"A BBC brit közszolgálati rádió nov. 5-én ismertette az egyik befolyásos elemző, Larry Watts jelentését, amely megdicséri az államfőhöz közel álló Román Hírszerző Szolgálatot (SRI), és elmarasztalja a kormánynak alárendelt egyetlen titkosügynökséget. Az alsóház védelmi bizottságának vezetője, Razvan Ionescu ugyanakkor "nagytakarítást" javasolt a titkosszolgálatok háza táján. Ion Iliescu tanácsadója, Larry Watts jelentést készített a romániai titkosszolgálatokról, amelynek legnagyobb része a SRI-vel, illetve az UM 0962 néven ismert - a Közigazgatási és Belügyminisztérium alárendeltségében működő - titkosszolgálattal foglalkozik. A jelentésben a Hírszerző Szolgálat úgy jelenik meg, mint csaknem teljesen megreformált intézmény, amelynek kötelékében mindössze 15 százalékot tesz ki a volt szekusok száma. A jelentés a szerint az SRI politikailag független, és kiválóan együttműködik az ellenőrzésére létrehozott parlamenti bizottsággal. Ezzel ellentétben a belügyi titkosszolgálatot a volt szekusok uralják, a szaktárcavezetőnek, közvetve pedig a miniszterelnöknek van alárendelve, következésképp politikai befolyás alatt áll. Watts szerint nem tisztázott, milyen feladatokat lát el a belügyi szolgálat. - A Ziua nov. 3-i száma adatokat közölt C. V. Tudort, a Nagy-Románia Párt elnökének szekusdossziéjából, amelyről a SRI korábban azt állította, hogy nem létezik. Nov. 4-én lemondott az Igazságügyi Minisztérium hírszerzését /Védelmi és Korrupcióellenes Független Szolgálat - SIPA/ irányító volt szekustiszt, Marian Ureche, akit a sajtó azzal vádolt, hogy hatáskörét túllépve bírákról és ügyészekről gyűjtött adatokat. Nov. 5-én a képviselőház védelmi bizottsága meghallgatta a lemondott tábornok helyettesét, akinek nyilatkozatából egyértelműen az derült ki, hogy a SIPA nem rendelkezik az adatgyűjtéshez szükséges eszközökkel, ezért a SRI és a belbiztonsági szolgálat struktúráit veszi igénybe. Razvan Ionescu, a szakbizottság elnöke hangsúlyozta: nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között a SIPA nem tudja ellátni feladatát, egyúttal pedig felmerül a szolgálat által közölt adatok hitelességének kérdése is. Ezért - Ionescu szerint - mihamarabb módosítani kell a titkosszolgálatokra vonatkozó törvényeket, már csak azért is, mert jelenleg nem lehet tudni, hogy ki milyen kompetenciákkal és feladatkörrel rendelkezik. /Sz. L.: Kinek jó a Watts-jelentés? = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./"

"Nov. 5-én Marosvásárhelyen tájékozódott az Országos Diszkriminációellenes Tanács két tagú bizottsága az autonómiát hirdető plakátok terjesztőinek és kiragasztóinak meghurcoltatása ügyében. A vizsgálat eredményét mintegy két hét múlva ismertetik - közölte Asztalos Csaba, a bizottság tagja. Saját hatáskörben járt el, ugyanakkor Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő írásos panaszára is reagált az Országos Diszkriminációellenes Tanács, amikor vizsgálóbizottságot küldött Marosvásárhelyre az autonómiát hirdető plakátok ügyének kivizsgálására. A Székely Nemzeti Tanács tagjait október 9-én és 10-én, Erdőszentgyörgyön, Marosvásárhelyen és Szovátán kísérték be a rendőrségre és faggatták több órán keresztül azt követően, hogy az SZNT alakuló ülésére hívó plakátokat találtak náluk. Meghurcoltatásuk a romániai emberjogi szervezetek szerint etnikai alapú diszkrimináció. Asztalos Csaba elmondta, az eredeti tervek szerint Erdőszentgyörgyön és Szovátán is szerettek volna tájékozódni. Végül azonban beérték Vasile Cotoara megyei rendőrparancsnok és Petru Dan táblabírósági főügyész válaszaival.A bizottság felkérte a hatóságokat, fogalmazzák meg álláspontjukat. A Krónika információi szerint Cotoara és Dan mindvégig cáfolták a diszkriminációra és a hatósági túlkapásra vonatkozó vádakat. A főügyész szerint sem Fodor Imre, sem a többi plakátoló személy ellen nem folyt és ezentúl sem indul bűnügyi vizsgálat. Korábban az Evenimentul Zileinek még arról nyilatkozott, hogy Marosvásárhely alpolgármesterét az alkotmányos rend felforgatásával gyanúsítják. /Szucher Ervin: Meghallgatások plakátügyben. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./"

"Megszülettek az első hivatalos reakciók a csíkszeredai városi tanács azon határozatára, amelyben az államelnök, a miniszterelnök, a belügyminiszter és a prefektus segítségét kérte a rend és a nyugalom helyreállítása érdekében. Mircea Dusa Hargita megyei prefektus azzal a felkéréssel fordult a megyei rendőr-felügyelőséghez, hogy mielőbb oldják meg a Csíkszeredában jelentett autógyújtogatással kapcsolatos ügyeket. A prefektus kérte a város lakosságát, hogy amennyiben olyan cselekedetekről van tudomásuk, amelyek a közbiztonságot veszélyeztetik, forduljanak bizalommal a rendőrséghez. A Hargita megyei rendőr-felügyelőség nevében Traian Chindea rendőrparancsnok-helyettes szerint "A Hargita megyei rendőrség, akárcsak eddig, ezután is képes biztosítani a megyében a törvényességet, anélkül hogy az elnöki hivatalnak, illetve a kormánynak közbe kellene lépnie". A városi tanácsosok szerint Csíkszeredában az utóbbi időben aggasztóan megnőtt a maffia típusú leszámolások száma. /D. Balázs Ildikó: "A rendőrség eddig is tette a dolgát". = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./"

"Aggasztóan csökken a tanulólétszám Háromszék iskoláiban. Leglátványosabb létszámcsökkenés az V-VIII. osztályos tanulók körében tapasztalható. Ebben a tanévben 1055-tel kevesebben iratkoztak be, mint tavaly, ez az adat mutatja az elvándorlás arányait. Az népességfogyás mellett ugyanis Háromszéken ennek is nagy szerepe van az iskolások számának csökkenésében. A gimnáziumi tanulók száma 445 fővel növekedett, de párhuzamosan tapasztalható a szakiskolák és a posztliceális képzés iránti érdeklődés csökkenése. Idén szeptemberben 303-mal kevesebb kisgyereket írattak óvodába, mint a korábbi évben.A Kovászna megyei iskolákban a 2003-2004-es tanévben 41 431 diák tanul, 31 százalékuk román, 69 százalékuk magyar nyelven. A diákok 61 százaléka a 76 városi tanintézménybe jár, 38 százalékuk pedig a 269 falusi intézményben folytatja tanulmányait. /Farkas Réka: Csökkenő létszám. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./"

"Kolozsvár belvárosában újabb magyar unitárius intézmény nyitotta meg kapuit: az egyetemi bentlakás. Az észak-amerikai hittestvérek adománya, a magyar kormánynak az Apáczai Közalapítványon keresztül nyújtott támogatása, valamint a hívek hozzájárulása révén felépült otthon, a tetőtér déli szárnyában 39 egyetemi és teológiai hallgatót fogad be. 1999-ben kormányrendelettel visszakerült az egyház tulajdonába az Unitárius Kollégium. A padlásterében 2001-ben 72 bentlakás készült el, a program második része 2002-ben kezdődött. Az ünnepélyes megnyitón dr. Szabó Árpád püspök mondott beszédet. /Csomafáy Ferenc: Építkezni mindenekelőtt pénzből lehet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./"

"A Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság nov. 5-én sírkeresztet állított Hubai Károly és további kilenc honvéd eddig jeltelen sírja fölé a tordatúri temetőben. Az obeliszkre további negyvenhárom magyar nevet lehetne fölírni. Az unitárius temetőben további két, név szerint is ismert honvédet temettek el, így összesen 55 honvéd emlékét őrzik a tordatúri köztemetők. A Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság jövőre lesz hatvanéves. /Jakabffy Tamás: Sírkeresztet állítottak a honvédek emlékére Tordatúron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./"

"Petrás Incze János moldvai magyarcsángó papra, néprajzkutatóra és nyelvészre emlékeznek a nevét viselő kulturális egyesület szervezésében nov. 8-án Egerben. A pap születésének 190. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepség keretében emléktáblát avatnak az egri Érseki Hittudományi Főiskola falán. Az évforduló kapcsán emlékmisére, tudományos emlékülésre és kulturális emlékműsorra kerül sor. Ugyancsak a rendezvénysorozat részeként nyitják meg Petrás Mária keramikus Csángó passió c. kiállítását, illetve csángó táncház is szerepel a programban. /Petrás Incze Jánosra emlékeznek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./"

"Ujj János gyakorló történelemtanárként hívta fel a figyelmet arra, hogy a most is használt hazai tankönyvekben is vannak bántó adatok. A XII. osztályos egyik alternatív történelemkönyv szerint Erdélyben a magyarok behatolásával megkezdődött az erőszakos katolizálás, s a katolikus püspökségek elfoglalták az ortodox püspökségek helyét. (Így!) Az egyetemes történelemmel három évvel korábban megismerkedett tanulók valószínűleg rég elfelejtették, hogy a kelet-nyugati egyház szakadása 1054-ben következett be, addig legfeljebb keleti vagy nyugati rítusú egyházról beszélhetünk. Azt meg kevesen tudják, hogy a nyolc történelmi magyar püspökséget Szent István királyunk alapította még 1038-ban bekövetkezett halála előtt. Tehát az egyetlen erdélyi, a gyulafehérvári katolikus püspökség már jóval az egyházszakadás előtt működött (!). Az sem mellékes, hogy a keleti rítusú püspökségek (tehát több?) létezéséről egyetlen római, vagy konstantinápolyi dokumentum sem tesz említést. - A középiskolás tankönyv szerint az 1848-49-es erdélyi román forradalom úgy ér véget, hogy a forradalmi csapatokat a világosi csatában legyőzte az ide behatolt orosz hadsereg, s azok előtt tették le a fegyvert! A fegyvert valójában nem a román csapatok, hanem a Görgey vezette forradalmi magyar hadsereg egységei tették le. Generációk nőnek fel tévhitben, hogy a hódító magyarok elfoglalták országukat. Ilyen történelemszemlélet mellett nehéz lesz a többségi polgárt az ellenkezőjéről meggyőzni. S még nehezebb szobrot állítani a szabadság magyar mártírjainak! /Ujj János: Történelemszemlélet. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./"

"Tízéves a Reménység Szigete - az Erdélyi Gyülekezet története címmel nov. 8-án kiállítás nyílik Zilahon, a Kalvineumban. Levetítik Beke Mihály András és Farkas György A reménység szigete című filmjét, és kötetlen beszélgetésre is sor kerül a film kapcsán. Ezt követően Németh Zsolt, az Erdélyi Gyülekezet tiszteletbeli főgondnoka, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke tart előadást. Nov. 8-én Zalatnay István, az Erdélyi Gyülekezet lelkésze tart istentiszteletet a belvárosi református templomban. A kiállítás egyik fele krónika a legfontosabb eseményekről, a 80-as évek végi menekülteket segítő missziótól és a gyülekezetalapító Németh Géza életútjától kezdve 2002-ig. A kiállítás másik fele bemutatja a gyülekezet szolgálatát: a hitéletet, a Magyarországon élő erdélyiek húsvét utáni második vasárnapokon tartott nagy találkozóját, a november 1-jei Erdélyi Halottak Napját, az erdélyi menekültek által alapított Budapest melletti falu, Dányszentkirály lelkigondozását, az ottani templomépítést; az egész Kárpát-medencét behálózó, határon átnyúló és ökumenikus kapcsolatokat, a Reménység Szigetén a karitatív munkát, különösen a betegszállást, a tanfolyamokat, konferenciákat, nyári táborozásokat. A tervek szerint a kiállítás havonta más-más erdélyi városba "vándorolna". /Tízéves a Reménység Szigete. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./"

"Nov. 5-én Kolozsváron, a Korunk Galériában a csíkszeredai Pallas Akadémia Könyvkiadóval közösen Gergely István alkotásaiból nyílt kiállítás, és több kötetet is bemutattak. Gergely István főként a térszobrászat ágazatában alkotott kiemelkedőt, térplasztikái, dombormű-kompozíciói, portréi külön világot alkotnak. A rendezvény könyvbemutatókkal folytatódott. A Pallas Akadémia Könyvkiadó képviseletében Kozma Mária főszerkesztő mutatta be a jelenlévő szerzőket. A Műhely sorozatban napvilágot látott, Gergely Istvánról szóló monográfiát Banner Zoltán írta. A történettudományi írások sorozatát gazdagítja Magyari András: Rákóczi és az erdélyi kurucmozgalom című kötete. Fazakas István: Vallás- és neveléspolitika Erdélyben a felvilágosult abszolutizmus korában című munkáját a szerző egyetlen szóban foglalta össze: tolerancia. Dávid Gyula Írók, művek, műhelyek Erdélyben című tanulmánykötete olyan írásokat tartalmaz, amelyek az elmúlt tíz év alatt különböző ünnepi alkalmakkor születtek. A filozófiatörténet témakörébe illeszkedik Egyed Péter A szabadság a filozófiában című tanulmánykötete. /Sándor Boglárka Ágnes: Intellektus művészet, hiánypótló kötetek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./"

"A gyimesfelsőloki Lépések Színekben és Formákban Művészetért Alapítvány szervezésében Antalné Tankó Mária Gyimes-völgyi népi gyógyászat című könyvét nov. 8-án mutatja be dr. Kardalus János néprajzkutató. Ebből az alkalomból megtekinthető Timár Károly grafikai kiállítása is. /Könyvbemutató Gyimesfelsőlokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6./"

"Szatmár megyéből kb. 5000 német etnikumú román állampolgárt 1945 januárjában a volt Szovjetunióba deportáltak, ez már ismert történelmi eseménynek számít. Az ott elhunytak emlékére mostanáig az érintett szatmári települések szinte mindegyikében állítottak már emlékművet. Egészen más a helyzet egy másik tragikus deportálás áldozataival. Szatmár megyéből - akárcsak Észak-Erdély más részeiről - 1945 januárja előtt, 1944 novemberében is deportáltak embereket. Ezt a deportálást a román (és nem a szovjet!) közigazgatás képviselői hajtották végre. 1944 októberében Szatmár megye községeibe visszaérkezett azoknak a román csendőröknek a nagy része, akik 1940-ben, a bécsi döntés után hagyták el Észak-Erdélyt. Elsősorban ezek a csendőrök megyénkből több száz magyar, illetve sváb férfit gyűjtöttek össze Szatmár megyéből, és vittek a hírhedt földvári haláltáborba. Ezeknek a deportáltaknak a sorsa a történészek előtt is alig ismert. Az RMDSZ által 1995-ben megjelentetett Fehér könyv az 1944. őszi magyarellenes atrocitásokról című kiadvány Szilágy és Szatmár vármegye című, nyúlfarknyi fejezete a következő mondattal kezdődik: "Észak-Erdély eddig nem említett megyéire szórványos adataink miatt nem térhetünk ki." Boros Ernő, az emlékező cikk írója sorra járta valamennyi olyan Szatmár megyei települést - Bere, Börvely, Csanálos, Csomaköz, Domahida, Érkőrös, Gencs, Kaplony, Kálmánd, Kismajtény, Lele, Nagymajtény, Krasznaszentmiklós, Mezőpetri, Mezőterem, Nagyszokond, Szaniszló, Tasnád, Túrterebes, Szatmárudvari -, ahonnan a román csendőrök embereket indítottak a földvári lágerbe. Lejegyezte a túlélők, ezek híján a volt földvári foglyok legközelebbi hozzátartozóinak a vallomásait, visszaemlékezéseit. Ezekből válogatott. A román csendőrök a katonaviselt férfiakat Csanálosra vitték. A Csanálosra érkezőkről kísérőiratot fogalmaztak, miszerint a román csendőrök az erdőben, katonaruhában és fegyverrel a kezükben fogták el őket. Ezt követően fegyveres kísérettel vitték őket Földvárra vagy Focsaniba. Útjuk során ennivalót legfeljebb csak jószívű civilektől kaptak. Ha egy fogoly valamilyen gyümölcsöt fedezett fel a közelben, és éhségében kilépett érte a sorból, azt lelőtték. A katonák azokra az asszonyokra is rálőttek, akik ennivalót hoztak, közülük, kettő meg is halt. A láger egy szögesdrót kerítéssel körülvett marhalegelőn volt. A román csendőrök az orosz tisztnek elmondták, hogy ezek partizánok. Az oroszok ugyanis a partizánokra haragudtak a legjobban. A magyarok közül a fiatalabbakat, erősebbeket kiválogatták és továbbvitték Oroszországba, kényszermunkára. Azért fogdosták össze őket, hogy Erdélyből kipucolják a magyarokat. Az egész földvári tábor is azért volt, hogy minél több magyar elpusztuljon. És Földváron nagyon sokan meghaltak. A táborban a földön aludtak, takarójuk sem volt. A székelyföldiekkel együtt eredetileg 32 ezer magyart gyűjtöttek össze, de 1945 januárjában a többieket elvitték Oroszországba, 8500-an maradtak Földváron, olyanok, akik munkára már nem voltak alkalmasak. A Földváron maradottaknak legalább a fele sohasem tért haza. Földváron éheztették, ütötték-verték, megalázták az embereket. /Boros Ernő: 1944 novembere: indulás Földvárra. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 6./"

"Tamás Gáspár Miklós a Szabad Európa Rádiónak román nyelven adott interjújában azt a véleményét fogalmazza meg, hogy a romániai magyar közösségen belül kiéleződött politikai viták, törekvések - lásd mérsékeltek, radikálisok, RMDSZ és Székely Nemzeti Tanács, autonómia kérdése és egyebek - úgynevezett székely-magyar konfliktushoz vezethetnek. /!/ A Cotidianul lap Fennáll a székely-magyar konfliktus veszélye címmel közölte az interjút. A Romániai Magyar Szó munkatársa erről kérdezte. TGM azt állítja, hogy Székelyföldön elég nagy mértékben egy "de facto" autonómia kialakult, ott a magyarok elég erősek ahhoz, hogy az adott körülmények szorításában ugyan, de maguk irányítsák az ügyeiket. De, akkor mi lesz a bánsági, szatmári, bihari, kolozsvári, dél-erdélyi magyarokkal?- kérdezte. Azt elismerte, hogy nem tudja, mi lenne a teendő. Az erdélyi magyarság vagy Budapestre figyel, vagy Bukarestre. Sokkal több magyarországi könyv fogy, mint az erdélyi saját termelés. A lapok, az országos lapok is nagyon gyöngén fogynak. Az RMDSZ-nek nagyon súlyos belső problémái vannak, a belső demokráciája nem kielégítő. Kolozsvárt és Nagyváradot, Szatmárt és Aradot nem szabad feladni, nem szabad minden erőt Székelyföldre koncentrálni. A románoknak nem kell félni a székelyföldi autonómiától. Teljes képtelenség, amit a román sajtóban lehet olvasni az autonómia törekvésekről meg a Székely Nemzeti Tanácsról. /Guther M. Ilona: Egy rádióinterjú nyomán... Beszélgetés Tamás Gáspár Miklós budapesti egyetemi tanárral, filozófussal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./ "

"Lányi Szabolcs, a Sapientia Egyetem csíkszeredai karainak dékánja a vele készült beszélgetésben kifejtette: három esztendeje működik a városban a Sapientia Egyetem. Az érdeklődés növekedőben van. Az első évben indult kétszáz diák, a jelenlegi létszám nyolcszáz. Nem "magyar diplomát" adnak, hanem Romániában érvényes diplomát. Az egyetem jelenleg ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik, az államvizsgát a végzős hallgatók akkreditált román állami egyetemen szerzik meg. - A diákok több mint háromnegyede a Brassótól kezdődő, Marosvásárhelyen végződő régiókból kerül ki, vagyis négy - Brassó, Kovászna, Hargita és Maros - megyéből. - A legfontosabb alkalmassági próba az első év sikeres elvégzése. Az eddigi tapasztalat: az első év után a jelentkezők 10-15%-át elveszítik. A képzés négy irányban folyik, jelenleg összesen kilenc szakon. A legtöbb diák a gazdaságtudományi ágazatokon tanul: gazdasági informatika és könyvviteltan, agrár és élelmiszeripari gazdaságtan, környezet-gazdaságtan és általános gazdaságtan. A társadalomtudományi szakok: alkalmazott szociológia vidékfejlesztés szakiránnyal, kommunikáció és PR menedzsment szak, angol nyelv és irodalom, román nyelv és irodalom szak. Mérnöki szakok: környezet- és élelmiszeripari mérnöki. Első rendű feladatuk az akkreditációs feltételek teljesítése. /Forró Miklós: A közösség értékeit felvállaló értelmiséget nevelni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./ "

"Budapesten a Magyar Tudományos Akadémián bemutatták a Magyar Nemzeti Szövegtár címmel létrehozott digitális nyelvi szövegtárt. Az 1998 és 2001 között végzett gyűjtéssel létrehozott írott, vagy lejegyzett beszélt nyelvi adatok bázisa a legújabb magyar írott nyelvhasználat hű tükre, amely mintegy 150 millió szót tartalmaz, és reprezentatívan tartalmazza a mai magyar nyelv jellegzetes megnyilvánulásait. A szövegtárban szófaj és nyelvtani jellemzők, valamint több szó együttes előfordulása alapján is lehet keresni. Használatát elsősorban nyelvészeknek, szótáríróknak, számítógépes nyelvészeknek és társadalomtudósoknak ajánlják, de bárki számára elérhető, aki regisztráltatja magát a http://www.corpus.nytud.hu/mnsz honlapon. /Bemutatták a Magyar Nemzeti Szövegtárt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./ "

"A kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról, kisebbségvédelmi kérdésekről és az aradi Szabadság-szoborról folytatott megbeszélést Kovács László külügyminiszter Markó Béla RMDSZ elnökkel nov. 6-án Budapesten. "Az RMDSZ elnöke pozitív fejleményekről adott számot: több mint 38 000 családra nézve született döntés, és mintegy egymilliárd forintos (4 millió euró) támogatás átutalása történt meg, amelynek eredményeképpen több ezer család már hozzájutott az oktatási-nevelési támogatáshoz" - áll a külügyi közleményben. "A kedvezménytörvény ügye hosszabb időszak után lekerült a magyar-román kapcsolatok vitás kérdéseinek listájáról, és mint a legújabb brüsszeli országjelentésből egyértelműen kiderül, megfelel az európai normáknak és a magyar nemzeti érdekeknek is" - olvasható a dokumentumban. "A találkozón szó volt az aktuális kisebbségvédelmi kérdésekről is, így a kisebbségi jogok szerepeltetésére vonatkozó magyar javaslatról az EU alkotmányos szerződésében, amit az RMDSZ a maga részéről üdvözölt, és reményét fejezte ki, hogy a román kormány is támogatja a javaslatot". "Az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatban elhangzott, hogy Kovács László és Markó Béla reményei szerint az RMDSZ és a kormányzó SZDP év végéig megoldást talál az emlékmű köztéri elhelyezésére" - fogalmaz a szóvivői iroda. "Magyarország fontosnak tartja és a saját eszközeivel támogatja az erdélyi gazdasági központokat is összekötő észak-erdélyi autópálya megépítését a déli nyomvonal mellett, ennek érdekében a román féllel további közös erőfeszítéseket tesz brüsszeli források megszerzéséért" - áll a közleményben. /Kovács-Markó megbeszélés Budapesten. Eddig 4 millió eurót utaltak át. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./"

"Az RMDSZ és a kormánypárt vezetőségének e heti találkozóján felmerült a két politikai alakulat jövő évi együttműködése is, de erről az eddigi megállapodások kiértékelése után tárgyalnak, nyilatkozta Borbély László. Az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelős alelnöke elmondta, a felek nemcsak az idei, hanem a 2001-es és 2002-es protokollumokat is kiértékelték, majd a jövő hétre tervezett újabb találkozón kölcsönösen elemzik, mi valósult meg a megállapodásokból. Maradt néhány teljesítetlen pont, így a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem két magyar karának létrehozása. Az RMDSZ az oktatási minisztérium részéről érkező javaslat révén próbálja "kikényszeríteni" az egyetem szenátusából az állásfoglalást a karok létesítése ügyében. A kormánypárt halogatja az aradi Szabadság-szobor helyreállításának rendezését. /Rostás Szabolcs: Kölcsönös elemzés. = Krónika (Kolozsvár), nov. 7./"

"Albert Álmos, az RMDSZ Kovászna megyei szervezetének elnöke kijelentette: nem indokolt a politikai támogatás megvonása a szövetség azon tagjaitól, akik részt vettek a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) megalakításában, mivel bárkinek jogában áll különböző szervezeteket létrehozni és véleményeket megfogalmazni. Albert Álmos elmondta, az SZNT részéről eddig senki nem válaszolt az RMDSZ megyei szervezetének két héttel korábban megfogalmazott dialógus-felhívására. /Nem vonják meg a támogatást az SZNT tagjaitól. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./"

"A gyergyószentmiklósi RMDSZ választmányának újabb négy tagja adja be lemondását, így az eredetileg 15 tagú testület rövidesen csupán 9 tagot számlál. Ez működésképtelenné teheti a választmányt. A lemondást azzal indokolták, hogy az RMDSZ nem foglalt állást a Székely Nemzeti Tanáccsal kapcsolatosan, és kifogásolták Farkas Zoltán elnök vezetési stílusát is. Farkas Zoltán új elnök drasztikus ülésvezetést vezetett be, senki nem mer véleményt nyilvánítani.A gyergyói szervezetből való kilépések sorozata szeptember elején kezdődött el Rokaly József visszavonulásával, aki lemondott városi RMDSZ-elnöki tisztségéről (Rokaly azóta a Gyergyószentmiklósi Székely Tanács elnöke). /Gergely Edit: Elfogy a gyergyói választmány? = Krónika (Kolozsvár), nov. 7./"

"Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) egykori igazgatója megerősítette azokat az információkat, amelyek szerint Corneliu Vadim Tudor a Szekuritáténak dolgozott. "Az újságokban megjelentek igazak. 1995-ben C. V Tudor eljött hozzám és bizonyítványt kért tőlem, amelyből kiderül, hogy nem működött együtt a Szekuritátéval. Megtagadtam az igazolás kibocsátását, ezért ő valóságos lejárató kampányt indított ellenem és az RHSZ ellen.", szögezte le Magureanu. /Magureanu: C. V. Tudor a politikai rendőrségnek dolgozott. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./"

"Gheorghe Funar kolozsvári polgármester mindent elkövet annak érdekében, hogy a történelmi magyar egyházak ne kaphassák vissza a román állam által elkobozott ingatlanokat. Funar bejelentette, hogy a restitúcióért felelős bukaresti kormánybizottság legutóbbi döntéseit a közigazgatási bíróságon támadja meg. A döntés ugyanis visszaszolgáltatta az Erdélyi Református Egyházkerületnek és a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségnek a Horea úton lévő Metropol épület egy részét, valamint a ferencesek rendházát, a Sigismund Toduta Zenelíceumnak otthont adó épületet. Metropol épületet az egyházkerület nevére telekkönyvezték, azonban Funar bírósági úton támadta meg a bizottság döntését. /Borbély Tamás: Akadályozzák a restitúciót. A polgármester perrel húzza az időt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./"

"Markó Béla szövetségi elnök nov. 6-án az RMDSZ Temes megyei vezetőségével, önkormányzati tisztségviselőivel, civil és ifjúsági szervezetek, történelmi egyházak képviselőivel találkozott a temesvári Kós Károly Közösségi Központban. Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök a szervezeti életről tájékoztatta a vendégeket. Az európai bizottsági országjelentéssel kapcsolatban Markó kifejtette: "az uniós felvételben a politikai-stratégiai szempont lesz a döntő". Úgy vélte, a 2004-es választási évben csak egy nyitott, a kritikát elfogadó RMDSZ érhet el valamit, ugyanakkor az úgynevezett belső ellenzéket szétzilálásra alkalmas erőnek nevezte, amely veszélyezteti a parlamentbe jutást (másik veszélyforrásnak a román politikumot jelölte meg). Nov. 7-én Zsombolyán majd Lugoson találkoznak az RMDSZ országos vezetői a helyi tisztségviselőkkel. /Pataky Lehel Zsolt: Ma Zsombolyán és Lugoson az RMDSZ vezérkara. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 7./"

"Október elején kezdték el a kétnyelvű táblák felhelyezését azoknak a településeknek a vasútállomásain, ahol a magyar lakosság aránya meghaladja a 20 százalékot. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta: eddig 32 helységben tették ki a kétnyelvű táblákat, köztük olyan nagyvárosokban is mint Nagyvárad, Marosvásárhely, Szatmárnémeti, és nov. 16-ig még 38 vasútállomásra fogják azokat elhelyezni. Kolozsváron a magyar nyelvű lakosság számaránya nem éri el a 20 százalékot, másrészt pedig a polgármester a kétnyelvű feliratok felállítása ellen tevékenykedik. Borbély hozzátette: a közlekedési minisztérium illetékesei biztosították az RMDSZ-t arról, hogy a kétnyelvű tábla a kolozsvári vasútállomásra is felkerül. /Pap Melinda: Egyelőre nem lesz kétnyelvű felirat a kolozsvári állomáson. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./"

"A kolozsvári Pénzügyigazgatóság végrehajtást rendelt el Funar, Kolozsvár polgármesterének lakására, és ugyanakkor zárolta annak fizetését, mert a városvezető illetéktelenül vett fel pótlékként bizonyos pénzösszegeket, és nem tartotta be az elnöki határozatokat a helyi tanács összehívását illetően. A polgármester nem fogadta el a döntést. /Végrehajtók a polgármester lakásán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./"

"Ezerötszáz óvodással, négyezer-ötszáz elemistával, ezer V-VIII. osztályos tanulóval és ötszáz inasiskolással van kevesebb idén Háromszéken, mint az 1995-ös tanév elején. Első esztendőben félezerrel csökkent az óvodások és iskolások száma, hét esztendeje évente ezerrel kevesebben szerepelnek a megyei tanfelügyelőség nyilvántartásában. Idén megismétlődött az egy évvel korábbi jelenség, ezerrel kevesebben tanulnak az V-VIII. osztályban, mint az előző tanévben. Az V-VIII. osztályos diáklétszám-csökkenés egyik magyarázata, hogy 1990-ben egy év alatt 7000 abortuszt hajtottak végre Kovászna megyében (1989. december 26-tól megszűnt a terhesség megszakítását korlátozó, 1966-ból származó törvény). 2002-ben háromezer abortuszt jegyeztek. Másik magyarázat az elvándorlás. Nyolc év alatt egy egész nemzedék tűnt el, illetve nem született meg, a hiányzó hét és fél ezer gyermek annyi, mint a megye összes középiskolása jelenleg. /(fekete): Hét és fél ezer gyermekkel kevesebb. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 7./"

"A Brassó megyei Feketehalom megyei jogú városban lakó ifj. Aurel Dionisie Agache megkapta a strasbourgi Emberjogi Bíróság második kamarájától a választ ez év júl. 2-án kelt beadványára. A bíróság arról értesítette, hogy írásban kapja majd meg a bíróság döntését, és ezért nem kell Strasbourgba utaznia. Ha a bíróság ezt szükségesnek látja, arról külön értesítik. Ifj. Agache második beadványában a román igazságszolgáltatás, illetve Luppinger Attila egykori megyei főügyész és Fábián Károly ügyész ellen emelt kifogást az Agache-per évekig tartó elhúzódása miatt. /(Iochom): Újabb strasbourgi beadvány (Agache-ügy). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 7./"

"1989 után tovább dicsérgettek egyes illegalista kommunistákat, ezért 1993-tól Nagy László kénytelen volt ezt-azt egyoldalúan cáfolni Luca László, Balogh Edgár, Méliusz József, Gaál Gábor és Gáll Ernő esetében. Fey László vádolta Nagy Lászlót, hogy véleménye túl határozott. Ez igaz, ismerte be, hisz ezt kizárólag az illegális kommunisták írásaira, emlékirataira alapozta (Nagy István, Balogh Edgár, Kacsó Sándor, Robotos Imre, Méliusz József stb.), Gaál Gábor esetén Tóth Sándor könyveire is. Nagy László mentségére elmondta, hogy audienciát kért a fenti illegalistákkal kapcsolatban (levél útján) pl. Balogh Edgártól (majd fiától), Gáll Ernőtől, Dávid Gyulától, Lászlóffy Aladártól, Bodó Barnától, Bodor Páltól stb., sőt Muzsnay Magdától is. Ki udvarias, ki udvariatlan levélben utasította el. /Nagy László: Egyoldalúság. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./"

"Az A Hét közéleti és kulturális kritikai hetilap nov. 5-én mutatkozott be Kolozsváron, a Bulgakov kávéházban. Parászka Boróka felelős szerkesztője szerint a lap fő célkitűzése, hogy interaktív legyen: az olvasónak írják, az olvasó segítségével. Nincs megcélzott közönsége, nem határozták meg, hogy kinek szól a lap. Ágoston Hugó főmunkatárs hangsúlyozta, kritikai lapról van szó, megpróbálják pótolni a művészetkritikai, irodalmi lapok hiányát. A színházi kritika is teret kap egy teljes oldalon. /Farkas Imola: Új "A Hét". = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./"

"Zabolán a református egyházközség nov. 9-én emlékezik arra, hogy a falu református templomában négyszáz évvel ezelőtt hirdették először magyarulaz igét, ugyanakkor leleplezik a Zabolai Református Nemes és Szent Eklézsiában 1602 óta szolgált igehirdetők nevét megörökítő emléktáblát. Közreműködik a sepsiszentgyörgyi Cantus Firmus Vegyes Kar László Attila vezényletével. /(bodor): Zabolán négyszáz éve magyarul hirdetik az Igét). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 7./"

"Jakab Lajosra, az Állami Magyar Opera volt munkatársára emlékeztek nov. 6-án Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Házban. Énekes, zongorista, színész volt, pótolhatatlan, sokoldalú tehetség. /F. I.: Tisztelettel emlékezve. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./"