"Elhunyt Imreh István professzor /Sepsiszentkirály, 1919. szept. 12. - Kolozsvár, 2003. jan. 31./, kiváló történész és szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. 1948-ban a Bolyai Tudományegyetem előadó tanárává nevezték ki. Előbb a jog- és közgazdaságtudományi karon fejtette ki tevékenységét, majd 1950-től a történelem szakon tanított. A két kolozsvári egyetem 1959. évi egyesítése után a Babes-Bolyai Egyetemen az egyetemes legújabb kori történelem előadó tanára volt nyugalomba vonulásáig (1983). Közben a kolozsvári Történeti Intézet munkatársa, az Erdélyi Múzeum-Egyesület történeti levéltárának megbízott igazgatója is volt. A Magyar Néprajzi Társaság 1977-ben tiszteletbeli tagjává választotta. A Magyar Tudományos Akadémia 1990-ben vette fel külső tagjai sorába. Gazdag tudományos munkássága középpontjában Erdély, s azon belül a székelység, különösen a rendtartó és a törvényhozó székely falu története állott. Temetésére február 4-én lesz Kolozsváron, a Házsongárdon. (RMSZ) /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./ Imreh István a legmagasabb szinten művelte nemcsak a történelemtudományt, hanem szociográfusként és a történelmi statisztika terén is a legjobbak között emlegetik. Mindenekelőtt Székelyföld kutatója volt. Érdeklődésének középpontjában a székely faluközösség értékmegtartó és értékteremtő életének feltárása állt. Ennek eredményeként jelennek meg korszak-meghatározó művei: 1973-ban A rendtartó székely falu, a falujegyzőkönyvek világából rekonstruált székely történet. 1983-ban megszületett A törvényhozó székely falu című munkája. Kimondottan székely vonatkozású könyvei a felsoroltakon kívül: Majorsági gazdálkodás a Székelyföldön a feudalizmus bomlásának idején (1956), Székelyek a múló időben (1987), Kászonszéki krónika, 1650-1750 (1992), Látom az életem, nemigen gyönyörű - 1764 (1994). Ezenkívül még legalább tucatnyi könyvet írt, több mint háromszáz közleménye jelent meg. 1999-ben kiemelkedő történetírói és közéleti munkássága elismeréseként az Erdélyi Múzeum-Egyesület emlékkönyvet jelentetett meg tiszteletére. Imreh István egész életét a tudományos munka mellett az egyetemi oktatásnak szentelte. Kutatók generációit nevelte nagy szakmai igényességgel és hozzáértéssel. Kiváló szónoki tehetséggel rendelkezett, színes, magával ragadó előadásait mindig telt házas hallgatóság előtt tartotta. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./"

"A kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt helyénvalónak találja Markó Béla újraválasztását az RMDSZ elnöki tisztségébe. Tegnap Cosmin Gusa SZDP-főtitkár kijelentette: Markó Béla az a politikai személyiség, aki bebizonyította, hogy egyszerre képes képviselni Románia és a romániai magyarság érdekeit. A főtitkár közölte: az SZDP és az RMDSZ vezetői febr. 3-án a kormánypalotában tárgyaltak a két alakulat közötti idei együttműködési megállapodásról. /Az SZDP örül Markó újraválasztásának. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./"

"A febr. 3-i román lapok jelentős helyet szenteltek az RMDSZ kongresszusának. A román napilapok elsősorban "a Tőkés-ügy megoldásáról" tudósítottak. A Ziarul Financiar szerint "Markó elegánsan győzte le ellenfeleit. Tőkést kizárták a játékból". Az Adevarul úgy látta, hogy "Markó Béla mérsékeltjei meghunyászkodásra kényszerítették a Tőkés-csoportot", mert "kiátkozták a püspököt". A lap azt is megírta, hogy "a radikálisokat legyőzték ugyan, de azok nem adják meg magukat". A Jurnalul National úgy vélekedett, hogy "miközben a magyar szövetség ismét vezéréül választotta meg Markó Bélát", "az RMDSZ megtagadta Tőkés Lászlót". A Ziua kongresszusi beszámolója fölé ez a cím került: "Tőkést feláldozták". A Ziua mélyrehatóan elemezte az RMDSZ kongresszusán történteket: Dan Pavel politológus "történelmi jelentőségűnek" nevezte a kongresszust, mert ez volt az első olyan RMDSZ-kongresszus, amelyen részt vett Románia miniszterelnöke, aki nagy utat tett meg "a romániai magyarság szervezetével való megbékélés" irányába. /Fő téma a lapokban az RMDSZ-kongresszus. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./"

"Halász Ferenc, a Temes megyei RMDSZ elnöke beszámolt arról, hogy miután a kongresszus nagy szavazattöbbséggel törölte az alapszabályzatból a tiszteletbeli elnöki funkcióról szóló fejezetet, a Temes megyei küldöttség testületileg kivonult a teremből. Halász úgy érzi, hogy a történtek Temesvár szellemiségének a vereségét jelentik. "Nekünk erkölcsi kötelezettségünk is volt a kiállásra, hisz a forradalom Temesvárról indult, a népfelkelést Tőkés László indította el." Az eredménynek nem a közeljövőben, hanem hosszabb távon, talán a 2004-es választásokon lesz igen komoly következménye. Mindenesetre, a Temes megyei küldöttség nagy többsége úgy döntött: nem vesz részt az alapszabályzat-módosítás végső szavazásán, mert nem akar partner lenni a tiszteletbeli elnöki intézmény megszüntetésében. /Halász Ferenc, a Temes megyei RMDSZ elnöke. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./"

"Funar, Kolozsvár polgármestere abban reménykedik, Magyarország a közeljövőben az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) Biztonsági Tanácsának (BT) tagja lesz, így megoldhatóvá válik az, hogy a Kolozsvárra érkezőket köszöntő szövegeket magyarul is kiírják. Ion Iliescu azt javasolta Funarnak, hogy Kolozsváron is helyezzenek el kétnyelvű táblákat. Funar azt válaszolta, hogy a városban egyetlen nemzeti kisebbség aránya sem haladja meg a 20 százalékot. Funar szerint sikerült meggyőznie Iliescut, aki azt ajánlotta, többnyelvű üdvözlő feliratot helyezzenek el a város bejáratainál. Funar csak az ENSZ Biztonsági Tanácsának hivatalos nyelvein, azaz kínaiul, angolul, franciául, németül, spanyolul és oroszul hajlandó feltüntetni a szöveget. Remélem, hamarosan Magyarország is a BT állandó tagja lesz, és akkor megoldhatóvá válik, hogy a hunok nyelvén is köszöntsük az érkezőket - mondta a polgármester. Febr. 3-án a polgármester ismét sértegette a magyarságot. - Sajnos a magyar nők nem végzik kellőképpen feladatukat, így a magyar ajkú kolozsvári románok száma még mindig nem haladja meg a 20 százalékot. A magyarok olvassák el kínaiul az üdvözlő szöveget, Kína úgyis közel van Mongóliához, ahonnan állítólag a hunok Európába jöttek - mondta a városvezető. Mellesleg a polgármester tévedett a BT hivatalos nyelveivel kapcsolatban: a Biztonsági Tanácsban az arab is hivatalos nyelv, a német viszont nem az. Máté András RMDSZ-es városi tanácsost sokkolta a polgármester gúnyos kijelentése. - Ezzel Funar ismét bebizonyította, hogy nem valamennyi kolozsvári lakos polgármestere, nem a megbékélést és a békés együttélést szorgalmazó elöljáró - mondta Máté. Máté szerint kijelentésével Funar nem csupán a kolozsvári magyarokat, hanem a nemzet egészét sérti meg. /K. O.: Magyarul nem üdvözöljük az érkezőket. Funari fricska a magyarságnak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./"

"Beszterce-Naszód megye magyar óvónői több mint egy éve minden második hónapban rendszeresen találkoznak. Legutóbb a besztercei 13-as óvoda adott otthont ennek a találkozónak, amelynek témája a farsang volt. A találkozón az óvónőkön kívül részt vett Gáspár Teréz, a megye magyar óvónőinek szakirányítója és Balázs Dénes, a magyar tagozat tanfelügyelője. Egy éve a megye minden óvónője részt vehet a találkozókon. Megismerik egymást, segítenek egymáson, mondta Krizbai Rozália bethleni óvónő. A találkozó csak két órát tarthatott, mivel a magyardécsei, bethleni, máthéi, cegőtelki, tacsi, rettegi, magyarborzási, sófalvi, almásmálomi, szásztekei, köbölkuti, ősi, óradnai, nemegyei óvónőknek haza kellett utazniuk. Két hónap múlva Cegőtelkén találkoznak, ahol a húsvéti ünnepkörről fognak tanácskozni. /Bencze Anna: Óvónők soros farsangi találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./"

"A trianoni határokon túl élő magyarok fóruma, a kellő támogatás híján csak időközönként megjelenő Erdélyi Magyarság legutóbbi, összevont (2002. március-decemberi) száma Lipcsey Ildikó Metamorphosis Hungariae és Metamorphosis Transylvaniae című kettős vezércikkével indított. Borbély Zsolt Attila az RMDSZ paktumpolitikáját, Király Károly a szövetség kisebbségpolitikáját elemezte. Szöllősy Tibor arról írt, milyen visszhangja van a státustörvénynek Csapó I. Józsefnek a román alkotmányt módosító javaslatai mellett a Magyarok Világszövetségének a külhoni állampolgárságról szóló törvénytervezetét is megismerheti az olvasó. /Erdélyi Magyarság. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 4./"

"Szász István Tas, az Erdélyi Napló magyarországi levelezője /munkatársa/ kérdéseket tett fel.Mi az oka tehát annak, hogy Magyarországon a nemzeti öntudatról beszélni már egyenlő a nacionalizmussal, a nemzet igaz történelmének tanítása sokadrangú, fölösleges teher, döbbenetes ötletek látnak napvilágot a Himnusz megváltoztatásáról, a nemzeti szerencsétlenségeket a szomszéd népek érzékenységén keresztül vizsgálják, mindent megtesznek annak érdekében, hogy az új generációk is bűnösnek érezzék a nemzetet, a határon kívül élő magyarokkal foglalkozni ma csak a látszat kedvéért kell, a nemzet határokon át történő egyesítésének békés szándékát gáncsolják, az egyházak és követőik feketelistán vannak. Itt nem kell expo, nem kell olimpia, nem kell világraszólóinkra emlékeztető kiállítás, nem kell a rosszra, a gonoszra emlékeztető másik kiállítás... /Szász István Tas: Kérdezem. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 4./"

"Kovács László külügyminiszter febr. 3-án a Kossuth Rádió Reggeli Krónikájában a kedvezménytörvény módosított szövegével kapcsolatban is kifejtette, hogy megítélése szerint két célnak kell érvényesülni: segíteni kell a határon túli magyarságot abban, hogy a szülőföldjén maradjon, és ott boldoguljon, másrészt abban, hogy megőrizze a magyarságát, a kultúráját, a nyelvét. A külügyminiszter szerint a mostani módosított változat teljes összhangban van az európai uniós joggal. Kovács László bírálta Németh Zsoltot, aki a Fidesz képviselőjeként az RMDSZ kongresszusán a hét végén "a kedvezménytörvény ügyével riogatta" a küldötteket, s "egy hazai vitáról félrevezető módon szólt". Kovács szerint a Velencei Bizottság a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban az Európa Tanács normáit kéri számon Magyarországtól, az ET viszont sokkal lazább szervezet, mint az Európai Unió; az Európa Tanácsnak nincs közös joganyaga, hanem csak közös állásfoglalásokat fogalmaz meg. Kovács László összehasonlította a kedvezménytörvény új tervezetét azokkal a szerződésekkel, amelyeket Németország és Dánia, illetve Ausztria és Olaszország kötött a kisebbségek támogatására. A külügyminiszter elmondta: ezek az országok nem személyekhez juttatják el az oktatási-nevelési támogatást, hanem intézményekhez és civil szervezetekhez. - Ez a megfogalmazás szerepel a mostani módosított változatban - mutatott rá Kovács László. Hozzátette: ez viszont nem zárja ki, hogy ezt a támogatást az adott iskola, vagy szülői munkaközösség felossza a jogosultak között. /Kovács László a kedvezménytörvény módosításáról. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 4./ "

"Kolozsváron 27 ezer református egyháztagot tartanak nyilván. A tavalyi évben 153 keresztelőre több mint 500 temetés jutott. A híveknek közel fele vegyes házasságban él, ezek harmadában pedig ortodox vallású, azaz román nemzetiségű a másik fél. /Ennyi református van. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr.4./"

"Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatója az elmúlt hetekben sejtelmesen beszélt veszélyekről, összeesküvésekről: olyan eseményláncokról, amelyek a románok "nemzeti-állami" létét fenyegetik. Az SRI-igazgatója meglátogatta a szekusidő hangulatát is őrző vidéki "információs egységeket". Timofte elődje, Magureanu a magyar veszélyre, az "enklavizálódó" Székelyföld "borzalmaira", elszakadási és kiválási mozgalmakra figyelmeztetett, Timofte ma ezt már nem teheti. Új veszélyeket kellett tehát kiötleni. Ha Európa által is elfogadott az országhatáron túli nemzetrészek iránti felelősségvállalás, akkor Timofte "nemzetmentő" figyelme azokra a konspiratív csoportokra összpontosul, amelyek most a határon túli román identitást veszélyeztetik. A románellenesen konspiráló világ képét őrzi, ez pedig a Ceausescu-korszak meghaladhatatlan öröksége. /Bakk Miklós: Szekusidőben: a győzelmes kotyvalék. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./"

"Az utóbbi időben heves bírálatok érték Erdélyben a magyar Oktatási Minisztériumnak az ösztöndíjrendszer módosítására vonatkozó elképzeléseit. Hiller István politikai államtitkár hangsúlyozta, hogy a magyar kormány a szülőföldön való boldogulást, kívánja pártfogolni. 2001-ben 6304 határon túli magyar fiatal vett részt az anyaországi közoktatásban. Az a tapasztalat, hogy akik Magyarországon érettségiznek, többnyire magyarországi felsőfokú oktatási intézményekben akarják folytatni tanulmányaikat. Az Apáczai Közalapítvány korábbi kuratóriumi elnöke, Berényi Dénes akadémikus a kormányváltáskor jelezte, hogy szakmai munkája miatt nem kívánja tovább vállalni a tisztséget. Utódja Kőnig Sándor addigi kurátor, jelenlegi elnök mellett a kuratórium minden tagja folytatja tevékenyégét. Az Apáczai Közalapítvány működésének folyamatosságát sikerült biztosítani. A tavaly 800 millió forinttal gazdálkodó Apáczai Közalapítvány költségvetését a magyar kormány 2003-ban másfélszeresére , 1,2 milliárd forintra emelte. Az oktatási tárca a határon túli közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésére és az intézményrendszer korszerűsítésére 750 millió forintot különített el. 250 millió forinttal támogatják a felnőttképzéssel kapcsolatos programokat. Az informatikai tárca számítástechnikai beruházásokra és informatikai fejlesztésekre 200 millió forintot adományoz. Az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanács nemrégiben hevesen bírálta az Oktatási Minisztérium január elején elkészített tervezetét, amely szerint magyarországi érettségivel is pályázhatnak anyaországi egyetemi ösztöndíjra azok a határon túli diákok, akik középiskolai tanulmányaikat a 2000-2001-es tanév előtt, Magyarországon kezdték. Magyarországon az elmúlt öt évben nyolcvanezerrel csökkent a diákok száma: 1998-ban a közoktatásban részt vevő diákok száma valamivel meghaladta az egymilliót, most 930 ezer körül van. Ennek ellenére nincs olyan szándék, hogy a megüresedett helyekre határon túli magyar diákokat hozzunk. Az oktatási tárcának és a kormány egészének a határon túli magyar oktatással szemben elkötelezettsége van, és ez az elkötelezettség a szülőföldön való boldogulás elősegítésére vonatkozik. /Salamon Márton László: "Kezet nyújtottam mindenkinek" Interjú Hiller István politikai államtitkárral. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./"

"A magyarországi katolikus, a református és az evangélikus egyház közös nyilatkozatban kérte a "nép felelős vezetőitől", hogy őrizzék meg a kedvezménytörvény eredeti célkitűzéseit. A Seregély István érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke és Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke véleménye szerint "a szomszédos országok nemzeti szuverenitásának tiszteletben tartása mellett kötelességünk magyar honfitársaink segítése". /Magyarországi egyházi méltóságok a kedvezménytörvény megőrzéséért. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./ "

"Puskás Bálint szenátor cáfolta a Curentul febr. 5-i számában megjelent hírt, miszerint az RMDSZ a titkosszolgálatnál igazgatóhelyettesi széket kérne a kormányzó párttól cserében a parlamenti támogatásért. A Curentul közölte, az RMDSZ kérni fogja, hogy a magyar kisebbség képviselői magas rangú beosztásokat kapjanak a titkosszolgálatok, a hadsereg és az igazságszolgáltatás struktúráiban. Puskás tagadta, hogy konkrét tisztségeket nevezett volna meg a Curentulnak adott nyilatkozatában. "A lap ferdített, hiszen én csupán annyit mondtam, hogy egyetértek Markó Bélának a kongresszuson elhangzott nyilatkozatával, miszerint fontosnak találja, hogy a magyarság képviseltetve legyen a rendőrség, a hadsereg és a titkosszolgálat intézményeibe" - állította a szenátor. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ valóban fontosnak tartja a magyarság képviselőinek jelenlétét a rendőrség, diplomácia és titkosszolgálat struktúráiban, de nem vezetői tisztségek betöltéséről van szó. /Incze Ferenc: RMDSZ: félreinformálnak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./"

"Készülőben az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti 2003-as évi megállapodás.Fehér megye: a protokollumba idén is szeretnék belefoglalni a gyulafehérvári Batthyaneumnak a római katolikus egyháznak történő visszaszolgáltatását. A nagyenyedi Bethlen Gábor kollégium étterme korszerűsítési munkálatainak állami költségvetésből való támogatását szeretnék elérni.Szilágy megye: a gáz Kraszna menti településekre való bevezetésének állami finanszírozását és magyar tannyelvű középiskolát hozzanak létre Szilágysomlyón. Hunyad megye: ne vonják össze gazdasági okokból az iskolai tagozatokat, jelentette ki Winkler Gyula parlamenti képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke. A dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium fenntartásához szükséges a közoktatási intézmények akkreditációjáról szóló normáknak az elfogadása.Csíkszék: az országos protokollumban szerepeljen a Csíki Magánjavak ügyének megoldása, fogalmazott az RMDSZ csíki területi szervezetének elnöke, Ráduly Róbert. Felső-Háromszék: anyagi támogatást kérnek Kézdivásárhely új kórháza és a több éve épülő, 24 tantermes iskola építésének folytatásához, könnyítsék meg a magánerdészetek létesítését.Alsó-háromszék: Albert Álmos, az alsó-háromszéki szervezet elnöke elmondta, hat pontban összesítették a legfontosabb kérdéseket: vagyon-visszaszolgáltatás felgyorsítása, a decentralizált intézmények felének RMDSZ-es vezetője legyen, a nagyon elszaporodott pénzügyi ellenőrzések leállítása, a privatizált vállalatok helyzetének elemzése, végül egy kérést nem hoztak nyilvánosságra.Gyergyószék: a 2002-es egyezmény gyergyói ajánlásaiból semmi nem valósult meg, ezeket a követeléseket belefoglalják idén is az országos egyezménybe. Ilyenek a kommunizmus előtti megyehatár helyreállítása a Gyilkos-tónál levő határszakaszon; a békásiak által elfoglalt legelők ügyében történő perújrafelvétel és az ügy Strassbourgig vitele; a megyei utak rendbetétele; a téli fűtés helyzetének megnyugtató megoldása, a gyergyószentmiklósi nagykórház megépítésének, valamint 500 férőhelyes sportcsarnok felépítésének támogatása, az iskolahálózat átszervezése, valamint külön művészeti iskola beindítása Gyergyószentmiklóson is. Máramaros megye: Ludescher István, az RMDSZ Máramaros megyei szervezetének elnöke leszögezte, a magyar lakosság számával arányos mértékben képviseltesse magát az RMDSZ a megyei döntéshozó struktúrákban. A Babes-Bolyai Tudományegyetem most alakuló, nagybányai környezetvédelmi kollégiumán magyar tagozatot is létesítsenek. Arad megye: az elmúlt évhez hasonlóan idén is kérik a Szabadság-szobor helyzetének rendezését.Temes megye: a Magyar Ház ügyét szeretnék az országos protokollumban látni. A Magyar Ház ügyében a Temes megyei RMDSZ a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordult jogorvoslatért.Beszterce-Naszód: a javaslatokról a febr. 15-i elnökségi ülésen döntenek, tájékoztatott Szilágyi János megyei RMDSZ-elnök.Bihar megye: Nem tartja egészségesnek Lakatos Péter, Bihar megyei területi RMDSZ-elnök, hogy megjelenjenek a sajtóban a 2003-as protokollum egyes kitételei, mielőtt azokat megtárgyalták volna a kormánypárt képviselőivel. Maros megye: még nem állították össze idei "igénylistát". A legtöbb bosszúságot a kétnyelvű feliratok hiánya okozza. A legtöbb vegyes lakosságú településen ezek késéssel jelentek meg, de a megyében még ma is létezik olyan falu, ahol a törvény előírásai ellenére sem tették ki a helységnévtáblát. A Bolyai Farkas Gimnáziumban a román tanárok nem törődtek bele az ősszel megkezdett fokozatos visszamagyarosítási folyamatba, és az elmúlt hetekben kérvényezték a IX. osztályok újraindítását a román tagozaton. Fontos a katolikus osztályok beindítása a felekezet államosított iskolájában, a mai Unirea Főgimnáziumban. Brassó megye: Magyar tagozat indítását kérik az erdészeti egyetemen. Kolozs megye: egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, magyar tannyelvű állami egyetem létrehozása.Szatmár megye: A Csanálos-Vállaj határátkelőhely megnyitása, a Hám János Katolikus Gimnáziumnak a püspöki palotába való költöztetése, /Tavaly teljesítetlen igények az idei egyezményben. Készülőben az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti 2003-as évi megállapodás. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./"

"Újszentesen a református parókia, Szűcs András Ottó lelkipásztor nagyszobája az ikések szellemi-lelki központja. Két éve alakult meg a helyi IKE /Ifjúsági Keresztyén Egyesület/ Ádám István vezetésével. Helybeli és temesvári egyetemisták, munkások, tanulók köréről van szó. Szűcs András Ottó lelkész közvetíti a csoport tagjainak az európai keresztyén fiatalok célkitűzéseit. Mindig bibliai bevezetővel kezdik az összejövetel. Zenét hallgatnak, társasjátékokat játszanak, megünnepelik egymás névnapját, születésnapját. Lapjuk a Közelebb Hozzád, teljes egészében ők írják. Csoportjukba felekezeti különbség nélkül minden fiatalt befogadnak. /Szekernyés Irén: Téli esték az Ifjúsági Keresztyén Egyesületben. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./"

"Az RMDSZ kitart amellett, hogy az SZDP-vel tervezett idei együttműködési megállapodás a tavalyihoz hasonlóan előírja a romániai magyar közösség képviselőinek jelenlétét az összes fontos állami intézményben, közölte Markó Béla febr. 5-én, a sajtótájékoztatón. Markó elmondta: néhány RMDSZ-honatya a parlamenti frakciók találkozóján kérte, hogy a magyar szakemberek legyenek jelen a rendőrség és a titkosszolgálatok kötelékében, valamint a diplomácia területén, mivel ez a magyar közösség és kisebbség-többség viszony javát szolgálná. "Nem természetes, hogy a Székelyföldön az államhatóságok képviselői kizárólag román nemzetiségűek legyenek", szögezte le. Markó Béla felhívta a figyelmet a kongresszus által elfogadott határozatokra, amelyek több olyan kérdésre - integráció, régiófejlesztés, ingatlanok visszaszolgáltatása, kedvezménytörvény, szociális helyzet, népesedés - vonatkoznak, amelyeket az elkövetkező időszakban megkülönböztetett figyelemmel fognak kezelni. /Az RMDSZ a magyarság állami intézményekben való képviseletét szorgalmazza. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./ "

"A Román Nemzeti Bank (BNR) márciustól az amerikai dollár helyett az euróhoz viszonyítva állapítja majd meg a nemzeti valuta, a lej árfolyamát - jelentették be Bukarestben. Az áttérés hivatalos bejelentésével Románia - utolsóként az Európai Unióba tartó országok közül - a közös európai valutához igazítja saját pénzét. Tavaly a 19 százalék körüli inflációt jelentős mértékben meghaladva, 25 százalékkal erősödött az euró árfolyama a román lejhez képest, míg az amerikai dollárért csak hat százalékkal több lejt adtak az év végén, mint az év elején. Míg a gyengülő dollár jótékony hatással volt a hazai infláció alakulására, ha az euró erősödése ütemben folytatódik, az viszont ellenkező hatást vált ki. /Az euróhoz kötjük a lejt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./"

"Románia tavalyi külkereskedelmi hiánya 2,61 milliárd dollárra mérséklődött az egy évvel korábbi 2,969 milliárd dollárról, elsősorban annak hatására, hogy az export szintje 2002-ben a legmagasabb volt a kommunizmus 1989. évi összeomlása óta. Az ország kivitele 21,8 százalékkal rekordszintre, 13,86 milliárd dollárra bővült. A külkereskedelmi mérleg javulásához hozzájárult az euró drágulása is a lejhez képest: az euró tavaly átlagosan 6 százalékkal erősödött a lejhez viszonyítva, miközben a hazai export 20,5 százalékkal nőtt az Európai Unióba. A teljes kivitel 67,1 százaléka irányult az Európai Unióba, ahonnan az import 58,4 százaléka származott. /Tavaly 2,61 milliárd dollár volt a külkereskedelmi hiány. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./"

"Gyakorlatilag megbukott a státustörvény módosításának legújabb tervezete és Kovács László külügyminiszter hetedik alapelve, miután a legfontosabb határon túli magyar szervezetek vezetői a Medgyessy Péter miniszterelnökkel folytatott szatmárnémeti megbeszélésen elfogadhatatlannak minősítették a külügyminisztérium által megfogalmazott elképzeléseket. A Magyar Nemzet úgy tudja, az új koncepció kapcsán éles ellentét alakult ki a külügyi tárca és a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) között. A HTMH-t előzőleg kihagyták a módosítás kidolgozásából. A hivatal ugyanakkor figyelmeztette a kormányfőt arra, hogy a legújabb tervezet több pontja is elfogadhatatlan lesz a határon túli szervezetek számára. Szatmárnémetiben Medgyessy Péter már csupán tárgyalási alapnak nevezte az Udvardi Iván helyettes államtitkár és Gábor Zoltán titkárságvezető által titokban kidolgozott külügyminisztériumi tervezetet, s a Bálint-Pataki József által irányított hivatal álláspontját fogadta el. A HTMH-t a továbbiakban ismét bevonják a státustörvény módosításával kapcsolatos egyeztetésekbe. A határon túliak szerint a módosításból egyértelműen ki kell derülnie, hogy az uniós jogszabályok figyelembe vételével, az EU-tagországok állampolgáraira is vonatkozik a státustörvény. Elfogadhatatlannak tartják továbbá azt a kitételt, mely szerint az utazási kedvezmények csak kulturális céllal vehetők igénybe. Nem értenek egyet azzal sem, hogy csak azokra a főiskolásokra, egyetemistákra vonatkozzanak az oktatási támogatások, akik magyar nyelvet vagy történelmet tanulnak. Az elsősorban Szlovákia által kifogásolt oktatási-nevelési támogatásokat illetően a határon túliak olyan változatot tudnak csak elfogadni, amely értelmében alternatív megoldásként személyekhez is eljuthat a húszezer forintos összeg. Amennyiben a kormány figyelembe veszi az RMDSZ, az MKP és a VMSZ által megfogalmazott véleményeket, akkor tulajdonképpen vissza kell térni a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) novemberi ülésén elfogadott közös álláspontra. (Magyar Nemzet) /Státustörvény: Éles ellentét a Magyar Külügyminisztérium és a HTMH között. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 7./"

"A képviselőház febr. 6-án tárgyalta az európai és nemzeti érdekeltségű szállításügyi infrastruktúra-szükségletet jóváhagyó törvényjavaslatot. Antal István, az ipari és szolgáltatásügyi bizottság elnöke kérte, hogy prioritásként szerepeljen a Bors-Nagyvárad-Kolozsvár nyomvonalon haladó autópálya megépítése is. A törvény szerint Nagylak-Arad-Temesvár-Lugos-Déva-Pitesti nyomvonalon halad majd az autópálya. Márton Árpád képviselő is kérte a Bors-Nagyvárad-Kolozsvár nyomvonalon haladó autópálya prioritásként való kezelését. /Autópálya-prioritás. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./"

"Január 22-én Budapesten, az Írók Boltjában rendezett könyvbemutató volt a nyitánya a Tízéves a Pallas-Akadémia Kiadó /Csíkszereda/ rendezvénysorozatnak. Tőzsér József igazgató bemutatta a csíkszeredai kiadót és beszélt a tervekről. Mostani különlegességük Bodor György A székely nemzetségi szervezet című kiadványa. Az évtizedek óta kiadásra váró kézirat a székely őstörténet vitatott kérdéseit taglalja. Másik könyvük Kányádi Sándor Szürke szonettek című kötete két kiadásban is napvilágot látott. /Parászka Boróka: Amikor egy könyv élni kezd. Közönségtalálkozón a Pallas-Akadémia Budapesten. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr.7./"

"Gergely András, a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házának igazgatója nyilatkozott az intézményről. Közintézményi szerepet töltenek be, de nem rendelkeznek közintézményi státussal, pénzt sem a helyi, sem az állami költségvetésből nem kapnak. Munkájukhoz tehát a bevételi forrást biztosítani kell. Tavaly ez sikerült. Befogadó színházként működnek, helyet biztosítanak hivatásos színházak előadásainak, az AMI-klubban a stúdió-előadásoknak, de a diákközösségek rendezvényeinek is, itt zajlanak az Ariel Bábszínház bérletes előadásai is. Kilenc szakmában van engedélyük felnőttek oktatására, és ezt a tevékenységet az egész megyére kiterjesztették. Kiállításokat szerveznek, az amatőr képzőművészeknek ingyen biztosítanak kiállítófelületet, volt építőművészeti kiállításuk a budapesti Kós Károly Alapítvány szervezésében, és minden évben helyet adnak a Csík-Expónak. Náluk 400 személyt le lehet ültetni, ekkora befogadóképességű terem csak itt van a városban. Szerveztek kórustalálkozókat és konferenciákat. /Forró-Erős Gyöngyi: Közösségi ház szerepét kívánjuk betölteni. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr.7./"

"Kemény János Magyarországon élő fia alapítványt tett édesapja emlékére. 2000 májusában hivatalosan bejegyezték Marosvásárhelyen a Helikon - Kemény János Alapítványt. Célja Kemény János írói, irodalomszervező munkásságának, szellemi hagyatékának és a helikoni íróközösség örökségének ápolása. A szervezet tiszteletbeli elnöke Sütő András Kossuth- és Herder-díjas író. Az alapítvány ügyeit tizenegy tagú kuratórium intézi. Rendezvényeken emlékeztek meg a helikoni íróközösség megalakulásának 75. és Kemény János halálának 30. évfordulójáról. A rendezvények színhelye Marosvásárhely, Nagyenyed, Szászrégen, Budapest volt. Közös rendezvényeket szerveztek a Látó irodalmi színpadával, az erdélyi történelmi családokat összefogó Castellum Alapítvánnyal. Megjelentették a nagy sikerű A Mecénás - Kemény János és a Helikon című emlékalbumot. Idén ünnepelik Kemény János születésének centenáriumát (1903. szeptember 1.). A kuratórium szervezésében február-márciusban Kemény János-versekkel ismerkednek a harmadik elemisták, ugyanis az idei versmondó verseny központi témája: Kemény János gyermekversei. Szeretnék újra kiadni Kemény János legsikerültebb regényét, a Víziboszorkányt. Ismertetőfüzet kiadását is tervezik, amelyben a nagy mecénás életéről, munkásságáról lesz szó. /Adamovits Sándor: Kemény János-emlékév. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr.7./ "

"Tőkés László püspök sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy egy héttel korábban felfüggesztette az RMDSZ-ben viselt tiszteletbeli elnöki tisztségével kapcsolatos tevékenységét, a szövetség kongresszusa pedig ezt követően törölte az alapszabályzatból az erre a funkcióra vonatkozó fejezetet. - A szándékok más-más irányból közelítve, de találkoztak - jellemezte a az eseményeket, hozzátéve, hogy mivel az SZKT és az általa összehívott kongresszus nem volt legitim, a Szatmárnémetiben meghozott RMDSZ-határozatok is erősen kétes legitimitással bírnak. Tőkés László szerint az RMDSZ már az 1996-os kormányra lépés idején titkos egyezséget kötött a tiszteletbeli elnök "feláldozására". Az RMDSZ a "mindenki szabaduljon meg a saját szélsőségeseitől, radikálisaitól" álságos jelszó fényében cselekedett. Tőkés László sajnálatosnak nevezte, hogy "az egységriadalommal egyben tartott RMDSZ ilyen totalitárius eszközöket vesz igénybe". Szatmárnémetiben megtartott rendkívüli közgyűlésen határozat született a Romániai Magyar Nemzeti Közösség Önkormányzatának létrehozását kezdeményező bizottság megalakításáról. A püspök elengedhetetlennek nevezte az általános, titkos és állóurnás belső választások megrendezését és kijelentette: "addig fogunk küzdeni, amíg meg lehet alakítani az erdélyi magyar parlamentet, ez ugyanis létkérdés a közösség megmaradása és felemelkedése tekintetében". /Wagner István (Bihari Napló): Valós önkormányzatot kezdeményeznek. Tőkés László püspök a szatmárnémeti eseményekről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./"

"Febr. 7-én Mádl Ferenc köztársasági elnök hivatalában fogadta Csoóri Sándor költőt, az MVSZ volt elnökét, Duray Miklóst, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának ügyvezetőjét, Dudás Károly szabadkai írót és Vetési László erdélyi értelmiségit. A találkozón Csoóri Sándor beszámolt arról: aláírásgyűjtést kezdeményezett annak érdekében, hogy a kedvezménytörvény tervezett módosítása ne eredményezze a törvény kiüresedését, és módosított formájában is őrizze meg eredeti célját. A találkozó után kiadott közlemény szerint az államfő bízik abban, hogy a felelős magyar politikai erők és a határon túli magyarok képviselői megtalálják azt a megoldást, melynek révén a kedvezménytörvény a nemzetközi jogi elvárásokkal összhangban teljesíti eredeti célkitűzéseit. "A törvény vitalizáló erőt jelent mindazok számára, akik a szabad identitásválasztás elvének alapján meg kívánják őrizni magyarságukat, különösen fontos ez az új kapcsolat- és eszközrendszer a szórványban élők és a komoly gazdasági és szociális gondokkal küzdő közösségek számára" - olvasható a közleményben. /Megbeszélés Mádl Ferencnél a kedvezménytörvényről. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./"

"1990 májusában született egy tanügyminisztériumi rendelet, amelynek alapján jóváhagyták az egykori kolozsvári Református Kollégium újraindítását - emlékezett vissza Székely Árpád igazgató. A minisztérium utólag visszavonta az ingatlannal kapcsolatos rendelkezését. Végül szeptemberben ideiglenesen jóváhagytak négy termet a Györgyfalvi negyedi általános iskolában, így nyolc osztállyal a Református Kollégium 1990 őszén újraindulhatott. A kezdés nehéz volt, a tanárok először a következő évben, januárban kaptak fizetést. Füstbombát dobtak be az ablakon, és megtámadták a diákokat, megverték őket, farkaskutyákat uszítottak rájuk. Végül azonban lett nyolc tantermük, így már nem volt szükség két váltásban tanítani. 1991 januárjában beindulhatott a bentlakás, a hollandok és a németek segítségével sikerült a szobákat bebútorozni. A középiskola azonban 2002. dec. 20-ig az általános iskolában működött. 1999-ben megszületett az a sürgősségi kormányrendelet, amelynek értelmében a régi kollégiumi épületet visszaszolgáltatják az egyháznak. Valójában ezt nem tették lehetővé, pert indítottak, ez a per azóta is folyik, a múlt év végén mégis sikerült beköltözni az épületbe. Sokat köszönhetnek az RMDSZ-nek, név szerint Kónya-Hamar Sándor és Asztalos Ferenc képviselőknek, akik közbenjártak az ügyben. Két emeletet, a könyvtár és az orvosi rendelő kivételével átvehettek. Az épületet borzasztó állapotban találták. Az egyház és külföldi támogatók segítségével felújították az épületet. Szerettek volna több osztályt indítani, de a tanfelügyelőség ezt nem hagyta jóvá. A tanfelügyelőség még a kapus, a takarítói és a karbantartói állást sem hagyta jóvá. /Papp Annamária: Végre otthon a régi iskolában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./"

"Szent István király 1009-ben alapította az Erdélyi Püspökséget, amelynek nevét román nyomásra 1932-ben Gyulafehérvári Püspökségre változtatták. A 9 megyét magába foglaló egyházmegye 1991-ben érsekségi rangot kapott, ami egyben azt is jelenti: nincs alárendelve Bukarestnek. Az egyházmegyei hitéletről dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek nyilatkozott. Az érsekség területén Maros, Hargita és Kovászna megye alkotja a klasszikus Székelyföldet, míg Beszterce-Naszód, Kolozs, Alsó-Fehér, Hunyad, Szeben és Brassó megyék képezik a szórványvidéket. Az 1992-es népszámlálás 491 ezer, a legutóbbi 441 ezer római katolikust talált az egyházmegyében. Természetesen Székelyföld alkotja a katolikus tömböt, ahol közel 350 ezer katolikus hívő él. Az egyházmegye székhelye, Gyulafehérvár is erősen szórványnak számít, a 70 ezer lakosból csupán 2300 magyar, s a fele katolikus. A gyulafehérvári székesegyház egyedüli a Szent István által alapított 10 egyházmegye székesegyházai közül, mert megmaradt a XI. század végi román stílusában, a tatárjárás utáni restaurálással, valamint a reneszánsz, illetve gótikus-reneszánsz bővítéssel. A magyar kormány felvállalta székesegyház restaurálásának a finanszírozását. A kommunista időkben az erdélyi katolikus templomokban tilos volt románul prédikálni, nehogy a hivatalosan ortodoxokká nyilvánított görög katolikusok továbbra is katolikus templomba járjanak. Moldvában fordítva volt, ott nemcsak az állam, hanem az egyház is tiltotta a magyar nyelvű prédikációt. Jelenleg négy katolikus és két református püspökség őrködik a magyar hívek fölött, de figyelembe kell venni a 90 ezer lelket számláló unitárius, valamint a 33 ezer fős magyar zsinatpresbiteri evangélikus egyházat is. Amikor Ceausescu rájött, mennyivel hatékonyabb lehetne az asszimiláció, ha román nyelvű liturgia folyna a katolikus templomokban, tömegesen kezdték a Zsil völgyébe telepíteni a moldvai katolikus csángókat, akik egymás között magyarul beszéltek, de amint papot látnak, románra fordítják a szót. A moldvai magyar csángók követelték ki mindenhol a román nyelvű szentmisét, ahova 1973 után a görög katolikusok is eljártak. Jelenleg részükre 22 plébánián tartanak román nyelvű szentmisét. Noha 50 évvel ezelőtt Erdélyben még ismeretlen fogalom volt a román római katolikus, csakhogy Trianon óta Dél-Erdélyben a vegyes házasságban született gyermekek közös nyelve a román lett, de megtartják a vallásukat. Ugyanakkor jelentős azoknak a görög katolikusoknak is a száma, akik a múlt rezsimben a magyar templomokba jártak, most nem hajlandók visszatérni az egyházukba, mert nem ismerik a rítust, elszoktak a bizánci szertartástól. Romániában van két román római katolikus püspökség, a bukaresti és a jászvásári, amelyek területén magyar nyelvű szentmise egyedül Bukarestben van a Varatia templomban, ahol a német nyelvű szentmisét is tartják. Az olaszok és franciák Bukarestben saját plébániával rendelkeznek, ellentétben a magyarokkal. Moldvában egyébként van német nyelvű mise a bukovinai osztrákok leszármazottai számára, illetve lengyel nyelvű is a cacicai templomban az osztrák érsek által lengyel bányászok számára létrehozott templomban, ahol a feliratok eredetiek ugyan, csakhogy lengyelül már csupán néhány idős ember ért. /Balta János: Ezer év Isten szolgálatában (I.) A Gyulafehérvári Érsekség jelene. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./"

"Az interjú folytatását nem sikerült megszereznem az internetről. Azok a moldvai csángó gyerekek, akik Csíkszeredában tanulnak, és az Erdélyi Fiatalokért Alapítvány Márton Áron Kollégiumában laknak, nem is tudják, hogy veszélybe került a tető a fejük fölött. Ahhoz, hogy megértsük a helyzetet, a kezdetektől kell elindulni. A kollégiumot három intézmény, az Erdélyi Fiatalokért Alapítvány, a József Attila Általános Iskola, valamint a Domokos Pál Péter Alapítvány működtette, azzal a céllal, hogy tanulási lehetőséget biztosítson anyanyelvükön a moldvai csángó, valamint szórványban élő gyerekek számára - tájékoztatott Borbáth Erzsébet szakreferens. Az Erdélyi Fiatalokért Alapítvány biztosította a szállást, a József Attila Általános Iskola szerződés alapján a nevelőket és takarítószemélyzetet, a Domokos Pál Péter Alapítvány pedig az étkeztetést és a bentlakás folyamatos karbantartását, takarítását. Mivel a József Attila iskola tovább nem vállalta a rá eső terheket, 1999 őszétől egy emeletet átadtak a művészeti iskolának, amely 2002. szeptember 1-ig biztosította a nevelők és kapusok fizetését. Ettől a tanévtől azonban egy nevelő, egy éjszakai szolgálatos és három kapus fizetésére futotta csak, akik áthidaló megoldásként vállalták a csángó gyerekek felügyeletét is. Közben szeptembertől az Erdélyi Fiatalokért Alapítvány anyaországi alapítványoknál és kormányzati szerveknél pályázati úton kereste a megoldási lehetőségeket, ám választ egyelőre nem kapott. A helyzet február elsejétől vált kritikussá, amikor a művészeti iskola az új épületéhez akarta alkalmazni a kapusokat. A gyerekekért magukat felelősnek érzők ismét pályázatot tettek le a csángó gyermekek magyar nyelvű oktatását biztosító program költségvetésének kiegészítésére. A kapott szóbeli ígéret alapján két nevelő továbbra is foglalkozik a csángó gyerekekkel, a három kapus fizetését pedig a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége csángó oktatási programja keretében vállalta magára. 39 moldvai csángó gyermek anyanyelven való tanulása került veszélybe és oldódott meg - egyelőre ideiglenesen. A szóbeli ígéretek is sokat jelentenek, ám a helyzet végleges rendezéséhez anyaországi kormányszintű támogatásra van szükség. /Takács Éva: Nem kerülnek útra a csángó gyerekek. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 8./"

"Ilics elvtárs bábáskodása mellett 1990-ben megszületett az RMDSZ, amely most a szatmári kongresszuson kimutatta torzszülött mivoltát, írta olvasói levelében Kun András. A szervezetben a vezetést megkaparintó neptunosoknak mind a magyar forint, mind a román lej támogatására szükségük volt, hogy folytathassák a kislépésű csoszogást. A kapott mankókért azonban tenniük kellett valamit: kiebrudalták a szervezet vezetéséből Tőkés Lászlót. /Kun András: A torzszülött. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./ "