Megkegyelmezett a kormány azoknak az egyéni és családi vállalkozásoknak, amelyek a múlt hét végére kitűzött határidő előtt nem cseréltették ki okmányaikat. Az utolsó pillanatban közzétett sürgősségi kormányrendelet 2010. április 25-éig tolta ki az újbóli bejegyzés határidejét. E kegyelmi rendelet híján az egyéni és családi vállalkozások mintegy kétharmadát kellett volna törölni a nyilvántartásból. Az érintettek közül ugyanis csak kevesen értesültek a rájuk rótt kötelezettségről. /Gazda Árpád: Kegyelem a magánvállalkozóknak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 28./

Régóta várták a Magyar Összefogás listájának létrejöttét, elismerés illeti Markó Bélát, az RMDSZ és Tőkés Lászlót, az EMNT elnökét, hogy képesek voltak ennek a megegyezésnek a megvalósítására. Fontos tartom továbbá, hogy létrejött az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum is, jelentette ki Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottsága fideszes elnöke. Amennyiben a román politikának sikerül megoldást találnia az autonómiára és a kettős állampolgárságra a Moldovai Köztársaság viszonylatában, akkor nem lehet az erdélyi magyarságtól ugyanezeket a jogokat megtagadni. /Rostás Szabolcs: Németh Zsolt: szövetségesi viszony kell. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 28./

Tőkés László püspök április 26-án a Budapesten működő Erdélyi Gyülekezet szervezésében sorra kerülő Magyarországon élő erdélyiek találkozójának a meghívottja volt. Az egész napos rendezvény keretén belül került sor Pécsi L. Dániel jelképtervező művész több évtizedes munkásságát felölelő kiállítás megnyitására, valamint az Erdélyi Gyülekezet címerének a felavatására. Tőkés László beszédében kiemelte, hogy a kiállítás anyaga a heraldikai értékein túl „a kárpát-medencei magyarság jelkép-térképét képezi”. /Magyarországon élő erdélyiek találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 28./

A román 7–8. osztályos diákok már arra készülhetnek, hogy elmarad a számukra május 5-én a románvizsgával kezdődő egységes félévi dolgozatírás a tanárok bojkottja miatt, a kisebbségi diákoknak viszont az április 29-én tartott anyanyelvvizsgát még megszervezik. A pedagógusok béremelésük halasztgatása és a tanügyi költségvetés lecsökkentése miatt elégedetlenek, és készülnek tiltakozni. /Tologatják a bojkottot. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

Elutasította a marosvásárhelyi bíróság annak a 221 nyárádszeredai lakosnak a keresetét, akik azért fordultak az igazságszolgáltatáshoz, mivel Marius Pascan Maros megyei prefektus megakadályozta, hogy népszavazást írjanak ki, amelyen a városka főterének sorsáról döntöttek volna. A bíróság indoklás nélkül utasította el a lakosok perbe való belépését – tájékoztatott közleményében Csíki Sándor nyárádszeredai tanácsos. Az MPP-s önkormányzati képviselő szerint a prefektus más módon is megpróbálta befolyásolni az ügy menetét: arra akarta kötelezni a tanács tagjait, hogy tanácsi határozattal vegyék ki a település leltárából azt a főtéri parkrészt, ahova az ortodox egyház templomot akart építeni. Nyárádszereda választottjai a tanácsülésen egyhangúlag elutasították a prefektusi kezdeményezést, és nem szavazták meg a területre vonatkozó határozat módosítását. /Nyárádszereda: elutasított kereset. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 28./

Brüsszeli székhelyű, magyar újságíró-egyesületeket tömörítő nemzetközi civil szervezet létrehozását szorgalmazta a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója (KMÚEK) hétvégi, Ungváron tartott negyedik közgyűlésén. Az új civil szervezet összefogná és képviselné a magyar újságírók érdekeit, ugyanakkor lehetővé tenné a közös pályázást, a sajtóintézmények és újságírói érdekek melletti európai lobbit. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke a romániai magyar, Krivánszky Miklós, a Kassai Figyelő brüsszeli tudósítója pedig a felvidéki magyar média helyzetéről értekezett. Tóth Lívia, a Hét Nap szerkesztője a vajdasági, Zver Ilona, a Szlovén RTV vezérigazgatójának magyar műsorokért felelős helyettese a muravidéki médiáról adott körképet. Kárpátalja helyzetképét Kőszeghy Elemér, a szervező Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetségének elnöke, az ungvári Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője vázolta. A magyarországi szakmai szervezet jelen lévő képviselői is kifejtették véleményüket a konferencián. Az erdélyi, vajdasági, kárpátaljai, horvátországi, szlovéniai és felvidéki újságírókat tömörítő szakmai-érdekvédelmi szervezet, a KMÚEK négyéves múltra tekint vissza, ezalatt kiépültek és fejlődtek a kapcsolatok az anyaországon kívüli magyar újságíró-egyesületek, szerkesztőségek, újságírók közt. A megbeszéléseket követően az újságírók ellátogattak több kárpátaljai híres településre – a munkácsi várba, a Szolyvai Emlékparkba –, többek között útba ejtve a legmagyarabbnak tartott várost, Beregszászt, illetve az ott működő Európa – Magyar Házat. Az újságírók zárónyilatkozatukat szimbolikusan a Vereckei-hágónál fogadták el. /Újságírói összefogás a válság ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

Fegyelmi eljárást indítana Hargita Megye Tanácsa a Hargita Népe Kiadó felelős kiadója, Karda Emese ellen, akit az eljárás idejére felfüggesztenének tisztségéből. Ezt a kiadó tevékenységét vizsgáló háromtagú önkormányzati bizottság javasolja, amely arra a következtetésre jutott, hogy a kiadó jogi helyzete rendezetlen, az intézménynek pedig nincs alapszabályzata. A bizottság vezetője, Hajdu Gábor megyei tanácsos szerint a Karda ellen indított előzetes fegyelmi eljárásra azért volt szükség, mert a testület kérésére az igazgató nem adott át bizonyos gazdasági adatokat a vizsgálódó tanácsosoknak. Karda Emese azt nyilatkozta, egyelőre senki nem tájékoztatta a kiadó kivizsgálására felállított bizottság következtetéseiről. /Horváth István: Hargita Népe váltás előtt. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

Csíkszeredában újabb leletegyüttest tártak fel a Vár téren. „Egy tizenhatodik századi leletegyüttesről van szó” –mondta el Darvas Lóránt régész-muzeológus. A múlt nyáron tizenhatodik századi ház maradványait találták meg. „Ez a rész a középkor folyamán az akkori Martonfalva területe volt. A Csíki Játékszín mögött talált ház tizennegyedik századi. /Horváth István: Leletek és legendák. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

Több háromszéki intézményvezető kézhez kapta már a felmondólevelet a kormány múlt héten elfogadott sürgősségi rendelete alapján. Albert Álmos szenátor, az RMDSZ alsó-háromszéki területi szervezetének elnöke hat ilyen esetről értesült.,,Egy, másfél hónapos csend után ismét etnikai tisztogatás veszélye fenyeget” – mondta Albert Álmos, aki jelezte, tiltakozó akciók megszervezésével is számolnak. /Farkas Réka: Tiltakoznak a magyar vezetők menesztése ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 28./

A megyei tanácsnál van kilenc üres állás, amelyek bármelyikére szívesen fogadják a leváltott igazgatókat és igazgatóhelyetteseket – jelentette ki Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke azon a tanácskozáson, amelyet a decentralizált intézmények vezetőinek leváltása kapcsán tartottak. Korodi Attila képviselő szerint jelképes megmozdulásokat kell szervezni a civil nyomás fokozásáért. Hajdu Gábor megyei tanácstag hatvan kis táblácska sírkertszerű elhelyezését javasolta a menesztett igazgatók jelképeként. /Hargita megyében is tiltakozásra készülnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 28./

Ha leállítanák a melegvíz-szolgáltatást a gyergyószentmiklósi Virág és Bucsin negyedben, sikerülne annyit megtakarítani, hogy a közüzem szeptemberig ne menjen csődbe, jelentette ki Szőcs Tivadar, a gyergyószentmiklósi közüzem igazgatója. Veszteséggel zárta az elmúlt esztendőt a gyergyószentmiklósi közüzem. A vállalat korábbi vezetése által felvett hitel törlesztése még nehezebb időszakot idéz elő. /Balázs Katalin: Csődközelben a Gyergyó közüzem. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 28./

Az Oktatási Minisztérium módosította három évvel ezelőtti rendeletét, és újból engedélyezi a középiskolai szintű tanítóképzést. A kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző egy osztály indítására engedélyt kért a szaktárcától. Hetvenöt éve működik tanítóképzés Kézdivásárhelyen, a középfokú oktatást a 2006–2007-es tanévben váltotta fel teljesen a főiskolai. 1990 óta több mint nyolcszázan szereztek középfokú oktatói oklevelet s három és félszázan felsőfokú diplomát ebben az iskolában. /Fekete Réka: Újból lesz középiskolai tanítóképzés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 28./

Május 10-én, vasárnap tervezik az arad-gáji katolikus templom előterében leleplezni Szent Gizella 80 centi magas, bronzból készült mellszobrát, Kocsis Rudolf szobrászművész munkáját. Előzőleg, május 9-én Veszprémben tartják a Gizella-napi ünnepélyes szentmisét, ahova a Szent Koronát is elviszik, hogy szimbolikusan újra együtt ünnepeljen Szent István és Gizella. /Balta János: /Szent Gizella mellszobra Arad-Gájban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 28./

A magyar költészet gyöngyszemeiből válogatott Lőrincz István lelkész a Resicabányán megrendezett szavalóesten. A református Templom és Iskola épületében sorra kerülő rendezvényen kiváló előadói stílusban elhangzott versek bizonyították, hogy a lelkész nemcsak prédikál, hanem szavalataival is bizonyítja hitét Istenben, ragaszkodását a magyar költészethez és kultúrához. A helyi Hóvirág Daloskör három énekkel színesítette az estet. /Meggyaszai Bíró Júlia: Magyar gyöngyszemek. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 28./

Temesváron az elfelejtett bánsági magyar népi hagyományok – népdalok és táncok, szokások, viseletek – felelevenítése volt a célja a Bánsági Magyar Napok keretében több mint tíz esztendeje elindított Hagyománykeresőben című műsornak. A kezdeti szegényes kínálatot 14 esztendő elteltével a bőség zavara váltotta fel. Április 26-án, vasárnap Temes megyei egyik legreprezentatívabb hagyományőrző együttese, a Bartók Béla Líceum Bokréta együttesének három csoportja és citeraegyüttese nyújtott ízelítőt a temesvári Diákház 500 főnyi közönségének a néptánc- és népdal-éneklő mozgalom mai színvonaláról. Szabó Ferenc, a Bokréta együttes vezetője külön megköszönte a debreceni Jeremiás Lajos táncoktatónak a Bokréta csoportjai felkészítése érdekében végzett munkájukat. A temesvári folklórműsor vendége volt a székelykevei Szalmaszál Hagyományőrző Együttes, amely bukovinai néptáncokkal lepte meg a közönséget. A Szalmaszál tevékenységéről Dani Ernő, a székelykevei csoport vezetője beszélt a színpadon, hangsúlyozva, hogy Székelykeve a legdélebbi magyar település. “A bukovinai székelyek mindig határőrök voltak, mi pedig Székelykevén a magyar szó határőreinek tekintjük magunkat. Ha nálunk megszűnne az 1-8. osztályos magyar iskola és a Szalmaszál Kulturális Egyesület, 100 kilométerrel északabbra tolódna a magyar nyelvterület határa” – mondta Dani Ernő. /Pataki Zoltán: Hagyománykeresőben folklórgála a Diákházban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 28./

A kézdivásárhelyi református egyházközség és a Hálaadás Református Dalárda április 25-én szervezte meg a Kézdi-orbaiszéki Református Egyházmegye templomi kórusainak ötödik találkozóját, melyre hét megyebeli református és két római katolikus énekkart, valamint a nagyszebeni Hozsánna Énekkart hívták meg. A dalostalálkozón közel háromszázan vettek részt. /Iochom István: Református kórusok találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 28./

A Marosszentgyörgyi Tavasz kórustalálkozón a környékbeli és a meghívott dalcsoportok léptek fel. Hajdó Károly karnagy negyvenévi munkásságának gyümölcseként nyugtázhatta a helyi kórusmozgalom színvonalas tevékenységét. Hajdó Károly nemrég EMKE-kitüntetésben részesült. Úgy érezte, hogy az elismerés az egész nagy szentgyörgyi dalos családnak szólt. /Bölöni Domokos: Hajdó Károly a település díszpolgára. Kórusparádé Marosszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 28./

A Vándorcsizma műkedvelő néptáncosok találkozójának a neve, célja az erdélyi magyar népi táncok népszerűsítése, megszerettetése. A tánccsoportokban óvodás, elemista és gimnazista tanulók táncolnak Veress Kálmán táncoktató irányítása alatt, aki a Vándorcsizma mozgalom szülőatyja. Az idei tánctalálkozók sorát a Beszterce-Naszód megyei Teke nyitotta. A faluban több mint három éve nem tanultak magyar táncot, a tél folyamán Mihálci János iskolaigazgató és Kiss Ilona tanárnő kérték a táncoktató segítségét egy tánccsoport indításához. Pár hónap alatt annyira haladt a kis csapat munkája, hogy elérkezettnek látták az időt egy tánctalálkozó megszervezésére. Az eseményre meghívták a Dózsa György községbeli Lőrinc, a Kendi Csillagok, a harasztkeréki és az erdőszentgyörgyi táncegyütteseket. A műsort a szokásos felvonulás indította. A református templom székely kapuja előtt fényképek készültek az együttesekről, majd kezdődhetett a tánc. Április 26-án Erdőszentgyörgyön volt, május 23-án Medgyesen, június végén pedig Kenden lesz sor újabb Vándorcsizma néptánctalálkozó. /Vajda József Attila: Vándorcsizma Tekében. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 28./

Idén is sor került a nemzetközi komplex elektrotechnikai verseny megszervezésére, ez alkalommal a vajdasági Adán, a Műszaki Iskolában. E rendezvény révén már nyolcadik éve tartják a kapcsolatot négy különböző ország iskolái és annak magyar nyelven tanuló diákjai. A magyarországi Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola (Budapest), az Elektromaros Iskolaközpont (Marosvásárhely), a szlovákiai Komáromi Ipari Iskola (Révkomárom), illetve a szerbiai Műszaki Iskola (Ada) sorra próbálja megszervezni a versenyt. A versenyen országonként négy XI. osztályos diák vehet részt, kísérőtanárokkal. A rendezvény április 14-18. között zajlott. /Máthé Levente: Elektrotechnikai verseny Adán. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 28./

Káplár Lászlóra, az MTI hat évvel ezelőtt, ötvenéves korában elhunyt Baranya megyei szerkesztőségvezetőjére emlékeztek barátai, kollégái a pécsváradi várban, ahol nyilvánosságra hozták a Káplár László Jó Ember Díj idei díjazottját is. Idén – tizenhét jelölt közül – László Károlynak, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház nyugdíjas, de még ma is aktív színészének, a magyar gyermekkultúra fáradhatatlan terjesztőjének ítélték az elismerést. László Károly színművészt Háromszéken Puki bácsiként ismerik gyermekek és felnőttek egyaránt. Köszönhető ez annak is, hogy már tizenegy éve útjára indította a Mesekaláka gyermekszínházat, és kitartóan végzi dolgát kicsiny csapatával. A fiatalokból, gyerekekből álló társulat színdarabokat, játékokat, megzenésített verseket mutat be. László Károly színművész a magyar gyermekkultúra fáradhatatlan terjesztője. /Sepsiszentgyörgyi színészé a Káplár László Jó Ember Díj. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 28./

Bárczi András festőművész legújabb tárlatát nyitották meg a hét végén a marosvásárhelyi Bolyai téri unitárius templom tanácstermében. Bárczi András hű maradt a természethez, az erdélyi tájhoz. A kiállított közel harminc akvarell is igazolja ezt. /(menyhárt): Hű maradt az erdélyi tájhoz. Újabb Bárczi András-tárlat. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 28./

Színterek címmel Kolozsváron az Apáczai-líceum képzőművészeti tagozatának tárlata nyílt meg a Gy. Szabó Béla Galériában. Az immár hagyományos évi festménykiállítás, Vörös Alpár iskolaigazgató szerint, csak egy bemutatkozó állomás a diákok idei munkájának gazdag terméséből. A fiatal művészjelöltek, a Kolozsvár Társaság égisze alatt, Kincses Kolozsvárunk témával terveznek közönség elé lépni. /Ö. I. B. : Fejlődő Színterek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./

Az RTL Klub magyarországi kereskedelmi televízió április 24-i adásának A széf című vetélkedőműsorában egy anya és a lánya nyerte meg a több mint 8 millió forintot. Anya és lánya többek között azzal a kérdéssel szembesült, hogy vajon kit ábrázol Fadrusz János lovas szobra Kolozsvár főterén? Sőt a megadott, lehetséges válasz ez volt: Mátyás király. A magyar nyelv- és irodalomtanári (!) diplomával rendelkező anyukának viszont fogalma sem volt róla, hogy Mátyásnak, Fadrusznak valami köze lenne Kolozsvárhoz. Nagy lelki tusakodás után anya és lánya ennél a lehetséges változatnál maradt, majd várták az ítéletet: jó-e a válasz, vagy sem? Jó volt, majd a műsorvezető megjegyezte: Mátyás Kolozsváron született! Ekkor a magyartanár anyuka mondta: „Fene a büdös pofájába!” Marosvásárhely legtekintélyesebb magyar nyelv- és irodalomtanára, Farkas Ernő egy nappal korábban, egy könyvbemutatón azt mondta: 2004. december ötödike, az emlékezetes, gyászos népszavazás óta elvből nem néz magyarországi tévéműsorokat. Neki szerencséje volt. Nem látta kollégáját, a magyarországi magyar nyelv- és irodalomtanárt. /Máthé Éva: „Fene a büdös pofájába!” = Krónika (Kolozsvár), ápr. 28./

Történelmi, néprajzi és irodalmi tárgyú könyveket népszerűsítettek nemrégiben Marosvásárhelyen, a Mentor Kiadónál megjelent új könyveket. Az Erdélyi ritkaságok című sorozat harmadik köteteként jelent meg Bölöni Farkas Sándor Utazás Nyugat-Európában című tanulmánya és naplótöredéke. A Mentor Lámpások voltunk című kötetében Ozsváth Imola tizenöt udvarhelyszéki pedagógus élettörténetét feldolgozó doktori disszertációjából készült könyvből a néhai Bálint Dezső, Kovács Piroska és Balázsi Dénes pedagógusok életútját ismerheti meg az olvasó. Ozsváth Imola a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium tanára. Kovács Piroska nyugdíjas pedagógus harmincnyolc éven át Szentegyházán, Fenyéden, majd szülőfalujában, Máréfalván oktatott, tíz évvel ezelőtt látott napvilágot kötete a híres máréfalvi székely kapukról. A mostani könyvbemutatón egy olyan CD-t is ismertetett, amely 49 faluból 240 régi kaput mutat be. Balázsi Dénes nyugalmazott tanár kötelességének érezte, hogy a világ elé tárja tanulságos életét. A kommunista rezsim idején meghurcolták. Megírta Székelyszentlélek monográfiáját, jelenleg az önéletrajzán dolgozik. A Mentor Kiadó és a marosvásárhelyi Súrlott Grádics Irodalmi Kör közösen mutatta be a Festett az arcom nékem is... című kötetet, amely különböző művelődéstörténeti korszakok fényében beszél az iróniáról. /Mentor-újdonságok. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 28./

Elvárjuk, hogy a szórványba felnövő fiatal magyar identitástudatú legyen, írta Czika Tihamér az Új Magyar Szó Manna.ro honlapján. Erdélyben nagyon sok olyan közösség van, amelyek közép-távon nem fognak megmaradni. A szórványközpontoknak (Válaszút, Déva, Kőhalom, stb.) nagy jelentőségük van. Van-e megoldás a magukat megtartani és megszervezni már nem képes szórványközösségek számára? Czika Tihamér szerint a Duna Tv üzenete „idegen a szórványban élő fiatalok számára”, jobb lenne, ha a fiatal az RTL Klub és TV 2, „számára élvezhető, emészthető műsorán” nőne fel. Czika Tihamér szerint a megoldás a magyar kereskedelmi média eljuttatása. Gyakran elhangzik: szórványban sok a vegyes házasság, az ezekben felnövő gyerekek meg legtöbbször románokká nőnek fel. Czika megállapította, soha senkin nem szabad számon kérni a párválasztását. Joga van-e a városi értelmiségnek a vidéki szórványközösségekben élőkre „erőszakolni” saját magyarságmegmentési mentalitását? – tette fel a kérdést. /Czika Tihamér: Magyar szocializálódás a szórványban. = Manna.ro. ápr. 28./

Az Örökségünk, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont negyedévente megjelenő kiadványának új száma egy európai uniós projektről, az Inextexről számol be, mely többek közt a székelyföldi népi textíliák motívumkincsének feldolgozására irányul. A folyóiratban Zepeczaner Jenővel, a Haáz Rezső Múzeum igazgatójával készült beszélgetés olvasható. A Román Országos Levéltár csíkszeredai igazgatóságának kezelésébe tartozó gyűjteményekben, fondokban (levéltári anyag tagolásának alapegysége, valamely intézmény vagy személy működése során keletkezett irat, dokumentum) talált érdekességekről, személyekről tudósít Bicsok Zoltán levéltáros. Az Örökségünk ismertette Kovács Piroska „Orczád verítékével... ”, Máréfalva a történelem sodrában című könyvét, továbbá beszámolt Jánosfalvi Sándor István unitárius lelkész, könyvgyűjtő, író életművéről. /Kiadványok. Örökségünk. = Szekelyhon. ro, ápr. 28./

Április 28-án a parlament elfogadta az idei első költségvetés-kiegészítést úgy, hogy az ellenzék egyetlen módosító-javaslatát sem fogadta el, ezért a két ellenzéki párt bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy az indítvány szövege kitér a költségvetés-kiegészítés és az átalányadó bevezetése mellett a kormány alárendeltségébe tartozó megyei, úgynevezett dekoncentrált intézmények vezetőinek a leváltására is. Markó szerint a magyarok által jelentős mértékben lakott régiókban az etnikai arányosság elvét is tiszteletben kellene tartani. / -or- : Bizalmatlansági indítvány a kormány ellen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Az RMDSZ kolozsvári kongresszusán Traian Basescu államfő hitet tett amellett, hogy a romániai kisebbségek értéket jelentenek. Kifejtette, hogy szerinte az ország gazdagabb és erősebb a kisebbségek kultúrája és hagyományai által biztosított sokszínűségnek köszönhetően. Szemléletmód tekintetében nagy előrelépés az 1990-es állapotokhoz képest, amikor a nemzeti kisebbségeket csak kockázati forrásként volt szokásos emlegetni. Az államfő a kulturális autonómia mellett is letette a garast. Szorgalmazta, hogy a parlament mielőbb fogadja el a kulturális autonómiát is magába foglaló kisebbségi törvénytervezetet. Ez mind nagyon szép, de a 2005–2008 közötti ciklusban – amikor az RMDSZ a demokratákkal és a liberálisokkal együtt majdnem két és fél évig volt kormányon – a jogszabály megrekedt a parlamentben, éppen a demokrata miniszterek akadékoskodtak a legtöbbet. Basescu megpróbálja eljátszani a véleményét időközben megváltoztató politikust. /Borbély Tamás: Fejlődő politikus. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Cristian Diaconescu az európai uniós külügyminiszterek luxemburgi találkozója alkalmával kijelentette: a román állampolgárság megadásának könnyítése nem jelenti azt, hogy a moldovai állampolgárok tömegesen jutnak majd ezen státushoz. A könnyítés első eredményei öt-hat hónap múlva lesznek érezhetőek – mutatott rá Diaconescu, emlékeztetve arra, hogy az unió többi tagországában is működnek olyan törvények, amelyek az állampolgárság biztosítását történelmi jóvátételként tekintik. Az EU tagországok külügyminiszterei Moldovával kapcsolatban egyetértettek abban, hogy gyors párbeszédre van szükség az új moldovai vezetéssel, valamint hogy az uniónak szorgalmaznia kell a moldovai kormányoldal és az ellenzék párbeszédét. Az EU ugyanakkor tájékoztatást kér Romániától arról, hány moldovainak adtak román állampolgárságot. /Nem jutnának tömegesen kettős állampolgársághoz Moldova lakói. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Elvesztette a tétjét a magyar állampolgárság megadásának a kérdése a romániai magyarok számára, mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki szerint a szövetség továbbra is támogatja a kettős állampolgárságot. Korábban Orbán Viktor, a következő magyarországi választásokon nagy valószínűség szerint hatalomra kerülő Fidesz elnöke szorgalmazta a kettős állampolgárság megadását kárpátaljai látogatásán. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke a román-moldáv helyzetre utalva elmondta: az Európai Uniónak nem igazságot kell szolgáltatnia, hanem elő kell segítenie a magyar, a román és a moldovai fél között a megegyezést a kettős állampolgárság kérdésében. Markó Béla szerint alapvető különbség van Románia és Moldova, valamint Magyarország és Románia között, hiszen utóbbi kettő tagja az Európai Uniónak, és lassan eltűnnek a határok a két ország között. Románia és Moldova viszonyában viszont teljesen más a helyzet – hangsúlyozta Markó –, hiszen a két ország között nagy a különbség a demokrácia foka és a gazdaság fejlettsége szempontjából egyaránt. /B. T. : Markó: nincs már tétje a romániai magyarok kettős állampolgárságának. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./