A Krónika profi újság, amely Erdély régiójellegét tekintve ritkaságszámba megy – hangsúlyozta a lap tordaszentlászlói író-olvasó találkozóján Boldizsár Zeyk Zoltán. Boldizsár Zeyk Imre az autonómia, a román tannyelvű iskolákba járó magyar diákok anyanyelvi oktatása, a közigazgatási reform és az erdélyi magyarság holokausztjának feldolgozására tett javaslatot. A romániai magyar politikusokkal szembeni bátrabb fellépésre ösztönözte a Krónika újságíróit Esztegár János szamosújvári RMDSZ-tanácsos a városban tartott olvasótalálkozón. Eckstein-Kovács Péter szenátor egyetértett a Krónika azon igyekezetével, hogy a Communitas Alapítvány ügyeit számon kéri az RMDSZ vezetőségén, ugyanakkor kérte az újságírókat: egyenlő mércét alkalmazzanak mindkét politikai tábor zűrös pénzügyei kapcsán. A szenátor „csillagos tízest” adott a lapnak – a Krónika érdeme, hogy „kinevelt egy újságíró-nemzedéket”. /Csillagos tízes a Krónikának. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

Mostanában két maraton volt, írta gúnyosan Oláh István újságíró. Olvasást hirdettek Budapesten, Debrecenben, Magyarkanizsán, Kolozsváron és Marosvásárhelyen éjt nappá téve mondták Wass Albert műveit, „az író emléke előtt tisztelegve". Az Erdélyi Magyar Ifjak és a Kárpátok Népe Egyesület szándékuk szerint Guinness-rekordot döntögető műveletre készültek. „A másik maraton is hasonlóan nagy célokkal és szándékokkal indult: a gyergyószentmiklósi asszonyság távgyaloglásával a párizsi békeszerződés igazságtalanságaira, illetve az erdélyi magyarság elnyomására autonómia-éhségére hívja fel a figyelmet.” Öt napig volt úton, majd visszafordult. Eredeti úticélja Hága lett volna, de belázasodott. /Oláh István: Kabarémaratonok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

Február 20-án Marosvásárhelyen a Kárpátok Népe Egyesület és a Magyar Ifjak Egyesülete szervezésében 24 órás Wass Albert felolvasó-maraton kezdődött el magyarországi és erdélyi városokban. Az eseményt a Guinness-rekord bizottsága is figyeli. Az egyik helyszín a marosvásárhelyi Református Diakóniai Központ. Az előző napon Lazar Ladariu, a marosvásárhelyi Cuvantul Liber napilap főszerkesztője, a szélsőséges nézeteiről közismert költő, volt egységpárti parlamenti képviselő heves támadást intézett a kezdeményezés, a szervezők, és természetesen a szerző ellen. Ladariu irredenta, revizionista, neofasiszta szervezeteknek nevezte a szervező ifjúsági egyesületeket. Felháborítónak tartja, hogy „a háborús bűnöst", „többszörös gyilkost" ilyen módon akarják rehabilitálni. Ladariu megírta, hogy a szervező fiatalok engedélyt nyújtottak be a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalhoz, melyben kérték, hogy a felolvasó rendezvényt népszerűsítő plakátokat ragasszanak ki a városban, de Dorin Florea polgármester nem adott engedélyt erre, mivel kizárólag magyar nyelvű a plakát. A főszerkesztő szerint 25-től 250 millió lejig terjedő büntetés jár a szervezőknek – egy 2002-es kormányrendelet alapján. /(Máthé Éva): Heves támadás Wass Albert-rendezvény ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

Február 20-án megnyílt Kolozsváron, a Korunk Galériában Tettamanti Béla budapesti grafikus tárlata. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője emlékeztetett, a kiállítónak 1996-ban már volt tárlata Kolozsváron. Tettamanti Bélának a Korunkban eddig kétszáz rajza jelent meg. A művész elsőként vehette át a most alapított Korunk Kulcsa díjat. /Ö. I. B.: Korunk Kulcsa Tettamanti Bélának. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Gabriel Andreescu emberjogi aktivista szerint a román ortodox egyházon belül kimutatható a fundamentalista tendencia, s az egyház veszélyezteti az állam világi jellegét: „Úgy vélem, a román ortodox egyház rossz hatással van az ország fejlődésére, fékezi a modernizációt, a szabad társadalom megteremtését, a toleranciára és a sokféleségre épülő modell követését.” Felidézte, hogy amikor 1996-ban visszaadták Kolozsváron a görög katolikusok katedrálisát, a kolozsvári ortodox érsek mintegy 2000 embert (papokat és fiatalokat) gyűjtött össze, és fenyegetőzött. Ezután az ortodoxok rögtön pénzt kaptak az államtól, hogy a görög katolikus katedrális közvetlen közelében (műemlék-épület lebontása árán) új templomot építsenek. A pátriárka többször megkérdőjelezte az állam azon jogát, hogy törvényben rendelkezzék az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról, s hogy hozzáférhetővé tegyék azt a listát, amelyből kiderül: a papok közül ki működött együtt az egykori titkosszolgálattal – ezt sikerült is megakadályoznia. Az ortodox egyház hatalmas anyagi segítséget kap az államtól, pénzt, földbirtokokat, ingatlanokat, sok megyében a papok ott vannak a helyi önkormányzatban. Andreescu az állam és az ortodox egyház összefogásaként értékelte a székelyföldi templomépítést is, gyakorlati és szimbolikus térfoglalásként, hogy minél ellenőrizhetőbbé váljon a magyar többségű térség. Vele ellentétben Dan Cakir ortodox filozófus és közíró hangoztatta: „Eleve hibás az a megközelítés, amely az 1200 éves egyházat a jelenlegi erkölcsi, politikai és szociális szempontok alapján veszi össztűz alá. Az ortodoxiát, amely közösségi egyház, nem lehet a mai világ protestáns, individualista eszközrendszerével megközelíteni. Az ortodox egyház egész történelme során azon volt, hogy ne fecsérelje erejét a politikára, alapvető célja az ember megváltása a túlvilági életben és a lelki egyensúly csendjének biztosítása az evilági életben.” /Aki román, az ortodox keresztény? = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 22./

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) február 21-én Marosvásárhelyen tartotta együttes ülését. – Választások évében vagyunk, eddig sem szavaztunk, hanem választottunk, és idén is választanunk kell – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök politikai helyzetelemzésében. Nyitott, befogadó és demokratikus RMDSZ viheti tovább a romániai magyarság politikai egységét. „Be kell bizonyítani, hogy az RMDSZ-ben mindenki megméretkezhet, és aki mégis ellenlistát, ellenszervezetet tervez, csak rombolni akar”, mutatott rá Markó, egyben felhívást intézve a romániai magyarság jogaiért dolgozni akaró minden magyarhoz, hogy vegyenek részt az előválasztásokon. „Leülünk, tárgyalunk, egyeztetünk, konzultálunk természetesen, de csak az egységes RMDSZ-en belül. Az ajtókat minél tágabbra nyitva, de a közös épületet megtartva! Ez a mi ajánlatunk!” Nem lehet az RMDSZ biztosította erkölcsi-politikai-pénzügyi-logisztikai hátérrel egy másik politikai szervezet talpra állításán buzgólkodni. Kifejtette: valószínűleg együtt kell működni ezekben a hónapokban is a Szociáldemokrata Párttal (SZDP). Magyarországtól elvárják, hogy egy közös nemzetpolitika kialakítására törekedve próbálja meg egyformán szeretni határon túli nemzettársait, és a támogatási összegeket ne csökkentse. Frunda György szenátor szerint a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a polgári körök az RMDSZ ellen akarnak fellépni, amelyet minden szempontból elfogadhatatlannak tart, ezért azt javasolta: mindenkit, aki gyengíti az RMDSZ-t, ki kell zárni a szövetségből. Az idei évre kötendő kormánypárti megállapodásról Frunda kijelentette, ha az SZDP nem teljesíti két vállalt kötelezettségét, a két magyar kar létrehozását a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) és az aradi Szabadság-szobor ügyének a rendezését, akkor nem lehet szó újabb megállapodás létrejöttéről. Az RMDSZ-küldöttek nyilatkozatot fogadtak el az EP külügyi bizottságának Romániáról szóló jelentéséről. Eszerint az RMDSZ elengedhetetlennek tartja Románia mielőbbi csatlakozását az EU-hoz. /Papp Annamária: Nyitott ajtókat közös épületben! Az SZKT elfogadta az RMDSZ helyhatósági választási programját. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./ A vita során előbb a frakciók nevében szóltak hozzá a szövetségi képviselők. Lakatos Péter (Partium Frakció) azt kifogásolta, hogy egyes RMDSZ-es parlamenti képviselők az MPSZ polgármester-jelöltjei. Kónya Hamar Sándor (Polgári Centrum Frakció) szerint az autonómiáról sokkal többet kell beszélni. Puskás Bálint (Kereszténydemokrata Frakció): valakikkel együtt kell működni, mint ahogy a parlamenti sikerek érdekében ezt meg is tette a szövetség. De meg kell követelni a partnertől az együttműködési feltételek betartását. Szabó Ödön (Új Erő Frakció) azt a nagyváradi újságírót támadta, aki kezdetben az erdélyi magyarságot szolgálta, ezután pedig egy román vállalkozói kör által indítandó lapot fog vezetni. Winkler Gyula (Szórvány Frakció) szintén ez eredményeket sorolta, mondván, hogy a román önkormányzati képviselőkkel való együttműködés vezetett azokhoz. Eckstein Kovács Péter (Szabadelvű Kör) sérelmezte, hogy kevés szó esett az elnöki tájékoztatásban az idén kérdésessé vált protokollumról. Borbély László (Novum Forum Frakció) igen sértőnek minősítette azt, hogy a belső ellenzék szerint a csúcsvezetőség „árulja a hazai magyarság jogait". Visszautasította Tőkés Lászlónak (aki nem volt jelen az SZKT-n) azt a felvetését, miszerint az RMDSZ manipulálta az Európai Néppártot a FIDESZ ellen. Frunda György az idei protokollumot attól tette függővé, hogy meglesz-e Kolozsváron a két magyar egyetemi kar, viszont szerinte az aradi szoborügyet „nem kell elsietni". Takács Csaba ügyvezető elnök nem értett egyet ezúttal Frunda Györggyel a kizárásokat illetően. Varga Attila úgy vélte: az ellenzék autonómia statútumai „dilettáns munkák, steril szellemi környezetben születtek. Nem ér semmit egy program, ha nem lehet politikai cselekvéssé változtatni". Vekov Károly szerint szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy létrejött az RMDSZ alternatívája, evidencia az a másik szervezet, amely szintén az erdélyi magyarság érdekeit jeleníti meg. Benedek Imre doktor az egészségügy siralmas helyzetét ecsetelte. Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke a mezőgazdaság súlyos gondjaira figyelmeztetett, Bakk László az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Platform közleményét ismertette, melyben követelik a három szintű autonómia megvalósulását, valamint azt, hogy a romániai magyarság nemzeti közösségként határozza meg magát; kérik: rehabilitálják az 1989-es események elítéltjeit; az EU-csatlakozás előtt valósuljon meg a reprivatizáció; tiltakoznak ugyanakkor a Székelyföld elrománosítása és gazdasági diszkriminálása ellen. /Máthé Éva: A helyhatósági választás volt a tét az SZKT-n. „Két jelölt kevesebb, mint egy jelölt!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

Választási összefogást Erdélyben címmel a Szabad Demokraták Szövetségének ifjúsági szervezete /Új Generáció/, valamint az RMDSZ-szel együttműködő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) közös nyilatkozatot fogadott el. A romániai küldöttség magyarországi látogatása alkalmából írták alá a nyilatkozatot, amely szerint az erdélyi magyarság politikai ellehetetlenüléséhez vezet, ha a júniusi romániai önkormányzati választásokon az RMDSZ riválisai megosztják a magyarok szavazatait. Az SZDSZ-Új Generáció, valamint a MIÉRT közös fellépésekkel tervezik erősíteni egymás esélyeit. Közös közleményüket az SZDSZ részéről Csőzik László, a MIÉRT részéről Kovács Péter elnök írta alá. Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter, illetve Magyar Bálint oktatási miniszter is fogadta az erdélyi vendégeket. /B. T.: Összefogásra és egységre van szükség. Magyarországi liberális nemzedéktársaikkal találkoztak a MIÉRT-esek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

Többen kritizálták Székelyföld területi önkormányzata (autonómiája) szervezeti szabályzatának (statútumának) tervezetét. Nem vették észre, hogy tervezetről van szó. Románia önmagától sem állami magyar egyetemet, sem autonómiát nem fog adni. Ez is indokolja a Magyar Nemzeti Tanács életre hívását, és elsőnek a székelyföldi önkormányzati szervezeti szabályzat-tervezet elfogadását. Guest, az USA romániai nagykövete nemrég tette szóvá, hogy Romániában vannak jó törvények, de nem hajtják végre azokat. A Legfelsőbb Védelmi Tanács elutasította a területi autonómiát és azt „demokrácia és Európa-ellenesnek” minősítette. Csapó József a román parlament szenátoraként 1995-ben elkészítette első autonómiatervezetét. Romániában valószínűleg ő a legjobb ismerője az európai autonómiáknak és autonómiatörekvéseknek. Pontosan ezeket mutatja be közel négyszáz oldalon önálló kötetében, amely végül is 2003-ban jelent meg. – Markó Béla nemrég bejelentette, hogy az autonómia alapjai a Székelyföldön le vannak rakva. Mint a szocializmusé, jegyezte meg cikkében Gajdos Balogh Attila. /Gajdos Balogh Attila: Kiút a feketelyukakból. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21., folyt.: febr. 23./

A Demokrata Párt felsőházi frakciója megszűnt, és ezzel együtt a csoport összes tisztségei is. Markó Béla szövetségi elnök, az RMDSZ február 19-i bukaresti sajtóértekezletén Puskás Bálintot a szenátus alelnökeként mutathatta be. A kormánypárt azt kérte, hogy a mostani ülésszakon az RMDSZ nyerje el ezt a funkciót. A szavazásnál az RMDSZ elnyerte az alelnöki tisztséget, Frunda György pedig az emberjogi, kisebbségvédelmi bizottság elnöke lett. /Béres Katalin: Puskás Bálint – szenátusi alelnök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

Március 15-e nagyváradi megünneplésének kapcsán hívott össze sajtótájékoztatót Tőkés László püspök. Elmondása szerint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezte ünnepségsorozat program-tájékoztatása kimaradt a helyi napilapból, a Bihari Naplóból, ellenben az RMDSZ csúcsrendezvényéről bőséges híranyag látott napvilágot. Az egyházkerületi programot egy nappal később, rejtett helyen közölte a Bihari Napló, az RMDSZ tehát megpróbálja kisajátítani és manipulálni a teljes magyar sajtót. Ez érvényesül az erdélyi magyar televízió felállításában is, mivel az RMDSZ kampányfőnöke egyben a tévé kuratóriumát is vezeti. /Balla Tünde: Sajtómanipuláció áldozata? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

Fenntartja a Székelyudvarhelyért Alapítvánnyal szembeni követelését az Illyés Közalapítvány (IKA) kuratóriuma – döntött hétvégi ülésén a testület. A kuratórium megkapta Szász Jenő udvarhelyi polgármester, a Székelyudvarhelyért Alapítvány elnökének levelét, amelyben arra kérte a testületet: tekintsen el a 163 ezer euró visszafizetésétől. Laborcz Géza, az Illyés Közalapítvány titkára beszámolt arról, hogy a kuratórium az ülésen jelenlevő Szabó Vilmost, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárát kérte fel a további intézkedésre. /Lukács János: Fenntartja álláspontját az IKA. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./

Szatmárnémetiben Viorel Solschi polgármester megvonta Ilyés Gyula alpolgármester aláírási jogát. Ezzel a döntéssel gyakorlatilag Ilyés Gyulát megfosztotta szinte valamennyi eddigi feladatától. /T. L.: A politika nem ismeri a hálát. Viorel Solschi megvonta Ilyés Gyula aláírási jogát. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 23./

Február 20-án az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének választmánya titkos szavazással elfogadta a testület előtt megjelenő valamennyi, RMDSZ–es megyei tanácsos beszámolóját. A választmányi ülésen csupán Kovács Jenő nem jelent meg, aki bár még az RMDSZ–frakció tagja, a helyhatósági választásokon a Magyar Polgári Szövetség jelöltjeként indul Nagykároly polgármesteri tisztségéért. A választmányi ülésen Ilyés Gyula megyei elnök kifejtette: tiszteletben tartja Kovács Jenő döntését, hogy egy más szervezetben kíván politizálni, azonban úgy véli, hogy az RMDSZ tanácsosaként elvárható, hogy adjon számot tevékenységéről a szervezetnek. Kereskényi Sándor szenátor kifogásolta, hogy a Megyei Könyvtár élén mindeddig olyan személyek álltak, akik nem érezték magukénak az intézmény működését. /T. L.: Elfogadták az RMDSZ–es megyei tanácsosok beszámolóit. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 23./

Február 20-án Szatmárnémetiben, a Scheffler János Lelkipásztori Központban András Imre és dr. Csapó József beszéltek a Magyarok Világszövetsége idén júniusban megrendezésre kerülő VI. kongresszusának előkészületeiről, a magyar eredetkutatás legfrissebb tudományos eredményeiről és időszerű nemzetstratégiai kérdésekről. Dr. Csapó József előadásában elsősorban a közösségi autonómia székely és szász hagyományaival, valamint a az európai uniós joggyakorlattal foglalkozott. András Imre előadásában hangsúlyozta, mennyire időszerű és fontos a magyarság keleti gyökereinek kutatása napjainkban A vitában Schönberger Jenő római katolikus megyés püspök és Sipos Miklós református esperes is véleményt nyilvánított. /B. É.: MVSZ–küldöttek Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 23./

Borszéknek köszönhetően Románia nyerte a világ legjobb palackozott ásványvize díjat a 14. alkalommal megrendezett Berkeley Springs International Water Teste nemzetközi vízseregszemlén, ahol hat ország indult több kategóriában. A szénsavval dúsított ásványvíz kategóriában a lista élén a borszéki borvíz végzett. /Világelső a borszéki borvíz. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 23./

Meglepetést hozott a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum igazgatói posztjáért napokban lezajlott versenyvizsga. Míg fél éve két női jelölt /Gál Éva Emese költő-képzőművész, újságíró és Zöld-Kémenes Kinga muzeológus/ között zajlik a harc a városi múzeum vezetői székének megszerzéséért, a vizsgán elért eredménye alapján várhatóan Csergő Tibor András tanár kapja majd meg a tisztséget. Az 1993-ban Gyergyószentmiklóson érettségiző Csergő Tibor tavaly már pályázott a Figura Stúdió Színház vezetésére, ősztől pedig a Salamon Ernő Gimnázium tanára. Kinevezéséről a helyi tanács fog dönteni. /Gergely Edit: Történelemtanár a Tarisznyásban. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./

Február 22-án Vámosgálfalva általános iskolája felvette Fogarasi Sámuel református lelkész, történetíró nevét. Az istentisztelet után az egybegyűltek megkoszorúzták Fogarasi Sámuel sírkövét. Keszegh András lelkész bemutatta néhai elődje, Fogarasi Sámuel életét, példaként állítva személyét a vámosgálfalviak elé. Jelenleg az iskolában 356 diák tanul, közülük 37-en a román tagozaton. A román tanárok tiltakozó levelet juttattak el a helyi tanácshoz, ellenezve a választott nevet. A polgármester felkérésére, hogy nevezzenek meg olyan személyiséget, aki méltóbb arra, hogy a községközponti iskola a nevét viselje, nem válaszoltak. /Simon Virág: "Megvívtuk a harcot" Névadó ünnepség Vámosgálfalván. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./

Február 21-én Marosvásárhelyen, a Juhász András Gyülekezeti Központban rendezték meg a Nagyapó mesefája című mesemondó verseny Maros megyei szakaszát. A megye 17 településéről, illetve Marosvásárhely hét iskolájából érkező csaknem 35 kisiskolás versenyzett. /Járay F. Katalin: Aranyszájú mesemondók. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./

Szilágy megye tanácsa májusra megjelenteti a megye összes helységét térinformatikai alapú információ- és adatkezelési módszerrel bemutató atlaszát. Fekete Szabó András, a megyei tanács alelnöke számolt be erről. A kiadvány a megye 289 települését mutatja be térképeken és tevékenységi ágazatonként. A 15 ezer példányban tervezett atlasz a megyetérképen kívül a városok, községek, falvak térképeit is tartalmazza. A megye atlasza a gazdasági cégek hasznos kézikönyve lehet. Az elmúlt évben jelent meg a Kolozsvárt és a hozzá tartozó megye 430 települését, azok reprezentatív gazdasági egységeit bemutató atlasz, román, magyar, angol nyelven. 2003-ban látott napvilágot a Nagyszalontát szintén három nyelven ismertető kiadvány, valamint a Tordát, Aranyosgyérest és a Tordai hasadékot bemutató atlasz. /Fejér László: Szilágy megye atlasza. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

A kolozsvári ünnepek között hagyományossá vált Mátyás-napok idei rendezvénysorozata az első napján, február 21-én a Mátyás-házban megtartott megnyitón az alig maroknyi közönség színvonalas előadást hallgathatott meg. A főszervező, László Bakk Anikó kiemelte: a tizenkettedik Mátyás-napok alkalmával számban ugyan kevesen, ám lélekben annál többen töltik meg igaz szellemiséggel a házat. Dr. Gaal György tartott előadást a nagy király szülőháza sorsának alakulásáról. Kolozsvár legrégebbi lakóháza gótikus stílusú épület. 1889-ben felavatták a ma is látható emléktáblát, amelyet Pákey Lajos építész tervének alapján Zala György szobrász készített. Az Erdélyi Kárpát Egyesület múzeuma volt a ház, 1934-ben azonban a múzeum anyagát egyszerűen kiszórták az utcára. Néhány évvel később az emléktáblát is eltávolították, ez a lépés azonban olyan hatalmas tiltakozást váltott ki, hogy a város akkori polgármestere kénytelen volt bukaresti parancsra visszahelyeztetni azt az eredeti helyére. A szülőház mai formája Kós Károlynak köszönhető: a bécsi döntés után őt kérték fel tervezőnek, Kós pedig szinte korhű módon állította helyre az épületet. Jelenleg a Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémia épülete. 1996. január 15-én még egy tábla került a ház falára, ezúttal két nyelven, és a valóságnak megfelelő tartalommal. /Sándor Boglárka Ágnes: Tizenkettedik Mátyás-napok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

Február 21-én ötödik alkalommal rendezte meg a Kolozsvár – Donát negyedi Reményik Sándor Jótékonysági és Művelődési Egyesület a Reményik Sándor versmondó versenyt, melynek a Református Kollégium adott otthont. Az egyesület nevében Farkas Zoltán elnök elmondta: a verseny következő, nemzetközi szakaszát március 20-án tartják Marosvásárhelyen, oda küldik tovább a kolozsvári megmérettetés legjobbjait. /S. B. Á.: Reményik-versek az egykori Alma Materben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

Aradon szűknek bizonyult a Central Szálloda vendéglője a hagyományos magyar farsangi mulatság számára, mely sorrendben a harminckettedik megyei magyar bálnak és a tizennegyedik EMKE-rendezvénynek számít. A százhatvan bálozó jó mulatását kiváló szervezőmunka előzte meg. A zenét a kisiratosi Poly Dy együttes biztosította. Volt természetesen éjfélkor tombola is. Matekovits Mária szerint idén mintegy száz jelentkezőnek voltak kénytelenek nemet mondani, mert Aradon még nincs olyan mulatóhely, amely lehetővé tenné, hogy több százan vegyenek részt a hagyományos magyar megyei bálokon. /K. S.: A 32. aradi magyar megyei bál. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 23./

Gy. Szabó Béla pasztelljeiből nyílt kiállítás február 22-én Kolozsváron, az Újalsóvárosi Református Egyházközség Pata utcai Fehér Galériájában. A tárlat anyagát elsősorban az 1930-as években készült munkák képezik, amelyeket a világ több országa (Brazília, Mexikó, Kína, Német-ország, Olaszország stb.) ihletett. Gy. Szabó Béla a múlt századelején született Gyulafehérváron, innen nevében a Gy betű. /Farkas Imola: Barangolások. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

Február 16-án a bukaresti Magyar Kulturális Központban megnyílt az erdélyi születésű, de Budapesten élő Józsa Judit kerámiaszobrainak kiállítása. Józsa Judit 1974-ben született Korondon, a több nemzedéken át fazekassággal foglalkozó Józsa családban. Tizennyolc éves korában saját módszert kezdett alkalmazni: az úgynevezett hajtogatós technikát. Bemutatkozott már Hollandiában, az Egyesült Államokban és Kanadában is. Elsősorban népművésznek vallja magát, de az 1996-ban Ópusztaszeren kiállított Honfoglalás című történelmi sorozatával, úgy véli, meghaladta ezt a besorolást. A harminc darab 30-40 cm-es figurából álló szoboregyüttes érdekessége, hogy hiteles leletek alapján készült, korhűen ábrázolja a ruhákat, szerszámokat, a hét vezér alakját és a csodaszarvas legendáját. Említésre méltó még az Árpád-házi szenteket ábrázoló sorozata. /Gáspár Hajnal: Józsa Judit keramikus kiállítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

Marosi Ildikó kitűnő irodalomtörténész Kis/Helikon/könyv sorozatának legújabb kötete: Versailles-i repkény /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/. Ebben a marosvécsi Helikon-találkozók személyes, emberi vonatkozásairól írt. /A Pallas–Akadémia új könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 23./

A kistérségi iskolaközpontok kialakítása címmel munkaértekezletet szervezett február 20-án az RMDSZ Oktatási és Egyházügyi Főosztálya. A rendezvényen részt vettek a megyei (fő)tanfelügyelők és oktatással megbízott RMDSZ-tisztségviselők mellett a civil szféra vonatkozó érdekeltségű szervezeteinek küldöttei is. Az értekezletet követő sajtóértekezleten Kötő József országos oktatási alelnök elmondta: a kistérségi iskolaközpontok kialakítása Erdély-szerte azért szükséges, mert a küszöbön álló törvénymódosítások (fejkvóta bevezetése, stb.) során olyannyira hátrányos helyzetbe kerülhet a romániai magyar oktatás, hogy fennáll a veszélye a nagyarányú és visszafordíthatatlan leépülésnek. A fejkvóta-rendszer bevezetésével a kétszáznál kevesebb diákkal rendelkező iskolák elvesztik jogi személyiségüket, a magyar tagozatos iskolák egy része vagy arra kényszerül, hogy bezárja kapuit, vagy arra, hogy az újonnan bevezetett oktatásmenedzselési rendszer hátrányait elszenvedje. Ennek elkerülésére a romániai magyar társadalomnak ki kell építenie kistérségi iskolaközpont-hálózatát. Ennek érdekében az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Oktatási Főosztálya kezdeményezésére, a Szórvány Alapítvány szakmai előkészítésében nagyszabású felmérési kampány indul meg a napokban: felmérőív páros jut el ily módon Erdély 1020 magyarlakta településére és mintegy 1200 magyar tagozatos iskolájába annak érdekében, hogy felmérjék a helyi magyar oktatás direkt és indirekt meghatározó elemeit: lélek- és születési arányszám, oktatási helyzetkép, kisrégiós viszonyok, tantermek, iskolaudvarok, pedagógusok, stb. /Szabó Csaba: Rajzolják az erdélyi magyar iskolatérképet. Ezernyi felmérőív indul útnak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./ Takács Csaba RMDSZ ügyvezető elnök hangsúlyozta, nem fogadható el az, hogy 180 ezer diák tanul magyar oktatási intézményben, ennél sokkal többen lehetnének. Adatok bizonyítják, 40 ezer magyar anyanyelvű diák román nyelvű intézményekben folytatja tanulmányait. Ezeken az arányokon tanároknak, diákoknak, szülőknek, politikusoknak kell közös erőfeszítéssel megpróbálniuk javítani. /Csomafáy Ferenc: Erdélyi magyar iskolatérkép készül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

Nem sok újdonság van ebben az elnöki nyilatkozatban, legfeljebb most Markó Béla plasztikusabban fogalmazott, hogy egy akolba próbálja beterelni mindazokat, akik nem értenek egyet az elhibázott RMDSZ-politikával – jelentette ki Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a Szabadság kérdésére. A püspök Markó Béla szövetségi elnök ajánlatára reagált, miszerint készek leülni tárgyalni, egyeztetni, konzultálni, de csakis az egységes RMDSZ-en belül. Tőkés László nem zárta ki a párbeszéd lehetőségét. /P. A. M.: Tőkés László: Nincs újdonság Markó nyilatkozatában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

Márton Árpád RMDSZ-képviselő törvényhozási kezdeményezést nyújtott be az alsóházban, amely 2004. és 2006. között fokozatosan megszüntetné a kötelező katonai szolgálatot a csendőrségnél. A tervezet értelmében a csendőrség csak hivatásos katonákat alkalmazhat szerződéses úton, az intézmény személyzete pedig a katonák mellett civil alkalmazottakból állna. A sorkatonák létszámát évente egyharmaddal csökkentenék a 2004-2006 időszakban, így 2007 január elsején a csendőrség kötelékében kizárólag hivatásos katonák szolgálnának. /RMDSZ-es javaslat a csendőrségi katonai szolgálat megszüntetésére. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./

Az egyházi ingatlanok bérleti díjáról döntött a kormány. Alacsonynak érzik az egyházi vezetők azt a kényszerbérleti díjat, amelyet a természetben visszaadott, de közintézménynek otthont adó épületeik után fizet az állam. A havi díj általában ötezer lej lesz négyzetméterenként. A jogszabály ugyanakkor 10 ezer lejes bérleti díjat szab meg a kutatási intézményeknek otthont adó épületekre, és 15 ezer lejes bérleti díjat a pártszékházként használt ingatlanokra. Külön tárgyalja a jogszabály a jogcím nélkül elkobzott ingatlanok bérletét. Az ide sorolt oktatási és egészségügyi létesítmények bérleti díja 6000 lej, a szociális létesítményeké (öregotthonoké, árvaházaké) pedig 2000 lej. A kormányhatározat kibocsátása szerepelt a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ együttműködési megállapodásában. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke azt nyilatkozta, hogy a határozat tervezetét korábban elküldték az egyházfőknek, és egyikük sem jelezte, hogy elégedetlen lenne az összeggel. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke a Krónikától értesült a kormányhatározatról. Az összeg alacsonynak tűnik. Sem ő, sem az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője, Kató Béla, sem a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye általános helynöke, Potyó Ferenc nem tudott arról, hogy a kormány előzőleg konzultált volna erről az egyházakkal. /Gazda Árpád: Kényszerbérlet aprópénzért. = Krónika (Kolozsvár), febr. 24./

A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) követeli a Medgyessy-kormánytól, hogy vizsgálja felül a magyar–román határátlépési megállapodást, mert az korlátozza a két ország állampolgárainak szabad mozgását – jelentette ki az MVSZ elnöke, Patrubány Miklós Budapesten. Az összességében 90 napot meghaladó tartózkodás – azaz a túltartózkodás – a másik ország területén megfelelő tartós vízum hiányában kiutasítást, pénzbüntetést és két évre szóló kitiltást vonhat maga után – olvasta fel a Patrubány a kolozsvári magyar főkonzulátus február elején kiadott közleményét. Ez a megállapodás megnehezíti az erdélyi családok életét. Sok szülő, nagyszülő van, aki az iskolai év alatt a Magyarországon letelepedett gyermekeinek segít a gyerekfelügyeletben, de sok mindenki mást kényszerít arra a korlátozó egyezmény, hogy folyton a napokat számolgassa, mialatt az anyaországban tartózkodik. /Felül kellene vizsgálni a magyar–román határátlépési megállapodást. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 24./