Nem fordítanak európai uniós támogatást Erdély középső részének infra-strukturális felújítására. Az országutak és vasutak, légi- és folyami kikötők 2015-ig történő fejlesztési tervezetében egyetlen tétellel sem szerepel Máramaros, Beszterce-Naszód, Maros, Hargita és Kovászna megye. Önkormányzati elöljárók szerint az érintett térség így nehezen tud lépést tartani az autópályák megépítése révén új fejlődési lehetőséghez jutó régiókkal. /Benkő Levente: Közép-Erdély kimaradt a fejlesztési tervekből. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./

Bakk Miklós tanulmányában leszögezte: alapvető stratégiai hiba volt, hogy a magyarság 1989 decemberében szerepet kapó vezetői nem az autonómiakérdés napirendre tűzésével jelenítették meg az erdélyi magyarság igényeit. Az RMDSZ kétségtelenül hozott eredményeket, nem alaptalanul hivatkozik ezekre. Megteremtette a kisebbségi kultúrák támogatásának intézményrendszerét: iskolák, intézmények létesültek, lapok, kiadványok jelentek meg, sőt a kisebbségi nyelvhasználat valamiféle kvázi-hivatalosítása is elkezdődött. Azonban a „román modellnek” van két sajátos vonása. Az egyiket „stratégiai határozatlanságnak” nevezhetnénk. Hiányoznak a nagyobb távlatra szóló koncepcionális elképzelések. A „román kisebbségi modell” másik vonása az, hogy a nemzeti közösségek politikai képviselőit amolyan „etnikai ügyintézőkké” próbálta meg átalakítani. /Bakk Miklós: Modellek peremén (1.). = Krónika (Kolozsvár), jan. 31. (2.) febr. 7./

Arad város költségvetésében újdonságnak számít, hogy sikerült a magyar történelmi egyházaknak támogatást biztosítani: 450 millió lejt szavaztak meg az evangélikus, 400 milliót a belvárosi református, 100-100 milliót a Mosóczy-telepi, gáji és újaradi katolikus egyházközségnek, 300 millió lejt a minorita templomban lévő orgona javítására. Tizenötmillió lejt hagytak jóvá az aradi és gyulai szerzők kétnyelvű irodalmi antológiájának megjelentetésére. /(Nagyálmos): Támogatás templomoknak, iskoláknak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 7./

Gyergyószentmiklóson a központi postahivatal új cégtáblát kapott, ezen már nem szerepel magyar felirat. A posta főnökasszonya elmondta, hogy csak román feliratú postai cégtáblákat szereltek fel máshol is. „Aligha véletlen ez a románosító kísérlet éppen most, amikor a közigazgatásban és törvényhozásban is kivívtuk az anyanyelvhasználatot, hiszen egy olyan jogunkon próbál átgázolni, amelyet mivel minden demokráciában természetes, a romániai törvények is biztosítottak: magyar többségű településen magyar feliratot kell tenni a közintézményekre is!” – jegyezte meg Gál Éva Emese. /(Gál Éva Emese): Hová tűnt a magyar felirat? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./

Kádár Géza zilahi református lelkipásztor száz éve, 1903. okt. 31-én a zilahi Wesselényi Református Kollégiumban megalapította a Krisztusért és Egyházáért Szövetséget (CE). A mai zilahi CE szövetségesek ezt a hagyományt ápolják nemcsak Zilahon, hanem a Partiumban. Minden hónap első keddjén összegyűlnek Csendes Napon, imádkozni. Legutóbb február 3-án gyűltek össze a zilahi CE-Parmenas által működtetett CE-Házban, ahol Gáspár Attila tartott előadást Kádár Géza életéről és munkásságáról. A hagyományos Csendes Napokat Kádár Géza indította el, majd lelkipásztorok folytatták, akik közül sokat 1958-ban, és tíz, tizenöt, húsz évi börtönre ítéltek. /Gáspár Attila: Kádár Géza termet avattak Zilahon. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

A Brassai Sámuel Elméleti Líceum /Kolozsvár/ dec. 18–21-e között vitatábort tartott, melyen A te szemszögedből nevet viselő "parlamentáris" vitaversenyt rendezett az EDE (Erdélyi Disputa Egyesület). A magyar résztvevőkön kívül román anyanyelvű vitázók is részt vettek. A két tábor külön versenyzett, de közös programjaink is voltak: ismerkedés, éneklés, eszmecserék. A vitázók Brassóból, Sepsiszentgyörgyről, Nagyváradról és Kolozsvárról érkeztek. /Feischmidt László X. A.: Brassai Sámuel Elméleti Líceum Vitatábor elénekelt nevekkel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

Amióta Marosjárán és Kisillyén megszüntették az öt-nyolc osztályos iskolát, a tanulók gyalog járnak az erdőcsinádi – legközelebbi – iskolába. A szülők többször kérték az iskolabuszt, de eddig nem tudták ezt elérni, a járai gyerekeknek napi tizennégy kilométert kellett veszélyeknek kitéve, az erdő mellett, a határon keresztül – gyalog megtenniük. Végre most február elsejétől megjelent az iskolabusz. A buszt eredetileg a teleki román tagozatos gyermekek szállítására kapták. A helyi tanács úgy döntött, hogy ezzel az iskolabusszal a járai és a kisillyei magyar gyermekek utaztatását is ellátják. /Mezey Sarolta: Sokévi gyaloglás után. Busszal járnak iskolába a járai és kisillyei gyerekek. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./

Romániában ma akármilyen keresztnevet be lehet jegyeztetni. Winnetouk, Szándokánok, Pamelák, Bobbyk népesítik be a cigánysorokat A sváb községekben a Jánosokat, Máriákat a Dieterek, Hannelorék váltották fel Régebben a hagyományos magyar nevek – János, József, László, Ferenc, Mária, Erzsébet – voltak divatban Csanáloson, de tíz–tizenöt éve ilyen nevet egyszerűen nem is adtak a gyerekeknek. Mezőpetriben hasonló a helyzet – mondta el Nagy Mária polgármester. Gerhardt, Evelyne, Hannelore és a többiek a legelterjedtebb nevek manapság, a Jánosok, Csabák, Máriák, Erzsébetek helyett. Ennek ellenére szép számmal akadnak még Szabolcsok, Leventék, Csabák is – az utóbbi időben a magyar szülők az ilyen, lefordításra alkalmatlan neveket adják fiúgyermekeiknek. /Fodor István: Nevek kavalkádja. Romániában ma akármilyen keresztnevet be lehet jegyeztetni. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 7./

Pár nappal 75. születésnapja előtt elhunyt Szabóné Ferencz Irma művészettörténész, részlegvezető muzeológus. Megszervezte, rendezte Aradon a megyei képtár anyagát, továbbá újabb és újabb remekművek beszerzésével gyarapította azt. Sz. Ferencz Irma meghatározó szerepet játszott a művészeti részleg különválásában és elköltöztetésében Megalakulásától elnöke volt Aradon a Római Katolikus Nőszövetségnek. /Puskel Péter: Ferencz Irmáért szól a harang. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 7./

Nóti Károly hat színdarabjával lépnek színpadra ez év májusától a tasnádi Teletinik. Huszonkét gyermek szerepel a két és fél órás műsorban. Nóti Károly /Tasnád, 1892-Budapest, 1954/ a pesti kabaré virtuóza volt, ontotta a kabarékat és a filmforgatókönyveket, közülük a leghíresebb a Hyppolit, a lakáj. /(simon): Nóti Károlyra emlékeznek a tasnádi és margittai színjátszók. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 7./

A Kovászna megyei templomokat bele kell foglalni a turisztikai hálózatba – véli Strachinaru, az Árkosi Művelődési Központ igazgatója. A központ munkatársai megkezdték a templomok kismonográfiáit sorra kinyomtatni. Jelenleg kilenc műemlék monográfiája már napvilágot látott, többek között a kőröspataki református templomok és a sepsiszentgyörgyi ortodox katedrális. Strachinaru hozzátette, már a nyomdában van a rétyi református templom kismonográfiája. /A háromszéki templomok a turisztikai hálózatban. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./

Kosztándi Jenő kiállítása látható Sepsiszentgyörgyön, a Képtárban. Legutoljára 1970-ben láthatták a szentgyörgyiek képeit. A tárlat egy Kosztándiról készült katalógus bemutatásával társult. /Bogdán László: Szín, geometria, monumentalitás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./

Pomogáts Béla ma az erdélyi magyar irodalom talán legjobb ismerője. Az utóbbi években erdélyi kiadóknál sorra jelennek meg tanulmánykötetei. Pomogáts foglalkozott az eszmetörténettel, a folyóiratokkal, a szerteágazó, sokszor elfeledett életművekkel. Legújabb könyvében /Erdélyi tetőn. Irodalomtörténeti tanulmányok. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2004./ a két világháború közötti folyóiratokat, elsősorban a Helikont és a Korunkat vizsgálta. A határon túli magyar irodalomról írta: „Volt tehát egy »központi« (anyaországbeli) irodalom, és voltak a »kisebbségi« (romániai, csehszlovákiai, jugoszláviai) magyar irodalmak: együttesen az »egyetemes« magyar irodalom. A huszadik században élő magyarság tudatát és kultúráját ettől kezdve igen nagy mértékben határozta meg az, hogy a kialakult különfejlődés az eredeti nemzeti egység kényszerű felbomlásának következménye volt. Ez a helyzet alapvetően megszabta a magyar nemzetiségi irodalmak stílusát és önismeretét: ez a kezdeti státus és önismeret változott meg, ha nem is lényegbevágóan az időközben eltelt több mint fél évszázad folyamán, nem kis részben azoknak a történelmi kataklizmáknak és megrázkódtatásoknak a hatására, amelyeket a nemzetiségeknek és irodalmaknak el kellett szenvedniük.” Ennek a történetéről szól Pomogáts könyve. /Bogdán László: Kilátás erdélyi tetőkről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./

Megjelent egy multimédiás CD-ROM Szilágyi Domokos verseivel, bibliográfiájával és visszaemlékezéseivel, magyarul, románul és németül. Dóczy Péter szavalta Szilágyi Domokos verseit Szilágyi Domokos kényszerleszállásai címmel. Az erdélyi magyar irodalom multimédiás felületen való jelenléte első ilyen jellegű próbálkozása ez a CD. /Balázs Imre József: Átszállások. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

Tempfli József nagyváradi püspök a vele készült beszélgetésben beszámolt arról, hogy az egyházmegyében 52 a betöltött plébániák száma, valamennyi plébánián áldozópap, plébános törődik a hívekkel, de ehhez a számhoz hozzá kell adni az oldallagos plébániákat, a mára filiákká zsugorodott közösségeket. Ezek megtartása a jövő papképzése miatt mindennél fontosabb. Tavaly négy papszentelés volt. Idén is négy új lelkipásztora lesz az egyházmegyének, ugyanis a jelenleg tanuló 14 teológusból ennyien fejezik be tanulmányaikat. További öt pap külföldön munkálkodik, többen doktorátusukat készítik. Az elmúlt év megvalósításai között van például a margittai új templom, épül a torony. A Kőrösvidéki Múzeumtól visszaszerzett 7 terem a mindent újrakezdést jelenti. Eddig közel 3 milliárd lejt költöttek a kápolna és a helyiségek felújítására, lévén hogy teljesen elhanyagolt állapotban adták át ezeket. Papíron tizenegy ingatlant kapott vissza az egyházmegye, telekkönyvileg viszont csupán négyet, a többi egyelőre csak gondot okoz. Felajánlották, hogy a fizetendő lakbér fejében az épület fenntartását biztosítsák. A városi járványkórház, vezetősége azonban erre nem hajlandó. /Tüzes Bálint: Gyógyulni fizikailag, javulni lelkileg. Januári beszélgetés Tempfli Józseffel. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 8./

Az V. Reményik Sándor versmondó versenyt rendezi meg a diákok számára a Kolozsvár, Donát negyedi Reményik Sándor Jótékonysági és Művelődési Egyesület. A verseny február 21-én lesz. /Az V. Reményik Sándor versmondó verseny. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 8./

Huszonkét civil szervezet, alapítvány – közöttük a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete is – nyílt levelet intézett Winterbourne bárónő és Arie M. Oostlander európai parlamenti tagokhoz, valamint Günter Verheugen, az Európa Bizottság tagjához, amelyben arra figyelmeztettek, hogy a Sajtó Megfigyelő Ügynökség legutóbbi, a romániai szólásszabadságról az európai uniós csatlakozási folyamat kapcsán készített jelentése szerint az ország minimális, jelentéktelen előrehaladást ért el. Egyre jobban fokozódik a hazai sajtóra gyakorolt politikai nyomás. televízió egyre kevésbé tesz eleget a lakosságérdekű tényszerű, elfogulatlan tájékoztatásnak. A nyílt levél aláírói ismertették a helyi politikusok és üzletemberek hatalmát a kiadványok, sajtóterjesztő cégek, helyi rádió- és tévéadók felett, megemlítve, hogy az utóbbi időben egyre többször bántalmazták tettlegesen is az újságírókat. Polgármesterek, államtitkárok nyíltan is megfenyegették a sajtósokat anélkül, hogy esetleges következményektől tartottak volna. A kormány kötelessége olyan határozott intézkedéseket hozni, amelyek megakadályozzák az újságírók megfélemlítését. /Politikai nyomás alatt a sajtó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

Az Európa Parlament romániai jelentéstevője, Emma Nicholson bárónő február 8-án folytatta tárgyalásait az Országos Gyermekvédelmi és Örökbefogadási Hatóság elnökével, Gabriela Comannal, a gyermekek nemzetközi örökbefogadásáról. Emma Nicholson február 7-én kezdte meg tárgyalásait Romániában. Emma Nicholson bárónő egyetértett Arie Oostlander jelentéstevőnek a romániai helyzetre és a csatlakozási tárgyalások felfüggesztésére vonatkozó megállapításával és javaslatával, kiegészítve ezt azzal a kéréssel, hogy a felfüggesztés mellett megfigyelés alá helyezzék az európai jogrendszernek az igazságszolgáltatásba és belügyekbe történő ültetésének, alkalmazásának a megvalósítását is. Oostlander szerint Romániában hiányzik a törvény felsőbbsége, az egyik legfontosabb csatlakozási feltétel. Nicholson bárónő közleményében arra figyelmeztet, hogy Romániában meg kell erősödnie a jogállamiságnak, a kormánynak pedig egy valóban független és pártatlan jogrendszert kell bevezetnie. /Emma Nicholson folytatja vizsgálódását. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

Romániának lehetősége van arra, hogy 2005-ben elkezdje az uniós integrációval kapcsolatos dokumentumok ratifikációjának folyamatát, jelentette ki jan. 7-én Madridban Kovács László külügyminiszter, a Magyar Szocialista Párt elnöke, a Szocialista Internacionálé alelnöke. Az MSZP elnöke reményét fejezte ki, hogy Románia Bulgáriával együtt 2007-ben csatlakozik az Európai Unióhoz. – Elfogadhatatlan lenne felfüggeszteni Romániával a csatlakozási tárgyalásokat, ahogyan azt egy európai liberális képviselő javasolta – jelezte az Európai Parlament szocialista csoportja. Emma Nicholson liberális parlamenti képviselő, az Európai Parlament Romániával foglalkozó jelentéstevője úgy foglalt állást, hogy az uniónak fel kellene függesztenie a Bukaresttel folytatott csatlakozási tárgyalásokat. / Kovács László: Románia 2005-ben megkezdheti a ratifikációt. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./

Az Európai Unió a tíz kelet-európai állam csatlakozásával több sajátos problémával szembesül, ezek legkényesebbike a Szovjetunió volt csatlós államai egykori vezetőapparátusához tartozók ,,átigazolása” az európai vezető testületekbe. /Sylvester Lajos: A kommunista terror európai háza. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./

Február 7-én Kolozsváron ülésezett a civil szervezetek képviselőit, az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit és más közéleti személyiségeket tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET), amelyen Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány (IKA) elnöke felkérte az RMDSZ vezetőségét: vesse latba befolyását Medgyessy Péter miniszterelnöknél, hogy ne csökkenjen a határon túli magyarokkal foglalkozó közalapítványok támogatása. Pomogáts ismertette a pénzügyminiszter nyilatkozatát, amely szerint 30 százalékkal csökkentenék a költségvetésből támogatott közalapítványoknak – köztük az IKÁ-nak – szánt összegeket. Ebben az esetben az IKA rendelkezésére álló pénz 300 millió forinttal csökkenne. A romániai alkuratórium idei, mintegy 232 millió forintos költségvetése közel 60 millió forinttal lenne kevesebb. Az alapítvány elnöke leszögezte: lemond a kuratórium elnöki tisztségéről, ha a magyar kormány megvalósítja ezt a tervet. Pomogáts elégedetlenségét fejezte ki amiatt is, hogy 2001 óta nem nőtt az az összeg, amelyet az IKA az állami költségvetésből kap. Az infláció miatt ez mintegy 25–30 százalékos reálérték-csökkenést jelent. Az alapítvány helyzetét nehezíti, hogy a mostani kuratórium 260 millió forint nagyságú teherrel kezdte munkáját, mert a Halzl József által vezetett régi kuratórium 2000 szeptemberében – miután már tudta, hogy változni fog a testület összetétele – óriási pénzeket osztott szét. Pomogáts elmondta: az IKA 2004-ben is 1 milliárd 21 millió forintból gazdálkodik, amiből a határon túli alkuratóriumoknak 505 millió forint jut. Az összeg nagy része a romániai alkuratóriumhoz érkezik, amely 232 millió forinttal gazdálkodhat. Felvidék 115,5 milliót, Vajdaság 81 milliót, Kárpátalja 36 milliót, Horvátország 21 milliót, Szlovénia és Ausztria 9,5 milliót kap. A budapesti kuratóriumnak 434 millió forint áll rendelkezésére. Ebből a stratégiai alapból mintegy 80 millió forintot fordítanak a működési költségekre, és körülbelül 100 millió forintra tehető az az összeg, amelyet az előző kuratórium által megkötött többéves szerződésekre kell kifizetniük. Pomogáts a Székelyudvarhelyért Alapítvány ügyére is kitért. Megerősítette: az IKA azért kéri vissza a mintegy 40 millió forintot (168 ezer eurót) a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester vezette alapítványtól, mert az ellenőrzések során kiderült, hogy a pályázat nem valósult meg. Markó Béla, az RMDSZ elnöke politikai helyzetelemzésében hangsúlyozta: semmiképpen sem fogadható el, hogy csökkentsék a határon túli magyarság támogatásával foglalkozó alapítványok költségvetését. /Borbély Tamás: Csökkentenék a határon túli magyarok támogatását. Pomogáts Béla kilátásba helyezte lemondását. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

Sikereikről és kudarcaikról számoltak be a sepsiszentgyörgyi Magyar Polgári Frakció, illetve az RMDSZ tanácsosai és városi elöljárói. Míg az MPF vezetője elsősorban a különválás indokait sorakoztatta fel, az RMDSZ-es polgármester a megvalósításokat hangoztatta. Február 6-án alig harminc érdeklődő jelent meg a sepsiszentgyörgyi Magyar Polgári Frakció tanácsosainak meghívására; Pethő István alpolgármester és hét képviselő ismertette az elmúlt négy évi tevékenységét. Tulit Attila frakcióvezető nem a megvalósításokra tért ki, politikai beszámolója elsősorban azt igyekezett alátámasztani, mi vezetett a városi tanács magyar frakciójának kettéválásához. Kónya Ádám az RMDSZ-es megyei önkormányzattól kapott román meghívót ismertette (hiányzó ékezetekkel tüntették fel nevét, és ugyanígy szerepel a helyszínként szolgáló Gábor Áron terem, ám az aláíró elnök, Demeter János neve már helyesen jelenik meg). „Ez az oktalan, indokolatlan önfeladás, legalább félszáz ilyen megaláztatás kötelezett arra, hogy a Magyar Polgári Szövetség tagjának kelljen vallanom magam” – hangsúlyozta. Fodor László, Nagy Gábor, Gazda Zoltán, Tölcséres Sándor, Kovács István beszámolóiból sikerek és kudarcok egyaránt visszaköszöntek. /Farkas Réka: Négy év eredményei és kudarcai. = Krónika (Kolozsvár), febr. 9./

A SZET ülésén Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke „A felekezeti oktatás perspektívái az alkotmánymódosítás után” című előadásában tájékoztatta a SZET tagjait annak az egyeztetés-sorozatnak az eredményeiről, amelyet az Ügyvezető Elnökség Oktatásügyi Főosztálya folytatott a történelmi magyar egyházak képviselőivel a tanügyi törvény módosítása érdekében. /Ülésezett az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./

Kiss János megvédte Tibori Szabó Zoltánt, akit Orbán Zoltán kiokított (Szabadság, február 5.), és RMDSZ bértollnokoknak nevezett, olyannak, aki ellenségként tekint minden új szerveződésre. Kiss János szerint a budapesti Orbán Zoltánnak dunsztja sincs az alapvető gondokról. Kiss János is elismételte az RMDSZ-vádat: a polgári szövetséget Budapestről hozták, „import polgárimicsodának” nevezte. /Kiss János: A másság alternatívája testközelből avagy sok szék közt... = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

- A magyarországi politikai erők nem mérik fel, mekkora történelmi hibát követnek el azáltal, hogy Erdélyt a magyarországi belpolitika színterévé változtatják – jelentette ki február 8-án Újhelyi István országgyűlési képviselő, a Fiatal Baloldal Ifjú Szocialisták (FIBISZ) elnöke Kolozsváron. Újhelyi a FIBISZ vezetősége és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke között lezajlott megbeszélés után rendezett sajtótájékoztatón nyilatkozott, amelyen Zuschlag János országgyűlési képviselő, a FIBISZ alelnöke is részt vett. Takács Csaba elmondta: örvend annak, hogy a magyarországi baloldal markánsabban jelenik meg Erdélyben, mert ez bizonyítja azt, hogy ők is ugyanúgy érdeklődnek Erdély iránt, mint mások. Hozzátette: Erdély mindenkié, és minden magyarországi vendéget szívesen látnak. Takács Csaba arról biztosította a Magyar Ifjúsági Értekezlettel /MIÉRT-tel/ együttműködő FIBISZ-t, hogy az RMDSZ logisztikai segítséget is biztosít majd a romániai ifjúsági szervezet által támogatott jelölteknek. Az ifjú jelölteket a FIBI

Haza a magasban címmel, tizenegy erdélyi magyar személyiségről készített portréfilm-sorozatot mutattak be február 7-én Kolozsváron az RMDSZ ügyvezető elnökségén. Az RMDSZ Művelődési Főosztályának kezdeményezését a Communitas Alapítvány karolta fel, és a Kolozsvári Televízió magyar szerkesztősége valósította meg. Víg Emese, a sorozat gondozója elmondta, hogy a portréfilmeket 2002-ben kezdték el gyártani olyan személyiségekről, akik az erdélyi magyar kultúra gyarapodásáért kiemelkedő munkát végeztek. Az első tizenegy kazettán Szász János író és újságíró, Senkálszky Endre színművész, Kallós Zoltán néprajzkutató, Ruha István hegedűművész, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, László Ferenc muzikológus, Egyed Ákos történész, Kós András szobrászművész, Domokos Géza író és szerkesztő, Fodor Sándor író, Lászlóffy Aladár költő látható. A rendezvényen Markó Béla szövetségi elnök is jelen volt, aki egy-egy kazettát nyújtott át a tizenegy alkotónak. /B. T.: Portréfilm-sorozat erdélyi alkotókról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

Az Ifjúsági Keresztyén Egyesület február 7-én tartotta idei első elnökségi ülését, majd sajtótájékoztatón számolt be a tavalyi megvalósításokról és az idei tervekről. Makkai Péter, az Erdélyi IKE elnöke elmondta: végre konszolidálódott az IKE költségvetése, ennek köszönhetően 2004-ben mintegy egymilliárd lejből gazdálkodhatnak, az összegnek megvannak a forrásai. Az egyesület országos rendezvényei tavaly mintegy négyezer személyt érintettek, míg a különböző helyi szakosztályok jelentős mértékben elősegítették a gyülekezetekben zajló ifjúsági munkát. Jakab István, az Erdélyi IKE titkára elmondta: kiemelt figyelmet szentelnek a vidéki, különösen a szórványban működő csoportok támogatásának. Folytatódnak ugyanakkor a már megszokott tevékenységek is, bibliaórák, táborozások. Kárpát medencei magyar vallásos ifjúsági szervezetekkel való együttműködést terveznek, ugyanakkor szeretnének csatlakozni az európai IKÉ-k szövetségéhez is. Beszámoltak a FIKE (Főiskolás Ifjúsági Keresztyén Egyesület) tevékenységéről is. /Sándor Boglárka Ágnes: Lelki és anyagi épülés az IKÉ-nél. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

Temesváron, a Művelődési Házban nagysikerű farsangi mulatságot rendezett a város újkissodai református gyülekezete. A végvári és temesvári népi táncosok műsora sikert aratott. Bálint Sándor, a gyülekezet lelkipásztora beszámolt arról, hogy a 75 évvel ezelőtt önállósult református gyülekezet templomot és multifunkcionális gyülekezeti házat épít azon a kis telken, amelyen most az imaházuk áll. A mulatság bevételét templomépítésre fordítják Az Illyés Közalapítvány és a román Művelődési és Vallásügyi Minisztérium pozitívan bírálta el pályázatukat. /Szekernyés Irén: A bevételt templomépítésre fordítják. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./

Február 6-án nyílt meg Pokorny Attila fiatal marosvásárhelyi szobrász tárlata városában, a Bernády Házban. A nagyobbik hányad kőbe vésett mű. A tárlaton kígyóként tekeredő őslények és jellegzetes pózban megörökített emberi alakok egyaránt felfedezhetők. /(nk): Bemutatkozó tárlat. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./

Grendel Lajos, a felvidéki magyar próza egyik legjelesebb képviselője, akit Esterházy Péterrel és Nádas Péterrel szoktak emlegetni, jan. 7-én Aradon aradi román írókkal és néhány magyar érdeklődővel találkozott. A Kossuth-díjas írót Pató Attila, a Szegedi Egyetem tanára mutatott be a jelenlevőknek. Grendel nem csupán az irodalomról, de könyvkiadásról, pénzről, támogatásokról is beszélt. Elmondta: az a véleménye, hogy az író lehetőleg ne avatkozzon be a napi politikába, legyen inkább az események külső szemlélője. Grendel elmondta, hogy szerinte a mai világban nem lehet szabad foglalkozású íróként megélni, ő a pozsonyi egyetemen tanít. /Karácsonyi Zsolt: Pénz, Pegazus, Politika. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./