Garda Dezső az elmúlt időben közelharcot vívott az illegális fakitermelés, az erdőirtás ellen, a képviselő ellenfele pedig Melles Előd, éppen az az erdészeti vezető lett, akit hivatalosan is súlyos visszaélésekkel gyanúsítanak a gyergyói erdőirtások ügyében. A szavazatok megszámlálása után Garda Dezső 4907 szavazatot, Melles Előd pedig 1611 voksot kapott. Mindezt olyan körülmények között, amikor számos visszaélés történt: Borszéken és Maroshévizen magyarul nem beszélő román embereket is szavaztattak előre kitervelt forgatókönyv szerint. Borszékre a környező falvakból hozták be a románságot, főleg az erdőkitermelésben érdekelt munkásokat. Maroshévízen tucatnyi román erdész szavazhatott, Gergyószentmiklóson pedig a cigányokat hozták csoportosan szavazni, sokuknak előre kitöltött szavazócédulát adtak, amelyen Melles Előd neve szerepelt. Gyergyóalfaluban a polgármester és az alpolgármester a szavazás napján is nyíltan Melles Elődnek kampányolt. Garda Dezső képviselő szerint a számtalan visszaélés ellenére a gyergyóiak többsége mégis amellett szavazott, hogy Székelyföld zöld aranyát meg kell menteni a kipusztulástól.  /Orosz Antal: Csalásokkal tarkított RMDSZ-előválasztások. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 12./

 A Háromszék okt. 7-i számában Antal Árpád András egész oldalas fizetett politikai hirdetésben ismertette szándékait. A megjelenés előtti napon kész szöveget nem hozott be a szerkesztőség reklámirodájába, hanem utolsó pillanatban a lap egyik újságírójának kellett vele interjút készítenie. Jóval lapzárta után Demeter János, a megye RMDSZ-es tanácselnöke telefonon hívta a szerkesztőt, nála van Antal Árpád András, és azt szeretné, ha a fizetett politikai hirdetésében nem jelenne meg Márton Árpád neve, helyette csak ,,egy képviselő” legyen. A szerkesztő közölte, már nem tud segíteni. Ezután Antal Árpád bement a nyomdába, és azt állította – valótlanul! – a nyomdászoknak, hogy engedélyt kapott arra, hogy a lap mesterpéldányán változtasson. Kivett egy bekezdést (amelyben egyébként bírálta Márton Árpádot), az újság így jelent meg. A Háromszék szerkesztőségében felháborodást keltett mindez. Egyesek szerint ilyesmire még a megyei párttitkár sem vetemedett volna a kom­munista diktatúrában. /Mózes László: Nincs határ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 12./

Vasile Puscas miniszter, Románia EU-főtárgyalója, sajtónyilatkozatban visszautasította azt, hogy Székelyföld területi autonómiája Románia Európai Unióhoz csatlakozásának feltétele legyen. A miniszter nyilatkozata hatásköri túllépést, a Székelyföldön 76%-os többségben lévő őshonos magyar nemzeti önazonosságú közösség jogos követelésének illetéktelen elutasítását, az európai integrációs politika elferdítését jelenti, szögezte le Dr. Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Románia 1995. június 22-én az EU-nak benyújtotta csatlakozási kérelmét.  Az EU követelményei a csatlakozni óhajtó országokat illetően az Európai Bizottság Koppenhágában (1993) meghatározott követelményeire alapoznak. Csapó felsorolta a követelményeket, ezek között szerepel a kisebbségek védelmét garantáló intézmények állandósága. Vasile Puscas azon kijelentése, amely szerint a csatlakozási feltételek között nem található egy sem, amely Székelyföld vagy egyéb régió autonómiájára vonatkozna, teljes képtelenség. Csapó visszautasította a főtárgyaló kifejezését: „a Székelyek Nemzeti Területének autonómiája” Az autonómia-követelés Székelyföld régióra vonatkozik. /Dr. Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke: Válasz Vasile Puscas miniszter, Románia EU-főtárgyalójának sajtónyilatkozatára. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 12./

Okt. 10-én a holokausztra emlékezve díszelőadást tartottak Kolozsváron a Román Operában. Az előadás kezdete előtt felszólalt dr. Alexandru Farcas, az intézmény igazgatója, dr. Goldner Gábor, a Kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke, Simon Gábor, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója, valamint Mihaela Rozor alprefektus. Goldner Gábor emlékeztetett: 1942. okt. 9-én kezdődött a romániai zsidók Transznisztriába történő deportálása. /Hintós Diana: Holokauszt-emlékműsor a Román Operában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) okt. 15-én, a Bocskai-szabadságharc négyszázadik évfordulóján rendezett megemlékezésén indítja el a kettős állampolgárságról szóló népszavazást támogató kampányát – jelentette be Patrubány Miklós, a szervezet elnöke. Ekkor a nagyszalontai Bocskai István Alapítvány kezdeményezésére meghirdetik "azt a világméretű programot, amelyben a külföldi magyarok úgynevezett kopogtató levélben fordulnak magyarországi honfitársaikhoz és arra bíztatják őket, hogy ezen a népszavazáson (...) vegyenek részt" – közölte. Az alapítvány vállalta, hogy mintegy 5.000 képeslapot nyomtat ki és azokat eljuttatja Nagyszalonta valamennyi magyarországi testvértelepülésének, illetve több más határon túli település is jelezte, hogy bekapcsolódik a levelezős kampányba. /MVSZ-kampány a kettős állampolgárságról szóló népszavazás támogatására. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./

Zeno Millea az Erdélyi Napló szerkesztőségének írt levelében visszautasította, hogy a Timpul hetilapban közölt írásai „magyarfalásról” szólnának. Szerinte Rokaly József írása rosszindulatú hamisítás. – A szerkesztőség válaszában leszögezte: Rokaly József és sok más magyar ember számára azért furcsák az írásai, mert nem a tudományos történelemszemlélet alapján foglalkozik a magyarság múltjával. „Mi magyarok, beleértve az Erdélyi Napló munkatársait is, soha nem írtuk azt, hogy Erdély csak a magyaroké, hogy itt ősidők óta csak magyarok éltek. Azokért a jogokért harcolunk, amelyeket az önhöz hasonló gondolkodású emberek minduntalan elvitatnak tőlünk.” /Postabontás. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 12./ Előzmény: Rokaly József: Dilettáns magyarfaló. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 10., Bajna György: Megfenyegették! = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./

A Maros megyei roma szervezetek képviselői romániai cigány középiskola jövőbeni alapításához gyűjtenek tapasztalatokat, valamint romák számára indult szociális programokról tájékozódnak október 11-13-a között Pécsett. „A magyar kisebbségi vezetőkhöz hasonlóan úgy gondoljuk, a romániai cigányság felemelkedése elsősorban az oktatás révén lehetséges” – mondta Petre Zelarin, a Roma Szociáldemokrata Egyesület Maros megyei elnöke. Meglátogatják az 1994-ben alapított roma Gandhi Gimnáziumot, a Pécsi Tudományegyetem Romológia Tanszékét és konferencián vitatják meg a cigány kisebbségek helyzetének javítását célzó európai uniós és magyarországi programokat. /Pécsen gyűjtenek tapasztalatot a Maros megyei roma iskolához. = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./

A szakmai szolgáltatások, a továbbképzések és a cserekapcsolatok színvonalának emelésére regionális együttműködési megállapodást kötött okt. 11-én a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézete a Hargita megyei Apáczai Csere János Pedagógusok Házával Nyíregyházán. Hajdu Sándor, a nyírségi intézmény igazgatója elmondta: a felek együttműködnek a pedagógusok továbbképzésének megszervezésében, a tanítók és a tanárok szakmai tudásának fejlesztésében, képzési programok, tanfolyami tematikák kölcsönös kidolgozásában, megvalósításában. /Magyar–román pedagógiai együttműködés. = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./

Összesen negyvenöt magyarországi vállalat mutatkozott be a Bukarestben okt. 12-én megnyíló Beruházási Javak Vásárán (TIB). Halász János, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) romániai hálózatának vezetője közölte: a kis- és középvállalatok is jelen voltak. Jelenleg mintegy 4700 cég tevékenykedik Romániában magyarországi jegyzett tőkével, az összbefektetés értéke 600–670 millió dollárra rúg. /Jelentős magyar részvétel a bukaresti TIB-vásáron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

Okt. 9-én Nagyváradon került sor a Keresztyén Értelmiségi Konferenciára. Az „Értelmiségünk missziója az Egyház és a Nemzet szolgálatában" címmel szervezett konferenciát a Királyhágómelléki Református Egyházkerület kezdeményezte. A konferencia résztvevői megalakították a Református Értelmiségiek Szövetségét, mely szervezet nyitott minden felekezet értelmisége felé. A szövetség első lépésben munkaprogramot dolgoz majd ki, a tervek szerint tagozatok szerint működik majd, ahol a különböző tudományágakban dolgozó értelmiségiek megtalálják a számukra közel álló feladatot. /(anikó): Keresztyén Értelmiségi Konferencia. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 12./

Okt. 9-én Aranyosgyéresen megszervezték immár negyedik alkalommal az Aranyosmenti Népdal Kórustalálkozót. A kulturális rendezvényen több romániai magyar és román anyanyelvű, valamint magyarországi kórus vendégszerepelt. Az istentisztelet után Szabó Zsombor karnagy, a találkozó szervezője köszöntötte a meghívottakat. Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke szintén dalra buzdította a jelenlevőket. A találkozón hat Aranyos menti, egy gyulafehérvári, egy nagyváradréti és egy magyarországi kórus lépett föl. /Ladányi Emese Kinga: Aranyosgyéres. IV. Aranyosmenti Népdal Kórustalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

A Szilágy megyei Benedekfalván a magyar lakosság mintegy 30%-ot tesz ki, a magyar nyelvű I–IV. osztályt a megszűnés veszélye fenyegeti: eddig négy tanulóval működött, azonban ez a szám háromra csökkent – egy diákot gyerekotthonba helyeztek, tájékoztatott a település alpolgármestere, Gergely Csaba. A magyar tagozat megszűnése esetén a gyerekek a 7–10 kilométeres távolságra fekvő falvakba lesznek kénytelenek ingázni naponta, és félő, hogy szüleik úgy döntenek majd, román csoportba íratják gyerekeiket. Bősházán, ahol a magyarság aránya 70%, más gonddal küszködnek: az összevont I–IV. osztályban 19 gyerek tanul, így a tanító képtelen a gyerekekkel megfelelően foglalkozni. /F. I.: Megszűnik a benedekfalvi magyar osztály? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

A feketetói vásáron okt. 8-án már állt a sátortábor, és még okt. 10-én is csak üggyel-bajjal zajlott a forgalom az E60-as úton a Kolozsvár és Nagyvárad között fekvő faluban. Magyarországiak is eljöttek a vásárra. A nyolcvanas években a feketetói esemény legfőbb vonzerejét képező népviselet-, varrottas- és szőtteskínálat mára igencsak megcsappant. Jelen voltak viszont a korondiak. A vásár legnagyobb részében azonban az „oroszpiac” foglalt helyet, ahol műbőr kabátokból és kétes minőségű pulóverekből bőségesen válogathatott az érdeklődő. (Rostás-Péter Emese): Feketetó új színekben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

János Károly spanyol király a hét végén Erdővidéken, a Kisbacon fölötti erdőségekben ragadozókra vadászott, egy medvét és életében először egy farkast ejtett el. A hajtóvadászatot Sárkány Árpád Abias Hunting cége szervezte. A cégnek nem János Károly az első, világhírnévnek örvendő vendége, vadászott már itt Alain Delon, a katari sejk, Jose Maria Aznar volt spanyol kormányfő vagy a divatkirály Hugo Bossi is. /(s): Erdővidéken vadászott a spanyol király. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 12./

Erdély legnagyobb befogadóképességű református templomában, Zilahon okt. 10-én az újjáépített templom alapkőletételének századik évfordulójáról emlékeztek meg. Az igét hirdető Tőkés László püspök emlékeztetett, hogy a 2003-ban a zilahi Wesselényi Református Kollégium építésének 100. évfordulóján gyűlt össze az itteni közösség, idén pár héttel ezelőtt szentelték fel az Észak-Liget lakótelep új templomát. /Fejér László: Református centenáriumi ünnepség Zilahon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

Okt. 10-én, vasárnap kezdődött a Dicsőszentmártoni Magyar Kulturális Napok rendezvénysorozata. A Magyar Közművelődési Központban dr. Kakassy Sándor, a Kis-Küküllő Alapítvány elnöke elmondta, az alapítvány kezdeményezte a minden réteghez szólni kívánó ünnepet. Hivatalosan a magyar ajkú lakosság számaránya 20%-nál alacsonyabb, még mindig nem tették ki a háromnyelvű helységnévtáblát. Az ünnepségen részt vett Hajdúszoboszló testvértelepülés küldöttsége és tánccsoportja is. A vendégek 300.000 forint értékű magyar nyelvű tankönyvcsomagot hoztak a helyi iskolákban tanuló gyerekeknek. A következő napokban kiállításokon, koncerteken, rendezvényeken vehet részt a város magyarsága, immáron negyedszer. /Nagy Botond: Csárdás, tapsos tánc, szórvány. Dicsőszentmártoni Magyar Kulturális Napok. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./

Vajdahunyadon a Helyi Tartós Fejlesztésért Egyesület és a Hunyadi János Humanitárius Társaság 25. alkalommal rendezte meg a zenei napokat. Fellépett a négy éve Kolozsváron megalakult Flauto Dolce együttes /tagjai: Majó Zoltán, Szabó Mária és Tóth Ágnes/. /CH. A.: Vajdahunyadi zenei napok. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 12./

Okt. 9-én Temes megyében az Újvár községhez tartozó Magyarszentmárton bánsági magyar faluban felavatták az új művelődési otthont. Az avató ünnepségen részt vett Vajda Pál újvári polgármester, Toró T. Tibor parlamenti képviselő, valamint az anyaországi Algyő testvértelepülés küldöttsége. A létesítmény teljes mértékben önerőből épült, a ma már kevesebb mint 200 lakosú faluban. Az avatón sikeres magyar bált tartottak. /(Pataki Zoltán): Kultúrotthon avató Magyarszentmártonban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

Érvényes volt a Kézdiszentkereszt községben okt. 10-én lebonyolított népszavazás. Arról döntöttek, hogy támogatják a községhez tartozó Esztelnek (és Kurtapatak) lakóinak önálló közigazgatási egységként való különválását. A népszavazáson az 1170 voksból 1090 az igenre szavazott, így Esztelnek a parlamenti jóváhagyás után önálló község lesz. /Voksok Esztelnekért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

Megjelent Billédy Hrivnyák Ilona Könnyekből fakadt… /Solness Könyvkiadó, Temesvár/ című, rövid prózai írásokat, esszéket, vallomásokat tartalmazó könyve. A hazatérés, a hazagondolás újabb vallomása, hiszen a szerző már hosszú évek óta Temesvárról a németországi Karlsruhe városába költözött családjával. A hagyományok, a nyelv, az emberi tartás megőrzéséért emel szót. /Pongrácz P. Mária: Billédy Ilona új kötete. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 12./

Erkölcsösnek és törvényesnek minősítette az iraki háborút Ion Iliescu román elnök okt. 12-én, Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszterrel találkozva. Több mint 700 román katona szolgál Irakban, akik között eddig nem volt egyetlen áldozat sem. Rumsfeld méltatta a Romániában végbement változásokat és a terrorizmus elleni harchoz nyújtott "rendíthetetlen" román támogatást. Az amerikai védelmi miniszter Constantán megszemlélte azt a támaszpontot, melyen az iraki háborúra készülődve három és félezer amerikai katona állomásozott 2003 februárjában és márciusában. Az olaszországi bázisokon tartózkodó amerikai ejtőernyősök a háború első napjaiban Constanta közbeiktatásával repültek Észak-Irakba. Az amerikai légierő az afganisztáni háború idején is használta ezt a támaszpontot. Jelenleg egyetlen amerikai katona sincs Constantában. /Folytatódott Rumsfeld romániai látogatása. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./

Gyökeres fordulatot jelent a román politikában, hogy kormányhatározat rögzítette: ezután okt. 9-én emlékeznek meg a Román Holokauszt Napjáról. Hatvanhárom esztendőnek kellett eltelnie a szégyenletes esemény óta, hogy végre legalább egyszer megpróbáljanak szembenézni vele. Okt. 9-e helyett csak 11-én és 12-én került sor megemlékezésekre. Megemlékeznek a romániai holokauszt több mint 400 ezer zsidó áldozatról. Végre kimondják, hogy a transznisztriai események a román történelem szégyenfoltját jelentik. A valódi tényeket már feltárták, papírra vetették, számszerűsítették, adatolták, Matatias Carp könyve, a Holocaust Romániában már a negyvenes évek második felében közkézen forgott, de a román közvélemény, mentegeti és kicsinyíti a menthetetlent. Európában mindegyik ország és nép, mely a zsidók huszadik századi kipusztításában segédkezet adott és részt vett, rátalált a megkövetés és a beismerés valamilyen formájára. Romániának is meg kellett hoznia a döntést. /Cseke Gábor: Mégis holokauszt volt? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./ Romániában okt. 12-én első ízben emlékeztek meg hivatalosan a második világháború idején lezajlott zsidóüldözésről. Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase miniszterelnök koszorút helyezett el a Zsidó Kórustemplom mellett. Iliescu a parlamentben elmondott beszédében emlékeztetett arra, hogy a Hitlerrel szövetséges Ion Antonescu marsall kormányzása idején az akkori Romániában és a román közigazgatás alatt álló területeken mintegy 250 ezer zsidót gyilkoltak meg. /Az első megemlékezés Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./ Marosvásárhelyen az 1942. október 9-én elkezdődött bukovinai deportálásokra, illetve arra a hatmillió európai zsidó polgárra emlékeztek, akik hatvan évvel ezelőtt az antiszemitizmus áldozataivá váltak. Az Izsák Márton alkotta Holokauszt-emlékmű előtt Sauber Bernád, a marosvásárhelyi zsidó hitközség elnöke mondott imát az Auschwitzban, illetve a többi haláltáborban elpusztultakért. Szatmárnémetiben egész napos megemlékezést tartottak a holokauszt áldozataiért. /Holokausztnap: felhívás önvizsgálatra. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./

Az okt. 10-én lezajlott előválasztásokkal lezárul a Romániai Magyar Demokrata Szövetség őszi előválasztás-sorozata. A következő jelöltlisták alakultak ki: Arad megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Király András, Horváth Levente, Nagy István. Szenátorjelöltek: Cziszter Kálmán, Bölöni György Beszterce-Naszód megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Kocsis András, Toók Katalin, Szilágyi János. Szenátorjelölt: Koszorús Zoltán Bihar megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Lakatos Péter, Sóki Béla, Székely Ervin, Dérer Ferenc, Bradács Alíz, Sarkady Zsolt, Póti Csaba. Szenátorjelöltek: Pete István, Szentmiklósi Zoltán Brassó megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Kovács Attila, Kovács Csaba, Nádudvary György, Aranyosi István. Szenátorjelöltek: Szente László, Magdó János, Nedeczky László Bukarest, küldöttgyűlés, 2004. október 8. Képviselőjelöltek: Dr. Cihó Miron, Máté Csaba. Szenátorjelöltek: Dr. Kövér György, Kováts László Hargita megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Szenátorjelöltek: Verestóy Attila, Sógor Csaba, Dézsi Zoltán, Borbáth István, Zsombori Vilmos. Képviselőjelöltek: Kelemen Hunor, Antal István, Garda Dezső, Asztalos Ferenc, Korodi Attila, Melles Előd, Sebestyén Csaba Hunyad megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Winkler Gyula, Szőts Lajos. Szenátorjelöltek: Babóczi Imre, Dézsi Attila Kolozs megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Szenátorjelöltek: Eckstein-Kovács Péter, Szedilek Lenke, Bethlendi István, Váncsa Áron Pál. Képviselőjelöltek: Kónya-Hamar Sándor, Máté András Levente, Mátis Jenő, Vekov Károly, Kovács Péter Kovászna megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Képviselőjelöltek: Antal Árpád András, Tamás Sándor, Márton Árpád, ifj. Olosz Gergely, Haszmann Péter Pál, Dimény János. Szenátorjelöltek: Puskás Bálint Zoltán, Németh Csaba, Szabó Ilona, Papp Attila, Török Béla. Maros megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Kerekes Károly, Borbély László, Kelemen Atilla, Benedek Imre, Jakab István, Makkai Gergely. Szenátorjelöltek: Markó Béla, Frunda György, Szakács János Máramaros megye: Történelmi Máramaros: küldöttgyűlés, 2004. október 8., Nagybánya terület, urnás előválasztás, 2004. október 10. Képviselőjelöltek: dr. Bónis István (Nagybánya terület), Béres Ildikó (Történelmi Máramaros), Böndi Gyöngyike (Nagybánya terület). Szenátorjelöltek: Várady László (Történelmi Máramaros), Kádár Miklós (Nagybánya terület) Szatmár megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Varga Attila, Erdei Dolóczki István, Vizsnyai Csaba, Kereskényi Gábor, Antal István, Tóga István, Seres Ferenc, Reha Endre. Szenátorjelöltek: Szabó Károly, Kereskényi Sándor, Günthner Tibor, Kabai István, Juhász Zsolt Szeben megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Jakab Elek, Bándi István. Szenátorjelöltek: Benedek Zakariás, Balázs Béla Attila Temes megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9 Képviselőjelöltek: Toró T. Tibor, Marossy Zoltán. Szenátorjelölt: Bodó Barna A 2000-es választások nyomán az RMDSZ-t 26 képviselő és 12 szenátor képviseli a törvényhozásban. /Az RMDSZ véglegesítette jelöltlistáját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

Egy olyan kisebbségi törvényt szeretnénk, amely magába foglalja a kulturális autonómia elemeit is – mondta Markó Béla a képviselőházban tartott sajtóértekezletén a nemzeti kisebbségek parlamenti képviselőinek csoportjával folytatott megbeszélés után. A kulturális autonómia egyaránt érdeke minden nemzeti kisebbségnek, mert ez lehetővé tenné egy saját intézményrendszer létrehozását és annak teljes felügyeletét – mondta a szövetség államelnök-jelöltje, ezért a választások után egy olyan kisebbségi törvényt fognak a parlament elé terjeszteni, amely pontosan meghatározza a nemzeti kisebbség fogalmát, a Romániában élő nemzeti közösségeket, a kisebbségi szervezetek jogi státusát, és intézményi kereteket biztosít kulturális autonómiájuk megteremtésére. Varujan Pambuccian, a kisebbségi szervezeteket tömörítő parlamenti csoport vezetője kiemelten fontosnak tartotta, hogy az etnikumok kulturális önazonosságának megőrzése végett az oktatási és művelődési minisztériumban legalább államtitkári szinten legyenek képviselve a kisebbségek érdekei. /(Szász Attila): Kisebbségi törvényről tárgyaltak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

A Kolozs megyei RMDSZ-előválasztás nem volt túl sikeres. Kolozsvár magyarságának érdektelensége elgondolkoztató. Van, aki azt mondja, hogy a romániai magyarság egységének ellensége a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség. Makkay József cikkében ezt a véleményt nem fogadta el. Az RMDSZ esetleges őszi kudarcáért egyedül az RMDSZ csúcsvezetősége tehető felelőssé, hiszen jó RMDSZ-politika esetén nem kellene tartani semmiféle megosztási szándéktól. Akik nem szavaznak az RMDSZ-re, azok „az őszinteség hiányát, a gőgösséget, a nagyképűséget, az apró lépések politikájának hazudott kényelmességet, az egyéni érdekek előtérbe helyezését kifogásolják”. Hogyan lehetséges, hogy egy olyan RMDSZ-szenátor, aki Brüsszelben, a román kormány megbízásából félretájékoztatja az EU vezetőit a romániai magyarság valós helyzetéről, ez a szenátor elektorok voksolásának köszönhetően ismét befutó helyre jut? – kérdezte Makkay. /Makkay József: Választási dilemmáink. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

Okt. 10-én, az RMDSZ előválasztások napján Kovács Julianna, a borszéki iskola igazgatója és a borszéki RMDSZ választmányi tagja írásban nyújtotta be lemondását RMDSZ választmányi tagságáról, és kilépését az RMDSZ-ből Farkas Aladár helyi RMDSZ elnöknek, mert nem értett egyet azzal, hogy Borszék választókörzetében bélbori románok is szavazzanak az RMDSZ előválasztásán. Kovács Julianna nem akarta megengedni, hogy román férfi voksoljon az RMDSZ borszéki előválasztásán, mire az RMDSZ-elnök azzal érvelt, hogy határozat van arról: a térségben a románok is szavazhatnak. Ez igazolja: törvénytelenségek nélkül más lett volna Borszéken az előválasztási eredmény. /(Gál Éva Emese): Előválasztási utóhangok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

A vasárnapi előválasztásokat követően egyre több kritika hangzik el az előválasztások lebonyolításával kapcsolatban. Korodi Attila, Szondy Zoltán és Sógor Csaba okt. 12-én külön–külön sajtótájékoztatón értékelték az előválasztásokat. Korodi Attila szerint kiegyensúlyozott eredmények születtek. Korodi ugyanakkor azzal vádolta jelölttársát Szondy Zoltánt, hogy a választásokat megelőzően a szavazóhelyiségek közelében helyezte el plakátjait. Szondy Zoltán szerinte az előválasztási összesített eredmények alapján a képviselőházi illetve a szenátori választásokon egy szavazókörzetben leadott szavazatok száma nem egyezik meg. Szondy az érvénytelen szavazatok újraszámolását kérte, valamint Kelemen Hunor és Korodi Attila kizárását és példás megbüntetését. Sógor Csaba is rendellenességekről számolt be sajtótájékoztatóján. A több személyivel való szavazást valamint Udvarhelyszéken a szavazás időtartamának meghosszabbítását sérelmezte a szenátor. /(Daczó Dénes): Szondy Zoltán nem ismeri el a vidéki választási eredményeket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

Párbeszédre és összefogásra intett okt. 12-i felhívásában Tőkés László. A püspök Kovács László szocialista pártelnöknek a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) kongresszusához intézett levelét, továbbá Markó Béla, Szili Katalin és Hiller István aradi beszédét idézte, akik valamennyien az erdélyi magyarság összefogását sürgették. Rámutatott: az RMDSZ vezetősége elzárkózott az MPSZ-szel való tárgyalásoktól. "Sőt Markó Béla elnök még az egyházaktól is csak a feltétel nélküli RMDSZ melletti felsorakozást tudja elképzelni", ami a püspök szerint "pártfőtitkári habitusra valló álláspont a plurális demokrácia értékeivel ellentétben". Tőkés az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöki minőségében szólított fel ismét arra, hogy "az RMDSZ és az MPSZ egymással tárgyalásba bocsátkozzanak". /Tőkés László párbeszédet sürget. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

Tőkés László püspök elképzelhetőnek tartja, hogy az RMDSZ és a Magyar Polgári Szövetség egyezségre tudnak jutni még a választási kampány kezdete előtt. Sajtótájékoztatóján elmondta, a tervek szerint az új evangélikus püspök okt. 9-i, sepsiszentgyörgyi beiktatásán kellett volna megbeszélést folytatnia az ügyben Markó Bélával, ám ez objektív okok miatt elmaradt. A püspök azóta telefonon beszélt Markó Bélával, majd levélben fejtette ki álláspontját. Tőkés elmondta, időközben találkozott az MPSZ vezetőivel is, akik készek tárgyalni. „Tőkés Lászlóval szívesen folytatok párbeszédet – jelentette ki a Krónika kérdésére Markó Béla, az RMDSZ elnöke. – Azt azonban furcsának tartanám, hogy egy olyan jelentős személyiség, mint Tőkés László, egy olyan számomra teljesen jelentéktelen politikus felé akar közvetíteni, mint Szász Jenő.” Markó megismételte, a Magyar Polgári Szövetség tagjai számára lehetővé tették, hogy részt vegyenek az RMDSZ előválasztásain. /P. Z., G. Á.: Markó nem tárgyal az MPSZ elnökével. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./

Okt. 12-én a képviselőházban két RMDSZ-képviselő, Borbély László és Kerekes Károly is felemelte szavát iskolaügyben, illetve az egyházak ingatlanjai visszaszolgáltatását előíró törvény alkalmazásának Marosvásárhelyen történő visszásságaira figyelmeztettek. Mindketten felhívják a közvélemény figyelmét arra a tényre, hogy Marosvásárhelyen törvénytelen módon eltávolították az egyetlen magyar nemzetiségű általános iskolai igazgatót, valamint arra, hogy a majd fele-fele arányban magyarok lakta városban egyetlen általános iskola sem viseli magyar személyiség nevét. A törvénytelenségek bemutatása során mindkét képviselő ugyanarra a következtetésre jutott: a romániai magyar nemzeti közösség problémái megoldásának egyetlen lehetséges módja az autonómia. /Mózes Edith: RMDSZ-politikusok az autonómiáért. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./