Két különböző, de üzenetét tekintve azonos tartalmú nyílt levélben fordult egyszerre Szász Jenőhöz és Tőkés Lászlóhoz Markó Béla. Az RMDSZ elnöke a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökétől azt kérte, hogy a júniusi helyhatósági választásokon legalább azokban a megyékben támogassák az RMDSZ jelöltjeit, ahol veszélybe kerülhet a magyar képviselet. Markó szerint ez jó alapot jelentene az őszi parlamenti választásokon való egységes fellépéshez. Markó felidézte az EP-választások előtt Tőkéssel folytatott tárgyalás kudarcát, s megismételte, hogy az RMDSZ úgy látta: nem annyira Tőkésen, hanem inkább Szász Jenőn múlott az egyezség. Megállapította: nem kívánja a múltat felhánytorgatni, hiszen mindannyian követtek el hibákat, így ő is, nem csak Tőkés. Markó furcsállta, hogy Tőkés az államfőtől és a Demokrata Párttól próbált segítséget kérni, miközben az RMDSZ támogatta, hogy az Európai Néppárt (EPP) tagjává váljon. Markó aláhúzta: az RMDSZ listáin olyan polgármester- és tanácsosjelöltek szerepelnek, akik mögött több mint százötvenötezer magyar ember támogatása áll, így ezek nem pártlisták. A jóval rövidebb, Szász Jenőhöz intézett levélben Markó megállapította, hogy ultimátumszerű jellege van az MPP azon közleményének, amelyben egyeztetésre hívták az RMDSZ-t. „Nem beszélve az előző – nyilván: döntő – időszakról, amikor hiába ajánlottuk több helyen is az előválasztásokon való részvételt, mert sorra visszautasítottak minket” –, írta Markó. Szerinte az MPP is megbízhat 155 ezer magyar választásában. /B. T.: Markó a „kényes” megyékben kér támogatást. Nyílt levél Tőkés Lászlóhoz és Szász Jenőhöz. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./

Az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) helyi szervezetei közötti egyeztetésről szólva, a szövetség tárgyalódelegációjának tagjaként Eckstein-Kovács Péter szenátor elmondta: bizonyos helységekben az MPP ragaszkodik a jelöltállításhoz, de vannak olyan települések is, ahol elfogadnák az RMDSZ listáit. A szenátor szerint még van esély a megegyezésre. Eckstein-Kovács fontosnak tartja, hogy folytatódjon az egyházi méltóságok átvilágítása. /Nagy-Hintós Diana: Eckstein-Kovács: Még van esély a kiegyezésre. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./

A szatmárnémetiek zöme újabb mandátumhoz segítené Ilyés Gyula jelenlegi polgármestert – derül ki egy március utolsó hetében készült közvélemény-kutatásból. /Babos Krisztina: Ilyés a legesélyesebb polgármesterjelölt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./

Megvonta az RMDSZ a politikai támogatást Vajda Lajostól, és az alsó-háromszéki szervezet operatív tanácsának döntése szerint leváltották az ügyvezető alelnöki tisztségből is ― tájékoztatott Albert Álmos területi elnök. Vajda egy nappal korábban jelentette be, nem indul az RMDSZ tanácsi listáján, és függetlenként pályázza meg a megyei önkormányzat elnöki tisztségét. /Farkas Réka: Megvonták a politikai támogatást Vajdától. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./

Minden erdővidéki településen teljes tanácsi listát és polgármesterjelölteket állított a Magyar Polgári Párt. Bölönben Vajda Sándor Zoltánt, Bardocon Benkő Emőkét, Vargyason pedig Román Attilát jelölik, Nagybaconban és Ajtán még nem tisztázott, hogy kit támogatnának a helyhatósági választásokon. /Hecser László: Erdővidéken is teljes listát indít az MPP. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./

Borbély László fejlesztési miniszter, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje április 18-án Marosvásárhelyen találkozni fog a Magyar Polgári Párt (MPP) Maros megyei vezetőivel, többek között Tőkés Andrással és Kiss Istvánnal. Az MPP közleménye leszögezte, hogy az MPP és az RMDSZ közötti megegyezés a helyhatósági választások közelségére való tekintettel sürgőssé vált, s ha nem lesz megegyezés, az MPP-nek gondolkodnia kell saját polgármesterjelölt megnevezésében. Közben Szatmár megyében a Szász Jenő szabta határidő után is tart a két magyar szervezet közti egyeztetés. Csehi Árpád, az RMDSZ megyei elnöke szerint megéri tovább tárgyalni. /Lokodi Imre, Sike Lajos: Borbély–MPP találkozó. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

Április 17-én Aradon is a megalakult a Magyar Polgári Párt. Murvai Miklós, a szervezőbizottság egyik tagja szerint „kommunikációs félreértés miatt” voltak nagyon kevesen. /Irházi János: Megalakult Aradon is a Magyar Polgári Párt. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 18./

Április 11-én Gelencén békésen sörözött néhány ember, a kerítésen kívül megállt egy kék terepjáró hat csendőrrel. A csendőrök igazoltatni akarták a társaságot, de legtöbbjüknél nem volt személyazonossági, hiszen csak kijöttek beszélgetni. Különösebb szóváltás nem történt, a csendőrök elmentek. Két óra múlva váratlanul visszatértek az üzlet elé, Pap Lászlónak hátrakötötték a karját, hozzáütötték a kocsi oldalához, megbilincselték, majd begyömöszölték a terepjáróba azzal a céllal, hogy viszik Sepsiszentgyörgyre azonosítás végett. A bilincs és a csendőrök keze nyoma még másnap is meglátszott a karján. Pap László szabályosan belecsinált a nadrágba, ezért meggondolták magukat, és kitették őt a kocsiból a falu fő utcáján. Időközben Pap István magánvállalkozó, helyi önkormányzati képviselő odajött, ahol fiát kitették a kocsiból. Pap Istvánnak a csendőr tudomására hozta, hogy a fia visszaeső bűnöző. A faluban él egy névrokon, vele téveszthették össze, hiszen fiának soha nem volt dolga a rendőrökkel. Szakács Tibor polgármester az eset kapcsán átiratot küldött a megyei csendőrség parancsnokának, az ügy kivizsgálását kérve; emlékeztetve, hogy nem ez az első eset, amikor a csendőrök visszaélnek hatalmukkal. Pap István fia bántalmazásáért az ügyészségnél emel panaszt a brutális csendőrök ellen. /Csendőrségi túlkapás Gelencén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./

Megnyílt az út a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem számára az intézményi akkreditációhoz, miután április 17-én Bukarestben a felsőoktatás minőségét ellenőrző ügynökség (ARACIS) jóváhagyta a csíkszeredai szociológiai szak akkreditációját is, erősítette meg Rostás Zoltán professzor, a szak oktatója. A teljes körű akkreditálást három szak akkreditálását követően kérvényezheti az egyetem vezetősége, két szak korábban pozitív választ kapott. Az ARACIS februárban akkreditálta a Marosvásárhelyen működő informatika szakot, egy hónapja pedig a csíkszeredai román–angol nyelv és irodalom szak is elnyerte a hatóság végleges jóváhagyását. Az ARACIS-bizottság április 17-én a csíkszeredai szociológiai szak mellett a szintén csíkszeredai könyvelés és gazdálkodási informatika szak akkreditációs kérelmét vizsgálta meg. A testület a szociológia szakot akkreditálta, a másik kérelmet visszaküldte az illetékes szakbizottsághoz. A Sapientia rektora, Dávid László a szociológia esetében pozitív válaszra számított. Az akkreditáció elnyerése lehetővé tenné, hogy a Sapientia is szervezzen államvizsgát, illetve azt, hogy a román állam is támogassa anyagilag az intézményt. /Cseke Péter Tamás: Sapientia–EMTE: közel már az akkreditáció. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./ A román állami támogatást sürgeti a magyar kormány. Törzsök Erika, a magyarországi Miniszterelnöki Hivatal főosztályvezetője élesen bírálta a román felet, amiért az előzetes megállapodásokkal ellentétben nem támogatta a Sapientiát. Törzsök Erika a leszögezte, az egyetem létrehozásakor lefektetett támogatási elvekből csak a magyar állami támogatás valósult meg, holott az alapító okiratban az szerepel, hogy a történelmi magyar egyházak és a helyi önkormányzatok is az egyetem finanszírozóivá válnak. 2000 és 2007 között a magyar költségvetés 13 milliárd forintot folyósított az egyetemnek, míg más forrásból gyakorlatilag semmit nem tudott szerezni a Sapientia. Törzsök Erika elmondta: az erdélyi magyar intézményrendszer támogatása elsősorban a román állam feladata. /Akkreditációs remények. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./

Április 14-én Párizsban Románia Fenntartható Fejlődésének Európai Kongresszusa díjával tüntették ki Bunta Leventét, Hargita Megye Tanácsának elnökét. A fórumon, kitüntetésben részesítették Korodi Attila környezetvédelmi minisztert is. Bunta Levente kifejtette, minden lehetséges forrást felhasználtak a fejlesztésre. Tudják, hogy az útépítésre felhasznált minden egyes euró három vagy ötszörösét hozza vissza a térségbe. Elsődlegesnek tartották az útépítést, ennek érdekében a megyei önkormányzat kölcsönhöz is folyamodott, emellett Phare-alapokat és kormányzati pénzeket sikerült a térségbe vonzani. Az utak állapota mellett a vezetékes vízzel való ellátottság is elmaradt az igényektől, így ivóvizet kellett vezetni rövid idő alatt a megye vidéki lakossága háztartásainak több mint felébe. A szennyvízhálózat növelése is fontos volt. Hasonlóképpen a megye elöl jár a hulladékgazdálkodás terén is. /Díj a fenntartható fejlesztésért. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 18./

Romániának és a Moldovai Köztársaságnak a kishatárforgalmi egyezménnyel egy időben alá kell írniuk a határegyezményt is, mivel a két dokumentum szoros kapcsolatban áll egymással – foglalt állást Andrei Stratan moldovai külügyminiszter. Ez eloszlatná azt a benyomást, hogy Bukarest nem ismeri el a szuverén Moldovai Köztársaságot. Sratan szerint a kormány jogi hátteret kíván teremteni a Romániával fennálló viszonyban. Traian Basescu államfő kijelentette: a határegyezmény aláírása nem jelent prioritást a román állam számára. Románia a Szovjetunió felbomlása után elismerte a Moldovai Köztársaság függetlenségét, így nem indokolt a határegyezmény aláírása. /Chisina türelmetlen. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./

Óriási felháborodást keltett Kelementelke néhány lakójában, amikor elterjedt a hír, hogy a Nagy-Románia Párt (PRM) helyi szervezetét megalakító Kolcsár József őket is beszervezte a szélsőségesen nacionalista alakulatba. A színmagyar település PRM-alapítója a párt Maros megyei szervezetének sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy belépett a Corneliu Vadim Tudor vezette pártba. Constantin Margarit Amza, a PRM Maros megyei szervezetének elnöke azt is hozzátette, Kolcsár vezetésével megalakult a párt kelementelki szervezete, amelyikbe további kilenc helybéli magyar iratkozott be. Az állítólagos taglista, amelyet Kolcsár József meglobogtatott az újságírók előtt, tulajdonképpen az a jegyzőkönyv volt, amelyiket a református egyház gyűléstermében január 6-án tartott tanácskozás tíz résztvevője írt alá. A kétoldalas dokumentum a résztvevők elégedetlenségét rögzíti bizonyos, Kelementelkét hátrányosan érintő kérdésekben. A jegyzőkönyvben azonban egyetlen szó nem esik arról, hogy bárki is felvételét kérte volna a Nagy-Románia Pártba. Amióta Kolcsár József meglebegtette a dokumentumot, az érintetteknek sincs nyugalmuk. Valamennyien kijelentették, Kolcsár ne használja fel az ő nevüket. Kolcsár József a faluban, az újságíró előtt tagadta, hogy beíratott volna valakit a pártba. /Szucher Ervin: Tíz magyar a PRM küszöbén. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./

Az Electrica áramszolgáltató vállalat vizsgálatot indított brassói kirendeltségénél, miután a Transilvania Sud Kft. magyar koronát ábrázoló üdvözlőlapot küldött szét figyelmetlenségből több mint egymillió ügyfelének a közelgő ortodox húsvét alkalmából. A villanyszámla hátlapja egy kosár piros tojást ábrázol, egyik tojás dísze egy szépen formázott magyar címer kettős kereszttel, hármashalommal és négy folyóval. A bukaresti Gardianul napilapban irredentának nyilvánított üdvözlőlap kapcsán több román politikus felháborodásának adott hangot, és leszögezte: a románokra nézve sértő „magyar propaganda” felelőseinek megbüntetését követeli a nyomozó hatóságoktól. /Vizsgálat a magyar koronás húsvéti üdvözlőlap miatt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18., Sarány István: Húsvéti üdvözlet. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 18./

A dévai Téglás Gábor Iskolába látogatott a kolozsvári Sigismund Toduta Zenelíceum magyar tagozatának diákkórusa Kállai Tünde aligazgató vezetésével. Először a dévai Téglásban adták elő műsorukat, majd a vajdahunyadi kastélyba látogatva, a város magyar közösségének is énekeltek. /Gáspár-Barra Réka: Diákkórusok találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 18./

Értékes templomi orgonát kap adományként Sepsiszentgyörgy. A helyi Vox Humana kamarakórus karnagya, Szilágyi Zsolt kapcsolatai révén sikerült megszereznie a németországi Steyer város katolikus templomának szétszedés előtt álló orgonáját. Az alig 30 éves elektromos templomi orgona értéke 1,5 millió euró, de Szilágyi Zsolt karnagy közbenjárására sikerült elérni, hogy a németországi település önkormányzata Sepsiszentgyörgynek adományozza a hangszert. Albert Álmos polgármester elmondta: az egyezség szerint a háromszéki megyeszékhelynek 100 ezer euróért számolják el az orgonát, az 1,4 millió eurós különbözetet adománynak szánják. Az orgonát a sepsiszentgyörgyi Gyár utcai katolikus templomban szerelik fel. /Kovács Zsolt: Orgona Sepsiszentgyörgynek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./

Az erdélyi árvák, illetve a szegény sorsú gyermekek megsegítésére, Böjte Csaba ferences szerzetes missziójának támogatására fordítják a győri püspökség április 25-én kezdődő háromnapos jótékonysági akciójának bevételét. Az elmúlt fél évtized jótékonysági akcióinak nyomán Győr több mint 25 millió forinttal támogatta az erdélyi misszió munkáját. /Segítik az árvákat. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./

Diákok és tanárok paródiája színesítette Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban április 17-én megrendezett Óriásnapját. A legnagyobb sikert a tanárok vicces előadása aratta. /(gyöngyi): Óriásnap a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 18./

Nagyszabású fesztivállal ünnepli jövőre fennállásának 60. évfordulóját a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház – jelentette be Bocsárdi László igazgató rendkívüli, majd bemutatta a Reflex névre keresztelt Nemzetközi Színházi Biennálé tervét. A terv szerint azokat az előadásokat kívánják elhozni, amelyeket Lengyelország, Magyarország, Csehország, valamint Románia színházkritikusai kitüntettek. A rendezvény része egy műalkotás felavatása is: a Tamási Áron szellemisége iránti tisztelet jegyében köztéri alkotást állítanak a főbejárat elé. /Illyés Judit: Reflex – a színház berkeiben. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

A rajzfilm magyar jelképrendszert megőrző hatásáról, a húsz év után hamarosan elkészülő Az ember tragédiájáról és az animáció magyarországi helyzetéről is beszélt Jankovics Marcell animációsfilm-rendező Sepsiszentgyörgyön. Jankovics nevéhez olyan filmek fűződnek, mint a Fehérlófia, az Ének a csodaszarvasról, a János vitéz vagy épp a Gusztáv sorozat. A Történetek Magyarországról előadás-sorozat legújabb részeként Jankovics Nemzeti jelképek és a rajzfilm címen tart előadást. A filmrendező szerint rendkívül fontos szerepet tölt be a rajzfilm a magyarságtudat megőrzésében. /Erdős Zsófia: Rajzfilmek varázsában. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

Temesváron a Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozat keretében 13. alkalommal szerveztek képzőművészeti tárlatot a temesvári Nyugati Egyetem Képzőművészeti karának magyar diákjai. A zsúfolásig megtelt teremben a Csiky Gergely Állami Magyar Színház két művésze, Borbély Bartis Emília és Kiss Attila reneszánsz muzsikával nyitotta meg a tárlatot, majd Szász Enikő, a Bánsági Magyar Napok szervezője beszélt a főiskolás rendezvény jelentőségéről. A kiállított alkotásokról Szekernyés János, a képzőművészek temesvári szövetségének elnöke mondott méltató beszédet. /Szekernyés Irén: A magyar képzőművészetis diákok tárlata. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 18./

„Üdvözöljük Elnök úr kései ébredését és azt a tényt, hogy egyenrangú félként tekint a Magyar Polgári Pártra (MPP)” – így kezdődik Szász Jenőnek Markó Bélához írt válasza, ez jelzi, hogy semmilyen megállapodás nem születik a helyhatósági választások előtt a két alakulat között. Szász sajnálja, hogy az RMDSZ elmulasztott válaszolni az MPP Nyolc pont 2008-ra címet viselő együttműködési ajánlatára. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ parlamenti listáira még 1 004 353 magyar választó szavazott, míg a 2007-es európai parlamenti választásokon jelöltjeik már csak 282 929 szavazatot szereztek. Szász szerint közös felelősség, hogy a magyarságnak mindenütt legyen önkormányzati képviselője. Végül Szász megerősítette, hogy az MPP készen áll az együttműködésre. /B. T. : Szász Jenő elutasítja az egyoldalú támogatást. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

Szorgalmas levelezésbe kezdett az RMDSZ és az MPP. Markóék és Szászék/Tőkésék a párbeszéd szükségességét, az erdélyi magyar összefogás fontosságát említik. Egyik félnek sem áll érdekében az együttműködés. Mindkét fél saját novemberi sikere fokozására, illetve a másik bukására számít, írta a lap munkatársa. /Chirmiciu András: Levelezés. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 19./

Április 18-án bemutatkoztak az RMDSZ Kolozs megyei és kolozsvári önkormányzati képviselőjelöltjei. „Büszkék vagyunk az RMDSZ Kolozs megyei és kolozsvári tanácsosi jelöltlistájára” – jelentette ki László Attila, az RMDSZ megyei elnöke, kolozsvári polgármesterjelöltje. Közölte: rendhagyó kampányt terveznek, a „kampányközpont” ezúttal nem egy épületben, hanem az utcán lesz, illetve minden hétfőn sajtóreggelire várják majd a média képviselőit. Máté András Levente képviselő, az RMDSZ megyei tanácselnök-jelöltje közölte: a Magyar Polgári Párt (MPP) helyi szervezete nem indít saját megyei tanácselnök-jelöltet, ez azt jelenti, hogy elfogadták, és támogatják őt. László Attila bemutatta az RMDSZ Kolozs megyei és kolozsvári tanácsos-jelöltjeit. /Bemutatkoztak az RMDSZ tanácsosjelöltjei. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

Tudomásul vette a Kovászna megyei egyeztető tanács az RMDSZ alsó-háromszéki szervezetének döntését, miszerint megvonták a politikai támogatást a függetlenként induló Vajda Lajostól, tájékoztatott Baka Mátyás, az RMDSZ megyei elnöke. Azonban jelenlegi megyei alelnöki tisztségéből leváltására a törvény nem ad lehetőséget, mert hat hónappal a választások előtt már nem elmozdíthatóak az önkormányzati vezetők. /Farkas Réka: Nem válthatják le Vajda Lajost. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 19./

Marosvásárhelyen április 18-án feliratok jelentek meg: „moarte bozgorilor – aici e Romania” /Halál a bozgorokra – hajrá Románia!/, a gyűlöletből fakadó „üzenetet” az illetékesek sietősen lefestették. Ez az eredménye az olyan szervezetek és médiumok uszító ténykedésének, amelyek majd két évtizede a magyarok rágalmazásából élnek. Az effajta „szellemiség” némely politikusoktól sem idegen, hiába lett Románia is annak a nagy európai családnak a tagja, amely nem tűri a soviniszta megnyilvánulásokat. /Több mint választási üzenet: moarte bozgorilor. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 19./

Számos erdélyi meghívott részvételével zajlik április 19-én Csíkszeredán vita a székelyföldi térség meghatározó jellemzőiről. A tanácskozás szervezeti-intézményi keretét a Sapientia EMTE Társadalomtudományi Intézete biztosítja. A rendezvényre Csutak István Székek földje – Székelyföld? című, széles körű vitát gerjesztő írása alapján kerül sor. A közel negyven meghívott névsora arra utal, hogy a Székelyföld-vitának csíkszeredai stációján elsősorban az eddigi hozzászólók véleményét óhajtják mederbe fogni és összegezni, a Hogyan tovább? kérdéskörre válaszokat fogalmazni. Csutak István jelezte, amennyiben az egyeztetések ezt lehetővé teszik, a tanácskozáson bejelentik a Székelyföldi Fejlesztési Intézet létrehozását. /Sylvester Lajos: A székelyföldi térség fejlesztéspolitikája. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 19./

Az ukrajnai nemzetiségeket, köztük a kárpátaljai magyarokat hatékonyabban lehetne integrálni az ukrán társadalomba, ha iskoláikban a tantárgyak nagyobb részét államnyelven oktatnák – írta április 18-i számában a Kijevben megjelenő Gazeta Po- Ukrajinszki című országos napilap. A cikk szerint a teljes körű, anyanyelven történő oktatást csak az alsóbb osztályokban kellene meghagyni, a felsőbb tagozatokon pedig mindössze az anyanyelvi és néprajzi tárgyakat tanulnák anyanyelvükön a kisebbségi diákok. Jóval megengedőbb az újság az ukrajnai orosz nyelvű iskolai oktatást illetően. A cikk szerint ugyanis a Krímben vagy a Don-medencében az élet minden területén jól el lehet boldogulni az orosz nyelvvel. /Ukrán „lelemény” a nemzetiségek integrálására. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 19./

Megdöbbentő, hogy a háromszéki óvodák és iskolák nagy hányada nem kíván változtatni a román nyelv jelenlegi oktatási módján, sőt, olyan magyar iskolaigazgató is akad Sepsiszentgyörgyön, aki kéri, hogy kötelezően román nyelven tanulják a magyar diákok a románok történelme és Románia földrajza tantárgyat VIII. és XII. osztályban. A két hónapos közvita nyilvános találkozóin éppen ennek ellenkezőjét hangoztatták az óvoda- és iskolavezetők, úgy tűnt, változtatni akarnak a jelenlegi állapotokon: a magyar gyermekek tömegesen buknak el a vizsgákon többnyire azért, mert nem tudnak románul. /Fekete Réka: Mit is akarunk az oktatásban? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 19./

Kovács Péter a romániai Nemzeti Ifjúsági Hatóság (ANT) államtitkári rangú elnöke Dániel Csaba kabinetigazgató kíséretében Krassó-Szörény megye székhelyére, Resicabányára látogatott. Ellátogattak a Magyar Művelődési Házba is, ahol megbeszélés folyt az RMDSZ, a helyi Platanus Művelődési Egyesület (PME) és az Új Hullám Ifjúsági Egyesület nehézségeiről, illetve a helyi magyarság problémáiról. Kovács Péter hangsúlyozta azt, hogy az egyházaknak, de különösen a református egyháznak nagyobb odafigyeléssel kell híveiket tájékoztatnia az RMDSZ politikájának támogatásáról. Ismételten felvetődött a megyei könyvtárhoz tartozó Szombati-Szabó István könyvtár siralmas helyzete. /Makay Botond: Kovács Péter Resicabányán. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 19./

A nevét viselő kovásznai közművelődési egyesület immár tizenkilencedik alkalommal rendezte meg Kovásznán és Csomakőrösön a Csoma-napokat. Évről évre ilyenkor Kőrösi Csoma Sándor helybeli és idegenből érkezett tisztelői, számos hivatásos és műkedvelő előadó, képzőművészek, színjátszók, zenészek és táncegyüttesek, valamint a tudományos világ jeles képviselői hajtanak főt nagy Kelet-kutató tudós emléke előtt. A rendezvénysorozat idei ünnepélyes fáklyás megnyitója április 17-én, Kovászna városi művelődési háza előtti, Jecza Péter alkotta Csoma-szobornál volt. Ünnepi beszédet mondott Borbáth Erika, a Magyar Művelődési Intézet főigazgatója és dr. Terényi János, bukaresti magyar nagykövet, majd Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke, a Csoma-napok megálmodója szólt a közönséghez. Gazda felidézte az elmúlt tizenkilenc év eredményeit, többek között megemlítette, hogy a Csoma-konferenciák anyagából tizennégy könyvet jelentettek meg, felépítették Csomakőrösön a Csoma-emlékházat.,,Terveztünk múzeumot is. Múzeumot és dokumentációs központot. (...). Azt hittük azokban a pillanatokban, amikor erről álmodoztunk, hogy Kőrösi Csoma Sándor az egész magyarság értéke, és az egész magyarság mellénk fog állni abban a szándékunkban, hogy valóban gyűjtőhelye legyen itt azoknak a dokumentumoknak, értékeknek, amelyeket neki köszönhetünk. Nem sikerült ezt megvalósítani” ― mondta Gazda. Az ünnepi rendezvényen részlet hangzott el a nagykanizsai Horváth István és Farkas Tibor zenés-verses összeállításából, továbbá közreműködtek: a barátosi Ferencz Ernő Református Fúvósegylet zenekara Kelemen Szilárd, a Tiszta Szív kórus Cseh Béla vezényletével, valamint a Havadtői Sándor Cserkészcsapat. A rendezvénysorozat április 18-án Kőrösi Csoma Sándor ― Jelek térben és időben című tudományos konferenciával folytatódott. Ezzel párhuzamosan a Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpontban programot szerveztek, amelyen többek között volt diákkerekasztal, szavalóverseny, általános műveltségi vetélkedő, szavalóverseny, sakkverseny stb. /Bodor János: Főhajtás nagy Kelet-kutató tudósunk emléke előtt (Csoma-napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 19./