A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) marosvásárhelyi szervezete továbbra is kitart amellett, hogy az RMDSZ-szel közösen kell szervezni előválasztást a magyarság által leginkább támogatott polgármesterjelölt indítására. A két szervezet közötti közvetítést Fodor Imre alpolgármesterre bízták. Az MPSZ-t a megye 30 községében szándékozzák megalakítani – jelentették ki a szervezet képviselői. Tőkés András, az MPSZ marosvásárhelyi elnöke reméli, hogy végül csak sikerül az MPSZ és az RMDSZ vezetésének tárgyalóasztalhoz ülnie a közös marosvásárhelyi előválasztások megszervezése érdekében. A marosvásárhelyi RMDSZ 1-es körzete kéréssel fordult a városi választmányhoz, hogy kezdeményezzen egyeztető tárgyalásokat az MPSZ-szel. Maros megyében több mint 4000 támogató aláírást gyűjtött az MPSZ, ennek felét Marosvásárhelyről. Az MPSZ több községben megalakította a helyi szervezeteit, néhányban teljes jelöltlistákat állítottak össze, például Nagyernyén, Gernyeszegen, Dózsa György községben, Backamadarason és Nyárádszeredán. A sajtótájékoztatón utaltak még az RMDSZ és a Communitas Alapítvány által elosztott pénzbeli támogatásokra, ami Tőkés András szerint "gyakorlatilag a politikai klientúra finanszírozását jelentette". /(antalfi): Szerveződnek az MPSZ községi szervezetei. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 9./

Ápr. 7-én megalakult a Magyar Polgári Szövetség Máramaros megyei szervezete. Az alakulatot a nagybányai, máramarosszigeti, felsőbányai, koltói és hosszúmezői küldöttek alapították. Az elnökség összetétele: – elnök: Cziple Aurél János, a nagybányai szervezet elnöke, – alelnökök: Lemák Rudolf – Máramarossziget, Dénes András – Nagybánya, Keisz Robert Zoltán – Felsőbánya, Jenei Jenő – Koltó. /Megyei MPSZ alakult. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 9./

Jogi úton akarja visszaszerezni a kommunizmus idején elkobzott aranyát Moldova és Bukovina ortodox érseksége a Nemzeti Banktól. Az 5 milliárd lej értékű aranykészlet mellett több nemesfémből készült tárgyat és 29 darab aranypénzt is visszakér az érsekség. Ezeken kívül több, az 1945–1989 közötti időszakban a Neamt, Botosani és Iasi megyei templomokból eltulajdonított nemesfém kegytárgyat is visszakérnek, amelyeket az egyház képviselői szerint az állam 200 lejes szimbolikus összegért vásárolt meg akkoriban. /(S. L.): Az ortodoxok visszakövetelik vagyonukat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 9./

A Nemzeti Liberális Párt támogatja, hogy az egyházi törvényben nemzeti egyházzá nyilvánítsák a Román Ortodox Egyházat. Varujan Vosganian szerint “a Román Ortodox Egyház a románok nemzeti egyháza”. Ugyanakkor elítélte, hogy a liberálisok “nem csatlakoznak azokhoz, akik kisebbíteni akarják a görög katolikus egyház érdemeit, amely szintén a nemzet egyháza”. /Nemzeti egyház? = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 9./

Rosszindulatú vádaskodásnak, lejárató szándékú félrevezetésnek tartja az RMDSZ ügyvezető alelnöke a Krónika állításait a Communitas Alapítvánnyal kapcsolatban. Nagy Zsolt leszögezte, a Krónika „2002-ben négyszer több pénzt kapott magyarországi forrásból, mint a teljes romániai magyar írott és elektronikus sajtó együttvéve”, és „nem fizeti ki az alkalmazottainak a társadalombiztosítási járulékot”, így hát nincs erkölcsi alapja a Communitas pénzügyeit bolygatni. Megítélése szerint a Krónika írásai ügyészségi feljelentéshez hasonlítanak. „2001-től több ezer pályázatot bíráltunk el, és rejtélyességről beszélni meglehetősen butaság, amikor a nyilvános pályázatok a Krónikában is megjelentek” – jelentette ki Nagy Zsolt. Hozzátette, a Communitas Alapítványt és az RMDSZ-t minden évben átvilágította a román számvevőszék, és megállapította, hogy szakszerűen gazdálkodnak. A Krónika táblázatban közölte, hogy a Communitas a rendelkezésére álló összegnek 2001-ben 43 százalékát, 2002-ben 34 százalékát, 2003-ban pedig a 27 százalékát osztotta ki sajtóban meghirdetett pályázaton. A törvény tiltja, hogy az alapítvány pénzeit az RMDSZ használja fel, ennek ellenére a Communitas jelenlegi 33 alkalmazottja között szerepel a szövetség három ügyvezető alelnöke, három megyei ügyvezető elnöke, Borbély László képviselő irodavezetője, a Markó Béla titkárnője és az elnök nyilvános fellépéseit filmező tévés szakember, valamint az RMDSZ ügyvezető elnökségének szinte valamennyi referense. /Szucher Ervin: Válasz helyett ellentámadás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./ Tőkés András, az MPSZ marosvásárhelyi elnöke sajtótájékoztatón, Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabadelvű Szövetség országos elnöke nyílt levélben támadta Markó Bélát, a Communitas Alapítvány körül kialakult pénzügyi botrány miatt. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a magyarságnak szánt kormánypénzeket a Communitas az RMDSZ alkalmazottjaira és klientúrájára fordítsa. /Gazda Árpád? Az ellenzék elszámoltatná Markó Bélát. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./

Maguk az ortodoxok is tiltakoznak Nagyváradon az egyház terjeszkedése miatt. Az emberek szeretnék megakadályozni egy újabb ortodox templom építését, mondván, a templom a környék egyetlen játszóterét és parkolóhelyeket foglalja majd el. Feldühödött környékbeli lakók egy csoportja részben lerombolta a drótkerítést, amely a templom számára kijelölt telket vette körül. A templomépítés leghangosabb ellenzői szinte kivétel nélkül ortodoxok. „Semmi szükség itt templomra, van a környéken elég. Játszótér viszont egyetlenegy van, és ha templom épül a helyére, nem lesz hova kiengednünk a gyermekeinket.” – véli az egyik tiltakozó. /Pengő Zoltán: Templom épül a játszótérre? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./

A Nagybányai Református Egyházmegye ezévi kihelyezett közgyűlését Koltó társegyházközségében, Katalinban szervezte meg. A nyitó istentiszteletet Tőkés László püspök tartotta. Varga Károly lelkész kifejtette, hogy Tőkés László az egységet szolgálja, azoknak egységét, akik számára fontos a magyar sors, a magyar jövendő. Tőkés László említette az általa javasolt, s az igazgatótanács által létrehozott Pro Familia díjat, amelynek fókuszában a sokgyermekes családok állnak. A Koltó-katalini gyülekezetben a Kádár házaspár a maga 11 gyermekével rászolgált erre a díjra, melyet a püspök átnyújtott az édesanyának. /Koltai Károly: Egyházmegyei közgyűlés Katalinban. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 9./

Áprilistól internetes tájékozódási lehetőséget is ajánl az Erdélyi Unitárius Egyház. A www.unitarius.com honlap szerkesztői bőven ajánlanak információt az egyház történetéről, alapdokumentumairól, hitelveiről és eszmerendszeréről. Ugyanitt található meg az egyház keretében működő intézmények listája, egyházkörökkel, unitárius tanintézetekkel kapcsolatos információk, név- és címjegyzék, illetve aktuális hírek, és kulturális rendezvények programja. Néhány nap múlva a honlapon elérhető lesz a Keresztény Magvető unitárius folyóirat elektronikus változata is. /Unitárius honlap az interneten. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

Megtartó szülőföld címmel nyílt fotókiállítás Baróton Kakas Zoltán sepsiszentgyörgyi néprajzos munkáiból. A képeken megelevenedik a gyimesi és kézdiszentléleki betlehemezés, az apácai kakaslövés és a kászoni bikaütés. Kakas Zoltán fotóival a kivándorlásra gondolókat akarja maradásra bírni. /(hecser): Megtartó szülőföld (Barót). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 9./

Megnyílt több mint ötszáz képeslap és háromszázötven tojás gyűjteményes kiállítása a csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskola bentlakásában. Burus János tanár diákjai rendszeresen gyűjtenek, tanulnak, és létrehozták a Nagybükki Néprajzi Társaságot. Az iskola mintegy ötven diákja a választható tantárgy keretében – immár öt éve – helytörténetet, népismeretet és néprajzot tanul. A diákok gyűjtötték össze a kiállítás anyagát. Elsőként Erdélyben, diákok számára Kútfő névvel saját kiadvány megjelentetésére is készülnek. A kis magyar néprajz diákoknak alcímet viselő, negyven oldalas kiadványt első alkalommal májusban szeretnék megjelentetni. Minden számban tervezik szakember dolgozatának közlését. /(Daczó Dénes): Húsvéti színvarázs az iskolában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

Kilencvenedik évében elhunyt Metz József /Elek, 1914. nov. 24. – Nagybánya, 2004. ápr. 8./ Tanári oklevelet (történelemből, magyarból és földrajzból) Kolozsvárott szerzett, 1938-ban. 1940-ben Nagybányán kapott tanári állást. 1946-48 között gimnáziumi igazgató, 1948-54-ben vegyipari középiskolai tanárként, 1954-59 között pedig gimnáziumi tanárként dolgozott. 1959 októberében politikai okok miatt letartóztatták. Fél év után szabadlábra helyezték, de eltiltották az ifjúsággal való foglalkozástól, építőtelepi dolgozóként kereste kenyerét. Csak 1970-ben „fogadta vissza" a tanügy. 1976-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig földrajzot tanított. Munkásságát 1998-ban az EMKE Kun Kocsárd-díjával jutalmazták. A környék helytörténészeként tartották számon. Az általa kezdeményezett EMKE Füzetek sorozatban a Bányavidéket mutatták be. Lakása ajtaja nyitva áll mindenki előtt, aki részesülni akart művelődési, irodalmi búvárlásainak eredményeiben. /(Dávid Lajos): In memoriam Metz József. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 9./

Kevés olyan Duna Televíziós alkotás keltett akkora feltűnést, mint Csáky Zoltán műve: A hagymakupolás honfoglalás. Ez az ortodoxia térnyerését jelenti a magyar többségű területen, új ortodox katedrálisok építését akkor, mikor az évszázados, sokat megért katolikus és református műemléktemplomok állaga egyre romlik. Az erdélyi közönség 2002 őszén ismerkedhetett meg Csáky alkotásával, s a Duna Televízió közönségtalálkozó-sorozatot is szervezett a filmnek. A Püski Könyvkiadó idén jelentette meg Csáky Zoltán Hagymakupolás honfoglalás című kötetét, amely a szerző legjelentősebb alkotásainak írott anyagát tartalmazza. A könyvet a szerző ápr. 13-án Székelyudvarhelyen, 14-én pedig Csíkszeredában dedikálja. /Hagymakupolás honfoglalás Székelyudvarhelyen is. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 9./

Ápr. 15-én mutatják be Székelyudvarhelyen a Sesostris szekerén. Kronológia Székely Mózes életrajzához című könyvet, melyet Mihály János állított össze és a Hargita Megyei Kulturális Központ kiadásában jelent meg. Az egyetlen székely származású fejedelem halálának 400. évfordulójára készült munka "Erdélyország történetének talán a legnevezetesebb, de egyszersmind legizgalmasabb és legszomorúbb" éveiről (1550–1603) nyújt áttekintést, ahogyan a szerző fogalmazta. A Székelyudvarhelyen született Székely Mózes életútját mutatja be a kiadvány. /P. Buzogány Árpád: Székely Mózes fejedelem élete a korszak tükrében. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 9./

A tízéves múltra visszatekintő kolozsvári Tinivár Könyvkiadó gondozásában megjelent a Maturandusok 2004–es kiadvány, az erdélyi magyar ballagó diákok X. évkönyve. A Szent Korona tanáról, eredetéről, gyakorlati jelentőségéről és az országcímerről szóló könyvet /dr. Molnárfi Tibor: A Korona (Regnum Marianum)/ a magyarországi kiadás után a Tinivár is megjelentette. /(anikó): A Tinivár kiadásában megjelent a Maturandusok és A Korona. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 9./

Passió egy ártatlan ember szenvedését mutatja be, egy igazi forradalmárét, újítóét – mondta Maia Morgenstern, a 41 éves román színésznő, a Jézus életének utolsó 12 óráját elbeszélő film női főszereplője Budapesten. Mel Gibson ausztrál színész, rendező 125 perces filmjét március 25-e óta vetítik Budapesten és 12 magyarországi nagyvárosban, azóta már több mint 200 ezren nézték meg. A rendezőt több amerikai és más országbeli zsidó szervezet antiszemitizmussal vádolta. A színésznő tiltakozott az ellen a felvetés ellen, hogy a film a zsidókat teszi felelőssé Jézus haláláért. – Ha így lenne, nem fogadtam volna el a szerepet. A nagyapámat meggyilkolták. A holokauszt áldozata volt, ezért különösen érzékeny vagyok ebben a témában, jelentette ki. A színésznő több magyar filmben is szerepet kapott; az ausztrál rendező Mészáros Márta A hetedik szoba című alkotásából ismerte meg és alakítása láttán választotta ki Mária szerepére. A bukaresti Állami Zsidó Színház egykori csillaga magyarországi színpadokon is fellépett, 2000-ben például a zsámbéki szabadtéri színpadon Gertrudist alakította a Bánk bánban, a budapesti Bárka színházban 2001-ben a Lola Blauban, tavaly pedig önálló esttel lépett fel. /Papp Annamária: Morgenstern szerint nem zsidóellenes a Passió. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

Egyes budapesti ellenzéki források úgy vélik, hogy az ápr. 25-én a magyar és a román miniszterelnök jelenlétében leleplezendő Szabadság-szobor ára túlméretezett – írta az ápr. 9-i Népszabadság. Ezek szerint az újraállítás engedélyezéséért cserében a magyar kormány úgymond aránytalan kötelezettségeket vállalt volna Bukaresttel szemben a Gozsdu-vagyon sorsával kapcsolatban, illetve jogokról mondana le, még az újraavatás előtt. A fideszes Németh Zsolt képviselő kijelentette, hogy tájékozódás céljából Romániába utazik. /Szabadság-szoborért Gozsdu-vagyon? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

Bársony András külügyi államtitkár egyelőre nem tudja megmondani, mikor kezdheti meg működését Budapesten a közös magyar-román Gozsdu Alapítvány. Hozzáfűzte: a Gozsdu-vagyon ügye Románia és Magyarország között jogi értelemben végérvényesen lezárult. Mircea Geoana külügyminiszter múlt heti budapesti tárgyalásait követően azt mondta, szeretné, ha a következő hónapokban a közös magyar-román Gozsdu Alapítvány megkezdhetné működését Budapesten. Bársony András kitért arra, hogy a Gozsdu Alapítvány létrehozója a két ország kormánya lenne, "azonban szó sincs arról, hogy a volt Gozsdu-vagyon bármilyen eleme az alapítvány induló vagyonához kerülhetne". /Gozsdu-ügy: Még bizonytalan az alapítvány indulásának időpontja. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 10./

Eddig összesen 259 helységben tartottak előválasztásokat az RMDSZ szervezésében, ezeken mintegy 78 ezer ember szavazott – mondta ápr. 8-án Borbély László parlamenti képviselő, az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke. Az előválasztások kétféle módon zajlottak. Az egyik az ún. állóurnás szavazás, s ezt alkalmazták eddig 133 helységben, és 64 ezer ember voksolt ebben a formában. További 126 helységben rendeztek eddig „elektoros szavazást", ezeken mintegy 14 ezer ember vett részt. Ez azt jelenti, hogy egyes helységekből megbízott személyek, ún. elektorok képviselik a lakosokat, ők szavaztak egy-egy adott helyen. A romániai magyarok, mint a 2000-ben rendezett hasonló előválasztásokon. „Nagyon sajnáljuk, hogy az ún. Polgári Szövetség esetleges jelöltjei nem vettek részt ezeken az előválasztásokon" – jegyezte meg Borbély, aki szerint ez azt bizonyítja: nem merik felvenni a versenyt az RMDSZ jelöltjeivel. /Előválasztások az RMDSZ szervezésében. Eddig 78 ezer magyar voksolt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

Életveszélyesen megfenyegették Csorba Bélát, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) alelnökét: a politikus ápr. 9-én, nagypénteken temerini háza kapujánál konyhakéssel átszúrt papírlapot talált, amelyen "Legyilkolunk benneteket" üzenet állt. Csorba emlékeztetett arra, hogy immár 15 éve alelnöke a VMDP-nek, zajlottak körülötte a politikai események, ő mindig el szokta mondani véleményét. – Az elmúlt hónapok, évek során elég sok magyarellenes kilengés volt, amelyek ellen szót emeltem – közölte Csorba. Csorba Béla védelmet kért a rendőrségtől, egyelőre azonban nem kapott választ. A történtek miatt Ágoston András, a VMDP elnöke levéllel fordul a belgrádi illetékesekhez és a magyar politikai élet vezetőihez. A szerb radikálisok győzelmét hozó szerbiai parlamenti választások óta megszaporodtak a Vajdaságban a kisebbségellenes kilengések. /Életveszélyesen megfenyegették a VMDP alelnökét. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 10./

A rektori hivatalhoz hasonlóan a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Karának vezetősége is kibővült a napokban tartott választás nyomán. Hollanda Dénes egyetemi tanár dékán mellé Filep Emőd előadótanárt választották meg dékán-helyettesnek, Ferencz László előadótanárt pedig kari kancellárnak. Az egyetem marosvásárhelyi székházának támogatását illetően Hollanda közölte, hogy a megígért 600 millió forint biztosítva lesz, annyi különbséggel, hogy folyósítását két részben hagyta jóvá a kuratórium. A Marosvásárhely határában épülő székhelyen jól haladnak a munkálatok. Hollanda professzor bízik abban, hogy a hiányzó 400 millió forint is összegyűl. A gyűjtési akció fővédnökségét vállaló Mádl Ferenc köztársasági elnök máj. 25-re a Magyar Tudományos Akadémia nagytermébe hívta meg a vállalkozókat, hogy segítséget kérjen. /(bodolai): Kibővült a Sapientia marosvásárhelyi vezetősége. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 10./

Beköltöztetés előtt leégett a szovátai gyermekotthon. Hegyi Mihály alpolgármester elmondta, a nagy nehézségek árán, összekunyerált pénzekből, Böjte atya kezdeményezésére felépített gyermekotthon már fogadhatta volna a kis bentlakókat. Az épület feltehetően a villanyvezeték meghibásodása miatt kigyúlt. /Nagy Botond: Leégett az újonnan felépített szovátai gyermekotthon. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 10./

Dr. Ioan Selejan, bihari származású ortodox pap 1994 őszén érkezett Csíkszeredába, hogy átvegye a frissiben alapított Hargita–Kovászna egyházkerület püspöki tisztségét. Alig telt el egy év, és a Vocea Romaniei 1995. szept. 14-i számában már így panaszkodott: „Alig emeljük fel a telefonkagylót, máris bekapcsolják a lehallgatót. Mikor a beszédünk nem tetszik, zavarni kezdik." Romániában a telefonközpontokat fegyveres karhatalom őrzi, felmerül a kérdés, vajon kik figyelik az ortodox püspököt? Államellenes aknamunkájának gyanúja fel sem merülhet, hiszen 1997 októberében ő kalauzolta a székelyföldi, úgymond, románellenes megnyilvánulásokat felülvizsgáló, 30 tagú parlamenti rohamosztagot, benne George Pruteanu szenátorral. Ilie Neacsu, a Nagy-Románia Párt képviselője később a Románia Mare hetilap hasábjain cikksorozatban közölt diadalittas beszámolót leleplezéseikről: magyarországi kiadványokat találtak iskolai könyvtárakban, a gyermekek szünetekben magyarul beszélnek egymás között, az iskolákban és az utcákon magyar feliratok láthatók stb. A szerző elismerően méltatta Ion Selejan püspököt, aki segített a hasonló szörnyűségek felleltározásában. 1997. nov. 19-én az Adevarul így ujjongott Hargita és Kovászna, a románizmus romjain című cikkében: „Őszentsége, Ioan Selejan visszahozta a reményt a két megye százezer hívőjének lelkébe. Fiatal papokat hozott, akik buzgón szolgálják gyülekezetüket. Egyházkerületében három év alatt 40 új templomot építtetett vagy renováltatott, jelenleg is 56 helyen épül templom, kolostor, parókia." Selejan püspök magyar újságíróknak csak elvétve nyilatkozik, kivétel volt, amikor az Erdélyi Napló 2003. máj. 7-i számában Oláh-Gál Elvirának adott terjedelmes interjút. Bevezetőül ezt mondja: „Én békével a lelkemben jöttem, azt is mondhatnám, olajággal a kezemben." „Missziót vállaltunk ezen a vidéken." Hogy milyen missziót? Legutóbb, ápr. 5-én a Duna Televízió számolt be egy folyamatban lévő akcióról. A 700 lakosú Csíklázárfalvára márc. 17-én rendőrségi kísérettel, négy pópa társaságában Selejan püspök érkezett, hogy elfoglalja a római katolikus templom mellett álló kis kápolnát. Ha a lakosság nem lép közbe, kitűzte volna az ortodox olajágat az ódon műemlék oromzatára. A rendőrség hamar elvonult a színről, mert rájött, hogy az őszentsége hamissággal vétkezett. A kápolnát 300 évvel ezelőtt a község magyar görög katolikus gyülekezete építtette. A kis közösség idővel átállt a római katolikus hitre, így törvény szerint kápolnája is a plébánia tulajdonába került. 1948-ban a kommunista hatalom betiltotta a görög katolikus egyházat, és minden vagyonát az ortodoxoknak ajándékozta. Híveit és kétezer papját megkísérelte beolvasztani, de ez a törekvése sohasem sikerült. A görög katolikus egyház 1989 után újra színre lépett, ingatlanjait az évek során visszakapta, kivéve azokat a templomait, amelyekről az ortodox klérus akkor sem mond le, ha nem használja: a Brassó megyei Sárkány gyülekezete törvényileg kapta vissza ősi templomát, de a helybeli ortodox pópa befalaztatta az ajtaját. Sike Lajos újságíró emlékeztetett az S.A. Prundus–C. Plaianu szerzőpár Scurt istoric al Bisericii Unite cu Roma (A görög katolikus egyház rövid története) című, 1994-ben Kolozsvárott megjelent könyvére, amely megrázó képet festett a görög katolikusok, az unitusok 1948 utáni drámájáról, tizenkét püspökük mártíriumáról, a beolvadást megtagadó 500 lelkipásztoruk szenvedéseiről. Mindez nem akadályozza Selejan püspököt, hogy gátlástalan honfoglalását ma is folytassa, erről Hajdú Gábor csíkszeredai jogász, az RMDSZ volt Hargita megyei szenátora mandátuma idején, 2000-ig, rendszeresen tájékoztatta a közvéleményt és interpellált is, de hiába. Tudni kell azt is, hogy 1928–32. között a Csíki Magánjavaktól mindent törvényes alap nélkül elkobzott területén épült fel a csíkszeredai görögkeleti gyülekezet temploma (jelenleg a püspökség minikatedrálisa). Selejan püspök beiktatása után egyházkerülete számára megvásárolta a csíkszeredai UGIRA ingatlant, amelynek keretében ruhagyár is üzemel. Azóta elmaradhatatlan ügyfél az árveréseken, legutóbb 2003. novemberében csekély 3,4 milliárd lejt fizetett ki a csíkszeredei Romarta üzletsor földszinti épületszakaszáért. A püspök a szünet nélkül terjeszkedő ingatlanbirodalmat bérbe adja kereskedelmi társaságoknak. /Barabás István: A béke ortodox olajága Csíkban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság a napokban tartotta évi közgyűlését. Bara István építészmérnök, a KLMT alelnöke arról tájékoztatott, hogy több fontos határozatot és javaslatot elfogadtak. Az eddig kolozsvári központú társaságnak jogi személyként tevékenykedő fiókszervezetei is alakulhatnak, ami lehetővé teszi, hogy önállóan pályázzanak bizonyos műemlékvédő feladatok megoldására. Halaszthatatlan feladat az erdélyi műemlékek részletes adatbázisának elkészítése. Döntöttek egy erdélyi műemlékvédelemmel foglalkozó magyar nyelvű folyóirat kiadásáról is, egyelőre a szükséges anyagi fedezet nem áll rendelkezésükre. Az is felvetődött, hogy végre kellene a Kelemen Lajos Társaságnak egy külön székház Kolozsváron, ahol rendszeresebben összegyűlhetnének megtárgyalni gondjaikat, s ahol a szakkönyvtár és a folyóirattár is működhetne. /(Sike Lajos): Műemlékvédő erdélyi folyóirat várható.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

Ápr. 8-án Kolozsváron, a Györkös-Mányi Albert Emlékházban kiosztották az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány kritika-pályázatának díjait. Az alapítvány kilenc éve Székelyudvarhelyen azzal a szándékkal alakult, hogy a hazai tollforgatók számára kiírt pályázatokkal tehetségeket részesítsen kitüntetésekben, ezzel szolgálva az erdélyi magyar irodalom fejlődését. Eddig kisregények, esszék és novellák szerzői számára hirdettek pályázatokat, tavaly viszont a kritikaírás következett. Lőrincz György alapítványi elnök elmondta: a pályázat szülőatyjai Kántor Lajos és Pomogáts Béla. A díjazottak – valamennyien fiatal tanárok, diákok, reményteljes művészetrajongók – a következők: 1. Végh Balázs, 2. Vári Csaba, 3-4. Gál Andrea és Petres László. /Ö. I. B.: Fiatal kritikusok elismerése. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

Tóth István tanár-festőművész-műkritikusra emlékezett Sas Péter. Tóth István /Marosvásárhely, 1892. máj. 29. – Kolozsvár, 1964. máj. 24./ Kolozsváron végezte iskoláit, korán felfedezték rajztehetségét. Tóth István megismerkedett Kelemen Lajossal, az Erdélyi Múzeum-Egyesület levéltárosával, a későbbi történettudóssal. Ő vonta be a tehetséges ifjút genealógiai, heraldikai, vagyis családtörténeti és címertani munkálatok illusztrációs feladataiba. A budapesti Rajztanárképző Intézetben végzett, majd rajztanár lett Kolozsváron. 1920 után szinte évente vett részt csoportos vagy egyéni tárlatokon. Nemcsak kiadványokat, lapokat illusztrált, képeslapokon is megjelentek alkotásai. Az igazi elismerést albumainak megjelenése jelentette. 1939-ben megjelent A magyar díszítés alapformái című könyve. /Sas Péter: Negyven éve halt meg Tóth István tanár-festőművész-műkritikus. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

Vassy Erzsébet nagyváradi képzőművész pasztelljeiből nyílt kiállítás ápr. 8-án Nagyváradon a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban. Vassy Erzsébet tucatnyi egyéni és csoportos kiállításon vált ismertté Magyarországon is, ahol vajai, visegrádi, lakiteleki, zalaegerszegi, hejcei alkotótáborok vendége volt. /Balla Tünde: Táguló idő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület márc. 6-án tartotta közgyűlését, ahol tiszteleti taggá választották többek között Tövissi József geográfust. Kolozsváron tanársegéd, majd a BBTE-n adjunktussá lépett elő. Tövissi, a földrajztudományok doktora (1978), a természeti földrajzot és azon belül a földfelszíntant, a geomorfológiát nemcsak tanította, hanem művelte is. 1990 és 1992 között az EKE elnöki tisztségét is viselte. /Dr. Molnár Jenő ny. egyetemi tanár az EME tiszteletbeli tagja: Megérdemelt elismerés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

Hézagpótló kiadványt jelentetett meg az Erdélyi Kárpát Egyesület helyi szervezete. A mintegy hetven, kiváló minőségű színes fényképet tartalmazó album Szatmár megye legérdekesebb tájaira, történelmi és kulturális értékeire hívja fel a figyelmet. A kiadványt Fülöp Szabolcs szerkesztette, megjelenését az Identitas Alapítvány és a Gyermekközpontú Oktatásért Munkacsoport támogatta. /(Sike Lajos): Szatmári képek.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

Csíkszeredában a helybeli Segítő Mária Katolikus Gimnázium diákjai, Mirk László tanár kezdeményezésére, tíz éve gyűjtik saját környezetükből az ott dívó locsolóverseket. Ennek eredményeképpen az idei húsvétra II. kiadásban látott napvilágot a Hímes tojás csak annak jár... (Húsvéti locsolóversek) /Státus Könyvkiadó, Csíkszereda/ c. gyűjtemény. A 109 locsolóverset 4 megye 34 helységéből gyűjtötték. A kötetecske hozzájárulhat ahhoz, hogy a szájhagyomány formájában élő szövegek átmentődjenek az időn. Fodor B. Annamária gyűjtötte Szentegyházán, 2002-ben: „Erdélyország rózsáiról / gyöngyharmatot szedtem, / akit ezzel megöntözök, / áldja meg az Isten!" /Cseke Gábor: Erdélyország rózsáiról... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

Borszék és Maroshévíz között 1882-től 1887-ig épült meg az országút, részben állami segélyből, ezáltal valósult meg a közlekedés Magyarország és Románia között. Elődeink méltó emlékművet emeltek a borszéki hágó mindkét oldalán, amelyre 1998. aug. 14-én emléktáblát helyezett el a Baross Gábor Alapítvány, a Magyar Közlekedési és Közművelődésért Alapítvány, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete és a csíkszeredai Román–Magyar Baráti Társaság. Ezáltal adóztak Baross Gábor emlékének, akinek az idejében épült az út. A múlt hónap utolsó napjaiban vandál kezek összetörték a magyar nyelvű emléktáblát, ami a hasonló szövegű román tábla alatt található. /Farkas Aladár: Vandál kezek… = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 10./