A verespataki bányaterv ügyében interpellált az Országgyűlésben máj. 3-án Lezsák Sándor (MDF). A készülő román–kanadai vegyes vállalat arany- és ezüstbánya beruházásának veszélyeire hívta fel a figyelmet, négy évvel a tiszai ciánid-szennyezés után. A képviselő kitért arra, hogy ugyanezzel a módszerrel az ásványi kincsek ciániddal történő kioldására készülnek. Az interpellációra válaszoló Kovács László külügyminiszter közölte: a kormány lépéseket tesz ebben az ügyben. Kitért rá, hogy a kérdés napirendre került Mircea Geoana román külügyminiszter közelmúltbeli budapesti látogatásán is, és kollégája biztosította arról, hogy engedélykiadás még nem történt és folyamatban sincs. /Mircea Geoana megnyugtatta Kovács Lászlót: Nincs folyamatban Verespatak engedélyezése. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

Máj. 3-án a környező országok magyar felsőoktatásáról rendezett tanácskozást a Magyar Tudományos Akadémia, az MTA 173. közgyűlésének részeként. Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke meghívott két elnöki bizottságot is, a Magyar Tudományosság Külföldön elnöki bizottságot /tagjai magyarországi és szomszédos országokban élő magyar tudósok/ és a Nyugati Magyar Tudományos Tanácsot /tagjai a diaszpórában élő jeles tudósok és közéleti személyiségek/. E két testület célja a kárpát-medencei magyar tudományos élet és képzés szakmai színvonalának emelése, egyebek között tanácsadás, oktató- és diákcsere, kutatási támogatás révén. A tanácskozáson Magyar Bálint oktatási miniszter kijelentette: az EU-csatlakozással előállhat egy olyan helyzet, hogy a külföldi magyar diákok nem megerősödnek saját kulturális környezetükben, hanem "könnyebbé válik a leválásuk és Magyarországra jönnek". Magyar Bálint kifejtette: a határon túli magyar felsőoktatás segítésének egyik útja, hogy szeptembertől tíz hónapon át havi 10 ezer forintos támogatást nyújtanak magyar nyelvű állami felsőoktatásban dolgozó oktatóknak, például Kárpátalján. A másik útnak a kisebbségi magyar informatikai rendszerek fejlesztését nevezte. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke arról szólt: a magyar kormány "a maga lehetőségei szerint mindent megtesz" azért, hogy önálló felsőoktatási intézmények jöjjenek létre a magyarok lakta szomszédos államokban. A Magyar Tudományosság Külföldön bizottságot vezető Berényi Dénes kifejtette: a magyar tudományossághoz tartozás kritériuma nem a magyar származás, hanem a kutatott téma, aki például a magyar kultúrát, történelmet kutatja, az a magyar tudományosság részese. A tanácskozáson a felvidéki Selye János Egyetem, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a nagyváradi székhelyű Partiumi Keresztény Egyetem, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola, valamint a leendő szabadkai egyetem vezetői is részt vettek és beszámoltak intézményeik helyzetéről. /Kárpát-medencei magyar felsőoktatás – akadémiai tanácskozás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

Szerződést kötött a Kovászna Megyei Tanfelügyelőség a Sapientia EMTE-vel, hogy a román-angol szakos diákok Kovászna megyei iskolákban végezhessék a pedagógiai gyakorlatot. Negyven egyetemi hallgató érkezett tanáraival, és Bereckben, a Comenius iskolában, valamint a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképzőben végzik a gyakorlatot. /(Éltes Enikő): Szerződés a Sapientiával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

Ádám Beáta harmadéves joghallgató lett a Kolozsvári Magyar Diákszövetség keretében működő, a jogászok tevékenységével foglalkozó Jurátus Kör új elnöke. Az új vezető Farkas Leventét váltotta fel a szervezet élén, aki elfoglaltságra hivatkozva lépett vissza. /Vezetőségváltás a Jurátus Körnél. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

Lengyel István helyi református lelkipásztor és felesége kezdeményezésére áprilisban Magyarfenesen is megalakult a Rákóczi Szövetség. Eljött dr. Ugron Gáspár, a Rákóczi Szövetség főtitkára, ismertette a szövetség tevékenységét. A szomszédos országok magyarlakta településein egyre többen csatlakoznak a Rákóczi Szövetséghez. Feladatuknak érzik a határon túli magyarságot minden módon segíteni. A nyáron a magyarfenesi gyermekek és szüleik két autóbusszal Felvidékre utaznak. /Barazsuly Emil: Magyarfenes. Újabb Rákóczi Szövetség alakult. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

Újkissoda református gyülekezete fennállásának 75. évfordulója megünneplésére készül. A települést éppen száz évvel ezelőtt alapították Temesvár és Kissoda közötti üres területen. Újkissodát 1951-ben csatolták VI. kerületként Temesvárhoz. 1992 őszén Bálint Sándort választotta a közgyűlés a temesvár-újkissodai egyházközség lelkipásztorának. A hívek 1997-ben gyűjtést indítottak templomépítésre. 2003-ban kezdték el az alapozás munkálatait. A 180 férőhelyes templom, valamint a vele egybenyitható gyülekezeti terem építése kis lépésekben halad előre. Máj. 16-án ünnepi istentisztelettel üli meg alapításának 75. évfordulóját a református egyházközség. /Szekernyés Irén: “Múltunk öröm, jövőnk remény”. Templomot épít a 75 éves gyülekezet. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 5./

Az erdélyi magyar közösségnek és kulturális értékeinek elismerését jelenti, hogy a kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány szervezésében a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum Szarkaláb Néptáncegyüttese máj. 7–9. között a franciaországi Lyonban lesz vendége az Európa Napok ünnepi rendezvényeinek. A lyoni magyar–francia baráti kör Magyarország EU-s csatlakozására való tekintettel döntött az erdélyi meghívás mellett. A Heltai-alapítvány nemzetközi kapcsolatainak köszönhetően – a lyoni látogatást gazdag svájci program előzi meg. Máj. 4-én a zürichi magyar közösség látta vendégül a küldöttséget. Következő állomásuk a berni Ifjúsági Ház, ahol az autonóm közösségi önszerveződésekről Pillich László tart előadást, majd a Szarkaláb mutatja be másfél órás műsorát. /Európai küldöttségben Erdély magyarságáért. Újabb nemzetközi turnén a Szarkaláb. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

Minden év áprilisának utolsó hetében rendezik meg Győrött a Kazinczyról elnevezett Szép magyar beszéd versenyt, középiskolás tanulók számára. A 90-es évektől kezdődően a verseny szervezői rendszeresen fogadják a határon túli versenyzőket Kárpátaljáról, Vajdaságból, Felvidékről, Erdélyből. Az erdélyi középiskolákat a tavasszal Kolozsvárott megrendezett Aranka György-verseny nyertesei képviselték. Győrben a határon túli versenyzők együtt versenyezhettek az anyaországi tanulókkal, gimnazistákkal és szakközépiskolásokkal. Határon túli kategóriában öt Kazinczy-érmet és számos különdíjat osztottak ki. /39. Kazinczy verseny. Győr, 2004. április 23–25. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

Ápr. 29-én a Kazun Közéleti és Közművelődési Egyesület szavalóversenyt szervezett Kászonaltíz kultúrotthonában. A versenyen részt vehettek a Kászonokban tanuló gyerekek. 115-en neveztek be. Az Erdélyi Magyar Könyvklub értékes könyvajándékokkal kedveskedett a kis versenyzőknek. Sokan hozzájárultak ahhoz, hogy a rendezvény sikerülhessen. /Antal Teréz: Szavalóverseny Kászonban. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 5./

Maroshévízen a magyar hősök temetőjét 1916-ban létesítették. 1943-ban a temetőt átrendezték, a német, osztrák és olasz katonákat szülőhazájukba vitték, így a 440 sírból csupán 165 magyar katona sírja maradt meg. A második világháború után a helyi Magyar Népi Szövetség vállalta a temető karbantartását, 1948-ban egy székely kaput állítottak fel a bejáratánál. Ekkoriban megemlékezéseket, koszorúzásokat szerveztek, de 1950-ben a helyi néptanács vezetői ezt betiltották. Így lassan a temető elhanyagolttá vált, sokan rátemetkeztek, a sírokról a kereszteket kitörték, csupán egy sír felett van még egy kincstári vaskereszt. 1993-ban néhai Kolumbán Tihamér helyi RMDSZ-elnöknek köszönhetően kitakarították a temetőt a millenniumi évfordulókor. 1100 fenyőcsemetét ültettek, rendszeresen szerveztek koszorúzást, halottak napján gyertyagyújtást. Kolumbán halálával a temető újból feledésbe merült. Egy hónapja megalakult helyi RMDSZ Ifjúsági Szervezet, tagjai hozzáláttak a szemét eltakarításához. Vissza szeretnék állítani a székely kaput, a temetőt körbe szeretnék keríteni, a meglévő sírokra pedig kereszteket szeretnének állítani. /Czirják Károly: Takarítás a magyar hősök temetőjében. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 5./

Gyengén fogynak a magyar könyvek, tájékoztatott mindkét nagyobb könyvesbolt vezetője Nagybányán. A Megyei Könyvtárból is kevesebb magyar nyelvű könyvet kölcsönöznek. /Szilvásy Zoltán: Könyvesbolti körkép. = Gutin-melléki Friss Újság (Nagybánya, máj. 5., I. évf. 14. sz. Főszerkesztő: Hitter Ferenc, kiadóigazgató: Farkas R. Zoltán. Az új magyar napilapot Szatmárnémetiben nyomják./

A marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság ügyészei vádat emeltek Csibi István csíkszeredai vállalkozó ellen emberölési kísérlet miatt, míg a Tankó Róbert ellen emberölési kísérletben való bűnrészesség miatt indított eljárást megszüntették. Csibi István 2000. nov. 4-én, csíkszeredai cége épületében, Tankó jelenlétében egy baseballütővel támadt Magyari Tiborra, akit megpróbált fejbeverni. A védekező áldozat bal karja eltörött, Magyari 30–35 napos orvosi ellátásra szorult. Csibi ellen más ügyekben is vizsgálat folyik, a vállalkozó, valamint Tankó Róbert és Bartalis Csaba továbbra is előzetes letartóztatásban van. /Bíróság elé állították Csibit. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

Barót eddigi legteljesebb monográfiájának hasonmásával köszönti a város első írásos említésének 780. évfordulóját, jelentette be Demeter László történész, tanár, a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület (GMKE) elnöke. Veszely Károly néhai plébános „A baróti plébánia” című, 1868-ban megjelent munkája a helység történetét feldolgozta. Előfizetésekből és támogatásokból szeretnék előteremteni a kiadás fedezetét. /Gyűjtenek a helység monográfiájára. = Krónika (Kolozsvár), máj. 5./

A jövőben „civil”, politikailag független tisztségviselők állnak majd a megyei prefektúrák élén. Az erre vonatkozó törvénytervezetet máj. 5-én fogadta el a kormány. A prefektusokat nem a hatalmon lévő párt(ok) nevezik ki, hanem mindegyik megyében versenyvizsgát hirdetnek a tisztség betöltésére. A prefektus legfontosabb feladata felügyelni a törvények betartását, de jogkörei közé tartozik a kormány fennhatósága alá tartozó intézmények vezetőinek kinevezése és menesztése, illetve ezen intézmények költségvetésének jóváhagyása is. A tervezet szerint a minisztériumok helyi kirendeltségeinek vezetői is kizárólag a prefektusok beleegyezésével nevezhetők ki. A prefektus feladata ezenkívül a kormányprogram végrehajtása, valamint a közrend fenntartása és az állampolgári jogok védelme. /Semleges prefektusok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 6./

Az RMDSZ alapvető célja, hogy a júniusi helyhatósági választásokon tovább növelje polgármestereinek és tanácsosainak számát az önkormányzatokban – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök. Az RMDSZ mintegy 600 polgármester-, és 6100 tanácsos-jelöltet indít a júniusi választásokon. Markó sikeresnek ítélte az RMDSZ-ben megkezdett fiatalítási folyamat eredményeit is, elmondása szerint ennek nyomán mintegy duplájára nőtt a fiatalok, az ifjúsági szerveztetek képviselőinek száma az RMDSZ választási listáin. /Kiemelt helyen a szociális és gazdasági célkitűzések. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

Továbbra is komoly figyelmet kíván fordítani szomszédaira az Európai Unió tagjává vált Magyarország, amely tapasztalatainak átadásával is segíti majd Románia integrációját, hozzájárulva a határon túli magyarság boldogulásához – jelezte Medgyessy Péter miniszterelnök az Erdélyi Riport legújabb számának adott interjúban. Medgyessy emlékeztetett, hogy tavaly óta a román kormányfővel együtt lobbiztak az észak-erdélyi autópálya megépítése érdekében, ami a romániai magyarságot is fokozottan bekapcsolhatja az európai vérkeringésbe. Bővülni fognak a határokon átnyúló civil és hivatalos kapcsolatok. – Magyarország a saját eszközeivel is segíti, hogy a határon túli magyarság az átmeneti időben se szakadjon el az anyaországtól – jelentette ki a miniszterelnök. /Medgyessy Péter segítséget ígér. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./

Az Európai Parlament máj. 4-i ülésén a vitához több magyar képviselő is hozzászólt, immár a testület teljes jogú tagjaként. Ékes József, az MDF politikusa többek között arról beszélt, hogy Trianon miatt Magyarország a magyar nemzeti kisebbségekkel határos, s ezért nagyon fontos, hogy Románia, Bulgária és Horvátország minél gyorsabban csatlakozzon az Európai Unióhoz, Ukrajna és Szerbia pedig minden lehetséges támogatást megkapjon a felkészüléshez. /Felszólalások az Európai Parlamentben. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./

A bukaresti bíróság máj. 4-re tűzte ki a Nagy-Románia Párt által az RMDSZ ellen 2002-ben indított per tárgyalását. A bírónő a büntetőjogi pereket vette előre; végig kellett várni ezeket a pereket. Bombariadó volt, két órát kellett várakozni, végül a szakértők megállapították, hogy nincs veszély. Hat és félóra után került sorra tárgyalása, és – két percet vett igénybe. Frunda György szenátor, az RMDSZ védőügyvédje elősorolta alkotmányjogi érveit és más, vonatkozó törvényes előírásokat, és ezzel le is zárult a tárgyalás. Az NRP képviselője nem jelent meg. A tárgyalás után Frunda György kijelentette, hogy rosszhiszeműséget tapasztalt a bírónő részéről, mivel órákon át várakoztatta, holott ismerte az ügyet, és azt is, hogy pár perces tárgyalásról lehet szó, mert a felperes nem jelent meg. A 2002-ben indított perben az NRP alkotmányellenes tevékenység és a nemzeti érdekeket sértő program miatt kérte az RMDSZ betiltását, jogi feloszlatását. Első fokon az RMDSZ megnyerte a pert, de az NRP fellebbezett és ezúttal nekik adtak igazat. Időközben megjelent a politikai pártok törvénye, amely megengedi, hogy kisebbségi szervezetek részt vegyenek a választásokon, és ezek alkotmányosságát nem támadhatja meg bárki, bármikor. Emiatt az NRP keresetét éremben nem is lehetett letárgyalni, hanem – elutasítani. A bírónő jún. 1-jére tűzte ki a per érdembeli tárgyalását. /(Béres Katalin): Törvényszéki tudósítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

A hatalmon levők nyíltan sosem vallják be, hogy a jogállamiság csak akkor működhet, ha az ő érdekeiket szolgálja. Ennek beszédes példája az önkormányzati választásokat szabályozó törvény hónapokkal előbb elfogadott módosítása és a hozzájuk fűzött rendelkezések jóval későbbi közreadása. Ebben szerepet játszott az RMDSZ vezetősége is. Az RMDSZ-ből való kiábrándulás oka az a magatartás, amelyet a szervezet csúcsvezetősége tanúsít, amely a romániai magyarság érdekvédelmi szervezetét egy szűk körű politikusréteg véd- és dacszövetségévé alakította. Az RMDSZ 1997-tel kezdődően segédkezik antidemokratikus törvények meghozatalában; gyakorlatilag eltörölte az Operatív Tanács és holdudvara tevékenységének számonkérését. Az RMDSZ nem hajlandó elismerni az MSZP-t, mert akkor nem lehetne a romániai magyarság egyetlen legitim képviselője, nem rendelkezne kizárólagosan a román és magyar államtól a romániai magyar politikai és civil szervezetek számára kiutalt pénzalapokkal, állapította meg Mitruly Miklós. /Mitruly Miklós, Szilágysomlyó: Üsd-vágd, nem apád? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

A Népi Cselekvés (NCS) egyik legfontosabb célkitűzése, hogy megakadályozza a kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) előretörését Erdélyben – jelentette ki Smaranda Enache, az ellenzéki politikai alakulat kolozsvári polgármesterjelöltje. Szerinte az RMDSZ-re "történelmi felelősség" hárul a saját jelölt esetleges visszavonásával kapcsolatban: „Amennyiben az érdekvédelmi szövetség lemond Máté Andrásról, megteremti annak lehetőségét, hogy a „vörös kiskirályok betörjenek Erdélybe” – jelentette ki a politikus. A kormánypárt érdeke az RMDSZ szétmorzsolódása: amennyiben az érdekvédelmi szövetségen belül továbbra is belső harcok folynak, akkor minden esély megvan arra, hogy a Markó Béla vezette alakulat ne kerüljön be a parlamentbe – vélekedett Smaranda Enache. /Kiss Olivér: Enache: Kiiktatni a "vörös kiskirályokat" Erdélyből. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

Nagyváradon megkezdődött a Varadinum rendezvény. A zsúfolásig telt templomban Tempfli József megyéspüspök mutatta be a szentmisét. Egyháztörténeti ritkaságokat mutattak be a bazilika képtárában. A tárlókban a nagyváradi római katolikus papnevelde tipográfiájában, a Nagyváradi Szemináriumi Nyomdában készült kiadványok sorakoztak. Az egyházmegye és az Erdélyi Múzeum-Egyesület közös kiállításán a 200 éve, 1804-ben megszűnt és 1745-ben, Csáky Miklós püspök által beindított nyomda kiadványai láthatók. A gyűjtemény anyaga könyv formájában is megjelent a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával. Magyarország EU-s csatlakozásáról osztotta meg gondolatait a váradi újságírókkal dr. Pomogáts Béla, az Illyés Közapítvány elnöke, majd az alapítvány tevékenységéről beszélt. Pomogáts Béla leszögezte: a Commuintas az Illyés Közalapítványtól nem kapott pénzt, az alkuratóriumok felépítése teljesen független a budapesti, központi vezetéstől, nem szólhatnak bele az alkuratóriumok munkájába. Bemutatták Pomogáts Béla új könyvét, melyet Erdélyi autonómia európai integráció címmel a Nagyváradi Ady Társaság adott ki. /(Balla Tünde): Varadinum 2004. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

Újabban a Gyergyó Területi RMDSZ vezetősége a TKT-üléseket olyan hétköznapokra hívja össze, amikor dr. Garda Dezső parlamenti képviselő Bukarestben tartózkodik, s nem vehet részt az ülésen. Garda Dezső elmondta, hogy mellőzése rendszeres. Nem hívták meg például a színházi kollokvium alkalmával szervezett gyergyószentmiklósi tanácskozásra. Ezt utólag azzal indokolták, hogy a kulturális szférában mozgó emberek vettek rajta részt. Ugyanakkor a tanácskozáson jelen volt Melles Előd erdőmérnök is, aki nem foglalkozik kultúrával. Nem hívták meg a faipari üzletember-találkozóra sem, ahol Antal István parlamenti képviselőnek kellett ismertetnie azt az erdőgazdálkodási törvényt, amelynek éppen Garda a kezdeményezője. Garda a megyei TKT-ülésen felmutatott egy dokumentumot, amely igazolta, hogy Melles Előd akadályozta az erdők visszaadását. Melles Előd a dokumentumot hamisítványnak nevezte, de az erdészeti igazgatóság nem tartotta hamisítványnak, hanem felhasználta abban a perben, amelyet a gyergyószentmiklósi földosztó bizottság ellen kezdeményezett. A TKT nem engedte napirendre tűzni a kérdést, egy későbbi TKT-ülésre napolva el, ami azóta sem történt meg. Garda Dezső nem érti, hogyan lehet Melles Előd újra megyei tanácsosjelölt? Ez a szabályok legdurvább megsértését jelenti. /Gál Éva Emese: Mellőzik a parlamenti képviselőt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

A gyergyóalfalvi RMDSZ máj. 3-án óvást nyújtott be a területi küldöttek tanácsához /TKT/ a TKT azon döntése ellen, amely az Alfalut, Csomafalvát, Újfalut, Marosfőt magában foglaló déli kisrégió megyei tanácsosjelöltjeként Gyergyóújfalu jelöltjét, Melles Elődöt választotta Gyergyóalfalu jelöltjével, Illyés Béla Károllyal szemben. Alfalu mellé felsorakoztak a medence községei is, az óvást aláírta Gyergyóditró, Gyergyószárhegy, Gyergyóremete és Csomafalva RMDSZ szervezete, valamint Garda Dezső parlamenti képviselő. A május 3-i TKT ülésén Dézsi Zoltán TESZ-elnök javaslatára kizárták az ülésről a sajtó képviselőit. A TKT ülésén javasolták Melles Elődnek, Újfalu jelöltjének, az RMDSZ egységének megóvása érdekében vonja vissza jelölését a megyei tanácsosi tisztségről. Melles Előd ezt megtette, így a déli kistérség RMDSZ tanácsosjelöltje Illyés Béla Károly lett Alfaluból. /Gál Éva Emese: Alfalu mellé álltak a községek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

Szeptember elsejétől négy marosvásárhelyi általános iskola elveszti önállóságát, és egy-egy másik iskolával összevonva közös igazgatóság alatt működnek tovább. Az összevonással mindenütt megszűnik az egyik magyar aligazgatói állás, jó néhány (többnyire magyar tannyelvű) osztály önállósága, továbbá tanítói állások és tanári katedrák szűnnek meg, és csökken az óraszám is. Az összevonás oka a gyereklétszám csökkenése, és elsősorban a magyar tagozatot érinti. Az összevonások be nem vallott, de nyilvánvaló oka, hogy megszűnjenek azok az általános iskolák megyeközpontunkban, ahol egyensúlyban vagy enyhe többségben van a magyar gyermekek száma. Az összevont intézményben kisebbségben lesz a magyar tagozat, szóba sem jöhet, hogy az iskolát magyar személyiségekről nevezzék el, amiképpen az igazgató nemzetisége is egyértelművé válik. Az átalakítás esélyt teremt arra, hogy az iskolák összevonásával az egyik épületbe a magyar tagozat költözzék, a másikban pedig maradjon a román, de erre nem törekedett a tanfelügyelőség. /Bodolai Gyöngyi: Összevont tanintézetek. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./

Máj. 4-én Marosvásárhelyen, Erdély egyik legrégebbi iskolájában, a Bolyai Farkas Líceumban arra emlékeztek, hogy kettőszáz éve, 1804. május hatodikán mondta el az iskola új tanára, Bolyai Farkas székfoglaló beszédét. Pápai József latin- és vallástörténettanár Bolyai Farkas szellemét idézte. Dr. Weszely Tibor, Bolyai-kutató matematikatanár pedig a székfoglaló beszéd előzményeit, körülményeit ismertette. Végül kitüntették mindazon bolyais vagy református kollégiumbeli diákokat, akik az elmúlt évben különböző tantárgy-, illetve sportversenyeken kitűnő eredményt értek el. /Nagy Botond: Kétszáz éve még nem tudták... = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./

Az EMKE kiadói tevékenységet is folytat, több emlékkönyvet, illetve tanulmánykötet jelentetett meg. A legfrissebb kiadvány, a Szívekben égjen a láng, Fadrusz János emlékkönyv a 2002-ben megrendezett tudományos konferencia anyagát tartalmazza, amelyet a Mátyás-szobor leleplezésének 100. évfordulójára rendeztek. EMKE-kiadvány például a Balázs Ferenc emlékkönyv, a Történelmünk a Duna-medencében /Temesvár, Kolozsvár, 1998/, vagy a Kolozsvár 1000 éve című kötet. A kiadványok közösek civil és egyházi szervezetekkel /például az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Romániai Magyar Népfőiskola, vagy az Unitárius Egyház/. Hozzáfognak a Szabédi-emlékház átépítéséhez, amely Kolozsvár korszerű kutató-központja lesz. /Köllő Katalin: Határok fölötti nemzetegyesítés. Szabédi-napok Kolozsváron és Szabédon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

Temesváron értelmiségi találkozót hívtak össze a helyi sugárzású magyar műsor megvitatására. A szerdánkénti műsoridő kezdetben 30 perc volt, majd 25-re, 20-ra, s most a választási kampányra való tekintettel 18 percre zsugorodott, ez kevés a régió magyar etnikuma köz- és művelődési életének folyamatos bemutatására. A multikulturalitás egyoldalúan működik. A megyei és a városi önkormányzati magyar képviselők sem szólaltak meg az elmúlt négy évben a helyi televízióban, kizárólag a magyar nyelvű műsorban. /(Szekernyés): Értelmiségiek a helyi televízió magyar műsoráról. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 6./

Gelencén máj. 9-én, vasárnap szobrot avatnak, a nagyközség Bodor György emléke és életműve előtt tiszteleg. Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrászművész alkotása révén a székelység történetét kutató, a Bukovinába telepített, majd a Kárpát-medencében szétszóródott csoportok megmaradásáért és együtt tartásáért cselekvő személyiség szülőföldjén jut életművéhez méltó emlékhez. A Bodor György nevét viselő gelencei művelődési egyesület, a polgármesteri hivatal, az egyházi és az oktatási intézmények az újabb térplasztikai alkotás felavatásával Gelence Háromszék legelkötelezettebb emlékjelállító és műemlékmentő községei közé emelkedik, írta Sylvester Lajos. A település másik kiemelkedő személyiségének, Jancsó Benedeknek már van portrészobra. A műemlék templom, egy egész sor térplasztikai alkotás, a millenniumi, a világháborús és szabadságharcos emlékművek szerepet játszottak abban, hogy Gelence a múlt év legdinamikusabban fejlődő nagyközsége volt. Halász Péter néprajzkutatónak a Honismeret 2004/2. számában közölt esszéjéből vett részlettel emlékeztek dr. Bodor Györgyre. Kézdivásárhelyen született 1904-ben, de valójában mindig a vele szomszédos Gelencét tartotta otthonának, családja fészkének, s oda is tért meg halála után. A jogi egyetemet Budapesten végezte. Azok közé az emberek közé tartozott, akik soha nem nyugodtak bele Szent István országának szétdarabolásába. Fiatalon kapcsolódott Bajcsy-Zsilinszky Endre Nemzeti Radikális Pártjához, amelynek 1934-ben főtitkára lett. 1945-ben a Bácskából menekülő bukovinai székelyek letelepítését vállalta. Bonyhád székely szellemi központtá szervezését akarta elvégezni, de a kommunista hatalomátvétel keresztülhúzta terveit. A kecskeméti Forrás folyóirat közölte Bodor György Székely honfoglalás 1945-ben című visszaemlékezésének részleteit /1975/3-4/. A bukovinai székelyek 1764 óta idegenek között éltek. 1945 után Tevelen Kőrösi Csoma Sándor Székely Tanintézetet alapítottak 12 székely pedagógussal. 1947-ben Németh Kálmánnal, a bukovinai Józseffalva legendás plébánosával Bonyhádra hívták Herepei Jánost, a Sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum egykori igazgatóját, s megteremtették a bonyhádi Székely Múzeum működéséhez szükséges feltételeket. Később Bodor György barátaival, az ország állapotán és jövőjén vitatkozva, lehetőség szerinti szellemi műhelyt teremtve találkozgattak, közben politikai ügynökök figyelték őket. Püski Sándorral együtt letartóztatták őket és 1962 júniusában Budapesten a bíróság Bodor Györgyöt is elítélte három és fél évre. Szabadulása után a székely falutörvényekről, heraldikai képletekről s a székely nemzetségi szervezetről szóló írásai különböző folyóiratokban jelentek meg. 1967-ben fejezte be, de 1976-ban bekövetkezett haláláig csiszolgatta nagyszabású történelmi munkáját, amely A székely nemzetségi szervezet /Pallas Akadémia Kiadó/ címmel 2003-ban jelent meg Csíkszeredában /(sylvester): Egy ,,izzó lelkű magyar” ember. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 6./ Németh Kálmán könyve a bukovinai székelyek hazatéréséről: Százezer szív sikolt /Bácsjózseffalva, 1941/

Jövő hónapban végleg megfosztják palástjogától Baktai Bélát, a szentegyházi gyülekezet református lelkészét, miután az megosztva a gyülekezetet évek óta nem hajlandó átadni hivatalát az egyházkerület által a szolgálattal megbízott lelkipásztornak. Az ottani hívek jelentős része támogatja Baktai Bélát. A viszály tárgya Szentegyháza, a Hargita megyei kisváros református temploma, amelyet Baktai Béla lelkipásztor „hivatalos” papsága alatt, nyugati segélyből építettek, és két ízben – egyszer Baktai, egyszer meg a püspök vezetésével – szenteltek fel. – Baktai, aki az elmúlt években sorozatosan áthágta egyházunk törvényeit, megúszta a végleges eltiltással – jelentette ki Pap Géza püspök, hozzátéve, hogy az egyház pénzügyi ellenőrei több ízben is ingó és ingatlan javak jogtalan eltulajdonításán fogták a lelkészt. /Szucher Ervin: Szektásoknak nyilvánított reformátusok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 6./

Megszületett a terv, hogy egy kéthektáros kertben emléket állítsanak száz háromszéki hírességnek. Dr. Nagy Attila sepsiszentgyörgyi kezdeményező a napokban javaslatgyűjtő találkozót tartott főiskolai hallgatók és néhány érdeklődő részvételével.   Az elképzelés szerint minden egyes személyiséget különböző fajtájú, 4–5 m magas, áttelepített fával jelenítenének meg, a fa előtti táblán vagy pannón lenne a róla szóló ismertető. A kéthektáros terület széle követné Kovászna megye körvonalait, helyet kapna benne egy kétszintes épület kiállítótermekkel és szolgálati lakással.  A tervezett épületben rendezzenek be dokumentációs központot Háromszékről. /Fekete Réka: Emlékkert Háromszék nagyjainak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 6./