"Máj. 31-én szívinfarktusban váratlanul elhunyt Hauer Erich /Marosvásárhely, 1964. márc. 25. - Vajdahunyad, 2003. máj. 31./ Vajdahunyad magyar közösségének mozgatórugója, méltó képviselője, támogatója. 1987-ben a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem fizika szakán szerzett oklevelet. 1989 és 1994 között a gyalári líceum tanára, ahol két évig aligazgató is volt. 1994-1997 között elvállalta a Hunyad Megyei RMDSZ ügyvezetői elnökségét, melynek érdekében lemondott tanári állásáról. 1997-től a Dévai Traian Elméleti Líceum fizikatanára, az utóbbi három évben aligazgató volt. Fontos szerepe volt a Hunyad megyei RMDSZ fejlődésében, úgy, mint alapító tag is. Helyi szinten már 1993-tól RMDSZ-elnök 1997-ig, majd 1999-től újraválasztották Vajdahunyadon. Szakmai és kulturális szervezetek tagja (RMPSZ, Corvin Savaria, Geszty Ferenc), újságot szerkesztett (Hunyad Megyei Hírmondó), a Heti Új Szó munkatársa volt, a Petőfi-szobor és Magyar Ház megálmodója. Barátja, Winkler Gyula parlamenti képviselő, megrendülve jegyezte meg: Erich az az ember volt, akire mindig támaszkodni, számítani lehetett. /(Kun Kriza): Im memoriam Hauer Erich. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 18./"

"Nyilatkozott a holokauszt ügyében Ion Iliescu elnök is, aki ukrajnai látogatásáról hazatérve leszögezte, hogy a kormány múlt heti nyilatkozata felesleges vitát nyitott. Nem lett volna szükség erre a nyilatkozatra, hiszen az álláspont ismert: Romániában nem volt holokauszt, csak bizonyos románok vettek részt a holokausztban, annak a történelmi korszaknak bizonyos pillanataiban intézkedéseket hoztak a romániai zsidósággal szemben - jelentette ki. Iliescu szerint azt el kell ismerni, hogy volt holokauszt egyes románok részvételével, de az nem Romániában történt, és Romániát nem lehet összehasonlítani Németországgal vagy a holokauszt más kezdeményezőivel. /Iliescu is közbelép. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./"

"Az 1989-es változások után jelentkezett az igény: újrafogalmazni az evangélikus egyház szervezeti szabályzatát, amely fél évszázaddal ezelőtt készült - hangzott el jún. 18-án a kolozsvári evangélikus templomban, ahol ünnepi istentisztelet után kihirdették és életbe léptették az új kánont. Mózes Árpád püspök felelevenítette az evangélikus egyház meggyalázásának történetét, kiemelve a kettős kisebbségi sors gyötrelmeit, amelynek következményeképpen emberek százai menekültek el a nagyvilágba. 1921-ben megalakították az Erdélyi Magyar Evangélikus Egyházkerületet. Dr. Kovács László Attila ismertette a gyülekezettel az új szervezeti szabályzat megalkotása során szem előtt tartott szempontokat, valamint ismertette a kánon néhány részletét. A püspököt mostantól tizenkét éves mandátummal választják meg, és egészen 71 éves koráig töltheti be tisztségét. Az ismertetőket követően a zsinati elnökség életbe léptette az új kánont. Romániai evangélikus-lutheránus egyház az új megnevezés az eddigi Ágostai Hitvallású Zsinatpresbiteri Evangélikus Egyház helyett. /Sándor Boglárka Ágnes: Élet belépett az evangélikus egyház új kánonja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./"

"Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelő kormánybizottság jún. 18-ii ülésén elvi döntést hozott 35 ingatlan visszaadása tárgyában - tájékoztatott Markó Attila kisebbségvédelmi helyettes államtitkár, a kormánybizottság alelnöke. A megvizsgált 35 ingatlan közül 22-t a magyar történelmi egyházak kapnak vissza: az Unitárius Püspökség 4 ingatlant, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 3, az Erdélyi Református Egyházkerület 2,a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség 3, a Temesvári Római Katolikus Püspökség 4, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség pedig 6 ingatlant kap vissza. Az Erdélyi Református Egyházkerületnek visszaszolgáltatandó épületek között található többek között a kolozsvári Mócok útja 84. szám alatti ingatlan, amelyben jelenleg kisegítő iskola működik. Markó Attila szerint a kormánybizottság következő ülésén, amelyet jún. 27-re terveznek, a magyar egyházaknak visszajuttatott ingatlanok száma minden valószínűség szerint 50-re emelkedik majd, és ezzel sikerül eleget tenni a magyar-román kormányközi vegyes bizottság jegyzőkönyvében Románia által vállalt kötelezettségnek is. /Egyházi ingatlanokat szolgáltatnak vissza. Újabb elvi döntés született. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./"

"A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) az egész erdélyi magyar közösség ügye, és ennek megfelelő viszonyulást igényel a sajtótól, mondta Kolozsváron jún. 18-án Tonk Sándor rektor a sajtóbeszélgetésen. A rektor mellett Kötő József és Szilágyi Pál is felhívta a figyelmet a sajtóban a közelmúltban az EMTÉ-vel kapcsolatban megjelent néhány pontatlanságra a főépülettel kaőcsolatban. Szabados Tamás magyar oktatási politikai államtitkár azon nemrégen Erdélyben tett megjegyzéseire, hogy az EMTÉ-nek jobban kellene foglalkoznia az akkreditációval, és nem campus-építéssel elsősorban, az EMTE vezetői elmagyarázták, hogy az akkreditálás Magyarországhoz képest egy hosszabb, hétéves folyamat, amellyel elsőrangú kérdésként foglalkoznak, de éppen az akkreditáció kívánja meg a tanintézet saját épületét, amely Marosvásárhelyen például nincs, és ezért is kell építeni. Tonk Sándor kiemelte, hogy az EMTE kétéves fennállása óta 300 egyetemi oktatói állást létesített, kutatási programjaival folytonosan támogatja a Sapientián kívüli egyetemi tanárokat, miközben a Babes-Bolyai Tudományegyetemen a leépülés jelei is tapasztalhatók a magyar nyelvű oktatás tekintetében, hiszen magiszteri vizsgadolgozatokat a tavalyi gyakorlattól eltérően idén csak románul lehet leadni, a professzori cím megadását pedig olyan szigorú feltételekhez kötötték, amelyek gyakorlatilag valószínűtlenné teszik, hogy magyar oktatók ezt a címet a közeljövőben ott elérjék. /B. Á.: Az EMTE pozitív sajtóképre törekszik. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./"

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a vele készült beszélgetésben a romániai magyar sajtóról kifejtette, hogy sokszínű, s az RMDSZ-ről, a szervezet vezetőiről mondott vélemény is sokszínű. " mi sajtónk kissé konzervatív, előnyei például az etikai tartás, és hátránya, hogy nem mindig friss, nem mindig korszerű." Markó a közösségen belüli dilemmák kezelését látom problematikusnak. Markó újból hangsúlyozta: "nem lehetünk megosztottak. Aki a megosztottságot táplálja, akár a politikában, akár a sajtón belül, az nagyon rosszat tesz az egész közösségnek." Markó szerint "a sepsiszentgyörgyi fórumon egy marosvásárhelyi RMDSZ, tehát a mi szervezetünk által állított városi tanácsos, Ráduly Levente fölállt és több száz ember előtt hazudott. Azt mondta, hogy az énáltalam valamikor réges-rég írt és egyébként azóta is használatos tankönyvben, melyet 1983-ban, három év használat után betiltottak, Nyírő Józsefről rossz szavakat szóltam. Nekem egyébként Nyírő Józsefről mint íróról jobb véleményem van, mint másoknak, de ez az irodalom kérdése. Sokan tudják, hogy a fiatalember egyszerűen hazudott, hiszen abban a tankönyvben nem is beszéltem Nyírő Józsefről." Szerinte a fórumokon "Elmondták tetszetősebben, demagógiával, populizmussal telítve ugyanazt, ami az RMDSZ programjában benne van, majd nemes egyszerűséggel kijelentették, hogy ezt az RMDSZ-nek kell megvalósítania." Markó nem is tudja, "miben van a vita lényege köztünk és ezek között a mozgalmárok között." "Általam publicistának nem igazán nevezhető úriember jött el ide, hogy emlékeztessen minket az ír, a baszk, meg ki tudja milyen példákra, s biztatta a székelyeket, hogy vonuljanak át a csángókhoz, megoldani a csángó kérdést." /Makkai János: Beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 19./"

"Jún. 17-én a képviselőház ülésén Moisoiu nagyromániás képviselő támadta az RMDSZ-t, a kormánypárttal kötött protokollumot, illetve személyesen dr. Kelemen Atilla képviselőt, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnökét. A támadásra ezúttal a Bolyai Líceum ballagási ünnepségén elhangzott ünnepi beszéd szolgáltatott alkalmat. A nagyromániás képviselő felháborodottan emlegette, hogy Kelemen Atilla a szerinte háborús bűnös Wass Albertet méltatta, illetve, hogy az "elmagyarosított" Bolyaiban a román gyerekekre olyan "pszichológiai nyomás" nehezedik, hogy úgy érzik magukat, mintha ma is a bécsi diktátum idején élnének. Azt állítja, hogy a "román gyermekeket elűzték" az iskolából, ami a középkorba való visszatérés jele, és az RMDSZ revansista politikájának az eredménye. Minderről dr. Kelemen Atilla képviselő az újságírónak kifejtette: egy ilyen politikai alakulattól, mint a Nagy-Románia Párt, nem vár egyebet. Kelemen hozzátette: ő volt az egyetlen olyan szónok a Bolyaiban, aki a magyar osztályokhoz szólhatott, mert sem a román aligazgató, sem a képviselő egyetlen magyar szóval nem köszöntötte a diákokat. Ellenben minden magyar felszólaló szólt a román diákokhoz is. Ugyancsak jún. 17-én a képviselőházban Ioan Miclea felszólalásában Nagy-Magyarországot átkozta, belekeverve Tőkés Lászlótól Orbán Viktorig, illetve a Magyar Nemzeti Tanácsig mindent, amit csak lehet. /Mózes Edith: A ballagás nem a politikai csatározások színhelye. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 19./"

"Az ipari és szolgáltatásügyi parlamenti szakbizottság a közlekedési rendszabályzatot jóváhagyó vitája során az anyanyelven történő vizsgázásra vonatkozóan elfogadta az Antal István képviselő által benyújtott módosító indítványt. Ezt a következőképpen fogalmazták meg: "Azokban a helységekben, ahol közlekedésrendészeti felkészítő előadások tartását és a vizsgázás lebonyolítását engedélyezik a gépjárművezetői jogosítvány megszerzésére, ott - kérésre - ezeket a felkészítőket, illetve a vizsgázást a nemzeti kisebbségek nyelvén is megszervezik". A bizottság által elfogadott javaslatot, illetve ennek megfogalmazott szövegét majd a plénum szavazása véglegesíti. A törvény várhatóan szeptember elejétől lép érvénybe. /Szeptember elejétől magyarul is lehet vizsgázni a vezetői jogosítványért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./"

"A jún. 17-i napirend előtti felszólalások során Ráduly Róbert Kálmán parlamenti képviselő a kormány ellentmondásos intézkedésére hívta fel a figyelmet, amelynek folytán közel 300 Hargita megyei gazda hiába várja a kormány által beígért kedvezményes gépek és berendezések leszállítását. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter kiadta a 2002. évi 553. számú rendeletet, amely lehetőséget teremt a hegyvidéken élő gazdák számára, hogy jutányos áron különböző kisebb mezőgazdasági gépeket és berendezéseket vásároljanak. A képviselő szerint több Hargita megyei gazda összeállította az igénylési dossziét, befizette a ráeső összeget, remélve, hogy minél hamarabb birtokba is veheti a mezőgazdasági berendezést. Azonban a mai napig nem történt meg a gépek és berendezések átvétele - hangsúlyozta a képviselő. /Ellentmondásos intézkedések. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./"

"Bizalmat szavazott a Tamási Áron Színház /Sepsiszentgyörgy/ vezetőségének jún. 18-án a sepsiszentgyörgyi tanács, ugyanis a városháza végezte belső ellenőrzéskor az illetékesek nem találtak rendellenességet az intézmény adminisztrációjában. A színház vezetősége ellen a múlt év végén készült számvevőszéki jelentés miatt indított kivizsgálást a gazdasági rendőrség, az ügyészség idén jan. 13-án iktatta a feljelentést. A rendőrség átirattal fordult a városi tanácshoz, amelyben tájékoztatták a testületet, hogy Nemes Levente igazgató ellen nyomozást folytatnak. Az igazgatót többek között azzal vádolják, hogy a társulat két évvel ezelőtti magyarországi turnéján begyűlt 2971 dollárt a Laborfalvi Róza Alapítvány számlájára utalták át; az alapítvány törvénytelenül kölcsönzött a színháznak 60 millió lejt; 2001-ben a színház jogtalanul fizetett ki 77 millió lejt külföldi utazási költségre; 68 millió lejre rúgott a külföldi beszélgetések miatt a telefonszámla. A gazdasági rendőrség átiratában azt kérte a helyi tanácstól, döntsön arról, hogy civil félként részt kíván-e venni a színház vezetősége elleni perben. A városháza belső vizsgálatot rendelt el a Tamási Áron Színház 2001-2002-es évi pénzügyeinek tisztázására. A vizsgálat során kiderült, a rendőrség vádjai alaptalanok: a színház a 60 millió lejes kölcsönt Madách Az ember tragédiájának színreviteléért kérte az alapítványtól, és ezt a szerződés értelmében 2002-ben visszafizette. A külföldi utazásokkal kapcsolatban megjegyzik, ezek kifizetése az előírásoknak megfelelően, a törvények szerint történt, a telefonszámla 32,18 millió lejes túllépését pedig törlesztették az érintettek. A belső ellenőrzés nem talált pénzügyi rendellenességet a színház működésében, így a tanács úgy döntött, bizalmat szavaz az intézmény vezetőségének. /Farkas Réka: Bizalmat szavazott a tanács Bizalmat szavazott a tanács. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./"

"Közel 1700 diák tanulhat a következő tanévben a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem három erdélyi városban működő szakjain. Az egyetem idén immár harmadik alkalommal hirdet felvételit, a nemrég befejeződött tanévben működő 15 szak mellé pedig 2003-tól újabb három társul. A legtöbb szak továbbra is Csíkszeredában működik majd. Az eddig hét szak: agrár- és élelmiszeripari gazdaság, könyvelés és gazdálkodási informatika, általános közgazdaság, román nyelv és irodalom-angol nyelv és irodalom, szociológia-vidékfejlesztés, környezetmérnök, élelmiszeripari mérnök - kettővel bővül. A környezetgazdaság szak már megkapta az ideiglenes akkreditálást, a társadalmi kommunikáció-közkapcsolatok szak működési engedélyeztetése viszont még várat magára. Kolozsváron fotóművészet, filmművészet, média szakkal bővül a választék - a környezetföldrajz-környezettudomány szak változatlanul működik. Marosvásárhelyen idén nem lesz bővítés, maradnak a pedagógia-szociálpedagógia, a közkapcsolatok kommunikációja, informatika, mechatronika, számítástechnika, automatizálás, illetve kertészmérnöki szakok. A meghirdetett szakokon továbbra is fele-fele arányban oszlanak meg a tandíjas, illetve tandíjmentes helyek. Előbbi kategóriában marad a 200 eurós éves tandíj, leszámítva a fotóművészet, filmművészet, média szakot, ahol az egyetem szenátusa 350 eurós tandíjat állapított meg. /Cs. S.: Bővülő Sapientia. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./"

"Leendő lelkészek, agrárszakemberek és tanárok, valamint a falusi társadalom kutatói számára létesít szakkollégiumot a Kriza János Néprajzi Társaság Kolozsváron. A társaság elnökségének egyik fő célja felkelteni a fiatalok érdeklődését a falusi társadalom iránt. Az erdélyi magyar társadalom jelentős része falun él, ennek ellenére jóval kevesebb figyelem esik a falusi társadalomra. A Kriza Társaság évek óta elsősorban a kolozsvári egyetemi fokú oktatás háttérintézményeként működik. Az elméleti oktatás mellett a kollégiumban falujárásokat, terepgyakorlatokat szerveznek. A szakkollégium a jövő egyetemi év kezdetén indulna be, a meghirdetett helyekre pályázniuk kell a különböző szakos, főként másod-, harmad-, negyedéves diákoknak. A Kriza Társaság szakkönyvtára ma több mint tízezer kötettel rendelkezik, az állományt folyamatosan bővítik csere útján. Pozsony Ferenc elmondta, az adattár szintén rohamosan gyarapszik: "A Moldvai Jelenkutatás keretében két év alatt húszezer fotó készült, a leíró kartotékokkal, mutatókkal együtt ez már tíz köbméternyi anyagot jelent. Itt kapott helyet dr. Kós Károly, Vámszer Géza, Nagy Jenő hagyatéka is, ugyanakkor itt helyezzük el a Kriza Társaság gyűjtőpályázataira beérkezett munkákat, valamint a magyar néprajz és antropológia tanszék terepgyakorlatairól született dolgozatokat." Szabó Árpád Töhötöm, a társaság alelnöke elmondta, véglegesítik a készülő Romániai Magyar Néprajzi Bibliográfia csángókra vonatkozó részét is. Szintén a következő hónapokban rendezik be Zabolán a NKÖM támogatásával újonnan felhúzott épületben a moldvai csángók hagyományos népi kultúráját bemutató állandó kiállítást.A július másodikán sorra kerülő futásfalvi búcsúra István Anikónak a Sarlós Boldogasszony búcsú repertóriumáról szóló könyvét jelenteti meg a társaság. /Rostás-Péter Emese: A falu világát ismertetnék meg. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./"

"Az erdélyi magyar sajtót elemezni szándékozó írás jelent meg a közelmúltban (György Attila: Tájba simul az erdélyi sajtó. Magyar Nemzet, május 14.). A szerző szerint nincs sem jobb-, sem baloldali sajtó. Nincs, mert nincs sem jobb-, sem baloldali magyar párt. Csak az egyetlen, hol érdekvédelmiként, hol pártként viselkedő RMDSZ. De van lap, amely előszeretettel közöl Tőkés Lászlót bíráló vagy éppenséggel támadó írást. Az ilyen akár baloldalinak is nevezhető. Van, amely ezzel ellentétben az RMDSZ vezetését, vezetőit bíráló írásokat is közöl. Asztalos Lajos megjegyezte: úgy látszik, György Attilának nincs tudomása arról, hogy az ilyet az érintettek nem egy esetben perrel fenyegették, azzal, hogy elintézik: fitying támogatást se kapjon. Arra, hogy a lapban maguk cáfolják meg a róluk közölteket, egyes lapok erre nem adtak lehetőséget. A támogatásokkal függőségben akarják tartani a lapokat. A néhai megyei pártlapok utódai többé-kevésbé ugyanazokkal a szerkesztőkkel dolgoznak. Több lap szerekesztője a pártklientúra érdekeinek támogatója. Így "az erdélyi sajtó már nem haldoklik, hanem évek óta halott" - jelezte György Attila. A lapok példányszáma alacsony, mert unalmasak, szövegükben egyéniségnek nyoma sincs, a nézeteltéréseket kínosan kerülik, s ez nagy többségüknél szolgalelkűségbe fullad. Asztalos úgy látja, hogy az alacsony példányszám oka az általános gazdasági helyzet, a fokozódó szegénység is. Többen emlegetik, hogy Tőkés László a hibás, mit akar, a pap ne politizáljon. Vannak, akik mindenkire rohadt párttitkárt kiáltanak. /Asztalos Lajos: Tájba simulás... tájból szökkenés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./"

"A Szilágysági gyerek vagyok elnevezésű megyei népdalvetélkedőt tartották meg Zilahon a Szilágy Társaság és a polgármesteri hivatal szervezésében. A jún. 11-én lezajlott verseny sorrendben a 14. Ezúttal kevesebben neveztek be a vetélkedőre. A szép könyvekkel jutalmazott díjazottak és valamennyi versenyző népviseletben készített közös fényképet, s ráadásul mindenikük elénekelt még egy-egy dalt a közönség örömére. /Nótás Szilágy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./"

"Második kiadásban jelent meg Zsigmond Erzsébet könyve /Sirató. Életem könyve. Sajtó alá rendezte, az utószót írta Keszeg Vilmos. Második kiadás, Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2003./ Zsigmond Erzsébetet tragikus élete, leányának elvesztése kényszerítette írásra. Így egyike lesz azoknak a sérült asszonyoknak - mondja az utószóban Keszeg Vilmos -, akik bántódásaikat, sérelmeiket az írás által dolgozzák fel, vezetik le. /B.D.: Könnyekkel rótt sorok. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 19./"

"Románia lakossága mintegy egymillió fővel csökkent az utóbbi tíz év alatt, jelenleg az 1977-es szint körül mozog, derül ki a 2002-es népszámlálás végleges adataiból, amelyeket jún. 19-én ismertetett az Országos Statisztikai Intézet. 2002. márc. 18-án Románia lakosainak száma 21 680 974, a népsűrűség 90,9 lakos/négyzetkilométer volt. A lakosság 52,7 százaléka városon élt. "1977 és 1992 között a lakosság száma mintegy egymillió fővel növekedett, 1992 és 2002 között ugyanennyivel csökkent", közölte sajtótájékoztatón Aurel Camara, az Országos Statisztikai Intézet elnöke. A lakosság 89,5 százaléka román, 6,6 százaléka magyar, 2,5 százaléka roma, 0,3 százaléka német és ukrán nemzetiségűnek vallja magát. Az anyanyelvhasználat tekintetében a lakosság 91 százaléka a románt tekinti anyanyelvének, 6,7 százaléka (többen mint az etnikai megoszlás esetében) a magyart, 1,1 százaléka a cigányt, 0,3 százaléka pedig a németet és az ukránt. /Egymillióval csökkent Románia lakossága. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./"

"A parlament jún. 19-én egyöntetű szavazással jóváhagyta, hogy Románia 678 katonát küldjön az iraki stabilizáló és újjáépítési erők kötelékébe. Ion Iliescu államfő kérésére a törvényhozás szenátorai és képviselői egyhangúlag megszavazták, hogy Románia egy 405 fős gyalogsági zászlóaljjal, száz fős katonai rendőrségi századdal, egy 149 tagú műszaki osztaggal, valamint 24 tiszttel vegyen részt a stabilizálási és újjáépítési feladatokat Irakban ellátó multinacionális haderőben. /Román katonák Irakban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./"

"Még idén megoldódik a legnagyobb romániai kisebbség, a magyarok azon igénye, hogy saját, elkülönített felsőfokú oktatási intézményük legyen - jelentette ki a román szenátus emberi jogi és kisebbségi bizottságának delegációját vezető Mircea Iustian jún. 19-én, Budapesten. A kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem újraindításáról van szó - fejtette ki Stefan Margineanu, a küldöttség tagja. /Elkülönített magyar felsőfokú oktatás Kolozsváron? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./"

"Hat országból 150 résztvevő érkezett arra a nemzetközi konferenciára, amelyet a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai székhelye látott vendégül. A városi víz-, gáz- és villamosenergia-hálózatok fejlesztési lehetőségei, különös tekintettel a korróziós kérdésekre című tudományos ülésszak jún. 19-én kezdődött és jún. 20-án zárul. Dr. Lingvay József professzor volt a konferencia főszervezője. Üdvözölte a kezdeményezést Tánczos Vilmos, a Sapientia - EMTE rektor-helyettese és dr. Szilágyi Pál professzor, az egyetem tanulmányi osztályának vezetője. /Kovács Attila: Nemzetközi konferencia Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./"

"Dr. Kós Károly néprajzi grafikái címmel nyílt kiállítás, a Kriza János Néprajzi Társaság és a Tranzit Alapítvány szervezésében Kolozsváron, jún. 18-án, a Tranzit Házban. Megnyitójában dr. Gazda Klára volt muzeológus és néprajzkutató mesterének néhány meghatározó vonását elevenítette fel. Kós a népszolgálat eszméjének vetette alá magát, aki a rajzot az írással egyenértékű dokumentumelemnek tekintette. Dr. Kós Károly "társadalom néprajzkutatónak" vallotta magát. Több mint 4000 rajzot készített, a mostani vándorkiállítás ezekből nyújt ízelítőt. /Ördög I. Béla: Ízelítő Kós Károly rajzhagyatékából. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./"

"Lehetetlen vállalkozásnak tűnik huszonöt percbe belesűríteni az erdélyi magyar képzőművészetet, Banner Zoltán művészettörténésznek mégis sikerült. A kolozsvári Római Katolikus Nőszövetség Szent Raffael körének meghívottja jún. 18-án A XX. századi erdélyi magyar képzőművészet címmel tartotta meg előadását. Banner arra is kitért, hogy aggódik a fiatalokért, akik nem tudják, mit akarnak, és túlságosan a nagy nemzetközi áramlatok hatása alá kerültek úgy, hogy hiányzik belőlük a formaalakító akarat. /Balázsi-Pál Előd: Művészettörténeti félóra. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./"

"A Székelyudvarhely legrangosabb katolikus ünnepének számító úrnapi búcsúra már kora reggel megérkezett a több száz környékbeli zarándok. A plébániákról - a hagyományokhoz híven - számos keresztalja érkezett a nagyszabású ünnepségre. A város központjában, a délelőtti órákban sorra kerülő ünnepség kezdetéig, a zarándokokhoz csatlakoztak a városlakók is. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek celebrált ünnepi szentmisét a Márton Áron téren egybegyűlteknek. Az ünnepi szentmisét követően, a lezárt útszakaszokon a szertartás ünnepi körmenettel folytatódott. Az udvarhelyszéki katolikusok megkerülték a város központjában - mint minden évben, az idén is - felállított, virággal, zöldággal díszített ünnepi sátrakat, valamint oltárokat. A hagyományos szertartásokat, oltárszentelést követően, a megáldott zöldágakat természetesen hazavitték a jelenlévők, bízva benne, hogy azok oltalmazzák családjukat, otthonaikat. /Szász Emese: Ünnepi körmenet Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./"

"Elhunyt Erdély legidősebb papja, Elekes Dénes /Székelyudvarhely, 1901. nov. 14. - Pécs, 2003. jún. 2./ Három évig káplánként működött Csíkszentsimon-Csatószegen, majd Székelyudvarhely-Szombatfalván. Amikor a bukovinai székely falu, Istensegíts egyháztanácsa Gyulafehérvárra jött székely "papocskát" kérni, Majláth püspök megengedte, hogy Elekes Dénes káplánt meggyőzzék, menjen velük. Elekes Dénes atya vállalta a meghívást. 1928-ban jelentkezett Istensegíts faluban. Velük együtt vándorolt ki Bácskába 1941-1942-ben, velük együtt menekült tovább 1945-ben Baranyába, a pécsi egyházmegyébe. Kalaznó faluban (Szekszárd mellett) telepedett le 250 istensegítsi hívével. Elekes Dénes atya élete 1928-tól haláláig egybeforrott a bukovinai székelyek sorsával. Az ínséges körülmények között gazdálkodással segítette ki magát. Sohasem kért elbocsátót Erdélytől, mindig erdélyi (azaz 1932-től gyulafehérvári) egyházmegyés maradt. Végül a Pécs melletti egyházi Szent Lőrinc Gondozóotthonban talált nyugalmat. Itt élte meg "acélmiséjét" is (75 évi papság 2000-ban!). Meghagyása szerint Kalaznón temették édesanyja sírjára június 13-án. A gyászmisét a község főterén Mayer Mihály pécsi megyés püspök és Jakubinyi György gyulafehérvári érsek együttesen vezették, a temetési szertartást is. A Magyarországi Bukovinai Székely Szövetség elnökei, tagjai énekkel, beszédekkel búcsúztak szeretett lelkipásztoruktól. /Dr. Jakubinyi György: 102 évesen meghalt Erdély legidősebb papja. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 20./"

"Sepsiszentgyörgyön az Andrei Muresanu Színház által 11. alkalommal megszervezett Atelier nemzetközi színházi fesztiválon idén több romániai színház mellett norvég és francia társulatok léptek fel. A fesztivál idei nagydíját a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Bocsárdi László rendezte Rómeó és Júlia előadásával nyerte, az előadás főszereplői, Péter Hilda és Nagy Alfréd pedig debütdíjat kaptak. /A Tamási Áron Színházé az Atelier díja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./"

"Az utóbbi hetekben az aradi magyar nyelvű színjátszás ügyében az ország különböző sajtóorgánumaiban számos vélemény és állásfoglalás jelent meg. Böszörményi Zoltán, a Nyugati Jelen főszerkesztője, a hivatásos aradi magyar színjátszás mecénása baráti megbeszélésre hívta Nótáros Lajost, aki tavaly májusban az aradi hivatásos színjátszás egyik kigondolója és elindítója volt. Megegyeztek abban, hogy a jövőben tartózkodnak minden olyan megnyilatkozástól, amely veszélyeztetné a hivatásos aradi magyar színjátszás jövőjét. Ugyanakkor megegyeztek abban is, hogy a jövőben folyamatosan konzultálnak mindenfajta félreértés elkerülése és a kibontakozó hivatásos magyar színjátszás továbbvitele érdekében. /Böszörményi Zoltán, Nótáros Lajos: Az Aradi Magyar Színházról. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 20./"

"Megjelent egy válogatás Gárdonyi Géza meséiből: Ha a szamár szólni tudna - Gárdonyi Géza meséi /Kalauz Kiadó, Kolozsvár/. Szintén a Kalauz Kiadó gondozásában jelent meg újra a Gazdasszony Könyvtár sorozat Erdélyi sütemények című receptgyűjteménye. /(anikó): Könyvújdonságok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 20./"

"Két jeles katona és hazafi emléke hazatért - jelentette ki Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke jún. 19-én Csíkbánkfalván. Az úrnapi körmenet után tartott ünnepség keretén belül emléktáblát avattak a falu szülöttje, dr. Molnár Károly (1894-2001) vezérőrnagy tiszteletére, valamint Lakatos Géza (1890-1967) vezérezredes, volt miniszterelnök tiszteletére. A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) által kezdeményezett ünnepségen a két magas rangú katona életét, érdemeit méltatták a felszólalók. Dr. Molnár Károly életútját fia, Molnár István, valamint özvegye, Györffy Rózsa ismertette a hallgatósággal. A két világháborúban érdemeket szerzett katonaorvost a kommunista hatalom üldözte, az elismerés a rendszerváltás után jött: a magyar honvédség tábornoka lett, majdnem 100 éves korában. 107 évesen hunyt el az önmagát az utolsó magyar király utolsó katonájának nevező tiszt. Az Ausztráliában elhunyt Lakatos Géza életéről az ausztráliai magyarok MVSZ-küldötte, Ferenczi Zsuzsanna beszélt. A hivatásos katonatiszt 1944. aug. 25-től okt. 16-ig volt miniszterelnök, támogatta Horthy kiugrási kísérletét. 1944 végén a nyilasok letartóztatták, a háború után a szovjetek is internálták egy ideig. Később kivándorolt Ausztráliába. Az ünnepségen beszédet mondott Rácz Sándor 56-os szabadságharcos és Csapó József volt szenátor. Az emléktábla-avatás ünnepi műsorral ért véget. Az MVSZ a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában szervezett fórumot a Székelyföld és a székely nemzet jövőjéről. /Sarány István: Emléktábla honvédtiszteknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./"

"Szejkefürdő múltja, jelene és jövője címmel jún. 18-án vitafórumot szerveztek Székelyudvarhelyen. A jelen lévő orvosok, építészek, muzeulógusok, valamint a városi tanács képviselői egyetértettek Szejkefürdő (korábban bemutatott) fejlesztési tervével. Dr. Balla Árpád a fürdő gyógyhatású vizeiről, valamint az egykori mofetta fontosságáról szólt. Zepeczáner Jenő, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója hangsúlyozta: sürgősen újjá kell éleszteni a Szejkefürdőt, mivel kiemelt pontja a városnak, turisztikai szempontból azonban kihasználatlan. Dudás Antal építész elmondása szerint kettős kihívást jelent a kivitelezőnek az épület tervezése, térelrendezése, hiszen a Kárpát-medencében nem igazán akad példa arra, hogy múzeum és borvízforrás együttesen épült volna fel. /Szász Emese: Fórum Szejkefürdőről. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./"

"Harmadik alkalommal jelent meg az Erdélyi szép szó gyűjtemény, amelyben az irodalmi lapokban közölt legszebb írások olvashatók Fekete Vince válogatásában. A mintegy háromszáz oldalas antológiában negyvennyolc költő és író szerepel. A romániai magyar irodalom kis tükrének, keresztmetszetének is nevezhető a tetszetős sorozat idei évkönyvét, amely a Hargita és a Pro-Print Könyvkiadók gondozásában jelent meg. /Erdélyi szép szó - 2003. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./"

"Véget ért a hagyományos budapesti ünnepi könyvhét, amelynek idén is számos erdélyi résztvevője volt. H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója arról tájékoztatott, hogy három sátorban árultak az erdélyi kiadók, Kolozsvárról a Polis, a Koinónia, a Kompress és a Kriterion mellett az EME, a Glória és az Erdélyi Híradó kiadványai voltak. A Kriterion még a könyvhét előtt bemutatta e néhány tudományos igényű könyvét, például a Torockói népművészet címűt, Egyed Ákosnak a Falu, város, civilizáció című kötetét és a Csángómagyar népballadákat. Könyvheti újdonság a Tizenegyek antológiájának kötet-párosa volt, Cseke Péter szerkesztő mutatta be. Újra megjelentet a bővített kiadású erdélyi helységnév szótár, amelyben az eddigi román, magyar és német nevek mellett helyet kaptak a szerb, szlovák és bolgár nevek is. Szabó Zsolt, a Művelődés kulturális folyóirat mellett működő könyvkiadó felelős szerkesztője úgy látta, hogy legnépszerűbb kiadványuknak Balogh Ernő: Régi erdélyi fotográfiák című kötete bizonyult, annak az összes példánya elkelt. /Sándor Boglárka Ágnes: Összegzések a budapesti könyvhét kapcsán. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./"