Kelet-európai körutazása keretében Romániába érkezett Johannes Rau, a németországi Észak-Rajna-Vesztfália tartomány miniszterelnöke, akit Iliescu elnök fogadott, majd a kormányfő. Rau előzőleg Magyarországra látogatott, innen előbb Temesvárra érkezett, amit az magyaráz, hogy Észak-Rajna-Vesztfáliának szoros kapcsolatai vannak a Bánáttal, melyet segélyprogramokkal támogat. /Johannes Rau Bukarestbe érkezett. = Magyar Nemzet, aug. 26./

El kell mondanom, hogy Románia talán Magyarországnál is inkább európai ország, tekintettel a román nyelvre, a hagyományokra és a földrajzi fekvésre - idézte a Rompres Johannes Rau Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnökének kétnapos romániai látogatását záró bukaresti sajtóértekezletén elhangzott kijelentését. Rau előzőleg Budapesten tárgyalt. Nehéz megérteni, miért európaibb a Balkán, mint a Magyarországot is magába foglaló Közép-Európa? - kérdezte Kozma Kis Tibor /Kozma Kis Tibor: Európaibb? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./ Johannes Rau hazafelé menet Budapesten megállt és sajtótájékoztatóján, valamint Antall József miniszterelnökhöz írt levelében cáfolta a neki tulajdonított kijelentést: semmilyen Magyarországgal kapcsolatos összehasonlításba nem bocsátkozott. /Új Magyarország, aug. 28./ Ezt a cáfolatot már nem közölte a román sajtó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

"Kétnapos szimpózium keretében emlékeztek meg Brassóban a Johannes Honterus Középiskolában a "fekete-templombeliek pere" néven emlegetett 1958-as perre. Azután tartották az emlékezést, hogy Adrian Severin külügyminiszter először ismerte el nyilvánosan a román kormányok felelősségét az erdélyi szászok és a bánáti svábok második világháború utáni meghurcoltatásáért, a deportálásokért, a vagyonelkobzásokért, valamint azért, hogy a hetvenes években kiárusította a német kisebbséget. Ennek következtében a szász közösség napjainkra megszűnt életképes közösségként létezni. Az 1958-as per során 20 brassói ismert értelmiségit ítéltek el, ez betetőzése volt a szász közösség megfélemlítését célzó folyamatnak. A vád valamennyi ellen hazaárulás, szervezkedés volt. Sokan nem ismerték egymást, valamennyien ismerték viszont Konrad Möckel főlelkészt. Négyüket - köztük a főlelkészt - halálra ítélték, nyolcukat életfogytiglani börtönre, a többit 6 és 30 év közötti börtönre. Külföldi nyomásra 1964-ben mindegyiküket szabadon engedték. /Brassói Lapok (Brassó), máj. 9./"

Aug. 28-án Temesváron, római katolikus Dómban felszentelték a 94. temesvári római katolikus püspököt, Szent Gellért első csanádi püspök utódát (Trianon után a csanádi püspökség területét országhatárok szabdalták szét, ezért külön Szeged-csanádi és külön temesvári egyházmegye jött létre), Roos Mártont. A felszentelést dr. Jean Claude Périsset bukaresti pápai nuncius végezte Gyulai Endre Szeged-csanádi megyéspüspök és dr. Johannes Kreidler, a Rottenburg-Stuttgart-i egyházmegye kormányzója kíséretében. Roos Mártont a pápa június 24-én nevezte ki megyéspüspöknek. A négy nyelven tartott (magyar, német, román, latin) szertartás kezdetekor felolvasták a hivatalos kinevezésről szóló pápai okmányt, majd Kräuter Sebestyén püspök felkérte a nunciust, szentelné fel a temesvári egyházmegye új püspökét. Az új püspök átvette elődjétől a hivatali jelképet, a XVIII. századi pásztorbotot. Az új püspök Emitte Spiritum Tuum (Küldd el Szentlelkedet) jelszó jegyében kíván tevékenykedni. /Fölszentelték a Szent Gellért-i egyházmegye 94. püspökét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

Aradi szerző új könyve hagyta el az aradi Gutenberg nyomdát. Regéczy Szabina Perle Ha majd felébredek című kötete az alcím szerint a kortárs román költészet remekeiből válogatott verseket ad közre magyarul. A tolmácsoltak között van Ana Blandiana, Constanta Buzea, Anghel Dumbraveanu, Eugen Jebeleanu, az aradi Vasile Dan, Lucian Emandi és Iulian Negrila. A kötetet Ruja Ildikó tanár ismerteti szept. 11-én az Arad Megyei Könyvtárban. A Ha majd felébredek évtizedek óta az első, aradi szerzőtől magyarul megjelenő fordításkötet. /Aradi szerző új könyve. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1/

"Ion Iliescu volt államfő, az RTDP elnöke és államfőjelöltje washingtoni látogatása során ismert amerikai politikusokkal és a Világbank vezető tisztviselőivel folytatott megbeszéléseket. Iliescu találkozott Tom Lantos képviselővel, aki a találkozón megemlítette azokat az eredményeket, amelyeket Ion Iliescu elnöksége alatt értek el a román-magyar kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében. Tom Lantos példaként említette a két ország közötti barátsági és együttműködési szerződést. Ion Iliescu kiemelte, hogy a júniusi romániai helyhatósági választás során pártja "jó együttműködést alakított ki" az RMDSZ-szel. Iliescu szerint ez a tény bizonyítja, hogy "az elmúlt időben nyitott egymásra a két párt". Az RTDP elnöke találkozott Johannes Linnel, a Világbank aligazgatójával és Andrew Vorkinggel, a Világbank közép-európai vezetőjével. A Világbank vezető tisztviselői megerősítették, hogy a nemzetközi pénzintézet kész támogatni a román gazdaság hanyatlásának megállítását szolgáló konkrét kezdeményezéseket. /Ion Iliescu Washingtonban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./"

"Az RMDSZ Országos Ifjúsági Kampánystábja által szervezett Beugró nevű országos körút keretében Brassóban nov. 16-án tartottak találkozót, amelyen részt vettek Kötő József államtitkár, Nagy István RMDSZ oktatási alelnök, Lászlófy Pál RMPSZ-elnök, Nedeczky László iskolaigazgató és városi tanácsos, Markó Attila, a helyi RMDSZ tanügyi alelnöke is. Kötő József leszögezte, hogy az RMDSZ az óvodától az egyetemi oktatásig törekszik biztosítani az anyanyelven folyó oktatást. "A következő iskolai évben majd minden téren lesz magyar nyelvű tanítás" - mondotta. A közeljövőben a posztliceális képzést is felsőiskolai tanulmánynak ismerik el, s bővül a három éves kollégiumi oktatás is. Nagy István alelnök beszámolt az erdélyi Iskola Alapítvány 1999-es eredményeiről. Nagy István a brassói Áprily Lajos, egykori Római Katolikus Gimnázium áldatlan helyzetére emlékeztetett: a társbérlőktől már évek óta nem tudnak megszabadulni és ebből konfliktushelyzetek adódnak. Aradon a Csiky Gergely Iskolaközpontban is hasonló gondok vannak. A helyi hatalmasságokban nincs meg a politikai akarat a rendezésre. - A Világbank támogatná egy országos projekt keretében a brassói Andrei Saguna, a Johannes Honterus, valamint az Áprily Lajos középiskolák feljavítását. /Tóásó Áron Zoltán: Első Beugró Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./"

"Márc. 3-án, Brassóban tartották az Európai Nyelvek Éve rendezvénysorozat megnyitóját. Fellépett többek között a brassói görög közösség hagyományőrző együttese, az Áprily Lajos Középiskola Reiff István által vezetett Búzavirág együttese, a Német Fórum és a Johannes Honterus Középiskola ifjúsági csoportja. Az Európai Unió a 2001-es esztendőt az Európai Nyelvek Évének nyilvánította. Ennek keretén belül mintegy 15 országban szerveznek különböző rendezvényeket. Brassóban a rendezvényen Brüsszelből az Európai Unió is képviseltette magát. Aranyosi István tanfelügyelő és Brassó megyei tanácsos hangsúlyozta, hogy Brassó megyei magyarság számára is lényeges esemény volt ez, mert a megjelent követségek és konzulátusok képviselői láthatták az Áprily Lajos Középiskola Búzavirág együttesét. Badau Tünde, az Áprily Lajos Középiskola aligazgatója arról tájékoztatott, hogy a rendezvényhez kapcsolódó kiállításon az iskola egy kis standdal jelent meg, amelyen Pásztori Klára magyarszakos tanárnő segítségével nagyenyedi szőtteseket, cserép- és faedényeket, csángószőtteseket, gyergyó-medencei ruhát állítottak ki. Hochbauer Gyula, a négyfalusi Zajzoni Rab István Középiskola magyar tanára nyilatkozta, hogy iskolájuk néhány szőttessel jött el a rendezvényre azon sok száz közül, amelyeket a tavaly februárban állítottak ki Négyfaluban. Rövidesen indul idén a középiskolájuk által nyolcadik éve folyamatosan megszervezett tojáshímző tanfolyam. /Tóásó Áron Zoltán: Elkezdődött az Európai Nyelvek Éve - a rangos rendezvénysorozat megnyitójára az interkulturalitásáról híres Cenk alatti városban, Brassóban került sor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./"

Johannes Rau német szövetségi elnök márc. 19-én Romániában érkezett. Németország támogatja Romániát az európai és euroatlanti integráció érdekében tett erőfeszítéseiben — jelentette ki Bukarestben Rau. A német szövetségi elnök megbeszéléseket folytatott vendéglátójával, Ion Iliescu államfővel és Adrian Nastase miniszterelnökkel, valamint részt vett a bukaresti német nagykövetség új épületénél rendezett ünnepélyes zászlófelvonáson. Rau márc. 20-án Nagyszebenbe, az erdélyi szászok egykori fővárosába látogatott, ahol a látványosan megfogyatkozott hazai német nemzeti közösség képviselőivel találkozott. /Németország már nem ellenzi NATO-tagságunkat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

"Ion Iliescu államfő aug. 31-én Johannesburgba indult, ahol a Föld-csúcson vesz részt. Iliescu közölte, hogy "saját problémáinkról", "saját szegénységünkről" fogja tájékoztatni az értekezlet résztvevőit. A tanácskozás alatt Iliescu államfő találkozni fog Colin Powell amerikai külügyminiszterrel, valamint több ország miniszterelnökével. /Ion Iliescu Johannesburgba utazott. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./"

"Colin Powell megerősítette, hogy Románia pozitív eredményre számíthat a NATO prágai csúcsértekezletén, jelentett ki Ion Iliescu államfő azt követően, hogy szept. 4-én Johannesburgban találkozott az amerikai külügyminiszterrel. Ion Iliescu és Colin Powell eszmecserét folytatott a román-amerikai stratégiai partnerség kérdéseiről is, valamint annak gazdasági fejlesztéséről. "Reméljük, hogy a prágai jelzés és ez a partneri kapcsolat gazdasági szinten is tükröződni fog", mondta Iliescu. /Amerikai támogatásra számíthat Románia. Colin Powellel tárgyalt a román államfő. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./"

"Dec. 7-én a nagyvárad-réti református templomban megrendezték az I. Nagyváradi Középiskolás Találkozót. A találkozó szervezője, Svalecz Tímea vallástanár volt. Rendhagyó módon mutatták be magukat a diákok. A nap témájáról, az adventi reménységről beszélt Csűry István lelkipásztor. Volt énektanulás, pantomim, és bemutatkoztak a találkozón részt vevő iskolák is egy-egy rövid műsorral. Este a Gutenberg utcai hajléktalanszállóba mentek a résztvevők, ahol ruhaadományokat is átnyújtottak az advent jegyében. /Tököli Magdolna: Diáktalálkozó advent jegyében. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 9./"

"Karácsony másodnapján Tőkés László püspök Kerekes József egyházkerületi missziói előadó kíséretében látogatást tett Nagyváradon a Gutenberg utcai hajléktalanszállóban. Ferencz István, az intézmény igazgatója elmondta, hogy jelenleg átlag 40 hajléktalan talál helyet, tisztálkodási és pihenési lehetőséget. Arányaiban kétszer annyi a magyart otthontalanok száma a lakosság arányaihoz képest. /Sándor Lajos: Nem vala néki helye... = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 30./"

"Balla D. Károly kárpátaljai költő internetes lapjában, az UngParty-ban megkezdődött az első olyan virtuális konferencia, amelynek témája: az irodalom vízumkötelessége. Több figyelemre méltó kommentár is olvasható. Kárpátalján csupán néhány hírportál működik, illetve néhány intézménynek, szervezetnek van saját honlapja. A konferencia anyaga a honlapon /http://hhrf.org/ungparty/ olvasható, Emellett a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának Nyelvünk és Kultúránk c. folyóirata is közölni fogja az anyagot. /Szabó Csaba: Virtuális konferencia az irodalom vízumkötelességéről. Kialszik a gutenbergi mozdulatreflex? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./"

"Ion Iliescu elnök szept. 24-én Németországba látogatott, megbeszélést folytatott vendéglátójával, Johannes Rau német államfővel. Rau Németország támogatásáról biztosította Románia EU-törekvéseit. /Iliescu Berlinben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./"

"Háború, hadsereg és média, Gutenbergtől napjainkig címmel nyitott kiállítást a román Nemzeti Katonai Múzeum Budapesten okt. 28-án, a román hadsereg napja alkalmából. A tárlat a román-magyar barátság jelképe - hangoztatta Mihail Stefan-Nicolin, a román múzeum vezetője. Holló József dandártábornok, a Hadtörténeti Intézet igazgatója elmondta: immár hagyománnyá vált, hogy a román hadsereg napján Budapesten, míg a magyar honvédelem napján Bukarestben rendeznek kiállítást. A kiállítás megnyitóján részt vett Gheorge Matache védelmi minisztériumi államtitkár is. /Román katonai kiállítás Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./ "

"Vidéki könyvtárakba látogatott el a lap munkatársa. Gyulakutának ritkaságszámba menően jól működő könyvtára van. A könyvtáros, Bernád Irén elmesélte, hogy 13.155 kötetük van. A tanács rendszeresen, nagy összegekkel támogatja a könyvbeszerzést. Megvették a 10 kötetes Világtörténelmet és a Magyarok Krónikáját is. A magyar nyelvű könyvek aránya 90%. 330-340 körüli a beiratkozottak száma. Ezek majd mindegyike rendszeres látogató. Erdőszentgyörgyön a könyvtárosnő éppen tanácsi teendőit látta el (egyébként majdnem mindegyik vidéki könyvtáros besegít a helybéli tanács munkájába). A könyvtárat nem volt hajlandó kinyitni, hidegre, felfordulásra panaszkodva. Makfalván rendkívül hideg a kis könyvtár, némileg tágasabb az olvasóterem. 8600 kötetük van, zömében régiek. A Megyei Könyvtár csak román nyelvű könyveket ad. Az idősebbek és a kisiskolások járnak be rendszeresen. A középgeneráció hiányzik. Balavásáron vannak látogatók, de új könyveik nincsenek, 9337 kötetük van. A tanácstól semmilyen támogatást nem kaptak. A falak dohosak, a könyvek lassan tönkremennek. Ákosfalván meleg van a könyvtárban, de agyonzsúfolt: a kicsi, sötét szobában 7.000 kötetet zsúfoltak össze. Zömében magyar irodalmi alkotások. A tanácstól semmit sem kapnak. /Nagy Botond: Penészvirágos Gutenberg-galaxis. Könyvtárszemle vidéken. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 27./"

A magyarság részaránya sokkal nagyobb a legelesettebb társadalmi réteg, a hajléktalanok között, mint Nagyvárad összlakosságában. Az önkormányzat Gutenberg utcai éjjeli menhelyén hasonló a helyzet, a magyarok itt is nagy többségben vannak. 80 százalék körüli a magyarok aránya, nyilatkozta Ferencz István, az Ecclesia Mater vezetője, miközben Nagyvárad lakosságának 28 százaléka magyar. Volt már eset, hogy emiatt a minisztériumban kellett magyarázkodnia Ferencz Istvánnak. Feltehető, hogy a románok közötti erősebb összetartás, illetve a románok töltenek be olyan vezető pozíciókat, amelyek lehetővé teszik, hogy segítsenek szegényebb társaikon. A szociális támogatásra jogosultak közül is a legtöbb a magyar anyanyelvű roma, őket követik a magyar nemzetiségűek, a legkevesebben pedig a románok vannak. /Pengő Zoltán: Nagyobb a magyar hajléktalanok aránya. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./

Kiss Jenő a Megyei Könyvtár /Sepsiszentgyörgy/ igazgatója elmondta, hogy a megyei könyvtárak nem szólhatnak bele a települési könyvtárak működésébe, csupán tanácsadó szereppel bírnak. Falun néhol könyvtáros sincs, másutt csak félnormás. Háromszéken a legkirívóbb példa Nagyborosnyó, ahol immár másfél évtizede nincs könyvtáros. A múlt esztendő végén módosított könyvtári törvény kétszeresére emelte az évente beszerzendő új könyvek számát, most ezer lakosonként félszázzal kellene bővülniük az állományoknak. A beszerzést pedig az önkormányzatoknak kell finanszírozniuk. Kevés község áldoz a könyvvásárra. A könyvtárak gyarapításának más útjai is léteznek, a megyei könyvtár például tavaly 1700 új kötetet vásárolt, de emellé még összeszedett Magyarországról közel kétszer ennyit, s egyféle mecenatúra is működik: a jászvárosi Polirom Kiadó például 1500 saját kiadású új könyvet adott a könyvtárnak. Az erdélyi magyar kiadók nemigen tesznek hasonló felajánlásokat. Újabban, mióta báziskönyvtárrá léptették elő, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma kötelezi az általa támogatott könyvekből példányok leadását a Kovászna megyei könyvtárnak is. – Sepsiszentgyörgyön az 1990 előtti időkhöz képest nem csökkent a könyvesboltok száma. /Váry O. Péter: Él még a Gutenberg-galaxis. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 18./

Tavaly látott napvilágot Murádin Jenő Erdélyi magyar metszetművészet a 20. században /Europrint Kiadó, Nagyvárad, 2004/ című munkája. Johannes Honterus (1498-1549) nevéhez fűződik az első erdélyi nyomda megalapítása Brassóban (1539), s az itt nyomtatott fametszetes könyvek kiadása. 1550-től már Kolozsváron is működött a Heltai-nyomda. Murádin könyve a magyar és az európai művészeti helyzetképbe helyezve tárgyalja mindazt, ami erdélyi és magyar. Külön fejezetet szentel a sokszorosított grafika olyan kiemelkedő egyéniségeinek, mint Nagy Imre, Buday György és Gy. Szabó Béla, valamint a nagybányai festőtelep metszőművészeinek. A második világháború utáni metszetművészet alakulásában-alakításában a főiskolán oktató Andrásy Zoltán, Abodi Nagy Béla, Cs. Erdős Tibor és Kádár Tibor mellett döntő szerepet játszott Feszt László. /Németh Júlia: Fa- és linóleummetszés a 20. századi Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./

Emlékmű felállítását tervezik a nagyváradi várban – jelentette be Mircea Bradu, a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány elnöke. A középkorban a városban létesített csillagvizsgáló munkájának köszönhetően számos, világszerte használt térképen mintegy kétszáz évig Nagyváradon vonult végig a kezdő délkör. Az emlékműállítással egy időben több, a város történelmével kapcsolatos kötetet is bemutatnak majd. Kiadják Rogerius váradi kanonok Carmen Miserabile című művét, amely az 1241-es tatárjárást örökíti meg, és az olvasók kezébe kerül a város barokk műemlékeit bemutató kötet is. Nagyvárad Mátyás király idején vált a „világ közepévé”, amikor Vitéz János váradi püspök udvarába hívatta Georg Peuerbach német csillagászt, hogy ott csillagvizsgálót hozzon létre. Peuerbach halála után munkáját tanítványa, a reneszánsz szokás szerint fölvett latin nevén Regiomontanusként ismert Johannes Müller folytatta, aki itt állította össze Tabulae Varadiensis néven ismertté vált tábláit. Ezeken a táblákon a kezdő délkört a nagyváradi várra helyezte a csillagász. A kezdő délkör 1464 és 1667 között szelte át a várost, ilyen térképet használt többek között Kolumbusz is az amerikai kontinens felfedezésekor, valamint Magellán a Föld körüli útján. /Balogh Levente: Emlékművel jelölik. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

Kevesen olvasnak manapság, Aradon a megyei könyvtár a nemzeti örökséghez tartozó részlegének kiállításai nem túl népszerűek. Pedig sohasem látott szellemi értékek kerülnek közszemlére. Legutóbb például a 16. századbeli nyomtatott ritkaságokat mutatták be, a hivatalból meghívott könyvtári alkalmazottakon kívül ketten volta a megnyitón. Az aradi tékában nagyon sok Gyulai, Réthy, Reismann és Lovrov nyomdában készült könyvet őriznek. Ezek java magyar nyelvű. A megyei könyvtár Xenopol nevét viseli, holott a jeles történész és filozófus kb. 2000 kötetet számláló adományánál jóval nagyobb és értékesebb az Atzél, az Orczy-Vásárhelyi hagyaték. Nem is szólva arról, hogy első aradi városi közkönyvtárat 1913-ban a Kölcsey Könyvtár készlete alapozta meg. És akkor még nem volt szó Kerpel Izsó százezer kötetet meghaladó magánkönyvtáráról, majd a Méra Paula-féle könyvkereskedésből is sok minden átkerült államosításkor a közkönyvtárba. Tavaly év végén volt a Kölcsey Egyesület megalakulásának 125. évfordulója. Ez lett volna a legjobb alkalom, hogy a megyei közkönyvtár felvegye a Xenopol mellé a Kölcsey nevet is. A méltányosság ezt kívánta volna. Ehhez megvolt a civil kezdeményezés, az elfogadtatáshoz szükséges kulturális és politikai lobbi azonban elmaradt. /Gutenberg-galaxis. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 22./

Magyarország és Erdély feltérképezésének szükségessége a XVI. századra ért meg, noha Nicolaus Cusanus (1401–1464) püspök 1458-ban megjelent Magna Germania térképének 1491 évi kiadása az első, amelyen Erdélyt Transylvania néven jelölte meg. A magyar kartográfia büszkesége, Lázár diák térképe 1528-ban jelent meg. A korabeli leírásokból tudjuk, hogy már a Dózsa György vezette felkelés idején Lázár diák és segítői dolgoztak az ország felmérésén. Erdély első önálló térképe Johannes Honterus (1498–1549) brassói tudós reformátor kiadásában jelent meg Bázelben, 1533-ban. Lázár deák és Honterus térképei egyedülállóak az egyetemes kartográfiatörténet kezdetén. Abraham Ortelius 1570-ben megjelent kötete 53 térképe közül 3 a magyar királyság területét ábrázolja. Közülük egy lap Zsámboky János Transilvania térképe volt. A székelykeresztúri Molnár István Múzeum és a Magyar Köztársaság Sepsiszentgyörgyi Kulturális Koordinációs Központja közös szervezésében nyitották meg Székelykeresztúron a Tamás Sándor gyűjteményéből származó régi erdélyi térképek kiállítását. Ezekből legelőször Sepsiszentgyörgyön, majd Székelyudvarhelyen szerveztek kiállítást. /László Miklós: Régi erdélyi térképek. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6./

Két nagyszabású kulturális rendezvénynek ad otthont Marosvásárhely: irodalom és filmművészet találkozásának. A Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár újdonsága az Ábel-trilógia maratoni felolvasása. Az Alter-Native 15. Nemzetközi Rövidfilmfesztivál 56 versenyfilmjét félezer alkotásból válogatta az előzsűri. A versenyprogramon kívül számos nagyjátékfilm, alternatív kulturális esemény, koncert és kiállítás várja a közönséget. A könyvvásárra eljött Magyarországról Várady Szabolcs költő, Závada Pál író, Szabó T. Anna költő, Dragomán György író és Tarján Tamás irodalomtörténész. Idén már hetedik alkalommal hívtak meg jelentős magyarországi írókat, költőket, irodalmárokat, akik új könyveiket dedikálják. /Antal Erika: Könyvek, filmek városa. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./ Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke nyitotta meg a XIII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárt. Káli Király István kihirdette a Szép Könyv 2007-es díjazottjait: az első helyezett a Zágoni Balázs által szerkesztett Kincses Kolozsvár képeskönyv /Koinónia Kiadó, Kolozsvár/, a második díjat Lóránth László és Sümegi György Nagy István festőművészről készült monográfiájának /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ ítélte oda a Romániai Magyar Könyves Céh szakmai zsűrije, harmadiknak pedig Kincses Elemér Soha /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című regénye bizonyult. A meghívott 43 román kiadó közül csupán a Vatra-Ardeal jött el. /Nagy Székely Ildikó: „Sápadt holdak a Gutenberg- galaxisban”. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./

Nagyváradon az önkormányzat felszámolta a Shakespeare utcai hajléktalantanyát. A föld felett futó távhővezetékek mellett az évek során kis „lakótelep” alakult ki. Az önkormányzatnak sikerült meggyőznie az ittélőket, hogy költözzenek be a Gutenberg utcai hajléktalanszálló udvarán számukra felállított katonai sátorba. „Legtöbben árvaházból kerültek ki, mondta az egyik hajléktalanok. Pótolják hiányzó irataikat, és munkát is találnak számukra, például a köztisztasági vállalatnál, fejtette ki Biró Rozália alpolgármester. Ők legalább hajlandók beköltözni, de a Petőfi parkban élő hajléktalanok azonban kijelentették: nem mennek onnan sehová. /Fried Noémi Lujza: Sátorra cserélték a csöveket. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./

Lászlóffy Aladár, az ismert Kossuth-díjas költő „Tamás” fedőnév alatt jelentett a Szekuritáténak – tájékoztatott január 11-én a Transindex internetes hírportál. A költőt inkrimináló mondat Könczei Ádám megfigyelési dossziéjában szerepel, amit a néprajzkutató lánya, Könczei Csilla tett közzé blogján. „LASZLOFI ALADAR szerveink volt ügynöke „Tamas” fedőnévvel (LASZLOFI ALADAR fost agent al organelor noastre cu numele conspirativ „Tamas”)” – ez a mondat szerepel Könczei Ádám személyi megfigyelési dossziéjában. Az átirat 1965. szeptember 25-én kelt. A sorok írója, Cretu Ioan, a Szekuritáté kapitánya arra figyelmeztette kollégáit, hogy néhány személyt – köztük a Tóth Rudi néven jelentő Márkos Albertet és más, ismeretlen személyeket – ilyen-olyan okok miatt már nem lehet kihallgatni az akkoriban éppen korrektorként dolgozó Könczei Ádámmal kapcsolatban. A Transindex szerint mivel a név ritka, és nem valószínű, hogy a hatvanas évekbeli Kolozsváron, Könczei Ádám környezetében több ilyen nevű személy élt volna, nem fér kétség hozzá, hogy Laszlofi Aladar nem más, mint Lászlóffy Aladár költő. A dokumentumot nyilvánosságra hozók nem tudtak részletekkel szolgálni azzal kapcsolatban, hogy pontosan miben is állt „Tamas” ügynöki tevékenysége 1965. szeptember 25-e előtt, az sem világos, hogy milyen indokkal lépett ki Lászlóffy Aladár az ügynöki hálózatból. A jelenleg Budapesten élő költőt a Transindex telefonon kereste meg, Lászlóffy csupán annyit mondott: „Sejthettem volna, hogy Szilágyi Domokos után engem is meggyanúsítanak. Kérem, küldjenek nekem is egy példányt azokból a jelentésekből, kíváncsi vagyok rájuk. És ha találnak Gutenberg-leveleket, akkor azokat is küldjék el. „ A beszélgetést ezzel lezártnak tekinti. /Lászlóffy Aladár a Szekuritáténak jelentett. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

Emlékezetes üléssel zárta június 24-én évadját az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör. Bemutatták Suplacan Nagy Mónika második, Intrebari fara raspuns – Kérdések válasz nélkül /Gutenberg Univers Kiadó, Arad/ című verseskötetét. Akárcsak az első kötet – Greeri in noapte – Ciripelők az éjszakában – verseit, a mostaniéit is Regéczy Szabina Perle körelnök ültette át magyar nyelvre. A könyvbemutatót a szerző román, Hevesi József, Katona Béla és Regéczy Éva körtagok magyar nyelvű felolvasása zárta. /Kiss Károly: Évadzárás a Tóth Árpád Irodalmi Körben. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 26./

Legendák keringtek arról, hogy milyen körülmények között mondott le I. Mihály román király 1947-ben a trónról, illetve hogyan hagyta el az országot. Magyar nyelven eddig egyetlen könyv jelent meg az 1947-es év végi eseményekről, Sugár András És mit mond a román király című kötete, amely a Magyar Televízió Panoráma című adásában 1989 júliusában sugárzott interjú anyagát tartalmazza. Ez a könyv a történéseket I. Mihály szemszögéből mutatja be. László-Herbert Márk könyve /És mit mondanak a dokumentumok a király lemond(at)ásáról? Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/, alcíme: Végjáték I. Mihály román király körül amerikai, brit és francia dokumentumok tükrében/ egy másik oldalról világít rá az eseményekre: miként látták, érzékelték a király lemondatását és száműzetésbe vonulását az európai kancelláriák, a nagyhatalmak követei, s észrevételeik miként tükröződnek a diplomáciai levelezésben, a jelentésekben, jegyzékekben. A szintén szovjet megszállás alatt álló Bulgáriában már 1946 szeptemberében menesztették II. Szimeon cárt, így előrelátható volt, hogy hamarosan I. Mihályon a sor. A rendszerváltás után utazhatott haza I. Mihály, akárcsak II. Szimeon. Kettejük otthoni pályafutása azonban kevés hasonlóságot mutat. Szimeon visszakapta vagyona egy részét, bekapcsolódott a politikába, és egy cikluson át Bulgária miniszterelnöke volt, ezzel szemben Mihály beutazását többször megakadályozták, megalázták, javainak visszaadása pedig korlátozott mértékben történt meg. Az első román király, I. Károly, akárcsak unokaöccse és utóda, I. Ferdinánd Sigmaringenben született. I. Károly még német érzelmű volt, de I. Ferdinánd 1916-ban szembefordult – az ugyancsak a Hohenzollern-ház által vezetett – Németországgal. László-Herbert Márk könyve a nemrégiben indult csíkszeredai Gutenberg Nyomda első könyve. /Sarány István: Királyi legendák helyett. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./

,,Európa jövője a keresztény gyökereken alapszik, amelynek letéteményesei vagyunk. Ez az identitásunkból fakadó elhivatásunk, függetlenül attól, hogy katolikusok, protestánsok, anglikánok, ortodoxok vagy más valláshoz tartozóak vagyunk. Keresztény gyökereink nagyon erősek, és kötelességünk azokat védelmezni. ” – többek között ezekkel a szavakkal nyitotta meg december 9-én Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke a brüsszeli parlamenti épületben első alkalommal rendezett európai bibliakiállítást, amelynek kezdeményezője Tőkés László püspök, független EP-képviselő volt, fővédnöke Sólyom László magyar köztársasági elnök. Másnap, a szintén Tőkés László által indítványozott Keresztény Európáért program keretében tartott Kereszténység és Európa című konferencia résztvevői – köztük erdélyi református lelkészek, egyházközeli értelmiségiek – egyetértettek abban, és ezt a tanácskozás záródokumentumába is belefoglalták, hogy az Európai Unióban a ,,gazdasági érdekeken túlmenően az egymással egyesítő, közös értékeknek kell érvényesülniük”. Az Európai Parlament hétszáznyolcvanöt képviselője évente száz-száz látogatót hívhat meg saját költségén, ezt valamennyien ki is használják. December 8-11-e között Tőkés László egy harminchét főnyi látogatócsoportot fogadott vendégül Erdélyből, két felvidéki résztvevővel. Tőkés László elmondta, Hans Gert Pöttering EP-elnök jelenléte a bibliakiállítás megnyitóján nagy megtiszteltetés az egész Kárpát-medencei magyarság számára, és ez azért is bír különleges jelentőséggel, hiszen ,,keresztyénségünk a szekularizált nyugati világban nagyon háttérbe szorult, és itt, az Európai Unióban, az Európai Parlamentben is tovább él a francia forradalomban eredeztethető egyfajta szublimált egyházellenesség. Én, aki Kelet-Európából jövök, az ateista kommunizmus örökségével, megrökönyödéssel kerülök a ló másik oldalára, ahol egy vallástalan, szekuralizált világ vallásidegenségével találkozom. Megítélésem szerint fontos, hogy a kereszténységet, a keresztény gyökereinket, amelyek kimaradtak az európai alkotmányból, mértékadó módon és méltó módon képviseljük”. Tőkés László szerint ,,Európa mélységes erkölcsi válságban van, a gazdasági, pénzügyi és egyéb válságok ezt háttérbe szorítják, márpedig talán az európai keresztyénségnek ez a legsúlyosabb válsága”. Ilyen körülmények között keresi a szövetségeseket, és talál társra ,,más képviselőkben, katolikus istentiszteleti csoportokban, főként lengyel képviselők körében, protestáns imareggeli közösségben, ortodoxok társaságában, akik itt is gyakorolják a hitüket”. A nagyváradi püspök indítványozza, hogy a jövő esztendőben hozzanak létre egy ,,keresztény pártállású” frakcióközi csoportot, ,,amelyik tudatos és hitvalló módon lenne képes képviselni hitünkből fakadó értékeinket, erkölcsi és világrendünket, mert szét vagyunk szóródva a szekularizált, laicizált Európában, nem mutatkozik eléggé meg a mi hitünk és identitásunk. János Pál pápa szerepe, az EU alapító atyáinak öröksége viszont jó kezdetet jelent ahhoz, hogy most se hagyjuk elfakulni a mi hitünket, és egyházunk értékeit jelenítsük meg az Európai Unióban és ezen belül itt, a parlamentben. ”,,A Gutenberg-galaxis harmóniájában a mai napon az ország nélküli népekkel is találkozunk – a skótok, a walesiek, a katalánok, a baszkok, a frízek, a lappok és a cigányok nyelvén megszólaló Ige által” – mondta a bibliakiállítás megnyitóján angol nyelven Tőkés László. A magyar kezdeményezésre létrejött, az európai nyelveken kiadott bibliák tárlatán Hans-Gert Pöttering azt hangsúlyozta, ,,Isten minden nyelven beszél, de ma kiemelten magyarul”. Az EP elnöke megköszönte Tőkés Lászlónak a kiállítás szervezését, aki ,,Európa egy olyan régiójából érkezett, a Partiumból, amely népének évszázadokon keresztül harcolnia kellett vallási és személyi szabadságáért”, és kiemelte, hogy ,,nekünk, keresztényeknek kötelességünk harcolni minden vallási meggyőződés védelméért”. A bibliakiállítás megnyitóján Sólyom László felolvasott üzenetében leszögezte, hogy az ,,Ó- és Újszövetség nem kizárólag vallási dokumentum, hanem nyelvi, filozófiai, művészeti forrás, amelyből gazdagon merítettek Európa népei”. A konferecián Gál Kinga magyarországi EP-képviselő a családon belüli és a társadalomban is megnyilvánuló egymás iránti szeretet szerepét hangsúlyozta; Fejes Anzelm Rudolf, a nagyváradi római katolikus premontrei rend prépostja a keresztény nevelésről beszélt; Inzce Zsolt, a sepsiszentgyörgyi szemerjai református gyülekezet lelkésze az egyházi oktatás hazai nehézségeit ismertette; Csíki Sándor, az Erdélyi Nagycsaládosok Szövetségének elnöke a családok értékteremtő szerepét hangsúlyozta; Forró László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület tanácsosa az egyházaknak a fenntartható fejlődésben betöltött szerepéről beszélt; Surján László magyarországi EP-képviselő szerint az európai ember boldogtalan, nem vállalja vallási önazonosságát, és míg a kelet-európaiak négy évtizedes vallási üldözöttség idején veszítették el hitüket, a nyugati ember önként mond le vallásosságáról. /Fekete Réka: Keresztény misszió a gyökértelenné váló Európában (Tőkés László helytállása Brüsszelben). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 24./

Szellemi barangolás Kőrösi Csoma Sándor nyomában
Kőrösi Csoma Sándor nyomdokain – a magyarság közép-ázsiai gyökerei címmel tartott előadást kedden a nagyváradi Ady-gimnáziumban Kádár József jogász a Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesületének szervezésében létrejött találkozón.
Közel félszáz érdeklődő vett részt Kádár Józsefnek a magyarság eredetéről tartott érdekes előadásán.
Kőrösi Csoma Sándor orbaiszéki nyelvtudós 1819-ben hagyta el Magyarországot, az erdélyi Nagyenyedről indult el keletre, hogy megkeresse a magyarok őshazáját. Szófiából Énosz (ma Enez) felé ment, a Marica torkolatához, ugyanis Konstantinápolyban pestisjárvány volt. Alexandriába utazott, ahol tovább akarta tanulmányozni az arab nyelvet, azonban a járvány miatt el kellett onnan mennie. A szíriai Latakiába hajózott, onnan gyalog folytatta az útját. Aleppó, Moszul és Bagdad után Teheránba érkezett, ahol perzsa és angolt tudását fejlesztette. Innen Buharába indult, azonban háború miatt kénytelen volt a perzsiai Meshedben maradni egy fél évig. Eljutott Kabulba 1822-ben, utána Lahore-ba, majd onnan a kasmíri Szrinagarba. Ezután Ladakhba, azaz Kis- Tibetbe ment, júniusban érkezett annak fővárosába, Lehbe. A továbbutazás veszélyesnek bizonyult. Kőrösi Csoma találkozott egy angol utazóval, William Moorcroft katonaorvossal, akinek ösztönzésére elkezdett a tibeti nyelvvel és irodalommal foglalkozni, hogy bizonyítékokat találjon a magyarok eredetére. A kutatások során elolvasott több ezer tibeti könyvet, összeállított egy negyvenezer szóból álló jegyzéket. Kanamban elkészítette a buddhista terminológiai szótárt Szangye Püncog láma segítségével. Kalkuttában kiadatta 1834-ben az első hiteles tibeti–angol szótárt és a tibeti nyelvtant. El szeretett volna jutni Lhászába, azonban útközben maláriát kapott. Kőrösi Csoma Sándor 1842-ben halt meg és a Himalája harmadik legnagyobb csúcsa, a Kancsendzönga árnyékában meghúzódó dardzsilingi sírkertbe temették, amely India Nyugat-Bengália tartományában található.
Kádár József beszéde közben képeket vetített azokról a helyekről, ahol megfordult a nyelvtudós. A kézdiszéki Jakabos Ödön 1972-73-ban végigjárta Kőrösi Csoma útját önerőből, veszélyek és nélkülözések közepette, erről könyvet is írt, de az csak korai halála után jelent meg 1983-ban – folytatta Kádár. Nagyváradon jártában az elszánt utazó Jósa Piroska közírónál, lapunk régi munkatársánál is megszállt.
Kőrösi Csoma munkáját az 1844-ben született Szentkatolnai Bálint Gábor nyelvész folytatta. Tagadta a magyar nyelv finnugor eredetét, ezért a Budapesti Egyetemen elbocsátották a tanári állásából. Stein Aurél Kelet-kutatóról is szót ejtett Kádár. Elmondta, Stein olyan selyemtekercset talált, amelyen nyomtatott írásjelek voltak. Kínában nyomtatták több száz évvel a mozgatható betűelemekkel való könyvnyomtatás feltalálójának, Gutenbergnek a születése előtt.
Az előadáson elhangzottak igencsak lekötötték a jelenlévők figyelmét. A rendezvény végén a közönség soraiból sokan megköszönték Kádárnak az izgalmas előadást, gratuláltak is neki, valamint kérdeztek is tőle. A fiatalember szívesen vallott az érdeklődőknek Kőrösi Csomáról, a magyarságról, a Kelet-kutatókról, valamint saját magáról is. Megtudhattuk, már gyermekkorától vonzza Ázsia, akárcsak tegnapelőtti előadásának főszereplőjét, a híres erdélyi tudóst, utazót.
Ladányi Norbert. Forrás: Reggeli Újság (Nagyvárad)