"Nov. 8-án Nagyvárad mutatkozott be a Történelem Fő utca, a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség néhány hónapja kezdődött jobboldali országjáró turnéja, először a határokon túl. "Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!"-at skandálva, a későbbiekben Erdélyt és Nagyváradot is kapcsolva e szlogenhez, zászlót lengetve, nemzeti beállítottságú anyaországi és hazai művészek szereplésével rajtolt az erdélyi polgári körök első választási kampányrendezvénye, amelyen gyakorlatilag deklarálták az RMDSZ szakadását. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, a Reform Mozgalom elnöke nyitotta a felszólalók sorát: csak a történelem Fő utcán haladva szabad beszélni a nemzetről és annak szabadságáról, ami nem más, mint az autonómia "jogi és törvényes keret közösségünk sorsáról dönteni." Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ennek a biztos útja: "Aki nemzetben és a Kárpát-medencei magyarság megtartásában gondolkodik, helye van közöttünk", elég volt a koccintás-, a Kempinski és mosolydiplomáciából, jelentette be a szónok. Majd Wittner Mária, 1970-ben szabadult 1956-os elítélt következett. A magyarországi polgári körök nevében felszólaló dr. Hende Csaba kifejtette: 2002 áprilisában 2 millió választó megrázkódtatása utáni spontán mozgalomként, Orbán Viktor támogatásáért jöttek létre a magyarországi körök. Immár 11 ezer polgári kör létezik 163 ezer taggal, céljaik között szerepel többek között egy másik nyilvánosság megteremtése, egy új médiahálózat kialakítása, támogatják a sokrétű együttműködést a határon túliakkal. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kijelentette: a volt kormányfőnek köszönhető, hogy "Magyarország túlszerette a határon túli magyarságot", majd felolvasta a kiüresített kedvezménytörvény általuk megfogalmazott Praeambulumát. "Léket kapott státustörvény", magyartalanították, jelezte, s ez muníciót adott a román és szlovák ellenefelek bizantinus politikájához. Az erdélyi polgári szövetség indítani fogja saját jelöltjeit a 2004-es választásokon, jelentette be Sárközi Zoltán, a nagyváradi Polgári Egyesület elnöke. Varga Miklós előadásában az István a király, a Honfoglalás legszebb dalai, más jeles előadóktól fölcsendülő népdalcsokor, a régi székely himnusz, régi magyar dalok és versek között a gazdatársadalom kapcsán Horty Miklós nevét is említették. Tőkés László püspök beszédében leszögezte, Erdélyben immár a keret mellett a kép is megváltozott, s a képrombolással értékrombolás is folyik. Talán meg lehetne egyezni, de nincs kivel, magyarázta a püspök. A felszólaló politikusok sorát Schmidt Pál FIDESZ-MPSZ alelnök zárta. Szerinte a Polgári Szövetség egy szépen artikulált jövőképért jött létre, a nemzethatár pedig addig tart, ameddig a szív ellát. Az estet a jobb oldali Sajtóklub zárta. /(Balla Tünde): Polgári erődemonstráció Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./"

"Nagyenyeden pár éve egy romos épületet újított fel a helybeli református egyházközség, ez az Áprily-ház. Új, modern épület a Berde Mária Diákotthon, a református szeminárium leánytanulóinak biztosít bentlakási feltételeket. Egy másik felújított épület, a református egyházközség által patronált Béthel Alapítvány székhelye. Itt orvosi rendelő működik, ahol ingyenes gyógyszerhez juthatnak a város rászorulói. Másik újabb egyházi létesítmény, a Svájci Házként működő modern kivitelezésű panzió. Újabban, az Apáczai Közalapítvány segítségével egy impozáns lakóház került az egyház tulajdonába: a Misztótfalusi Kis Miklós Református Tanulmányi Ház. Avató és névadó ünnepségén Ludányi Horváth Attila, a kolozsvári főkonzulátus szakkonzulja tartott bevezető beszédet, Vetési László szórványügyi előadó-tanácsos a kollégiumnak az anyanyelv megőrzésében kifejtett nagy szerepét méltatta. Csete Őrs, az Apáczai Közalapítvány irodaigazgatója az intézmény 28. emléktábláját nyújtotta át a házigazdáknak. /Győrfi Dénes: Misztótfalusi Kis Miklós Református Tanulmányi Ház Nagyenyeden. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./"

"Az Erdélyi Gyülekezetnek az lenne a legfontosabb célkitűzése, hogy megszűnjön, ne legyen többé szükség rá, tagjai pedig visszatérjenek szülőföldjükre, jelentette ki Zalatnay István, a budapesti Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora a Zilahon tartott bemutatkozón. A gyülekezethez tartozó otthon, a Reménység Szigete fennállásának tizedik évfordulója alkalmából megtartott filmvetítésen és kiállításon Németh Zsolt, a gyülekezet tiszteletbeli főgondnoka, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke is részt vett. A zilahi Kalvineumban Fekete Károly alpolgármester ismertette a budapesti Erdélyi Gyülekezet munkáját és bemutatta a vendégeket: Zalatnay István lelkipásztort, Lovas Józsefné főgondnokot, Németh Zsolt tiszteletbeli főgondnokot, valamint Veress Lajos ügyvédet, az Új Kézfogás Alapítvány jogi tanácsadóját. Ezután levetítették Beke Mihály András és Farkas György A reménység szigete című filmjét, amely az Erdélyi Gyülekezet munkáját mutatja be. Az Erdélyi Gyülekezetet Németh Géza református lelkipásztor alapította, aki, miután az 1956-os forradalomban való részvétele miatt letartóztatták, majd 1971-ben elbocsátották a hivatalos egyházi életből, összegyűjtötte a kivándorolt erdélyieket, és gyülekezetet alapított számukra. 1995-ben bekövetkezett halála után fia, Németh Zsolt vette át a gyülekezet gondozását. Az Erdélyi Gyülekezet 1992-ben hozta létre a Reménység Szigete nevet viselő karitatív és kulturális központot, amely az évek során 276, erdélyi településről érkezett, magyarországi kezelésen részt vevő betegnek nyújtott otthont. A gyülekezet 1995-ben a Királyhágómelléki Református Egyházkerület részévé vált, azóta ennek keretében fejti ki tevékenységét. Célja, hogy elérje a Budapesten tartózkodó, Erdélyből és más határon túli régióból kitelepedett embereket, és lelki vigaszt nyújtson számukra. Zalatnay István lelkipásztor elmondta: a bemutatkozóra hat erdélyi városban kerül sor: ismertetik a gyülekezet munkáját, és kérik az egybegyűlteket, tudassák velük, ha vannak Magyarországon tartózkodó rokonaik. Németh Zsolt így nyilatkozott: "Az Erdélyi Gyülekezet az, amelyben én felnőttem, hiszen hétéves voltam, amikor édesapám létrehozta a házi gyülekezetet, és azóta vagyok a tagja, bár önálló egyházként csak 1990-ben jegyezték be hivatalosan. Ennek a gyülekezetnek a magja gyermekkoromtól végigkísért, azt jelenti nekem, amit egy hívő keresztény embernek, aki a vallásban nevelkedett föl, a templom jelentett". /Pap Melinda: Menedékhely kivándorolt erdélyiek számára. Zilahon mutatkozott be a hét végén a budapesti Erdélyi Gyülekezet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./"

"Nov. 9-én, vasárnap Kolozsváron, az újalsóvárosi református egyházközség gyülekezete Pata utcai imaházában átadták a nagyközönségnek a Fehér Galériát, amely ezentúl különféle képzőművészeti kiállításokkal szolgálja majd a Györgyfalvi negyed magyarságát, felekezetre való tekintet nélkül. A Fehér templom néven ismert imaház melletti termet Fehér Galériának nevezték el. A galéria megnyitásaképpen Gy. Szabó Béla huszonkét fametszetét tekinthetik meg az érdeklődők. /Sándor Boglárka Ágnes: Új galériával gazdagodott a város. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./"

"Nov. 9-én búcsúünnepséget tartottak Nagypeleskén a magyar görög katolikus egyház hívei. A szentliturgia után több százan vettek részt a körmeneten. /E. Gy.: Több százan vettek részt a nagypeleskei templombúcsún. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 10./"

"Szamosújváron a Téka Művelődési Alapítvány nov. 8-án közel ötven mezőségi néptáncost látott vendégül székházában, a hetedik alkalommal megrendezett hagyományos népzene és néptáncfesztiválon. Reggel felvonultak a résztvevők az örmény kisváros utcáin. Mezőségi ének- és tánctanulással kezdődött a nap. A népes közönség ízelítőt kapott a még létező mezőségi néptáncból. /Erkedi Csaba: Sikeres mezőségi néptáncfesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./"

"Nov. 7-én megnyílt három fiatal alkotó, Kovács István kézdivásárhelyi, Bartalus Attila kolozsvári és Szabó András marosvásárhelyi képzőművész közös tárlata Kolozsváron, a Bulgakov Galériában. Mindhárman 2003-ban fejezték be főiskolai tanulmányaikat. /F. I.: XXX(L) = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./"

"Nov. 7-én Kolozsváron, a Római Katolikus Szent Gábor Ifjúsági Fórum Szentegyház utcai székhelyén három kötetet mutattak be: Oláh Dénes plébános Az ige szolgálatában (Homíliák az egyházi év vasár- és ünnepnapjaira "C" év), Sebestyén Péter Készenlétben és dr. Köllő Gábor A határhelyzet értékelése Rotterdami Erasmus teológiai tanításában című könyvét. Az ige szolgálatában című kötet kolozsvári és Kolozsvár környéki papok írásaiból összeállt gyűjtemény. Sebestyén Péter Erdőszentgyörgyön plébános, 11 éve pap, nem ez az első kiadott kötete. A mostani cikkek, beszélgetések, ünnepi beszédek, prédikációk, tanulmányok gyűjteménye. Dr. Köllő Gábor maga beszélt könyvéről. Erasmus kiemelkedő humanistaként és gondolkodóként beírta magát a szellem történetébe. A megoldást az egyház belülről való megreformálásában látta. /Farkas Imola: Az ige és a közösség szolgálatában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./"

"Nov. 8-án, az egri Petrás Incze János Kulturális Egyesület emléktáblát helyezett el Egerben a Hittudományi Főiskola falán a néhai klézsei minorita áldozár, neves népköltészeti gyűjtő emlékére, aki ebben az intézetben végezte tanulmányait, ott szentelték pappá 1836-ban. Az emlékünnepségre Petrás Incze János születésének 190. évfordulója alkalmából került sor. Az 1813-ban Forrófalván született szerzetes előbb Pusztinán volt segédlelkész, majd plébános Klézsén, 1886. szept. 6-án bekövetkezett haláláig, amikor rablógyilkosság áldozata lett. Döbrentei Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia titoknoka buzdította a népköltészeti gyűjtőmunkára. 1842-től kezdődően közölte moldvai csángó ballada- és népdalgyűjtéseit különböző magyarországi folyóiratokban; gyűjtőmunkájának gyümölcsét egészében Domokos Pál Péter és Rajeczki Benjamin tette közzé három kötetben, Csángó népzene címmel, 1956-61 között. Domokos Pál Péter e szavakkal méltatta személyiségét: "...a moldvai életnek legrokonszenvesebb, legkedveltebb és legtevékenyebb papja, valószínűleg a Zöld Péter által említett forrófalvi krónikaíró, Petrás Mihály kántornak egyenes leszármazottja". A bronz dombormű Csoma Gergely szobrászművész munkája. A Petrás Incze János portréja melletti szöveg hirdeti az arra járónak: "Petrás Incze János emlékére. 1813 Forrófalva - Megölték 86-ban Klézsén. Moldvai csángómagyar minorita pap. Ő volt az első csángó népdalgyűjtő, aki a papi szemináriumban fejezte be tanulmányait 1836-ban. Állíttatta a Petrás Incze János Kulturális Egyesület." A néhai pap és tudós emlékét dr. Csizmadia István, az Egri Érseki Hittudományi Főiskola rektora és Mag Lászlóné, a Petrás Incze János Kulturális Egyesület elnöke idézte meg a szép számmal összegyűlt hallgatóság előtt. Az eseményen közreműködött a külsőrekecsini csángómagyar népdalkör és Petrás Mária, Magyarországon élő csángó keramikusművész és népdalénekes. A városháza dísztermében tudományos üléssel tisztelegtek a népdalgyűjtő emléke előtt. Az ülésen dr. Kartal Ernő, a minorita rend magyarországi tartományfőnöke a szerzetesközösség múltját elevenítette fel; Halász Péter néprajzkutató, a budapesti Lakatos Demeter Csángómagyar Egyesület titkára előadása Petrás Incze János életútját elevenítette fel, Harangozó Imre néprajzkutató pedig a róla őrzött emlékeket idézte meg. Domokos Mária zenetörténész, "a csángók apostola", néhai Domokos Pál Péter leánya a csángó népzenekutatás történetéről tartott előadást; Jáki Sándor Teodóz bencés tanár, a Lakatos Demeter Csángómagyar Egyesület elnöke, aki az utóbbi negyedszázadban nyolcvan alkalommal járt Csángóföldön, az ott még ma is megőrzött népénekekről beszélt a hallgatóságnak. Az ünnepségre romániai előadókat is meghívtak: dr. Pozsony Ferenc kolozsvári egyetemi oktató, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke a csángómagyarok múltjáról és mai helyzetükről, Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyar Szövetség alelnöke pedig a moldvai magyar nemzeti közösségnek az anyanyelv megőrzéséért vívott küzdelméről tartott előadást. Petrás Mária keramikusművész Csángó passió című kiállítását tekinthették meg a látogatók. Az emlékünnepség részeként rendezett csángó népköltészeti elődáson Petrás Mária, Tampu Tatjána, a külsőrekecsini csángómagyar népdalkör és helybeli együttesek adtak ízelítőt a csángó népköltészet értékeiből, ma is élő hagyományaiból. Este a Megyei Művelődési Központban csángó táncházat szerveztek. /Máriás József: Csángó ünnep Egerben. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 10./"

"Adrian Casunean leszögezte, hogy Romániában nem léteznek székelyek, olvasható a Ziua című lapban. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10. "

"Kolozsváron az Unitárius Kollégium által évről évre megrendezett Kollégiumi Napok egyre nagyobb érdeklődésnek örvendenek. Popa Márta igazgató rámutatott arra, hogy a nov. 12-16-a közötti Kollégiumi Napokon mások is betekinthetnek az iskola életébe. Tíz éve annak, hogy az Unitárius Kollégium ismét megnyithatta kapuit. Az évfordulón János Zsigmondról, Erdély első fejedelméről nevezik el az iskolát. /Sz. Cs.: Tízéves az Unitárius Kollégium. Szerdától János Zsigmond fejedelem nevét is viseli. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./ "

"November 8-án zajlott a Kolozs Megyei Közművelődési Fórum a Heltai Alapítvány székházában. A legfontosabbak témák: a 2004-es erdélyi közművelődési Eseménynaptár összeállítása, az elkobzott ingó és ingatlan javak visszaszerzéséről szóló törvénytervezet ismertetése, a szórványban élők gondjainak lehetséges megoldásai. Ugyanakkor bemutatták a Szórvány Szervezetek Kolozs Megyei Szövetségének alapítási szándéknyilatkozatát is. A magyarságnak majdnem egyharmada, azaz 420 000 személy él 20% alatti szórványban, tehát közvetlen asszimilációs veszélyhelyzetben. E tekintetben Kolozs megye fokozottan veszélyeztetett helyzetű. A megoldás csakis a szórványösszefogás lehet - mondja ki a nyilatkozat, amelyet a kezdeményezők: a Heltai (Kolozsvár), Diaszpóra (Kolozsvár), Téka Alapítvány (Szamosújvár), a Pro Kalotaszeg Egyesület (Bánffyhunyad), a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (Kolozsvár) és a Kőváry László Honismereti Kör (Kolozsvár) írtak alá. /Farkas Imola: Reflektorfényben a Kolozs Megyei Közművelődési Fórum. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./ "

"Tiltakozásuk jeléül az ellenzéki képviselők nov. 10-én kivonultak a képviselőház állandó bizottságának az üléséről. A liberális, demokrata és nagy-romániás képviselők felháborodását az váltotta ki, hogy szociáldemokrata és RMDSZ-es kollégáik nem járultak hozzá, hogy a képviselőház megvitassa egy olyan bizottság létrehozását, amely az alkotmánymódosító népszavazáson jelzett törvénytelenségeket lett volna hivatott kivizsgálni. Tudor Mohora (SZDP), a képviselőház titkára szerint pártja a költségvetési vita után akar foglalkozni a kérdéssel, a liberálisoknak és demokratáknak a nagy-romániásokkal való szövetkezését pedig a javában tartó választási harc egyik műveletének minősítette. /Ellenzéki bojkott a képviselőházban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./"

"Úgy néz ki, hogy szertefoszlott az Európai Unióhoz való 2007-es -csatlakozás lehetősége. A nyugati szakértők egyre gyakrabban hangoztatják, hogy 2010 előtt Romániát nem veszik fel teljes jogú tagként az unióba, tudósított az Adevarul. = Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 11./"

"Az Egyetemista Szervezetek Országos Szövetsége (ANOSR) okt. 10-én japánsztrájkot hirdetett azokban az egyetemi központokban, ahol tagszervezetei vannak. Az akció célja, hogy a parlament a bruttó nemzeti össztermék (GDP) legalább 5 százalékával egyenértékű költségvetést hagyjon jóvá az oktatásügy számára. A BBTE diákszervezete nov. 11-ére tiltakozó felvonulást szervezett. /Folytatják a tiltakozást az egyetemisták. Az oktatási költségvetés növelését követelik. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./"

"Eugen Ovidiu Chirovici lett a román szabadkőműves páholy nagymestere, adta hírül a Ziua napilap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./"

"Magyarország és az erdélyi magyar közösség kapcsolatáról tartott előadást nov. 8-án Zilahon Németh Zsolt, z Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. A fideszes politikus leszögezte: a magyar nemzetpolitikának három fontos vonatkozása van, az anyaország és a leszakadt nemzetrészek közötti kapcsolat, a határon túli közösségi szerveződés és az ennek létét befolyásoló nemzetközi kapcsolatok. 1990-ben elkezdődött az újraszerveződés folyamata, amelynek egyik jelképes kezdete Antall József néhai miniszterelnök azon kijelentése volt, hogy 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni. Bár azóta nagy előrelépés történt ezen a téren, még mindig sok akadály áll az egységesülés útjába, mondta Németh Zsolt. A státustörvény, a polgári kormány leglátványosabb intézkedése révén megpróbálták az egységesülés jogi hátterét biztosítani. Romániával már a 2001 decemberében aláírt Orbán-Nastase megállapodás révén megszületett a kompromisszum. A kormányváltás után kiújult a vita, ezért a nagyobb felelősség az MSZP-kormányt terheli. A politikus kijelentette: a "felemelt kéz" diplomáciával nem lehet eredményt elérni, helyette a "felemelt fej" diplomáciát kellene alkalmazni, amit Orbán Viktor is alkalmazott. Németh Zsolt a kettős állampolgárság kérdését is felvetette, mondván: nem helyes kifogásokat emelni ezzel szemben. A határon túli magyarok esetében a szülőföldön való megmaradás a legfontosabb. A megoldást az autonómia kivívása képezheti. A Vajdaságban már megalakult a Magyar Nemzeti Tanács, amelynek vannak bizonyos jogkörei, s Németh Zsolt üdvözölte a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) létrejöttét. Németh Zsolt szerint nincs veszélyesebb, mint hogy a felek megszüntessék egymással az elemi együttműködést, és szétszakítsák az erdélyi magyar közösséget. Szerinte megfelelő munkamegosztást kell kialakítaniuk. Németh Zsolt kifejtette: hogy egy összehangolt rendőrakció keretében szórólapokat, plakátokat elkobozzanak, az a Ceausescu-időszakot idézi föl. Az RMDSZ és az SZNT közötti esetleges együttműködéssel kapcsolatosan Németh Zsolt kijelentette: - Biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb kialakulnak az együttműködés feltételei, hiszen az RMDSZ is megalakulása óta fontosnak tartja az autonómiát, megalakulásával az SZNT is ezeket a célokat tartja szem előtt. /Pap Melinda: Németh Zsolt: A megoldás az autonómia kivívása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./"

"Cseresznyés Pál, a magyarországi székhelyű Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) tiszteletbeli elnöke és Toroczkai László, a HVIM elnöke közleményükben kifejtették, a HVIM "kitörő örömmel" fogadta a Székely Nemzeti Tanács létrejöttét és üdvözli az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményező bizottságát. A nemzeti tanácsokat "történelmi tettnek", illetve "az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb eseményének" tartják. Ugyanakkor a HVIM "aggódva figyeli, ahogy a román hatalom egyre durvábban fenyegeti és támadja a Székely Nemzeti Tanácsot, illetve annak tagjait és aktivitását". Az aláírók kilátásba helyezték, hogy amennyiben "az önrendelkezésért tevékenykedő személyeket atrocitás éri" a Toroczkai vezette mozgalom a nemzetközi közvéleményhez fordul és "kemény választ ad Bukarestnek". Kifejtik: az eddigi zaklatások miatt a kanadai és az amerikai egyesült államokbeli Magyar Jogvédő Hálózathoz és több európai szervezethez fordulnak. Nov. 14-én tiltakozó megmozdulást tartanak a szegedi román főkonzulátus előtt és petíciót adnak át a külképviselet vezetőjének. /(k. o.): A nemzeti tanácsok védelmében a HVIM. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./"

"Kicsit mindenki meghökkent azon, hogy Magyarország ifjúsági és sportminisztere, Gyurcsány Ferenc Erdélybe látogatott. Állítólag az RMDSZ és személyesen Markó Béla kitartó és állhatatos meghívásának tett eleget a Magyarországon is igen vitatott "előéletű" miniszter, aki Medgyessy Péter miniszterelnök támogatásával jutott miniszteri bársonyszékhez, s kinevezése még az MSZP berkeiben is vert némi hullámokat. Gyurcsány "előéletét" nagyon sokan feszegetik az anyaországban, s üzletemberi ténykedését pénzügyi-gazdasági botrányok egész sorozatával (K & H, paksi atomerőmű stb.) hozzák kapcsolatba, ahol neve szinte törvényszerűen a mostani miniszterelnökével együtt jelenik meg. Barátságuk vitathatatlan, egyesek tudni vélik, hogy a 2006-ban esedékes választásokon Gyurcsányt - Medgyessy utódaként - a szocialisták egyenesen a kormányfői tisztségért indítják majd csatába Orbán Viktor ellenfeleként.Gyurcsány jött, látott és... ígért. Az RMDSZ vezetőivel való tárgyalásain újra és újra hangsúlyozta, a magyar kormány föltett szándéka oly módon támogatni az erdélyi magyarságot, hogy az saját szülőföldjén találja meg a boldogulás útjait. /Magyari Lajos: Gyurcsány Erdélyben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 11./"

"Erdélyben járt Gyurcsány Ferenc, a magyar kormány gyermek- ifjúsági és sportminisztere. A látogatás megerősítette azt, ami eddig is nyilvánvaló volt: a balliberális kormány nem kezeli sem kiemelten, sem fontosságának megfelelően a határon túli magyarságpolitikát. Gyurcsány kijelentette, hogy a magyar kormány a jövő esztendei költségvetés tervezetében a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem számára mindössze 1,8 milliárd forintot irányzott elő. Nos, ez 200 ezerrel kevesebb az eddigi 2 milliárdnál, és jóval kevesebb annál, mint amennyi szükséges lenne az egyetem kitűzött céljainak megvalósításához. Leszögezte továbbá: "A magyar kormány a romániai magyar ifjúságot érintő problémákban egyetlen hivatalos partnerének ezentúl az RMDSZ-szel együttműködő Magyar Ifjúsági Értekezletet (MIÉRT) tekinti". Ez tiszta beszéd, világos üzenet annak a Magyar Ifjúsági Tanácsnak, amely az 1989 után alulról szerveződött s az RMDSZ-től való függetlenséget mindmáig megőrzött ifjúsági szervezeteket tömöríti. Ezután mondta a miniszter, hogy tartózkodni fognak az ifjúsági szervezeteknek juttatandó anyaországi támogatások elosztási módjába való beavatkozástól. /Sz. L.: Egyenes beszéd - ferde szándék. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 11./"

"Temesváron a város egyik legrégibb szobrát, a második pestisjárvány végét idéző Szabadság téri emlékművet firkálták össze a nov. 10-re virradó éjszakán ismeretlen tettesek. Az ANTI-ROMNIA, PRO-AUTONOMIA felirat alatt három náci színezetű jelkép látható. A XVIII. század utolsó negyedében emelt szobrot legutóbb három éve restaurálták. Laslavic Tímea: Szoborgyalázók. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./"

"Növekszik a Chisinau-Bukarest ellentét. Vlagyimir Voronyin, a Moldovai Köztársaság elnöke beszédében helyet kapott a moldovai nyelv féltése, amely visszatérő elem az oroszbarát politikus beszédeiben. Voronyin kezdeményezésére nyilvánították az oroszt második hivatalos nyelvvé Moldovában, illetve tették kötelezővé a Moldovai Köztársaság történelmének a román történelemtől független oktatását. A chisinaui hatóságok beszüntették a bukaresti közszolgálati televízió adásainak sugárzását és felmondták azt a kétoldalú egyezményt, amely lehetővé tette, hogy évente kétezer moldovai fiatal tanulhasson ösztöndíjjal romániai egyetemeken. A Tarlev-kormány megtagadta a kétoldalú határegyezmény aláírását. 2001-ben az akkor egy éve sem kormányzó kommunisták igazságügyi minisztere expanziós politikával vádolta meg Romániát az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén. Válaszként Adrian Nastase román miniszterelnök lemondta tervezett moldovai látogatását, Ion Iliescu államfő pedig az igazságügyi miniszter leváltását és bocsánatkérést követelt a Tarlev-kabinettől. Ez a mai napig nem történt meg./Szőcs Levente: Alapszerződés "moldovaiul". = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./"

"A székelyföldi állomásokon is elhelyezik a kétnyelvű táblákat a vasútállomásokon.Összesen negyven magyar helységnévtáblát helyeznek el ezen a héten a Gyergyószentmiklóson és környékén, valamint Maros megyében, jelezte Borbély László képviselő, hozzátéve, hogy ezután következnek a Székelyföld északi peremén végighaladó vasútvonal olyan állomásai, mint például Maroshévíz és Déda. A rendelkezés az országban közel 300 vasútállomást érint. /Benkő Levente: Gyergyó és Maros következik. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./"

"A zsidóellenes pogromok sorozatát elindító Kristályéjszakára emlékezett nov. 10-én Marosvásárhelyen a Pro Europa Liga és a zsidó hitközség. Nagyváradon újraavatták a holokauszt bihari áldozatainak emlékművét, és újabb, a deportáltakra emlékező köztéri alkotás tervén dolgoznak. Az új emlékművet a Rhédey parkban állítanák fel, mivel innen indultak azok a szerelvények, melyek a váradi gettó több mint 30 ezer lakóját a haláltáborokba szállították./Antal Erika, Pengő Zoltán: A zsidóellenes pogromokra emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./"

"Mostani tanácskozásunkat egy olyan statisztika tette megalapozottá, mely a romániai magyar óvodások, iskolások arányát vizsgálta az 1992-es és a 2003-as adatok tükrében - mondta Kötő József, az RMDSZ oktatási ügyvezető alelnöke nov. 7-én, Kolozsvárott ama találkozón, melynek célja a szórványövezet anyanyelvi oktatási gondjainak megvizsgálása, az erdélyi magyar kistérségek iskolaközpontjai hálózati tervének előkészítése volt. A megbeszélésen a szövetség területi szervezeteinek oktatási alelnökei mellett ott volt Takács Csaba ügyvezető elnök, eljöttek a történelmi magyar egyházak és a civil szervezetek képviselői is. Meghívott előadóként Vetési László református lelkész, Erdei Ildikó temesvári pedagógus és Papik Péter, a magyarországi Régió és Kistérség a Pedagógiai Szolgáltatásban projekt igazgatója vett részt. Míg az 1992/1993-as tanévben, amikor a magyarság Románia összlakosságának 7,1%-át képezte, 209.077 magyar óvodás, általános és középfokú iskolás diák járt magyar tannyelvű intézménybe (országos szinten 5,3%), addig a 2002/2003-as tanévben, amikor a 2002-es népszámlálás adatai szerint a magyar nemzetiségűek részaránya országos szinten 6,6%-os, 176.610 magyar óvodást és diákot tartanak számon (az országos szinten beiskolázottak 4,8%-a). S nem hagyható figyelmen kívül, hogy közel 50 ezer magyar anyanyelvű diák román nyelven tanul - tájékozatta Kötő József a tanácskozás résztvevőit. Takács Csaba szerint nem lehet mindenhol fenntartani a meglévő I-VIII. osztályt, de meg lehet tartani az I-IV. osztályokat működtető iskolákat. A szórványövezet anyanyelvi oktatási gondjainak megoldására egy többlépcsős terv kidolgozása van folyamatban - tájékoztatott Kötő József. Ennek egyik, igen fontos szakasza kistérségi oktatási központok kialakítását célozza, melyek nyitottak a bentlakásos rendszerre. Kijelölésüknél elsősorban megközelítési, vagyis a kistérség természetes vonzási törvényeit kell figyelembe venni. Ez feltételezi az erdélyi magyar iskolahálózat térképének elkészítését. (RMDSZ- tájékoztató) /Többlépcsős terv a szórványövezet anyanyelvi oktatási gondjainak megoldására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./"

"A Kovászna megyei tanfelügyelőség nyilvántartása szerint az utóbbi években évente mintegy ezer gyermekkel kevesebb jár iskolába, illetve óvodába. A 2003/2004-es tanév Kovászna megyében 41410 gyermekkel indult, a legdrasztikusabb létszám csökkenés az V-VIII. osztályosoknál volt, szám szerint 1055. Némi növekedés tapasztalható az elemi osztályokban, ám a tavaly előrejelzett 800 helyett (a hatéves korúak beiskolázására számítottak) csupán 303-mal több az elemista mint tavaly, s míg a szakiskolákban is csökkent a létszám, közel félezerrel növekedett a líceumokban. A posztliceális oktatásban is drasztikus létszámcsökkenés tapasztalható az utóbbi években, főként azóta, amióta Sepsiszentgyörgyön a Babes-Bolyai Tudományegyetem főiskolát működtet. /Évente 1000-el kevesebb diák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./"

"Nagyváradon rendezték meg a hét végén az erdélyi magyar régészeti konferenciát. A résztvevők az erdélyi magyar régészet újjászervezése mellett tették le a garast, megalakítva a Pósta Béla Egyesületet. Intézményes hátteret kívánnak biztosítani a képzés és továbbképzés, illetve a magyar tárgyi múltat felmérő kutatások bővítésére. A rendszerváltás után Kolozsváron újraindított archeológusképzéssel immár kitermelődik egy új kutató ifjúság. A mintegy harminc főnyire duzzadt fiatal archeológusok összefogását sürgette dr. Bajusz István adjunktus, a kolozsvári régészeti katedra vezetője, aki előadásában ismertette az erdélyi magyar régészet múltját a 19. századtól, amikor is 1859-ben a Mikó Imre, Erdélyi Széchenyije alapította Erdélyi Múzeum-Egyesület révén elkezdődtek az első szervezett történeti kutatások, majd megszerveződött a régészképzés. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület nagyváradi fiókszervezetének égisze alatt megtartott konferencián a szervezők nevében Lakatos Attila régész beszélt, az ifjúságot köszöntötte dr. László Attila egyetemi tanár és dr. Székely Zsolt régész, aki hangsúlyozta: negyedszázados kiesést kell pótolniuk. Dr. Egyed Ákos akadémikus, az EME elnöke szerint elkezdődött a szakosodás, a régészet pedig számos kérdés megválaszolásában segítheti majd a határterületek kutatóit. AZ MTA Régészeti Intézetétől érkező Benkő Elek és a NKÖM részéről Hatházi Gábor hangsúlyozták, hogy szakmailag és lehetőség szerint anyagilag is támogatják a Pósta Béla Egyesület tevékenységét. A létrehozandó intézet vezetőjéül dr. Bajusz Istvánt választották. A két napos konferencián mintegy húsz dolgozatot mutattak be a régészek. /(Balla Tünde): Erdélyi magyar régészegyesület alakult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./"

"Bereckben létrejött a Feketeügy Egyesület, melynek célja megalakítani a magánerdészetet. A Feketeügyhöz a kézdimartonosi és ozsdolai római katolikus egyház, a hilibi, a hatolykai, az ozsdolai és a berecki közbirtokosságok társulnának, összesen ötezer hektár erdővel. Előreláthatóan Kézdivásárhely, Bereck és Lemhény önkormányzata is csatlakozni fog a magánerdészethez, ezáltal területük a kétszeresére nőhet. Tavaly Kézdivásárhely után Kézdiszéken Bereckben alkalmaztak a legtöbb, 130 munkanélkülit közhasznú munkára. A múlt évi tapasztalatból okulva idén már csak 10-20 embert alkalmaznak, mivel nagyobb létszámmal rendkívül nehéz dolgoztatni. /(Iochom): Berecki hírhalom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 11./"

"Háromszéki diáklány nyerte a harmadik alkalommal tartott országos középiskolás balladaversenyt a hét végén Sepsiszentgyörgyön. A Kriza János emlékét ápoló hagyományőrző vetélkedőn Albert Ernő, a zsűri elnöke hangsúlyozta: a népballadáknak máig nagy szerepük van a különböző tájegységek nyelvjárásának ébrentartásában. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége abból a meggondolásból szervezi évről évre a balladamondó versenyt, hogy ezzel is hozzájáruljon nyelvi gyökereink megőrzéséhez. Ezért hívnak meg szórványvidéki iskolákat is a vetélkedőre. Csíki, udvarhelyi, marosi és háromszéki, valamint csángó balladákat mondtak el a résztvevők. /(fekete): Nyelvi gyökereink megőrzéséért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 11./"

"A nagyváradi filharmónia tavaly alakult magyar néptáncegyüttese A só útja című táncjátékkal először mutatkozott be nov. 9-én Nagyváradon. A Zsidó Ferenc és László Csaba dramaturgiai ötletein alapuló táncjáték a só útját követi Erdélyen át, kitermelésének helyétől, a Székelyföldtől egészen az alföldig. Ennek megfelelően sóvidéki, küküllőmenti román, cigány és magyar, mezőségi, kalotaszegi, szilágysági és szatmári táncok kerültek be a táncrendbe. A László Csaba, az Udvarhely Néptáncműhely művészeti vezetője által rendezett, koreografált előadást az Állami Színház Szigligeti társulatának bérletes előadásaként láthatja a közönség, majd kiszállásokon is megtekinthető lesz. /Pengő Zoltán: A só útja Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./"