Dr. Hézser Gábor lelkész Budapesten született, jelenleg Németországban él, családterapeuta, a Debreceni Hittudományi Egyetemen és a Babes–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző szakának professzora. Mindenkinek, aki az egyházban dolgozik, egyaránt szüksége van vallásismeretre és pásztori ismeretekre is, az emberi lélek ismeretére, pszichológiára. Ebben segít a pasztorál pszichológia, ez Hézser Gábor szakterülete. A pasztorál-pszichológia határtudomány, más tudományágakkal a gyakorlatban is együtt tud működni. /Snellemperg Enikő: Önmagunkra találásunk elválaszthatatlan a számunkra elfogadható ember-, világ- és Istenképtől. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

A hasadék mélyülhet ugyan, de a politikai konglomerátum, feltehetően, marad. Mi tartja össze a liberális demokrata és szociáldemokrata koalíciót? Egyértelműen az érdek. A kormányzásból adódó előnyök. A közös érdek, az autonómia sem volt képes egy fedél alá vonni az ellenzékbe szorult, és azóta erősen bekeményített érdekvédelmi szervezetet, az RMDSZ-t és a Magyar Polgári Pártot. Sokkal inkább egy fedél alá tömörítette viszont a látszólag homlokegyenest ellentétes ideológia mentén szerveződött román pártokat: a nag-romániások és a liberálisok vezetői egyformán reagáltak a székelyföldi autonómia törekvésekre. Az államfői pozícióra törő Crin Antonescu, a liberálisok vezére ügyészségi vizsgálatot követel, és szigorú büntetést helyez kilátásba a székelyudvarhelyi nagygyűlés résztvevői számára, az már nem egyeztethető össze a liberális eszmékkel. /Németh Júlia: Máma már nem hasad tovább. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

A székelyföldi Hargita és Kovászna megye román lakóinak százezreit fenyegeti az a veszély, hogy megfosztják őket állampolgári jogaiktól azok a magyarok, akiknek vezetői saját üzleti és „maffiaérdekeik” miatt szorgalmazzák a területi autonómiát – írta a Ziua bukaresti napilap szeptember 8-i száma. Az említett megyékben kisebbségben élő románok számára az RMDSZ és az SZNT politikusai a koszovói, a gáza-övezeti és a dél-libanoni üldözöttek sorsát szánják, olvasható a lapban, a „helyi RMDSZ” egypárti kormányzás alatt álló marxista-leninista államot akar megvalósítani földjén. Az RMDSZ-esek a lap szerint az elmúlt húsz évben megfejték a székelyföldi helyi önkormányzatok pénzeit, majd 1997 után, miután bekerültek a kormányba, jót „lakmároztak” az állami költségvetésből is. Székelyföldön a román nyelvet szinte teljesen betiltották. /Ziua: A jogfosztottság veszélye fenyegeti a székelyföldi románokat ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

George Maior, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója tájékoztatta az általa vezetett intézményt felügyelő parlamenti bizottság tagjait a hétvégén megrendezett székelyudvarhelyi székely önkormányzati nagygyűléssel kapcsolatban gyűjtött háttér információkról. George Maior egyfelől aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az országban „fokozódik az autonomista diskurzus”, másfelől viszont arról tájékoztatta a honatyákat, hogy a székelyek „demokratikus”, „megszokott” rendezvényen vettek részt. Cezar Preda, a SRI-bizottság elnöke „demokratikusnak” nevezte a székelyudvarhelyi nagygyűlést. „A rendezvénnyel kapcsolatban felvetődött az a kérdés, hogy veszélyt jelent-e az ország biztonságára. A helyszínen tartózkodó SRI-sek részéről azt a tájékoztatást kaptuk, hogy demokratikus, a székelyek szokásos megnyilvánulásáról volt szó” – tette hozzá Preda. Markó Béla RMDSZ-elnök is védelmében vette a székelyudvarhelyi nagygyűlés szervezőit, szerinte egy civil szervezetnek megvan a teljes szabadsága hasonló jellegű rendezvények szervezésére. Emil Boc kormányfő „rendkívül súlyosaknak” nevezte Corneliu Vadim Tudor PRM-s pártelnök azon kijelentését, hogy az RMDSZ-t és leányvállalatait, a z MPP-t és az SZNT-t törvényen kívül kellene helyezni. /Moldován Árpád Zsolt, Salamon Márton László: Ártalmatlan székelyek? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

Két nagygyűlés is zajlott a múlt hét végén, mindkettőnek az autonómia volt a központi kérdése. A szónokok harciasan hajtogatták: kell az autonómia. Amikor a megvalósítás kérdésére terelődik a szó, akkor bármelyik projektet nézzük, az RMDSZ-ét vagy az MPP-ét, zavarossá válnak a dolgok. Az MPP és az SZNT harcias kiállása mindig talál valamiféle szimpátiát, belekényszeríti az RMDSZ-t is ugyanabba a diskurzusba, írta a lap munkatársa. Kitől és hogyan lehet megszerezni Székelyföld területi autonómiáját? Erre csak halvány utalások történnek, például: brüsszeli segítséggel. A magyar–szlovák viszály kapcsán az EU alig nyilatkozott, ez mutatja, egyelőre nem Brüsszel az a fórum, ahol ilyen célkitűzéseket át lehet vinni. A másik elképzelés: majd Orbán Viktor és egy határozottabb magyar kormány. Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy ezt megtegye. Harmadik lehetőség: a tervezetet benyújtani a bukaresti parlamentnek. A román képviselők nem fogják megszavazni. Így az marad, hogy szükséges az autonómia, de nem lehet tudni, miként lehetne elérni. /Isán István Csongor Autonómia: hol és kinél kell kiharcolni? = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 9./

A Nemzeti Liberális Párt /PNL/ mindenképpen bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen, közölte Ludovic Orban, a párt alelnöke. Markó Béla RMDSZ-elnök elmondta: a szövetség csak a reformtörvények végleges szövegének ismeretében dönt az indítvány támogatásáról. Markó közölte, leginkább az oktatási törvény miatt aggódik, amelyből az RMDSZ-t leginkább az anyanyelvi oktatást érintő cikkelyek foglalkoztatják. /Balogh Levente: A Nemzeti Liberális Párt benyújtja a bizalmatlansági indítványt, az RMDSZ később dönt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./

A képviselőház jóváhagyta Máté András és Kerekes Károly képviselők törvénykezdeményezését, amely az 1940. szeptember 6. és 1945. március 6. között nemzetiségi mivoltuk miatt üldözött személyek jogállását szabályozó kormányrendeletet módosítja. Ennek megfelelően a jogszabály rendelkezései alól eddig kimaradt kategóriák – menekültek és kiutasítottak is – a törvény hatálya alá kerültek, így egy méltánytalan helyzetet sikerült orvosolni. /Döntés az etnikailag üldözöttek ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

Még mindig nem ismert, hol tartják október 10-én a román-magyar kormányülést. A román kormány szóvivője augusztus 27-én közölte: a közös kormányülést a román fővárosban tartják, de egy nappal később ezt sem a magyar kormányszóvivő, sem Gémesi Ferenc, a szervezésben illetékes nemzetpolitikai szakállamtitkár nem erősítette meg. A továbbiakban mindenképpen szeretnénk bevonni az RMDSZ-t is a napirendi pontok előkészítésébe – magyarázta Gémesi. Cseke Attila szenátor a múlt héten interpellált a szenátusban: felszólította a miniszterelnököt, számoljon be arról, milyen módon tesz eleget a román fél a legutóbbi, szegedi közös kormányülésen tett ígéreteinek. Tavaly, október 21-én, Szegeden négy nyilatkozatot és egy egyezményt írtak alá a kormányok képviselői a magyar-román kormányülés után. /Elakadt helyszínelés. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

Szász Jenő az MPP listavezetője a szeptember 27-i székelyudvarhelyi előrehozott választásokon. Szász bizakodó: meggyőződése, hogy a városi önkormányzatban az általa vezetett párt a mandátumok többségét fogja megszerezni. Az MPP listáján másodikként indul Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke, utána Fóri Irma Györgyi jogász és Balázs Árpád következik. Dósa Barna, a Zöld Párt helyi elnöke ismét megpályázza a tanácsosi tisztséget, Jakab Attila, az Udvarhelyi Fiatal Fórum vezetője is jelöltek között szerepel. Az RMDSZ listavezetője Bíró Enikő, a helyi szervezet vezetője, második, illetve harmadik helyen Incze Zoltán és Gergely László következik. /Szász Jenő vezeti a tanácsosi listát. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) határozottan visszautasította azokat a pártot érintő minősítéseket, amelyeket Bajnai Gordon magyar kormányfő fogalmazott meg a SME című szlovák napilapban szeptember 7-én közölt írásában. Ján Slota, az SNS elnöke ugyanakkor felszólította a szlovák külügyminisztert: diplomáciai jegyzékben szólítsa fel Bajnait arra, hogy kérjen bocsánatot kijelentéseiért, amelyekkel megsértette a szlovák állampolgárokat és ismételten kísérletet tett Szlovákia belügyeibe való beavatkozásra. Bajnai cikkében „szélsőséges erőnek” minősítette az SNS-t, s jelezte: számára és valamennyi demokratikus magyar párt számára elfogadhatatlan, hogy egy ilyen párt jelen van a szlovák kormányban. Slota erélyesen visszautasította, hogy az SNS-t a „szélsőséges neofasiszta Jobbikkal” hasonlítsák össze. /Az SNS visszautasítja Bajnai Gordon állításait. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

Utcai tiltakozást szervez a Bihar megyei RMDSZ a magyar iskolaigazgatók menesztése miatt. „A mi szempontunkból vannak olyan helyzetek, amikor nem alkudhatunk: ez a kisebbségi kultúra és az anyanyelvi oktatás” – fogalmazott Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök. Szabó Ödön szerint a Szociáldemokrata Párt irányításával a tanfelügyelőség két iskolaigazgatót, két igazgatóhelyettest és egy a kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelőt menesztett. „Az utolsó csepp Gáspár Juditnak, a telegdi iskola igazgatóhelyettesének leváltása volt – mondta az ügyvezető elnök – helyébe a PSD egy tanácsosát nevezték ki. ” A Bihar megyei RMDSZ szeptember 11-én a megyei tanfelügyelőség előtt szervez tüntetést. /Az iskolaigazgatók leváltása miatt tüntet a Bihar megyei RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./

A kisebbségek érdekeit is szolgálják a határ menti regionális együttműködések; ennek lehetőségére és működésére kívánja felhívni a figyelmet a Miniszterelnöki Hivatal azzal a nemzetközi konferenciával, amelyet szeptember 15-én tartanak Kisebbségek egy varratmentes Európában – a határon átnyúló együttműködés szerepe az etnokulturális sokszínűség fenntartásában címmel. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára hangsúlyozta, hogy az Európai Unió által pályázatok révén támogatott határon átnyúló regionális fejlesztések ugyan „nem etnikai alapúak”, de komoly lehetőséget jelentenek a nemzeti kisebbségek számára. A konferenciával fel akarják hívni a figyelmet arra, hogy a Magyarországról évente a határon túli magyar szervezeteknek kiosztott, mintegy tízmilliárd forintos állami támogatásokon túl az Európai Unió regionális fejlesztési pályázatain az összeg többszöröse nyerhető el, oktatási, egészségügyi, közlekedési és más fejlesztésekre. /Kisebbségek egy varratmentes Európában. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./

Sokak számára a meglepetés erejével hat Stefano Bottoni olasz történész Sztálin a székelyeknél című tanulmánykötete, ebben a szerző az 1952–1960 közötti időszakban létezett székelyföldi Magyar Autonóm Tartomány (MAT) történetét írja le, részletes levéltári kutatómunka alapján. Megvilágosodott az a történelmi keret, amelyben Romániában létre lehetett hozni – törvényes, alkotmányos feltételek között – a tömbben élő székely- magyarság területi autonómiáját. Nem belső kezdeményezésről volt szó, se magyar, még kevésbé román részről. Azt az alkotmánytervezetet, amely magába foglalta a MAT létét is, Moszkvában véglegesítették. Minden valószínűség szerint a végleges szöveget személyesen Sztálin hagyta jóvá. Köztudott, hogy közvetlenül a háború befejezése után a román adminisztráció sietett beépülni Észak-Erdélybe, és ennek kapcsán megtorlások történtek, így például a szárazajtai vérengzés. Ezeket látva a szovjet katonai vezetés azonnal intézkedett, és a továbbiakban is fokozottan figyelt az erdélyi fejleményekre. A politikusok számára mozgósító erejű kell legyen az a tény, hogy a székelyföldi autonómia már létezett és ALKOTMÁNYOS keretek között működött! Maholnap húsz év telt el a rendszerváltás óta, de a területi autonómia ügyében nem történik semmi, a magyar vezető politikusok puhány, cselekvésképtelen magatartása miatt. Nemrég az egyik RMDSZ parlamenti képviselő így nyilatkozott: „Azok, akik az autonómiareferendumot kezdeményezik, nagyon jól tudják, hogy nem lehet azt megszervezni a jelenlegi törvények szerint. Úgy vélem, hogy a nemzetközi válság idején mind a polgármestereknek, mind a községek vezetőségének sokkal fontosabb gondjai vannak az illető referendumnál. Szerintem azok, akik ki akarják használni ezt a pillanatot, nem csupán felelőtlenek, hanem kissé alávalók, mivel pont most nincs türelmük várni”. Az ilyen önfeladó, sértő megnyilatkozás csak elodázza az autonómia kérdésének napirendre tűzését. /Szabó László: Sztálin a székelyeknél. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./

A Tokiói Műszaki Intézet /Tokyo Institute of Technology/ és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem együttműködésének eredménye az a tudománytechnológiai kutatólaboratórium, amelyet a két intézmény vezetői szeptember 8-án nyitottak meg a Sapientia marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok kar főépületében. „Az egyetem kutatás nélkül tulajdonképpen nem egyetem, és a kutatásban is lehetőleg világszintű eredményeket kell elérnünk ahhoz, hogy elismertek legyünk” – nyilatkozta dr. Hollada Dénes, a Műszaki és Humán Tudományok Kar dékánja. – A tudománytechnológiai kutatólaboratórium felavatásával az egyetem vezetőinek régi álma valósult meg, hiszen minden európai egyetem működésében alapvetően fontos a kutatás – mondta dr. Dávid László, az EMTE rektora. Méltatta Osváth Jenő, a Nemzeti Nukleáris és Fizika Intézet korábbi kutató főmérnökének érdemeit, aki nélkül nem jöhetett volna létre a kutatólaboratórium, amely a Sapientia egy nagylélegzetű projektjének, a Fizika Nemzetközi Házának első állomása. Toshiyuki Hattori, a Tokyo Institute of Technology professzora adománya a laboratórium, ahol világszintű kutatást folytatnak. Osváth Jenő kutatómérnök hozta létre az együttműködést a japán professzorral. /Antalfi Imola: Tudománytechnológiai kutatólaboratórium nyílt a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./

Marosugrán Szabó Zoltán helyi RMDSZ-elnököt, tanácsost súlyosan bántalmazták. A kezelés 40 napig is eltarthat. Nem először történt, hogy falubeliek agresszió áldozataivá válnak. Neacsa Teodor feleségét, aki könyvtárosként dolgozott a faluban, teljes normáról félnormás munkaidőre javasolta az önkormányzati testület. Ez nem tetszett a férjnek. Továbbá a szövetkezeti épületbe szerették volna az RMDSZ-irodát átköltöztetni. Neacsa Teodor azonban a helyiséget PD- L-irodának szemelte ki, attól eltekintve, hogy ennek a pártnak helyi fiókszervezete nincsen. A tejcsarnokot a szövetkezet végül nem adta az RMDSZ-nek, ennek ellenére augusztus 12-én a falu központjában Neacsa Teodor és fia hátulról Szabó Zoltánra támadtak, a földre terítették, Neacsa belerúgott. Szabó Zoltánnak a lábujja eltörött, megrándult a lába, karján, lábán lement a bőr. A rendőrségi kivizsgálás folyik. Kevéssel a verekedés után Neacsa fiával egy gépkocsi útját állta, éjféltől hajnali 5 óráig nem engedtek tovább. Szablyával akarták bántalmazni Csegedi Ferencet, aki az egyik ugrai bárban dolgozik. Nem etnikai összetűzésről van szó, mondta Meghesan Ioan, Marosugra polgármestere. Az idősebb Neacsát két alkalommal lopásért is elítélték, romákba kötöttek bele, őt is sértegették. /Mezey Sarolta: Súlyosan bántalmazták a marosugrai RMDSZ-elnököt. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./

Ünnepi műsor keretében az idén is átadják Marosvásárhelyen az Erdős Irma-díjat és -emlékgyűrűt az arra érdemeseknek. Az idei díjátadás szeptember 11-én lesz. /Antal Erika: Erdős Irma-díj és emlékgyűrű ifjú színészeknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

Jó hangulatú falutalálkozóra gyűlt össze a magyarság Apanagyfaluban: a Beszterce-Naszód megyei település második alkalommal rendezte meg az elszármazottakat is hazahívó ünnepét. Az ünnepi istentiszteletre szűkösnek bizonyult az aprócska, szép református műemléktemplom. A 137 lelket számláló református gyülekezet a lassú apadás folyamatát éli. Beszédes adat, hogy az elmúlt egy évben egyetlen keresztelőt és egyetlen esküvőt sem tartottak. A gyülekezet visszakapta a régi református iskola épületét, ahová egyfajta közösségi házat terveznek. /S. B. Á. : Apanagyfalu. Falutalálkozó a megmaradás jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

A Romániai Magyar Pax Romana Keresztény Értelmiségi Egyesület tanulmányi napokat szervez szeptember 11–12-e között a jezsuiták kolozsvári Manréza lelkigyakorlatos házában, A társadalom peremén, az egyház peremén – központi témával. Az előadók között lesz dr. Jitianu Liviu, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karának tanára, kancellárja, dr. Máté Róbert-Béla, a Gyulafehérvári Caritas Szervezet lelki igazgatója, Albert-Lőrincz Enikő, pszichológus, egyetemi tanár és Molnár Judit, a Gyulafehérvári Caritas marosvásárhelyi kirendeltsége önkéntes programjának vezetője. /Fodor György: Pax Romana tanulmányi napok Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem hallgatóinak közel egyharmada magyarországi, az egyetem magyar nyelvű tanszéke vonzza őket Erdélybe. Kovács Levente, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem magyar tanszékének vezetője elmondta, az elmúlt években nőtt az Európai Unióból, főként Magyarországról érkező érdeklődők, illetve hallgatók száma. Hozzátette: egyre több nő jelentkezik a szakra, ezért szerinte a színészi szakma „elnőiesedéséről” lehet beszélni. /A marosvásárhelyi színisek egyharmada magyarországi. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

A brassói származású fotóművészre, a Brassai művésznéven ismertté vált Halász Gyulára emlékeznek szeptember 9-én Brassóban; a helyi Szépművészeti Múzeumban ma nyílik meg a világhírű fotográfusról szóló kiállítás. A megnyitó előtt emléktáblát lepleznek le a fotós szülőházánál, a Gács Major utca 6-os számú háznál, majd a nap folyamán nemzetközi szimpóziumot tartanak. Halász Gyula 1899. szeptember 9-én született Brassóban. Berlinben festészetet és szobrászatot tanult. 1924-ben Párizsban telepedett le és ott élt élete végéig, 1984. július 8-ig. Az éjszakai Párizs címet viselő első fotóalbuma megjelenésekor vált ismertté, 1933-ban. /Brassaira emlékeznek Brassóban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

Balázs László bőrplasztika tárlatával újra beindult a Barabás Miklós Galéria tevékenysége. Kolozsváron a kiállítás-megnyitón Németh Júlia műkritikus, a Barabás Miklós Céh ügyvezető elnöke köszöntötte az érdeklődőket. – Különleges maga a műfaj is: nem hinném, hogy Kolozsváron, de akár szélesebb körzetben akadna még valaki, aki ennek a technikának hódolna, mondta. Balázs László a bőr természetrajzának a tökéletes ismeretében metszi az alapanyagot. Balázs László munkáját édesapja, Balázs Péter festőművész emlékének szentelte. /Köllő Katalin: Bőrplasztika: különleges műfajú kiállítás-megnyitó. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

Az elmúlt negyven év alatt Kolozsvár képe szinte teljesen megváltozott: a kincses város arculatot cserélt, identitást váltott. Ezt az átalakulást kísérte figyelemmel fényképezőgépe segítségével négy évtizeden keresztül Ferenc László Csaba nyugalmazott matematikatanár. Kolozsvárt bemutató fényképsorozatából szeptember 3-án nyílt kiállítása. A fényképek a Monostor negyed drasztikus átalakításáról, a ma már sehol nem található családi házakról és azok eltűnéséről, a megsokasodó tömbháznegyedek felépítéséről tanúskodnak. /Sipos M. Zoltán: Időutazó Kolozsvár képekben. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EMNT elnöke felkérte az RMDSZ parlamenti képviseletét, hogy Székelyföld területi autonómiájáért békés és demokratikus eszközökkel fellépő önkormányzati képviselőket valamennyi rendelkezésére álló eszközzel védje meg. Az EP-képviselő ugyanakkor javasolja, hogy a szeptember 5-i székelyudvarhelyi nagygyűlést szervező, képviselői mandátummal nem rendelkező SZNT tisztségviselőinek is nyújtsanak hathatós védelmet. „Bár tudatában vagyunk annak, hogy az elnökválasztási kampány során a román politikusok hajlamosabbak ‘nemzetféltő’ kijelentésekre, mindazáltal megengedhetetlennek tartjuk, hogy magukat felelősnek tartó közéleti szereplők indítsanak – egyelőre csak – verbális agressziót a szubszidiaritás és az önkormányzatiság vezérelvére épülő Európai Unió egyik tagországában a pontosan ezen elvek tiszteletben tartásáért és gyakorlatba ültetéséért kiálló, közösségeik által demokratikusan megválasztott tisztségviselők ellen” – írta közleményében az EMNT elnöke. /Önkormányzati képviselők védelméért lép fel Tőkés. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./

„Az elmagyarosított székelyföldi románok visszarománosítását” szorgalmazza a magyarellenességéről elhíresült Kovászna–Hargita Európai Tanulmányi Központ, amely a tömbmagyar régiók feldarabolása, az etnikai arányok megváltoztatása érdekében a székelyföldi megyéknek a környező román megyékbe történő beolvasztását javasolja. A Ioan Lacatusu vezette sepsiszentgyörgyi intézmény tanulmányt állított össze a területi önrendelkezési követelések ellensúlyozására. Nyíltan etnikai tisztogatásra buzdítja a romániai állami intézményeket a Kovászna–Hargita Európai Tanulmányi Központ, a sepsiszentgyörgyi intézmény. /Etnikai tisztogatást, „visszarománosítást” sürget a sepsiszentgyörgyi román központ vezetője. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./ Az éveken keresztül az Országos Levéltár Kovászna megyei kirendeltségét vezető, a magyar közösség autonómiatörekvéseit határozottan ellenző Lacatusu elfogadhatatlannak nevezte az RMDSZ régiófejlesztési stratégiájában szereplő, Hargita, Kovászna és Maros egyesítését célzó javaslatot. Ioan Lacatusu javasolja, hogy hajtsák végre a bukaresti hatalom által a két világháború között kidolgozott, „az elmagyarosított románok visszamagyarosítását” célzó projektjét. Szerinte ugyanis Székelyföld magyar lakosságának jelentős része valójában elmagyarosított román. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerint nem kellene foglalkozni a tanulmánnyal, ha Romániában nem lehetne folyamatosan tetten érni a Lacatusu-féle eszméket. „Különben a Székelyföldön buli románnak lenni, hiszen aki Brassóban kapusnak se jó, az nálunk igazgatói tisztségig viszi” – reagált Antal Árpád Ioan Lacatusunak a székelyföldi románság hátrányos megkülönböztetésére vonatkozó kijelentéseire. A polgármester felhívta a figyelmet arra is: a Moldvából Sepsiszentgyörgyre „ejtőernyőzött” Ioan Lacatusu a Ceausescu-rezsim idején éppen a Székelyföld elrománosítását kapta feladatként. – A bukaresti főügyészség nem indít vizsgálatot a szeptember 4. és 5. székelyföldi önkormányzati nagygyűlés ügyében. /Rostás Szabolcs: Beolvasztanák Har-Kovot. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./

Kizárták az RMDSZ-ből azt az öt gyergyószentmiklósi városi tanácsost, akik nem a helyi választmány döntésének megfelelően szavaztak az augusztusi rendkívüli tanácsülésen a fűtéshálózat korszerűsítésének ügyében. A tanácsosok kitartanak amellett, hogy döntésükkor a lakók érdekeit tartották szem előtt, mi több, szerintük a választmányi ülés ítélete törvénytelen. /Csibi Márti: RMDSZ: kizártak öt helyi tanácsost. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

Karda Emese, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetőjének lemondását kérte Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat vezetője, mert szerinte Karda téves információkat közölt a regionális hulladéktározó létrehozásával kapcsolatban. „Karda Emese információi tévesek: csupán a projekt előkészítésére előirányzott pénzt veszítettük el, a kivitelezésre lehívható összeget még megkaphatjuk – pontosított Borboly. Karda Emese úgy nyilatkozott: a Borboly említette ülésen egy jelentést kellett bemutatnia a tározó létrehozásáról, az adatok a jelenlegi állapotokat tükrözték. A megyei tanácselnök, aki az év első felében az önkormányzat által működtetett Hargita Népe Kiadó éléről is eltávolíttatta Kardát, úgy fogalmazott: annak ellenére, hogy helyteleníti a magyar nemzetiségű igazgatók leváltását, Borboly nem tartja jónak, hogy magyar, de immorális személyeket neveznek ki megyei intézmények élére. /Borboly Csaba újra Karda Emese leváltását kéri. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./

Kisebb incidensek tarkították a December 21. Forradalmárszervezet szeptember 9-én tartott bukaresti tüntetését, amelyet annak ellenére szerveztek meg, hogy az előző este Traian Basescu államfő részvételével megtartott egyeztetésen az elnök arra szólította fel Laura Codruta Kövesi legfőbb ügyészt, hogy minél hamarabb vizsgálják ki a bányászjárásokhoz és a forradalomhoz kapcsolódó ügyeket. A tüntetők a forradalom idején elkövetett bűncselekményekről szóló, titkos dosszié nyilvánosságra hozatalát követelték. /Balogh Levente: A dossziék nyilvánossá tételét követelik a forradalmárok. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./

Csíkszeredán a székelyföldi önkormányzati nagygyűlésen az RMDSZ egy dokumentumot terjesztett a megjelentek elé. A későbbiek során kiderült, az ülés iratcsomójában levő „Memorandum” című dokumentum nem végleges, ezért a megszavazása elmarad. A gyűlés végén mégis megszavazták. Izsák Balázs a Memorandum hibáira hívta fel a figyelmet. A Memorandumban sok a pontatlan, zavaros megfogalmazás. Dolgozni kell rajta, és egy szakszerű dokumentumot kell az önkormányzati képviselők elé terjeszteni aláírásra. /Izsák Balázs: Az RMDSZ csíkszeredai memorandumáról. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 10./

Éllovas kíván lenni Sepsiszentgyörgy a széki társulások létrehozatalában, az MPP városi tanácsi frakciója kezdeményezte, az RMDSZ és Antal Árpád polgármester is támogatja az erre vonatkozó határozat mihamarabbi elfogadását. Ferencz Csaba MPP-s tanácstag bemutatta a székelyudvarhelyi nagygyűlésen elfogadott határozatokat, és javasolta, Sepsiszentgyörgy tanácsa elsőként kezdeményezze a sepsiszéki társulás létrehozatalát. Ha elkészült a tervezet, eljuttatják a többi sepsiszéki helyi tanácsnak is, mindenütt meg kell szavazni a társulásban való részvételt, mondta Gazda Zoltán, az MPP megyei alelnöke. Székelyudvarhelyen az önkormányzati nagygyűlésen arról is elfogadtak egy határozatot, hogy az egykori székek mintájára széki társulásokba tömörülnek a helyi önkormányzatok. A döntés értelmében ezek az önkormányzati társulások a következők lennének: Bardoc–Miklósvárszék Barót székhellyel, Csíkszék Csíkszereda székhellyel, Gyergyószék Gyergyószentmiklós székhellyel, Kézdiszék Kézdivásárhely székhellyel, Marosszék Marosvásárhely székhellyel, Orbaiszék Kovászna székhellyel, Sepsiszék Sepsiszentgyörgy székhellyel, Udvarhelyszék Székelyudvarhely székhellyel. /Farkas Réka: Létrehozzák a sepsiszéki társulást (Az RMDSZ is támogatja az MPP javaslatát). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 10./

Új székhelyen, újonnan választott elnökséggel indul útnak az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozók Szövetsége, élén Kelemen Fehér Dénes elnökkel, alelnökök: Bíró Jolán és Boros Csaba. Az UKKSZ 18 éves múltra tekint vissza. A kis- és középvállalkozókat egy tömbbe összefogni kívánó szervezet Udvarhelyszéki Magánvállalkozók Szövetsége néven már 1991-ben (Romániában elsőként) megalakult. A név módosítását a törvények tették szükségszerűvé. Létrehozták a www.ukksz.ro honlapot is. A partnerlistán többek között az Asimcov, a MÜTF, a Szatmárnémeti Vállalkozók Fóruma Egyesület, a Székelyföldi Vállalkozók Egyesületének Szövetsége szerepel. Szeptember 18–19-é tartja az UKKSZ a Gazdaság és érték nevet viselő konferenciát. /Lázár Emese: UKKSZ – a megújult régi. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 10./