"Okt. 30-án dr. Vekov Károly képviselő a közigazgatási miniszterhez intézett interpellációjában arra kért választ, hogy a miért nem tesznek semmit egyrészt a kolozsvári polgármester által közvetlenül a Szent Mihály templom mellett engedélyezett rendezvények (sörfesztivál, könnyűzenei koncertek stb.), másrészt a Mátyás király szobra által meghatározott, műemlék jellegű teret eléktelenítő hordozható illemhelyek eltávolítása érdekében, hiszen mindezekkel a polgármester provokálja Kolozsvár hívő és magyar lakosságát. A miniszter válaszában, a decentralizációra hivatkozva, elmondta, hogy a központi hatalom nem avatkozhat bele a helyi szervek döntéseibe, és ennek az állapotnak a megváltoztatása a helyi tanács feladata lenne. A képviselő szerint nem kielégítő a miniszter válasza, hiszen az nem hoz megoldást olyan helyzetekben, mint amilyen a kolozsvári is, ahol a helyi tanács és a polgármester között kialakult konfliktushelyzetet már nem képesek helyi szinten megoldani. /Ki teremthet rendet Kolozsváron? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 31./"

"Közzétették az idén májusban megtartott szlovákiai népszámlálás első eredményeit. Eszerint a szlovákiai magyarok lélekszáma tíz év alatt közel ötvenezerrel lett kevesebb. Az adott pillanatban Szlovákiában 5 379 455 ember élt. Közülük 4 614 854 vallotta magát szlovák nemzetiségűnek. A magyar nemzetiségűek lélekszáma 520 528 volt, vagyis az 1991 márciusában tartott előző népszámlás adataihoz mérten 46 768 fővel csökkent. Míg 1991-ben Szlovákia lakosságának 10,8 százaléka volt magyar nemzetiségű, mára a magyarok aránya 9,7 százalékra csökkent. /(Keszeli Ferenc): Szlovákiában kevesebb a magyar. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./"

"Sem Magyarország, sem a Magyar Állandó Értekezlet nem utasította el Adrian Nastase észrevételeit, elképzeléseit és javaslatait a státustörvénnyel kapcsolatban - jelentette ki okt. 31-én Markó Béla, RMDSZ- elnök. Bukaresti sajtóértekezletén a szövetségi elnök érthetetlennek minősítette azt, hogy Romániában eltorzítva került a közvélemény elé a MÁÉRT álláspontja, amelyet aztán román politikusok és politikai pártok is eltorzítva értelmeztek. Markó Béla nyomatékosan hangsúlyozta: a MÁÉRT és tapasztalatai szerint a magyar kormány legilletékesebb képviselői is méltánylóan fogadták a román kormányfő javaslatait. Azokat a határon túli magyarokra vonatkozó kedvezménytörvény egyik lehetséges megközelítési módjaként értékelték. Ez megfogalmazódott a MÁÉRT tanácskozásáról kiadott állásfoglalásban is. Érthetetlen a bukaresti kormányzati tényezők és politikai pártok elfogult, torz és túldimenzionált fellépése a státustörvénnyel kapcsolatban - mondta. Véleménye szerint ebbe a sorba illeszkedik a román parlamenti és parlamenten kívüli ellenzéki politikai erők RMDSZ-ellenes, nacionalista felhangú állásfoglalása is a státustörvény ügyében. Markó kitért arra az "erdélyi szociáldemokrata programra" is, amelyet Ioan Rus belügyminiszter vázolt fel okt. 27-én Kolozsvárott. Markó visszautasította Rus mélyen magyarellenes és RMDSZ-ellenes kolozsvári megnyilatkozását. /Eltorzították a MÁÉRT-álláspontot. Markó: Senki sem utasította vissza Nastase észrevételeit. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./"

"Nincs szükség a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény életbe léptetésének elhalasztására - jelentette ki Horváth Gábor külügyi szóvivő szokásos szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten. Erik Jürgens holland jelentéstevő az Európa Tanács (ET) Jogi és Emberi Jogi Bizottságának okt. 28-i párizsi ülésén jelentette be, hogy a státustörvénnyel, illetve a hasonló jellegű európai jogszabályokkal foglalkozó dokumentum január közepére készül el, és szükségesnek mondta, hogy addig a magyar kormány ne léptesse életbe a törvényt. A szóvivő hangsúlyozta: az ET velencei bizottsága jelentésével semmilyen szempontból nem kérdőjelezte meg a státustörvényt. Leszögezte: a magyar kormány feladata nem a törvény életbe léptetésének elhalasztása, hanem az, hogy a végrehajtási utasításokban jelenítse meg azokat az útmutatásokat, amelyeket a velencei bizottság jelentésében megfogalmazott. /Budapestet nem hatja meg Jürgens kérése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./"

"Ha a magyar miniszterelnök a Duna TV-ben a határon túli magyaroknak kedvezményeket biztosító törvényről beszél, akkor idehaza mindenképpen oda kell figyelni. Annyira szép, kerek, tömör, optimista, jövőbemutató üzenetet röpített felénk az éteren keresztül Orbán Viktor, hogy okt. 26-án ettől szinte azt hittük: ezután majd minden másképpen lesz- írta ironikusan Máthé Éva. Hozzátette: "Milyen nagy kár, hogy a majdnem tökéletes kormányfő magával cipeli egész korrupció- gyanús hátterét - az orbáni bányákkal, az elsimicskázott fidesz-közeli cégekkel, melyeket egy napon percek alatt vásárolt fel egy rejtélyes üzletember, Kaya Ibrahim." "Kár, hogy az arculatépítő szakértők arra nem találtak megoldást, hogy észrevétlenné tegyék a fiatalos lendület mögött meghúzódó arroganciát, intoleranciát." Orbán Viktor kijelentette: "nem az a fontos, hogy én mit mondok, hogy hány magyar miniszterelnökének tartanak engem, hanem az, hogy a határon túli magyarok lélekben mit éreznek ezzel kapcsolatban." Máthé Éva minősített: "Való igaz, Antall József úr nem kérdezte meg tőlünk: mi is miniszterelnökünknek tartjuk-e őt. De szájából mégis valahogy hitelesebben hatott a kinyilatkoztatás: nekünk is miniszterelnökünk." Az újságírónő szerint: "a kedvezménytörvény egy nagy történelmi lufi, melyhez ha gombostűvel hozzá érünk, nem marad más belőle, mint egy tépett gumicafat. A sima beszédű, szót szóba tehetséggel fűző, nyílt tekintetű magyar miniszterelnök elismerte a Duna TV-ben: az egészségügyi ellátás terén számunkra nem változik semmi. Azt nem mondta, de mi tudjuk: a munkavállalási könnyítés nem jár majd azzal is, hogy valakinek tálcán kínálják odaát a munkahelyet. Az is nehezen képzelhető el, hogy valaki évente három hónapra itt tudja hagyni saját munkahelyét, s átrándul az anyaországba - mellékes jövedelemért. Aztán meg az is gond, hogy a magyar igazolványokért Magyarországra kellene átrándulni. Az útlevél drága. Az erélyi magyarság java része nem rendelkezik úti okmánnyal, hát még az útiköltségre való összeggel... " /Máthé Éva: Ha a magyar miniszterelnök beszél a Duna TV-ben, arra Erdélyben oda kell figyelni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

"Okt. 29-én Gyergyószentmiklóson Kozma Mária, a kiadó főszerkesztője ismertette Sütő András legújabb, Fülesek és fejszések között és Kalandok könyve /Pallas Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ c. köteteit. Dézsi Zoltán alprefektus köszöntötte a megjelent írót. Az erdélyi magyarság vészhelyzetéről, apadásáról, a mezőségi magyar temetők bezárásáról szólva Sütő András kiemelte a Székelyföld szerepét a megmaradásban, folklórkincsének gazdagságát, nyelvi, szellemi csodáit. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a Székelyföld fölrobbantása tovább folytatódik, mert paranoiás elmék szerint veszélyt jelent az államnak. "Saját halálunkat nem élhetjük meg - mondta - de anyanyelvünk halálát igen, mint ahogy megéltük a csángó vagy a mezőségi falvakban. A székelység nélkül nincs erdélyi magyarság." Csodálattal szólt a közelmúltban elhunyt jóbarátról, a pótolhatatlan Sinkovits Imréről, aki színművészként "az egész magyar nyelvterületen a legnagyobb terhet vállalta föl az erdélyi magyarságért." Sütő bevallotta, azért nem vállal politikai, közéleti feladatokat, mert fontosabb, hogy a "végső hajrában" megírja a felgyűlt tartalmakat. Az erdélyi írók legjavának csonka maradt az életműve - állapította meg. Neki is félbe maradtak régi tervei, amelyeken dolgoznia kell. /(Gál Éva Emese): Sütő András Gyergyószentmiklóson. A Székelyföld felrobbantása folytatódik... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./"

"November 3-11. között nagyszabású ünnepségsorozatra kerül sor Dicsőszentmártonban. A Magyar Kulturális Napokat - Márton Napi Vigasságokat a Kis-Küküllő Alapítvány, az RMDSZ, a helyi egyházközségek, a Sipos Domokos Művelődési Egyesület, a Dicsőszentmártoni Népszínház, a Magyar Pedagógus Szövetség valamint az Alsó-Kisküküllő Menti Ifjúsági Szervezetek Szövetsége szervezi. November 3-án a IX. Kis-Küküllő Menti Borverseny nyitja a sorozatot, melyet este szüreti bál követ, ennek keretében a szászcsávási hagyományőrző cigányzenekar húzza majd a talpalávalót. November 4-én Hunyadi László és Kántor Zita képzőművészek kiállításának megnyitójára kerül sor, majd megnyitják a Dicsőszentmártoni Kulturális Napokat. Beszédet mond Kóródy István, a Kis-Küküllő Alapítvány tiszteletbeli elnöke, valamint dr. Kakassy Sándor, az alapítvány elnöke. A Pro Urbe kitüntetések átadása után nagyszabású folklórműsort tekinthetnek meg az érdeklődők. Nov. 5-én az Ariel Marosvásárhelyi Ifjúsági és Gyermekszínház vendégszerepel a kisvárosban; 6-án pedig a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós társulata adja elő a Színésznők című darabot. Lesz még szimfonikus hangverseny, író-olvasó találkozó keretében ünneplik meg azt, hogy 10 éve létesült és azóta is megjelenik a helyi Kis-Küküllő c. lap. Az olvasók ezúttal a megye újságainak szerkesztőivel: a Népújság, a Bekecsalja, a Szászrégen és Vidéke, valamint a Látó című irodalmi folyóirat munkatársaival találkozhatnak. Végül megünneplik azt, hogy 10 éve alakult a Sípos Domokos Művelődési Egyesület vegyes kara. /(Máthé Éva): Márton napi vigasságok - Dicsőszentmártonban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./"

"Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere igazságtalannak tartja, hogy a tanácsból kizárták UPE-s /Udvarhelyi Polgári Egyesület/ tanácsosokat. Közölte, jogi úton megtámadják a tanácsi határozatot, sőt be fogja perelni Mircea Dusa prefektust is. Az udvarhelyi tanácsból kizárt nyolc UPE-s önkormányzati képviselő után 23 igenlő és 13 ellenszavazat után a megyei testületből is távoznia kellett az UPEt négy tanácsosának. Szerinte az azt jelenti, hogy van a megyei testületben olyan 13 személy, aki nem értett egyet Sófalvi László kezdeményezésével, miszerint "négy udvarhelyi magyar embert ki kell zárni a tanácsból olyan körülmények között, hogy helyükbe az APR színeiben bejutott két román tanácsost is be kell venni". Ebből az következik, hogy egyeseknek jobb, ha két román nemzetiségű tanácsos lesz a testületben és más régiót képviselő két RMDSZ-es, mint az, ha négy udvarhelyi, akiknek döntő volt a szavazata a kulturális vagy egyéb fejlesztési programok ügyében, hangsúlyozta a polgármester. /F. D. D.: Szász Jenő az UPE-sek kizárásáról. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 1./"

" Az 5. Zilahi Napok egy hetes rendezvénysorozata ért véget október utolsó vasárnapján. Az elmúlt hét folyamán a programba iktatták az 1956-os forradalomról szóló megemlékezést; ifjú tehetségek gáláját tartották meg. Záróprogramként a budapesti Szent László Gimnázium diákjai adták elő Szörényi Levente-Bródy János: István, a király című művét. Zilahi Napok címen színes kiadványt jelentettek meg a szervezők. A füzet egyféle Zilahi kalauz: rövid helytörténetet, földrajzot közöl, ismerteti a 21. századelő gazdasági, oktatási, egészségügyi helyzetét, művelődési életét. Első alkalommal tart szemlét a helyi alapítványokról, civilszervezetekről. /(fejér): 5. Zilahi Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./"

"Napvilágot látott a Tibor Ernő Stúdió /Nagyvárad/ alkotói közösségének katalógusa. Az igényes kivitelezésű album magyar és román nyelvű bevezető szövegek mellett tartalmazza a tagok portréit, önéletrajzát, illetve mindegyikük esetében egy-egy művük reprodukcióját. /Tárlatnyitó és katalógus. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 1./"

"Simon Gábor, a kolozsvári Állami Magyar Opera igazgatója Markó Bélának címzett, október 4-én keltezett nyílt levelében a szövetségi elnök segítségét kérte az opera és a színház közt évek óta tartó konfliktus megoldásában. Az intézményvezető szerint Tompa Gábor színházigazgató három éve az operát és személyét lejárató, és a művelődési minisztériumba is eljuttatott levelekkel árasztja el, amelyek szerint a Simon vezette intézményt "kizárólag politikai okokból tartják fönn". A Magyar Színházban tovább mérgesedik a viszony az intézmény vezetősége és a színészek egy csoportja közt, akiknek Tompa Gábor nem hosszabbította meg szerződésüket. Mint ismeretes, a nyolc elbocsátott színészhez csatlakozott a társulatból már korábban kiváló Sebesi Karen Attila is, aki "közösség- és közönségellenességgel" vádolja a színház igazgató-rendezőjét. /Sétatéri opera-színház konfliktus. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./ A Simon Gábor által idézett Tompa-levelek szerint az opera mesterséges fenntartása az RMDSZ-nek a kormányon levő politikai erőkkel kötött egyezményben foglaltaknak köszönhető, amely afféle jól mutató díszítőeleme a "soknemzetiségű kulturális kirakatpolitikának". Simon szerint Tompa felrúgta az egy épületben működő két intézmény közt évtizedek óta létező szabályokat. Tompa Gábor "a kapusszolgálatot meg egyenesen arra kényszeríti, a szerződés felbontásával fenyegetve, hogy egyes opera munkatársakat ne engedjenek be, vagy ha operást keresnek telefonon, a kapunál ne teljesítsék a kérést" - áll a nyílt levélben. "Három éve gyűjtögetem Tompa leveleit, amiket többnyire románul ír, és legalább a művelődési minisztériumba elküld." Az igazgató emlékeztet: "ebben a pillanatban az opera a legnagyobb határon kívüli intézmény, sorsa nem lehet közömbös sem a közvélemény, sem az érdekképviseleti szerv számára". /Veszélyes viszályok. Sétatéri opera-színház konfliktus. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./"

"Az 1956-os magyarországi forradalom nem maradt meg a határok által megszabott területen. A Csernátonban élő, 81 éves Bulárka István egyike volt azoknak, akiknek bátorságuk volt hallatni a hangjukat. Bulárka István /sz. Alsócsernáton, 1920/ géplakatos lett. Négy évet húzott le orosz hadifogságban, és a romániai börtönök jó részét belülről is megismerte, azért mert 1956-ban szervezkedni próbált. Az 1956-os magyarországi forradalom Szentkatolnán érte. Hat és fél évet ült börtönben, jóllehet 23 évet kapott. Szentkatolnán ő volt az egyetlen ember, aki ki merte mondani, hogy egyetért a magyar néppel, és merte vállalni véleményét. Bulárka István 1958-ban kezdte meg a kálváriát. Három hónapig vallatták, majd 1958 áprilisában megtartották a tárgyalást. Halálra ítélték, de az otthon levő három gyerek miatt megkegyelmeztek, és "mindössze" 23 évet sóztak rá. Galacon 1958-tól 1960-ig volt, utána a Botosaniba Ott nagyon nehéz volt, mert nem adtak élelmiszert, állítólag nem tüntették fel őket az élelmezési listán. Sokan meghaltak, amíg - egy idő után - valamivel jobb ételt kaptak. 1962-ben Szamosújvárra vitték. 1964 nyarán hazaengedték családjához. Bulárka István vagyonát elkobozták, családjának bérelnie kellett a lakást, mely egykor saját tulajdonukat képezte. Munkahelyet a felesége nem kapott, mert veszélyes elemnek minősítették a családtagokat is. Így önerőből, kis földön gazdálkodva tartotta el a három gyereket, a falubeliektől nem sok segítséget kapott, hiszen mindenki félt attól, hogy egy politikai elítélt családjának segítő kezet nyújtson. A meghurcoltatások ellenére "magyarnak vallottam és vallom magamat, akármi történjen is" - mondta a 81 éves forradalmár. /Bartos Lóránt: 1956-os forradalmár emlékezik. Saját magát megláncolta. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 1./"

"Kádár János politikai pályájáról rendezett vitafórumot a Bibó István Közéleti Társaság Budapesten. Huszár Tibor szociológus kifejtette: tulajdonképpen az egész Kádár-életút rejtély, és különösen az ötvenes években még több rejtélyt foglal magában. A kutató szerint az egyik ilyen az, amelynek nyomán napirendre került a Nagy Imre-csoport ügyének "elintézése". Baráth Magdolna, a Történeti Hivatal tudományos főmunkatársa a Kádár-Gerő-viszony szempontjából közelítette meg a politikus 1956 utáni pályáját. Kérdésként fogalmazta meg: miért igazolták át az MSZMP-be 1957-ben azokat a korábbi pártvezetőket, köztük Gerő Ernőt, akik az évtized elején elkövetett törvénytelenségek egyértelmű felelősei voltak, s miért csak 1962-ben zárták ki őket. A két politikus közötti emberi kapcsolat érdekes példájaként említette Gerő Kádárhoz írt magánlevelét, melyben - már súlyos betegen - azt kérte, hogy vegyék vissza a pártba, mert párttagként szeretne meghalni. Rainer M. János, az 1956-os Intézet főigazgatója úgy vélte: Kádár és Nagy Imre kapcsolatában ugyancsak számos rejtélyes momentum található. "Az 1950-es évek elején-közepén útjaik többször elváltak, majd megint találkoztak" - fogalmazott a kutató. 1956. október 23-ától november elejéig szoros kapcsolat jellemezte tevékenységüket, majd november 4-én bekövetkezett a döntő fordulat. /Társadalomtudósok Kádár Jánosról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./"

"A székelyföldi ún. tankönyvellenőrzések során nyilvánosságra került tanügyminisztériumi visszaélésekkel kapcsolatban tiltakozást adtak ki a Magyar Írószövetség, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága (Anyanyelvi Konferencia) és a Nemzetközi Filológia Társaság elnökei, illetve főtitkárai. A szerzők sajnálattal állapítják meg, hogy "a már meghaladottnak remélt múlt nacionálkommunista beidegződései, a magyar nyelv, a magyar kultúra, a magyar könyv, a magyar múlt iránti gyanakvás és gyűlölet, általában a magyarellenesség még ma is kísértenek, olykor maguk mögé utasítva a jelen bölcs belátásait és egy ország jövőbeni érdekeit." Az állásfoglalásban a szerzők - Pomogáts Béla, Komlós Attila és Jankovics József - azon reményüknek adnak hangot, hogy "ezeket a túlkapásokat nem csak mi, az egyetemes kultúráért, benne az egyes nemzeti kultúrák értékeiért aggódó, magyarul beszélő, gondolkodó emberek utasítjuk el (...), hanem azon román emberek is, akik világosan látják: hazájuk, népük érdekei egybefonódnak az egységesülés útjára lépett európai nemzetek érdekeivel, közöttük a magyarokéval is." /Magyar értelmiségiek állásfoglalása a tankönyvellenőrzésekről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1., az állásfoglalás szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./"

"Több mint egy éve, amióta Marosvásárhelyen Dorin Florea váltotta fel a korábbi polgármestert, Fodor Imrét, nem állt be az "önkormányzati fegyverszünet". A városi tanács többségi, RMDSZ-frakciója árgus szemekkel figyeli Florea minden lépését. A kölcsönös vádaskodásnak vége-hossza nincs. Az egy éves tevékenységről szóló polgármesteri beszámoló több hónapja elkészült, tanácsülési vitája mindeddig elmaradt, magyar honatyák szerint azért, mert Florea megakadályozta a nyílt vitát. A napokban sor került a szokásos havi plenáris ülésre. A tanácsülésen a polgármesteri jelentés az RMDSZ-frakció nevében Dávid Csaba tanácsos olvasta fel a bírálatot. A fő kifogás az volt, hogy az éves jelentésben Florea doktor "mellébeszélt", nem adott számot a tanácsi határozatok megvalósítási stádiumáról; a hivatal populista, "kirakatügyekkel" foglalkozik - például járdát borít színes "cementpiskótákkal", a hivatal ablakába virágokat tétet, miközben elhanyagolja a jelentős beruházásokat; a 2001-es városi költségvetést nem állították össze kellő szakszerűséggel; a polgármester felelőtlenül bánik a közpénzekkel, és az arculatépítő műsorokban egy szó sem hangzik el magyarul, holott a lakosság fele magyar; a kétnyelvű feliratozás üres ígéret maradt a városban. A polgármester elutasította a bírálatot, majd támadásba lendült. Kilátásba helyezte, hogy ezután egy sor leleplezést fog tenni. /Máthé Éva: Az RMDSZ-frakció beolvasott! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./"

"Hermán János /sz. Kolozsvár, 1948. szept. 7./ 1973-ban végzett a kolozsvári Protestáns Teológián. Erdélyben kezdte lelkészi szolgálatát: Somkerék, Keszi, Újős református gyülekezeteiben. Ösztöndíjasként utazott Hollandiába. Amszterdamban kezdte és Leidenben fejezte be tanulmányait, 1984-ben kapott holland diplomát, melyet követően két fríz gyülekezetet pásztorált. Megszervezte a hollandiai és belgiumi magyar protestánsok lelkigondozását. Budapesten 1992-93 között menekültügyi szolgálatot végzett és ugyanakkor doktorált a Budapesti Teológián. Jelenleg hollandiai otthona, a felvidéki Révkomárom és Nagyvárad között ingázik, a Komáromi Kálvin János Teológiai Akadémia tanáraként és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület sajtó- és kiadói tanácsosaként. Édesapja, Hermán János egy éve elhunyt, akit a Mezőség apostolaként is emlegettek. Magára vállalta 30 négyzetkilométeres körzetben a pusztuló kis mezőségi eklézsiák gondozását, akkor is, ha nem volt ilyen megbízatása. Templomokat épített, javíttatott Kissármáson, Széken, és rengeteg más faluba beszolgált, elgyalogolt. - Már a '30-as-'40-es években volt Belgiumban szórványgondozás. 1956 után, a forradalom leverését követő nagy emigrációs hullám következtében, 4000 lelkes egyház jött létre Belgiumban, 17-20 helyen tartottak istentiszteleteket és két templomuk, parókiájuk is volt. A hetvenes évek elejére mindez eltűnt, Pándy András szolgálata következtében. Hermán János 1999 augusztus vége óta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület sajtó és kiadói osztály élén áll. Egy esztendő leforgása alatt tíz könyvet sikerült kiadniuk. /FÁBIÁN TIBOR: Kelet és Nyugat közt Isten szolgálatában. Beszélgetés dr. Hermán János lelkipásztorral, előadótanácsossal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./"

"Október 26-án Mátyás József grafikus és festőművész képeiből nyitott kiállítást Gyergyószentmiklóson. A csíkszentmártoni születésű, nemzetközi elismerésnek örvendő képzőművész a kolozsvári képzőművészeti főiskola grafika szakán szerzett diplomát 1956-ban, majd több éven át Petrozsényben volt rajztanár. Később Dévára költözött. Tárlatát Dézsi Zoltán alprefektus nyitotta meg, majd a festőművész-jóbarát, Márton Árpád méltatta munkásságát. A kiállított képek egy része a festőművész csíkszentmártoni állandó galériájának anyaga, s ez jópéldát szolgáltathat minden településnek abban, hogy teret, lehetőségeket biztosítsnak a helységükben született alkotóknak munkásságuk megőrzésére és közkinccsé tételére. /(gál): Mátyás József kiállítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./"

"Nem kérhetjük számon a csángóktól, hogy rengeteg román jövevényszót használnak, hiszen, míg az erdélyiek 80 éve élnek román fennhatóság alatt, addig ők hét-nyolcszáz éve élnek elszigetelten" - hangsúlyozta előadásában Csoma Gergely budapesti csángókutató az okt. 27-én Nagyváradon rendezett Csángónapokon, majd így folytatta: "Életükből kimaradt egy sor történelmi esemény, ami minket egy nemzetté kovácsolt". A csángókutató 30 éve rendszeresen megfordul a Kárpátokon túli magyarok között, így pontos képet alkothatott a csángók hiedelemvilágáról, archaikus és román jövevényszavakkal kevert magyar nyelvükről, vallásosságukról. Kutatásainak termése a népi gyógyászatról szóló könyve. - A bihardiószegi templomkertben hamarosan kopjafát emelnek a Bihar megyei Mikes László Csángóbaráti Társaság névadójának, akit ugyancsak csángókutatóként tartanak számon. Duma István András Én országom Moldova című verseskötetének bemutatóján a költő elárulta, hogy a népi szőttesek és írásos bundák ösztönözték versírásra, vagyis az az ősi gondolat és hiedelemvilág, amely katolicizmusuk mellett is jelen van a csángók életében. A versek a megmaradásról szólnak. /(balla) Alternatív magyaroktatás csángóknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./"

"Az Országos Gyerekvédelmi Hatóság közleményben tagadta a vádakat, melyek a The Guardian lap okt. 31-i számában jelentek meg. A brit lap szerint Romániában szakosított kormányzati szervek körében nem ritkák az olyan jelenségek, mint a gyerekkereskedelem, a kiskorú-prostitúció és a rabszolgaság. A cikkíró azt a vádat is megfogalmazta, miszerint a törvénytelen örökbefogadásokból származó haszon terroristaszervezetekkel kapcsolatban álló bandákhoz került. A hatóságnak azonban megdöbbenve kellett tudomásul vennie: Kate Connoly cikkíró adatait Emma Nicholsontól, nem kormányzati szervektől, a belügyminisztériumtól, a rendőrségtől és magától Adrian Nastase kormányfőtől kapta, akivel a múlt hét folyamán találkozott. /Sokkolt az újságcikk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./"

"Mindössze egy évig viselte a szatmárnémeti városi kórház a település leghíresebb orvosa, az Európa-szerte ismert és becsült sebész, dr. Lükő Béla nevét. Pár napja lelökték a táblát, s egy újat tettek helyébe, amelyen immár csak román nyelvű. Az előzményekhez tartozik: a nyáron leváltották György Ágoston megyei egészségügyi igazgatót, helyébe Coica doktort helyezték, aki mindnyárt elkezdte a "reformokat". Leváltotta Kiss igazgatót, s a napokban a táblát is kicseréltette annak ellenére, hogy korábban megígérte: az új táblára is felírják Lükő Béla nevét. /(Sike Lajos): Lelökték dr. Lükő Béla nevét a kórház homlokzatáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./"

"A könyvtárhasználat problémáiról volt megbeszélés Kolozsváron, a bölcsészkar elsőéves hallgatói jöttek össze a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Az október 30-i könyvtárfórumon megvitatott kérdések minden diák számára eligazítást jelenthetnek. A fórumot Egyed Emese, a Magyar Irodalom Tanszék vezetője kezdeményezte. A legtöbb panasz a könyvtári belépők árát érintette, ugyanis közel negyedmillió lejbe kerül az összes szükséges könyvtárba való beiratkozás. A diákok elmondása szerint a bölcsészkar kari könyvtárában még az is megtörténik, hogy elutasítják a diákok könyvkéréseit, mert egyik szekrénybe beletört a kulcs (legalább hét éve). Az is előfordul, hogy a könyvek iktatószámai elkoptak. A legkeresettebb könyvek néha el-eltűnnek, vagy elakadnak valahol útközben. A fénymásolás nem olcsó mulatság. A Központi Egyetemi Könyvtár katalógusa már interneten is olvasható. Felmerült egy könyvbörze megszervezésének gondolata is. /Szilágyi Erzsébet: Könyvtárelkönyvelés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./"

"Izsák József Tamási Áron-monográfiája 1969-ben jelent meg. A szerző többször is említette: a könyv nem teljes, a cenzúra miatt, ezért a könyv megjelenése után főiskolai előadásain, szemináriumain, "pótolgatta", ami kényszerűen kimaradt. Végre napvilágot látott két éve a teljes, sőt kiegészített szövegű értekezés, de csak az óceánon túl, a Sigma Kiadónál Torontóban. Ez az új kiadás nem fog eljutni hazai olvasóihoz, a szerző is nehezen jutott hozzá egy példányhoz. /Nagy Miklós Kund: Egy feltámadt könyv a novella költőjéről. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 3./"

"Megjelent Srankó Ferenc helybeli tanár Örök Alma Mater - négyszáz éves Szilágynagyfalu közoktatása /Cogito Kiadó, Nagyvárad/ című munkája. Ez az iskolatörténeti munka Szilágy megyében az első ilyen jellegű kiadvány. Függelékanyaga gazdag kiegészítés a könyvhöz. Megtalálni benne az iskola lelkészei, rektorai, rektor- és kántortanítói, valamint okleveles tanítóinak 1600-1938. közötti névsorát; azok névsorát és fényképét, akik az iskolában tanultak és tanítottak. Négy évtizedes kutatómunka, dokumentumgyűjtés eredménye Srankó Ferenc iskolatörténete. /Fejér László: Szilágynagyfalu közoktatásának monográfiája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./"

"Nov. 3-án Székelyudvarhely központjában felavatták a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának (MÜTF) új képzési központját. Elhangzott, hogy a jelenkori igényeknek megfelelő közgazdasági képzést nyújtó főiskola integrálása az Erdélyi Magyar Tudományegyetembe kívánatosnak látszik. Kövér László, a Fidesz alelnöke a megnyitón mondott beszédében így fogalmazott: "Ma olyan kormánya van Magyarországnak, amely fontosnak tartja, és meg akarja oldani a magyar egyetem ügyét." "Igyekszik segíteni azokon, akik maguk is megpróbálnak segíteni magukon." Tudva, hogy az udvarhelyi képzési központ székhelyvásárlására az Illyés és az Apáczai Közalapítványok összesen közel hetvenmillió forinttal járultak hozzá, a teremben jelenlévők számára Kövér kijelentése különös jelentőséget kapott. Szász Jenő polgármester, akinek jelentős szerepe volt abban, hogy a tatabányai főiskola vezetőit sikerült rábírni, létesítsenek önálló tagozatot Székelyudvarhelyen, kiemelte: 1997-ben, amikor eltervezték a MÜTF udvarhelyi központjának létesítését, még nem lehetett azt remélni, hogy 2001-ben erdélyi magyar magánegyetemi hálózat születik a Fidesz-kormány és Magyarország segítségével. Az avatóünnepségen felszólalt még Gál András Levente, a magyar Oktatási Minisztérium közigazgatási államtitkára, Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány igazgatója is. /Zilahi Imre: Kövér László Székelyudvarhelyen. Új székhelye van a közgazdászképző főiskolának. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./"

"Dr. Cseke Péter /Kolozsvár/ egyetemi tanár, a Politikatudományi és Közigazgatási Kar dékán-helyettese az újságíró szakon szociográfiát is oktat. Tényfeltárás - szociográfia című egyetemi jegyzete az idén jelent meg az Erdélyi Könyvtanács kiadásában. A Ceuasescu-diktatúra "tudatosan igyekezett elmetszeni mindazokat a szálakat, amelyek bennünket az erdélyi, a magyar múlt értékeivel kapcsoltak össze." - emlékezett Cseke Péter. A változások újabb és újabb jelenségekkel állítják szembe az egyes embert, amelyeket nem tud értelmezni, hiszen nincsenek háttérinformációi, a szociográfiai riportnak pedig ez lenne a funkciója. Cseke úgy látja, hogy "sok adósságunk van a szociográfia területén, ehhez kellene felkészíteni a hallgatókat." /Köllő Katalin: Értelmezni a világ változásait. Újjászületőben a szociográfiai riport. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./"

"Brassóban Moyses Mártonra emlékeztek, aki 29 éves korában, iszonyú vallatások és megalázások után úgy döntött, életét adja a szabadságért, és a brassói megyei pártbizottság előtt önmagát felgyújtva tiltakozik az elnyomás ellen. Moyses Márton /sz. Sepsiszentgyörgy, 1941/ 1960-ban az elsőéves irodalom szakos hallgató, amikor elhurcolták a politikai rendőrség emberei. 7 év börtönnel sújtották kommunistaellenes, forradalmi versei miatt. 1970 február 13-án fölgyújtotta magát. Ugyanúgy választotta a szabadító halált, mint Prágában Jan Palach, Budapesten Bauer Sándor vagy, mint később ugyancsak Brassóban Liviu Cornel Babes. Három hónapon át szenvedett, majd május 15-én halt meg. - Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke azt szerette volna, hogy azon a helyen emlékezzenek meg, ahol elszánt tettét véghezvitte. Végül a csendőrség és a prefektúra a brassói tehergépkocsigyár két nappal későbbi tüntetésétől való félelmében elrendelte, hogy a prefektúra épülete előtt nem lehet gyülekezni. Az emlékezők az evangélikus templomba vonultak, ahol végül Tófalvi Zoltán publicista elmondotta: Moyses Márton mártíriumának felkutatása, a dokumentumok megszerzése, a megtartott emlékezés előkészítése 11 évbe került. /(Tóásó Áron Zoltán): Megváltozott helyszín. Moyses Márton példája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./"

"A román kormány megértette, hogy egyetlen lehetséges alternatívája az euro-atlanti integrálódás - vélte Gunther Altenburg, a NATO politikai problémákkal foglalkozó főtitkárhelyettese. Nyilatkozata szerint a román vezetés lépésről lépésre teljesíti a vállalásait, a gazdasági, politikai és emberjogi eredmények bátorítóak az Európai Unióba és az északatlanti szövetségbe irányuló betagolódás folyamatában. /A NATO felé. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./"

"Évről évre látványosan nő a Magyarországra vízumot igénylők száma, nyilatkozta Cseh Áron kolozsvári magyar konzul. Tájékoztatása szerint tavaly mintegy 14 ezer román állampolgár kért vízumot tartós ideiglenes tartózkodásra, idén számuk már most 15 ezerre tehető. Cseh Áron elmondta: a megszakítás nélkül több mint 30 napot Magyarországon tartózkodni óhajtó vízumért folyamodók mintegy 80 százaléka munkavállalási, 15 százaléka tanulmányi, illetve jövedelemszerző és meghívóleveles vízumot igényel. Ami a nemzetiségi megoszlást illeti, mivel erről külön nyilvántartás nincs, a konzul csupán hozzávetőleges adatokat tudott közölni: a kérelmezők többsége, 70-80 százaléka magyar, 20 százaléka pedig román nemzetiségű. /Látványosan nő a Magyarországra vízumot igénylők száma. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./"

"A magyar kormány reméli, hogy az erdélyi magyar közösségen belül is létrejön a társadalmi összefogás a státustörvény végrehajtását illetően - jelentette ki a Krónikának Kövér László, a Fidesz alelnöke. Az alelnök megállapította: "Az egymást váltó román politikai elitek azt szeretnék, ha egyáltalán nem létezne, eltűnne a Trianonnal előállt probléma, vagyis hogy kétmilliónyi magyar ma Románia területén él. Az elmúlt nyolcvan év alapján elmondható, a mindenkori román hatalom különböző intenzitású, de mindig meg-megújuló kísérleteket tesz az erdélyi magyarság beolvasztására. Bukarest világosan felismerte azt, hogy a státustörvény legfontosabb funkciója lépni az asszimiláció ellen, hogy a határokon túl rekedt magyarság megmaradhasson általa." A Velencei Bizottság az egész európai kisebbségvédelmi gyakorlatot vizsgálta. Európa-szerte nagyon sok, még a magyar törvényalkotáson is túllépő gyakorlat létezik, sőt a román, szlovák nemzetiségűek egy részére is vonatkoznak hasonló jogszabályok. - Nem felel meg a valóságnak, hogy a törvényhozást megelőzően nem történtek konzultációk a román féllel, ezek ugyanis folyamatosan zajlanak. /Rostás Szabolcs: Kapituláció nélkül. Interjú Kövér László Fidesz-alelnökkel. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./"

"Nagyvárad posztkommunista történetében először fordult elő, hogy egy alpolgármester lemondott tisztségéről. Az RMDSZ-es Kapy István a politikai támogatás hiányával, a polgármesterrel fennálló munkaviszony hiányosságaival indokolta döntését, amelyet azonban - ez nyílt titok - a szövetség megyei vezetőségének nyomására hozott meg. Az így megüresedett tisztségre az RMDSZ már korábban jelölte Bíró Rozália tanácsost, akit a képviselő-testület megválasztott. A tanácsülésen napirendre került az a beadvány, amelyben 11 tanácsos a másik alpolgármester, a parasztpárti Constantin Jurca leváltását indítványozta, mert nem tartotta be a választási kampányban tett ígéreteit, illetve munkája kifogásolható. Az alpolgármester cáfolta a vádakat, majd hozzátette: nem mond le. A felmentésről szóló indítványt végül a tanács elfogadta. A szocdemek Gavrila Ghileát jelölték alpolgármesternek, és a testület elfogadta a javaslatot. - Bíró Rozália a Megyei Tanács alelnökének - és egyben az RMDSZ megyei választmánya elnökének -, Kiss Sándornak az üzlettársa és rokona. /Máté Zsófia: Politikai üzletkötés Nagyváradon. Két alpolgármestert egy csapásra. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./"