Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2014. december 17.
Székelyföldi jelképektől végzetes versekig (Mentor kiadói est a könyvtárban)
Erdély – tény és fikció címmel tart író-olvasó találkozót a marosvásárhelyi Mentor Könyvkiadó csütörtökön 18 órától Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében. A szerzők közül jelen lesz Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi történész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, Sebestyén Mihály történész, író, a marosvásárhelyi Teleki–Bolyai Könyvtár nyugalmazott igazgatója és Bogdán László költő, író, publicista, a Háromszék főmunkatársa. Beszélgetőtársuk Káli Király István író, a Mentor Könyvkiadó vezetője. Házigazda: Szonda Szabolcs könyvtárigazgató. Négy könyvet mutatnak be, de a rendezvényen a Mentor Kiadó további kötetei is kedvezményesen megvásárolhatók.
A bemutatott kötetek:
* Pál-Antal Sándor: Történelmi szimbólumaink. Székelyföldi pecsétek (2014). A hiánypótló, összefoglaló kézikönyv a székelyföldi pecséthasználatot mutatja be. Részletesen tárgyalja a székely „nemzet”, a székely székek, városok, községek helyhatósági, intézményi, egyházi, iskolai, céhes és ipartestületi pecsétjeit. Nyomon követi a fontosabb intézmények pecséthasználati gyakorlatát, azok bevezetésének és használatának folyamatát a kezdetektől 1918-ig, az impériumváltásig, külön figyelve a pecséteken megjelenő jelképekre. Pál-Antal Sándor 850 pecsétet mutat be képileg és közli azok leírását.
* Sebestyén Mihály: Időtár IV. – Marosvásárhely történeti kronológiája, 1945–1989 (2014). Az 1945-tel kezdődő nagy változások és nagy csalódások korát követi nyomon az összeállítás abban a formában, ahogyan az olvasó, a felhasználó megszokhatta az előző három kötetben. Marosvásárhelynek a jelzett 45 évéről szóló, teljességre törekvő feltárása érdekfeszítő olvasmány. * Vaszilij Bogdanov (Bogdán László): A végzet kirakós játékai (versek, 2013). Bogdán László sziporkázó fantáziájára, de egyben tényismeretére is vall az a csodálatra méltó változatosság, ahogyan egy 20. század eleji orosz költő tudatából, érzelemvilágából kiszólva ábrázolja mindazt, ami egy időben az orosz korszellemre és Európa nyitottabb világára is jellemző. * Váradi B. László: Emlős-viselkedéstani jegyzetek (2013). Az 1946-ban született, idén elhunyt szerző novellái látszólag állattörténetek, ám leginkább az állatokra vadászó vagy az állatokat védelmező emberek kerülnek előtérbe. Az a típusú próza ez, amely a világ és az ember harcában a világ pártján áll, mert a világot tartja az ember édes hazájának.
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Erdély – tény és fikció címmel tart író-olvasó találkozót a marosvásárhelyi Mentor Könyvkiadó csütörtökön 18 órától Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében. A szerzők közül jelen lesz Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi történész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, Sebestyén Mihály történész, író, a marosvásárhelyi Teleki–Bolyai Könyvtár nyugalmazott igazgatója és Bogdán László költő, író, publicista, a Háromszék főmunkatársa. Beszélgetőtársuk Káli Király István író, a Mentor Könyvkiadó vezetője. Házigazda: Szonda Szabolcs könyvtárigazgató. Négy könyvet mutatnak be, de a rendezvényen a Mentor Kiadó további kötetei is kedvezményesen megvásárolhatók.
A bemutatott kötetek:
* Pál-Antal Sándor: Történelmi szimbólumaink. Székelyföldi pecsétek (2014). A hiánypótló, összefoglaló kézikönyv a székelyföldi pecséthasználatot mutatja be. Részletesen tárgyalja a székely „nemzet”, a székely székek, városok, községek helyhatósági, intézményi, egyházi, iskolai, céhes és ipartestületi pecsétjeit. Nyomon követi a fontosabb intézmények pecséthasználati gyakorlatát, azok bevezetésének és használatának folyamatát a kezdetektől 1918-ig, az impériumváltásig, külön figyelve a pecséteken megjelenő jelképekre. Pál-Antal Sándor 850 pecsétet mutat be képileg és közli azok leírását.
* Sebestyén Mihály: Időtár IV. – Marosvásárhely történeti kronológiája, 1945–1989 (2014). Az 1945-tel kezdődő nagy változások és nagy csalódások korát követi nyomon az összeállítás abban a formában, ahogyan az olvasó, a felhasználó megszokhatta az előző három kötetben. Marosvásárhelynek a jelzett 45 évéről szóló, teljességre törekvő feltárása érdekfeszítő olvasmány. * Vaszilij Bogdanov (Bogdán László): A végzet kirakós játékai (versek, 2013). Bogdán László sziporkázó fantáziájára, de egyben tényismeretére is vall az a csodálatra méltó változatosság, ahogyan egy 20. század eleji orosz költő tudatából, érzelemvilágából kiszólva ábrázolja mindazt, ami egy időben az orosz korszellemre és Európa nyitottabb világára is jellemző. * Váradi B. László: Emlős-viselkedéstani jegyzetek (2013). Az 1946-ban született, idén elhunyt szerző novellái látszólag állattörténetek, ám leginkább az állatokra vadászó vagy az állatokat védelmező emberek kerülnek előtérbe. Az a típusú próza ez, amely a világ és az ember harcában a világ pártján áll, mert a világot tartja az ember édes hazájának.
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. december 17.
Magyar vonatkozású orosz levéltári iratok Budapesten
Az egykori Szovjet Írószövetség magyar vonatkozású levéltári iratairól készített digitális másolatok kerültek vissza Magyarországra.
„Oroszországban még ma is nagyon nehezen nyílnak meg az archívumok, jelenleg a második világháború lezárása táján járunk a különböző korszakok kutatási lehetőségeit tekintve, az 1956-os dokumentumoktól még mindig messze vagyunk” – fogalmazott Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára, volt moszkvai nagykövet. Mint mondta, óriási anyag felett ülnek még Moszkvában, ennek egyik oka az, hogy az események akkori aktív szereplőinek egy része még mindig pozícióban van. A második világháborúról, 1956-ról, a közép- és kelet-európai területhez való viszonyról sok esetben a múltból itt ragadt általános önképe van Oroszországnak, továbbra is tetten érhető a szovjet típusú megközelítés és történelemfelfogás.
A volt Szovjet Írószövetség magyar vonatkozású dokumentumainak digitális másolatait tartalmazó cédéket Seres Attila, a Moszkvai Magyar Levéltári Intézet vezetője nyújtotta át Mikó Zsuzsannának, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatójának. Mikó Zsuzsanna kiemelte: a magyar múlt feltárása szempontjából kiemelt jelentőségűek az oroszországi levéltárakban fellelhető anyagok. Szólt arról, hogy a kutatások folytatását szolgálja a levéltári vegyes bizottság jövőre várható újabb ülése; a testület célja az, hogy együtt jelentesse meg a két ország levéltáraiban őrzött forrásokat. Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke arról beszélt, hogy a dokumentumok hazakerülésével új korszak nyílik a magyar–szovjet írószövetségi kapcsolatok megismerése, a korszak lelkiállapotának bemutatása terén.
Az eseményt három új, magyar–orosz relációjú történelmi kötet bemutatója kísérte az Argumentum Kiadó és a Magyar Nemzeti Levéltár közös kiadásában. Rosonczy Ildikó Hadaink vonulnak című könyve K. R. Szemjakin orosz ezredes magyarországi leveleit mutatja be 1849-ből, Kolontári Attila és Seres Attila A Komintern „védőszárnyai” alatt című kötete Rákosi Mátyás 1925 és 1940 közötti börtönéveiről fellelt orosz levéltári forrásokra támaszkodik, Babus Antal Egy konzervatív úr a baloldali zarándokok között című munkája pedig Magyary Zoltán szovjetunióbeli útjáról szól.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Az egykori Szovjet Írószövetség magyar vonatkozású levéltári iratairól készített digitális másolatok kerültek vissza Magyarországra.
„Oroszországban még ma is nagyon nehezen nyílnak meg az archívumok, jelenleg a második világháború lezárása táján járunk a különböző korszakok kutatási lehetőségeit tekintve, az 1956-os dokumentumoktól még mindig messze vagyunk” – fogalmazott Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára, volt moszkvai nagykövet. Mint mondta, óriási anyag felett ülnek még Moszkvában, ennek egyik oka az, hogy az események akkori aktív szereplőinek egy része még mindig pozícióban van. A második világháborúról, 1956-ról, a közép- és kelet-európai területhez való viszonyról sok esetben a múltból itt ragadt általános önképe van Oroszországnak, továbbra is tetten érhető a szovjet típusú megközelítés és történelemfelfogás.
A volt Szovjet Írószövetség magyar vonatkozású dokumentumainak digitális másolatait tartalmazó cédéket Seres Attila, a Moszkvai Magyar Levéltári Intézet vezetője nyújtotta át Mikó Zsuzsannának, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatójának. Mikó Zsuzsanna kiemelte: a magyar múlt feltárása szempontjából kiemelt jelentőségűek az oroszországi levéltárakban fellelhető anyagok. Szólt arról, hogy a kutatások folytatását szolgálja a levéltári vegyes bizottság jövőre várható újabb ülése; a testület célja az, hogy együtt jelentesse meg a két ország levéltáraiban őrzött forrásokat. Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke arról beszélt, hogy a dokumentumok hazakerülésével új korszak nyílik a magyar–szovjet írószövetségi kapcsolatok megismerése, a korszak lelkiállapotának bemutatása terén.
Az eseményt három új, magyar–orosz relációjú történelmi kötet bemutatója kísérte az Argumentum Kiadó és a Magyar Nemzeti Levéltár közös kiadásában. Rosonczy Ildikó Hadaink vonulnak című könyve K. R. Szemjakin orosz ezredes magyarországi leveleit mutatja be 1849-ből, Kolontári Attila és Seres Attila A Komintern „védőszárnyai” alatt című kötete Rákosi Mátyás 1925 és 1940 közötti börtönéveiről fellelt orosz levéltári forrásokra támaszkodik, Babus Antal Egy konzervatív úr a baloldali zarándokok között című munkája pedig Magyary Zoltán szovjetunióbeli útjáról szól.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. december 17.
A Kulturális és Tudományegyetem számvetése
Elköltözik az intézmény
Tegnap délben a marosvásárhelyi Kulturális és Tudományegyetem Mihai Eminescu ifjúsági házbeli székhelyén tartott sajtótájékoztatót dr. Csegzi Sándor intézményvezető, amelyen beszámolt a 2014-ben tartott rendezvényekről, tanfolyamokról, majd néhány szót szólt a 2015-ös tervekről is.
Az igazgató azzal kezdte a beszámolót, hogy sikerült egy tetszhalottat feltámasztani, ugyanis az intézmény, amikor átvette a vezetését, veszteségesen működött. Ehhez viszonyítva az idén 27 eseményt szerveztek, partnerként pedig még többen neveztek be a tevékenységekbe. Folytatva a hagyományt, továbbra is a tanfolyamokra helyezték a hangsúlyt, azonban a régiektől eltérően olyanokat indítottak be, amelyekre igény van a munkaerőpiacon. Ezek a számítógép- vezérlésű szerszám-lakatosgép- és a robotgépkezelő szakmák, valamint a szociális munkás, illetve a robotika, modellezés. Újraindult az oktatók képzése és a könyvtárosi kurzus is. Összesen 20114 elméleti és 660 gyakorlati órát tartottak úgy, hogy jelenleg mindössze három terem áll a rendelkezésükre. A gyakorlatokat a cégeknél végezhették el a tanfolyamon részt vevők. Összesen 127-en iratkoztak fel a kurzusokra, akikkel 14 oktató (középiskolai és egyetemi tanár, valamint mérnök) foglalkozott.
Kulturális téren négy könyvbemutatót szerveztek. Fiatal, tehetséges művészeket támogatva, egy-egy képzőművészeti és fotókiállítást is tartottak. A polgármesteri hivatallal közösen konferenciát szerveztek a szakoktatásról. A tanácskozásra adatokat gyűjtöttek, és megfogalmazták a konkrét ajánlásokat is, amelyeket a szaktárcának figyelembe kellene vennie. Ezenkívül még tanácskozásra került sor az újrahasznosítható energiaforrásokról, a mobilitásról, illetve több alkalommal kezdeményezték a TEDx tehetségkutató ötletbörzét. A tudományos munka során sikerült két alkalommal héliummal töltött léggömböt feljuttatni a sztratoszféráig. A fizikai és éghajlati jelenségekről adatokat gyűjtő műszerek 33.140 méter magasságba jutottak fel és visszajöttek a földre. Az értékes adatokat feldolgozták. Újraindították a modellezőkört, és ennek keretében több robotkészítő-kezelő, valamint automatizálási műhelymunkát is tartottak, versenyeket szerveztek azzal a céllal, hogy elsősorban a középiskolások elsajátítsák a jövő technológiájának alapjait.
Kerekasztal-megbeszélést kezdeményeztek a személyes márkajegy építéséről (brandingről), majd szó esett a cégek reklámkampányának szervezéséről is. Jövőben pedig tanácskozást terveznek a városbrandingről. Sikerült partnerkapcsolatokat kiépíteni egyetemekkel és középiskolákkal. Így partnerként részt vehettek az orvosi és gyógyszerészeti egyetemista hallgatók Marisiensis konferenciáján, támogatták az ifjúsági dzsessz- és gitárfesztivált. Az AIESEC-kel közösen lehetővé tették, hogy két hónapig görög, olasz, dél-koreai és spanyol egyetemisták cseretanulmányt folytassanak Marosvásárhelyen. Tapasztalataikat dolgozat formájában megosztják majd vendéglátóikkal.
Ami a finanszírozást illeti, Csegzi Sándor elmondta, eddig a költségek 42%-át tudták fedezni önrészből, a menedzsmenttervben az szerepel, hogy három év alatt kell önfenntartók legyenek. A 2014-es év a reklámozás esztendeje volt, 2015-ben pedig pályázatokat szeretnének készíteni és megnyerni, mert a tanfolyamokból nem sikerül biztosítani a működtetést. Tovább folytatják a Climat Alliance (Klíma Egyesület) keretében elkezdett projektet, amelynek célja többek között az, hogy olyan megoldásokat keressenek, amelyekkel csökkenteni lehet az üvegházhatást kiváltó gázokat. Nemrég jelent meg egy pályázati kiírás, ami a zöldövezetek növelését, ésszerűbb gondozását támogatja. A nemzetközi projektben 17 ország vesz részt, összesen 20.000 euró támogatásra lehet pályázni, hároméves megvalósítási határidővel. A program célja Marosvásárhely és a peremtelepülések 67 hektáros zöldövezetét a duplájára növelni. Folytatják a TEDx-es előadásokat, és amint említettük, januárban sor kerül a városmarketing témájú tanácskozásra is. Újabb tanfolyamokat szeretnének beindítani, egyik az orvosi és marketingtevékenységben, valamint a ruhatervezésben, divatszakmában használt angol szaknyelvtanfolyam lenne.
Dr. Csegzi Sándor azt is elárulta, hogy a helyi tanács jóváhagyta azt a szándékot, hogy a jövőben a volt könnyűipari líceum (Bolgárok terén levő) bentlakásának második emeletére költözzön az intézmény. Itt hat tanterem, egy műhely, titkárság és egy tanári szoba is a rendelkezésükre áll majd. Egyelőre a megyei tanfelügyelőség, illetve az oktatási minisztérium jóváhagyására várnak. Az intézményvezető kifejtette, azért kellett elköltözzenek, mert a Mihai Eminescu Ifjúsági Házban kevés helyiséggel rendelkeztek, ugyanakkor a színpadon zajló kulturális rendezvények gyakran zavarták a tanfolyamokat.
Újságírói kérdésre azt is megtudtuk, hogy az Ifjúsági Házban az intézmény fizetett bért és a fogyasztást, az új székhelyen viszont nem fognak, s ez is az előnyükre válhat. Csegzi Sándor azt is reméli, ha közelebb kerülnek a városközponthoz, többen vesznek majd részt a tanfolyamokon és a különböző rendezvényeken. Természetesen a kultúra terén is pályázni fognak olyan támogatási lehetőségre, amelyekkel fiatal tehetségeket karolhatnak fel mind a képző- és fotóművészet, mind az irodalom terén – hallhattuk többek között a sajtótájékoztatón.
(vajda)
Népújság (Marosvásárhely)
Elköltözik az intézmény
Tegnap délben a marosvásárhelyi Kulturális és Tudományegyetem Mihai Eminescu ifjúsági házbeli székhelyén tartott sajtótájékoztatót dr. Csegzi Sándor intézményvezető, amelyen beszámolt a 2014-ben tartott rendezvényekről, tanfolyamokról, majd néhány szót szólt a 2015-ös tervekről is.
Az igazgató azzal kezdte a beszámolót, hogy sikerült egy tetszhalottat feltámasztani, ugyanis az intézmény, amikor átvette a vezetését, veszteségesen működött. Ehhez viszonyítva az idén 27 eseményt szerveztek, partnerként pedig még többen neveztek be a tevékenységekbe. Folytatva a hagyományt, továbbra is a tanfolyamokra helyezték a hangsúlyt, azonban a régiektől eltérően olyanokat indítottak be, amelyekre igény van a munkaerőpiacon. Ezek a számítógép- vezérlésű szerszám-lakatosgép- és a robotgépkezelő szakmák, valamint a szociális munkás, illetve a robotika, modellezés. Újraindult az oktatók képzése és a könyvtárosi kurzus is. Összesen 20114 elméleti és 660 gyakorlati órát tartottak úgy, hogy jelenleg mindössze három terem áll a rendelkezésükre. A gyakorlatokat a cégeknél végezhették el a tanfolyamon részt vevők. Összesen 127-en iratkoztak fel a kurzusokra, akikkel 14 oktató (középiskolai és egyetemi tanár, valamint mérnök) foglalkozott.
Kulturális téren négy könyvbemutatót szerveztek. Fiatal, tehetséges művészeket támogatva, egy-egy képzőművészeti és fotókiállítást is tartottak. A polgármesteri hivatallal közösen konferenciát szerveztek a szakoktatásról. A tanácskozásra adatokat gyűjtöttek, és megfogalmazták a konkrét ajánlásokat is, amelyeket a szaktárcának figyelembe kellene vennie. Ezenkívül még tanácskozásra került sor az újrahasznosítható energiaforrásokról, a mobilitásról, illetve több alkalommal kezdeményezték a TEDx tehetségkutató ötletbörzét. A tudományos munka során sikerült két alkalommal héliummal töltött léggömböt feljuttatni a sztratoszféráig. A fizikai és éghajlati jelenségekről adatokat gyűjtő műszerek 33.140 méter magasságba jutottak fel és visszajöttek a földre. Az értékes adatokat feldolgozták. Újraindították a modellezőkört, és ennek keretében több robotkészítő-kezelő, valamint automatizálási műhelymunkát is tartottak, versenyeket szerveztek azzal a céllal, hogy elsősorban a középiskolások elsajátítsák a jövő technológiájának alapjait.
Kerekasztal-megbeszélést kezdeményeztek a személyes márkajegy építéséről (brandingről), majd szó esett a cégek reklámkampányának szervezéséről is. Jövőben pedig tanácskozást terveznek a városbrandingről. Sikerült partnerkapcsolatokat kiépíteni egyetemekkel és középiskolákkal. Így partnerként részt vehettek az orvosi és gyógyszerészeti egyetemista hallgatók Marisiensis konferenciáján, támogatták az ifjúsági dzsessz- és gitárfesztivált. Az AIESEC-kel közösen lehetővé tették, hogy két hónapig görög, olasz, dél-koreai és spanyol egyetemisták cseretanulmányt folytassanak Marosvásárhelyen. Tapasztalataikat dolgozat formájában megosztják majd vendéglátóikkal.
Ami a finanszírozást illeti, Csegzi Sándor elmondta, eddig a költségek 42%-át tudták fedezni önrészből, a menedzsmenttervben az szerepel, hogy három év alatt kell önfenntartók legyenek. A 2014-es év a reklámozás esztendeje volt, 2015-ben pedig pályázatokat szeretnének készíteni és megnyerni, mert a tanfolyamokból nem sikerül biztosítani a működtetést. Tovább folytatják a Climat Alliance (Klíma Egyesület) keretében elkezdett projektet, amelynek célja többek között az, hogy olyan megoldásokat keressenek, amelyekkel csökkenteni lehet az üvegházhatást kiváltó gázokat. Nemrég jelent meg egy pályázati kiírás, ami a zöldövezetek növelését, ésszerűbb gondozását támogatja. A nemzetközi projektben 17 ország vesz részt, összesen 20.000 euró támogatásra lehet pályázni, hároméves megvalósítási határidővel. A program célja Marosvásárhely és a peremtelepülések 67 hektáros zöldövezetét a duplájára növelni. Folytatják a TEDx-es előadásokat, és amint említettük, januárban sor kerül a városmarketing témájú tanácskozásra is. Újabb tanfolyamokat szeretnének beindítani, egyik az orvosi és marketingtevékenységben, valamint a ruhatervezésben, divatszakmában használt angol szaknyelvtanfolyam lenne.
Dr. Csegzi Sándor azt is elárulta, hogy a helyi tanács jóváhagyta azt a szándékot, hogy a jövőben a volt könnyűipari líceum (Bolgárok terén levő) bentlakásának második emeletére költözzön az intézmény. Itt hat tanterem, egy műhely, titkárság és egy tanári szoba is a rendelkezésükre áll majd. Egyelőre a megyei tanfelügyelőség, illetve az oktatási minisztérium jóváhagyására várnak. Az intézményvezető kifejtette, azért kellett elköltözzenek, mert a Mihai Eminescu Ifjúsági Házban kevés helyiséggel rendelkeztek, ugyanakkor a színpadon zajló kulturális rendezvények gyakran zavarták a tanfolyamokat.
Újságírói kérdésre azt is megtudtuk, hogy az Ifjúsági Házban az intézmény fizetett bért és a fogyasztást, az új székhelyen viszont nem fognak, s ez is az előnyükre válhat. Csegzi Sándor azt is reméli, ha közelebb kerülnek a városközponthoz, többen vesznek majd részt a tanfolyamokon és a különböző rendezvényeken. Természetesen a kultúra terén is pályázni fognak olyan támogatási lehetőségre, amelyekkel fiatal tehetségeket karolhatnak fel mind a képző- és fotóművészet, mind az irodalom terén – hallhattuk többek között a sajtótájékoztatón.
(vajda)
Népújság (Marosvásárhely)
2014. december 17.
Tőkés Lászlót idén is mellőzték a hivatalos megemlékezéseken
Klaus Johannis jelenlétében zajlottak a temesvári ünnepségek
Idén is Tőkés László nélkül zajlottak a temesvári hivatalos állami megemlékezések, jóllehet a forradalom szikrája 1989. december 16-án annak nyomán pattant ki, hogy több száz ember élőláncot formálva próbálta megakadályozni a romániai magyarság sérelmei, a falurombolás miatt szavát felemelő református lelkész elhurcolását.
Személyének az évről évre történő mellőzéséről Tőkés László egy interjúban úgy vélekedett: ez immár szomorú valóságot jelent számára, történelemhamisításnak minősítve ezt a fajta magatartást. Az 1989-es események kirobbanásának 25. évfordulója alkalmával tegnap, Temesváron szervezett rendezvénysorozat Románia frissen megválasztott elnökének, Klaus Johannisnak a jelenlétében zajlott, aki többek között koszorút helyezett el a Hősök emlékművénél. A 25 évvel ezelőtti történéseket idézik fel azok a levelek is, amelyek a Romániába küldött külföldi segélyszállítmányokkal „érkeztek”.
Szabadság (Kolozsvár)
Klaus Johannis jelenlétében zajlottak a temesvári ünnepségek
Idén is Tőkés László nélkül zajlottak a temesvári hivatalos állami megemlékezések, jóllehet a forradalom szikrája 1989. december 16-án annak nyomán pattant ki, hogy több száz ember élőláncot formálva próbálta megakadályozni a romániai magyarság sérelmei, a falurombolás miatt szavát felemelő református lelkész elhurcolását.
Személyének az évről évre történő mellőzéséről Tőkés László egy interjúban úgy vélekedett: ez immár szomorú valóságot jelent számára, történelemhamisításnak minősítve ezt a fajta magatartást. Az 1989-es események kirobbanásának 25. évfordulója alkalmával tegnap, Temesváron szervezett rendezvénysorozat Románia frissen megválasztott elnökének, Klaus Johannisnak a jelenlétében zajlott, aki többek között koszorút helyezett el a Hősök emlékművénél. A 25 évvel ezelőtti történéseket idézik fel azok a levelek is, amelyek a Romániába küldött külföldi segélyszállítmányokkal „érkeztek”.
Szabadság (Kolozsvár)
2014. december 17.
A múlt feltárása ne a múlt elmaszatolása legyen!
– Nekünk elsősorban nem pitiáner leszámolásokra van szükségünk, hanem arra, hogy megértsük, kik tették tönkre az életünket és a fiatalságunkat.
Mert az enyémet ellopták! – fogalmazott Tibori Szabó Zoltán, lapunk munkatársa a kommunista rendszer megfigyeléseiről szóló beszélgetésen, amelyre múlt pénteken, december 12-én került sor a Minerva-ház Cs. Gyimesi Éva termében. A vita apropóját a Kántor Lajos által szerkesztett, a Korunk és Komp-Press kiadásában megjelent Titkosan – Nyíltan című kötet bemutatója adta. Az est során Dávid Gyula, Buchwald Péter, Cseke Péter, Kántor Lajos és Tibori Szabó Zoltán osztotta meg a múlt rendszer titkosszolgálatával kapcsolatos tapasztalatait, a felmerülő tudományos kihívások és erkölcsi megfontolások is terítékre kerültek. Lássuk, hogyan folytatódik a Securitate története.
Buchwald Péter zseniális gumicsontnak nevezte a dossziék irányított nyilvánosságra hozatalát: miközben a megfigyelők és a megfigyeltek egymást eszik, a tartótisztek röhögnek a markukba.
SZÁSZ ISTVÁN SZILÁRD
Szabadság (Kolozsvár)
– Nekünk elsősorban nem pitiáner leszámolásokra van szükségünk, hanem arra, hogy megértsük, kik tették tönkre az életünket és a fiatalságunkat.
Mert az enyémet ellopták! – fogalmazott Tibori Szabó Zoltán, lapunk munkatársa a kommunista rendszer megfigyeléseiről szóló beszélgetésen, amelyre múlt pénteken, december 12-én került sor a Minerva-ház Cs. Gyimesi Éva termében. A vita apropóját a Kántor Lajos által szerkesztett, a Korunk és Komp-Press kiadásában megjelent Titkosan – Nyíltan című kötet bemutatója adta. Az est során Dávid Gyula, Buchwald Péter, Cseke Péter, Kántor Lajos és Tibori Szabó Zoltán osztotta meg a múlt rendszer titkosszolgálatával kapcsolatos tapasztalatait, a felmerülő tudományos kihívások és erkölcsi megfontolások is terítékre kerültek. Lássuk, hogyan folytatódik a Securitate története.
Buchwald Péter zseniális gumicsontnak nevezte a dossziék irányított nyilvánosságra hozatalát: miközben a megfigyelők és a megfigyeltek egymást eszik, a tartótisztek röhögnek a markukba.
SZÁSZ ISTVÁN SZILÁRD
Szabadság (Kolozsvár)
2014. december 17.
A szabadságharcok méltósága
Nincs az a szabadságharc, mely meg ne döbbentené a világot. A tizenötödiktől a huszadik századig Észak-Amerika volt vezérhelyen a népirtásban. Mellesleg: őrzi ezt a helyet…
A világnak az a fele, amely értesül a huszadik, sőt huszonegyedik század szabadságharcairól, mert vannak, mindenütt rajonganak a szabadulni vágyó népek harcaiért.
Huszonöt esztendővel ezelőtt azt hitte a világ tájékozatlanabb fele, hogy ez az! Románia végre megcsinálja történetének első forradalmát. Az volt a téli forradalom. Valóban forradalmi helyzet volt. A diktátor feleségestül éppen hazaszottyant Perzsiából, aztán kezdődött a temesvári lázadás, ellenszegülés. A Nyugatról dirigált elképzelést egyetlen ember vállalta dűlőre vinni. Ő volt Tőkés László, fiatal magyar református lelkész. Hajszálon múlott, hogy nem életével fizetett.
Negyedszázaddal ezelőtt rögvest ki is derült, hogy a romániai föld nem alkalmas a forradalomra. Műanyagból volt mindaz, ami aztán lett belőle. Az ország totális (latin szó) teljes kifosztása balkáni módon. Az – állítólag – egyetlen dollár adóssággal nem terhelt ország odazuhant, ahol volt 1877-ben.
A szabadságharc, a forradalom nem román történelmi ügyintézés.
Akkor Budapesten voltam az Esti Hírlap szerkesztőségében. Rajongott mindenki a fővárosban – mi közöltük először, hogy a diktátor, Ceauşescu menekül –, azonnal megindult a rokonszenvmozgalom, a gyűjtés a segítésért. És akkor januárban már bejelentette a román fasizmus, hogy „már kétszer döngtek a román csizmák Budapest utcáin, s ha nem hagyják abba a pofázást, harmadszor is megyünk.” Ez volt Iliescu kiáltványának egy része.
Negyedszázad, sőt, két hónap elegendő volt ahhoz, hogy megismerjük, mire megy a játék. Sem a román népről, legkevésbé a magyarokról volt szó azután, hogy Tőkés László szavai Temesváron elhangzottak, egy szólamban a románokéval – semmi másról, mint a hatalom kisajátításáról.
Vannak, akik ünnepelnek. Ők azok. Pezsgőt bontanak. Ők azok. Tőkés László állampolgárságát megvonnák – azok is ők, akik soha egyetlen forradalmat nem indítottak, nem vívtak. Európában nem volt, nincs még egy ilyen nép, amelyik országrészeket kapott egyetlen kardvágás nélkül, Dobrudzsától Szalontáig.
Nem szabadságharcra emlékezünk idén is, mindig is Temesvár hírén-nevén, hanem egy hatalmas csalódás állapotában idézünk. Advent volt az a Temesvár románok, magyarok, szerbek, maradék nemzetiségek számára. Ez lett belőle – ami van.
Czegő Zoltán
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
Nincs az a szabadságharc, mely meg ne döbbentené a világot. A tizenötödiktől a huszadik századig Észak-Amerika volt vezérhelyen a népirtásban. Mellesleg: őrzi ezt a helyet…
A világnak az a fele, amely értesül a huszadik, sőt huszonegyedik század szabadságharcairól, mert vannak, mindenütt rajonganak a szabadulni vágyó népek harcaiért.
Huszonöt esztendővel ezelőtt azt hitte a világ tájékozatlanabb fele, hogy ez az! Románia végre megcsinálja történetének első forradalmát. Az volt a téli forradalom. Valóban forradalmi helyzet volt. A diktátor feleségestül éppen hazaszottyant Perzsiából, aztán kezdődött a temesvári lázadás, ellenszegülés. A Nyugatról dirigált elképzelést egyetlen ember vállalta dűlőre vinni. Ő volt Tőkés László, fiatal magyar református lelkész. Hajszálon múlott, hogy nem életével fizetett.
Negyedszázaddal ezelőtt rögvest ki is derült, hogy a romániai föld nem alkalmas a forradalomra. Műanyagból volt mindaz, ami aztán lett belőle. Az ország totális (latin szó) teljes kifosztása balkáni módon. Az – állítólag – egyetlen dollár adóssággal nem terhelt ország odazuhant, ahol volt 1877-ben.
A szabadságharc, a forradalom nem román történelmi ügyintézés.
Akkor Budapesten voltam az Esti Hírlap szerkesztőségében. Rajongott mindenki a fővárosban – mi közöltük először, hogy a diktátor, Ceauşescu menekül –, azonnal megindult a rokonszenvmozgalom, a gyűjtés a segítésért. És akkor januárban már bejelentette a román fasizmus, hogy „már kétszer döngtek a román csizmák Budapest utcáin, s ha nem hagyják abba a pofázást, harmadszor is megyünk.” Ez volt Iliescu kiáltványának egy része.
Negyedszázad, sőt, két hónap elegendő volt ahhoz, hogy megismerjük, mire megy a játék. Sem a román népről, legkevésbé a magyarokról volt szó azután, hogy Tőkés László szavai Temesváron elhangzottak, egy szólamban a románokéval – semmi másról, mint a hatalom kisajátításáról.
Vannak, akik ünnepelnek. Ők azok. Pezsgőt bontanak. Ők azok. Tőkés László állampolgárságát megvonnák – azok is ők, akik soha egyetlen forradalmat nem indítottak, nem vívtak. Európában nem volt, nincs még egy ilyen nép, amelyik országrészeket kapott egyetlen kardvágás nélkül, Dobrudzsától Szalontáig.
Nem szabadságharcra emlékezünk idén is, mindig is Temesvár hírén-nevén, hanem egy hatalmas csalódás állapotában idézünk. Advent volt az a Temesvár románok, magyarok, szerbek, maradék nemzetiségek számára. Ez lett belőle – ami van.
Czegő Zoltán
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2014. december 17.
Temesvár 25 – Elnöki üdvözlet a mártírvárosnak
Elkezdődött a hivatalos ünnepségsorozat Temesváron: kedden délelőtt a börtönben találkoztak az 1989-es népfelkelés egykori letartóztatottjai.
A zárt intézet a 25. évfordulóra nyitotta meg először kapuit azok előtt, akiket a kommunista diktatúra utolsó napjaiban tartóztattak le és börtönöztek be. A találkozó keretében fotókiállítást nyitottak meg a börtön egyik termében, és ott mutatták be Adrian Kali történész, egykori letartóztatott legújabb, a Revoluţionar, caut revoluţie (Forradalmár, forradalmat keresek) című könyvét.
Az egykori letartóztatottak általános derültséggel fogadták Ioan Bala börtönigazgató „Isten hozta önöket!” köszöntését. Az igazgató megjegyezte, más esetben, lehet, rossz érzéseket váltana ki ez a köszöntés a börtönben.
A rendezvényen Viorel Sasca egykori letartóztatott beszélt arról, hogy milyen fontos volt a több mint 800 letartóztatott számára, hogy a belváros közelében fekvő börtönbe behallatszottak a forradalom csatazajai. A letartóztatottak így tisztában lehettek azzal, hogy a kommunista hatóságoknak nem sikerült elfojtaniuk a népfelkelést.
Viorel Sasca elmondta, a letartóztatottak nagy száma afféle motorja volt a temesvári népfelkelésnek, hiszen a hozzátartozóik, munkatársaik tudni akarták, hogy élnek-e még azok, akik a hatósági megtorlások, sortüzek után nem tértek haza. E kérdésre pedig a letartóztatottak szabadon bocsátásával kaphattak egyértelmű választ. Viorel Sasca ezzel magyarázta, hogy a tömeg nyomására már december 20-án, két nappal Nicolae Ceauşescu elmenekülése előtt szabadon bocsátották a temesvári letartóztatottakat.
Adrian Kali felszólalásában arról beszélt, hogy a forradalmárokat ma már nem övezi a társadalom tisztelete. A számukra megszabott kárpótlás és az ezzel kapcsolatos visszaélések tükrében a társadalom hajlamos haszonlesőknek tekinteni a forradalom résztvevőit. A tényleges haszonélvezők most kezdenek a rácsok mögé kerülni, jelentette ki a történész a korrupcióellenes intézkedésekre utalva.
A temesvári évfordulós rendezvényekbe a délutáni órákban Klaus Johannis megválasztott államfő is bekapcsolódott, aki előbb a Temesvári Nyugati Tudományegyetemen szólt a diákokhoz és oktatókhoz, majd az operaházban tartott gálaelőadás előtt mondta el a temesváriakhoz és az országhoz intézett üzenetét.
Johannis délután érkezett a 25 évvel előtti eseményekre emlékező városba, ahol Nicolae Robu polgármester fogadta. Megkoszorúzta a hősök emlékművét, majd a katedrális lépcsőjénél helyezett el egy égő gyertyát a negyedszázaddal ezelőtt itt elesett ifjak emlékére.
Krónika (Kolozsvár)
Elkezdődött a hivatalos ünnepségsorozat Temesváron: kedden délelőtt a börtönben találkoztak az 1989-es népfelkelés egykori letartóztatottjai.
A zárt intézet a 25. évfordulóra nyitotta meg először kapuit azok előtt, akiket a kommunista diktatúra utolsó napjaiban tartóztattak le és börtönöztek be. A találkozó keretében fotókiállítást nyitottak meg a börtön egyik termében, és ott mutatták be Adrian Kali történész, egykori letartóztatott legújabb, a Revoluţionar, caut revoluţie (Forradalmár, forradalmat keresek) című könyvét.
Az egykori letartóztatottak általános derültséggel fogadták Ioan Bala börtönigazgató „Isten hozta önöket!” köszöntését. Az igazgató megjegyezte, más esetben, lehet, rossz érzéseket váltana ki ez a köszöntés a börtönben.
A rendezvényen Viorel Sasca egykori letartóztatott beszélt arról, hogy milyen fontos volt a több mint 800 letartóztatott számára, hogy a belváros közelében fekvő börtönbe behallatszottak a forradalom csatazajai. A letartóztatottak így tisztában lehettek azzal, hogy a kommunista hatóságoknak nem sikerült elfojtaniuk a népfelkelést.
Viorel Sasca elmondta, a letartóztatottak nagy száma afféle motorja volt a temesvári népfelkelésnek, hiszen a hozzátartozóik, munkatársaik tudni akarták, hogy élnek-e még azok, akik a hatósági megtorlások, sortüzek után nem tértek haza. E kérdésre pedig a letartóztatottak szabadon bocsátásával kaphattak egyértelmű választ. Viorel Sasca ezzel magyarázta, hogy a tömeg nyomására már december 20-án, két nappal Nicolae Ceauşescu elmenekülése előtt szabadon bocsátották a temesvári letartóztatottakat.
Adrian Kali felszólalásában arról beszélt, hogy a forradalmárokat ma már nem övezi a társadalom tisztelete. A számukra megszabott kárpótlás és az ezzel kapcsolatos visszaélések tükrében a társadalom hajlamos haszonlesőknek tekinteni a forradalom résztvevőit. A tényleges haszonélvezők most kezdenek a rácsok mögé kerülni, jelentette ki a történész a korrupcióellenes intézkedésekre utalva.
A temesvári évfordulós rendezvényekbe a délutáni órákban Klaus Johannis megválasztott államfő is bekapcsolódott, aki előbb a Temesvári Nyugati Tudományegyetemen szólt a diákokhoz és oktatókhoz, majd az operaházban tartott gálaelőadás előtt mondta el a temesváriakhoz és az országhoz intézett üzenetét.
Johannis délután érkezett a 25 évvel előtti eseményekre emlékező városba, ahol Nicolae Robu polgármester fogadta. Megkoszorúzta a hősök emlékművét, majd a katedrális lépcsőjénél helyezett el egy égő gyertyát a negyedszázaddal ezelőtt itt elesett ifjak emlékére.
Krónika (Kolozsvár)
2014. december 17.
Jobban bíznak a magyarok Johannisban, mint Kelemenben
2014. december 17.
Új ortodox érseke lesz Székelyföldnek
Ioan Selejan Hargita és Kovászna megyei ortodox érseket választotta meg Bánság metropolitájává keddi ülésén az ortodox egyház szent szinódusa. Az egyházvezetői tisztség Nicolae Corneanu temesvári érsek szeptember 28-án bekövetkezett halálával üresedett meg; a romániai ökumenikus mozgalom és vallásközi párbeszéd emblematikus alakjának tartott Corneanu közel 52 évig töltötte be ezt a funkciót.
A bukaresti patriarchátus közleménye szerint a keddi választáson hárman versengtek a metropolitai címért, Selejanon kívül a karánsebesi és a nagyváradi ortodox püspök.
Az első fordulóban egyikük sem szerezte meg a szinódus tagjai szavazatának felét plusz egy voksot, ezért újabb fordulót rendeztek, amelyen Ioan Selejan 26 szavazatot gyűjtött be a leadott 45-ből. Bánság új ortodox metropolitájának felszentelésére december 28-án kerül sor a temesvári görögkeleti katedrálisban, a ceremónián részt vesz Daniel pátriárka is.
Mindez azt jelenti, hogy hamarosan új egyházfő kerül a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökség élére. Az 1951-ben Bihar megyében született Ioan Selejant 1994-ben nevezték ki püspöknek az ugyanabban az évben alakult, csíkszeredai székhelyű Hargita és Kovászna megyei püspökség élére. A székelyföldi románok szellemi vezetőjének tartott egyházfő 2009-ben kapta meg az érseki rangot Daniel pátriárkától.
Mintegy húszéves székelyföldi tevékenysége során a két megyében körülbelül 150 görögkeleti templomot újítottak fel, miközben közel félszáz új épült, továbbá kolostorok és kápolnák is létesültek. Miközben a két megyében mintegy százezer román nemzetiségű él, országos viszonylatban itt a legnagyobb az ortodox templomok sűrűsége a hívek lélekszámához viszonyítva.
Idén márciusban az Erdélyi Napló hetilapnak adott interjúban Selejan kijelentette, lezártnak tekinti a székelyföldi ortodox templomépítések fejezetét, egyháza a továbbiakban a szociális kérdésekre, az emberek megsegítésére kívánja helyezni a hangsúlyt. A területi autonómia gondolatát ellenző egyházfő az interjúban készségét fejezte ki arra, hogy részt vegyen a székelyföldi románság félelmeinek lebontását célzó román–magyar párbeszédben.
Krónika (Kolozsvár)
Ioan Selejan Hargita és Kovászna megyei ortodox érseket választotta meg Bánság metropolitájává keddi ülésén az ortodox egyház szent szinódusa. Az egyházvezetői tisztség Nicolae Corneanu temesvári érsek szeptember 28-án bekövetkezett halálával üresedett meg; a romániai ökumenikus mozgalom és vallásközi párbeszéd emblematikus alakjának tartott Corneanu közel 52 évig töltötte be ezt a funkciót.
A bukaresti patriarchátus közleménye szerint a keddi választáson hárman versengtek a metropolitai címért, Selejanon kívül a karánsebesi és a nagyváradi ortodox püspök.
Az első fordulóban egyikük sem szerezte meg a szinódus tagjai szavazatának felét plusz egy voksot, ezért újabb fordulót rendeztek, amelyen Ioan Selejan 26 szavazatot gyűjtött be a leadott 45-ből. Bánság új ortodox metropolitájának felszentelésére december 28-án kerül sor a temesvári görögkeleti katedrálisban, a ceremónián részt vesz Daniel pátriárka is.
Mindez azt jelenti, hogy hamarosan új egyházfő kerül a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökség élére. Az 1951-ben Bihar megyében született Ioan Selejant 1994-ben nevezték ki püspöknek az ugyanabban az évben alakult, csíkszeredai székhelyű Hargita és Kovászna megyei püspökség élére. A székelyföldi románok szellemi vezetőjének tartott egyházfő 2009-ben kapta meg az érseki rangot Daniel pátriárkától.
Mintegy húszéves székelyföldi tevékenysége során a két megyében körülbelül 150 görögkeleti templomot újítottak fel, miközben közel félszáz új épült, továbbá kolostorok és kápolnák is létesültek. Miközben a két megyében mintegy százezer román nemzetiségű él, országos viszonylatban itt a legnagyobb az ortodox templomok sűrűsége a hívek lélekszámához viszonyítva.
Idén márciusban az Erdélyi Napló hetilapnak adott interjúban Selejan kijelentette, lezártnak tekinti a székelyföldi ortodox templomépítések fejezetét, egyháza a továbbiakban a szociális kérdésekre, az emberek megsegítésére kívánja helyezni a hangsúlyt. A területi autonómia gondolatát ellenző egyházfő az interjúban készségét fejezte ki arra, hogy részt vegyen a székelyföldi románság félelmeinek lebontását célzó román–magyar párbeszédben.
Krónika (Kolozsvár)
2014. december 17.
Fegyvernemváltás
Az RMDSZ még időben felismerte az újratervezés szükségességét, kérdés azonban, mekkora az átütőerő a maradék fegyverarzenáljában, miután lemondott a kormányzással járó érdek-képviseleti és -érvényesítési eszközeiről.
A szövetség tavaly februárban jelentette be, hogy létrehozta a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatot, eligazítást és védelmet biztosítva azoknak, akiket hátrányos megkülönböztetés ér nemzetiségi alapon.
A nagy késéssel megvalósuló, de mindenképpen dicséretes kezdeményezésnek köszönhetően jelentős eredmények is születtek: Markó Attila ötletgazda szerint a jogvédelmi szolgálat munkájának tudható be, hogy az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma 2013-as emberi jogi jelentésének kisebbségi jogokkal foglalkozó részében kitértek a romániai magyar közösség elleni diszkriminációra, a székely zászló és a magyar nyelvhasználat elleni hadjáratra.
Kormányon kívülről ez az egyik legfőbb feladat: egy olyan profi panaszcsatorna létrehozása, amely folyamatosan országos, Kárpát-medencei, nemzetközi visszhangokat generálhat. Ehhez természetesen átfogó kapcsolatháló kiépítése, sok munka és pénz kell.
Nem szégyen ugyanakkor kikérni a „nagyok”, az antiszemitizmust monitorizáló szervezetek, a különböző emberi jogi vagy éppen állatvédő harcosok tanácsait sem – ők vajon mit tennének, ha egyesületük ötletgazdája bujkálásra kényszerülne a kétes igazságszolgáltatás miatt?!
Szintén fontos érdekérvényesítési front az Európai Parlament, csakhogy ezen a színtéren lejáratta magát az RMDSZ: nehéz lesz szövetségest találnia azok után, hogy nem hallgatott a „családfőre”, az Európai Néppártra, és nem támogatta Klaus Johannist az államfőválasztás második körében. Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójában ugyanakkor erős pozíciókkal rendelkezik a szövetség – a FUEN hangjának felerősítését szintén a teendők között kell említeni.
A kormánnyal való szakítás után ugyanis itt a nagy lehetőség, hogy hatásosan megcáfoljuk azt a téveszmét, miszerint Romániában példásan rendezett a kisebbségek ügye. Jóval nehezebb lesz, mint kormánytagként akarva-akaratlanul fenntartani ezt a hamis látszatot, de ez az az irány, amerre vezetnie kell egy valós újratervezésnek.
Páva Adorján
Krónika (Kolozsvár)
Az RMDSZ még időben felismerte az újratervezés szükségességét, kérdés azonban, mekkora az átütőerő a maradék fegyverarzenáljában, miután lemondott a kormányzással járó érdek-képviseleti és -érvényesítési eszközeiről.
A szövetség tavaly februárban jelentette be, hogy létrehozta a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatot, eligazítást és védelmet biztosítva azoknak, akiket hátrányos megkülönböztetés ér nemzetiségi alapon.
A nagy késéssel megvalósuló, de mindenképpen dicséretes kezdeményezésnek köszönhetően jelentős eredmények is születtek: Markó Attila ötletgazda szerint a jogvédelmi szolgálat munkájának tudható be, hogy az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma 2013-as emberi jogi jelentésének kisebbségi jogokkal foglalkozó részében kitértek a romániai magyar közösség elleni diszkriminációra, a székely zászló és a magyar nyelvhasználat elleni hadjáratra.
Kormányon kívülről ez az egyik legfőbb feladat: egy olyan profi panaszcsatorna létrehozása, amely folyamatosan országos, Kárpát-medencei, nemzetközi visszhangokat generálhat. Ehhez természetesen átfogó kapcsolatháló kiépítése, sok munka és pénz kell.
Nem szégyen ugyanakkor kikérni a „nagyok”, az antiszemitizmust monitorizáló szervezetek, a különböző emberi jogi vagy éppen állatvédő harcosok tanácsait sem – ők vajon mit tennének, ha egyesületük ötletgazdája bujkálásra kényszerülne a kétes igazságszolgáltatás miatt?!
Szintén fontos érdekérvényesítési front az Európai Parlament, csakhogy ezen a színtéren lejáratta magát az RMDSZ: nehéz lesz szövetségest találnia azok után, hogy nem hallgatott a „családfőre”, az Európai Néppártra, és nem támogatta Klaus Johannist az államfőválasztás második körében. Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójában ugyanakkor erős pozíciókkal rendelkezik a szövetség – a FUEN hangjának felerősítését szintén a teendők között kell említeni.
A kormánnyal való szakítás után ugyanis itt a nagy lehetőség, hogy hatásosan megcáfoljuk azt a téveszmét, miszerint Romániában példásan rendezett a kisebbségek ügye. Jóval nehezebb lesz, mint kormánytagként akarva-akaratlanul fenntartani ezt a hamis látszatot, de ez az az irány, amerre vezetnie kell egy valós újratervezésnek.
Páva Adorján
Krónika (Kolozsvár)
2014. december 17.
Főiskolai szakok indulhatnak Nagykárolyban nyíregyházi segítséggel
Mezőgépészeti, illetve agronómia kihelyezett szakot indítana Nagykárolyban a Nyíregyházi Főiskola. Az oktatás megkezdéséhez szükséges infrastruktúráról keddi ülésén döntött a városi képviselő-testület, ennek értelmében nyolc éven át ingyenesen használhatják a Simion Bărnuţiu Iskolacsoport egyes termeit.
„Örülök a kezdeményezésnek, mivel a károlyi és a Károly környéki fiatalok ingyenesen juthatnak színvonalas képzéshez. Ez a vidék főképp a mezőgazdaságáról híres, így épp a legszükségesebb szakokat választották” – nyilatkozta a Krónikának Kovács Jenő polgármester, aki szerint a projekt sikerének garanciája többek között az, hogy egyik motorja, Sikolya László professzor nagykárolyi származású.
Gindele Imre, a széles körben csak „agróként” emlegetett Bărnuţiu-iskola igazgatója kifejtette, régi közös elképzelésük a kihelyezett szak, mely véleménye szerint optimális esetben akár jövő ősztől beindulhat, hozzátéve: ha a jövő tanévtől nem is, 2016-tól minden valószínűség szerint megkezdik az oktatást.
„Ez egy nagy dolog, hiszen a fiataljainknak lehetőségük nyílik magyar nyelven minőségi oktatásban részt venni” – adott hangot elégedettségének Gindele, aki szerint ez nem „diplomagyár” lesz. Az igazgató úgy vélte, komoly hiányosságok vannak Romániában az agráripari felsőoktatásban, főképp, ami a magyar nyelvű képzést illeti. Mint elmondta, elsőként a mezőgépészeti szakot indítják be levelezői tagozaton.
A Nyíregyházi Főiskola oktatói péntek-szombaton tartanak majd órákat, a laboratóriumi felszerelést igénylő tananyag elsajátítása végett pedig a diákok Nyíregyházára utaznak majd. Az okleveleket Romániában egyelőre honosíttatni kell, az igazgató szerint azonban elképzelhető, hogy az itteni tanügyi minisztériummal is akkreditáltatják a három és fél éves képzést, melyhez egyébként érettségi vizsga szükséges.
Babos Krisztina
Krónika (Kolozsvár)
Mezőgépészeti, illetve agronómia kihelyezett szakot indítana Nagykárolyban a Nyíregyházi Főiskola. Az oktatás megkezdéséhez szükséges infrastruktúráról keddi ülésén döntött a városi képviselő-testület, ennek értelmében nyolc éven át ingyenesen használhatják a Simion Bărnuţiu Iskolacsoport egyes termeit.
„Örülök a kezdeményezésnek, mivel a károlyi és a Károly környéki fiatalok ingyenesen juthatnak színvonalas képzéshez. Ez a vidék főképp a mezőgazdaságáról híres, így épp a legszükségesebb szakokat választották” – nyilatkozta a Krónikának Kovács Jenő polgármester, aki szerint a projekt sikerének garanciája többek között az, hogy egyik motorja, Sikolya László professzor nagykárolyi származású.
Gindele Imre, a széles körben csak „agróként” emlegetett Bărnuţiu-iskola igazgatója kifejtette, régi közös elképzelésük a kihelyezett szak, mely véleménye szerint optimális esetben akár jövő ősztől beindulhat, hozzátéve: ha a jövő tanévtől nem is, 2016-tól minden valószínűség szerint megkezdik az oktatást.
„Ez egy nagy dolog, hiszen a fiataljainknak lehetőségük nyílik magyar nyelven minőségi oktatásban részt venni” – adott hangot elégedettségének Gindele, aki szerint ez nem „diplomagyár” lesz. Az igazgató úgy vélte, komoly hiányosságok vannak Romániában az agráripari felsőoktatásban, főképp, ami a magyar nyelvű képzést illeti. Mint elmondta, elsőként a mezőgépészeti szakot indítják be levelezői tagozaton.
A Nyíregyházi Főiskola oktatói péntek-szombaton tartanak majd órákat, a laboratóriumi felszerelést igénylő tananyag elsajátítása végett pedig a diákok Nyíregyházára utaznak majd. Az okleveleket Romániában egyelőre honosíttatni kell, az igazgató szerint azonban elképzelhető, hogy az itteni tanügyi minisztériummal is akkreditáltatják a három és fél éves képzést, melyhez egyébként érettségi vizsga szükséges.
Babos Krisztina
Krónika (Kolozsvár)
2014. december 17.
Arculattervtől kisplasztikáig – Magyar egyetemisták tárlata Kolozsváron
Összművészeti kiállítás nyílt a kolozsvári Minerva Galériában a kincses városi Képzőművészeti és Formatervezési Egyetemen (UAD) tanuló magyar diákok alkotásaiból hétfő este.
Szöllősi Tamás, a tárlat főszervezője a Krónikának elmondta, közösségépítő és hagyományteremtő szándékkal rendezték meg a kiállítást, amelyet a jövőben évente megismételnének. Mint részletezte, az volt az eseményt az UAD-vel közösen szervező Kolozsvári Magyar Diákszövetség célja, hogy megszólítsák a képzőművésznek tanuló magyar egyetemistákat és a nagyközönséget egyaránt.
Mint fogalmazott, rendkívül színes, változatos munkákat állítottak ki, hiszen semmilyen tematikai megkötése, feltétele nem volt a tárlaton való részvételnek – így az arculattervtől a festményekig szinte minden látható a csütörtökig nyitva tartó tárlaton.
A különböző képzőművészeti technikákkal készült alkotások közt az érdeklődök festményeket, kollázsokat, kisplasztikákat, metszeteket, fotókat, szobrokat is megtehinthetnek. A kiállítás fő célja, hogy a kincses városban tanuló és alkotó magyar diákok egy közös tárlat keretében mutathatják meg tehetségüket, műveiket a nagyközönségnek.
Összesen 13 fiatal, tehetséges képzőművész – Visky Dóra, Starmüller Krisztina, Borostyán Rita, Sipos István, Simon Aliz, Dobribán Melinda, Domahidi Krisztina, Máthé László, Szabó Zsazsa Linda, Gáspár Szilárd, Magyari Annamária és Kovács Enikő – alkotásai szerepelnek a kiállításon.
A diákszervezet indoklása szerint az is lényeges, hogy a fiatal művészek megmutathassák Európának, Erdélynek, Kolozsvárnak, hogy itt erős, tenni akaró a magyar képzőművészeti közeg, amelynek ott a helye az európai kulturális körforgásban. A tárlattal a Képzőművészeit és Formatervezői Egyetem diákjai egyúttal bekapcsolódtak a Kolozsvár 2015 – Európa Ifjúsági Főváros programsorozatba is.
Kiss Előd-Gergely |
Krónika (Kolozsvár)
Összművészeti kiállítás nyílt a kolozsvári Minerva Galériában a kincses városi Képzőművészeti és Formatervezési Egyetemen (UAD) tanuló magyar diákok alkotásaiból hétfő este.
Szöllősi Tamás, a tárlat főszervezője a Krónikának elmondta, közösségépítő és hagyományteremtő szándékkal rendezték meg a kiállítást, amelyet a jövőben évente megismételnének. Mint részletezte, az volt az eseményt az UAD-vel közösen szervező Kolozsvári Magyar Diákszövetség célja, hogy megszólítsák a képzőművésznek tanuló magyar egyetemistákat és a nagyközönséget egyaránt.
Mint fogalmazott, rendkívül színes, változatos munkákat állítottak ki, hiszen semmilyen tematikai megkötése, feltétele nem volt a tárlaton való részvételnek – így az arculattervtől a festményekig szinte minden látható a csütörtökig nyitva tartó tárlaton.
A különböző képzőművészeti technikákkal készült alkotások közt az érdeklődök festményeket, kollázsokat, kisplasztikákat, metszeteket, fotókat, szobrokat is megtehinthetnek. A kiállítás fő célja, hogy a kincses városban tanuló és alkotó magyar diákok egy közös tárlat keretében mutathatják meg tehetségüket, műveiket a nagyközönségnek.
Összesen 13 fiatal, tehetséges képzőművész – Visky Dóra, Starmüller Krisztina, Borostyán Rita, Sipos István, Simon Aliz, Dobribán Melinda, Domahidi Krisztina, Máthé László, Szabó Zsazsa Linda, Gáspár Szilárd, Magyari Annamária és Kovács Enikő – alkotásai szerepelnek a kiállításon.
A diákszervezet indoklása szerint az is lényeges, hogy a fiatal művészek megmutathassák Európának, Erdélynek, Kolozsvárnak, hogy itt erős, tenni akaró a magyar képzőművészeti közeg, amelynek ott a helye az európai kulturális körforgásban. A tárlattal a Képzőművészeit és Formatervezői Egyetem diákjai egyúttal bekapcsolódtak a Kolozsvár 2015 – Európa Ifjúsági Főváros programsorozatba is.
Kiss Előd-Gergely |
Krónika (Kolozsvár)
2014. december 17.
Antal Árpád: úgy tűnik, terroristának számít a magyar
Közel ezer fős tömeg jelent meg a szerdai tiltakozó akción a Kovászna megyei kormányhivatal előtt, ahol csütörtökön és pénteken Böjte atya, valamint Kató Béla mond imát. Antal Árpád az ellene indult bűnvádi eljárással kapcsolatban nyilatkozott.
Folyamatosan duzzad a magyar himnusz énekléséért kirótt büntetés ellen tiltakozók száma. Szerdán a beszédek ideje alatt többen is a „Nem hagyjuk, soha!” szavakat kiabálták be. A magyar himnuszt öt alkalommal énekelték a tiltakozók, ugyanakkor az esemény végeztével spontán módon került sor a székely himnusz éneklésére is. A tiltakozássorozat harmadik napján Sánta Imre bikfalvi református lelkész tartott imádságot, valamint a szervezők bejelentették: csütörtökön Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, míg pénteken Kató Béla református püspök is jelen lesznek az akción.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a DIICOT által indított bűnvádi eljárással kapcsolatban kissé cinikusan megjegyezte, „ideje volt huszonöt évvel a forradalom kitörését követően terroristákat keresni és találni ebben az országban”. Mint magyarázta, ezúttal úgy tűnik, a magyarság számít terroristának Romániában, majd megjegyezte: ha nem lenne tragikus, nevetnénk az eseten.
Kifejtette, egyelőre még nem derült ki, hogy a magyar himnusz SZKT-n való eléneklése, vagy az ott megfogalmazott álláspont-e a probléma, ugyanakkor továbbra is fenntartja azon kijelentését, miszerint megismétlődhetnek az 1990-es marosvásárhelyi etnikai zavargások Székelyföldön, amennyiben Marius Popica prefektus folytatja a bosszúhadjáratát. Mint fogalmazott, akkor sem a magyarság érdeke volt a zavargások kitörése, ahogyan most sem – zárta gondolatmenetét a városvezető.
Halálos fenyegetések és gyűlölködő, trágár kommentek tömkelege zúdult Antal Árpád Facebook oldalára, miután a szélsőséges román politikus, Bogdan Diaconu megosztotta a saját Facebook oldalán Antal Árpádnak a prefektúra épülete előtt tartott himnuszéneklést bemutató fényképalbumát. A megosztás mellé Diaconu véleményét is mellékelte: „miközben Antal Árpád kivezényeli a magyarokat himnuszt énekelni, mi arra ébredünk, hogy a magyar szélsőségesek Magyarország számára sajátítják ki a román földet és mi nem teszünk semmit”. Ezt követően több mint százan fenyegették meg, valamint magyarokat kiutasító tartalmú megjegyzéseket a városvezető közösségi oldalán.
A Diaconu megosztását követően a szélsőségesek felvetették, hogy a székely zászlót be kellene tiltani, az erdélyi magyaroknak a román állampolgárságát meg kellenne vonni, és a mongol származású magyarok választhatnak: vagy elmennek az országból, vagy meghalnak. A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat az ügyel kapcsolatosan értesíti az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot, az ügyészséget, valamint a diplomáciai testületeket – tájékoztat az RMDSZ háromszéki sajtóirodája.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro
Közel ezer fős tömeg jelent meg a szerdai tiltakozó akción a Kovászna megyei kormányhivatal előtt, ahol csütörtökön és pénteken Böjte atya, valamint Kató Béla mond imát. Antal Árpád az ellene indult bűnvádi eljárással kapcsolatban nyilatkozott.
Folyamatosan duzzad a magyar himnusz énekléséért kirótt büntetés ellen tiltakozók száma. Szerdán a beszédek ideje alatt többen is a „Nem hagyjuk, soha!” szavakat kiabálták be. A magyar himnuszt öt alkalommal énekelték a tiltakozók, ugyanakkor az esemény végeztével spontán módon került sor a székely himnusz éneklésére is. A tiltakozássorozat harmadik napján Sánta Imre bikfalvi református lelkész tartott imádságot, valamint a szervezők bejelentették: csütörtökön Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, míg pénteken Kató Béla református püspök is jelen lesznek az akción.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a DIICOT által indított bűnvádi eljárással kapcsolatban kissé cinikusan megjegyezte, „ideje volt huszonöt évvel a forradalom kitörését követően terroristákat keresni és találni ebben az országban”. Mint magyarázta, ezúttal úgy tűnik, a magyarság számít terroristának Romániában, majd megjegyezte: ha nem lenne tragikus, nevetnénk az eseten.
Kifejtette, egyelőre még nem derült ki, hogy a magyar himnusz SZKT-n való eléneklése, vagy az ott megfogalmazott álláspont-e a probléma, ugyanakkor továbbra is fenntartja azon kijelentését, miszerint megismétlődhetnek az 1990-es marosvásárhelyi etnikai zavargások Székelyföldön, amennyiben Marius Popica prefektus folytatja a bosszúhadjáratát. Mint fogalmazott, akkor sem a magyarság érdeke volt a zavargások kitörése, ahogyan most sem – zárta gondolatmenetét a városvezető.
Halálos fenyegetések és gyűlölködő, trágár kommentek tömkelege zúdult Antal Árpád Facebook oldalára, miután a szélsőséges román politikus, Bogdan Diaconu megosztotta a saját Facebook oldalán Antal Árpádnak a prefektúra épülete előtt tartott himnuszéneklést bemutató fényképalbumát. A megosztás mellé Diaconu véleményét is mellékelte: „miközben Antal Árpád kivezényeli a magyarokat himnuszt énekelni, mi arra ébredünk, hogy a magyar szélsőségesek Magyarország számára sajátítják ki a román földet és mi nem teszünk semmit”. Ezt követően több mint százan fenyegették meg, valamint magyarokat kiutasító tartalmú megjegyzéseket a városvezető közösségi oldalán.
A Diaconu megosztását követően a szélsőségesek felvetették, hogy a székely zászlót be kellene tiltani, az erdélyi magyaroknak a román állampolgárságát meg kellenne vonni, és a mongol származású magyarok választhatnak: vagy elmennek az országból, vagy meghalnak. A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat az ügyel kapcsolatosan értesíti az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot, az ügyészséget, valamint a diplomáciai testületeket – tájékoztat az RMDSZ háromszéki sajtóirodája.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro
2014. december 17.
Gyertyagyújtás és himnuszéneklés
A temesvári forradalom kitörésének 25. évfordulóján emlékeztek Csíkszeredában szerdán délután, ugyanakkor a jogállamiságért, a magyar himnusz szabadon énekléséért is szót emeltek.
A Szabadság téren több százan gyűltek össze, kezükben égő gyertyával emlékeztek a ′89-es forradalomban elhunyt hősökre.
Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere a szabadságharcban elvesztett barátjáról beszélt. „Dobre Tudor egyetemista kollégám 1989. december 20-án bizakodóan ment el a népgyűlésre, a nagy térre, mert abban hitt, hogy az élete, mindnyájunk élete gyökeresen meg fog változni. De erről a népgyűlésről soha többé nem tért haza” – mondta Ráduly. Majd így folytatta: „egy másik barátomnak álmában Dobre azt mondta, sajnos a lényegre törő kérdésekben semmi nem változott az elmúlt 25 évben, a szekusok és a milicisták, akik őt gyakorlatilag kivégezték, még mindig ténykednek, sőt megerősödtek”.
A Magyar Polgári Párt által szervezett megemlékezésen szót emeltek a jogállamiságért is. Mint elhangzott, egy európai uniós országban egy másik tagállam himnuszát elénekelni nem bűncselekmény, utalva ezzel a Kovászna megyei prefektusra, aki az MPP-re azért rótt ki bírságot, mert nyáron egy sepsiszentgyörgyi eseményen elénekelték a magyar himnuszt.
Az eseményen Mihály Imre atya közös imára szólította fel a jelenlévőket, majd felszólalt Csillag Péter MPP-s Hargita megyei önkormányzati képviselő is. Végül Antal Tibor gyimesi zenetanár vezényletével az egybegyűltek elénekelték a magyar és a székely himnuszt.
Barabás Hajnal |
Székelyhon.ro
A temesvári forradalom kitörésének 25. évfordulóján emlékeztek Csíkszeredában szerdán délután, ugyanakkor a jogállamiságért, a magyar himnusz szabadon énekléséért is szót emeltek.
A Szabadság téren több százan gyűltek össze, kezükben égő gyertyával emlékeztek a ′89-es forradalomban elhunyt hősökre.
Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere a szabadságharcban elvesztett barátjáról beszélt. „Dobre Tudor egyetemista kollégám 1989. december 20-án bizakodóan ment el a népgyűlésre, a nagy térre, mert abban hitt, hogy az élete, mindnyájunk élete gyökeresen meg fog változni. De erről a népgyűlésről soha többé nem tért haza” – mondta Ráduly. Majd így folytatta: „egy másik barátomnak álmában Dobre azt mondta, sajnos a lényegre törő kérdésekben semmi nem változott az elmúlt 25 évben, a szekusok és a milicisták, akik őt gyakorlatilag kivégezték, még mindig ténykednek, sőt megerősödtek”.
A Magyar Polgári Párt által szervezett megemlékezésen szót emeltek a jogállamiságért is. Mint elhangzott, egy európai uniós országban egy másik tagállam himnuszát elénekelni nem bűncselekmény, utalva ezzel a Kovászna megyei prefektusra, aki az MPP-re azért rótt ki bírságot, mert nyáron egy sepsiszentgyörgyi eseményen elénekelték a magyar himnuszt.
Az eseményen Mihály Imre atya közös imára szólította fel a jelenlévőket, majd felszólalt Csillag Péter MPP-s Hargita megyei önkormányzati képviselő is. Végül Antal Tibor gyimesi zenetanár vezényletével az egybegyűltek elénekelték a magyar és a székely himnuszt.
Barabás Hajnal |
Székelyhon.ro
2014. december 17.
Adatok a visszaszolgáltatásról
A Bihar megyei mezőgazdasági területek, erdők és ingatlanok visszaszolgáltatás folyamatának aktuális helyzetét ismertette a sajtóval Claudiu Pop, Bihar megye prefektusa.
A visszaszolgáltatási folyamat során felmerült gyanúk miatt a Bihar Megyei földosztó bizottság idén májusban felfüggesztette tevékenységét, miközben a Bihar Megyei prefektúra és a Megyei Kataszteri Hivatal felügyelete alatt a megye területén működő mind a százegy helyi földosztó bizottság elvégezte a visszaszolgáltatandó területek leltárát. Ezt Claudiu Pop, Bihar megye prefektusa jelentette be tegnap a sajtó munkatársainak az intézmény nagyváradi székhelyén. A prefektus jelezte, hogy ebben az időszakban több száz kérvényező akarta megkapni a birtoklevelét, de mindaddig, amíg a helyi bizottságok nem végezték el a leltározási munkát, addig nem lehetett ezeket a dokumentumokat kiadni. A helyi bizottságok adatainak összegzése nyomán kiderült, hogy a megyében 124.801 hektár mezőgazdasági terület és 23.007 hektár erdőterületet igényelnek vissza. Ezek a területek a visszaigénylési kérelmek, a már visszaszolgáltatott, de birtoklevéllel még nem igazolt területek és a jogerős bírósági döntések nyomán járó jogos követelések összesítéséből állnak össze. Az összesítéskor figyelembe vették azt a közel 52 ezer hektárnyi nem kollektivizált területet is, amelyeket jelenleg a jogos tulajdonosok használnak, de amelyekre még nem kapták meg a birtoklevelet.
Ellentmondó adatok
Mindazonáltal Megyei Kataszteri hivatal adatai szerint Biharban összesen 132.797 hektár mezőgazdasági terület és 62.5580 erdőterület képezi a visszaszolgáltatásra váró területek nagyságát, és további 65 ezer hektárt tesz ki a nem kollektivizált, a jelenlegi tulajdonosok által, de birtoklevél hiányában használt termőterület nagysága. A megyei földosztó bizottság és a kataszteri hivatal adatai közötti különbség abból adódik, hogy a hivatal beszámolta mindazokat a jogerős bírói ítéleteket, amelyeket már hosszú évek óta nem ültetnek gyakorlatba, mert az illető községnek nincs földterülete, amit visszaadhatna, vagy arra a területre már kiadtak birtoklevelet másnak. Éppen ezért a prefektúra elrendelte, hogy a megyei földosztó bizottság végezzen pontos méréseket, és állapítsa meg, mely önkormányzatoknak mennyi visszaszolgáltatásra alkalmas területük van, és 2015. január 15-re összehívott gyűlésen döntik el azt, hogy az önkormányzatok, vagy a megyei önkormányzat adja-e vissza a a földtulajdonokat, és amennyiben az egykori tulajdonos nem fogadja el a felajánlást, akkor a 165 számú törvény további kitételeit alkalmazzák. Claudiu Pop mindezek után megjegyezte, hogy az emberek még 124 ezer hektár mezőgazdasági területet igényelnek vissza, de a megyének valójában 134 ezer visszaszolgáltatásra váró területe van, de ez nem azt jelenti, hogy ez a plusz nyolcezer hektár a valóságban is létezik. Az ingatlan-visszaszolgáltatások tekintetében Claudiu Pop elmondta, hogy Bihar megyében jelenleg 579 megoldatlan ilyen ügy van, ezekből 552 eset Nagyváradon van.
Pap István
erdon.ro
A Bihar megyei mezőgazdasági területek, erdők és ingatlanok visszaszolgáltatás folyamatának aktuális helyzetét ismertette a sajtóval Claudiu Pop, Bihar megye prefektusa.
A visszaszolgáltatási folyamat során felmerült gyanúk miatt a Bihar Megyei földosztó bizottság idén májusban felfüggesztette tevékenységét, miközben a Bihar Megyei prefektúra és a Megyei Kataszteri Hivatal felügyelete alatt a megye területén működő mind a százegy helyi földosztó bizottság elvégezte a visszaszolgáltatandó területek leltárát. Ezt Claudiu Pop, Bihar megye prefektusa jelentette be tegnap a sajtó munkatársainak az intézmény nagyváradi székhelyén. A prefektus jelezte, hogy ebben az időszakban több száz kérvényező akarta megkapni a birtoklevelét, de mindaddig, amíg a helyi bizottságok nem végezték el a leltározási munkát, addig nem lehetett ezeket a dokumentumokat kiadni. A helyi bizottságok adatainak összegzése nyomán kiderült, hogy a megyében 124.801 hektár mezőgazdasági terület és 23.007 hektár erdőterületet igényelnek vissza. Ezek a területek a visszaigénylési kérelmek, a már visszaszolgáltatott, de birtoklevéllel még nem igazolt területek és a jogerős bírósági döntések nyomán járó jogos követelések összesítéséből állnak össze. Az összesítéskor figyelembe vették azt a közel 52 ezer hektárnyi nem kollektivizált területet is, amelyeket jelenleg a jogos tulajdonosok használnak, de amelyekre még nem kapták meg a birtoklevelet.
Ellentmondó adatok
Mindazonáltal Megyei Kataszteri hivatal adatai szerint Biharban összesen 132.797 hektár mezőgazdasági terület és 62.5580 erdőterület képezi a visszaszolgáltatásra váró területek nagyságát, és további 65 ezer hektárt tesz ki a nem kollektivizált, a jelenlegi tulajdonosok által, de birtoklevél hiányában használt termőterület nagysága. A megyei földosztó bizottság és a kataszteri hivatal adatai közötti különbség abból adódik, hogy a hivatal beszámolta mindazokat a jogerős bírói ítéleteket, amelyeket már hosszú évek óta nem ültetnek gyakorlatba, mert az illető községnek nincs földterülete, amit visszaadhatna, vagy arra a területre már kiadtak birtoklevelet másnak. Éppen ezért a prefektúra elrendelte, hogy a megyei földosztó bizottság végezzen pontos méréseket, és állapítsa meg, mely önkormányzatoknak mennyi visszaszolgáltatásra alkalmas területük van, és 2015. január 15-re összehívott gyűlésen döntik el azt, hogy az önkormányzatok, vagy a megyei önkormányzat adja-e vissza a a földtulajdonokat, és amennyiben az egykori tulajdonos nem fogadja el a felajánlást, akkor a 165 számú törvény további kitételeit alkalmazzák. Claudiu Pop mindezek után megjegyezte, hogy az emberek még 124 ezer hektár mezőgazdasági területet igényelnek vissza, de a megyének valójában 134 ezer visszaszolgáltatásra váró területe van, de ez nem azt jelenti, hogy ez a plusz nyolcezer hektár a valóságban is létezik. Az ingatlan-visszaszolgáltatások tekintetében Claudiu Pop elmondta, hogy Bihar megyében jelenleg 579 megoldatlan ilyen ügy van, ezekből 552 eset Nagyváradon van.
Pap István
erdon.ro
2014. december 17.
Hogyan látom a Szent Koronát?
Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának rendezvénytermében megnyílt a „Hogyan látom a Szent Koronát? – Árpádok kora” című kiállítás, mely az Apáczai Csere János Elméleti Líceum képzőművészeti tagozatos diákjainak tárlata. Nagyon értékes megnyilvánulási lehetőséget teremtve.
54 alkotást láthatott a közönség vagy a tárlatlátogató. Albertné Simon Edina konzul tárlat- nyitó beszédében kiemelte, hogy a főkonzulátus mindig nyitott a kiállításokra, a könyvbemutatókra. Szívesen látja a diákok ilyen jellegű megnyilvánulásait. Wanek Judit aligazgató a kiállítást egy folyamat részeként tekinti. Igyekeznek az otthonosság érzetét erősíteni. A diákok legyenek otthonosak a magyar képzőművészeti nyelvben is. Ami azért is fontos, mert a gyermek fejlődését eredményezi. A tárlat a projektek egyik momentumát jelenti. A Szent Korona szerepet játszik a magyarság tudat erősítésében, otthonosabban látják történelmünket. Dr. Lupescu Radu egyetemi oktató történész az Árpádok kora és a Szent Korona témával kapcsolatban elmondta, hogy az Árpádok korszaka középkori történetünk első korszaka. Sikerült a diákokat e korszakhoz közelebb vinni, az ábrázolások szimbolikáját megértették. A témát történelmi toposzok alapján közelítette meg. Amint mondta a Szent Korona ereklye, a magyar államiság egyik jelképe. Ha összehasonlítjuk a többi európai koronával, látható, hogy nagyon tekintélyes. Egykorú a német- római birodalom koronájával. Európának koronázási szimbóluma. Különleges kultusz alakult ki körülötte.
Székely Géza képzőművész-szaktanár a diákok alkotásainak megszületéséről tartott előadást, melyből kiderült két pályázatra küldött munkák egy részét láthatjuk. A Szent Korona és a hozzákapcsolódó koronázási jelvények a nemzeti együvé-tartozásunk szimbólumai.
Hogyan látom a Szent Koronát? című pályázatot a Lakiteleki Népfőiskola és a Magyar Országgyűlés hirdette meg, melyen a képzőművészet tagozat diákjai sikeresen szerepeltek. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy hat diákjukat díjazták.
A másik pályázat az „Árpádok kora” címet viseli, a jáki templom fennállásának 800. évfordulójára hirdették meg. A pályázatra beküldött alkotások szervesen kapcsolódnak a Szent Korona témájához. Elégtételt jelentett számukra, hogy ez alkalommal három diák részesült díjazásban. Székely Géza a diákok alkotási folyamatába vezeti be a nézőt.
A felmerült kérdések között említi a szakszerűség problémáját, ezt hogyan lehet bevinni az alkotási folyamatba. De szükséges az élményszerűség is, az egyéni látásmód is. A diákokat rá kellett hangolni a témára. A történelem tanár szakmai magyarázatot adott a témával kapcsolatban. A diákok bepillantást nyerhettek a történelmi korszak világába, szellemiségébe. Főfeladatnak tekintették a gyermek lelki világának kibontakoztatását. A diákok előbb rajzoltak, majd linóleummetszetre tértek át. Egy színben vagy többszínű metszeteket készítettek. A korona ábrázolása esetén a montázst alkalmazták. Ennek következtében izgalmas kompozíciós felület alakult ki. A néző egységes kiállítást lát. A Kolozsvári Főkonzulátus rendezvénytermében jelen voltak a kis „művészek” is, közülük idő kérdése, és valószínű többen is beírhatják nevüket a magyar képzőművészet nagykönyvébe. Az eredeti szándék az, hogy ne vesszen el a tehetség, ezt kell félteni, mert a művészet maradandó alkotásokat mutathat fel a világ bármely táján.
Csomafáy Ferenc
erdon.ro
Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának rendezvénytermében megnyílt a „Hogyan látom a Szent Koronát? – Árpádok kora” című kiállítás, mely az Apáczai Csere János Elméleti Líceum képzőművészeti tagozatos diákjainak tárlata. Nagyon értékes megnyilvánulási lehetőséget teremtve.
54 alkotást láthatott a közönség vagy a tárlatlátogató. Albertné Simon Edina konzul tárlat- nyitó beszédében kiemelte, hogy a főkonzulátus mindig nyitott a kiállításokra, a könyvbemutatókra. Szívesen látja a diákok ilyen jellegű megnyilvánulásait. Wanek Judit aligazgató a kiállítást egy folyamat részeként tekinti. Igyekeznek az otthonosság érzetét erősíteni. A diákok legyenek otthonosak a magyar képzőművészeti nyelvben is. Ami azért is fontos, mert a gyermek fejlődését eredményezi. A tárlat a projektek egyik momentumát jelenti. A Szent Korona szerepet játszik a magyarság tudat erősítésében, otthonosabban látják történelmünket. Dr. Lupescu Radu egyetemi oktató történész az Árpádok kora és a Szent Korona témával kapcsolatban elmondta, hogy az Árpádok korszaka középkori történetünk első korszaka. Sikerült a diákokat e korszakhoz közelebb vinni, az ábrázolások szimbolikáját megértették. A témát történelmi toposzok alapján közelítette meg. Amint mondta a Szent Korona ereklye, a magyar államiság egyik jelképe. Ha összehasonlítjuk a többi európai koronával, látható, hogy nagyon tekintélyes. Egykorú a német- római birodalom koronájával. Európának koronázási szimbóluma. Különleges kultusz alakult ki körülötte.
Székely Géza képzőművész-szaktanár a diákok alkotásainak megszületéséről tartott előadást, melyből kiderült két pályázatra küldött munkák egy részét láthatjuk. A Szent Korona és a hozzákapcsolódó koronázási jelvények a nemzeti együvé-tartozásunk szimbólumai.
Hogyan látom a Szent Koronát? című pályázatot a Lakiteleki Népfőiskola és a Magyar Országgyűlés hirdette meg, melyen a képzőművészet tagozat diákjai sikeresen szerepeltek. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy hat diákjukat díjazták.
A másik pályázat az „Árpádok kora” címet viseli, a jáki templom fennállásának 800. évfordulójára hirdették meg. A pályázatra beküldött alkotások szervesen kapcsolódnak a Szent Korona témájához. Elégtételt jelentett számukra, hogy ez alkalommal három diák részesült díjazásban. Székely Géza a diákok alkotási folyamatába vezeti be a nézőt.
A felmerült kérdések között említi a szakszerűség problémáját, ezt hogyan lehet bevinni az alkotási folyamatba. De szükséges az élményszerűség is, az egyéni látásmód is. A diákokat rá kellett hangolni a témára. A történelem tanár szakmai magyarázatot adott a témával kapcsolatban. A diákok bepillantást nyerhettek a történelmi korszak világába, szellemiségébe. Főfeladatnak tekintették a gyermek lelki világának kibontakoztatását. A diákok előbb rajzoltak, majd linóleummetszetre tértek át. Egy színben vagy többszínű metszeteket készítettek. A korona ábrázolása esetén a montázst alkalmazták. Ennek következtében izgalmas kompozíciós felület alakult ki. A néző egységes kiállítást lát. A Kolozsvári Főkonzulátus rendezvénytermében jelen voltak a kis „művészek” is, közülük idő kérdése, és valószínű többen is beírhatják nevüket a magyar képzőművészet nagykönyvébe. Az eredeti szándék az, hogy ne vesszen el a tehetség, ezt kell félteni, mert a művészet maradandó alkotásokat mutathat fel a világ bármely táján.
Csomafáy Ferenc
erdon.ro
2014. december 17.
"Ebből a portálból történelmet lehetne csinálni"
Októberben indult útjára a román-magyar párbeszédet segíteni hivatott corbiialbi.ro portál. A honlapot a Fehér Holló Médiaklubba tömörült magyar újságírók szerkesztik, de románok is csatlakoztak a projekthez. Az elmúlt hetek visszajelzéseiről, a jövőről Szabó Csaba újságírót, a Fehér Holló Médiaklub Egyesület vezetőjét, a vállalkozás koordinátorát kérdeztük.
Milyen céllal jött létre a corbiialbi.ro?
Azért hoztuk létre, hogy legyen egy olyan román nyelvű portál Romániában, amelyik elősegítheti a tömeges szintű magyar-román párbeszédet. Ezt szolgálja a portál tartalma, hozzáállása, enyhén oktatós-magyarázós hangneme. A román tömegek három-négy dolgot tudnak a magyarokról, és azokat is úgy tálalta nekik a mindenkori hatalom, hogy mindennel, ami kapcsolódhat a magyar szóhoz, azzal csínján kell bánni, mert a magyarok azok... nem kóserek. El nem lehet képzelni, milyen mélyről kell kezdeni ezt a párbeszédet, és milyen türelmet, pedagógiai érzéket követel ez a munka. Aki bepillant egy-egy hangosabb cikkünk kommentárvilágába, láthatja micsoda harc folyik azért, hogy például egy alapjában jó szándékú regáti mérnök megértse, hogy a Magyar Operából kijövő magyarok is „valódi” magyarok, nemcsak a zászlós székelyek. Az Argeş megyei kollégánk írását mintegy 80 ezren olvasták el, szenzációsnak tartották, annak ellenére, hogy mi magyarok jól tudjuk, hogy valójában a hivatalos nyolcadikos tananyagból idézett, legfeljebb a tálalás volt egy kicsit másabb. Van érdeklődés a magyar ügyek iránt, persze hogy mekkora, azt nem tudhatjuk még.
Hogyan lehet, hogy 25 évet kellett várni ilyen kezdeményezésre? Meg kellett érnie a pillanatnak?
A válaszom egyszerű. A román-magyar megbékélés – illetve ennek bármilyen formája vagy nüánsza – nagyon kevesek érdeke. Ha ez fontos lenne, akkor nem kellett volna annyit várni a román nyelvű Magyarságtörténetre sem. Fogalmazhatnék úgy is: sokan élnek meg a román-magyar ellentétek holdudvarából. Engem azért támogatnak, mert „a románok bántanak”, téged azért támogatnak, mert a „Székelyföldön a magyarok bántanak”. Kialakult egy status quo: nagy dumák mindenhol, munka semmi. Aztán szabadidőben összekacsintunk. Nem valami népszerű manapság a párbeszéd oldalára állni, és a román-magyar közeledést szolgálni. Unalmas dolog ez sokak számára, hiszen ez nem produkál verekedést, látványos zászlóerdőt, nemzeti dörgedelmeket. Amikor még az írott sajtóban dolgoztam, volt egy kedvenc mondásom: hivatásos magyarok, hivatásos románok. Abból élnek meg, hogy magyarok, vagy románok. Jó szakma ez manapság... És hát arra is gondolni kell, mi lenne akkor, ha megoldódna egyszerre ez a dolog? Ha arra ébrednénk, van MOGYE, van autonómia, feliratok, meg minden. Megmondom, mi lenne: ülnénk a nagy nihil közepén, mert kiderülne, semmiféle reális terve nincs sem a magyar sem a román félnek arról, hogyan lehetne munkahelyeket teremteni, hogyan lehetne az exodust megállítani. Mert, ugye, munkahelyet teremteni és jövőt építeni nagy dumákkal meg zászlóerdővel nem lehet.
Melyek az első hetek tapasztalatai, az olvasók visszajelzései, a közös munka alapján?
Újdonság az olvasóknak és a szerkesztőknek egyaránt. Már látszik, melyik rovatnak van sikere illetve értelme, melyiknek nincs. Két-három regáti munkatársunk is lett. Először hosszabb kommenteket írtak, aztán befogtuk őket munkatársnak. Jászvásár, Ploieşti, Argeş, Bukarest, Krajova... Egyértelműen érezzük, hogy jó döntés volt a portál. Vannak olyan regáti olvasóink, akik már reggel lesik, mi a mai csemege. Bevallották: bármit posztolunk, örvendenek, mert nem találnak olyan román portált, ahol ennyi mindenről lehetne hallani, vitatkozni, bámészkodni. Különösen értékelik, hogy a kommentárokat moderáljuk, és majdnem mindenkinek válaszolunk.
Prioritás, hogy egy hírportálhoz hasonlóan mindig aktuálisak legyenek, vagy inkább a „nagy kérdések”, témák fontosak?
Közismert a felfogásom, miszerint a romániai magyar médiában dolgozók zöme valójában a magyarság píárosaként éli meg szakmáját. Elkönyveljük mi volt itt, ott, utána sírunk egyet, miben bántottak meg a „románok” – ez az „újság”. Leleplezni valakit, felfedezni valamit, ellene mondani a trendnek – nagyon ritka. Én a kapcsolatteremtő média harcosa voltam mindig. Éppen ezért nem is gondolok arra, hogy konkurencia lehetnék, vagy mások lennének konkurenseim. A hozzánk legközelebb álló, hozzánk hasonló munkát végző csoportosulást például egyenesen felkértük, válasszanak maguknak helyet a portálon, fussunk együtt. Természetesen a témacentrikus újságírás érdekel bennünket, hiszen az férfimunka és hasznos. Az, hogy én román vagy magyar nyelven tudom meg azt, hogy lemondott Ponta a doktori címéről – teljesen mindegy. A lényeg az, hogy azonnal tudjam meg. Magyarul, románul, angolul. De körüljárni egy témát, felfedni mozgatórugókat, tendenciákat, jelenségeket – hát nálam itt kezdődik az újságírás.
Vannak-e negatív visszajelzések?
A román olvasók közül csak az lép be hozzánk, akit valamiféleképpen érdekelnek a „magyarok”. Egyharmaduk vitázni érkezik, egyharmaduk egyetérteni, egyharmada kötekedni. Ez utóbbiak azok, akik semmihez nem tudnak hozzászólni, semmit nem értenek, csak ismételgetik azt, amit annyiszor hallunk: bozgorok, menjetek ki a mi országunkból... Ennek ellenére nem szoktunk rögtön letiltani senkit, sőt, még az obszcén megjegyzéseket is megpróbáljuk a javunkra fordítani. A napokban az üzente egy román fiatalember, hogy kapjuk be. Erre én szójátékra váltva, visszaüzentem, aminek az lett a vége, hogy a magyar nők szépek, és savanyú a szőlő...
Áll-e szándékukban „kihozni” az internetről a projektet, találkozók, különböző események formájában?
Ebből a portálból történelmet lehetne csinálni. Ezért nem is válaszolnak leveleinkre bizonyos alapítványok, ezért bujkálnak előlünk azok, akik reklámot ígértek. Ki van zárva, hogy támogassanak bennünket. Ismétlem: keveseknek érdeke, hogy mederbe, majd helyére kerüljön a román-magyar súrlódáskorszak.
Kustán Magyari Attila
maszol.ro
Októberben indult útjára a román-magyar párbeszédet segíteni hivatott corbiialbi.ro portál. A honlapot a Fehér Holló Médiaklubba tömörült magyar újságírók szerkesztik, de románok is csatlakoztak a projekthez. Az elmúlt hetek visszajelzéseiről, a jövőről Szabó Csaba újságírót, a Fehér Holló Médiaklub Egyesület vezetőjét, a vállalkozás koordinátorát kérdeztük.
Milyen céllal jött létre a corbiialbi.ro?
Azért hoztuk létre, hogy legyen egy olyan román nyelvű portál Romániában, amelyik elősegítheti a tömeges szintű magyar-román párbeszédet. Ezt szolgálja a portál tartalma, hozzáállása, enyhén oktatós-magyarázós hangneme. A román tömegek három-négy dolgot tudnak a magyarokról, és azokat is úgy tálalta nekik a mindenkori hatalom, hogy mindennel, ami kapcsolódhat a magyar szóhoz, azzal csínján kell bánni, mert a magyarok azok... nem kóserek. El nem lehet képzelni, milyen mélyről kell kezdeni ezt a párbeszédet, és milyen türelmet, pedagógiai érzéket követel ez a munka. Aki bepillant egy-egy hangosabb cikkünk kommentárvilágába, láthatja micsoda harc folyik azért, hogy például egy alapjában jó szándékú regáti mérnök megértse, hogy a Magyar Operából kijövő magyarok is „valódi” magyarok, nemcsak a zászlós székelyek. Az Argeş megyei kollégánk írását mintegy 80 ezren olvasták el, szenzációsnak tartották, annak ellenére, hogy mi magyarok jól tudjuk, hogy valójában a hivatalos nyolcadikos tananyagból idézett, legfeljebb a tálalás volt egy kicsit másabb. Van érdeklődés a magyar ügyek iránt, persze hogy mekkora, azt nem tudhatjuk még.
Hogyan lehet, hogy 25 évet kellett várni ilyen kezdeményezésre? Meg kellett érnie a pillanatnak?
A válaszom egyszerű. A román-magyar megbékélés – illetve ennek bármilyen formája vagy nüánsza – nagyon kevesek érdeke. Ha ez fontos lenne, akkor nem kellett volna annyit várni a román nyelvű Magyarságtörténetre sem. Fogalmazhatnék úgy is: sokan élnek meg a román-magyar ellentétek holdudvarából. Engem azért támogatnak, mert „a románok bántanak”, téged azért támogatnak, mert a „Székelyföldön a magyarok bántanak”. Kialakult egy status quo: nagy dumák mindenhol, munka semmi. Aztán szabadidőben összekacsintunk. Nem valami népszerű manapság a párbeszéd oldalára állni, és a román-magyar közeledést szolgálni. Unalmas dolog ez sokak számára, hiszen ez nem produkál verekedést, látványos zászlóerdőt, nemzeti dörgedelmeket. Amikor még az írott sajtóban dolgoztam, volt egy kedvenc mondásom: hivatásos magyarok, hivatásos románok. Abból élnek meg, hogy magyarok, vagy románok. Jó szakma ez manapság... És hát arra is gondolni kell, mi lenne akkor, ha megoldódna egyszerre ez a dolog? Ha arra ébrednénk, van MOGYE, van autonómia, feliratok, meg minden. Megmondom, mi lenne: ülnénk a nagy nihil közepén, mert kiderülne, semmiféle reális terve nincs sem a magyar sem a román félnek arról, hogyan lehetne munkahelyeket teremteni, hogyan lehetne az exodust megállítani. Mert, ugye, munkahelyet teremteni és jövőt építeni nagy dumákkal meg zászlóerdővel nem lehet.
Melyek az első hetek tapasztalatai, az olvasók visszajelzései, a közös munka alapján?
Újdonság az olvasóknak és a szerkesztőknek egyaránt. Már látszik, melyik rovatnak van sikere illetve értelme, melyiknek nincs. Két-három regáti munkatársunk is lett. Először hosszabb kommenteket írtak, aztán befogtuk őket munkatársnak. Jászvásár, Ploieşti, Argeş, Bukarest, Krajova... Egyértelműen érezzük, hogy jó döntés volt a portál. Vannak olyan regáti olvasóink, akik már reggel lesik, mi a mai csemege. Bevallották: bármit posztolunk, örvendenek, mert nem találnak olyan román portált, ahol ennyi mindenről lehetne hallani, vitatkozni, bámészkodni. Különösen értékelik, hogy a kommentárokat moderáljuk, és majdnem mindenkinek válaszolunk.
Prioritás, hogy egy hírportálhoz hasonlóan mindig aktuálisak legyenek, vagy inkább a „nagy kérdések”, témák fontosak?
Közismert a felfogásom, miszerint a romániai magyar médiában dolgozók zöme valójában a magyarság píárosaként éli meg szakmáját. Elkönyveljük mi volt itt, ott, utána sírunk egyet, miben bántottak meg a „románok” – ez az „újság”. Leleplezni valakit, felfedezni valamit, ellene mondani a trendnek – nagyon ritka. Én a kapcsolatteremtő média harcosa voltam mindig. Éppen ezért nem is gondolok arra, hogy konkurencia lehetnék, vagy mások lennének konkurenseim. A hozzánk legközelebb álló, hozzánk hasonló munkát végző csoportosulást például egyenesen felkértük, válasszanak maguknak helyet a portálon, fussunk együtt. Természetesen a témacentrikus újságírás érdekel bennünket, hiszen az férfimunka és hasznos. Az, hogy én román vagy magyar nyelven tudom meg azt, hogy lemondott Ponta a doktori címéről – teljesen mindegy. A lényeg az, hogy azonnal tudjam meg. Magyarul, románul, angolul. De körüljárni egy témát, felfedni mozgatórugókat, tendenciákat, jelenségeket – hát nálam itt kezdődik az újságírás.
Vannak-e negatív visszajelzések?
A román olvasók közül csak az lép be hozzánk, akit valamiféleképpen érdekelnek a „magyarok”. Egyharmaduk vitázni érkezik, egyharmaduk egyetérteni, egyharmada kötekedni. Ez utóbbiak azok, akik semmihez nem tudnak hozzászólni, semmit nem értenek, csak ismételgetik azt, amit annyiszor hallunk: bozgorok, menjetek ki a mi országunkból... Ennek ellenére nem szoktunk rögtön letiltani senkit, sőt, még az obszcén megjegyzéseket is megpróbáljuk a javunkra fordítani. A napokban az üzente egy román fiatalember, hogy kapjuk be. Erre én szójátékra váltva, visszaüzentem, aminek az lett a vége, hogy a magyar nők szépek, és savanyú a szőlő...
Áll-e szándékukban „kihozni” az internetről a projektet, találkozók, különböző események formájában?
Ebből a portálból történelmet lehetne csinálni. Ezért nem is válaszolnak leveleinkre bizonyos alapítványok, ezért bujkálnak előlünk azok, akik reklámot ígértek. Ki van zárva, hogy támogassanak bennünket. Ismétlem: keveseknek érdeke, hogy mederbe, majd helyére kerüljön a román-magyar súrlódáskorszak.
Kustán Magyari Attila
maszol.ro
2014. december 17.
A kommunizmus múzeumának létrehozását javasolja Johannis
A kommunizmus múzeumának létrehozását kezdeményezte Klaus Iohannis, Románia megválasztott elnöke Temesváron, a Ceauşescu-diktatúrát megdöntő forradalom kirobbanásának 25. évfordulója alkalmából tartott ünnepi beszédében.
"Szükség van az emlékezésre és az emlékeztetésre, csak így tudjuk megvédeni magunkat a kommunizmustól" - jelentette ki a Temesvári Operában tartott gálaműsor előtt a választott elnök. Hozzátette, a kommunizmus múzeuma átfogó oktatási programokat bonyolíthatna le, és tematizálhatná a közbeszédet. A lehetséges témák között a különbözőséget, a toleranciát, a társadalmi felelősséget említette.
"Románia elnökeként egy ilyen múzeum létrehozását fogom kezdeményezni, mert az elnöknek feladata, hogy szolgálja a nemzet emlékezését" - jelentette ki a hallgatóság tapsát kiváltva Johannis. Az elnök úgy értékelte, mindig időszerű a szabadságról beszélni, mert a szabadság ma is veszélyeknek van kitéve. Azt az intézmények nem megfelelő működése is korlátozza.
Úgy vélte, a forradalom óta eltelt negyedszázad alkalmat teremt a mérlegkészítésre. Megemlítette, Románia a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozásával ma biztonságosabb, több lehetőséggel rendelkező ország, mint a 25 évvel ezelőtti volt. De szerinte azt is meg kell vizsgálni, hogy az ország mennyire tudott élni a lehetőségeivel.
A politikusok felelősségéről beszélt
Az elnök kijelentette, a román politikai elitnek felelőssége van abban, hogy nem sikerült a lakosság várakozásainak megfelelni. "A kiábrándulás nem az eredmények hiányából, hanem a sikertelenség beismerésének a hiányából fakad" - állapította meg Johannis, aki szerint a politikusok az ígéreteket újabb ígéretekkel "tetézték" anélkül, hogy elszámoltak volna azok teljesítésével.
"Az újraépítés a hiányosságok elismerésével, a felelősség vállalásával kezdődik. (...) Nem lehetünk a mindig elkezdett és mindig befejezetlenül hagyott tervek országa" - jelentette ki utalván az alkotmánymódosítás elakad folyamatára és a félbemaradt autópálya-építésekre. "A forradalom emléke a jól végzett munka országának a megteremtésére kötelez" - idézte a választási győzelmét elősegítő jelmondatát Klaus Iohannis.
A megválasztott köztársasági elnököt ezrek ünnepelték a Temesvár főterén álló ortodox katedrális előtt, ahová fáklyákkal érkezett a református templom elől elindult menet.
maszol/MTI
A kommunizmus múzeumának létrehozását kezdeményezte Klaus Iohannis, Románia megválasztott elnöke Temesváron, a Ceauşescu-diktatúrát megdöntő forradalom kirobbanásának 25. évfordulója alkalmából tartott ünnepi beszédében.
"Szükség van az emlékezésre és az emlékeztetésre, csak így tudjuk megvédeni magunkat a kommunizmustól" - jelentette ki a Temesvári Operában tartott gálaműsor előtt a választott elnök. Hozzátette, a kommunizmus múzeuma átfogó oktatási programokat bonyolíthatna le, és tematizálhatná a közbeszédet. A lehetséges témák között a különbözőséget, a toleranciát, a társadalmi felelősséget említette.
"Románia elnökeként egy ilyen múzeum létrehozását fogom kezdeményezni, mert az elnöknek feladata, hogy szolgálja a nemzet emlékezését" - jelentette ki a hallgatóság tapsát kiváltva Johannis. Az elnök úgy értékelte, mindig időszerű a szabadságról beszélni, mert a szabadság ma is veszélyeknek van kitéve. Azt az intézmények nem megfelelő működése is korlátozza.
Úgy vélte, a forradalom óta eltelt negyedszázad alkalmat teremt a mérlegkészítésre. Megemlítette, Románia a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozásával ma biztonságosabb, több lehetőséggel rendelkező ország, mint a 25 évvel ezelőtti volt. De szerinte azt is meg kell vizsgálni, hogy az ország mennyire tudott élni a lehetőségeivel.
A politikusok felelősségéről beszélt
Az elnök kijelentette, a román politikai elitnek felelőssége van abban, hogy nem sikerült a lakosság várakozásainak megfelelni. "A kiábrándulás nem az eredmények hiányából, hanem a sikertelenség beismerésének a hiányából fakad" - állapította meg Johannis, aki szerint a politikusok az ígéreteket újabb ígéretekkel "tetézték" anélkül, hogy elszámoltak volna azok teljesítésével.
"Az újraépítés a hiányosságok elismerésével, a felelősség vállalásával kezdődik. (...) Nem lehetünk a mindig elkezdett és mindig befejezetlenül hagyott tervek országa" - jelentette ki utalván az alkotmánymódosítás elakad folyamatára és a félbemaradt autópálya-építésekre. "A forradalom emléke a jól végzett munka országának a megteremtésére kötelez" - idézte a választási győzelmét elősegítő jelmondatát Klaus Iohannis.
A megválasztott köztársasági elnököt ezrek ünnepelték a Temesvár főterén álló ortodox katedrális előtt, ahová fáklyákkal érkezett a református templom elől elindult menet.
maszol/MTI
2014. december 17.
Eljárást indított az ügyészség az SZKT-n elhangzottak miatt
Bűnvádi eljárást indított a Szervezett-bűnözés és Terrorizmus Ellenes Ügyészség (DIICOT) a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) szombati ülésén elhangzott állítólagos fenyegetőzések miatt.
A DIICOT szerdai közleménye szerint az ügyészek egyelőre nem konkrét személyek elleni, hanem úgynevezett "in rem" eljárást indítottak el hivatalból, vagyis a gyanú megalapozottságát vizsgálják a Marosvásárhelyen felszólaló RMDSZ-es politikusok nyilatkozatai alapján.
A közlemény szerint az SZKT ülésén olyan nyilatkozatok hangzottak el, amelyek a gyanú szerint – a terrorizmus megelőzéséről szóló törvénynek megfelelően – kimeríthetik a fenyegetőzés bűncselekményének fogalmát.
"Aggasztó, hogy 25 évvel a rendszerváltás után a román állam egyik intézménye, a terrorizmus visszaszorítására vonatkozó törvényre hivatkozva vizsgálódik az RMDSZ ellen, amiért egy nyilvános ülésen több politikusa – vállalva az elhangzottakat – elmondta a véleményét" – reagált a DIICOT bejelentésére Kovács Péter.
Az RMDSZ főtitkára a maszol.ro kérdésére elmondta: még nem tudják, hogy melyek voltak azok az SZKT ülésen elhangzott kijelentések, amelyek miatt az ügyészek hivatalból vizsgálódnak. "Reméljük, hogy a követekező napokban megtudjuk, mire gondoltak" – tette hozzá.
A politikus tragikomikusnak nevezte az ügyészség magatartását. "Lehet, az a probléma, hogy az RMDSZ jövőre egy héttel az ortodox húsvét után tartja a kongresszusát, és ezáltal földbetiporjuk az ortodoxizmust és a román nemzeti büszkeséget" – jegyezte meg ironikusan,
Kovács Péter emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ 25 éve a politikai párbeszéd útját választotta célja elérésért. "Végig kitartottunk amellett, hogy a érdekérvényesítést a politikai tárgyalóasztalnál kell megtenni, önkormányzati, kormányzati, parlamenti szinten. Minden egyes alkalommal őszintén, dokumentumokban rögzítve ismertettük a céljainkat. Arról is minden egyes alkalommal tájékoztattuk a közvéleményt, hogy milyen eszközökkel akarjuk a céljainkat elérni" – fogalmazott az RMDSZ főtitkára.
Kelemen nem érti az ügyészeket
Kelemen Hunor szerint az SZKT szombati ülésén elhangzott politikai nyilatkozatok nem jelentenek veszélyt Romániára. Az RMDSZ elnöke az MTI-nek elmondta: értetlenül áll a DIICOT vizsgálata előtt, amelynek részleteit ő maga sem ismeri. Mint mondta, ha az ügyészség az SZKT-én elhangzott beszédekre gondol, akkor nem érti az egészet, hiszen ott politikai nyilatkozatok hangzottak el. Hozzátette: ezek nem jelentenek veszélyt Romániára, és nem hangzott el semmi olyan, amit az elmúlt 25 évben már ne mondtak volna el.
Arra a kérdésre, hogy lát-e összefüggést az RMDSZ-nek a kormányból való kilépése és a mostani vizsgálat között, Kelemen Hunor leszögezte: nem keres ilyen összefüggéseket, mert nem rendelkezik olyan információkkal és bizonyítékokkal, amelyek megengedhetnék számára, hogy ilyen feltételezésbe bocsátkozzon.
Cs. P. T.
maszol.ro
Bűnvádi eljárást indított a Szervezett-bűnözés és Terrorizmus Ellenes Ügyészség (DIICOT) a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) szombati ülésén elhangzott állítólagos fenyegetőzések miatt.
A DIICOT szerdai közleménye szerint az ügyészek egyelőre nem konkrét személyek elleni, hanem úgynevezett "in rem" eljárást indítottak el hivatalból, vagyis a gyanú megalapozottságát vizsgálják a Marosvásárhelyen felszólaló RMDSZ-es politikusok nyilatkozatai alapján.
A közlemény szerint az SZKT ülésén olyan nyilatkozatok hangzottak el, amelyek a gyanú szerint – a terrorizmus megelőzéséről szóló törvénynek megfelelően – kimeríthetik a fenyegetőzés bűncselekményének fogalmát.
"Aggasztó, hogy 25 évvel a rendszerváltás után a román állam egyik intézménye, a terrorizmus visszaszorítására vonatkozó törvényre hivatkozva vizsgálódik az RMDSZ ellen, amiért egy nyilvános ülésen több politikusa – vállalva az elhangzottakat – elmondta a véleményét" – reagált a DIICOT bejelentésére Kovács Péter.
Az RMDSZ főtitkára a maszol.ro kérdésére elmondta: még nem tudják, hogy melyek voltak azok az SZKT ülésen elhangzott kijelentések, amelyek miatt az ügyészek hivatalból vizsgálódnak. "Reméljük, hogy a követekező napokban megtudjuk, mire gondoltak" – tette hozzá.
A politikus tragikomikusnak nevezte az ügyészség magatartását. "Lehet, az a probléma, hogy az RMDSZ jövőre egy héttel az ortodox húsvét után tartja a kongresszusát, és ezáltal földbetiporjuk az ortodoxizmust és a román nemzeti büszkeséget" – jegyezte meg ironikusan,
Kovács Péter emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ 25 éve a politikai párbeszéd útját választotta célja elérésért. "Végig kitartottunk amellett, hogy a érdekérvényesítést a politikai tárgyalóasztalnál kell megtenni, önkormányzati, kormányzati, parlamenti szinten. Minden egyes alkalommal őszintén, dokumentumokban rögzítve ismertettük a céljainkat. Arról is minden egyes alkalommal tájékoztattuk a közvéleményt, hogy milyen eszközökkel akarjuk a céljainkat elérni" – fogalmazott az RMDSZ főtitkára.
Kelemen nem érti az ügyészeket
Kelemen Hunor szerint az SZKT szombati ülésén elhangzott politikai nyilatkozatok nem jelentenek veszélyt Romániára. Az RMDSZ elnöke az MTI-nek elmondta: értetlenül áll a DIICOT vizsgálata előtt, amelynek részleteit ő maga sem ismeri. Mint mondta, ha az ügyészség az SZKT-én elhangzott beszédekre gondol, akkor nem érti az egészet, hiszen ott politikai nyilatkozatok hangzottak el. Hozzátette: ezek nem jelentenek veszélyt Romániára, és nem hangzott el semmi olyan, amit az elmúlt 25 évben már ne mondtak volna el.
Arra a kérdésre, hogy lát-e összefüggést az RMDSZ-nek a kormányból való kilépése és a mostani vizsgálat között, Kelemen Hunor leszögezte: nem keres ilyen összefüggéseket, mert nem rendelkezik olyan információkkal és bizonyítékokkal, amelyek megengedhetnék számára, hogy ilyen feltételezésbe bocsátkozzon.
Cs. P. T.
maszol.ro
2014. december 17.
Románia hét rakétát irányzott 1989-ben Magyarországra
Nicolae Ceauşescu 1989-ben elrendelte: a román hadsereg készüljön fel arra, hogy rakétatámadással válaszoljanak, ha esetleg a magyar honvédség megpróbál beavatkozni a romániai eseményekbe – derül ki Szöczi Árpád könyvéből.
A román rendszerváltásról írt kötet Deutsche Wellén megjelenti ismertetőjéből a 444.hu idézett kedden. E szerint a szerző igyekezet minél több információt előásni a magyar és a román titkosszolgálatok levéltáraiból annak érdekében, hogy eddig nem ismert tényekre bukkanjon. Így talált rá azokra a jelentésekre is, melyek szerint a diktátor parancsára hét rakétát irányoztak a paksi atomerőműre a romániai forradalmi események ideje alatt.
Ceauşescu már Tőkés László rendszerellenes prédikációi alapján is meg volt győződve arról, hogy Magyarországon összeesküvést szőttek a román politikai elit destabilizációjára. Közben a magyar honvédség is tartott egy román támadástól, hiszen – bár ekkor hivatalosan még egy katonai szövetségbe tartozott a két állam – a román-magyar diplomáciai viszony többek közt az erdélyi falurombolások miatt a végletekig elmérgesedett. Budapesten 1988-ban már tömegtüntetést tartottak a magyarellenes intézkedés ellen.
Magyar ügynökök védték Tőkést
Szöczi Árpád információnak többségét Németh Miklós, akkori miniszterelnök is megerősítette. A rendelkezésre álló iratok szerint a magyar titkosszolgálat tudott is a román rakétákról, és arról is, hogy azok becsapódása akár a csernobilinál is komolyabb atomkatasztrófát idézhetett volna elő a Kárpát-medencében. Németh ebben az időben konzultált is más szocialista vezetőkkel, például Gorbacsovval vagy a lengyel kommunistákkal, Ceausescu eltávolításának lehetőségéről, de végül ezt a politikusok helyett elintézte a forradalom.
Németh megerősítette, hogy a magyar titkosszolgálat 1989-ben több tucat ügynököt küldött Romániába, köztük többet is kifejezetten Tőkés László védelmére.
maszol/444.hu
Nicolae Ceauşescu 1989-ben elrendelte: a román hadsereg készüljön fel arra, hogy rakétatámadással válaszoljanak, ha esetleg a magyar honvédség megpróbál beavatkozni a romániai eseményekbe – derül ki Szöczi Árpád könyvéből.
A román rendszerváltásról írt kötet Deutsche Wellén megjelenti ismertetőjéből a 444.hu idézett kedden. E szerint a szerző igyekezet minél több információt előásni a magyar és a román titkosszolgálatok levéltáraiból annak érdekében, hogy eddig nem ismert tényekre bukkanjon. Így talált rá azokra a jelentésekre is, melyek szerint a diktátor parancsára hét rakétát irányoztak a paksi atomerőműre a romániai forradalmi események ideje alatt.
Ceauşescu már Tőkés László rendszerellenes prédikációi alapján is meg volt győződve arról, hogy Magyarországon összeesküvést szőttek a román politikai elit destabilizációjára. Közben a magyar honvédség is tartott egy román támadástól, hiszen – bár ekkor hivatalosan még egy katonai szövetségbe tartozott a két állam – a román-magyar diplomáciai viszony többek közt az erdélyi falurombolások miatt a végletekig elmérgesedett. Budapesten 1988-ban már tömegtüntetést tartottak a magyarellenes intézkedés ellen.
Magyar ügynökök védték Tőkést
Szöczi Árpád információnak többségét Németh Miklós, akkori miniszterelnök is megerősítette. A rendelkezésre álló iratok szerint a magyar titkosszolgálat tudott is a román rakétákról, és arról is, hogy azok becsapódása akár a csernobilinál is komolyabb atomkatasztrófát idézhetett volna elő a Kárpát-medencében. Németh ebben az időben konzultált is más szocialista vezetőkkel, például Gorbacsovval vagy a lengyel kommunistákkal, Ceausescu eltávolításának lehetőségéről, de végül ezt a politikusok helyett elintézte a forradalom.
Németh megerősítette, hogy a magyar titkosszolgálat 1989-ben több tucat ügynököt küldött Romániába, köztük többet is kifejezetten Tőkés László védelmére.
maszol/444.hu
2014. december 17.
A rendszerváltás esélye
Miért kell támogatnia az RMDSZ-nek a kormányt? Mit üzentek a választók? Mit is mondott Horn Gábor?
Az utóbbi hetek katasztrofális kommunikációja, a zavart és irányt vesztett téblábolás arra enged következtetni, hogy az RMDSZ-en belül valamilyen zavar történt az Erőben. Valakik a szövetségben annyira nem akarnak tudomást venni a valóságról, hogy az már-már az abszurditás határát súrolja.
A néhány hónapja nagy lendülettel elővett autonómiázás mögött hideg politikai számítás és kampánymanipuláció volt, mert valakik az RMDSZ-ben azt hitték, hogy sokadszorra is le lehet nyomni a választók torkán ugyanazt, mint korábban, hogy aztán a kampány után megfeledkezzenek mindenről. Azóta politológusok és politikai elemzők részletesen kifejtették, hogy a magyarok nem a valakik logikája szerint szavaztak az RMDSZ-re az elnökválasztás első fordulójában.
A második forduló utáni pofára esés, a több napos néma csend szintén azt jelzi, hogy a valakik az RMDSZ-ben köszönőviszonyban nincsenek a valósággal. Aztán nagy nehezen megfogalmazódott az, amit azok a bizonyos valakik úgy fordítottak le a maguk nyelvére, hogy a választók azt üzenték: ki kell lépni a kormányból. Csakhogy ezt a lépést sikerült lenullázni néhány nappal korábban, mikor az RMDSZ látatlanban is támogatásáról biztosította a kormányt, majd bizalmat szavazott neki a parlamentben. Minden bizonnyal ugyanazok a valakik döntöttek ismét, akik a nyáron Kelemen Hunort kivonták a kormányból, de az RMDSZ-t nem.
Más következtetést nem nagyon látok, csak azt, hogy azoknak a valakiknek valamilyen okból létfontosságú, hogy a kormány közelében lehessenek.
Mindenáron, akárkikből áll a kabinet, akárki a miniszterelnök, és akármit tesz a bukaresti vezetés.
Akkor is, ha Markó Attila gyakorlatilag az élete épen maradt darabjaiért küzd. Akkor is, ha a református egyháztól elvették tulajdonát. Akkor is, ha a Kovászna megyei prefektus elképesztően durva és primitív támadásokat intéz a közösség ellen. Akkor is, ha Maros megyében a kollektív megbélyegzés jegyében a magyar grófok leszármazottainak nevezik és gyakorlatilag bűnözőknek tekintik a közösséget.
Akkor is, ha a terrorellenes hatóságok nyomozást indítanak az SZKT-n elhangzottak miatt.
Mindezekre eddig pusztán annyi volt a válasz, hogy azok a valakik kiállították Kovács Péter főtitkárt a mikrofon elé, ő pedig elmondta a „megengedhetetlen” és „felháborító” szavakat.
Ceauşescu szűk 24 évig volt Románia kondukátora.
Az RMDSZ-beli valakik lassan 26 éve próbálják érdekeiket érvényesíteni. Bőven megérett az idő a lelépésükre.
A jelek szerint erre rájött az ébredező közösség is. Mert az a bizonyos üzenet, amit az RMDSZ választói a Johannisra szavazással fogalmaztak meg, nem az volt, hogy a szövetség lépjen ki a kormányból. A lassan érő, de egyre határozottabb üzenet annál több. Ahhoz hasonló, amit Horn Gábor fogalmazott meg a 2008 tavaszán tartott magyarországi vizitdíj-népszavazás után Gyurcsány Ferenc magyarázkodása kapcsán: „Nem azt mondták Feri, hanem azt, hogy menj a picsába! Valljuk be!”
Hát valljuk be.
És akkor végre a magyar közösség is megkapná a rendszerváltás esélyét.
Fall Sándor
foter.ro/cikk
Miért kell támogatnia az RMDSZ-nek a kormányt? Mit üzentek a választók? Mit is mondott Horn Gábor?
Az utóbbi hetek katasztrofális kommunikációja, a zavart és irányt vesztett téblábolás arra enged következtetni, hogy az RMDSZ-en belül valamilyen zavar történt az Erőben. Valakik a szövetségben annyira nem akarnak tudomást venni a valóságról, hogy az már-már az abszurditás határát súrolja.
A néhány hónapja nagy lendülettel elővett autonómiázás mögött hideg politikai számítás és kampánymanipuláció volt, mert valakik az RMDSZ-ben azt hitték, hogy sokadszorra is le lehet nyomni a választók torkán ugyanazt, mint korábban, hogy aztán a kampány után megfeledkezzenek mindenről. Azóta politológusok és politikai elemzők részletesen kifejtették, hogy a magyarok nem a valakik logikája szerint szavaztak az RMDSZ-re az elnökválasztás első fordulójában.
A második forduló utáni pofára esés, a több napos néma csend szintén azt jelzi, hogy a valakik az RMDSZ-ben köszönőviszonyban nincsenek a valósággal. Aztán nagy nehezen megfogalmazódott az, amit azok a bizonyos valakik úgy fordítottak le a maguk nyelvére, hogy a választók azt üzenték: ki kell lépni a kormányból. Csakhogy ezt a lépést sikerült lenullázni néhány nappal korábban, mikor az RMDSZ látatlanban is támogatásáról biztosította a kormányt, majd bizalmat szavazott neki a parlamentben. Minden bizonnyal ugyanazok a valakik döntöttek ismét, akik a nyáron Kelemen Hunort kivonták a kormányból, de az RMDSZ-t nem.
Más következtetést nem nagyon látok, csak azt, hogy azoknak a valakiknek valamilyen okból létfontosságú, hogy a kormány közelében lehessenek.
Mindenáron, akárkikből áll a kabinet, akárki a miniszterelnök, és akármit tesz a bukaresti vezetés.
Akkor is, ha Markó Attila gyakorlatilag az élete épen maradt darabjaiért küzd. Akkor is, ha a református egyháztól elvették tulajdonát. Akkor is, ha a Kovászna megyei prefektus elképesztően durva és primitív támadásokat intéz a közösség ellen. Akkor is, ha Maros megyében a kollektív megbélyegzés jegyében a magyar grófok leszármazottainak nevezik és gyakorlatilag bűnözőknek tekintik a közösséget.
Akkor is, ha a terrorellenes hatóságok nyomozást indítanak az SZKT-n elhangzottak miatt.
Mindezekre eddig pusztán annyi volt a válasz, hogy azok a valakik kiállították Kovács Péter főtitkárt a mikrofon elé, ő pedig elmondta a „megengedhetetlen” és „felháborító” szavakat.
Ceauşescu szűk 24 évig volt Románia kondukátora.
Az RMDSZ-beli valakik lassan 26 éve próbálják érdekeiket érvényesíteni. Bőven megérett az idő a lelépésükre.
A jelek szerint erre rájött az ébredező közösség is. Mert az a bizonyos üzenet, amit az RMDSZ választói a Johannisra szavazással fogalmaztak meg, nem az volt, hogy a szövetség lépjen ki a kormányból. A lassan érő, de egyre határozottabb üzenet annál több. Ahhoz hasonló, amit Horn Gábor fogalmazott meg a 2008 tavaszán tartott magyarországi vizitdíj-népszavazás után Gyurcsány Ferenc magyarázkodása kapcsán: „Nem azt mondták Feri, hanem azt, hogy menj a picsába! Valljuk be!”
Hát valljuk be.
És akkor végre a magyar közösség is megkapná a rendszerváltás esélyét.
Fall Sándor
foter.ro/cikk
2014. december 17.
Kutatás: Tudatosan választanak iskolát a külhoni magyar diákok
A külhoni magyar általános iskolás diákok tudatosan preferálják későbbi terveikhez igazodva az elméleti, gimnáziumi és a szakképzési oktatási formákat a középfokú iskolaválasztás során - derült ki az Átmenet - külhoni magyar iskolaválasztás alap- és középfokon című kutatásból amelyet szerdán ismertettek a fővárosban.
Wetzel Tamás nemzetpolitikai helyettes államtitkár a fővárosi Magyarság Házában rendezett konferencián azt mondta: minden régióban a többségi nyelv felé való elmozdulás tapasztalható. A kisebbségi élet velejárója, hogy nap mint nap fel kell tenni a kérdéseket, amelyek az ottélők és gyermekeik jövőjét meghatározzák. Ezek között kiemelkedő helyen szerepel az iskolaválasztás - mutatott rá a helyettes államtitkár a Nemzetpolitikai Kutatóintézet tanácskozásán.
Wetzel Tamás hiánypótlónak nevezte a kutatást, és jelezte: 1258 végzős általános iskolás diák töltötte ki a felmérést négy nagyobb külhoni régióban, Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján és Vajdaságban. A kutatás során az alap- és középfok közötti átmenetet vizsgálták.
Papp-Szilamér Zsolt, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa a felmérés vajdasági aspektusait ismertetve rámutatott: a magyar nyelvű oktatás esetén probléma, hogy folyamatosan csökken a gyermeklétszám, valamint pedagógus- és tankönyvhiánnyal is küzdenek.
A megkérdezettek körében elsősorban szakközépiskolára volt igény, 58 százalék szeretett volna itt tanulni, gimnáziumot 33,5 százalék, míg szakiskolát csupán 8 százalék választott.
Alacsonyabb tanulmányi tervekkel inkább a falusi fiúk választottak a szakközépiskolát. Akinek hosszabb tanulmányi terve volt, felsőoktatásba szeretett volna továbblépni, 11-szer nagyobb valószínűséggel választotta a gimnáziumot. Összességben 92 százalék szeretett volna érettségit biztosító intézménybe menni, a fiúk inkább a gyakorlati, a lányok az elméleti képzés irányába indultak el.
Tamás Kinga, szociológus a kutatás felvidéki részét ismertetve kiemelte: az elmúlt tíz évben elsősorban a kisebb településeken 228 alapiskola szűnt meg, ebből 172 alsó tagozatos volt. A magyar oktatási intézmények közül 23 zárta be kapuit, köztük 21 elemi.
Jelezte: a magyar iskolák túlnyomó része állami fenntartású, néhány működik egyházi fenntartásban. Megállapította: két és félszer nagyobb az esélye, hogy egy városi gyermeket szlovák iskolába íratnak, mint egy falusi diák esetében, és a vegyes házasság esetében szintén nagyobb az esélye annak, hogy a gyermek szlovák intézményben tanul tovább. Az általános tendenciáktól eltérően a Felvidéken a megkérdezettek 28,5 százaléka gimnáziumban, 63,3 százaléka szakképző iskolákban szeretne továbbtanulni. A jobb anyagi helyzetben lévő családok gyermekei inkább a gimnáziumi képzési formát választják. Megállapították: a diákok tudatosan választják ki a középiskolai intézményeket jövőben terveikhez, s a gimnáziumba készülők később egyetemre szeretnének tovább lépni.
Ferencz Viktória, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa kiemelte: Kárpátalján általános iskolai szinten a képzettségi mutatók gyakorlatilag megegyezik az ukránokéval, míg középfokon a magyarok rendelkeznek a legmagasabb képzettségi mutatókkal. Ugyanakkor a középfokú képzés nem sikertörténet Kárpátalján, magas a lemorzsolódás aránya. Hat járásban 14 intézményt áttekintve rámutatott: 35 százalék volt a szakképzési orientáció és 55 százalék elméleti képzésben gondolkodott. A szakképzésbe a közepes és jó tanulmányi eredménnyel rendelkezők jelentkeznének. A diákok 72 százaléka a szülőföldjén szeretett volna továbbtanulni, és 79 százalék jelezte, hogy magyarul szeretné majd tanulmányait folytatni - jegyezte meg.
Kántor Zoltán, a kutatóintézet vezetője kiemelte: az utóbbi három évben igyekeztek több területen kutatásokat folytatni, amelyek közül az oktatási témájúak a legfontosabbak. Próbálják modellezni az iskolaválasztást, külső kutatók, szervezetek bevonásával a veszélyeztetett intézményeket feltérképezni, és minél jobb válaszokat megfogalmazni, hogy maximalizálni lehessen a magyar iskolákat választók számát a külhoni régiókban.
Aáry-Tamás Lajos az oktatási jogok biztosa azt mondta: nagyon gyakran az oktatáspolitika érzelmű alapú, fontos ugyanakkor, hogy az érintettek bevonásával alkossanak képet. Hozzátette: jó lenne a kutatásokat kiterjeszteni, nagyobb mintán elvégezni, és esetleg további kérdésekkel is kiegészíteni. Jó lenne, ha a vizsgálatok hatnának a magyar oktatáspolitikára is. (MTI)
A külhoni magyar általános iskolás diákok tudatosan preferálják későbbi terveikhez igazodva az elméleti, gimnáziumi és a szakképzési oktatási formákat a középfokú iskolaválasztás során - derült ki az Átmenet - külhoni magyar iskolaválasztás alap- és középfokon című kutatásból amelyet szerdán ismertettek a fővárosban.
Wetzel Tamás nemzetpolitikai helyettes államtitkár a fővárosi Magyarság Házában rendezett konferencián azt mondta: minden régióban a többségi nyelv felé való elmozdulás tapasztalható. A kisebbségi élet velejárója, hogy nap mint nap fel kell tenni a kérdéseket, amelyek az ottélők és gyermekeik jövőjét meghatározzák. Ezek között kiemelkedő helyen szerepel az iskolaválasztás - mutatott rá a helyettes államtitkár a Nemzetpolitikai Kutatóintézet tanácskozásán.
Wetzel Tamás hiánypótlónak nevezte a kutatást, és jelezte: 1258 végzős általános iskolás diák töltötte ki a felmérést négy nagyobb külhoni régióban, Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján és Vajdaságban. A kutatás során az alap- és középfok közötti átmenetet vizsgálták.
Papp-Szilamér Zsolt, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa a felmérés vajdasági aspektusait ismertetve rámutatott: a magyar nyelvű oktatás esetén probléma, hogy folyamatosan csökken a gyermeklétszám, valamint pedagógus- és tankönyvhiánnyal is küzdenek.
A megkérdezettek körében elsősorban szakközépiskolára volt igény, 58 százalék szeretett volna itt tanulni, gimnáziumot 33,5 százalék, míg szakiskolát csupán 8 százalék választott.
Alacsonyabb tanulmányi tervekkel inkább a falusi fiúk választottak a szakközépiskolát. Akinek hosszabb tanulmányi terve volt, felsőoktatásba szeretett volna továbblépni, 11-szer nagyobb valószínűséggel választotta a gimnáziumot. Összességben 92 százalék szeretett volna érettségit biztosító intézménybe menni, a fiúk inkább a gyakorlati, a lányok az elméleti képzés irányába indultak el.
Tamás Kinga, szociológus a kutatás felvidéki részét ismertetve kiemelte: az elmúlt tíz évben elsősorban a kisebb településeken 228 alapiskola szűnt meg, ebből 172 alsó tagozatos volt. A magyar oktatási intézmények közül 23 zárta be kapuit, köztük 21 elemi.
Jelezte: a magyar iskolák túlnyomó része állami fenntartású, néhány működik egyházi fenntartásban. Megállapította: két és félszer nagyobb az esélye, hogy egy városi gyermeket szlovák iskolába íratnak, mint egy falusi diák esetében, és a vegyes házasság esetében szintén nagyobb az esélye annak, hogy a gyermek szlovák intézményben tanul tovább. Az általános tendenciáktól eltérően a Felvidéken a megkérdezettek 28,5 százaléka gimnáziumban, 63,3 százaléka szakképző iskolákban szeretne továbbtanulni. A jobb anyagi helyzetben lévő családok gyermekei inkább a gimnáziumi képzési formát választják. Megállapították: a diákok tudatosan választják ki a középiskolai intézményeket jövőben terveikhez, s a gimnáziumba készülők később egyetemre szeretnének tovább lépni.
Ferencz Viktória, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa kiemelte: Kárpátalján általános iskolai szinten a képzettségi mutatók gyakorlatilag megegyezik az ukránokéval, míg középfokon a magyarok rendelkeznek a legmagasabb képzettségi mutatókkal. Ugyanakkor a középfokú képzés nem sikertörténet Kárpátalján, magas a lemorzsolódás aránya. Hat járásban 14 intézményt áttekintve rámutatott: 35 százalék volt a szakképzési orientáció és 55 százalék elméleti képzésben gondolkodott. A szakképzésbe a közepes és jó tanulmányi eredménnyel rendelkezők jelentkeznének. A diákok 72 százaléka a szülőföldjén szeretett volna továbbtanulni, és 79 százalék jelezte, hogy magyarul szeretné majd tanulmányait folytatni - jegyezte meg.
Kántor Zoltán, a kutatóintézet vezetője kiemelte: az utóbbi három évben igyekeztek több területen kutatásokat folytatni, amelyek közül az oktatási témájúak a legfontosabbak. Próbálják modellezni az iskolaválasztást, külső kutatók, szervezetek bevonásával a veszélyeztetett intézményeket feltérképezni, és minél jobb válaszokat megfogalmazni, hogy maximalizálni lehessen a magyar iskolákat választók számát a külhoni régiókban.
Aáry-Tamás Lajos az oktatási jogok biztosa azt mondta: nagyon gyakran az oktatáspolitika érzelmű alapú, fontos ugyanakkor, hogy az érintettek bevonásával alkossanak képet. Hozzátette: jó lenne a kutatásokat kiterjeszteni, nagyobb mintán elvégezni, és esetleg további kérdésekkel is kiegészíteni. Jó lenne, ha a vizsgálatok hatnának a magyar oktatáspolitikára is. (MTI)
2014. december 17.
Antal Árpád, aki üggyé akar válni
Kedves Antal Árpád: ha idióta egy prefektus, tedd nevetségessé, ne provokáld. Mutass fölényt, ne rázogass.
Várom, hogy megszólaljon egy higgadt hang is a háromszéki himnuszügyben. Vajon van olyan romániai magyar politikus, aki a magyarokat jobban félti a románok dühétől, mint saját népszerűségi indexét? Ha Antal Árpád attól tart, hogy a fekete március ismétlődhet meg Szentgyörgyön, akkor mindössze azzal nem számol, hogy populista politikai önépítési projektjében pont ő lesz az, aki beteljesíti saját jóslatát.
Kedves Antal Árpád: ha idióta egy prefektus, tedd nevetségessé, ne provokáld. Mutass fölényt, ne rázogass öklöt, főleg, ha nyilvánvalóan te vagy a gyengébb. Mert te vagy a gyengébb. Vagy, ha politikusként provokálod a románokat, ne bújj a tömegek mögé azzal, hogy magad köré szervezed őket. Ne tetszelegj hősi pózban amiatt, mert pár borult román fenyegetőzik a Facebookodon. Ez kommunikációs opportunizmusra vall. Ha megszédít a veszély mámora, legalább ne tetszelegj hősi-áldozati pózban. Vagy ha mégis, legalább ne moralizálj, hogy Európa, hogy a XXI. század, stb., mert sem Európa, sem a XXI. század nem jelent apriori biztonságot a kisebbségek számára.
Ha tényleg fontos számodra a himnusz, tiszteld annyira, hogy nem élsz vissza varázserejével. Feltéve, ha felelős politikus vagy. Persze, ha népi hősnek képzeled magad, és folyamatosan azt teszteled, hogy lehetsz népszerű, és egyre népszerűbb, akkor bízd nyugodtan a politikai döntéseket azokra, aki választottak, és persze a facebookos hangulatra.
Persze, nem lehet könnyű most Antal Árpádnak. Ki tudja, lehet, valamelyik állami inkvizíciós szervezet kideríti róla, hogy terrorista. Lehet, hogy az egyik áldozata lesz annak a DIICOT ötletnek, hogy az RMDSZ-t összefüggésbe hozzák a terrorizmussal, ami nem rossz ötlet, ha nemzetközileg diszkreditálni akarják.
Ami a himnuszéneklés miatti bírságot illeti, egészen meglepő, hogy nem szakadt a prefektusra az ég. Ebben a kérdésben a teljes magyar társadalomnak meg kell nyilvánulnia, ki kell tenni az eszközöket az asztalra, és olyan fokú szolidaritást kell mutatni, amilyet eddig soha. És a felelősség legnagyobb része azoké a romániai magyar értelmiségieké, akik tudnak úgy beszélni, hogy a románok is meghallgassák őket. Ha a romániai magyar értelmiségiek nem veszik észre, hogy a himnuszéneklési ügy több a románok műbalhéjánál, megérdemlik zaklatott sorsukat.
Ez egy remek alkalom arra is, hogy a magyarok leteszteljék Johannist is, akiben annyira bíznak. Mert most van ügy elég. De egyik ügy sem Antal Árpád, még akkor sem, ha Antal Árpád, talán saját védelmében, talán túlfűtöttségében, az üggyé akar válni.
Kelemen Attila Ármin
Transindex.ro
Kedves Antal Árpád: ha idióta egy prefektus, tedd nevetségessé, ne provokáld. Mutass fölényt, ne rázogass.
Várom, hogy megszólaljon egy higgadt hang is a háromszéki himnuszügyben. Vajon van olyan romániai magyar politikus, aki a magyarokat jobban félti a románok dühétől, mint saját népszerűségi indexét? Ha Antal Árpád attól tart, hogy a fekete március ismétlődhet meg Szentgyörgyön, akkor mindössze azzal nem számol, hogy populista politikai önépítési projektjében pont ő lesz az, aki beteljesíti saját jóslatát.
Kedves Antal Árpád: ha idióta egy prefektus, tedd nevetségessé, ne provokáld. Mutass fölényt, ne rázogass öklöt, főleg, ha nyilvánvalóan te vagy a gyengébb. Mert te vagy a gyengébb. Vagy, ha politikusként provokálod a románokat, ne bújj a tömegek mögé azzal, hogy magad köré szervezed őket. Ne tetszelegj hősi pózban amiatt, mert pár borult román fenyegetőzik a Facebookodon. Ez kommunikációs opportunizmusra vall. Ha megszédít a veszély mámora, legalább ne tetszelegj hősi-áldozati pózban. Vagy ha mégis, legalább ne moralizálj, hogy Európa, hogy a XXI. század, stb., mert sem Európa, sem a XXI. század nem jelent apriori biztonságot a kisebbségek számára.
Ha tényleg fontos számodra a himnusz, tiszteld annyira, hogy nem élsz vissza varázserejével. Feltéve, ha felelős politikus vagy. Persze, ha népi hősnek képzeled magad, és folyamatosan azt teszteled, hogy lehetsz népszerű, és egyre népszerűbb, akkor bízd nyugodtan a politikai döntéseket azokra, aki választottak, és persze a facebookos hangulatra.
Persze, nem lehet könnyű most Antal Árpádnak. Ki tudja, lehet, valamelyik állami inkvizíciós szervezet kideríti róla, hogy terrorista. Lehet, hogy az egyik áldozata lesz annak a DIICOT ötletnek, hogy az RMDSZ-t összefüggésbe hozzák a terrorizmussal, ami nem rossz ötlet, ha nemzetközileg diszkreditálni akarják.
Ami a himnuszéneklés miatti bírságot illeti, egészen meglepő, hogy nem szakadt a prefektusra az ég. Ebben a kérdésben a teljes magyar társadalomnak meg kell nyilvánulnia, ki kell tenni az eszközöket az asztalra, és olyan fokú szolidaritást kell mutatni, amilyet eddig soha. És a felelősség legnagyobb része azoké a romániai magyar értelmiségieké, akik tudnak úgy beszélni, hogy a románok is meghallgassák őket. Ha a romániai magyar értelmiségiek nem veszik észre, hogy a himnuszéneklési ügy több a románok műbalhéjánál, megérdemlik zaklatott sorsukat.
Ez egy remek alkalom arra is, hogy a magyarok leteszteljék Johannist is, akiben annyira bíznak. Mert most van ügy elég. De egyik ügy sem Antal Árpád, még akkor sem, ha Antal Árpád, talán saját védelmében, talán túlfűtöttségében, az üggyé akar válni.
Kelemen Attila Ármin
Transindex.ro
2014. december 18.
Németh Zsolt „emlékezetpolitikai NATO” létrehozását javasolta Temesváron Közép-Európa 1989 - Egyfajta "emlékezetpolitikai NATO" létrehozását kezdeményezte csütörtökön Temesváron a városban 25 évvel ezelőtt kirobbant népfelkelésről szervezett konferencián Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának az elnöke.
A fideszes politikus magyarázatként hozzátette, hogy szerinte "transzatlanti közös nevezőre lenne szükség" az emlékezetpolitikában, mert vannak, akik a fasizmusra emlékeznek, de a kommunizmusra nem, mások emlékei szerint a kommunizmus létezett, de a fasizmus nem, és egy harmadik csoport egyik rémuralomra sem kíván emlékezni. Németh Zsolt a hosszú távon működő román-magyar kiegyezést is a célok közé sorolta. Utóbbihoz - úgy vélte - az szükséges, hogy a helyére kerüljön Temesvár 1989-es szerepe a román nemzeti közgondolkodásban.
Smaranda Enache a marosvásárhelyi Pro Európa Liga társelnöke kijelentette, Romániában azért feledik Tőkés Lászlónak és a temesváriaknak a szerepét a rendszerváltozásban, mert a temesvári forradalomra "rászerveztek egy államcsínyt", mely által a kommunista elit „átkonvertálta hatalmát” a demokráciába. Az emberjogi harcos szerint az 1990 márciusában szervezett magyarellenes „marosvásárhelyi pogrom” áttételesen annak a román rétegnek az elhallgattatását szolgálta, amelyik ma kész lenne tárgyalásokat folytatni a román-magyar viszony rendezéséről, és például a Székelyföld területi autonómiájáról.
Smaranda Enache úgy vélte, a román-magyar viszony rendezése nemcsak a két nép számára fontos, ez biztosíthatja a térség stabilitását is. Az emberjogi harcos bírálta az illiberális demokrácia kialakítására irányuló magyarországi törekvéseket, és arra kérte Tőkés Lászlót, hogy az Európai Parlamentben és a Fideszben is képviselje Temesvár szellemiségét, és ha a pártja eltávolodott ezektől, lépjen ki belőle.
Borbély Imre, Tőkés László egykori tanácsadója is úgy látta, hogy a Tőkés László melletti szolidaritásból kialakult temesvári népfelkelés nyomán Bukarestben államcsínyt szerveztek. Kijelentette a románok és magyarok szabad akaratából kirobbant temesvári népfelkelés tisztaságából spontaneitásából semmit nem vesznek el a bukaresti fejlemények. Az egykori temesvári forradalmár cáfolta azokat a sajtóban megjelenő állításokat, amelyek szerint az amerikai titkosszolgálatok állnának a temesvári népfelkelés hátterében.
Az emlékezés jelentőségére Max Teleki, az Amerikai Magyar Koalíció elnöke is kitért előadásában. Szerinte Amerika megfeledkezett arról, hogy annak idején támogatta Nicolae Ceausescu román kommunista diktatúráját, mert úgy gondolta, hogy ezzel ellensúlyozhatja a Szovjetunióhoz fűződő viszonyát.
Tőkés László a konferenciát megnyitó beszédében azt hangsúlyozta, az 1989-es szabadságharc után ma az „igazságharcra” van mindennél nagyobb szükség, arra hogy érvényt szerezzenek a 25 évvel ezelőtti temesvári események igazságának. Az 1989-es forradalom 25. évfordulója alkalmából Tőkés László és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által szervezett rendezvények keretében csütörtökön ökumenikus istentiszteletet tartanak a temesvári belvárosi református templomban, a népfelkelés kiindulópontjában.
A rendezvénysorozat pénteken a forradalommal kapcsolatos, az elmúlt időszakbab megjelent könyvek bemutatásával zárul.
Gazda Árpád
(MTI)
A fideszes politikus magyarázatként hozzátette, hogy szerinte "transzatlanti közös nevezőre lenne szükség" az emlékezetpolitikában, mert vannak, akik a fasizmusra emlékeznek, de a kommunizmusra nem, mások emlékei szerint a kommunizmus létezett, de a fasizmus nem, és egy harmadik csoport egyik rémuralomra sem kíván emlékezni. Németh Zsolt a hosszú távon működő román-magyar kiegyezést is a célok közé sorolta. Utóbbihoz - úgy vélte - az szükséges, hogy a helyére kerüljön Temesvár 1989-es szerepe a román nemzeti közgondolkodásban.
Smaranda Enache a marosvásárhelyi Pro Európa Liga társelnöke kijelentette, Romániában azért feledik Tőkés Lászlónak és a temesváriaknak a szerepét a rendszerváltozásban, mert a temesvári forradalomra "rászerveztek egy államcsínyt", mely által a kommunista elit „átkonvertálta hatalmát” a demokráciába. Az emberjogi harcos szerint az 1990 márciusában szervezett magyarellenes „marosvásárhelyi pogrom” áttételesen annak a román rétegnek az elhallgattatását szolgálta, amelyik ma kész lenne tárgyalásokat folytatni a román-magyar viszony rendezéséről, és például a Székelyföld területi autonómiájáról.
Smaranda Enache úgy vélte, a román-magyar viszony rendezése nemcsak a két nép számára fontos, ez biztosíthatja a térség stabilitását is. Az emberjogi harcos bírálta az illiberális demokrácia kialakítására irányuló magyarországi törekvéseket, és arra kérte Tőkés Lászlót, hogy az Európai Parlamentben és a Fideszben is képviselje Temesvár szellemiségét, és ha a pártja eltávolodott ezektől, lépjen ki belőle.
Borbély Imre, Tőkés László egykori tanácsadója is úgy látta, hogy a Tőkés László melletti szolidaritásból kialakult temesvári népfelkelés nyomán Bukarestben államcsínyt szerveztek. Kijelentette a románok és magyarok szabad akaratából kirobbant temesvári népfelkelés tisztaságából spontaneitásából semmit nem vesznek el a bukaresti fejlemények. Az egykori temesvári forradalmár cáfolta azokat a sajtóban megjelenő állításokat, amelyek szerint az amerikai titkosszolgálatok állnának a temesvári népfelkelés hátterében.
Az emlékezés jelentőségére Max Teleki, az Amerikai Magyar Koalíció elnöke is kitért előadásában. Szerinte Amerika megfeledkezett arról, hogy annak idején támogatta Nicolae Ceausescu román kommunista diktatúráját, mert úgy gondolta, hogy ezzel ellensúlyozhatja a Szovjetunióhoz fűződő viszonyát.
Tőkés László a konferenciát megnyitó beszédében azt hangsúlyozta, az 1989-es szabadságharc után ma az „igazságharcra” van mindennél nagyobb szükség, arra hogy érvényt szerezzenek a 25 évvel ezelőtti temesvári események igazságának. Az 1989-es forradalom 25. évfordulója alkalmából Tőkés László és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által szervezett rendezvények keretében csütörtökön ökumenikus istentiszteletet tartanak a temesvári belvárosi református templomban, a népfelkelés kiindulópontjában.
A rendezvénysorozat pénteken a forradalommal kapcsolatos, az elmúlt időszakbab megjelent könyvek bemutatásával zárul.
Gazda Árpád
(MTI)
2014. december 18.
„Székelyföldön is megtörténhet, ami 1990-ben Marosvásárhelyen”
Sepsiszentgyörgy polgármesterének szavai miatt indíthatott büntetőeljárást a román szervezettbűnözés- és terrorizmusellenes ügyészség.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor Magyarország élőben című műsorunkban azt mondta: az ügyben már megkereste a román miniszterelnököt, és várja az új román államfő lépését is.
„Klaus Johannist várjuk, hogy megszólaljon az ügyben. Vasárnap fogják beiktatni, vasárnap teszi le a hivatali esküt, és én is kíváncsian várom, hogy ilyen ügyekben, ilyen kérdésekben mit fog mondani” – fogalmazott Kelemen Hunor.
Sepsiszentgyörgy első embere, Antal Árpád szombaton fogalmazott úgy a parlamentben: „amennyiben a Kovászna megyei prefektus nem hagyja békén a magyarokat, a Székelyföldön is megtörténhet, ami 1990-ben Marosvásárhelyen”.
mno.hu / Hír Tv
Erdély.ma
Sepsiszentgyörgy polgármesterének szavai miatt indíthatott büntetőeljárást a román szervezettbűnözés- és terrorizmusellenes ügyészség.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor Magyarország élőben című műsorunkban azt mondta: az ügyben már megkereste a román miniszterelnököt, és várja az új román államfő lépését is.
„Klaus Johannist várjuk, hogy megszólaljon az ügyben. Vasárnap fogják beiktatni, vasárnap teszi le a hivatali esküt, és én is kíváncsian várom, hogy ilyen ügyekben, ilyen kérdésekben mit fog mondani” – fogalmazott Kelemen Hunor.
Sepsiszentgyörgy első embere, Antal Árpád szombaton fogalmazott úgy a parlamentben: „amennyiben a Kovászna megyei prefektus nem hagyja békén a magyarokat, a Székelyföldön is megtörténhet, ami 1990-ben Marosvásárhelyen”.
mno.hu / Hír Tv
Erdély.ma
2014. december 18.
Leváltották a Hargita megyei magyar prefektust
Újabb helycsere történt a Hargita megyei kormányhivatal élén: információink szerint Petres Sándor prefektus helyére Jean Adrian Andrei alprefektust nevezték ki – adja hírül Kovács Attila a kronika.ro portálon.
Erről szerdai ülésén döntött a kormány. Petres Sándort, aki 2000-től a Hargita Megyei Önkormányzat alelnöki tisztségét töltötte be, májusban nevezték ki alprefektussá, ekkor lemondott RMDSZ-tagságáról. Augusztusban már a kormánynegbízotti kinevezése következett, Jean Adrian Andrei, a Szociáldemokrata Pártot (PSD) képviselő prefektus alprefektusi megbízatást kapott. A mostani helycsere értelmében Petres ismét alprefektus lesz, Andrei pedig, akit először 2012 szeptemberében neveztek ki a tisztségbe, pár hónapos szünet után kormánymegbízottként tevékenykedhet.
A jogászvégzettségű politikus 2012-ben a Szociálliberális Unió (USL), 2008-ban a PSD csíkszeredai polgármesterjelöltje volt, utána képviselőjelöltként is indult. 2009 márciusától 2010 júliusáig töltötte be az alprefektusi tisztséget. Prefektusként több alkalommal is a székely és magyar jelképek, feliratok eltávolítására szólította fel az elöljárókat – írja a kronika.ro.
Erdély.ma
Újabb helycsere történt a Hargita megyei kormányhivatal élén: információink szerint Petres Sándor prefektus helyére Jean Adrian Andrei alprefektust nevezték ki – adja hírül Kovács Attila a kronika.ro portálon.
Erről szerdai ülésén döntött a kormány. Petres Sándort, aki 2000-től a Hargita Megyei Önkormányzat alelnöki tisztségét töltötte be, májusban nevezték ki alprefektussá, ekkor lemondott RMDSZ-tagságáról. Augusztusban már a kormánynegbízotti kinevezése következett, Jean Adrian Andrei, a Szociáldemokrata Pártot (PSD) képviselő prefektus alprefektusi megbízatást kapott. A mostani helycsere értelmében Petres ismét alprefektus lesz, Andrei pedig, akit először 2012 szeptemberében neveztek ki a tisztségbe, pár hónapos szünet után kormánymegbízottként tevékenykedhet.
A jogászvégzettségű politikus 2012-ben a Szociálliberális Unió (USL), 2008-ban a PSD csíkszeredai polgármesterjelöltje volt, utána képviselőjelöltként is indult. 2009 márciusától 2010 júliusáig töltötte be az alprefektusi tisztséget. Prefektusként több alkalommal is a székely és magyar jelképek, feliratok eltávolítására szólította fel az elöljárókat – írja a kronika.ro.
Erdély.ma
2014. december 18.
„Halál a magyarokra!”
Lám, hová vezet a zászló- és himnuszüldözés
Úgy tűnik, Kovászna megye prefektusának székelyzászló- és himnuszellenes intézkedései kiszabadították a (rossz) szellemet a palackból. Huszonöt évvel az 1989-es decemberi fordulat után halállal fenyegetnek bennünket egyes román honfitársaink.
A magyarellenesseg.com portál hívta fel figyelmet azokra az uszító, gyűlöletkeltő, soviniszta bejegyzésekre, amelyek Antal Árpád Facebook-oldalán jelentek meg azt követően, hogy Sepsiszentgyörgy polgármestere a prefektúra előtti himnuszéneklésről készült fotókat osztott meg. Szabad fordításban közlünk egy párat annak szemléltetésére, hogy lám, miként gondolkodnak rólunk egyes román honfitársaink. Az alábbi sorokat csak erős idegzetűek olvassák, kiskorúak egyáltalán ne!
Dac Liber: „Ha ti azt hiszitek, hogy ez fog menni a végtelenségig, tévedtek… Drágán meg fogtok fizetni.”
Radu Brightside: „Mi a rohadt anyátokért nem otthon csináljátok ezt, a ti országotokban? Deportálnálak titeket a ti szeretett Magyarországotokra, hogy basszalak szájba a hazátlan akcentusotokkal együtt. Felrobbantanálak titeket álmotokban, lehugyozlak titeket és az egész fajtátokat.”
Blondu Rs: „Mocskos hazátlanok… Dögöljetek meg, szemetek!”
Orion de Gothia: „Leszarlak titeket, ti vándorok. Eljön a bosszú ideje, hazátlanok, ne foglalkozzatok! HALÁL a hazátlanokra (magyarokra)! Sajnálat nélkül ki fogunk irtani, addig, ameddig Erdélyben csak egy nemzet marad, a román!
Anca Klau: „Takarodjatok Magyarországra! Rohadékok!”
Berbece Iancu: „Székelyföld román föld, ha nem tetszik, akkor a Pannon-mező elég nagy, nincs más dolgotok, menjetek oda, betolakodó mongol nomád nép!”
Lagu Daniel-Corneliu: „Halál a hazátlanokra! Románia nem eladó, ha nem tetszik itt, takarodjatok az országból, hazátlanok (magyarok)!”
Robert Șerban: „Kínok között dögöljetek meg, az egész magyar faj!”
Alexandru Popa de Thracian: „Lepisillek titeket és a zászlónak nevezett rongyaitokat is, faszszopó, seggfej kurvák!
Kotys Dacia: „Mocskos hazátlanok, azt hiszem, el kell takarítsunk titeket az országból végleg! Nektek, hernyóknak van képetek a lovak nyelvét beszélni egy román országban?! Halál a magyarokra! Nagy meglepetésben lesz részetek, a dákok nem haltak ki, szépen sorban el fogunk titeket tüntetni innen. Várjátok!”
Răzvan Ionuț: „Mongóliai vándorok, sátrakkal és bográcsokkal, a mi ősi földünkön könyörögtök az autonómiáért.”
Úgy hisszük, ennyi elég gyomorforgatóból. Mivel egy jogerős bírósági döntés következtében a Facebook nyilvános felületnek számít, az oda beírók felelősséggel tartoznak szavaikért, az illetékes hatóságoknak tehát hivatalból eljárást kellene kezdeményezniük a gyűlöletkeltők, közösség ellen uszítók kilétének felderítésére, valamint példás megbüntetésére. Legalább akkora lendülettel és hatékonysággal kellene fellépniük, mint a március 15-én, az iskolában fején piros–sárga–kék hajpánttal hivalkodó kovásznai kislányt ugyancsak Facebookon megfenyegető személlyel szemben.
Mi mindenesetre ezennel a diszkriminációellenes tanács figyelmébe ajánljuk az ügyet, kíváncsian várva a fejleményeket. Addig is idézzük Antal Árpád felhívását az oldaláról: „Ma többen voltunk, mint tegnap, és bízom benne, hogy ma kevesebben voltunk, mint holnap leszünk! Találkozzunk holnap újra a prefektúra előtt! Arra kérek mindenkit, hogy osszák meg ezt a felhívást minél többen, és minél többen vegyünk részt a holnapi himnuszéneklésen is!”
Sz. H.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
Lám, hová vezet a zászló- és himnuszüldözés
Úgy tűnik, Kovászna megye prefektusának székelyzászló- és himnuszellenes intézkedései kiszabadították a (rossz) szellemet a palackból. Huszonöt évvel az 1989-es decemberi fordulat után halállal fenyegetnek bennünket egyes román honfitársaink.
A magyarellenesseg.com portál hívta fel figyelmet azokra az uszító, gyűlöletkeltő, soviniszta bejegyzésekre, amelyek Antal Árpád Facebook-oldalán jelentek meg azt követően, hogy Sepsiszentgyörgy polgármestere a prefektúra előtti himnuszéneklésről készült fotókat osztott meg. Szabad fordításban közlünk egy párat annak szemléltetésére, hogy lám, miként gondolkodnak rólunk egyes román honfitársaink. Az alábbi sorokat csak erős idegzetűek olvassák, kiskorúak egyáltalán ne!
Dac Liber: „Ha ti azt hiszitek, hogy ez fog menni a végtelenségig, tévedtek… Drágán meg fogtok fizetni.”
Radu Brightside: „Mi a rohadt anyátokért nem otthon csináljátok ezt, a ti országotokban? Deportálnálak titeket a ti szeretett Magyarországotokra, hogy basszalak szájba a hazátlan akcentusotokkal együtt. Felrobbantanálak titeket álmotokban, lehugyozlak titeket és az egész fajtátokat.”
Blondu Rs: „Mocskos hazátlanok… Dögöljetek meg, szemetek!”
Orion de Gothia: „Leszarlak titeket, ti vándorok. Eljön a bosszú ideje, hazátlanok, ne foglalkozzatok! HALÁL a hazátlanokra (magyarokra)! Sajnálat nélkül ki fogunk irtani, addig, ameddig Erdélyben csak egy nemzet marad, a román!
Anca Klau: „Takarodjatok Magyarországra! Rohadékok!”
Berbece Iancu: „Székelyföld román föld, ha nem tetszik, akkor a Pannon-mező elég nagy, nincs más dolgotok, menjetek oda, betolakodó mongol nomád nép!”
Lagu Daniel-Corneliu: „Halál a hazátlanokra! Románia nem eladó, ha nem tetszik itt, takarodjatok az országból, hazátlanok (magyarok)!”
Robert Șerban: „Kínok között dögöljetek meg, az egész magyar faj!”
Alexandru Popa de Thracian: „Lepisillek titeket és a zászlónak nevezett rongyaitokat is, faszszopó, seggfej kurvák!
Kotys Dacia: „Mocskos hazátlanok, azt hiszem, el kell takarítsunk titeket az országból végleg! Nektek, hernyóknak van képetek a lovak nyelvét beszélni egy román országban?! Halál a magyarokra! Nagy meglepetésben lesz részetek, a dákok nem haltak ki, szépen sorban el fogunk titeket tüntetni innen. Várjátok!”
Răzvan Ionuț: „Mongóliai vándorok, sátrakkal és bográcsokkal, a mi ősi földünkön könyörögtök az autonómiáért.”
Úgy hisszük, ennyi elég gyomorforgatóból. Mivel egy jogerős bírósági döntés következtében a Facebook nyilvános felületnek számít, az oda beírók felelősséggel tartoznak szavaikért, az illetékes hatóságoknak tehát hivatalból eljárást kellene kezdeményezniük a gyűlöletkeltők, közösség ellen uszítók kilétének felderítésére, valamint példás megbüntetésére. Legalább akkora lendülettel és hatékonysággal kellene fellépniük, mint a március 15-én, az iskolában fején piros–sárga–kék hajpánttal hivalkodó kovásznai kislányt ugyancsak Facebookon megfenyegető személlyel szemben.
Mi mindenesetre ezennel a diszkriminációellenes tanács figyelmébe ajánljuk az ügyet, kíváncsian várva a fejleményeket. Addig is idézzük Antal Árpád felhívását az oldaláról: „Ma többen voltunk, mint tegnap, és bízom benne, hogy ma kevesebben voltunk, mint holnap leszünk! Találkozzunk holnap újra a prefektúra előtt! Arra kérek mindenkit, hogy osszák meg ezt a felhívást minél többen, és minél többen vegyünk részt a holnapi himnuszéneklésen is!”
Sz. H.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2014. december 18.
Böjte Csaba: össze kell fogni
Közel ezerkétszáz személy jelent meg Sepsiszentgyörgy központjában, a magyar himnusz énekléséért kirótt bírság ellen szervezett tiltakozássorozat negyedik napján. Böjte atya az eseményen azért imádkozott, hogy a román állampolgárok nemzetiségtől függetlenül összefogjanak.
Bár a meghívott felszólaló Böjte atya késett, a tömeg Nemes Levente, a Tamási Áron Színház színművészének szavalatát hallgatva türelmesen várt, igaz, történt egy kisebb incidens. Bálint József, a Magyar Polgári Párt (MPP) sepsiszentgyörgyi elnöke a várakozás pillanatait oldva szólalt fel. Telhetnek az évek nehezen, ezeket azonban el lehet viselni, és az erdélyi magyarság továbbra sem hagyja magát megfélemlíteni – hangoztatta a párt helyi elnöke. A várakozás ideje alatt rohammentő érkezett a Szabadság térre, értesüléseink szerint egy, az Erzsébet parkban levő járókelőhöz hívták ki. A mentőautó éppen azon a helyen haladt volna át, ahol a tiltakozók is sorakoztak, ám a tömeg ezt nem engedte.
Böjte Csaba ferences rendi szerzetes negyven perces késéssel érkezett meg a Kovászna megyei kormányhivatal előtt összegyűltek körébe. Tapssal, valamint a székely himnusz éneklésével köszöntötték. Böjte atya felszólalásában rámutatott, Erdélyben magyarként aki nem tudja tisztelni a románságot, nem számít jó magyarnak, de jó kereszténynek sem. Kifejtette, ezen elv a románságra is érvényes, hiszen részükről is elengedhetetlen a tisztelet az erdélyi kisebbségek felé. „Összefogni kell, nem pedig egymásban a hibát keresni”– hangoztatta a szerzetes.
Kijelentette, mindenkinek azt kell megértenie, hogy a mindennapok nehézségeit együtt kell legyőzni, valamint iskolák, kórházak létrehozását, infrastrukturális fejlesztéseket kell közösen szorgalmazni. Böjte atya azért imádkozott, hogy ne a polgármesteri hivatalok vagy a megyei önkormányzatok homlokzatán legyen kifüggesztve a székely zászló, hanem azért, hogy Bukarestben a román parlament épületén is ki legyen téve a kék-arany lobogó.
A román trikolór mellett jelenjenek meg mindazon kisebbségek szimbólumai, amelyek megszavazták a miniszterelnököt, valamint az államelnököt – mutatott rá Böjte Csaba, hozzáfűzve, imádkozik azért is, hogy az ország vezetői vegyenek részt az erdélyi magyarság nemzeti ünnepein, koccintsanak együtt egy-egy pohár pálinkával az elkövetkezendőkben. Felszólása végén a ferences rendi szerzetes a keresztény világ legismertebb imáját, a Miatyánkot magyar, majd román nyelven is elmondta. Mint az már megszokott, a tiltakozássorozat negyedik napján is több alkalommal felcsendült a magyar, valamint zárásként ismét a székely himnusz.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro
Közel ezerkétszáz személy jelent meg Sepsiszentgyörgy központjában, a magyar himnusz énekléséért kirótt bírság ellen szervezett tiltakozássorozat negyedik napján. Böjte atya az eseményen azért imádkozott, hogy a román állampolgárok nemzetiségtől függetlenül összefogjanak.
Bár a meghívott felszólaló Böjte atya késett, a tömeg Nemes Levente, a Tamási Áron Színház színművészének szavalatát hallgatva türelmesen várt, igaz, történt egy kisebb incidens. Bálint József, a Magyar Polgári Párt (MPP) sepsiszentgyörgyi elnöke a várakozás pillanatait oldva szólalt fel. Telhetnek az évek nehezen, ezeket azonban el lehet viselni, és az erdélyi magyarság továbbra sem hagyja magát megfélemlíteni – hangoztatta a párt helyi elnöke. A várakozás ideje alatt rohammentő érkezett a Szabadság térre, értesüléseink szerint egy, az Erzsébet parkban levő járókelőhöz hívták ki. A mentőautó éppen azon a helyen haladt volna át, ahol a tiltakozók is sorakoztak, ám a tömeg ezt nem engedte.
Böjte Csaba ferences rendi szerzetes negyven perces késéssel érkezett meg a Kovászna megyei kormányhivatal előtt összegyűltek körébe. Tapssal, valamint a székely himnusz éneklésével köszöntötték. Böjte atya felszólalásában rámutatott, Erdélyben magyarként aki nem tudja tisztelni a románságot, nem számít jó magyarnak, de jó kereszténynek sem. Kifejtette, ezen elv a románságra is érvényes, hiszen részükről is elengedhetetlen a tisztelet az erdélyi kisebbségek felé. „Összefogni kell, nem pedig egymásban a hibát keresni”– hangoztatta a szerzetes.
Kijelentette, mindenkinek azt kell megértenie, hogy a mindennapok nehézségeit együtt kell legyőzni, valamint iskolák, kórházak létrehozását, infrastrukturális fejlesztéseket kell közösen szorgalmazni. Böjte atya azért imádkozott, hogy ne a polgármesteri hivatalok vagy a megyei önkormányzatok homlokzatán legyen kifüggesztve a székely zászló, hanem azért, hogy Bukarestben a román parlament épületén is ki legyen téve a kék-arany lobogó.
A román trikolór mellett jelenjenek meg mindazon kisebbségek szimbólumai, amelyek megszavazták a miniszterelnököt, valamint az államelnököt – mutatott rá Böjte Csaba, hozzáfűzve, imádkozik azért is, hogy az ország vezetői vegyenek részt az erdélyi magyarság nemzeti ünnepein, koccintsanak együtt egy-egy pohár pálinkával az elkövetkezendőkben. Felszólása végén a ferences rendi szerzetes a keresztény világ legismertebb imáját, a Miatyánkot magyar, majd román nyelven is elmondta. Mint az már megszokott, a tiltakozássorozat negyedik napján is több alkalommal felcsendült a magyar, valamint zárásként ismét a székely himnusz.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro
2014. december 18.
ActiveWatch: tévesen fordították Antal Árpád nyilatkozatát
Az ActiveWatch nevű román civil szervezet csütörtökön felhívta a figyelmet arra, hogy Antal Árpádnak, Sepsiszentgyörgy polgármesterének a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tanácskozásán elhangzott beszédét tévesen adta vissza a román média.
Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság előző nap közölte, hogy hivatalból vizsgálatot indított ismeretlen személy ellen terrorista fenyegetés gyanújával az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának szombati ülésén elhangzott beszédek miatt. A vádhatóság nem pontosította, kinek a nyilatkozatáról van szó, de a román média tudni véli, hogy Antal Árpád beszéde miatt indult eljárás.
A civil szervezet közleménye idézi azt, ahogyan az Agerpres hírügynökség adta vissza Antal szavait. Eszerint Antal a beszéde végén az RMDSZ-nek a kormányból való kilépése ellen érvelő Frunda Györgyhöz intézte szavait. Azt mondta neki, kérje meg Victor Ponta miniszterelnököt – akinek Frunda a tiszteletbeli tanácsadója –, utasítsa a Kovászna megyei prefektust, hogy hagyja békén a magyarokat. „Amit a prefektusok tesznek, az őt is minősíti. (...) Ha nem, akkor Székelyföldön megismétlődhet az, ami Marosvásárhelyen történt 1990 márciusában” – olvasható a közleményben.
A civil szervezet szerint a polgármester valójában azt mondta: „Végül pedig Frunda tanácsos úrnak szeretném mondani, kérje meg a főnökét, a miniszterelnök urat, utasítsa helytartóját, hogy ne provokálja az erdélyi magyarokat. Mert az, amit Kovászna megye prefektusa tesz, minősíti a miniszterelnök urat is. És ha valakinek nem az az érdeke, hogy a románok és a magyarok Sepsiszentgyörgyön, Háromszéken, Székelyföldön valahol esetleg megint olyan helyzetbe kerüljenek, mint Marosvásárhelyen 1990-ben, akkor minimális tiszteletet nyújtsanak irányunkban.”
MTI
Székelyhon.ro
Az ActiveWatch nevű román civil szervezet csütörtökön felhívta a figyelmet arra, hogy Antal Árpádnak, Sepsiszentgyörgy polgármesterének a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tanácskozásán elhangzott beszédét tévesen adta vissza a román média.
Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság előző nap közölte, hogy hivatalból vizsgálatot indított ismeretlen személy ellen terrorista fenyegetés gyanújával az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának szombati ülésén elhangzott beszédek miatt. A vádhatóság nem pontosította, kinek a nyilatkozatáról van szó, de a román média tudni véli, hogy Antal Árpád beszéde miatt indult eljárás.
A civil szervezet közleménye idézi azt, ahogyan az Agerpres hírügynökség adta vissza Antal szavait. Eszerint Antal a beszéde végén az RMDSZ-nek a kormányból való kilépése ellen érvelő Frunda Györgyhöz intézte szavait. Azt mondta neki, kérje meg Victor Ponta miniszterelnököt – akinek Frunda a tiszteletbeli tanácsadója –, utasítsa a Kovászna megyei prefektust, hogy hagyja békén a magyarokat. „Amit a prefektusok tesznek, az őt is minősíti. (...) Ha nem, akkor Székelyföldön megismétlődhet az, ami Marosvásárhelyen történt 1990 márciusában” – olvasható a közleményben.
A civil szervezet szerint a polgármester valójában azt mondta: „Végül pedig Frunda tanácsos úrnak szeretném mondani, kérje meg a főnökét, a miniszterelnök urat, utasítsa helytartóját, hogy ne provokálja az erdélyi magyarokat. Mert az, amit Kovászna megye prefektusa tesz, minősíti a miniszterelnök urat is. És ha valakinek nem az az érdeke, hogy a románok és a magyarok Sepsiszentgyörgyön, Háromszéken, Székelyföldön valahol esetleg megint olyan helyzetbe kerüljenek, mint Marosvásárhelyen 1990-ben, akkor minimális tiszteletet nyújtsanak irányunkban.”
MTI
Székelyhon.ro
2014. december 18.
Megóvott katolikus gimnázium
Vasile Oprea, Maros megye prefektusa megtámadta a közigazgatási bíróságon azt a szeptemberben elfogadott marosvásárhelyi tanácsi határozatot, amelyben jóváhagyták a Római Katolikus Teológiai Gimnáziumot is tartalmazó, a jelenleg zajló tanévre vonatkozó iskolajegyzéket.
A kormánymegbízott arra hivatkozik, hogy a testület késve fogadta el a jegyzéket tartalmazó határozatot.
A prefektusi intézkedés kapcsán Peti András alpolgármester elmondta: nem tudja, hogy jogi szempontból milyen következményei lehetnek ennek. A törvény ugyanis azt mondja, hogyha egy határozatot a kormánymegbízott megtámad, az automatikusan felfüggesztődik, de ez esetben a gyerekek ott vannak a padokban, tanulnak, az iskola működik. „Csak nálunk lehet ilyet, hogy a tanév közepén megtámadják az iskolai hálózatot. Véleményem szerint a prefektusi rendelkezés semmiféle visszalépést nem jelent a római katolikus iskola szempontjából” – véleményezett az alpolgármester.
Bár a városháza honlapján szerepel a 2015–2016-os iskolajegyzékről szóló tervezet, a csütörtöki képviselő-testületi ülésen ez nem került napirendre. Peti András szerint csak azért nem, mert még nem volt hozzáférhető harminc napon át a városháza honlapján, hogy minden érdekelt tanulmányozhassa.
Simon Virág
Székelyhon.ro
Vasile Oprea, Maros megye prefektusa megtámadta a közigazgatási bíróságon azt a szeptemberben elfogadott marosvásárhelyi tanácsi határozatot, amelyben jóváhagyták a Római Katolikus Teológiai Gimnáziumot is tartalmazó, a jelenleg zajló tanévre vonatkozó iskolajegyzéket.
A kormánymegbízott arra hivatkozik, hogy a testület késve fogadta el a jegyzéket tartalmazó határozatot.
A prefektusi intézkedés kapcsán Peti András alpolgármester elmondta: nem tudja, hogy jogi szempontból milyen következményei lehetnek ennek. A törvény ugyanis azt mondja, hogyha egy határozatot a kormánymegbízott megtámad, az automatikusan felfüggesztődik, de ez esetben a gyerekek ott vannak a padokban, tanulnak, az iskola működik. „Csak nálunk lehet ilyet, hogy a tanév közepén megtámadják az iskolai hálózatot. Véleményem szerint a prefektusi rendelkezés semmiféle visszalépést nem jelent a római katolikus iskola szempontjából” – véleményezett az alpolgármester.
Bár a városháza honlapján szerepel a 2015–2016-os iskolajegyzékről szóló tervezet, a csütörtöki képviselő-testületi ülésen ez nem került napirendre. Peti András szerint csak azért nem, mert még nem volt hozzáférhető harminc napon át a városháza honlapján, hogy minden érdekelt tanulmányozhassa.
Simon Virág
Székelyhon.ro