Antal Árpád András képviselő, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi polgármester-jelöltje a vele készült interjúban rámutatott, jól ismeri ellenfelét, Csinta Samu MPP-polgármester-jelöltet, megbízik benne, hogy tisztességes lesz a választási küzdelemben, azonban ott van a második, a harmadik vonal, ott van a szavazóbázis. Megpróbálják lejáratni az ellenfelet. Antal Árpád bízik abban, hogy az első körben megnyeri a választásokat. Elmondta, hogy Szász Jenő MPP-elnök megkereste őt Kövér László ismert Fidesz-politikussal együtt. Azt kérték, hogy Antal legyen az RMDSZ és az MPP közös polgármesterjelöltje Sepsiszentgyörgyön. Antal szerint az összefogási javaslatnak a pártok felől kellene érkeznie. /Lokodi Imre: Az esélyesség nyugalma. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke nevetségesnek tartja, hogy Magyar Polgári Párt megyei és városi elnökei nyílt levélben hívták megbeszélésre az RMDSZ helyi vezetőit, mert mindkét elnök az RMDSZ nem is távoli közreműködője volt. Ráadásul a nyílt levél akkor érkezett, amikor már a Maros megyei RMDSZ listái összeálltak. Az RMDSZ felajánlotta, hogy az ő listáin induljanak az MPP jelöltjei. Kelemen szerint most az lenne a becsületes, ha az RMDSZ listákat támogatná az MPP. Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke szerint nem nyílt levélben kellett volna kezdeményezni a megbeszélést, tudják, hol van az RMDSZ székháza. Borbély Lászlót kell támogatni, ezen változtatni nem lehet, hangsúlyozta. /Mózes Edith: Nem lehet változtatni a közakaraton. Válaszok egy „nyílt levélre”. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 17./

Április 16-én az RMDSZ aradi szervezete leült tárgyalni a Magyar Polgári Párt (MPP) most megalakuló aradi szervezetének előkészítő bizottságával, jelezte Cziszter Kálmán városi tanácsos. Murvai Miklós, az MPP szervező bizottság tagja szerint valószínű, hogy lesz megegyezés Aradon az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt között. /RMDSZ-MPP „tapogatózás” Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 17./

Fölényesen kezeli az RMDSZ frissen megalakult riválisát, a Magyar Polgári Pártot. Az RMDSZ-es vezető politikusok lekicsinylik, kioktatják, demokráciahiánnyal vádolják az ellentábort s ennek vezetőjét, Szász Jenőt. Fitogtatják, hogy ők előválasztásokat szerveztek, 155 000 ember megkérdezésével alakították ki listáikat. Az előválasztásokat a szűkebb térségben megismerhették: a roma lakosság manipulálása, az érintettek véleményét figyelmen kívül hagyó listaalkotás, értelmezett és félreértelmezett közvélemény-kutatás, az eredményhirdetés utáni sértődések... Miért megkérdőjelezhető egy párt vezetőinek jelöltállítási joga? Hallani lehetett, hogy az RMDSZ-listáról kiesőket igyekszik átcsábítani az MPP, lefizetik, megvásárolják jelöltjeiket. Kevesebb szó esett arról, hogy RMDSZ-fennhatóság alatt lévő falvakban, térségekben zsarolással, megfélemlítéssel próbálják csírájában elfojtani az éppen csak kibontakozó polgári oldalt. Nem nevezhető demokratikusnak, ha az RMDSZ-es listán szereplő iskolaigazgató kirúgással fenyegeti az MPP színeiben indulni szándékozó tanárt. /Farkas Réka: Vádak és félelmek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 17./

A Kolozs megyei RMDSZ vezetősége telefonon egyeztetett a vissza nem térítendő városházi finanszírozástól elesett 18 kolozsvári magyar szervezet képviselőivel. Abban állapodtak meg, hogy kérik a prefektus közbelépését a törvényesség betartása érdekében, nyilatkozta László Attila, az RMDSZ-es önkormányzati képviselők frakcióvezetője. Emil Boc polgármester kijelentette: szerinte az ügy leárult. /K. O. : A prefektushoz fordulnak pénzkiutalás ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

Spanyolországba utazott Daniel Don, a Kolozs Megyei Munkaerő-elosztó Ügynökség igazgatója, hogy hazacsábítsa az ott dolgozó romániai vendégmunkásokat. Az építőiparban dolgozó és szakképesítéssel is rendelkező szakemberek egy része már hazatérési terveket fontolgat. A spanyolországi 1200–2000 eurós bérek helyett megelégednének 700–800 eurós havi bérrel, néhány romániai építővállalat hajlandó is lenne ennyi pénzt fizetni. /N. -H. D. : Hétszáz euró a hazatérőknek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

Felújították Kovászna város hivatalos honlapját. A fejléc jelzi, hogy magyar, angol és román nyelvű. A magyar változaton csak annyi található, hogy ,,Kovászna a szív üdülője”. Minden más szöveg románul van. A város 70 százaléka magyar. /Bodor János: ,,Ghiveci” Kovásznáról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 17./

Háromszéken a meghirdetett harmincegy iskolaigazgatói tisztségre tizenöten, míg a huszonegy aligazgatóira csupán hárman jelentkeztek. /(fekete): Nem vonzó az igazgatói szék. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 17./

Ingyenes orvosi szűrővizsgálat helyszíne Székelyvarság: ezen a héten tizenhárom magyarországi orvos végez ingyenes kivizsgálást és nyújt szaktanácsadást a tanyavilág lakóinak. Nem először járnak Székelyföldön a kecskeméti doktorok: tavaly négyszázötven kobátfalvit vettek górcső alá. Ott nagyon sok cukorbeteget és magas vérnyomásban szenvedő helybélit szűrtek ki, akik nem is tudtak betegségükről. A kecskemétiek nem jöttek üres kézzel: ajándékba hoztak egy-egy újraélesztő gépet, vérnyomásmérőt, EKG-készüléket, defibrillátort és laptopot. /Kozán István: Tucatnyi fehérköpenyes a tanyavilágban. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 17./

Marosvásárhelyen a napokban bemutatják a középiskolás diákoknak a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem filozófia, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi kommunikáció és szociálpedagógia, valamint a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem színháztudományi szakjait. Április 16-án a Bernády Házban a Sapientia tanárai ismertették az egyetemen működő két humán szakot, ugyanakkor ismertették azt a két kiadványt, amely az intézményben oktatók tudományos munkájának eredményeképpen született. A találkozón dr. Murvai Olga dékán-helyettes elmagyarázta, mit is jelent a bolognai oktatási rendszer. Jacsó Ágota és Zoltáni Eszter kommunikáció szakos hallgatók részképzésen vettek részt Magyarországon, az itt szerzett tapasztalatokról számoltak be jövendőbeli társaiknak. Bemutatták azt a két kiadványt, amelyek a marosvásárhelyi Sapientián 2003-ban és 2004-ben tartott szakmai konferencia anyagát tartalmazzák. A Hagyományos és modern kommunikáció című kötetet Sántha Ágnes, az egyetem tanára ismertette. Az Emlékezet és kommunikáció. Narratívák az egyéni, a társas és a közösségi identitás teremtésében című kötetet dr. Ármeán Ottília ajánlotta a jelenlevők figyelmébe. /(menyhárt): Diáktoborzó bemutatkozás. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 17./

A magyarellenes Ján Slota vezette pozsonyi kormányerő, a szlovák Nemzeti Párt (SNS) törölte Európa térképéről a jelenlegi Magyarországot. Az SNS honlapján napokig egy olyan Európa térkép volt látható, amelyen a Dunántúl Ausztriához, a többi magyar terület pedig Szlovákiához tartozik, Magyarország pedig nem is létezik. A szlovák kormánypárt így kívánta megjeleníteni legfőbb ábrándját, miszerint Magyarországot le kellene törölni a föld felszínéről. Slota már néhány évvel ezelőtt is arra buzdította a hallgatóságát, hogy „üljetek harckocsira és tegyük földdel egyenlővé Budapestet. ” Idevág Slotának az a megállapítása is, miszerint Szlovákiában nincsenek magyarok, csupán magyarul beszélő szlovákok. /Slota térképe. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

Nagy múltú borvidékről, a magyarlakta Érmellékről sugároz húszrészes sorozatot a magyarországi m2 csatorna. A filmmonográfia egyedülálló a magyar televíziózás történetében. A Bihar megyei önkormányzat ötlete volt, hogy a magyar többségű településekről filmsorozat készüljön. Kiss Sándor, az önkormányzat elnöke karolta fel a kezdeményezést. Bimbó Szuhai Tibor producer alaposan felkészült. Nagy segítségére volt a Dukrét Géza szerkesztésében megjelenő Partiumi Füzetek, de forgatta a Pallas Nagylexikont, és böngészte a helyi honlapokat is. Érmelléknek élő népviselete nincs, a hagyományőrző csoportok is ritkák errefelé. A vidék református többségű, a nép igen vallásos. A családi vállalkozások a mezőgazdaságból próbálnak megélni, nagyon keservesen. A történelmi Magyarországon Érmellék a harmadik legjelentősebb fehérborvidéknek számított Tokaj és Balatonfelvidék után. Napjainkban csak Bihardiószeg környékén terem minőségi bor. Viszont mindenütt megmaradt a pincerendszer. /Az Érmellék felfedezése. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 17./

A látogató című mozgásszínházi előadásával vendégszerepel Kolozsváron a Tranzit Házban a sepsiszentgyörgyi M Stúdió április 20-án. Az előadás alapötletét Lengyel Menyhért – A csodálatos Mandarin című klasszikus műve ihlette. Gyöngyösi Tamás rendező a történetet kiindulópontként használja saját színházi világa megjelenítésére. /Az M Stúdió vendégjátéka. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

Április 18-án Esztergomban vendégszerepel a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Kiss Csaba Csehov-adaptációjával, a De mi lett a nővel? című előadással. A darabot Mátyás Zsolt Imre rendezte. A fellépés az első rendezvénye az Esztergomi Várszínház tavaszi előadás-kínálatának. /Pataky Lehel Zsolt: Esztergomban vendégszerepel a Csiky Gergely-színház. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 17./

A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata vendégelőadásában Csáth Géza A Janika című darabját mutatja be a Csíki Játékszín nagytermében április 18-án, Bérczes László rendezésében. /A Szatmárnémeti Északi Színház vendégjátéka Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 17./

Schreiber István, az EMKE Hunyad megyei szervezetének elnöke emlékeztetett: az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alapító közgyűlése 1885. április 12-én Kolozsváron zajlott, a szervezet megalakulásának ötlete azonban a szórványvidéken alakult ki, nevezetesen Hunyad megyében, ahol gróf Kún Kocsárd, Szathmáry György, Sólyom Fekete Ferenc, felismerve a szórványmagyarság körében az asszimiláció veszélyét, erős művelődési, történelmi egyesület létesítését szorgalmazta. Ennek eredménye volt, hogy 1882-ben megalakult a Hunyad Megyei Történelmi és Régészeti Társaság, amely több évtizeden át fejtett ki jelentős tevékenységet. Az ötletből nőtt ki a Kolozsváron megalakuló EMKE, melynek tiszteletbeli elnöke lett gróf Kún Kocsárd, pár évvel később pedig a szintén Hunyad megyében tevékenykedő gróf Kuún Géza lett az egyesület országos alelnöke. Trianon az EMKE és általában a közművelődés halálát jelentette. 1989 után szembesültek azzal, hogy a XX. század traumái, de különösképpen a második világháború utáni időszak kiölte a cselekvőképességet, a kezdeményezőkészséget az erdélyi magyarságból. Az újraalakuló EMKE többek közt ezt próbálta feléleszteni. 1989 után korán felismerték a decentralizáció fontosságát. Az EMKE mindenütt, de a szórványban különösen arra törekedett, hogy bátorítsa az önálló kulturális civilszervezeteket. Például a Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület a helyi EMKE-szervezetből nőtt ki, de számtalan példa van erre a nagyobb városokban Déván, Vajdahunyadon, a Zsil völgyében is. Kezdeményezői voltak a magyarház-láncolat kialakításának. Komoly gond a kisközösségek kérdése. Hunyad megyében ilyen például Brád és Hátszeg környéke, Piskitelep, Haró, ahol annak a maroknyi magyarnak nem sikerül közösséggé szerveződnie. Nincs ember, aki a közösségi életet megszervezné. /Gáspár-Barra Réka: Cselekvő közösségekre van szükség. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 17./

A Napsugár és a Szivárvány gyermeklapok olvasói körében ismerős Unipán Helga neve. Ott láthatták sok gyermekvers és -novella illusztrációja alatt. Művészi pályája során megannyi gyermekvers és -elbeszéléskötet képi megelevenítőjeként is találkozhattak vele. Tizenöt éve formálja a kolozsvári Polis Könyvkiadó arculatát címlapjaival, őt köszöntik születésnapján. /Dávid Gyula: Manók táncoltatója. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

Désen megnyílt a kolozsvári Képzőművészeti Akadémia tanárának, Dobriban Emil festőművésznek a kiállítása. /Lukács Éva: Kiállítás Désen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

Idén Hargita megyében 3735 diák fog érettségizni. Közülük 941-en román tannyelvű, 2794-en pedig magyar tannyelvű középiskolákban végeznek – ismertette Hodgyai László, a tanfelügyelőség illetékes szaktanfelügyelője. /K. E. : Közel négyezer érettségiző. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 17./

Az érvényes oktatási rendszer jelenleg két fegyelmi eljárást biztosít az iskolakerülések, lógások visszaszorítására: az iskolai eltanácsolást, valamint a magaviseleti jegyek levonásának lehetőségét. Előbbit azonban csak a kötelező oktatást meghaladva lehet alkalmazni, ugyanis tizedik osztály előtt nem lehet eltanácsolni a diákokat az oktatástól. A 2007/2008-as tanév első félévében 102 diákot csaptak ki Hargita megyében. A tanfelügyelőség külön jelentést tesz azon iskolákról, ahol tíz vagy ennél több kicsapás történt az elmúlt félévben – ilyen négy volt a megyében, két gyergyószentmiklósi, egy balánbányai és egy székelyudvarhelyi (Kós Károly Szakközépiskola) intézményben. 14 tanuló kimaradt az iskolából, magyarázta Végh Jenő, a Kós Károly Szakközépiskola aligazgatója, kizárni 12 diákot kellett: ők kivétel nélkül esti iskolába jártak. /Bálint István: Fél év alatt száz diákot csaptak ki. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 17./

Hubay Miklós dráma- és esszéírót, a Magyar Írószövetség és a PEN Club volt elnökét látta vendégül április 15-én a Korunk Akadémia soros rendezvénye. A 90. életévét nemrég betöltött drámaíró irigylésre méltó memóriával idézett fel eseményeket, történeteket a Kolozsvár Társaság székhelyén. Kántor Lajos irodalomtörténész köszöntötte jeles vendégét, majd Kötő József színháztörténész beszélt a meghívott munkásságáról. A Nagyváradon született Hubay Miklós életének legfontosabb helyszínei: Nagyvárad, Budapest, Genf, Firenze. Negyven darabot írt, tanított a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 1955–1957-ben a Nemzeti Színház dramaturgjaként dolgozott, majd 1957-ben mindkét állásából elbocsátották. A gyerekeit is kitették az óvodából. Tizenöt éven át nem kapott állást Magyarországon, évekig fordított és a filmgyárnak írt forgatókönyveket. Azután 15 évet töltött Firenzében, ahol katedrát ajánlottak fel neki az egyetemen. /Köllő Katalin: Találkozás Hubay Miklóssal. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

A századik életévében járó szerző, Anavi Ádám temesvári költő és drámaíró jelenlétében mutatták be a Második Matyi című történelmi komédiát a temesvári Csiky Gergely Színház művészei április 15-én, felolvasóest formájában. A XIII. Bánsági Magyar Napok közművelődési rendezvénysorozat keretében megtartott felolvasóest minden várakozást felülmúló sikert aratott. A 99 éves Anavi Ádám elmondta, öt éve fogott hozzá a Második Matyi című történelmi komédia írásához. /Pataki Zoltán: Felolvasó-bemutató Anavival. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

Schwabenpost, a szatmári svábok által alapított regionális lap három nyelvű. A szatmári németekkel (svábokkal) még a magyaroknál is jobban elbánt a múlt század történelme, elég csak a második világháború utáni deportálásukra gondolni. Háromszor próbáltak önálló újságot indítani (1930-ban, 1936-ban és 1990-ben), úgy tűnik, csak a negyedik nekifutás nyomán tudnak tartósan megkapaszkodni. A 2007 áprilisában kiadott, 1200 példányos Schwabenpost folyóirat most ünnepelhette egyéves évfordulóját. Rist Gabriella főszerkesztő említette, hogy az utóbbi hónapokban mind többen érdeklődnek a lap iránt azok a szatmári svábok, akik korábban kitelepedtek Németországba. Mind több köztük az olyan, aki az utóbbi években kétéltű lett, vagyis télen inkább ott, nyáron – a szőlő, a kert, a szülőház vagy akár egy visszakapott nagyobb földterületen – itt tartózkodik. Több írás magyarul is olvasható. A gazdálkodással kapcsolatos cikkeket rendszerint a Mezőgazdasági Futár (Curierul Agricol) című laptól kapják, amelyet Scholtz Béla, a Szatmár megyei Mezőgazdasági Tanácsadó Központ igazgatója szerkeszt, három nyelven. /Sike Lajos: Sváb posta szatmári betűi. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

A marosvásárhelyi Mentor Kiadó értékes kiadvánnyal lepte meg a pedagógustársadalmat: Az erdélyi tanító- és óvóképzés történetéből című ezeroldalas, képanyaggal gazdagon illusztrált kötettel. A kiadvány alcíme: Az erdélyi magyar tanító- és óvóképzés évszázadai Aradtól Zilahig (1777–2000). Az anyagot gondozta és sajtó alá rendezte Szabó K. Attila. A kiadvány huszonhárom szerzőt vonultat föl, mindegyikük egy-egy iskola történetét vázolja. Az erdélyi iskolai és óvóképzés legteljesebb összefoglalásáról van szó. Szabó Kálmán Attila Bevezetés címmel a népoktatásról és tanítóképzésről, a kisdedóvásról és óvóképzésről, az erdélyi oktatás- és iskolai intézménytörténetről monografikus összefoglalót tett közzé, ez a könyv további fejezeteit megalapozó és tartóoszlop. A részmonográfiák felölelik Erdély 23 városának és 45 iskolájának két- és negyedszázados történetét 1777 óta. /Sylvester Lajos: Az erdélyi tanító- és óvóképzés történetéből (Egy monumentális vállalkozás elé). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 17./

Szécsi Antal, a vargyasi iskola egykori igazgatója, ma székelyudvarhelyi nyugdíjas tanár Falu a Látóhegy alatt címmel kiadott Vargyas-monográfiája után pedagógus életútjának stációit Kapuállítók hitével (Székelyudvarhely, 2007). címmel egy iskolai katalógus aprólékosságával jelenített meg. A könyvben helyet kapnak a tanító- és tanárkollégák, felettes felügyelők, az iskolai kisegítő személyzethez tartozók is. A szerző Galacon született (1938), a második bécsi döntés – Észak-Erdély visszacsatolása – után Budapestre költöztek, majd Székelyföldön kötöttek ki. A könyv tipikus példája a túlélésre, csendes hasznosságra és alkotó munkára berendezkedő pedagógusnak. /Sylvester Lajos: Szécsi Antal iskolai katalógusa (A túlélés esztendei). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 17./

Csirák Csaba monografikus igénnyel készítette el Színházi élet Szatmáron 1898-1918 című kötetét, emellett egy másik színházi könyvet is elkészített, a Színházi arcképek 4. a szerző Színházi arcképek sorozatának 4. részeként hagyta el a nyomdát, és egy Szatmárnémetihez, illetve az egyetemes magyar színjátszáshoz kötődő színészdinasztia életéről, munkásságáról szól. Ennek első tagja Krémer Sándor, aki Szatmárnémetiben is volt színigazgató. A szatmári színház Krémer Sándor idejében igazi virágkorát élte. A kötet további színészek életútját mutatta be a dinasztiából, és azt a társadalmi közeget, amelyben a színészek munkájukat végezték. /Egy színészdinasztia története. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 17./

Egymás felé forduló régiók címmel szervezett április 16-án közös konferenciát Nagyváradon a magyar Miniszterelnöki Hivatal (MeH) és a Bihar Megyei Tanács. Törzsök Erika, a MeH főigazgatója a két ország előtt álló lehetőségeket ismertette, hangsúlyozva, hogy a „szimbolikus politizálás” és a „szenvedéstörténetek” helyett a kistérségek és a határ menti régiók együttműködése a realizálás új dimenzióit képviseli. „A mai Európában nem a térségeket kell etnicizálni, hanem az etnikumokat regionalizálni” – hangsúlyozta. Törzsök szerint a határon átnyúló együttműködések stratégiai modelljeinek célja a határ két oldalán levő régiók új logisztikai térképének kialakítása. Konkrét példákat is említett: a Bihar–Bihor régiót a megszerezhető források hatékony közös felhasználásához, Brassót mint Székelyföld elszigeteltségből való kitörési pontját, az Interreg program határon átnyúló egészségügyi együttműködési modelljeit, illetve a Közép-Erdélyre vonatkozó foglalkoztatás- és versenyképesség-javító programot. Néhány, határ menti együttműködésre rendelkezésre álló európai uniós forrás:– Európai Területi Együttműködés: 386 millió euró – az egymással szomszédos határ menti megyék fejlesztésére;– Magyarország–Románia Területi Együttműködési Program 2007–2013: 230 millió euró;– Magyarország–Románia–Szlovákia–Ukrajna Európai Szomszédsági és Partnerségi Program: 68 680 millió euró – az egyelőre unión kívül maradó partnerországok határ menti régióinak fejlesztésére. /Domján Levente: Közeledő régiók. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./ A maratoni hosszúságú fórumon javarészt magyarországi előadók és meghívottak vettek részt. Gémesi Ferenc szakállamtitkár kifejtette, a határon átnyúló fejlesztések során csupán lehetőséget kell adni az együttműködésre, aztán félreállnak, hogy a dolgok a maguk természetes rendje szerint menjenek. A jó kormányzati politika tehát az, amely összehozza a szereplőket. Gémesi szerint az uniós tagság óta a magyar–román kapcsolat új dimenziót kapott. Bara Gyula a román régiópolitikát mutatta be. Törzsök Erika kifejtette, a regionális együttműködések a 21. század esélyét jelentik a határ menti, olykor „fejlődési zárványoknak” is tekinthető területek számára. Az etnikai viszályok, a „mikro teremtéstörténetek” helyett ideje a realitások felé fordulni. Törzsök Erika a térségben lévő egyetemek szerepének átgondolásáról is beszélt. Majdnem minden nagyvárosban működik valamilyen felsőoktatási intézmény, ugyanakkor egyre kevesebben vannak a frissen érettségizettek. Nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a szakmunkások képzésére. /Fikó László: Egy út kezdete. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 18./

Április végéig hivatalosan is bejegyzik a PSD+PC Szövetséget – áll a szociáldemokraták és konzervatívok közötti együttműködési megállapodásban, amit április 17-én írt alá Mircea Geoana és Daniela Popa. A két párt ezen a közös néven szerepel majd a 2008-as parlamenti és 2009-es elnökválasztásokon. Április 18-án tartják a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az Emil Constantinescu által vezetett Népi Cselekvés Párt egyesülését szentesítő rendkívüli kongresszust. A PNL magába olvasztja az alig 1 százalékos támogatottságú politikai alakulatot. A kis párt jelentős képviselője, Smaranda Enache alelnöki tisztséget kap a PNL országos vezető testületében. A Népi Cselekvés nevű szervezetet 2002-ben hozták létre, nagyrészt volt parasztpárti politikusok, azzal a céllal, hogy maguk köré tömörítsék a demokratikus ellenzéki erőket. Párttá 2003-ban alakult. /Megszületett a PSD+PC Szövetség. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./

A Konzervatív Párt és a szociáldemokraták ismét egymásra találtak. 2004-ben Voiculescuék szemrebbenés nélkül hagyták faképnél a szociáldemokratákat s csapódtak az erősebb félhez, a kormányerőkhöz. A konzervatívok akkor még a Román Humanista Párt névre hallgattak és Dan Voiculescu volt a vezetőjük, aki a Felix nevet is felvette. /Németh Júlia: Ásó, kapa és a nagyharang. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./

„Visszarendeződésnek vagyunk a tanúi. Románia távolodik az Európai Unióhoz való csatlakozáskor tapasztalt állapottól” – így értékelte Eckstein-Kovács Péter szenátor a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) működéséről szóló törvény módosításait. A képviselőházi jogi szakbizottság megszüntetné a CNSAS-nak azt a jogát, hogy határozatokat bocsásson ki arról: az általa átvilágított személyek együttműködtek-e vagy sem a volt politikai titkosrendőrséggel. A módosítás szerint ugyanis a CNSAS hatásköre csak az átvilágításhoz szükséges iratanyag biztosítására korlátozódna, továbbá az egyházi vezetőkre már nem volna érvényes az átvilágítás. Ugyanilyen visszarendeződésként értékelte az RMDSZ-es honatya a köztisztségviselők vagyonosodásának vizsgálatáról szóló törvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági döntést is, amely az alaptörvénnyel ellentétesnek minősíti a jogszabályt. /Benkő Levente: Lassú visszarendeződés. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./