Csíkszereda Zsögöd felőli kijáratánál hatalmas reklámtábla hirdeti, hogy 75 éves a csíki hoki. A kétnapos ünnepi program a Csíki Székely Múzeumban kezdődött, a csíki hoki múltjáról és jelenéről szóló kiállítással. Az évforduló tiszteletére készült könyvet, fotóalbumot és filmrészleteket máj. 1-jén mutatták be a nagyközönségnek. Becze Zoltán készítette a 75 év kék-fehérben című filmet. Székedi Ferenc újságíró irányításával készült a Hoki a Hargita alján című könyv, amelynek több szerzője a csíki jégkorong egy-egy időszakát elevenítette fel. A Vákár Lajos Műjégpálya előcsarnokában Sárpátki Zoltán képzőművész által készített Vákár Lajos-domborművet lepleztek le, majd a jégpályán a múlt, a jelen és a jövő jégkorongozói vonultak fel. /D. Balázs Ildikó: Hetvenöt év hőseit ünnepelték. Film, fotóalbum és könyv készült a csíki hokiról. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

Romániába látogatott Wolfgang Schüssel osztrák kancellár. – Románia legfőbb jelenlegi problémáit a Ceausescu-korszakbeli helyzet és a megfelelő infrastruktúra hiánya okozta, jelentette ki máj. 3-án a kancellár. Schüssel rámutatott, az európai integráció folyamatában Romániának rendeznie kell az igazságszolgáltatás és a belügyek, a környezetvédelem, a regionális politikák és a mezőgazdaság területén meglévő problémákat. Wolfgang Schüssel találkozott Adrian Nastase miniszterelnökkel. /Schüssel: Románia legfőbb problémáit a Ceausescu-korszak okozta. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

A marosvásárhelyi liberálisok tiltakoztak az ellen, hogy a kormány visszaszolgáltató bizottsága az „átkozott protokollum"-nak megfelelően döntött a Bolyai Farkas Líceum, az Unirea Nemzeti Kollégium és a Művészeti Líceum épületeinek visszaadásáról volt tulajdonosainak, a református, illetve a katolikus egyháznak, „helytelen, jobban mondva, végzetes" módon alkalmazva a törvényt, tudósított a Cotidianul című lap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a vele készült beszélgetésben kifejtette, Domokos Gézát nagyra becsüli, igazi jó könyvesnek, jó kultúrpolitikusnak tartja. Legutóbb azonban éppen Domokos vallott arról, hogy miként törekedtek megakadályozni az autonómiapolitika kibontakozását, és hogy ezért neki köszönetet kellene mondania a magyarságnak. Tőkés László püspök szerint az RMDSZ vezetőségét kezdettől fogva megkörnyékezték, hogy eltérítsék a szervezetet vállalt politikájától. Erre nézve saját tapasztalatai vannak: őt is megkeresték, kezdve Iliescuval, és két másik vezető munkatársával, és arra akarták rávenni, hogy Tőkés tartson velük. Ő erre nem volt hajlandó, ezért kegyvesztett lett. Ahogyan őt megkeresték, nagy valószínűség szerint hasonlóan környékezték meg a Neptun-ügyben elhíresült két-három személyt. Tőkés úgy látja, hogy az 1996-os kormányba lépés idején a titkos megegyezés egyik alapfeltétele volt, hogy tőle és bizonyos személyektől szabaduljon meg az RMDSZ. Szerinte ez magyarázza, hogy az „akkori RMDSZ még köszönő viszonyban sincs a mostani elbürokratizált, hatalomcentrikus szövetséggel.” A püspök visszaemlékszik, az első mélyebb ellentétek idején az RMDSZ egyik parlamenti csoportosulása kiadott egy egységfelhívást. Nagyjából azok írták alá, akik most is az RMDSZ vezetőségében vannak. Tőkés László azt is látja, hogy az RMDSZ hivatalos vezetősége mekkora gondot fordít az egyes főpapok meggyőzésére. Amikor két vagy három éve Strasbourgba mentek az egyházi ingatlanügyek képviseletére, Jakubinyi György érsek elmondta, hogy őt felhívták, és meg akarták győzni arról, hogy ne jöjjön az egyházi küldöttséggel. Kató Béla is elmondta ezelőtt egy-két hónappal, hogy amikor Illyefalván az RMDSZ, elsőként az országban hajlandó volt az MPSZ-szel a választások ügyében tárgyalni, azonnal felhívta az RMDSZ egyik alelnöke, és a fejét csóválta. Előfordul, hogy egyes parlamenti képviselőknek a jóvoltából egyes lelkészek a megnyerés érdekében több pénzt kapnak, vagy pedig úgy kapnak pénzt, hogy az országos vagy a megyei hatóságok megkerülik az egyházi főhatóságot. – Az egyházvezetőket abban a formában, ahogyan az előző kormány tette, nem fogadta Medgyessy Péter miniszterelnök, illetve főmunkatársai sem. Azelőtt megszokott gyakorlat volt, hogy a püspökök találkoztak, ettől ódzkodott Medgyessy Péter. Egyszer fogadták az összes határon túli egyházi vezetőket egy konferencia jellegű összejövetelen, ahol azonban nem annyira az egyházak szükségéről, inkább műsoros együttlétről volt szó. – A kisebbségpolitikai fejezetet már lezárta Románia az integrációs tárgyalások rendjén, viszont hátra van még az eurorégiós problémakörnek a fejezete. Az autonómia, mint regionális kérdés, ebben a fejezetben talán jól érvényesíthető, hogyha kialakul az erdélyi összmagyar politikai egység. /Makkay József: Összmagyar egységet az autonómia körül! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 4./

Nagyváradon máj. 2-án, vasárnap megkezdődött a XIII. Festum Varadinum a Sebes-Körös-parti Ezredévi emléktéren, a Várad-Olaszi református templomban. A rendezvények az élő magyar bástyaként létező négy nagyváradi történelmi egyházra épülnek. Idén a Királyhágómelléki Református Egyházkerület is visszakapcsolódott a Varadinumba, a nyitóünnepségen Tőkés László püspök hirdetett igét, aki szerint nagyon sok lokálpatriótára volna szükség Erdélyben, hiszen hatalmas a magyarság szétszóratása és ez meggyengíti a közösséget. „11 millió magyar visszakerült az európai népek közösségébe. Erdély az előszobában van. Egyéni és közös útkeresésünkkel indítjuk ezt a Varadinumot, amikor a magyar jövendőt hirdetjük." – mondta. A püspök az MPSZ támogatására szólította fel a megjelenteket. A gyermekek verses-zenés összeállítással köszöntötték az édesanyákat, anyák napja lévén. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke szerint az „egyházhoz és szülőföldhöz ragaszkodásunk meghatározza életünket, hiszen a magyarság a diktatúra idején is a templomok védőszárnyai alatt talált menedékre”. A megmaradás eszközének az autonómiát, „a Bukaresttől való függetlenség kivívását" tekinti, az egyházi javak visszaszolgáltatását pedig közös nemzeti ügynek. Az anyaországgal való kapcsolattartást megnehezíti, hogy az országhatárnál 500 eurót kell felmutatni. Pomogáts Béla arról szólt, hogy a történelem véres korszakaira, a veszteségekre emlékezünk leginkább: Muhi-csata, Mohács, Trianon, kevésbé emlékezünk meg az építés, a béke korszakairól, amilyen a magyarság életében jelenleg az európai csatlakozás. Pomogáts Béla három alapelv betartására intett: az autonómia, a nemzeti integráció és a nemzeti szolidaritás: „Egy Magyarország és egy nemzet van", az új békekorszak is veszendőbe mehet, ha nem lesz belső kiegyezés, vélekedett. Az ünnepség végén átadták a Pro Família-díjat ifj. Kristófi János orgonaművésznek és családjának. /(Balla Tünde): Megnyílt a 2004-es Varadinum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

A Sajtófigyelő Ügynökség szervezésében Bukarestben rendezték meg a Szólásszabadság Hetét. A rendezvénysorozat keretében máj. 1-jén nyílt napot tartottak a bukaresti szerkesztőségek. A rendezvény meghívottja volt Szondy Zoltán, a Hargita Népe munkatársa, is, akit öt megvert újságírótársával együtt kitüntettek szókimondó, a csíkszeredai közállapotok visszásságait feltáró, leleplező írásaiért. Mint ismeretes, Szondy Zoltánt három ízben is bántalmazták. A verőlegények és felbujtóik előzetes letartóztatásban vannak. /Kitüntették Szondy Zoltánt. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 4./

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat magyarországi orvostagjaiból alakult 10–15 fős orvoscsoport évente kétszer utazik Romániába, ahol a Hargita megyei kórházban, csecsemőotthonokban, iskolákban és árvaházakban vizsgálják és gyógykezelik a rászoruló gyermekeket. Az idei első gyógyító körúton, amelyre május 8–16. között kerül sor, Hargita megye és Kolozsvár meglátogatott intézményeit gyógyszerekkel, műszerekkel, illetve szakmai továbbképzéssel segítik. /Gyógyító körúton Erdélyben. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 4./

Silviu Brucan az a legtekintélyesebb román politikai elemző, akinek szavára odafigyel a mindenkori hatalom, ellenzék és egyszerű állampolgár. Azonban a sulykot mindig a hazai nemzetiségi kérdések megítélésében veti el. Legutóbbi máj. 2-án, vasárnap elhangzott tévéműsorában a választási kampány kapcsán a Kolozs megyei Alparét (Bábolna) községre hivatkozott, közbeszúrva egy zárójelet, amely szerint arról a településről van szó, "ahol 1437-ben kirobbant a románok felkelése a magyarok ellen." Ez tudatos ferdítés. /Ö. I. B.: Tanár úr, elégtelen! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

A magyarországi Baranya és Kolozs megye testvérkapcsolatának erősítését célzó együttműködési szerződést írt alá a két önkormányzat vezetősége a hét végén Pécsen. Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke elmondta: az egyezmény magába foglalja a települési önkormányzatok együttműködési támogatását, az információ- és tapasztalatcserét az ipari parkok, valamint a kis- és középvállalatok területén. Az együttműködés lehetőséget teremt a közoktatási és tudományos intézmények közötti kapcsolatok támogatására, valamint a kiállításokon való részvételre. Kerekes Sándor emlékeztetett: a két megye kapcsolata 1989-re nyúlik vissza, amikor a magyarországiak segélyt küldtek Kolozsvárra. Az 1990-ben megszületett megállapodás azonban nem mozdította előre az együttműködést, és a tanács csak 2002-ben szavazta meg a szerződést, amelyet most írt alá a két önkormányzat elnöke. Baranya megyén kívül Fejér megye is együttműködik az itteni önkormányzattal. /B. T., K. O.: Együttműködési szerződést írtak alá. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

Ápr. 19-től új magyar nyelvű napilap jelent meg a máramarosi sajtópiacon, a Gutin Vidéki Friss Újság. A Szatmári Friss Újság „ikerkiadványa” független lap, valójában RMDSZ-közeli sajtóorgánum. A lap ápr. 23-i számában beszámolt arról, hogy a közélemény-kutatások szerint a magyar választópolgárok több mint 85%-a az RMDSZ jelöltjeire voksolna, míg az RMDSZ ellen indulókra csak 5% adná szavazatát. A lap szerint az MPSZ aláírásgyűjtők nem riadnak vissza az egyszerű embereket félrevezető kétértelmű üzenetek terjesztésétől sem. /Sz. L. Z.: Öndicséret és vádaskodás. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 4./

Inaktelke közigazgatásilag Egeres községhez tartozik, Kalotaszeg jelentős települése. Lélekszáma apadó, 413 református lakja. Jánosi Lóránt személyében új lelkipásztort kaptak Megjelentek a holland vendég-atyafiak is, akik segítettek a betonjárda elkészítésében. /Vér István: Inaktelke. Lelkipásztort avattak a reformátusok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

Hálaadó ökumenikus istentiszteletet tartottak máj. 2-án Resicabányán, a Templom és Iskola épületében abból az alkalomból, hogy Makay Botond három évtizede lelkésze a református gyülekezetnek. Dr. Higyed István a lelkipásztor több évtizedes tevékenységét, Pál József Csaba római katolikus főesperes ökumenikus nyitottságát méltatta. Makay tiszteletes meghatottan köszönve meg a szép szavakat és szolgálataira utalva elmondta: harminc év alatt Resicabányán és Boksánbányán 2640 alkalommal prédikált, 293 keresztelést végzett, 322 lelket konfirmált, 118 párt esketett és 601 megboldogultat temetett el. /Szakmáry Károly: “Elég néked az én kegyelmem”. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 4./

Ápr. 30-án zajlott le Aradon az Aradi Gyermekpalota és a Pécsi Szivárvány Gyermekház által szervezett partnervárosok vetélkedőjének második fordulója. Az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport Borostyán csapata végzett az első helyen. /(Sólya): A csikysek taroltak a partnervárosok vetélkedőjén. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 4./

Két évig tartó per után báró Daniel ­Mihály és testvére, Polixéna visszaszerezte a család ősi fészkének számító vargyasi kastélyt és dendrológiai parkot.    /(hecser): Újra a Danieleké a vargyasi kastély. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 4./

Máj. 2-án, vasárnap – Erdélyben először – a kisborosnyói millenniumi parkban emlékjelet állítottak a magyar nőknek.  A lelkész kifejtette: a Lorántffy Zsuzsannák, Bornemissza Annák és mások nemzetünk őrző angyalai voltak azáltal, hogy iskolákat építtettek, könyvtárakat hoztak létre, ösztöndíjakkal támogatták a szegény sorsú diákokat, árvákról gondoskodtak. Szabó Judit kézdivásárhelyi néprajzkutató szólt a hagyományos család nemzetmegtartó szere­péről. A millenniumi emlékparkban Szőcs László esperes meg­áldotta a magyar nők és anyanyelvünk emlékére állított kőtömbös kopjafát. A gránitba foglalt réztáblára vésett nyolc erdélyi nagy­a­sszonyról (közülük hat három­széki kötődésű) a művelődési házban Kónya Ádám nyugalma­zott múzeum­igazgató tartott előadást. Az emlékműn olvasható szöveg: Lorántffy Zsuzsánna (1600–1660) bibliás őrálló nagyasszony,  Zrínyi Ilona (1643–1703) a Munkácsi-vár hősnője,     Árva Bethlen Kata (1700-1759) a protestáns hűség nagy­asszonya,     Vajna Terézia (1805–1884) a székelyföldi fiatal negyven­nyolcasok őrangyala,     gróf Teleki Blanka (1806–1869) a magyar nőnevelés asszonya,  gróf Mikó Róza (1824–1891) a nemzeti ellenállás nagyasszonya,    Zathureczki Emília (1824–1905) Háromszék nagyasszonya,    báró Szentkereszty Stefánia (1842–1906) a kegyes lelkű nagy­asszony. /Fekete Réka: Főhajtás magyar asszonyok előtt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 4./

Máj. 2-án újabb kiállítás-megnyitóra került sor Tordán az IKE-galériában. A tárlaton az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesület (EMME) tagjainak munkái láthatók. A harminc kolozsvári, nagybányai, csíkszeredai, zilahi és tordai képzőművész-tanár munkái műfaji és tematikai szempontból egyaránt változatosak. /Ladányi Emese Kinga: Művészpedagógusok tárlata Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

Jecza Péter /Temesvár/ szobrászművész csomagolja 39 alkotását. Máj. 18-án ugyanis Bécsben lesz tárlata. Jecza Péter elmondta, hogy bronzszobrait viszi a kiállításra. /Szekernyés Irén: Jecza-szobrok “indulnak” Bécsbe. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 4./

Farkas Albert 84 éves nyugdíjas tanító Székelyudvarhelyen él. Nemrég látott napvilágot Szülőföldem, Székelyszentmiklós címen visszaemlékezéseinek gyűjteménye, amelyet fia, a költő Farkas Árpád szerkesztett, és amelynek szedését Farkas Réka, tördelését pedig Farkas Kinga /az unokák/ végezték. A könyv családi kiadvány, csupán néhány példányban készült. Egy Nyikó menti kis falu életét, történelmét, néprajzát tartalmazza. /(Ferencz Imre): Szülőföldem, Székelyszentmiklós. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 4./

Dr. Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke Brüsszelben, az Európa Parlamentben De Heer Arie M. Oostlander képviselővel folytatott tárgyalásokat, aki a Romániáról szóló országjelentéshez terjesztette be bíráló javaslatait. A holland képviselő többször is kiállt a csángók anyanyelvhasználatáért, valamint az egyházi javak visszaszolgáltatásáért. Csapó Brüsszelben több nyugati képviselővel és szakértővel is tárgyalt az SZNT elutasított autonómiastatútumának ügyében, ugyanakkor szóvá tette a Magyar Polgári Szövetségnek a helyhatósági választásokról történő kirekesztésének ügyét is. Az SZNT elnöke dr. Szájer Józsefnek, a Fidesz-MPSZ képviselőjének meghívására részt vett az Európa Parlament Néppárti Frakciója magyar csoportjának ülésén, ahol a regionalizmus és a területi autonómia kérdéskörét vitatták meg. A magyar csoport teljeskörű támogatásáról biztosította az SZNT törekvéseit. /Brüsszelben a Székelyföld autonómiastatútumának ügye. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ Az SZNT nem mond le határozott szándékáról, tovább küzd Székelyföld területi autonómiájáért. /G. Á.: SZNT-diplomácia. = Krónika (Kolozsvár), máj. 5./

Magyarország uniós csatlakozásakor újból kiderül: „mostohagyermekek vagyunk, pedig van szülő és van föld, van ország és van haza, s akkor mégis miért?” – kérdezte Köllő Katalin, a lap munkatársa. Mit vinne magával az Unióba, és mi az, amit mindenképpen maga mögött hagyna? – kérdésre Horn Gyula válasza: nem vinné magával a jobboldalt. Vajon nem a Horn Gyulák miatt hagyta maga mögött Európa az egyszínű Magyarországot? Sehol sem volt olyan felelet: az erdélyi magyarokat vinném. „Ha csak jelképesen is. Hogy ne érezzék magukat olyan istenverte mostoháknak.” /Köllő Katalin: Édes mostoha. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

Az Amnesty International (AI) súlyosan elmarasztaló véleményt közölt a romániai elmegyógyintézetekről, felszólítva az Európai Uniót, nyújtson segítséget a balkáni országnak, hogy javíthasson a pszichiátriai kezelések színvonalán. Romániában akaratuk ellenére vetnek alá embereket elmegyógyintézeti kezelésnek, és minden orvosi alap nélkül utalnak be oda embereket, önkényesen fogva tartva őket, megtagadva tőlük a méltányos jogi eljáráshoz való jogot is. /Az AI elmarasztalja a romániai pszichiátriai kórházakat. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./

Kormánypárti együttműködéssel sikerült újra köztéren felállítani az aradi Szabadság-szobrot. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a vele készített interjúban leszögezte: tipikus román politikai magatartás volt a szoborügyben a húzd meg-ereszd meg taktika. Az RMDSZ a Szociáldemokrata Párttal (SZDP) valósította meg az aradi szobor felállítását. Ebben az ügyben az SZDP európaibb, demokratikusabb volt azoknál, akik a történelemhamisítást, a nemzeti uszítást emelik nemzet- vagy pártpolitikai rangra. „A román politikai elit arra törekszik, hogy ciklusról ciklusra minél több megoldatlan problémánk maradjon” – mutatott rá Takács Csaba. A román politika azt tekinti eredménynek, ha a magyarok minél kevesebbet valósítanak meg. Közel 200 ezer ember élt azzal a lehetőséggel, hogy az RMDSZ jelöltjeit rangsorolja. Ilyen széles belső demokráciával kevés szervezet rendelkezik, állította. Közben az RMDSZ lejáratását célzó folyamatos, agresszív kampány folyik, amelyet a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) „és annak erdélyi és magyarországi csatlósai, különböző intézmények, sőt egyházak, egyházvezetők is folytattak.” Az MPSZ nem merte vállalni a megmérettetést. Az MPSZ célja az erdélyi magyarság politikai egységének szétverése. Tibori Szabó Zoltán, a lap munkatársa, egyben a Népszabadság tudósítója emlékeztetett: Az MPSZ szerint az RMDSZ képviselője kezdeményezte, az Országos Választási Iroda (BEC) ne fogadja el az MPSZ által benyújtott aláírásokat. Takács szerint az MPSZ becsapta az őket támogató aláírókat. Az RMDSZ korábban közel félmillió aláírást gyűjtött az oktatási törvény támogatására. Az RMDSZ mindezt átnyújtotta a szenátus titkárságának, 1994. szept. 19-én, az RMDSZ parlamenti képviselői és a média nyilvánossága előtt. Az aláírásgyűjtés ívei eljutottak Strasbourgba is, az ún. Ifjúsági karaván az anyanyelvi oktatásért biciklis karaván révén. Az aláírásokat tartalmazó eredeti ívek ma is a szenátus levéltárában vannak, másolatokat pedig az RMDSZ archívumában őrzik. Takács szerint aljas rágalom, hogy a Frunda György államelnök-jelöltségi kampányában gyűjtött aláírásokat az RMDSZ összekapcsolta volna a kettős állampolgárság követelésével. Takács Csaba bírálta a Fideszt: Budapestről egyik-másik politikus felszólítja az RMDSZ-t, szerezze vissza az elvett egyházi vagyont. Miközben ő maga, amikor kormányon volt, meghosszabbította a magyarországi egyházi restitúció időszakát tíz évvel. /Tibori Szabó Zoltán: Nem szerelem, közös érdek. Interjú Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

Az RMDSZ által, az elmúlt négy évben elért eredményekről ad képet az „Ez a mi munkánk” című kiadvány. A kiadványban külön helyet kap az RMDSZ Elnöki Hivatalának, Ügyvezető Elnökségének, parlamenti csoportjának, köztisztségviselőinek, területi szervezeteinek, önkormányzati intézményeinek, tevékenysége és megvalósításai. A kiadvány letölthető a www.rmdsz.ro honlapról is. /Ez a mi munkánk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

Egyelőre nem szűnik meg az Apáczai Közalapítvány, amelyet a határon túli magyar oktatás támogatására hozott létre a magyar kormány. Szabados Tamás, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára úgy nyilatkozott, hogy július elsejéig döntenek: megkapja-e az alapítvány azt az 500 millió forintos alapot, amelyet a magyarországi szakképzésekből befolyó költségvetési összegekből szánnának a működésére. „Továbbra is meglesz a megfelelő finanszírozása az Apáczai-alapítványnak, és folytatódhatnak a programok” – jelentette ki. /Lepedus Péter: Nem szűnik meg? = Krónika (Kolozsvár), máj. 5./

Felfoghatatlan, hogy Zágonban az újraindított közbirtokosságot áruba bocsátják. Ezzel nem pusztán a közbirtokosságot, hanem maga a magyar számolja fel lassan, de biztosan önmagát. A bukaresti jogászok, megtalálták a zágoni közbirtokosság szétverésének kiskapuját. /Benkő Levente: Marad-e vándorbotra? = Krónika (Kolozsvár), máj. 5./

Osztrák cég érdeklődik az erdélyi közbirtokossági erdők iránt. Közbirtokossági erdői eladására készül a zágoni Bóta közbirtokosság. Az RMDSZ képviselőházi frakciója a visszaszerzett vagyon megőrzésére szólította fel a közbirtokosságokat. Tamás Sándor képviselő megerősítette: a közbirtokossági erdőket nem lehet eladni. A román jogászok azonban megtalálták a jogi kiskaput. /Farkas Réka: Eladják a visszaszerzett örökséget. = Krónika (Kolozsvár), máj. 5./

Az RMDSZ képviselőházi frakciója aggódva értesült arról, hogy külföldi vállalkozások a székelyföldi közbirtokossági erdőtulajdonra szemet vetettek. Az RMDSZ parlamenti frakciójának óriási erőfeszítésébe került a 2000. évi 1-es számú törvény megalkotása és annak jobbítása. A frakció felhívja a közvélemény figyelmét a következőkre: a közbirtokosságokkal kizárólag közösen lehet gazdálkodni. A közbirtokossági résztulajdon csak közbirtokossági tagoknak adható el. /Felelősséggel a közbirtokosságok vagyonáért! = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./

Csató Béla római katolikus főesperes, a marosvásárhelyi Unirea, volt II. Rákóczi Ferenc Fiú Főgimnázium, illetve a Művészeti Líceum, volt Római Katolikus Leánygimnázium jövőbeni sorsáról leszögezte, hogy nem az egyházi iskolákat szolgáltatták vissza, csupán az iskolák épületét, vagyon nélkül. A törvény értelmében az egyház köteles 5 évre szóló szerződést kötni az épületben működő tanintézménnyel, amely bérleti díjat fizet majd az egyháznak. A római katolikus egyháznak újra működtetnie kell egy testületet, az iskolaszéki testületet, amelynek végig kell gondolnia, mi lesz öt év múlva. Ötvös József, az Erdélyi Református Egyházkerület generális direktora a jelenlegi Bolyai Farkas Líceumról kifejtette: céljuk, hogy a Marosvásárhelyi Református Kollégiumban keresztény szellemben minőségi oktatás folyjon. Jelenleg öt kollégium az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdona. Az első hármat – a kolozsvárit, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot és a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumot – már régebb visszaszolgáltatták. A marosvásárhelyit és a székelyudvarhelyit csak most sikerül visszaszerezni. /Mezey Sarolta: Mi lesz a visszaszolgáltatott iskolákkal? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./

Nyárádtőn új játszóteret készített a polgármesteri hivatal. A magyar gyerekek román játszótársaik elkergették: ti itt nem fértek el, ez a játszótér csak a miénk. A játszótérről kiutált gyerekek érezhették, hogy szülőfalujukban, szülővárosukban is csak megtűrt személyek. Az alig tízéves gyerekeket, az egyetlen magyar, összevont osztály kis diákjait arra kényszerítették, hogy délutáni váltásban tanuljanak. Természetes mindenki számára, hogy a csak magyar diákok fognak délután tanulni. Az osztályelső magyar gyerekek, évzáráskor rendszeresen román meséskönyveket kapnak ajándékba. /Simon Virág: Ti itt nem fértek el... = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./

Az MPSZ bukaresti aláírásgyűjtői három eurót kaptak kézjegyenként az Erdélyi Riport hetilap információi szerint. Nevük elhallgatását kérő egyetemisták elmondták a lapnak: valóban kaptak pénzt az aláírásokért, de hogy az összeg honnan származik, arról nincs tudomásuk. Rudolf Pufulete, a bukaresti Ady Endre Líceum igazgatója megtiltotta a diákoknak, hogy az iskola falai között bármilyen politikai jellegű tevékenységet folytassanak. Erre azért volt szükség, mert kiderült: az iskola egyik tanulója a tizennyolc évet betöltött diáktársaitól gyűjtött aláírásokat az MPSZ támogatására. Boros Zoltán, a Román Televízió magyar adásának volt főszerkesztője, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke úgy véli, a fővárosban kicsi a magyarok létszáma, ezért az aláírásgyűjtők ügyességén múlott, hogy ki mennyi kézjegyet képes összegyűjteni. /Pénzért gyűjtöttek MPSZ-aláírásokat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./