A Pro Minoritate Alapítvány az idén tizenegyedik alkalommal rendezi meg a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet július 23-30-a között Tusnádfürdőn. A tervezett program szerint Orbán Viktor miniszterelnök júl. 29-én részt vesz a vitafórumon. Csontoson július 7-12. között tartják a Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemet. Az egybegyűltek megvitatják a kárpátaljai magyar oktatás helyzetét, foglalkoznak a nemzetpolitika időszerű kérdéseivel, és áttekintik a határ menti gazdasági kapcsolatok alakulását. Madarászon augusztus 23-27. között immár harmadszor szervezik meg a Szlovákiai Nyári Szabadegyetemet. Magyar és szlovák vezető politikusok részvételével elemzik a parlamentek szerepét az Európai Unió csatlakozási folyamatában, valamint a kisebbségi kultúrák szerepét a kétoldalú kapcsolatok alakulásában. A rendezvény idején Orbán Viktor miniszterelnök a tervek szerint találkozik Mikulas Dzurinda szlovák miniszterelnökkel. /Határon túli nyári szabadegyetemek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

"A Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója példás formában szolgálja nemzetünk sokrétű, külső és belső szétszakadásának gyógyítását - jelentette ki Tőkés László, a Magyar Reformátusok Világszövetségének elnöke júl. 5-én Budapesten. A püspök arról beszélt, hogy a magyarságot a földrajzi szétszakadozottsága mellett sok más szakadás is megosztja. Példaként említette a hívők és a hitetlenek táborának elkülönülését. Csiha Kálmán erdélyi püspök elmondta, hogy a Kárpátokon túl a magyar reformátusságnak csak mintegy 20 százaléka tagja a magyar egyháznak, vagy valamely magyar szervezetnek, 80 százalékuk "széthullt". Éppen ezért a tanácskozó zsinat úgynevezett világutazó magyar református lelkipásztori tisztség létrehozását tervezi. A júl. 5-i ünnepi ülésen a résztvevők közös millenniumi nyilatkozatot fogadtak el. "A nemzet megmaradásában" "református egyházunknak mindig döntő szerepe volt. Hisszük, hogy most, tíz évvel az ateista diktatúra összeomlása után ugyanez a hivatás hárul reánk: az újrakezdésben, a külső és belső rendszerváltozás következetes véghez vitelében, egyházunk és társadalmunk hitbeli-erkölcsi megújulásában" - áll a dokumentumban. Ennek legfőbb célkitűzései között említik a hitében meggyengült és közösségében szétszakított nemzet egységének visszaállítását, a visszatérést a történelmi folytonosság útjára, a történelmi igazságtételt és megbékélést, valamint a nemzet vészes fogyatkozásának megállítását. /Millenniumi nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./"

"Gödöllőn tartották immár harmadik alkalommal a magyar polgármesterek világtalálkozóját. A találkozón több mint ezerötszáz polgármester vett részt, s három szakosztályban folytatták a megbeszélést: 1. regionalizmus, önkormányzati társulások; 2. település- és térségfejlesztés; 3. infrastrukturális, idegenforgalmi, turisztikai részlegeken. A találkozón mint elnökségi tag dr. Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere is jelen volt. - A magyar polgármesterek harmadik világtalálkozójára hat országból érkeztek polgármesterek. Az 1500 polgármester A tanácskozáson érződött, hogy a magyar kormány felelősséget érez a leszakadt részek településeiért, ezek vezetéséért. Ezt az is bizonyítja, hogy a találkozón jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök, Pintér Sándor belügyminiszter, Martonyi János külügyminiszter, valamint Dávid Ibolya igazságügyi miniszter asszony. /1500 magyar polgármester - ha összehajol. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./"

Júl. 10-16-a között a Temes megyei Végváron Nemzetközi IKE-tábort szerveznek a IV. Református Magyarok Világtalálkozója keretein belül. A rendezvényen a romániai református fiatalok mellett kárpátaljai, vajdasági, anyaországbeli, sőt kanadai IKÉ-seket, összesen mintegy 250-300 keresztyén fiatalt látnak vendégül. A táborban pécsi és kolozsvári teológus professzorok tartanak előadásokat. Július 11-én, a rendezvény keretein belül tartják a Temes megyei református lelkészek értekezletét. Július 13-án Tőkés László királyhágómelléki református püspök hirdet igét. /(Pataki Zoltán): Nemzetközi IKE-tábor Végváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

Júl. 1-jén Máramarosszigeten, a Hollósy Simon Művelődési Egylet szervezésében millenniumi ünnepségre került sor. Az egész vidék magyarsága, így a kis szórványfalvak is képviseltették magukat a városi színházban kezdődött rendezvényen. Zahoranszky Ibolya, az egyesület elnöke, Zahoranszky Mihály, a város újonnan megválasztott magyar alpolgármestere, Pillich László, a Heltai Alapítvány ügyvezető igazgatója, aki egy nagy könyvadománnyal érkezett a rendezvényre, valamint Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő méltatták a rendezvény jelentőségét. Ezt követően a történelmi Máramaros helységeiből érkezett ifjúsági csoportok és egyéni előadók léptek fel. A helyi katolikus templomban folytatódott a rendezvénysorozat. A templom vegyeskórusa, valamint a Hollósy Simon Művelődési Egylet kórusa után Molnár János és Seibert István, Máramarosszigetről elszármazott operaénekesek léptek fel. A templom ifjúsági kórusa előadásában részleteket mutattak be az István, a király c. rockoperából. /Milleniumi ünnepség Máramarosszigeten. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 3. - 1756. sz./ Zahoranszky Mihály azon van, hogy önálló magyar iskolája legyen a városnak. Bentlakással, hogy a környék szórványmagyarságát is segítsék. A katolikus és a református egyház támogatásával, közcélú alapítványok segítségével már az ősztől beindulhatna a magyar iskola. Nagy támasz volna a rohamosan fogyó, ma tizenegy-tizenkétezer főt számláló történelmi máramarosi részek magyarsága számára. /Sike Lajos: Millenniumi ünnepség a történelmi Máramarosban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

"Mugur Isarescu miniszterelnök a bukaresti amerikai nagykövetségen rendezett A román etnikumközi viszonyok modellje című konferencián felszólalt. Kijelentette: Tíz éven belül javulni fog a romániai nemzeti kisebbségek helyzete. Ilyen téren főként a helyi önkormányzatok törvényének újragondolása, a helyi autonómia kiszélesítése a járható út. A kormányfő elmondta, hogy készülnek más jogszabályok is, amelyek az etnikumok helyzetén javítanának, így például a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját ratifikáló tervezet, a Nemzeti Kisebbségi Intézet megalapítása, diszkriminációellenes jogszabályok és kisebbségügyi törvény. "Külön figyelmet fordítunk majd az egyes közösségeknek történő visszaszolgáltatásokra" - tette hozzá Isarescu. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 7./"

"Harmadszorra sikerült megválasztani Maros megye tanácsának vezető testületeit. Az RMDSZ mint a megye legerősebb politikai szervezete, magának követelte a megyei tanács elnöki tisztségét. Ehhez az RMDSZ 17 szavazata mellé még legalább öt "más" szavazatra is szükség volt. Ezt a Társadalmi Demokrácia Pártja (PDSR) vállalta. Így a júl. 6-i szavazás eredménye: tíz év után Virág György személyében magyar tanácselnöke van a megyének, (23 szavazattal), két alelnöke pedig Toganel Ioan (28) és Vasluian Ioan (24). A szavazás előtt Teodor Giurgea /PUNR/ kifejtette: megengedhetetlen, hogy egy megyét egy kisebbség képviselője vezessen, emiatt 10 órakor még az ortodox templom harangjait is meghúzták. - Virág György székfoglaló beszédében megköszönte a bizalmat. A megyei tanács állandó bizottsága 9 tagú lett. Az elnök és a két alelnök mellett két RMDSZ-es /Dónáth Adél és Benedek Imre / is tagja az állandó bizottságnak. - Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei elnöke a Népújságnak elmondta: Nagy sikernek könyveljük el, hogy Virág György lett a megyei tanács elnöke. Ezzel az RMDSZ politikai súlya felértékelődik. Maros megyében az RMDSZ 29 polgármesterének, 43 alpolgármesterének, 459 tanácsosának egyáltalán nem mindegy, hogy Virág György irodájában intézheti a választások által rábízott dolgokat vagy másutt. /(mózes) [Mózes Edit]: Virág György lett az elnök. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 7./"

A magyar kormány meghívására június végén a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Hannoverben, a magyar pavilonban a világ magyarságát képviselte. Az együttes tagjai az elmúlt hét végén tértek haza a világkiállításról, ahol nagy sikert arattak. András Mihály, a együttes művészeti vezetője nyilatkozott a hannoveri útról. A magyar nemzet kultúrájában egységes, államhatárainktól függetlenül Ezért képviselték a magyar nemzetet, hiszen műsoruk a kárpát-medencei magyarok népi kultúráját tükrözte. Hannoveri magyar családok szállásolták el őket. - Fellépéseiken majdnem minden alkalommal a külföldiek is beálltak a táncba. Azt mondták a táncukról, hogy óriási benne az életerő, hiteles, mert létező népi kultúra. /Daczó Dénes: Beszélgetés András Mihállyal, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./ A hannoveri világkiállításon való fellépés után az együttes tagjai is érezhetik, érdemes itt dolgozni, állapította meg András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója. A világ felfigyelt az együttesre. Az együttes fellépett Bábolnán és Gödöllőn, a Magyar Polgármesterek III. Világtalálkozóján. - Az idei esztendő rengeteg fellépési lehetőséget jelent az együttesnek. Idén is megrendezik például a Prímások Találkozóját, augusztusban Kelet-Magyarországon vendégszerepnek, október 2-án fellépünk Budapesten, a Nemzeti Színházban Tímár Sándor koreográfus születésnapi gálaműsorán. Október 13-14-én ünneplik a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes harmincadik születésnapját. Még idén fellépnek az anyaország határain túli nagyobb magyar településeken, hét országot érint ez a turné. Elkíséri őket a Duna TV és az MTV1 stábja. /Szatmári László: Beszélgetés András Mihállyal, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatójával. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./

"A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) szakmai tevékenységét különböző szakértői, javaslati joggal rendelkező bizottságokban végzi. A köztudatban státustörvény néven megismert jogszabálytervezettel kapcsolatosan Varga Attila adott összefoglalót. A jelenleg kidolgozott koncepció kedvezményekről, tételes jogosítványokról és nem státusról, jogállásról szól. Valamennyi szakértői bizottság háromszor ülésezett, a harmadik ülésre, júniusra a magyarországi minisztériumok elkészítették "A szomszédos államokban élő magyarokat megillető egyes kedvezményekről" szóló törvény koncepcióját, melyet a szakértői bizottságok megvitattak. Júl. 15-ig a szaktárcák egyeztetnek, majd a kormány elfogadja a koncepció tézisét. Ezután kezdik el a kodifikációs, szövegszerkesztési munkát, amit a MÁÉRT csúcstalálkozója szeptember elején megvitat és ajánlásokat fogalmaz meg. Ezeket figyelembe véve, a kormány véglegesíti a törvénytervezetet és benyújtja az Országgyűlésnek, amely még az idén megkezdi a vitát, esetleg el is fogadja a törvényt. A törvény a szomszédos, az utódállamokban élő magyarságra vonatkozik, és nem vonatkozik a nyugati magyarságra. - Ami vélhetőleg szabályozásra kerül: a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy magát magyarnak vallja, illetve nyelvismerettel kell rendelkezzék. Mindez azonban kidolgozásra vár. A jogosultakról a határon túli magyar szervezetek fognak ajánlást tenni és egy magyar hatóság dönt. - A főbb területek, amelyekre a jogosítványok vonatkoznak majd: az oktatás, egészségügyi ellátás, szociális jellegű kedvezmények, munkavállalás területén gyakorolható jogok. /Varga Attila: Tájékoztatás a "státustörvényről" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 7./"

Románia elkerülte az olyan etnikai konfliktusokat, mint amilyenekre a volt Jugoszláviában sor került, mert az erdélyi magyarok és románok együttműködést és demokráciát akarnak - derül ki az Amerikai Egyesült Államok kormánya által megrendelt közvélemény-kutatásból, amelyet James C. Rosapepe amerikai nagykövet ismertetett júl. 8-án Bukarestben, Az etnikai kapcsolatok román modellje: az elmúlt tíz év, a következő tíz év címmel rendezett konferencián. Ez a felmérés igazolja Bill Clinton elnök tavalyi - sokat kommentált - , kijelentését miszerint Romániában példás megoldást találtak az etnikai kisebbségek helyzetének rendezésére - mondotta a diplomata. A felmérés szerint 64,2%-a a románoknak, és több mint 70%-a a magyaroknak úgy véli, hogy a román-magyar kapcsolatok jobbak, mint 1989 előtt. A tömbmagyarság 50%-a szerint a román-magyar kapcsolatok nem változtak, és egyharmaduk vélekedik úgy, hogy ezek a viszonyok javultak 1989-hez képest. Kevesebb mint a magyarok egyharmada, és a románok alig 15%-a véli úgy, hogy konfliktusos helyzet van a magyarok és románok között. Az erdélyi románok 66,4%-a vélekedik úgy, hogy a két etnikum közötti kapcsolatot az együttműködésre törekvés jellemzi. Arra a kérdésre, hogy minek köszönhető a koszovói tragédia elkerülése Erdélyben, a megkérdezettek többsége úgy vélekedett, hogy a demokratikusabb rendszer miatt, illetve a magyarok türelmének, vezetőik bölcsességének köszönhetően nem került sor véres konfliktusokra románok és magyarok között. A románok 39,1%-a, a magyaroknak pedig a 47,3%-a vélekedik úgy, hogy a viszony javulni fog. A magyar lakosság 52%-a és a románok 45%-a szerint az RMDSZ-nek nagy szerepe volt a román-magyar kapcsolatok javulásában. A magyarok 94,2%-a és a románok 87,5%-a ért egyet az uszító cikkek, tévé- és rádióadások betiltásával. A magyarok 94,3%-a, illetve a románok 60,4%-a vélekedik úgy, hogy a másik nyelvének, kultúrájának megismerése nagymértékben közelítheti egymáshoz a két közösséget. Az eseményen jelen volt Mugur Isarescu kormányfő, aki maga is elégedetten nyilatkozott arról, ahogy Románia rendezte a nemzeti kisebbségi kérdést. - Románia az elkövetkező tíz évben is igyekszik javítani az ország területén élő etnikai közösségek helyzetén, a törvény által is szavatolni a nemzeti kisebbségek hagyományainak, kultúrájának, nyelvének, vallásának, identitásának megőrzését. Ezt fogja szolgálni az új helyi közigazgatási törvény is, amelyet jelen pillanatban a képviselőház még vitat, és amely szavatolja az anyanyelvhasználatot a közigazgatásban - mondotta Isarescu. A miniszterelnök emlékeztetett: szintén hamarosan napirendre kerül a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának ratifikálása, a Kisebbségi Hivatal működését szabályozó törvénytervezet, a mindenfajta megkülönböztetés eltörlésére vonatkozó törvénytervezet, illetve a nemzeti kisebbségi törvénytervezet. - A román hatóságok megkülönböztetett figyelmet fordítanak az elkövetkezendőkben is azoknak az elkobzott javaknak a visszaszolgáltatására, amelyek a nemzeti közösségek tulajdonát képezték - hangoztatta Isarescu. - Eckstein-Kovács Péter elmondta: hónapok óta elfogadásra vár egy olyan kormányhatározat, amely arról szól, hogy a hivatal jogi személyiséget kapjon, és pénzügyi függetlenséget nyerjen. Kónya-Hamar Sándor képviselő megjegyezte, hogy ez a sokat emlegetett modell kirakatjellegű. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Elégedettek az amerikaiak Erdélyből nem lett Koszovó. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

Júl. 7-én Decebal Traian Remes pénzügyminiszter és Andrew Vorkink, a Világbank Bulgáriáért és Romániáért felelős igazgatója, aláírták azt a szerződést, amely 57 millió 100 ezer dolláros hitelt nyújt Romániának a vámrendszer korszerűsítése és az egészségügyi rendszer reformjának támogatása céljából. /57 millió dolláros világbanki kölcsön Romániának. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

A Babes-Bolyai Tudományegyetem júl. 8-i szenátusi ülésén elfogadták a BBTE Chartáját, azt a változatot, amelyik nem tartalmazza az önálló magyar oktatási vonalra vonatkozó igényeket. Két hete a szenátus magyar tagjai 5 önálló magyar kar létrehozását javasolták: kettőt a teológia karon, egyet a reáltudományok, egyet a humántudományok, egyet pedig a politikatudományok, újságírás és közigazgatás karon. Kása Zoltán rektor-helyettes elmondta: a Charta megszavazása előrelépést jelent. Nem oldotta meg az öt magyar nyelvű kar létrehozását, de nem tiltja meg ezeket. Elvileg tehát lehet önálló magyar oktatási vonalat is létrehozni a BBTE-n. A tanácskozáson megjelent Andrei Marga tanügyminiszter, aki elmondta, lehetőség nyílik a doktorátusi tézis megírására bármely nemzetközi elterjedtségű idegen nyelven (a jelenlegi Charta szerint ez magyar nyelven is lehetséges). /Szőcs Andrea Enikő: Elfogadták a BBTE Chartáját. Nem rendelkezik az öt magyar kar létrehozásáról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

"Dr. Csiha Kálmán református püspökkel beszélgetett a Krónika munkatársa. "Mi kisebbségben élő nemzet vagyunk, nem engedhetjük meg magunknak a fényűzést, hogy elengedjük Isten kezét." - hangsúlyozta. "...Erdélynek Istennek élő magyar értelmiségre van szüksége." Az elmúlt tíz év alatt 218 új épületet épített az ő egyházkerülete, közöttük 33 új templomot. "Reánk az egész nemzetet bízta Isten." A püspök kitért a fogyatkozásra is: az elmúlt tíz évben több mint 20 ezerrel temettek többet, mint amennyit kereszteltek. /Csinta Samu: Beszélgetés dr. Csiha Kálmánnal, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével. "Reánk az egész nemzetet bízta Isten." = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./"

"A Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozójának résztvevői Millenniumi Nyilatkozatban fejezték ki legfőbb célkitűzéseiket: "a hitében meggyengült és közösségében szétszakított nemzet egységének visszaállítása, visszatérés a történelmi folytonosság útjára, társadalmi igazságtétel és megbékélés, nemzetünk vészes fogyatkozásának megállítása". /A Magyar Református Egyházak Világszövetsége Egyetemes Zsinata: Millenniumi Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./"

"Júl. 6-án a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozójának résztvevői református világtalálkozót tartottak Ópusztaszeren, ez volt a találkozó magyarországi zárórendezvénye. Dr. Hegedűs Lóránt dunamelléki püspök beszéde után a világ minden égtájáról érkezett református püspökök együtt celebrálták a hálaadó istentiszteletet azért, hogy a Trianon és a történelmi viharok által szétszórt magyarság Isten segítségével megtarthatta nemzeti egységtudatát. Erről szólott a hívekhez Tőkés László püspök is, kifejtve, hogy a vallásos hit segített a megmaradásban is. A Krisztusba vetett hit a keresztyén magyarokat összetarthatja, és akkor a szekularizációnak, illetve a modern világ ártalmainak sem sikerül megbontania a Trianon óta megőrzött lelki egységet. A püspök Bocskai István testamentumát idézte, melyben a református erdélyi fejedelem arra intette utódait, hogy Erdély és Magyarország egysége érdekében cselekedjenek. "Gyűlj ide népem!" - idézte a püspök Dsida Jenő versét, Isten áldását kérve arra, hogy a magyar ne váljék széthúzó nemzetté. Az istentiszteletet együtt tartották a szétsodródott magyarság egységét jelképezve: Horkay László kárpátaljai püspök, dr. Erdélyi Géza felvidéki püspök, Tőkés László királyhágómelléki püspök, Csete-Szemesi István délvidéki püspök, Forró Sándor kanadai püspök és Medgyesi Lajos amerikai püspök. A többórás rendezvény után a hívek a nagy meleg ellenére tömött sorokban járultak az úrasztalokhoz és vették magukhoz az úrvacsorát. Az istentisztelet végén felolvasták a millenniumi találkozó nyilatkozatát, mely ismételten a lelki és nemzeti egység megőrzésére szólította fel a világban élő magyarokat. A református világtalálkozó eseményei Magyarországon az ópusztaszeri eseménnyel befejeződtek, Erdélyben, a Délvidéken és Kárpátalján folytatódnak a programok: Nagyszalontán például Bocskai fejedelem szobrát avatják, Nagyváradon ifjúsági világtalálkozó lesz, Munkácson, Kassán és Rimaszombaton pedig a helyi reformátusok gyűlnek össze. - Erdélyben a szabadtéri vallásos rendezvények közelében - legyen az katolikus búcsú, vagy református istentisztelet - előszeretettel gyakorlatoztak a román hadsereg harci repülői, illetve helikopterei. A református világtalálkozó idején Ópusztaszeren egy gyakorlatozó MIG 29-es vadászgépe fülsiketítő robajjal többször is alacsonyan körbefordult az emlékpark felett. /Panek József: Református világtalálkozó Ópusztaszeren. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./"

Júl. 10-én a Nemzeti Liberális Párt vezetői megbeszélést folytattak az RMDSZ küldöttségével. A találkozón az NLP részéről részt vett Valeriu Stoica, a párt első alelnöke, igazságügy-miniszter, Dinu Patriciu, a párt alelnöke, Radu Stroe, a kormány főtitkára, Ovidiu Draganescu képviselő, a párt főtitkára, az RMDSZ részéről pedig Markó Béla szövetségi elnök, Kelemen Hunor államtitkár, a SZET elnöke és Szabó Károly, a szenátusi frakció alelnöke vett részt. A megbeszélésen a két küldöttség áttekintette a következő időszak törvényalkotási prioritásait, Egyetértettek abban, hogy augusztus végére össze kellene hívni a szenátus rendkívüli ülésszakát az ingatlantörvény elfogadása érdekében. továbbá ősszel el kellene fogadni a helyhatósági törvényt, és gyorsítani kell a földreform alkalmazását, mert az nagyon lassan halad. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 10. - 1761. sz./

A magyarországi húsimportra kivetett védővámok fenntartása elhibázott döntés, aminek következtében jelentősen növekedni fog a sertéshús ára Romániában - figyelmeztetett Mihai Lungu, a Román Hústermelők Szövetsége (ARC) elnöke. A magyar húsbehozatalra kivetett védővámok fenntartása nem magyarázható piaci okokkal. Romániában a sertésállomány 9,2 millióról 5,1 millióra esett vissza az elmúlt öt évben. Ebből 4,5 millió a háztáji gazdaságokban található és a családok egyéni fogyasztását szolgálja. Jelenleg a nagy hizlaldákban 600 ezer sertés van. Romániában csakis azért nem robbant még ki a húsválság, mivel havonta 30 ezer élő sertést kapunk Magyarországtól - mondta Lungu. Románia 1999 júliusától egy évre felfüggesztette a magyar sertéshús és baromfi, valamint a hústermékek kedvezményes CEFTA-vámját, s a magyarországi importra 45 százalékos vámot vetett ki. A rendelet határidejének lejártakor meghatározatlan időre a védővámok fenntartása mellett döntött. Az intézkedés következménye: azonnal 29 ezer lejről 32 ezer lejre növekedett a sertéshús piaci ára. Lungu szerint az ár hamarosan 39 ezer lejre nő, s az év végére 50 százalékos árdrágulással kell számolni. - A vámok tavaly júliusban történt megemelése óta a Romániába irányuló magyar húsexport 55 százalékkal esett vissza. /Húsárrobbanás várható Romániában? Elhibázott döntés volt a védővámok fenntartása - véli Mihai Lungu, a Román Hústermelők Szövetségének elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

"Bardóczy Csabát elítélték három évre és két hónapra, a csereháti ügy miatt. 1997. május 28-án a Székelyudvarhelyen a csereháti épületet elfoglaló görög katolikus apácákat cipelték ki ölben az épületből. Bardóczyt magánlaksértés címén fogták perbe, annak ellenére, hogy a nevezett apácáknak akkor semmilyen tulajdonjoguk nem volt az épületre. Bardóczy ellen a csöndes incidens után hét hónappal indított eljárást a Hargita megyei ügyészség, annak ellenére, hogy az apácák nem jelentették föl, sőt kijelentették, hogy nem kérik felelősségre vonását. Bardóczynak már volt korábban egy felfüggesztéses ítélete. Ittas vezetés miatt egy év és három hónap börtönre ítélték három év felfüggesztéssel. A második ítéletet 1997 decemberében osztották ki neki, ugyanabban az évben, amikor a Cserehát is megtörtént, jogosítvány nélküli vezetésért, ezért hat hónapot kapott. - Markó Béla súlyos ítéletnek mondta a három év és két hónapot, amely "egyértelműen azt bizonyítja, hogy mögötte etnikai és politikai szempontok állnak. Valahányszor etnikai vagy politikai megfontolásból hoznak ilyen súlyos ítéletet valaki ellen, az RMDSZ-nek fel kell lépnie... Ugyanakkor rendkívül sajnálom, hogy azok, akik B.Cs. mögött álltak és nyilatkozataikkal támogatták, most úgy tűnik, elpártoltak tőle. Hallom, hogy védőügyvédje is alig akadt. Végül román ügyvédhez kellett fordulnia..." Oláh István ehhez hozzátette: Az az igazság, hogy akik eddig Bardóczy mögött álltak, most is ott vannak, és ez a következetesség természetes. Újabban megint tiltakozott a csereháti bizottság, és egyáltalán: Bardóczy rokonszenves figura a város köztudatában. A román ügyvéd kijelentette: ha kell, Strasbourgig viszi Bardóczy Csaba dossziéját, az Emberjogi Bizottság elé. - A vádlott ismeretlen helyen tartózkodik. /Oláh István: Strasbourgba kéne menni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./"

"Gheorghe Funar a városi tanács alakuló ülésén elborzadva jelentette be: meg kellett érnünk azt a szégyent, hogy a városnak magyar alpolgármestere legyen. Azonban Funar tévedett. Kolozsvárnak magyar alpolgármestere volt 1990. január közepétől 1990. augusztus 8-ig is, Balogh Ferenc személyében. Sőt, a polgármester lemondása után Balogh látta el a polgármesteri teendőket is. A Szabadság munkatársának kérésére Balogh Ferenc visszaemlékezett erre az időre. Balogh Ferenc elmondta, hogy részt vett a Kolozsvári Magyar Demokrata Tanács megalakításában. Alpolgármesternek általában építészmérnököt szoktak kinevezni, azért esett rá a választás. A románok is rá szavaztak. A tanácsban 1990 elején megmaradt a régi hivatalnoki gárda, nehéz volt velük boldogulni. A polgármesterrel az úgynevezett "magyar kérdésekben" volt vitája. Az iskolák szétválasztására vonatkozó politikai döntés megszületett. Emlékezetes botrányt kavart a Rákóczi út átkeresztelése, ez sem volt szabályos. A polgármester lemondása után hivatalosan nem neveztek ki Balogh Ferencet, alpolgármesterként látta el a polgármesteri teendőket is. 1990 március 15-e körül is épp hiányzott a polgármester, amikor éppen március 15-re hirdettek meg egy Vatra-gyűlést. Utólag Balogh Ferencnek az volt az érzése, hogy a magyarok provokálása volt a cél. Telefonon értesítették, hogy az egyik iskolából azzal küldték haza a gyerekeket, hogy jönnek a magyarok és meggyilkolják a románokat. Máshol vodkát kezdtek osztani. Újabb hír jött: darukkal indultak el a Mátyás szobor ledöntésére. Akkor Balogh Ferenc leállította a vodka osztását és felhívta a rendőrfőnököt, figyelmeztetve, hogy provokációról van szó. Románok felvonulása is meg is kezdődött. Valaki elmondta, hogy a magyarok négyszáz román falut felégettek 1848-ban, és fújták a Funar-féle számokat, izgatva a tömeget. Végül egy józan diáknak sikerült lecsillapítania a tömeget. Ha a tömeg ingyen vodkához jutott volna, nem biztos, hogy a józan ész győzedelmeskedik. Ezt igazolja az is, hogy Balogh Ferenc minden információt hivatalon kívülről kapott meg. A kereskedelmi igazgató mentegetőzéséből pedig úgy tűnt, hogy nem neki jutott eszébe italt osztani. A választások után nem váltották le. Az akkori megyei vezetés nemhivatalosan jelezte: megtartanák alpolgármesternek, ha eltávolodna az RMDSZ-től. Ezt nem vállalta, így megvált funkciójától. /Gál Mária: Volt még magyar alpolgármestere Kolozsvárnak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./"

Gyergyószárhegyen, a Lázár-kastélyban népművészeti kiállítás nyílt a húsz éve minden ősszel megrendezett Szépteremtő Kaláka népművészeti hagyományokat ápoló tábor anyagából. A kiállítás állandó jellegű, s miként a kastély képzőművészeti galériája, a rendszeres táboroknak köszönhetően évről évre újabb anyaggal fog bővülni. A tárlatot az alkotótábor néprajzosa, Kiss Portik Irén rendezte. /Népművészeti tárlat a bástyában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

A Magyar Egészségügyi Társaság (MET) a napokban Székelyudvarhelyen tartotta meg az első nemzetközi továbbképző konferenciáját egészségügyi asszisztenseknek. A négy országból, illetve nyolc régióból összesereglett érdeklődők új elméleti és gyakorlati ismereteket szereztek a betegápolás, -gondozás és az egészségügyi nevelés terén. /Továbbképző konferencia Székelyudvarhelyen: = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 10./

A Szatmár Megyei Múzeum szeptemberben immár második alkalommal vesz részt az Erdély középkori egyházi építészete elnevezésű tudományos tanácskozáson, amelyet ezúttal Nyíregyházán tartanak. Októberben Szatmárnémetiben lesz a Demokrácia - utópia és valóság között a XIX-XX. századi Közép- és Délkelet-Európában elnevezésű szimpózium, a Konrad Adenauer Alapítvány támogatásával, a hazaiak mellett magyarországi, moldovai, ausztriai, olaszországi, horvátországi, lengyelországi és csehországi muzeológusok, tudományos kutatók részvételével. 2001-ben lesz a Zsidó közösségek Közép-Európában, beilleszkedés és hagyománytisztelet című tanácskozás. A múzeum régészei idén a piskolti, petei, lázári ásatások folytatását tervezik. Készül a 100 éve született Litteczky Krausz Ilona munkásságát bemutató katalógus (a novemberi emlékkiállítással párhuzamosan). A múzeum tudományos tanácsának egyik alelnöke dr. Bura László. /Rendezvények, kutatási tervek a Szatmár Megyei Múzeumban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 10./

A Határon Túli Magyarok Hivatala július 10-én Budapesten a határon túli magyarokról szóló törvény koncepciójáról szervezett tanácskozást. A megbeszélésen, melyen a határon túli magyar szervezetek vezetői voltak jelen, az RMDSZ-t Takács Csaba ügyvezető elnök képviselte. A találkozón az előző két szakbizottsági fordulóban kialakított és megfogalmazott szövegjavaslatot vitatták meg. A résztvevők egyeztették azokat az alapvető, eddig vitatott kérdéseket, melyek meghatározzák, kik lesznek a törvény alanyai, valamint, hogy melyek azok az intézményes keretek, amelyek a törvény alkalmazásához szükséges ügyvitelt biztosítják. A törvény hatálya alá esnek mindazok, akik a Magyarországgal szomszédos államokban élnek, magyarnak vallják magukat, és erről egy formanyomtatvány kitöltésével nyilatkozatot tesznek - ez szükséges, de nem elégséges feltétel. Ha a magyar identitásra vonatkozó alapvető ismérvek nem teljesülnek, akkor kiegészítő biztosítékokra van szükség. A határon túli magyar legitim szervezetek a felelősek és illetékesek a törvény adminisztrációs feladatait lebonyolítani, ott, ahol a magyar közösségek élnek. Takács Csaba hangsúlyozta annak szükségességét, hogy ezen túlmenően a törvénynek a jogosítványok szintjén arra kell törekednie, hogy megfeleljen a határon túli magyar közösségek és egyének elvárásainak. A törvény olyan kereteket kell hogy biztosítson, amelyek nem sérülhetnek vagy szűkíthetőek le akkor sem, ha Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagjává válik. Szabó Tibor, a HTMH elnöke ismertette a törvény előterjesztésének naptári tervét, melynek megfelelően a határon túli magyar szervezetek képviselői a törvény előírásait egy soron következő MÁÉRT-ülésen vitatják meg. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 11. - 1762. sz./

Aradon idén is kiosztották a Márki Sándor érdemoklevelet és a velejáró jelképes értékű pénzjutalmat. Az eseményre ezúttal jubileumi év keretében került sor, hiszen éppen 75 éve hunyt el a kiváló pedagógustörténész, akinek aradi éveiről dr. Kovách Géza történész könyve már a nyomdában van. A nyolc díjazott szakmai és közéleti tevékenységéről kollégáik mondtak laudációt. A ünnepelteket Tokay György képviselő és Túsz Ferenc alprefektus is köszöntötte. /Nyolc pedagógus kapott Márki Sándor-díjat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

A Temes megyei Csákova (Csák) elszegényedett környezetben Kóbor György kanonok-plébános, a helyi Caritas vezetője, valóságos csodát művelt: mintafarmot, olajütőt, pékséget, vágóhidat és a szociális létesítmények egész sorát hozta létre. Június végén új típusú, családi környezetet biztosító gyermekotthont avattak, tizenkét árva gyermek számára. Kóbor György elmondta, hogy a tavaly szeptemberben felavatott, hatvan férőhelyes, egyelőre 21 magányos öregnek otthont adó aggok háza mellé felépítették a gyermekotthont. Úgy véli: a magukra maradt öregeknek szükségük van a gyermekkacajra és fordítva: az árva gyermekeknek a fogadott nagyszülőkre. Kóbor György a 18. életévüket betöltött védenceit sem szeretné magukra hagyni: az öregotthon és a gyermekotthon mellé legényszállást épít nekik. A németországi Ludwigshafenben lebontottak egy fizioterápiás központot. Ezt szeretné Csákován újjávarázsolni, amiben hagyományos támogatói, az esseni Caritas igazgatójával az élen, lelkesen támogatják. A karizmatikus Kóbor Györgyben sokan a modern kor apostolát látják. /Hétköznapi csodák Csákován. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

Dr. Tonk Sándor történész-professzor az egyházi hátterű erdélyi magyar magánegyetem létrehozását célul tűző Sapientia Alapítvány kuratóriumának vezetője nyilatkozott a felsőfokú magyar oktatás távlatairól. Kifejtette, hogy a mindenkori román politikai elit tisztában van azzal, hogy egy önálló magyar egyetem lassítja, fékezi az asszimilációt. Ha egy közösség társadalmi struktúrája csonka, hiányzik belőle az értelmiségi elit, felgyorsul az asszimiláció folyamata. A román politika következetesen elutasítja a magyar egyetemet.1990 óta a magyar diáklétszám ugrásszerűen növekedett, a tanárok száma is több mint megkétszereződött. Kolozsvárott pillanatnyilag közel 3 és fél ezer magyar hallgató tanul anyanyelvén, emellett még több mint ezer román nyelven. Várhatóan tovább növekedik a diáklétszám az elkövetkezendőkben. A kedvezőtlen demográfiai előrejelzések ellenére 2010 táján romániai viszonylatban 30-35 ezer magyar egyetemi hallgatóval számolhatunk. Jelenleg az összlétszám 15 ezres. Egyharmaduk tanul magyar nyelven, kétharmaduk románul. - Az elmúlt tíz évben néhány életerős kezdeményezés indult be. Ezeket össze kell fogni. A magánegyetem létrehozásának célja: egyetlen intézményi keretbe foglalni a magánjellegű felsőoktatási kezdeményezéseket. - Az egyetem létrehozása a jelenlegi kétmilliárdnak sokszorosát igényli. Ez hosszú folyamatot jelent. - A kuratórium munkájába valamelyest befolyik a Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatala felügyelete alatt működő programiroda, valamint a kolozsvári programiroda munkája. Ugyanakkor létezik a magyarországi programtanács, amelynek elnöke Hámori József, volt miniszter, tagjai pedig a magyar tudományos élet személyiségei. A programtanács koordináló testület, amely tanácsaival, elképzeléseivel próbálja befolyásolni a folyamatot. A két programiroda a különböző előkészületi munkálatokat végzi, elemzi a beérkező pályázatokat, ugyanakkor előzetes elképzeléseket, terveket dolgoz ki. Ebben a struktúrában a kuratórium a beérkezett javaslatok, pályázatok alapján hoz döntéseket. Első lépésként a kuratórium pályázatokat írt ki, hogy feltérképezze, milyen igények, életképes javaslatok, kezdeményezések vannak. Kiderült, hogy egész sor kezdeményezés szétfoszlott, mert nem tudott olyan javaslatot letenni az asztalra, amit el lehet fogadni. Az első pályázati fordulóban három javaslatcsomagot dolgoztak ki. Az egyikben pályázatokat kértek olyan szakokra, tanszékekre, amelyek már a 2000-2001-es tanévben beindíthatóak. Ebben a pályázati csomagban ilyen egyetlenegy volt: a csíkszeredai javaslat, amely négy szak létrehozását tűzte célul. Ezek az iratcsomók már Bukarestben vannak az illetékes bizottság előtt, és ígéret van arra, hogy még a nyári szünet előtt letárgyalják. Ha ez megtörténik, jó az esély arra, hogy ősszel valóban be lehet indítani itt a négy szakot. Ami azt jelentené, hogy itt fog indulni az erdélyi magyar magánegyetem. Illetve hozzátartozik a képhez a Partiumi Keresztyén Egyetem is. Tehát hosszú távon körvonalazódik az a kép, amely valóban Csíkszeredától Nagyváradig fogná össze a magánegyetemi oktatási hálózatot. Az elképzelések szerint Kolozsvárott lenne a rektorátus, a különböző városokban - attól függően, hogy milyen jellegűek és milyen méretűek az intézmények - vagy prorektorátusokat, vagy dékánátusokat fognak felállítani.Amikor létrejön a magánegyetem, fokozatosan megtörténik a távoktatás leépítése, illetve beépítése. A távoktatási tanfolyamokat le kell telepíteni. Csíkszeredában ezt meg lehet csinálni. Második fokon olyan tervekkel lehetett pályázni, amelyek hosszabb kifutási idejűek. A harmadik pályázati lehetőség a háttérintézményekre vonatkozik. Ezt elsősorban Kolozsvár számára írták ki, mert itt nincsenek kollégiumok /bentlakások/, tanári lakások, könyvtárhelyiségek. - Nagy kérdés az, hogy miből fog működni az intézmény. A támogatást nyújtó magyar kormánytényezők bizonyára felmérték, hogy milyen óriási felelősség nehezedik a vállukra. Folyamatos támogatásról lehet szó. A tandíjnak méltányosnak kell lenni és csak nagyon indokolt esetben kell tandíjhoz folyamodni. /Sarány István: Kétmilliárd forinttal nem lehet csodákat művelni. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 12./

Idén az első félévben 4.977 bevándorlási engedély iránti kérelem érkezett Magyarországon a hivatalokhoz, a kérelmezők döntő többsége - 3.160 személy - magyar nemzetiségű. A bevándorlási engedélyt kérelmezők listáján első helyen román állampolgárok szerepelnek, őket követik a kínaiak és a jugoszlávok. - Jelenleg 76.052 külföldi él bevándorlási engedéllyel Magyarországon. Tavaly az előző évhez képest 20 százalékkal több, összesen 12.592 bevándorlási kérelmet regisztráltak. 1999-ben 6.066 - döntő többségében magyar gyökerekkel rendelkező - személy szerezte meg a magyar állampolgárságot honosítás, visszahonosítás útján. Az év első hat hónapjában 2.636 személy lett magyar állampolgár, 175 esetben történt elutasítás. Az új magyar állampolgárok 17 százaléka visszahonosított, 75 százaléknak pedig felmenői között voltak magyar állampolgárságúak. A honosítottak, visszahonosítottak több mint fele Romániából települt át, és jelentős a Jugoszláviából áttelepültek száma is. Magyar állampolgárságuk igazolását tavaly 4264-en kérték. Magyar állampolgárságról összesen 995-en mondtak le, fele annyian, mint 1995-ben. - Magyar gyökerekkel nem rendelkező személynek 12-15 évet kell várnia, hogy teljes jogú magyar állampolgár legyen, ez az időszak magyar nemzetiségű személyek esetében sokkal rövidebb. /Erdélyi a Magyarországra bevándorlók többsége. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./

A kormány július 13-i ülésén Hargita megye megüresedett prefektusi tisztségébe kinevezte Kontesweller Józsefet, a Gyergyószentmiklósi RMDSZ elnökét, a Gyergyói Területi Szervezet ügyvezető elnökét. Dézsi Zoltán volt prefektust a helyhatósági választásokon megyei tanácsosnak, majd a Hargita Megyei Tanács alelnökévé választották meg, és ez a tisztség összeférhetetlen a kormányzati tisztséggel. Kontesweller József 1993-től mostanáig Gyergyószentmiklóson, a Polgármesteri Hivatalban a Környezetvédelmi és a Turisztikai Információs Osztályt vezette. 1996-tól a Gyergyószentmiklósi RMDSZ elnöke, 1997-től az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezetének ügyvezető elnöke. 2000. június 4--én városi tanácsossá választották. /Kontesweller József az új Hargita megyei prefektus. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 13. - 1763. sz./

Miután Demeter Jánost a június 4-i helyhatósági választások során megyei tanácsosnak, majd a Kovászna Megyei Tanács elnökévé választották, megüresedett az RMDSZ-t megillető kormányfőtitkár-helyettesi szék. A tisztségbe az RMDSZ vezetése Modok Gusztávot jelölte, akit a kormány július 13-i ülésén ki is nevezett a miniszterelnök. Modok Gusztáv 1993-1996 között több nagyváradi vállalat gazdasági igazgatója volt, 1996-tól Bihar megye alprefektusa. 2000 tavaszán lemondott tisztségéről. Több jogi és közgazdasági témájú tanulmány és szakdolgozat szerzője. /Modok Gusztáv kinevezése kormányfőtitkár-helyettesi tisztségbe. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 13. - 1763. sz./

1999. augusztus 20-án a Duna TV hirdette meg a millenniumi versmondó mozgalmat, 33 magyar szakos tanár és diákjai kapcsolódtak be a versenybe. Júl. 11-én Marosvásárhelyen, a legjobbak seregszemléjén 25 diák mondott verset. A versek mellett a népdal volt a főszereplő. A versmondókról a Duna TV felvételt készített. /(Máthé Éva): Haza, a magasban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./