"Alig jelentek meg, máris kiegészítésre szorulnak a helyi közigazgatási törvény végrehajtási rendelkezései. Kolozs megyében tíz olyan település maradt hivatalos magyar elnevezés nélkül, ahol a magyar nemzetiségű lakosság meghaladja a törvény által előírt minimális húsz százalékot. Kimaradt Egeres gyártelep (26 százalékban magyar nemzetiségű lakosság), Magyarkapus (88,6 százalék), Magyarkiskapus (56,4 százalék), Szásznyíres (60,1 százalék), Tordaszentmihály (28,9 százalék), Várfalva-Aranyosrákos (76,6 százalék), Kalotaszentkirály-Zentelke (84,5 százalék), Szépkenyerűszentmárton (62,5 százalék), Dombokfalva (85,9 százalék) és Detrehemtelep (74,2 százalék). A Román Akadémia által jóváhagyott magyar elnevezések nem minden esetben egyeztek az illető település történelmi megnevezésével, emiatt az RMDSZ korrigálásokat javasolt. /Kerekes Edit: Magyarkapus is lemaradt a település-névjegyzékről Magyarkapus is lemaradt a település-névjegyzékről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./"

"Az Agache-perben elítélt Héjja Dezső ügyét dec. 12-én újratárgyalták Csíkszeredában. Hajdú Dezső, Héjja Dezső ügyvédje kérte a fogházbüntetés végrehajtásának félbeszakítását. Kérését a marosvásárhelyi Igazságügyi Orvosi Tanács következtetésével támasztotta alá, amely kimondja: "azok a betegségek, amelyekben az illető szenved, lehetetlenné teszik a büntetés végrehajtását". A marosvásárhelyi szakvéleményezést azért kérték, mert a csíkszeredai orvosokból álló szakbizottság azon a véleményen volt, hogy Héjja betegsége ellenére kibírja a fogházi büntetést. A dec. 12-i tárgyaláson az ügyésznő arra hivatkozva, hogy ellentétes orvosi szakvéleményezések születtek, kérte a felettes szervek véleményének kikérését. A következő tárgyalás időpontja jan. 16-a. /(Daczó Dénes): Újabb halasztás Héjja Dezső ügyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./ "

"Takács Csabának, az RMDSZ ügyvezető elnökének címzett csángó levelezési listán a Csángómagyar Szövetség vezetői, Bartha András elnök és Bilibók Jenő alelnök ismertették a moldvai csángóság 1989 óta folytatott küzdelmeinek főbb céljait, mint az anyanyelv oktatása és az anyanyelvű istentisztelet. A tanügyi hatóságok betiltották az iskolán kívüli magyar órákat is. Szervezetük tagjait folyamatosan zaklatják a hatóságok, így az utóbbi hónapban az iskolán kívüli oktatás szervezőit beidézte a polgármesteri hivatal, a tanfelügyelőség, a prefektúra, az egészségügyi igazgatóság és a rendőrség. A moldvai magyarok nem hajlandók lemondani a szabad identitásválasztás alkotmányos jogáról. Az erdélyi magyarságtól határozott politikai támogatást várnak a törvények betartatásában. Kérik az RMDSZ-t (melynek társszervezete a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége), hogy ugyanolyan határozottan küzdjön a csángómagyarok jogaiért, mint teszi azt az erdélyi magyarok esetében. Kérik, hogy az RMDSZ tegye a jelenlegi kormány támogatásának feltételévé a romániai (erdélyi és moldvai) magyarság oktatási és vallási jogainak érvényesítését. Kérik az anyanyelven is történő istentisztelet bevezetését, a magyar identitást választók hatóságok általi zaklatásának megszűntetését, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által is megerősített, a csángó kisebbségi kultúra védelméről szóló Ajánlásának betartását. Kérik egy, a csángómagyar ügyekért felelős személy alkalmazását az RMDSZ Ügyvezető Elnökségén. /A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége felhívást intézett az RMDSZ-hez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./ "

"Dec. 15-én átadják a Teleki Oktatási Központ /Szováta/ új épületszárnyát, ettől kezdve a létesítmény megnevezése Teleki Konferenciaközpont lesz. A 150 személy befogadóképességű konferenciaterem Bíró István nevét fogja viselni. Az építkezés anyagi hátterét az Illyés Közalapítvány, az Apáczai Közalapítvány, az Oktatási Minisztérium és magánalapítványok biztosították. Az ünnepélyes avatás egybeesik a RMPSZ 10 éves évfordulójával és a szövetség éves közgyűlésével. /Szombaton nyílik a konferenciaközpont. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./ "

"Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase kormányfő részt vesznek az Európai Unió (EU) tagállamainak belgiumi Laekenben összehívott dec. 15-i csúcsértekezletén, amelynek témája az Unió bővítése lesz. Dec. 13-i számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung leszögezte: az Európai Bizottság továbbra is úgy ítéli meg, hogy Bulgáriának és Romániának nincs esélye bekerülni a EU-bővítés első körébe. Hubert Védrine korábbi fölvetése, miszerint mind a 12 tagjelöltet egyszerre kellene fölvenni az EU-ba, olyan várakozást keltett Szófiában és Bukarestben, hogy legalább nagyobb összegű Uniós segítségre számíthatnak. /Kevés az esély az Európai Uniós integrációra. Iliescu és Nastase a laekeni csúcson. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./"

"Vosganian, a Jobboldali Erők Szövetsége (JESZ) Országos Tanácsának elnöke a Románia regionalizálását indítványozó memorandummal kapcsolatban kifejtette: a dokumentum előterjesztésének okai valósak, ellenben Románia számára nem a regionalizálás jelenti a megoldást, hanem a helyi önkormányzati rendszerek javítása. A politikus szükségesnek tartja a párbeszédet, még abban az esetben is, ha a dokumentum nem szolgáltat elég alapot a dialógusra. /Nem megoldás a regionalizálás - jelentette ki Varujan Vosganian. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./"

"Dec. 14-én A helyi közigazgatás szerepe a regionális fejlődésben címmel kerekasztal-megbeszélést tartottak Kolozsváron, amelyet a Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért szervezett. A megbeszélésen nem vitatták a régiók, regionális fejlődés fontosságát vagy szükségességét, hanem ennek jelentőségéről, az ezáltal a szervezési forma által elérhető pályázati támogatásokról esett szó. /Régiófejlesztés - a helyi problémák megoldása Ideje különválasztani a politikát a közigazgatástól. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./ Vasile Soporan Kolozs megyei prefektus a regionális fejlesztés előnye mellett hangsúlyozta a helyi közigazgatási szervek, a polgármesteri hivatalok, városi és megyei tanácsok közötti szorosabb együttműködés fontosságát. Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke példaként megemlítette a külföldi gyakorlatot. A régiók a decentralizációs folyamat eredményét jelentették, ez a folyamat az Európai Unió országaiban még a hetvenes évek elején elkezdődött. Mindegyik európai országnak megvan a külön regionális szervezési modellje, ezek a folyamatok nem kerülhetik el Romániát sem. A regionalizmus lentről felfele tartó folyamat. A témához hozzászóló szociológusok, jogászok, egyetemi tanársegédek és előadótanárok hangsúlyozták, hogy a regionális fejlesztés eszköz, amelynek révén a helyi közigazgatási intézmények megoldhatják saját problémájukat. A jogászokat külön foglalkoztatja a mikrorégiók létrehozásának lehetősége, amelynek révén fejlesztési eszközökhöz, az Unió által finanszírozott programokhoz is juthatnak. /(U. I.): Régiófejlesztés - a helyi problémák megoldása. Ideje különválasztani a politikát a közigazgatástól. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./"

"A Hivatalos Közlöny dec. 7-i számában napvilágot látott a helyi közigazgatási törvény alkalmazási előírása. Felvetődik a központilag irányított szándékos időhúzás gyanúja is, szögezte le Balló Áron, a Szabadság főszerkesztője. Hiába szavazták meg a törvényt már májusban, csak néhány jártak el jóhiszeműen. Máshol megvárták a törvény elnök általi kihirdetését, a végrehajtási szabályok megfogalmazását, végül a dec. 7-i megjelentetését, és egyes helyi polgármesteri hivataloknak ez még mindig nem elég az életbe léptetésére. Funar, Kolozsvár polgármestere megengedheti magának, hogy nyíltan azt hazudja, a magyarság a város lakosságának 11 százalékát teszi ki, tehát rá nem érvényes a törvény. Legutóbb is azért fordult a kormányfőhöz, mert sokallta, hogy a Román Televízió Kolozsvári Területi Stúdiójának bővített adása 25 százalékban magyar nyelvű, holott az ország lakosságának csupán 7 százaléka magyar. Funar javasolta, hogy csak heti 13 perc legyen magyar adás. Funar mindig is csak azokat a törvényeket tisztelte, amelyek a Kolozsvár további románosítását célzó politikának megfeleltek. Funar az 1992-es népszámlálási adatok meghamisításáról beszél, amikor közismert, hogy a nemzeti hovatartozás adatait ceruzával írták be, és senki sem tudja, hogy később mit hamisítottak helyettük. Azt is kevesen veszik figyelembe, hogy hány és hány magyar hívta fel a Szabadság szerkesztőségét, és panaszolta el Kolozsvárról, hogy "nálunk sem voltak", "nálunk sem". A jövő évi népszámlálást, Kolozsváron Funar akarja megszervezni, az adatok fölött rendelkezni, a bizottságából kizárta Boros János alpolgármestert. Vasile Soporan prefektus hiába ígérte meg a lapnak, hogy személyesen meggyőzi Funart a közigazgatási törvény tiszteletben tartásáról, nem tette meg. Balló Áron javasolta: az RMDSZ és az SZDP együttműködésének januári újratárgyalásakor az együttműködés egyik feltételéül Kolozsvárt kellene hozni, hogy itt is érvényesüljön a kisebbségi nyelvhasználat. /Balló Áron: Kolozsvár legyen a feltétel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./"

"Harmincöt országból százötven meghívott és előadó jelenlétében tartották meg november 29. és december 1. között Amszterdam mellett a Regionális, vagy Kisebbségi Nyelvek Konferenciáját. A jelenlévők a Baszkföldtől Azerbajdzsánig, Máltától Finnországig terjedő területet képviselték; Nagybányáról Szaniszló József önkormányzati képviselő volt jelen a rendezvényen. "A Regionális, vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája az egyetlen nemzetközi jogi eszköz, amely a nyelvek védelmére hivatott" - állt a konferencia köszöntőjében. Eddig 27 ország írta alá a dokumentumot, 15 ratifikálta és életbe is léptette. Rolf Ekéus, az EBESZ kisebbségügyi megbízottja mondott: nem arról van szó, hogy többletjogokat adjunk a kisebbségeknek, emberi jogaik azonban megkérdőjelezhetetlenek. - Románia is aláírta a Chartát, de nem ratifikálta, így csekély a kötelezettségvállalás. A Svájcban élő gyergyói származású Komlóssy József, az Európa Parlament tagja kifejtette: ahol a közigazgatási felosztás nem nyelvszempontú, ott a Charta alkalmazhatatlan, de legalábbis nagyon sokat veszít erejéből. Ez az elv a régiók kialakításában is alapul szolgál(hat), hiszen egy nemzet tagjai egységesen működő földrajzi területen élnek - akár községi szinten is. A szlovák külügyi képviselő ennek ellentmondott. Szaniszló József Markó Attila kisebbségügyi államtitkár-helyettessel, Andrássy György pécsi professzorral, Kontra Miklós MTA-munkatárssal és Komlóssy Józseffel egyeztetett arról, hogy felveti a csángó kérdést és székelység zaklatását. Azonban a felsoroltak azt mondták neki, hogy ezek a kérdések megfelelő kezelésben már az Európa Parlament asztalán vannak, nem kell felszólalnia. /Szaniszló József: Sirályok Amszterdam felett. Kisebbségi nyelvek - elmélettől a gyakorlatig. = Bányavidéki Új Szó (Nagyvárad), dec. 14./"

"Csíkszeredában, az Apáczai Csere János Pedagógus Házban tartott sajtótájékoztatót a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, Lászlófy Pál és Burus Siklódi Botond főtitkár. Röviden ismertették a most tíz éves civil szervezet eddig tevékenységét és bemutatták az ez alkalomból megjelent könyvet, amely a tíz év eseményeinek krónikáját tartalmazza Lászlófy Pál elnök leszögezte, az RMPSZ-nek több mint 7500 tagja van, ez a legnagyobb magyar civil szervezet. Ez a romániai magyar közoktatásban dolgozók hetven százalékát jelenti. Tíz év alatta a szövetség szakmai továbbképzésein, központjainak szolgáltatásain keresztül a romániai magyar közoktatást szolgálja. Nagy elismerésnek örvend a nyári akadémia és az oktatási központok néhány jelentős szolgáltatása. Az RMPSZ büszkesége, a Teleki Ház új épület szárnnyal bővült, egy 200 férőhelyes konferenciateremmel. Eddig a szakminisztérium különösképpen nem akadályozta munkájukat egészen mostanáig, amikor a könyvellenőrzések kapcsán az RMPSZ által behozott könyvekbe is belekötöttek. /(Daczó Dénes): A legerősebb romániai magyar civil szervezetről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./"

"A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ Igazgatótanácsa közleményt adott ki a Hargita Népe megyei napilappal kapcsolatos üzleti kísérletek miatt. A MÚRE megdöbbenéssel értesült arról, hogy a közszolgálati feladatokat ellátó sajtóval szemben is a piaci farkastörvényeket akarják alkalmazni olyan társaságok, amelyek maguk is a közszolgálati sajtó, a független sajtó értékeinek fontosságát hirdetik. A MÚRE nem érthet egyet olyan üzleti elképzelések etikátlanságával, amely mások évtizedes munkájának hasznát akarja kisajátítani. Valamely lap nevének elorzása törvénybe ütköző cselekedet, a jogi fondorlatok, fiskális trükkök alkalmazójának pedig számolnia kell a közvélemény és a sajtó szakmai-etikai értékítéletével. A Hargita Népe szerkesztőségének esetében a MÚRE elvárja, hogy a megyei önkormányzat tegyen lépéseket a név rosszhiszemű kisajátításának megállítása érdekében, s amennyiben tulajdonosváltást látnak szükségesnek, akkor legyen elővételi joga a jelenlegi szerkesztőségnek /Etikát a sajtóüzletben is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./ Albert Antal, a Hargita Népe névadója, egykori főszerkesztője úgy érezte, kötelessége véleményt mondani. A Kaho Kft. és egy magát befektetőknek titulált csoport "a védjegyeket bejegyző országos hivatalnál levédte mind a Hargita Népe, mind a Csíki Lapok nevet". Más szóval elorozták ezeket a lapcímeket. Albert Antal több kérdést tett fel. A megyei tanács eddig nem támogatta a szerkesztőséget, akkor milyen törvényes jogon és alapon ért egyet azokkal, akik szerint "a lap kiadása a jelenlegi formában hosszú távon nem biztosított"? Miért nem vállalják a nyílt megmérettetést, a becsületes versenyt egy új lap indításával? Ki a vállalkozói csoport ügyvezető megbízottja? Miért nem vállalják a nyilvánosságot? /Albert Antal, a Hargita Népe névadója, egykori főszerkesztője: Feleletekre váró Nyilatkozat a "levédetlen" Hargita Népéről. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./ A Hargita Népe körül kialakult helyzetről beszámoló írások szerint a lapátvétel mögött Ferenczi Károly székelyudvarhelyi üzletember, médiavállalkozó áll. Ferenczi Károly a Krónika című lapnak úgy nyilatkozott, hogy az egész ügyről nem tud semmit. Szokatlan eljárással szeretné megkaparintani a csíkszeredai napilapot egy udvarhelyi vállalkozó - írta a Megfosztották nevétől a Hargita Népét című tudósításában a Krónika dec. 12-i száma. Az írás idézte Zsombori Vilmost, a Megyei Tanács elnökét, aki szerint a kialakulandó jogi bonyodalmak megoldása a jogászok feladata lesz, a szerkesztőségnek számolnia kell azzal, hogy a tanácsosokban nem alakult ki jó vélemény a lapról, amely "felelőtlen, sértő írásokat" Bonyodalmak a Hargita Népénél címmel számolt be a csíkszeredai eseményekről a Népújság. A marosvásárhelyi napilap Idegen tollakkal ékeskedni alcímmel az MTI alapján közölte az eddigi történéseket, majd jelezte, hogy az ügyben állásfoglalást készül nyilvánosságra hozni a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) és annak Becsületbírósága. Elhalászták a Hargita Népét? - kérdezte a Romániai Magyar Szó dec. 13-i száma. Borbély László főszerkesztő úgy nyilatkozott, hogy szerinte ez nem privatizáció. Az internetes napilap, a Transidex Verestóy kiszemelte a Hargita Népét címmel járta körbe a témát, és kiemelve, hogy Zsombori Vilmos, a Hargita Megyei Tanács elnöke Ferenczi Károlynak a sógora. Ferenczi Károly pedig Verestóy Attila sógora - olvasható a www.transindex.ro-n. /Sajtóvisszhang a Hargita Népe körüli fejleményekről. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./"

"A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt célul tűzte ki az RMDSZ "monolit-egységének széttörését", azért, hogy "alternatívát nyújtson azoknak a magyaroknak, akik nem akarják többé támogatni az RMDSZ-t". Dec. 16-án Szovátán ülnek össze a párt megyei elnökei, úgymond az RMDSZ-szel szembeni álláspontjukat eldönteni. A lap szerint az elnök arról is nyilatkozott, hogy "egyedül képtelenek harcolni az RMDSZ ellen", meg hogy a pártnak a jövőben "más reprezentativitása lesz, mert egyre több székely csatlakozik hozzájuk". Az említett párt(ocska) nem először kezd "harcot" az RMDSZ ellen. Az évek során minden választás előtt megjelent a politikai palettán, s "harcolni" kezdett. A módszerei sem igazán voltak változatosak: hol egyik, hol másik román párttal lépett szövetségre. A román pártok mentek a maguk útján, a kis "csatlakozó" pedig minden választás után eltűnt a süllyesztőben. Minden választáson az RMDSZ jelöltjei ellenében indítottak saját jelöltet. A 2000-es marosvásárhelyi polgármester-választásnál polgármester-jelöltjük ezer szavazatot sem kapott. Annyit azonban elértek, hogy nem az RMDSZ jelöltje jutott a polgármesteri székbe. Minél erősebb a parlamentben az RMDSZ-frakció, annál többet tud kiharcolni az erdélyi magyarságnak. Ez az egyetlen alternatíva. Ha pedig valaki ez ellen harcol, az a magyarság érdekei ellen harcol, írta Mózes Edith. /Mózes Edith: Alternatíva? = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./"

"Szembenézés a múlttal címmel dec. 14-én kétnapos értekezlet kezdődik Temesváron, az 1989-es forradalmi események kirobbanásának 12. évfordulója alkalmával. A Magyar Reformátusok Világszövetségének és a Magyar Református Egyházak Egyetemes Zsinatának égisze alatt szervezett rendezvénysorozatot Tőkés László püspök, Erdélyi Géza felvidéki püspök és Gazda István lelkipásztor nyitják meg. Előadást tart dr. Schmidt Mária, a XX. Századi Intézet elnöke, Vighi Daniel egyetemi előadótanár, Tőkéczki László politológus és Toró T. Tibor parlamenti képviselő. A Szembenézés egyházaink múltjával címmel szervezett kerekasztalon az erdélyi történelmi egyházak képviselői fejtik ki véleményüket. December 15-én, szombaton a kommunista múlt szereplőinek átvilágításáról Onisoru Gheorghe, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Nemzeti Bizottság elnöke, Incze Béla átvilágító bíró és Csendes László átvilágító biztos tart előadást. Az egyházi átvilágításról Erdélyi Géza püspököt, Takaró Mihály református főgondnokot, Dugulescu Petre baptista prédikátort, Zalatnay István református lelkészt és Forró László előadótanácsost hallgathatják meg. Az ünnepség ökumenikus istentisztelettel és koszorúzással zárul. /Szembenézés a múlttal Temesváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./"

"A legutóbbi kormányülésen elfogadták a 2001/10-es törvény módosítását: ebbe új fejezetet építettek be, amely a kivitelezéssel kapcsolatos felelősségre vonást írja elő. Az 1945-ben elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának akadályozása három évig terjedő börtönbüntetést vagy pénzbírságot von maga után, míg az igazoló dokumentáció hiányában kitöltött tulajdonjog-változtatási felhatalmazás esetében a büntetés három hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel jár. Ugyanakkor sürgősségi kormányrendelettel módosították az 1991/21-es törvény román állampolgársághoz való jogra vonatkozó előírásait is. Eszerint hat hónapon belül egységes procedúrát tesznek kötelezővé a valamilyen okból román állampolgárságot vesztett személyek esetében. Az intézkedésre a schengeni térségben érvénybe lépett vízummentesség nyomán került sor. /Módosították az ingatlantörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./"

"Az SZKT dec. 15-i ülését megelőzően dec. 14-én Marosvásárhelyen ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT). Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta: a testület ülésén szóvá teszi majd, hogy megyei szinten is ki kell értékelni a kormánypárttal kötött protokollumot. Az országos vezetéstől ugyanakkor kérni fogják, hogy az együttműködési megállapodás megújításánál feltételként szabják meg a kolozsvári helyzet rendezését, a státustörvény kapcsán pedig hagyjanak fel a magyarellenes hangulatkeltéssel. A megyei szervezet fontosnak tartja továbbá, hogy állást foglaljanak a Memorandum-, illetve Sógor Csaba szenátor ügyében. /Összeült a TEKT. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./"

"A CURS közvélemény-kutató intézet legutóbbi felmérése szerint a román állampolgárok 61 százaléka vélekedik úgy, hogy több parlamenti pártot fel kellene oszlatni. A nézetet osztók 44 %-a százaléka a Nagy-Románia Pártot (PRM), 37 %-a az RMDSZ-t tiltaná be elsőként. A válaszadók úgy érveltek, hogy a PRM szélsőséges és nacionalista, az RMDSZ pedig szintén szélsőséges, továbbá nemzetellenes szervezet. A felmérés bemutatói szerint ennek oka, hogy a két alakulat többször is politikai vihart kavart, amit a lakosság elítél. A Nagy-Románia-szimpatizánsok kivétel nélkül az RMDSZ-t tették első helyre azon betiltandók közül, őket a liberálisok (PNL) követik 61 százalékkal. Abban az esetben, ha következő héten lenne az elnökválasztás, a lakosság 46 %-a a jelenlegi kormányfőt ültetné az elnöki székbe, őt követi Traian Basescu és Corneliu Vadim Tudor 19-19 százalékkal. A kommunista időszakban elkobzott javak teljes visszaszolgáltatását 36 % támogatja, a részleges visszaszolgáltatás híve a válaszadók 40 %-a, míg 10 százalék szerint semmit sem kell visszaszolgáltatni az államosított javakból. /Lázár Lehel: Betiltandó pártok. = Krónika (Kolozsvár), dec. 15./"

"Szeretném, ha ez a rendezvény javítaná azt az intoleranciaképet, amely Kolozsvárról elterjedt, hiszen a kolozsvári társadalom valójában toleráns és normális - mondotta Vasile Dâncu tájékoztatási miniszter a minisztérium által szervezett december 18-i Nemzeti Kisebbségek Napja alkalmából. A rendezvénysorozat második napján, dec. 14-én kezdődött a Nemzeti kisebbségek a román társadalomban című fórum, amelyen a különböző etnikumok küldöttei hangot adtak elégedettségüknek, felsorolva a saját közösségük által elért eredményeket, de elpanaszolták nehézségeiket is. Haller István szólalt fel a Pro Európa Liga részéről, aki felhívta a figyelmet arra, hogy Románia még mindig nem ismerte el annak az 1970-ben törvény által elfogadott nemzetközi egyezménynek a 14. cikkelyét, amely kimondja: az aláíró kormányok el kell ismerjék az állampolgárok ahhoz való jogát, hogy egyéni panasszal fordulhassanak az ENSZ diszkriminációellenes bizottságához, amennyiben áldozatnak tekintik magukat. Habár Románia aláírta a regionális és kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó Chartát, ezt a mai napig nem ratifikálta, így törvényileg nem lehet szabályozni a kisebbségek nyelvhasználatát. Románia 1993-ban az Európa Tanács felé tett ígérete szerint vállalta az egyházi javak visszaszolgáltatását, ennek ellenére lassan 2002-t írunk és ez a lépés még nem történt meg, sőt az eddig megszületett törvények diszkriminatívak. Stefan Buciuta, az Ukrán Szövetség alelnöke felszólalásában vehemensen támadta az Oktatási és a Tájékoztatási Minisztériumot, mondván: az ukrán nemzetiség számára nem biztosítják az anyanyelven való oktatást, és sem a helyi, vagy megyei kormányzatokban, sem legfelsőbb szinten nincsenek képviselve, holott, például Máramaros megyében az ukránok számaránya eléri a 6,8 százalékot. /Köllő Katalin: Terítéken a kisebbségek gondjai. Etnikumok ünnepe Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./"

"Kolozsváron működik a Diakónia Keresztyén Alapítvány Otthoni Betegápolási Szolgálata. Munkájukat az intézmény vezetője, dr. Sárosi Artúr igazgató és munkatársai mutatták be. Tevékenységüket 1993-ban kezdték, 1996-ban kapták meg a minisztériumi engedélyt, amelynek alapján immár hivatalosan működnek. Idén áprilisban megalakult a református egyházkerület által létrehozott alapítvány. Munkájukat három szakképzett egészségügyi nővérrel és három gondozónővérrel végzik. Jelenleg százhúsz gondozottuk van. Biztosítják az ápoláshoz szükséges eszközök nagy részét: kötszereket, fertőtlenítőszereket, kenőcsöket, egyéb anyagokat. Alkalmazottaink besegíthetnek a gyógyszerek megvásárlásába, esetleg házhoz szállításába is. Sokan elvándorolnak, és itt maradnak magukra az öregek. Nagyon fontos a gondoskodás lelki háttere is, ami biztonságérzetet nyújt a segítségre szoruló számára. Most épül egy gondozóotthonunk, ahova a huszonnégy órás gondozást igénylők kerülnek majd. Szeretnénk létrehozni egy idősek napközi otthonát, ahova azokat a rászorulókat hoznák be családtagjaik, akiket nem lehet egyedül hagyni. /Ördög I. Béla: Gyógyító keresztyéni küldetés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./"

"December 13-án a kolozsvári Állami Magyar Opera két kortárs operát tűzött műsorára: Demény Attila: Parafarm című egyfelvonásos operáját, melyet már láthatott a közönség, és a Bevégezetlen ragozás címűt, ez premier Kolozsváron. Incze Gergely Katalin karmester emlékeztetett: 1992-ben mutatta be a Magyar Opera Demény Attila Parafarm című operáját. Ez a mű kimondottan erre a nagyszabású és színháztörténetileg kiemelkedő fontosságú eseménysorozatra készült. A bemutatót a szerző maga vezényelte. Lászlóffy Zsolt, a Bevégezetlen ragozás című opera karmestere elmondta, hogy a mű hat énekesre és hét hangszeresre íródott. /Hintós Diana: Kortárs operák bemutatója. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./"

"A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége tízéves múltjának egyetlen megvalósítása sem mérhető a Szovátán levő Teleki Oktatási Központhoz /TOK/, amely most már konferenciaközpont is. Márton Zoltán emlékezett a múltra, a balesetben 1999-ben elhunyt Bíró István hatalmas munkájára. A TOK egy vizionárius álma. Azonos Bíró Istvánnal. Az első években Bíró István Budapest, Bukarest, Csíkszereda és Szováta négyszögben mozgott, vagy inkább robogott autóján. A szövetség főtitkáraként és a Teleki Oktatási Központ igazgatójaként is tevékenykedő Bíró István kitűnően tudta hasznosítani személyes kapcsolatait, melynek köszönhetően a szövetségnek saját személygépkocsi és haszonjármű-parkja is lett, a felújításhoz szükséges építőanyaghoz jutányosan vagy ingyen jutott hozzá a Teleki. A dohos kis tetőtéri szobákban ő már európai szintű konferenciatermet látott pont ott, ahol az most áll. Számítógépes oktatóteremről mesélt, amikor a ház teljes kapacitása egy rozoga 486-os számítógép volt. A ház könyvtára akkor még sehol sem volt, de Bíró István tudta, hogy nemcsak könyvtár, de olvasóterem is szükséges és lesz is a Telekiben. A Bolyai Nyári Akadémia főszervezőjeként országos programot koordinált, melynek fő színhelye a csíkszeredai központ mellett Szováta lett. Letelepítette a békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor Főiskola Tanítóképző Karának kihelyezett tagozatát. /Márton Zoltán: A vizionárius álma. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./"

"Iskolák és önkormányzat címmel Nagyváradon, az Ady Endre Középiskolában szervezett tanácskozást dec. 13-án a Bihar megyei magyar elöljáróknak és iskolaigazgatóknak a megye RMDSZ-szervezete és tanfelügyelősége. Lakatos Péter Bihar megyei területi RMDSZ-elnök szerint iskolák és önkormányzatok nem ismerik egymás problémáit. 2002 januárjában kétnapos konferenciára Nagyváradra invitálják valamennyi erdélyi magyar középiskola vezetőjét, hogy a tömbmagyar és a szórványvidékek specifikumait is rendszerbe foglalhassák. A bihari tanintézetek nagyrésze szegény, infrastrukturálisan elmaradott. Nagyon sok helyettesítő tanít falvakon, a csekély fizetés és a kimerítő ingázás miatt a legtöbb ifjú diplomás városi iskolákba vándorol pár éven belül. A vidékiek és a városiak közti esélyegyenlőség romlott. Miklós Mihály Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes elmagyarázta: bár számtalanszor fordulnak hozzájuk a kollégák, a tanfelügyelőségnek nincs törvényadta lehetősége minden esetben segíteni. Biharban az iskolák javarészének nincs egészségügyi működési engedélye. Fodor József vikárius kifejtette, hogy az egyházi oktatást nem ismerték el Romániában, a váradi katolikus és református gimnázium magániskolaként alakulhatott meg és nyert működési engedélyt. /(Balla Tünde): Érdemben foglalkozni a magyar oktatás ügyével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ "

"A magyarországi Erdélyi Szövetség december 13-án a csángókat ért újabb hatósági zaklatások, a magyar nyelvhasználatukat akadályozó újabb intézkedések elleni tiltakozásként állásfoglalást fogadott el, melyben a csángók önazonosságának természetes, törvényes és biztonságos érvényesítéséért szállnak síkra. Székelyhídi Ágoston, az Erdélyi Szövetség elnöke kifejtette, hogy a csángók önazonosságának megőrzése érdekében tett lépéseket építő, jogszerű folyamatnak tekintik, és támogatják e törekvéseket. A sajtótájékoztatón kitértek a Csíkszeredában október 5-6-án megrendezett Csángómagyar önazonosság nevű - közösségi és szakmai tanácskozás munkálataira, bejelentve, hogy a tanácskozás eredményeinek összegezése alapján jövő év februárjában Magyarországon tartják a második tanácskozást, szélesebb körben. Szándékaik szerint ez alkalommal nemcsak a csángómagyar civil szervezeteket hívják meg, hanem azokat a magyarországi civil szervezeteket is, amelyek tevékenységükkel a nemzeti összefogás és a nemzeti felelősségvállalás erősítését szolgálják. Az Erdélyi Szövetség elnöksége támogatta azt a tüntetést, amelyet az Erdélyi Körök Országos Szövetsége szervezett december 14-én a budapesti román nagykövetség előtt, azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a csángók helyzetére. /(Guther M. Ilona): Anyaországi állásfoglalás a csángókért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ "

"Az EU tagországok állam- és kormányfői dec. 15-én elfogadták az Európa jövőjéről szóló laekeni nyilatkozatot, amely szerint az unió következő nagyobb szabású reformját egy konvent típusú testület fogja előkészíteni. A csúcstalálkozón 10 olyan jelölt országot neveztek meg, amelyek értékelésük szerint 2004-ben készen állhatnak az uniós csatlakozásra, Románia és Bulgária nincs közöttük. Az EU-tagországok állam- és kormányfői Valéry Giscard dEstaing volt francia köztársasági elnököt nevezték ki a konvent elnökévé. A testületnek két alelnöke is lesz, Giuliano Amato volt olasz és Jean-Luc Dehaene volt belga kormányfő. A több mint száztagú konvent munkáját a laekeni EU-csúcson született megállapodás értelmében 12 fős elnökség fogja irányítani. Meghívják a konventbe a tagjelölteket is, amelyek ugyanolyan összetételben képviseltethetik magukat, mint a tagországok, vagyis egy fővel a kormány, kettővel pedig a nemzeti parlament részéről. A konvent nem döntéshozó testületként fog működni, hanem választási lehetőségeket terjeszt a tagországok elé a reformok legfontosabb kérdéseiben. Az EU tagállamaiként vehetnek részt a 2004-es európai parlamenti választásokon, amennyiben a tárgyalások jelenlegi üteme változatlan marad: Észtország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Csehország, Magyarország és Ciprus állhat készen a csatlakozásra. /EU-csúcs Laekenben. Románia nincs a tíz esélyes tagjelölt között. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./"

"Dec. 15-én tartották Marosvásárhelyen az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanácsnak (SZET) együttes ülését. A testület napirendjén a Markó Béla elnök tájékoztatója, az RMDSZ költségvetése és a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénnyel kapcsolatos kérdések megvitatása szerepelt. Borbély Zsolt Attila azt javasolta, hogy az SZKT vitassa meg, az RMDSZ milyen feltételek mellett hosszabbítsa meg jövő januárjában a kormánypárttal kötött együttműködési megállapodást. Az SZKT elnöke, Frunda György szenátor ezt elvetette, mondván, az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) szakembereiből bizottság alakult a megállapodás kiértékelésére. A testület végül 37 nem, 17 igen szavazattal és 1 tartózkodás mellett elvetette Borbély javaslatát. Markó Béla szövetségi elnök ismertette politikai helyzetelemzését. Elmondta: az RMDSZ alapvető tényezője volt annak a politikai stabilitásnak, amelyet idén sikerült érvényesíteni Romániában. Úgy véli, ennek a stabilitásnak eredménye a vízummentesség bevezetése 2002. január 1-jétől, amely szerinte nagyrészt az RMDSZ-nek a kormánypárttal való együttműködésének a következménye is. Markó reméli, hogy a többség elégtétellel fogadja a Hivatalos Közlönyben megjelent 1002 magyar helységnevet, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) engedélyezését, a Székelyföldön visszajuttatott mintegy százezer hektárnyi erdőt, a marosvásárhelyi és kolozsvári magyar rádióadások bővítését. Markó a kormánypárttal való együttműködés híve, de nem minden áron, illetve nem minden feltétel nélkül. A székelyföldi megyék elleni támadásokról szólva Markó rámutatott: a konfliktus nem oldódott meg, s egy új megállapodás aláírásához garanciák kellenek, hogy ilyen helyzetek többé nem ismétlődnek meg. A szövetségi elnök kudarcnak nevezte az egyházi ingatlanok helyzetének teljes megoldatlanságát, illetve a nemzeti szimbólumok használatának korlátozását. Van egy konfrontációs stratégia, amely a megegyezést-kiegyezést tévútnak tekinti, mondotta Markó, ennek oka az agresszív román nacionalizmus, a szociális elégedetlenség, a biztos jövőkép hiánya. A státustörvényről szólva elmondta: "a jogszabályt jónak tartjuk, alkalmazásának előkészítését vállaltuk és vállalni fogjuk. " A vita során Borbély Zsolt Attila leszögezte: Markó Béla helyzetelemzése fordulópont az RMDSZ-retorikában, az "ökölrázós stratégiát" azonban Borbély költői túlzásnak tartotta. Kifejtette: az együttműködési politikával egyetlen aduját játssza el az erdélyi magyarság, ugyanakkor pedig a román politikát hitelesíti Európa felé. Szilágyi Zsolt sokkal több konkrétumot várt el az elnök beszámolójától. Úgy vélte, a szövetségen belül nem igazán működik a sokszínűség elve és azt javasolta, hogy az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása, a tanügyi kérdések, valamint a csángóügy rendezése az RMDSZ és a kormánypárt közti együttműködés alapfeltétele legyen. Erre reagálva Frunda György emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ törvénytervezetet terjesztett elő az egyházi javak visszaszolgáltatásáról, a kormány azonban erre nem reagált. Birtalan Ákos képviselő hangsúlyozta: fel kellene már vállalni az erdélyi magyar közösség építkezését. Kónya-Hamar Sándor szerinte az RMDSZ eddigi történetében mindig az értelmezéssel, a végrehajtással volt a gond. A státustörvényről szólva kifejtette: sikerült újra nemzetünket jogi és politikai szinten elfogadtatni Európában. Eckstein-Kovács Péter szenátor emlékeztetett arra, hogy mára sikerült gyakorlatba ültetni az RMDSZ egyik jelszavát: Vízum nélkül Európában. A kolozsvári magyar színház kapcsán kirobbant vitára utalva, a szenátor kifejtette, veszélyesnek látja a provinciális mentalitást és a múlthoz tapadó megoldáskeresést. Vekov Károly képviselő szerint nem lehet újabb protokollumot aláírni, mivel ezáltal magunkat tesszük nevetségessé, majd javasolta, hogy a testület foglaljon állást a nemzeti szimbólumokat tiltó jogszabállyal kapcsolatban. Toró T. Tibor képviselő úgy vélte, elsősorban a stratégiai elképzeléseket kellene közös nevezőre hozni. Szerinte létezik egy "konfrontációs" és egy "kollaborációs" gyakorlat. Egy nemzeti kerekasztal összehívását javasolta, hogy "nézzük meg milyen nemzeti stratégiáink vannak, próbáljuk meg azokat egyeztetni, és ne egymást kiszorítani". Ráduly Róbert képviselő kezdeményezte: amennyiben aláírják a kormánypárttal az új együttműködési megállapodást, azt az SZKT tűzze napirendre és ratifikálja. Kelemen Attila képviselő kijelentette: a protokollumot meg kell újítani a kormánypárttal. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Platform elnöke, Katona Ádám rámutatott: a jelenlegi körülmények között semmilyen optimizmusra nincs okunk. Szerinte jelenleg az RMDSZ rossz irányba halad, és az egykori kommunista párthoz hasonló pártként működik. Meg kell tartani a belső választásokat, mert ezáltal az olyan személyek, mint például Verestóy, nem jutnak majd be a RMDSZ "miniparlamentjébe". Verestóy Attila egyetértett azzal a javaslattal, hogy az új protokollumot az SZKT vitassa meg és ratifikálja. Frunda György szenátor úgy vélte, nem igaz az az állítás, hogy az erdélyi magyarság körében nagyfokú elégedetlenség uralkodik. Markó Béla kifejtette: annak legékesebb bizonyítéka, hogy az RMDSZ nem az egykori kommunista párt gyakorlatát követi, épp az, hogy Katona Ádám egyáltalán elmondhatja bírálatát. Szerinte tagadhatatlan, hogy a magyart közösség elégedetlen. Az SZKT-SZET zárt ülésen tárgyalta meg az RMDSZ költségvetését. Takács Csaba a köztudatban státustörvényként meghonosodott jogszabály jelentőségét hangsúlyozta. Szerinte helyesen járt el, amikor felszólította a magyar és a román kormányt a folyamatosan konzultációra a státustörvénnyel kapcsolatban. Az ügyvezető elnökség előterjesztett egy, a jogszabályt üdvözlő nyilatkozatot, amelyet az SZTK egyöntetűen megszavazott. Toró T. Tibor is üdvözölte azt a konszenzust, amely Erdélyben és Magyarországon is a státustörvényt övezte, illetve azt, hogy az SZKT-SZET, ha megkésve is, de végre napirendre tűzte a státustörvény kérdését úgy, ahogy azt a Reform Tömörülés korábban javasolta. A platform nevében azt indítványozta: a státustörvény erdélyi végrehajtását felügyelő, hármas paritású országos testületbe delegált RMDSZ-tagokat az SZKT jelölje ki. Markó Béla úgy ítélte meg, a lehető legobjektívebben járt el akkor, amikor a testület RMDSZ-képviseletét felkérte a feladatra. (Mint ismeretes, a szövetség részéről a SZET, az SZKT, az Országos Önkormányzati Tanács, a szenátusi és képviselőházi frakcióvezetők, az ügyvezető elnök és két alelnök, illetve a Területi elnökök Konzultatív Tanácsa által kijelölt személy vesz részt az országos felügyelő tanácsban.) Az SZKT végül nem kérte a bizottság RMDSZ-delegációja összetételének a módosítását. Nyilatkozatban erősítették meg az RMDSZ-nek a moldvai csángók jogai melletti kiállását, és elítélték a Román Hírszerző Szolgálatot ellenőrző parlamenti bizottság Harkov-jelentését. A marosvásárhelyi tanácskozáson elítélték a román nemzeti jelképek használatáról szóló törvényt, amely pénzbírsággal bünteti más államok himnuszainak éneklését, nemzeti szimbólumainak használatát. A tiltakozás jeleként Takács Csaba javaslatára az ülés végén a szövetségi képviselők elénekelték a Himnuszt. /Papp Annamária, Székely Kriszta: Tisztázni kell a politikai véleménykülönbségeket. Együttes ülésen az SZKT és a SZET. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./ Bakk Miklós feltette a kérdést, miért csak most fogalmazta meg Markó Béla a stratégiával kapcsolatos dilemmákat az SZKT ülésén, hogy olykor választani is kell a két centrum, Bukarest és Budapest között? Velük szemben ki kell jelölni, hol van az autentikus erdélyi érdek igazi centruma. Szükség van egy Erdély-stratégiára, amely nem a klientúrák alkuján keresztül vet számot a Budapestről jövő modernizációs minták és a Bukarestből megszerezhető állami támogatások helyes arányával. /Bakk Miklós: Bukarest is, Budapest is. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./"

"Tibori Szabó Zoltán terjedelmes interjút készített Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. Nem túl szerencsés, hogy a román állam területi kiteljesedésének ünnepét egyes román szervezetek, pártok, személyek rendszerint a kisebbségbe került magyar közösség fölött aratott győzelem ünnepévé kívánják nyilvánítani, jelentette ki, azonban meggondolatlan volt a gyászszalag viselésére buzdító felhívás. Az RMDSZ a kormányt támogatja, mégis egymást követték a magyarság elleni támadások. A kormány különböző tagjai periodikusan támadták a magyarságot, az RMDSZ-t, a székelyföldi iskolákat, a csángók anyanyelvi oktatását, jegyezte meg az újságíró. Miképpen értékeli mindezt az RMDSZ? Takács emlékeztetett arra, hogy vitáik voltak a volt államfővel is, akire több mint egymillió magyar adta szavazatát. Iliescu nem tudta elfogadni, hogy a Székelyföldön több százezer hektárnyi erdő kerüljön vissza a volt közbirtokosságok és egyének tulajdonába. Romániában a magyarellenes akciók hagyományosak a trianoni békeszerződés aláírása óta. Takács szerint viszont sem a passzív ellenállás, sem a román politikai pártokba való elvtelen betagolódás sem vezetett Romániában annyi eredményre, mint az elmúlt öt évben megvalósult RMDSZ-politika. Most például a kedvezménytörvény alkalmazása is tét. A román kormány nagyon könnyen hozhat olyan intézkedéseket, hogy a törvény nyújtotta kedvezményekhez az itteni magyarok hozzáférhetőségét megnehezítse. Az RMDSZ-nek rendkívül fontos, még ilyen nacionalista hangulatkeltés mellett is, hogy a román parlamentben nehezen kiharcolt törvények ne legyenek visszafordíthatók. Az RMDSZ túlnyomó többsége ezt politikai eszközökkel próbálja elérni. - A román lakosok azt fogják most látni, hogy 1200 településen két vagy többnyelvű feliratok jelennek meg, hogy Trianon óta először, ott ahol a lakosság egyharmada magyar, a tanácsülés magyarul is folyhat, s ahol a magyarok többségben vannak, az ülés hivatalos nyelve az anyanyelv. Ezeket a törvényeket a mostani kormánnyal léptetik életbe. Nagyon sok romániai magyar mostanság kapja vissza elkobzott ingatlanját, s közel egymillió hektár termőföld, kaszáló, erdő és magyar többségű önkormányzati tulajdon jut vissza a magyar közösséghez. Takács szerint a problémák nyílt felvetése az együttműködés stabilitását szolgálja. Akik magyar részről kritizálják a szerződéses politikát azok Takács szerint a súlyos konfliktusos helyzetet kiváltó politikában és a helyzet kezelésére vonatkozó elvárások teljesítésében látják a megoldást úgy, hogy ehhez biztosítva érzik a nemzetközi támogatást. - A Hargita és Kovászna megyei "állapotokról" szóló titkosszolgálati jelentés a hitelességét nem a megszokott módon fogadta a román sajtó egésze. Az elemzések egy része a súlyos társadalmi és gazdasági problémákról való figyelemelterelő akciónak minősítette. A titkosszolgálati jelentés gyakorlatilag minden olyan intézkedés ellen szót emelt, amely a szubszidiaritás elvéből kiindulva, a romániai törvényekre építve, s az önkormányzatiság jegyében történt. - Az RMDSZ érdekelt egy pozitív jövőkép kialakításában. Az RMDSZ által felvázolt jövőképnek nemcsak pozitívnak, hanem reálisnak is kell lennie. Az RMDSZ-nek van ereje ahhoz, hogy újra és újra megfogalmazza a magyar közösség követeléseit. Az RMDSZ a kormánypárttal olyan megállapodást kötött, hogy mindaddig együtt tud vele haladni, amíg az alapvető politikai döntések az országot az európai integráció irányába viszik. Takács szerint soha nem mondtak le az RMDSZ programjában szerepelő célkitűzésekről. Programjának módosítására, szűkítésére az RMDSZ semmilyen nyomásgyakorlást nem fogadhat el. - Az RMDSZ-SZDP együttműködésben még nagyon nagy a tét, többek között a már megszületett törvények alkalmazása. Ehhez az együttműködéshez óriási bátorságra van szükség. Az újságíró idézte a marosvásárhelyi Pro Európa Liga képviselőit: a magyar kormány túlságosan arrogánsan, a román pedig nem kellő visszafogottsággal kezelte a kedvezménytörvény kérdését. Takács szerint a státusztörvény "előkészítését az elfogadás időpontjáig a struccpolitika csendje, a második szakaszt a törvény elfogadása után kirobbant polémiák, az alkalmazás előtti vita jellemezte." /Tibori Szabó Zoltán: Az együttműködéshez bátorságra van szükség. Interjú Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15., folyt.: dec. 17./"

"Szembenézés a múlttal címmel szervezett nemzetközi szemináriumot neves magyarországi és hazai előadók részvételével a Királyhágómelléki Református Egyházkerület a temesvári forradalom 12. évfordulóján. Neves magyarországi és romániai történészek, politológusok és teológusok értekeztek a kommunista rendszer kutatásának fontosságáról, az átvilágítás szükségességéről. Dr. Schmidt Mária, a XX. Század Intézet elnöke a nyolc évvel ezelőtt nagy botrányt kavart "fekete könyv" történelemformáló szerepéről beszélt. Elmondta, a kommunista pártok központi személyiségeit megszólaltató tényfeltáró kötet olyan áttörést jelentett, amely a 90-es évek elején az addig szigorúan titkosnak nyilvánított levéltári dossziék közkézre bocsátását eredményezte. "A kommunista állam lejáratta magát. Nem a közérdeket szolgálta, hanem önmagát. Hitetlen, eszménytelen és cinikus hatalomnak adott teret, s ezáltal korrumpálta a neki alárendelt polgárt" - hangzott Tőkéczki László történész jellemzése. A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Bizottság (CNSAS) tevékenységéről Gheorghe Onisoru elnök elmondta, kutatási eredményeiket egy januárban megjelenő kiadványban teszik majd közzé. Ugyanakkor lát napvilágot az első dokumentumgyűjtemény is, amelynek anyagát titkosszolgálati tisztek kéziratai alapján állítják össze. Forró László előadó-tanácsos szerint az előző években az archívumokat, amellett, hogy megcsonkították, "felmentő" vagy "befeketítő" iratokkal kiegészítették, ezért nem támogatja a református egyházi bíróság és a CNSAS közti együttműködést Tőkés László püspök komoly gondnak ítélte azt a tényt, hogy tizenkét évvel a forradalom után még mindig nagyszámú átvilágítatlan lelkész szolgál. /Gurzó K. Enikő: Szükséges a lelkészek átvilágítása is. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./"

"A Magyar Kollégium Kulturális Egyesület szervezésében a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Budapesten karácsonyi programmal köszöntötte a néptánc iránt érdeklődő magyarországi közönséget. December 12-én a Pesti Vigadóban léptek fel, közel nyolcszáz néző előtt. András Mihály, a Hargita Együttes igazgatója elmondta, hogy táncszínházas lehetőséggel még nem próbálkoztak. /Guther M. Ilona: Advent a Hargitával Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./"

"A nagyváradi Sulyok István Református Főiskolán 1997-ben megalapított tanítóképző karnak, az Országos Akkreditációs Bizottság pozitív ítélése ellenére, a Partiumi Keresztény Egyetem Főiskolai Karaként nem sikerült még akkreditációt szereznie. Kovács Béla, az egyetem rektora elmondta, a Sulyok Főiskola jogutódjaként és szellemi örökén létrejött egyetem is kérte a kar elismerését. Azonban az Országos Akkreditációs Tanács nyár óta halasztja az ügy megvitatását. Ecaterina Andronescu tanügyminiszter asszony az állami egyetemeken látná szívesen a felsőfokú tanítóképzést. A Partiumi Keresztény Egyetem négy évfolyamának nappali és levelező tagozatos tanulói, mintegy 300-an úgy tűnik, mégis levizsgázhatnak a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen. A két felsőoktatási intézmény vezetői ebben állapodtak meg. Az első két (1999-2000 és 2000-2001-es) végzett évfolyam, decemberben, a most végzők pedig júniusban záróvizsgázhatnak a Babes-Bolyain. Tanügyminisztériumi rendeletre Biharban 141 szakképzetlen pedagógust kell elbocsátani év végéig, és sok vidéki tanító, mivel nem tudott levizsgázni novemberben, a Partiumi Keresztény Egyetem tanítóképzősei egyre elkeseredettebbek lettek. A hallgatók levelet írtak az egyetem vezetőségéhez, amelyben megtagadták az egyetem fenntartói járulék befizetését. Sok végzős kikérte iratait az egyetemről, majd megpróbáltak visszatérni, miután a Babes-Bolyain sikerült kieszközölni a vizsgát. /Balla Tünde: Partiumi Keresztény Egyetem. Elvi megoldás a tanítóképzősök ügyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./"

"Dec. 15-én a Szovátafürdőn levő Teleki Oktatási Központban megünnepelték azt, hogy tíz éve létesült a Romániai Magyar Pedagógusok Országos Szövetsége, és felavatták az épület új szárnyát, melyet a központ autóbalesetben elhunyt volt igazgatójáról, Bíró Istvánról neveztek el. Az anyagi támogatás az Illyés Közalapítványtól, az Apáczai Közalapítványtól, a szakminisztériumtól és magánvállalkozóktól érkezett. Az ünnepségen többek között jelen volt a Határon Túli Magyarok Hivatalának képviselője, dr. Kötő József volt tanügyi államtitkár, az EMKE országos elnöke, dr. Gál András magyar oktatási államtitkár, aki Pálinkás József oktatási miniszter üzenetét tolmácsolta, dr. Murvai László, a román oktatási minisztérium vezérigazgatója, dr. Veress László, az Illyés Közalapítvány vezetője, aki Németh Zsolt államtitkár nevében szólalt fel, Lányi Szabolcs, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karainak dékánja és sokan mások. Kiváló erdélyi tanároknak Ezüstgyopár díjakat adtak át, több jeles személyiség pedig emlékplakettet kapott. /(Máthé Éva): Pedagógusok ünnepe. Felavatták a konferenciaközpontot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./ "

"Dec. 17-én a szenátus 72-50 arányban visszautasította az ellenzék egyszerű bizalmatlansági indítványát, amelyben azzal vádolják a kormányt, hogy képtelen biztosítani az állam hatalmát a székely megyékben. Az indítvány ellen a kormánypárt és az RMDSZ szenátorai szavaztak. Az indítványt kezdeményező liberális, demokrata és nagy-románia párti képviselők azzal vádolták a Nastase-kabinetet, hogy képtelen biztosítani az állam hatalmát valamennyi romániai megyében. A Nagy-Románia Párt viszont lehermafroditázta a kormányt, illetve az RMDSZ-t, és szeparatizmussal vádolta az erdélyi magyarságot. Az RMDSZ részéről Puskás Bálint szenátor szólt hozzá, aki ismertette a két megyében uralkodó valós helyzetet: Hargita és Kovászna megyékben a legkisebb a bűnözés, társadalmi béke honol, és cáfolta azokat a híreket, miszerint az itt élő román közösség hátrányos bánásmódban részesülne. Elmondta: a különböző állami intézmények vezető testületeiben a román nemzetiségűek aránytalanul nagy számban vannak jelen. /Székely Kriszta: Szenátusi vita Harkov-ügyben. Elvetették az ellenzék egyszerű bizalmatlansági indítványát. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./"