjelenő kötet címe: Amikor az ember nincs es ezen a világon. Paraszti nemi kultúra és nemi erkölcs Csíkszentdomokoson. A harmadik, a születésnek szentelt monográfiája 1999-ben jelent meg. Azért késlekedett a negyedik kötete, mert egyetemi szak szervezésével bízták meg, és ő elvállalta. Még a 70-es évek elején Csíkszentdomokoson megérezte, hogy ez a közösség kollektív memóriájában sokkal többet megőrzött és elraktározott hajdani tudásából, a székelység, a magyarság ősi műveltségéből, mint általában mások. Közösségi szellemi vagyont őrzött, mely egyben reprezentatív a nemzeti kultúra számára is. Hét egyetemen szerepelnek vizsgatételen, a kötelező könyvészeten is Balázs Lajos munkái. Ez számára nagy szakmai és lelki öröm. /Sarány István: Semmi sem idegen, ami emberi. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 26./

Bemutatták Nagyváradon Varga Gábor Városaim című prózakötetét. „A könyv műfajilag is igen változatos – fogalmazott a szerzővel beszélgető Szilágyi Aladár nagyváradi közíró. – Esszék, merengések, vallomások, monológok és korábrázoló eredeti dokumentumok egyaránt találhatóak benne. ” A könyvbemutató helyszíne stílszerűen a Városi Művelődési Ház volt, amely azokban az időkben az irodalmi kerekasztalnak, az Ady Körnek is helyszínt biztosított, melynek tagjait – Varga Gábor visszaemlékezései szerint – „oly sokat zaklatták”. Várad mellett tíz másik városról is írt a szerző. Utazásai során mindegyik várost Váradhoz hasonlítgatta. Varga Gábor sorrendben hetedik kötetét – mint mondta – egy nyolcadik követheti a közeljövőben, hiszen „számos igen érdekes dokumentáció áll rendelkezésére az elmúlt rendszerről”. /Totka László: Varga Gábor Városai. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

A parlament két házának vezetősége csak november 4-én ül majd össze, hogy szavazzon a Croitoru által előterjesztett kabinetről, a házbizottság október 26-i döntése értelmében. Sejteni lehet, hogy Boc ügyvivő kormánya az elnökválasztásig hivatalában marad. A két legerősebb ellenzéki párt vezetői október 26-án megerősítették, hogy a Croitoru-kormány ellen szavaznak a parlamentben. Traian Basescu államfő kijelentette, hogy a belpolitikai bizonytalanság fenntartása „már-már a nemzeti érdekek elárulását jelenti”. Ezzel a súlyos váddal a három ellenzéki pártelnököt, Mircea Geoanat, Crin Antonescut és Markó Bélát illette. /B. T. : November 4-én szavaznak a Croitoru-kormányról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

Erdélyben készül majd el az új romániai atomerőmű – jelentette be a napokban Adriean Videanu gazdasági miniszter. Értesülések szerint az erdélyi atomerőmű Zsibó és Nagyilonda között épülne meg. Korodi Attila volt RMDSZ-es környezetvédelmi miniszter óvatosan fogalmazott a téma kapcsán. Toró Tibor nyugalmazott professzor szerint az atomerőművek biztonságosak és környezetkímélők, ám a zsibóiak nem akarják a létesítményt. N-H. D., S. B. Á. : Szamos mentén épülne a tervezett új atomerőmű. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

Meneszthetik azokat a Hargita megyei intézményvezetőket, akik a prefektúra rendelkezései helyett Borboly Csaba megyei tanácselnök utasításainak tesznek eleget – közölte Constantin Strujan Hargita megyei prefektus. Mint mondta, bizonyítékai vannak arra, hogy egyes igazgatók a megyei önkormányzatnak és tanácselnöknek engedelmeskednek, miközben az intézmények a prefektúra fennhatósága alá tartoznak. „Még Borboly Csaba tanácselnöknek is a prefektúrához kellene fordulnia, ha elégedetlen az igazgatóságok tevékenységével, ezzel szemben úgy viselkedik, mintha ő vezetné ezeket” – mondta Strujan. Borboly Csaba szerint a prefektusnak nincs igaza, a különböző közintézmények az egyes szakminisztériumokhoz tartoznak. /Pap Melinda: Vita a Hargita megyei intézményvezetőkről. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./

Az újságírók nem akarnak soraikban a szakmát fedőtevékenységként űző, beépített titkosszolgálati ügynököket – derül ki a sajtó munkatársaira vonatkozó, egységes etikai kódexből, amelyet elfogadtak. A kódex nem csupán az alkalmazottakként dolgozó újságírókra, riporterekre, hanem a médiavállalatok számára is irányadóként szolgál. Az új etikai kódex értelmében a sajtóban dolgozó személynek nyilatkozatot kell tennie az őt alkalmazó cégnek, hogy személyét illetően nem létezik összeférhetetlenség. /Elfogadták az újságírók etikai kódexét. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

A romániai ötvenhatosok egyikeként itt állok a végre megvalósult kolozsvári emlékmű előtt, mondta Dávid Gyula az 56-os emlékmű felavatásán. Dávid Gyula beszédében felidézte a kolozsvári egyetemi ifjainak emlékét, Várhegyi Istvánékét, Páskándi Gézáékét, Varró Jánosékét, Szilágyi Árpádét és Jamandi Emilét a Bolyai Tudományegyetemről; a Raul Volcinschi-vezette csoportban elítélt nyolc román diák és fiatal egyetemi előadó emlékét a Babes Egyetemről; a képzőművészeti főiskolás Balázs Imréét és Tirnován Arisztidét; a protestáns teológiáról 1959-ben Péter Miklós, Mózes Árpád és Fülöp G. Dénes csoportjában letartóztatott és elítélt 21-ekét; Soós Ferencét, Halmai Pálét és társaiét a Politechnikáról és az orvosi egyetemről. „Mindazokét, akik a magyar forradalom leverését követő megtorlás éveiben vallatótisztek és katonai bírák előtt is vállalták azt, amiért odaát oly sokan az életüket adták. Ma ők – és velük együtt az egykori temesvári, bukaresti, iasi-i és brassói diáktársaik – lélekben itt állnak közöttünk. ” Itt állnak és megkérdezik a túlélőktől: Hová tettétek a Forradalmat? Ők, ha ma körülnéznének, nemigen ismernének rá arra a világra, amelyért 56-ban zászlót bontottak. Ma mindenütt magukat „rendszerváltó”-nak nevező pártok politikusainak marakodása folyik a hatalomért. A „rendszerváltás” menetében megszerzett vagyonok birtokosai vannak felül. „A szellem szabadságát akartuk és e helyett a szellemi selejt terjesztésének korlátlan és mindent elsöprő szabadságában fuldoklunk. ” Új nacionalizmusok születtek, új „nemzetállami” ambíciók és nyelvtörvények. /Dávid Gyula: A kolozsvári új, 56-os emlékmű előtt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

Október 24-én Szatmárnémetiben mintegy ötven személy támogatásával újjáalakult az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Szatmár megyei szervezete. Sorra újraalakulnak az országban az EMNT megyei szervezetei, ehhez a folyamathoz csatlakozott Szatmár megye is. A jelenlévők a kapott tájékoztató anyag, valamint a találkozón résztvevő Toró T. Tibor EMNT-alelnök előadásában hangsúlyozta: az újjáalakításra azért volt szükség, mert a Székely Nemzeti Tanács kilépésével az EMNT országos közgyűlése elveszítette küldötteinek közel a felét, s a szervezet ezáltal működésképtelenné vált. Az egyesület kizárólag nemzetpolitikai célokat követ, tevékenysége egyetlen magyar szervezet ellen sem irányul, ezért várja soraiba mind az RMDSZ, mind az MPP, illetve más érdekvédelmi szervezetek tagjait is, akik fő célkitűzéseivel egyetértenek. Ezek a következők: közösségi autonómia képviselete, monitoring-tevékenység révén az erdélyi magyar közösség problémáinak feltérképezése és figyelemmel követése, illetve a nemzeti szolidaritás erősítése. A közgyűlés Veres-Kupán Enikő személyében megválasztotta a Szatmár megyei szervezet elnökét, alelnökének Kádár Ferencet. /Veres-Kupán Enikő, az EMNT Szatmár megyei elnöke: Újjáalakult a szatmári EMNT. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 27./

Salamon Márton László, a lap főmunkatársa vezércikkében elítélte a Boc-kormányt, mert politikai válság leple alatt elvégzik a piszkos munkát, az újabb tisztogatást, embereiket a megyei tisztségekbe helyezik, elítélte azokat, akik nem vesznek részt az RMDSZ elnökválasztási kampányában. A „Nagy Magyar Összefogók” ugyanis mással vannak elfoglalva: szervezetépítéssel. Az egyszemélyes intézmény vezetője alá kell szervezetet építeni. /Salamon Márton László: Piszkos munkák. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

Rettegésben tartják a magyar szélsőségesek a Battonyán ingatlant vásárló román állampolgárokat – állítja Marian Crisan aradi üzletember, akinek háza ablakát a múlt héten törték be ismeretlenek, s egy fenyegető levelet is kapott következő üzenettel: „Addig nem nyugszunk, míg a Kárpátokon belül románok fognak élni. ” Battonya alpolgármestere, Kreszta Traján szerint elszigetelt esetről van szó. „Battonyai román vagyok, s amióta magamat tudom, semmiféle nemzeti atrocitás nem volt a városban” – mondta Kreszta Traján, a magyarországi Román Önkormányzat elnöke. Marian Crisan ingatlana egyike annak a 350 háznak, amelyet román állampolgárok vettek meg Battonyán. Kreszta tájékoztatása szerint az utóbbi években 350-400 házat vásároltak meg román állampolgárok a kelet-magyarországi kisvárosban. Az ide költözött román állampolgárok nagyon jól integrálódtak a városban élő román közösségbe – magyarázta Kreszta Traján. A bukaresti Adevarul napilap október 26-i számában címoldalon közölte Magyar szélsőségesek románokra vadásznak című cikkét. A lap azt sugallja, hogy a fenyegető levél aláírói a Jobbik szimpatizánsai voltak. /Cseke Péter Tamás: Románfaló magyarok? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

A jelenlegi 9,8%-ról legalább 30%-ra szándékozik növelni a minisztérium a vidéki iskolák internetes lefedettségét. E célt szolgálja az új fejlesztési program is, melynek keretében 2302 tanintézmény világhálóra való csatlakoztatását finanszírozza a tárca. Hunyad megyében kereken hatvan tanintézmény részesül a világhálós fejlesztési programból. Közel 80%-uk vidéki iskola, köztük van a szászvárosi és vulkáni magyar tagozatos iskola is. /Gáspár-Barra Réka: Hunyad. Világháló a te iskoládnak. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 27./

Fafűtéssel, villanyrezsóval próbálják biztosítani a meleget otthonukban a távhőszolgáltatás beindításáig a gyergyószentmiklósi tömbházlakók. Elkezdődött a távhőrendszer felújítása. A Hargita Gáz Rt. biztosítaná a fűtéshez szükséges gázt, azonban még mindig nem tudni, melyik cég lesz a távhőszolgáltató, és mikorra várható a szolgáltatás beindítása. A lakók ingerülten várják, mikor indul meg a fűtés. /Jánossy Alíz: Fával, villanyrezsóval fűtik lakásukat a gyergyószentmiklósi tömbházlakók. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./ Az önkormányzat fizeti ki a helyi közüzemek, az Energomur Rt. által felhalmozott adósságok egy részét, sikerült megegyezniük a gázszolgáltatóval, hogy újraütemezzék a törlesztést. Az új ütemterv szerint év végéig törlesztik az Energomur Rt. által felhalmozott 9 millió lejes tartozást: 6,7 millió lejt a kormány utalt ki e célra, a fennmaradó részt pedig a helyi büdzséből fedezik. /Pap Melinda: Az önkormányzat törleszt Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./

A gazdasági válság áldozataivá váltak az erdélyi magyar történelmi egyházak is. Több egyházmegyében le kellett építeni az alkalmazottakat, máshol csaknem felére csökkentek az egyházi ingatlanok bérbeadásából befolyó összegek. Egyes erdélyi és partiumi magyar egyházaknak nincs pénzük a harangozók bérére Szatmár megyében a művelődési és vallásügyi minisztérium helyett évek óta a megyei önkormányzat állja saját költségvetéséből a világi személyzet egy részének bérét. Csehi Árpád Szabolcs megyei tanácselnök idén már többször kezdeményezte a kérdés rendezését, Bukarestben járt, de nem kapott választ. A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye egyelőre hiánytalanul megkapta a világi alkalmazottak bérezéséhez szükséges pénzalapot a Bihar Megyei Tanácstól. „Igyekszünk csökkenteni kiadásainkat, és jobban odafigyelünk a kiadásainkra” – nyilatkozta Vakon Zsolt püspöki titkár. A Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében a kisegítő személyzet egy részétől meg kellett válni. A Temesvári Római Katolikus Egyházmegyében még ki tudták utalni a fizetéseket. Az erdélyi és partiumi protestáns egyházak is hasonlóan gazdasági gondokkal küzdenek. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület jó ideje nem kapja meg a bérek biztosításához szükséges összeget. Nagy Sándor, a Nagykárolyi Református Egyházmegye esperese elmondta, a pénzügyi gondok miatt tavasszal 70 világi alkalmazott, nagyrészt harangozó bérét kényszerültek felfüggeszteni. /Végh Balázs: Az erdélyi és partiumi történelmi vallási intézményeket is sújtja a gazdasági válság. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./

Kolozsváron a Brassai Sámel Líceum az Unitárius Egyház tulajdonába visszakerült épületben működik. Az Unitárius Kollégium évről évre növekedett, természetszerűen fejlődött, ezzel párhuzamosan a Brassai számára mind kevesebb hely, terem maradt. A Brassai vezetősége 2004 óta minden évben írásban is megkereste azokat az illetékeseket, akiktől úgy gondolta, hogy támogatást kaphatna, hogy biztosítsanak egy másik, hasonló épületet. Eddig ezekre a beadványokra írásbeli választ nem kaptak. A Brassai közössége, vezető tanácsa elvi megállapodást kötött, miszerint nem a beolvadást, hanem az új épületbe való költözést választja. A Brassai vezetősége és tantestülete nem vállalja, hogy utcára kerüljenek a Brassai diákjai és tanárai. /Utcára kerülnek a Brassai diákjai és tanárai? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

Jó ötlet, hogy évente már nem csak egy honvédtalálkozót tartanak az erdővidéki hadfiak számára: az együttlét, a közös élmények felelevenítése további erőt ad számukra – mondotta Nagy István, Barót polgármestere, a református templomban a II. világháborús öreg katonák és a földvári foglyok tizenkettedik alkalommal tartott bajtársi találkozóján. A frontot megjártak sorsát követő Boér Imre elmondása szerint a megközelítőleg húszezres Erdővidékről mintegy háromezer férfit hívtak hadba, mintegy negyedük a fronton vagy fogolytáborban vesztette életét, mára pedig mindössze kilencvennégyen beszélhetnek azon időkről. Bölön unitárius lelkésze, ifj. Kozma Albert igehirdetésében úgy fogalmazott, hogy bár Magyarországot a nagyhatalmak kényük-kedvük szerint feldarabolták, Erdély, Újvidék, Felvidék és Kárpátalja lelkileg és szellemileg továbbra is egy. Miklós Árpád volt anyaországi képviselő a ,,csalással és félrevezetéssel” hatalomra jutott szocialista kormány nemzet- és demokráciaellenes tetteiről szólt. Szerinte ma könnyebb a határ másik oldalán magyarnak lenni, mint otthon, Magyarországon. /Hecser László: Honvédeknek erőt adni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 27./

Herédi Zsolt által útjára indított, jelenleg az Életfa Családsegítő Egyesület keretében működő Kismamaklub tizedik születésnapját ünneplik október 29-én Kolozsváron. /Tízéves a Kismamaklub. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

Erdélyi, vajdasági, felvidéki, kárpátaljai, valamint szerb–magyar, nagyjáték-, dokumentum- és kisfilmeket láthatott október 26-án a budapesti közönség az Uránia Nemzeti Filmszínházban A külhoni kortárs magyar kultúra bemutatására vállalkozó Biennálén belül a színház, a képzőművészet, az irodalom és a zene mellett film is van. Siflis Zoltán operatőr, rendező két év elteltével most ismét arra vállalkozott, hogy összegyűjtsön egy bemutatásra érdemes filmes-csokrot a budapesti közönségnek. Siflis Zoltán a kolozsvári Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Fotóművészet, filmművészet, média szakán tehetséges fiatalokat talált. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Filmek, határok nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./