A Világbank vezetői a román egészségügyi reformtervezet anyagi támogatására irányuló, negyven millió dolláros kölcsön folyósításáról szóló egyezményt írtak alá. A program, Románia megyéinek 75 százalékát hivatott lefedni, és 24 hazai kórházban lefolytatandó befektetéseket és szakmai előkészítő tanfolyamokat foglal magába. A kölcsön visszafizetési határideje húsz év. A Világbank 1990 óta három milliárd dollárt folyósított Romániának, amellyel 29 programot finanszírozott meg. /Világbanki segítség a román egészségügynek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség által a 2000 júniusi helyhatósági választásokon elért eredmények a következők. Megválasztott polgármesterek száma148 - '96-ban 134. Megválasztott helyi tanácsosok száma 2451 - '96-ban 2331. Megválasztott megyei tanácsosok száma 135 - '96-ban 133. Az RMDSZ megyei tanácsosi listáira leadott szavazatok országosan 6,35%-ot jelentenek. Az 1992-es népszámláláskor a lakosság 7,1%-a vallotta magát magyar nemzetiségűnek. .A megyei tanácsosi listákra leadott szavazatok alapján az RMDSZ a legerősebb politikai szervezet Erdélyben, a szavazatok 21,22%-át szerezte meg. A népszámlálás adatai alapján Erdélyben a lakosság 20,77%-a vallotta magát magyarnak.. A megválasztott polgármesterek számát illetően az RMDSZ az 5. politikai szervezet Romániában. A megyei tanácsokban elért tisztségek a következőek: Beszterce-Naszód megye: megyei tanács alelnök - '96-ban nem volt, Bihar megye: megyei tanács alelnök - '96-ban nem volt, Brassó megye: megyei tanács alelnök - '96-ban ugyanaz a tisztség, Hargita megye: megyei tanács elnök, 2 alelnök - 96-ban ugyanazok a tisztségek, Kolozs megye: megyei tanács alelnök - 96-ban nem volt, Kovászna megye: megyei tanács elnök, 2 alelnök - '96-ban elnök, 1 alelnök, Szatmár megye: megyei tanács elnök - '96-ban alelnök, Szilágy megyei: megyei tanács alelnök - '96-ban ugyanaz a tisztség, Maros megyében még nem került sor a megyei tanács alakuló ülésére.(Az RMDSZ Országos Kampánystábja) /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./

Idén negyedik alkalommal rendezték meg a Zetelaki Napokat. Hagyományőrző előadások, testvérfalu-találkozó, szoboravató ünnepség, könyvbemutató, sportvetélkedők, ügyességi versenyek gazdagították a négynapos /máj. 25-28./ faluünnepet. Máj. 28-án az iskola előterében leleplezték Zetelaka nagy szülöttének, az iskola névadójának, dr. P.Boros Fortunátnak a mellszobrát. Az ünnepi szentmisét Bálint Lajos nyugalmazott római katolikus érsek celebrálta. Végül bemutatták Deák Ferenc nyugdíjas földrajz szakos tanár életművét, Zetelaka monográfiáját, melynek megjelent az első kötete. /Kacsó András, Zetelaka: Szoboravatás Zetelakán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), Postafiók rovat, jún. 29./

Évről évre újabb épületeket emelnek a Hargita Keresztény Táborban. A Magyar Baptista Konvenció tulajdonában levő táborba Amerikából jöttek önkéntesek, akik segítenek a gyermekotthonokból érkező csoportok ellátásában. Jún. 20-ától folyamatosan váltják egymást csoportok augusztus végéig. Jelenleg 100 személyt lát vendégül a tábor. Bármilyen felekezetű gyerekeket szívesen fogadnak. /Kovács Attila: Keresztény jelleg és kikapcsolódás. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 29.

Dr. Veress Albert hosszú évek óta foglalkozik az öngyilkosságok problémájával. Az év első öt hónapjában Hargita megyében 44 öngyilkosság történt. Az áldozatok között minden korosztályt fellelhető, azonban a lajstromon csupán 7 női nevet lehet látni. Sokkal több öngyilkost temettek falun, mint városon. Hargita megye évek óta élen jár a száz főre jutó öngyilkosságok országos statisztikájában. Az európai statisztikákban hosszú ideig Magyarország vezetett, felmerül a kérdés: az öngyilkosságok ilyen gyakorisága talán magyar sajátosság? Hargita megyében például 2,42-szer gyakoribb az öngyilkosság a magyarok, mint a románok körében. Nincs szó arról, hogy öngyilkos nemzet lennénk, szögezte le dr. Veress Albert. Az okokat inkább a társadalmi, kulturális és történelmi gyökerekben kell keresni. Napjainkban a konfliktusok megoldásának nehézsége tűnik a legfontosabb kiváltó tényezőnek. Az öngyilkossági halálozás sokkal nagyobb falun, ahol nemigen fordulnak segítségért az emberek, és a férfiak körében, akiknél ugye nem divat, hogy lelki bajaikat mással megosszák (négyszer több férfi lett öngyilkos, mint nő). A férfiak inkább az alkoholba fojtják problémáikat, ami lassú öngyilkosság. Az elkövetett öngyilkosságok 64 százalékában játszott szerepet az alkohol. - Dr. Veress Albert társadalmi összefogásban látja a megoldást, amelyben szerepet kapna az egészségügy, illetve azok a társadalmi, kormányzati szervezetek, intézmények, amelyeknek fontosak a demográfiai mutatók. 1997-től ugyanakkor, Magyarországhoz hasonlóan, folyamatosan csökken az esetek gyakorisága a megyében is. Így tehát ezt a tendenciát kellene valahogy megerősíteni. /Rédai Attila: Öngyilkossági tendenciák Hargita megyében. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 29./

A délkelet-európai stabilitás megteremtése nem gyors, de rendkívül fontos folyamat - jelentette ki Budapesten Németh Zsolt, a külügyi tárca politikai államtitkára román és szlovén partnerével, Mihai Razvan Ungureanuval és Jozica Puharral tárgyalt abból az alkalomból, hogy a stabilitási paktum egyes számú, a demokráciával és az emberi jogokkal foglalkozó munkaasztalának társelnökségét július 1-jétől Románia veszi át Magyarországtól, 2001 első felében pedig Szlovénia tölti be a tisztséget. Németh Zsolt sikeresnek értékelte a Magyarország által irányított munkaasztal féléves tevékenységét, és külön kiemelte a jugoszláviai ellenzéki önkormányzatokat, illetve a szerbiai független médiát támogató szegedi folyamat nemzetközileg is elismert szerepét. /Románia társelnöksége előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

Jún. 29-én Salzburgban, a közép- és kelet-európai gazdasági értekezleten részt vett Mugur Isarescu miniszterelnök is. Tárgyalt közölte Günther Verheugennel, a közösség bővítésért felelős főbiztosával, aki kifejtette: Politikai és gazdasági stabilizációt vár el Romániától az Európai Unió - Ugyancsak jún. 29-én Chris Donnelly, a NATO-főtitkár közép- és kelet-európai ügyekben illetékes tanácsadója nyilatkozott Bukarestben: a Kelet és Nyugat közötti konfliktus megszűntével Románia geostratégiai fontossága "nehezen értékelhető" a katonai tömb tagjai számára, ezért nagyon nehéz megjósolni, mikorra várható az ország felvétele. Mint mondta, a NATO jelenleg a frissen csatlakozott három ország teljes integrálásával foglalkozik - ez a folyamat legalább két évig tart -, s nincs napirenden a "második bővítési hullám" előkészítése. /Távolodóban az euroatlanti integráció? = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 30./

Jún. 28-án Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén bemutatták a Pro Minoritate /Budapest/ negyedévi szemle 2000/Tavasz számát. Bakk Miklós tartotta a bevezetőt. Zákonyi Botond főszerkesztő és Ábrahám Barna szerkesztő ismertették a Pro Minoritate célját, terveit. Szerintük Kelet-Európában nemcsak a magyarság, hanem minden etnikum frusztrált, és ennek a kudarcérzetnek az alapját a 20. századi két világháború kapcsán megkötött békeszerződések képezik. A lap ezt kívánja részletesen bemutatni. A most megjelent szám az utóbbi tíz évben Közép-Kelet-Európában végbement gazdasági átalakulásokra összpontosít, mert napjainkban a nyugatiak szemében ez a legfontosabb megítélési szempont. Emellett több tanulmányt közöltek, például Alina Mungiu-Pippidi (Nemzetiség és terület ellentéte: identitásépítő és tulajdonító mechanizmusok napjaink Erdélyében) és Marius Turda (Diskurzuskülönbségek Romániában. A helyzetérzékelés fokozatai) írásait. - A Pro Minoritatét Erdélyben a Magyar Kisebbség juttatja el könyvtárakba és más megrendelőihez. /Ördög I. Béla: Bemutatták a Pro Minoritate legújabb számát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Debrecenben megtartották a határon túli magyar tanítók konferenciáját. Az idén 11. alkalommal megrendezett, egy hétig tartó szakmai továbbképzésre Erdélyből, Kárpátaljáról és a Vajdaságból vettek részt tanítók, akik a legújabb pedagógiai módszereket sajátíthatták el. /Konferencia Debrecenben határon túli tanítóknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

Megérett az idő az úgynevezett státusz törvény megalkotására, amely a szomszédos országokban élő magyaroknak nyújt kedvezményeket, segítséget az oktatás, a kultúra, a munkavállalás, az egészségügy és néhány szociális területen is - hangsúlyozta Dávid Ibolya igazságügy-miniszter jún. 30-án Gödöllőn, a Magyar Polgármesterek III. Világtalálkozója záróülésén tartott beszédében. A tárca olyan kerettörvényt készít elő, amely megszabja a jogosultságoknak a feltételeit, az eljárás menetét, a Magyar Állandó Értekezlet és a társadalmi szervezetek szerepét, meghatározza a kedvezmények körét. "Ez ismét egy olyan törvény lesz, amely nem elválaszt, hanem egybekapcsol, nem jogokat csorbít, hanem jogokat ad." /Dávid Ibolya ígéretesnek festi le a státusztörvényt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

Jún. 29-én az RMDSZ-frakció bojkottja miatt nem alakult meg a marosvásárhelyi tanács, jún. 30-án hasonló sorsra jutott a Maros megyei testület. Ezúttal a Román Nemzeti Egységpárt, a DK, a Nagy-Románia Párt, részben a liberális párt és a Szövetség Romániáért tanácsosai nem jelentek meg az értekezleten. A helyi román lapok szerint egyes román nemzetiségű megyei tanácsosok így torolták meg az előző napi kudarcot. /(Máthé Éva): "Kölcsönkenyér" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

Jún. 29-én tartották meg a bukaresti Legfelső Törvényszéken Debreceni Ferenc, Ulicsni Ferenc magyar állampolgárságú teherautó-sofőrök, valamint Rosonczi Levente román állampolgár tárgyalását. A fővárosi Rahova-börtönben bizonyítékok hiányában fogvatartottakat még alapfokon csempészés, lopás és sikkasztás vádjával 11 év börtönbüntetésre ítélték, holott a Cigaretta-bortány valódi bűnöseinek is jóval enyhébb büntetéseket szabtak ki. Nem igényel különösebb jogi ismereteket felmérni, melyik bűncselekmény súlyosabb - nem beszélve arról, hogy a fent említett vádlottakat a törvény által előírt jogaik megszegésével, bizonyítékok hiányában tartoztatták le 1998 júniusában. Miután a Prahova megyei Táblabíróság jóváhagyta az alapfokú döntést, a vádlottak fellebbeztek. A Legfelső Törvényszéken hivatalos fordító hiánya ürügyén már egyszer elnapolták a tárgyalást, most pedig az idéző eddig ismeretlen okokból kifolyólag nem érkezett meg a börtönbe, a vádlottakat tehát nem szállították a törvényszékre. Az elnöknő autót küldött a vádlottakért, így kétórás késéssel ugyan, de megérkeztek a tárgyalásra. A hivatalos fordítót a Legfelső Törvényszék leendő, még át nem adott székhelyére kalauzolták. A tárgyaláson jelen volt Dr. Matuszka István budapesti ügyvéd, akinek kulcsszerepe lehet a per további alakulásában, hiszen a Romániában érvényben lévő törvényrendszer lehetővé teszi, hogy indokolt esetben a strasbourgi törvényszékhez forduljunk. A Legfelső Törvényszék végleges döntését július 11-én hozza nyilvánosságra. Szász Zita, a két magyarországi vádlott ügyvédje a vádlottak ártatlanságát igazoló tényeket felmutatva a döntéshozó szervek objektivitásban bízik. /(Szász Attila): Az idéző nem érkezett meg a börtönbe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

A Marosvásárhelyi Ítélőtábla jún. 28-án jogerősen három év és két hónap börtönbüntetésre ítélte a csereháti görög katolikus apácák kitessékelése miatt magánlaksértéssel vádolt Bardóczy Csaba székelyudvarhelyi lakost, volt megyei önkormányzati képviselőt. Bardóczynak jogában áll a Strasbourgi Emberjogi Bíróság elé terjeszteni az ügyet. A vádlottal eddig nem sikerült kapcsolatba lépni: értesüléseink szerint Bardóczy Csaba jelenleg nem tartózkodik Székelyudvarhelyen. A csíkszeredai törvényszék korábban két év felfüggesztett börtönbüntetést állapított meg, politikai nyomásra azonban a megyei főügyész megfellebbezte a csíkszeredai törvényszék határozatát az ítélőtáblánál. A helyi nagyobb szakszervezeti vezetők felhívásban tiltakoztak az ítélőtábla határozata ellen, politikai döntésnek minősítik az ítéletet. A székelyudvarhelyi csereháti bizottság nevében Hegyi Sándor református lelkész foglalt állást az ügyben: felkérik az RMDSZ csúcsvezetőségét, hogy vállalja fel a Bardóczy-ügyet, és tegyen meg mindent a börtönbüntetés eltörlése érdekében. - Ez a súlyos ítélet egyértelműen azt bizonyítja, hogy mögötte etnikai és politikai szempontok álltak - nyilatkozta Markó Béla szövetségi elnök. Az RMDSZ fellép ez ellen, most egyeztetnek a jogász kollégákkal. Védőügyvédje is alig akadt. Végül román ügyvédhez kellett fordulnia. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester igazságtalannak tartja azt ítéletet. /Papp Annamária: Három év és két hónapra ítélték Bardóczy Csabát. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

Somai József, a rendszerváltás után Kolozs megye első magyar nemzetiségű főjegyzője visszaemlékezett az indulásra. 1990. január elején a Nemzeti Megmentési Front a végrehajtó bizottság és néptanácsok helyett megyei, városi, községi polgármesteri hivatalokat hozott létre. Ezek működtek az 1992-es helyhatósági választásokig. A Babes-Bolyai jogi karán titkárként dolgozó Somait az RMDSZ javasolta erre a posztra. 1990-ben, amikor odakerült, Kolozs megye hivatalában a 107 alkalmazottból 4 volt magyar, de egyik sem vezető tisztségben. Hosszú évtizedek ő lett az első magyar megyei szintű vezető. Ranga főügyész lett a polgármester, Nicolici az alpolgármester, ő pedig a titkár. A vállalatoknál 89 előtt magyar igazgatója csupán a Flacarának volt, és egy-egy aligazgató a városi közlekedési vállalatnál, illetve a sörgyárnál. A vezetőségváltásnál ilyen szinten sem történt áttörés, a 22 százalékos arány kevés volt ehhez. Somai nagy feladata volt a parlamenti választási kampány előkészítése és levezetése. Az RMDSZ összehívta a jelöltállító gyűlést. A lista élén a következő nevek szerepeltek: Pillich, Podhrádszky, Eckstein, Buchwald, majd őt javasolták a lista elejére, így került a harmadik helyre. - Az első hetekben az iskolakérdés került a kisebbségi magyar politikum figyelmének központjába. Kolozsváron a Kása Zoltán féle egyetemkezdeményezést több mint száz értelmiségi írt alá. Megalakult a Bolyai Társaság, amely az önálló Bolyai egyetem újraindítását tűzte ki célul. Közben országszerte beindult az iskolaharc, amely Marosvásárhelyen robbant ki a Bolyai Líceum ügyben. Kolozsváron sikerült leválasztani a Brassai Líceum román tagozatát is. A marosvásárhelyi etnikai összecsapás fordulópontot jelentett Kolozsvár életében is. Kolozsváron is megjelent a Vatra Romaneasca és a PUNR. Kolozsvárt akkor kezdte meghódítani az értelmiségi nacionalizmus. Somai József áprilisban alpolgármester lett. Az 1990 májusi parlamenti választások után megindult a visszarendeződés, a helyhatóság nagyfokú átpolitizálása. Kolozs megye prefektusának azt a Grigore Zancot nevezték ki, aki korábban a pártbizottság felelős tagja volt. Az RMDSZ-nek felajánlottak két tisztség nélküli helyet a megyei bizottságban, Somai részére pedig a városi alpolgármesteri széket. Az RMDSZ viszont úgy döntött, hogy vagy megőrizheti az alprefektusi tisztséget vagy nem vállal semmit. Ez rossz döntés volt, mert így az RMDSZ kiesett a helyi közigazgatásból. 1990 augusztusától 1992 tavaszáig, az első helyhatósági választásokig egyetlen magyar sem vett részt a Kolozs megyei helyhatóságban, semmilyen szinten. - Somai József felhívta a figyelmet arra, hogy egy 1989 márciusában készült kimutatás szerint Kolozs megye magyarsága 29,7 százalék volt. Ez a szám megegyezik a történelmi magyar egyházak híveinek számával is. Az 1992-es népszámlálás viszont csak 19 százalékos magyar lakosságot mutatott ki. Somai ebben a népszámlálási adatok szándékos meghamisításának bizonyítékát látja. Két év alatt nem fogyhat 10 százalékot egy közösség. /Gál Mária: Útban az önkormányzat felé. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

Július 1-2. immár negyedik alkalommal rendezik meg Micskén az Észak-bihari Falunapokat. Az első napon megnyílik Puskás Lenke Róza képzőművészeti kiállítása, majd a Magyar Fesztiválszervezők Tömörülésének közgyűlését tartják meg, találkoznak a 20. században Micskén oktató pedagógusok. Júl. 2-án lesz a Jézus Szíve búcsú. A Micskéről elszármazott családok találkozója után kezdődik a népviseletek parádéja. Fellép a micskei Görböc, az ártándi és borsi népi tánccsoport, a mihályfalvi Nyíló Akác együttes, a nagyváradi 9-es iskola népi tánccsoportja és a diószegi Szömörce is. /Észak-bihari Falunapok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

Groza Dániel, a Temes megyei Csanád római katolikus plébánosa elmondta, hogy Csanád szórványnak számít. Magyar nyelven csupán elemi oktatás folyik, ahol hetente egy óra hitoktatást is biztosítanak. Ugyancsak hetente ifjúsági órákat tartanak. A templom javításra szorul, a tetőszerkezet felújítása szükséges. /Balta János: Csak magukra számíthatnak, hát összefognak. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 1./

"Emil Constantinescu államfő szerint Románia 1994-1995-ben az ország akkori felső vezetésének tudtával és annak utasítására sértette meg a Jugoszlávia elleni nemzetközi olajembargót. Az elnök a televízióban kijelentette, "a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), a Határrendőrség és a zsombolyai állomásfőnök irányításával éjszakánként hatalmas mennyiségű üzemanyag kelt át a jugoszláv határon". Ion Iliescu válaszolt az Antena 1 tévéállomásnak nyilatkozva, visszautasította Constantinescu kijelentését, mondván Románia elnöke azelőtt mondott véleményt, mielőtt lezárták volna a vizsgálatot. Teodor Melescanu szintén visszautasította a vádakat, mondván: Constantinescu "kompromittálja az államelnöki intézményt és Románia még meglévő külföldi hitelét". /Emil Constantinescu versus Ion Iliescu. = Krónika (Kolozsvár), júl. 3. - 373. sz./"

Jún. 30-án megnyílt Kolozsváron, Korunk Galériában Miklóssy Mária férje, Plugor Sándor grafikusművész emlékének szentelt kiállítása. Írott dokumentumok, megsárgult papírlapok, fényképek sorakoznak a művész nagyméretű önarcképe mellett. /Németh Júlia: Miklóssy Mária kiállítása a Korunk Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

"Jún. 30-án Budapesten, Ferencváros stadionjában tartották a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója nyitónapját. Összesen negyven országból érkeztek résztvevők, sokan jöttek Erdélyből és a Partiumból is, mintegy 15 ezer ember gyűlt össze a lelátókon. Jelen volt a találkozó fővédnöke, Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány több tagja. Tőkés László, a Magyar Református Világszövetség elnöke köszöntött minden résztvevőt: "Az a megtiszteltetés hárul reám, hogy megnyissam a Világtalálkozót. Ezen a jubileumi esztendőn ránk köszöntött az Úr születésének 2000., valamint a magyar államiság 1000. esztendeje." A püspök reményét fejezte ki, hogy a világtalálkozó a társadalmi megbékélést, a belső megújulást és a lelki ébredést segíti. "Vállaljuk a szolgálatot annak érdekében, hogy a külső és belső rendszerváltás valójában lezáruljon, a szétszakított nemzet határmódosítás nélkül egyesüljön" - mondta. Házigazdaként Hegedűs Lóránt, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke és Takaró Mihály főgondnok üdvözölte a vendégeket. Orbán Viktor üdvözlőbeszédében többek között ezeket mondta: "Egyházaink a jövőhöz tartoznak. Nem a múltat őrzik, hanem a jövőhöz szükséges lelki fegyvereket. Eljött az idő, amikor bízhatunk a közös és reményteli jövőben. Nem szabad megfeledkeznünk azon nemzetrészekről sem, amelyek mostoha helyzetbe keveredtek. Ha egy szabad ország nem tudja segíteni a sokakat, akik szegények, nem mentheti meg a keveseket, akik gazdagok." Az ünnepi istentiszteleten Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház lelkészi elnöke mondott imát, igét hirdetett Hegedűs Lóránt püspök. Üdvözölte a világtalálkozót Csiha Kálmán erdélyi püspök is. Több ezer ember vett úrvacsorát, az ágenda zárórészét Erdélyi Géza felvidéki püspök mondta el. "Ez az asztali közösség nagy áldás számunkra. Szeretetben gondolkodjunk egymásról, ne uralkodjon el a bűn" - szólt többek között a püspök. A világtalálkozó nyitónapja a Szózattal ért véget. /Dérer Ferenc: Református világtalálkozó a fővárosban. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 3./"

"Júl. 1-jén Áder János, az Országgyűlés elnöke fogadta Budapesten, a Parlament kongresszusi termében a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozójának több mint 700 fős küldöttségét. Tőkés László püspök, a Magyar Reformátusok Világszövetségének elnöke az Országgyűlés épületéről, a törvényhozásról szólva azt mondta: "a mi helyünk üres ebben a házban; elsősorban a határon túliakra gondolok". Közölte továbbá, hogy a világ mára igencsak meggyengült magyarságát sok előítélet osztja meg, amelyeknek van is bizonyos valóságalapja. Ami politikailag nem lehetséges, földrajzilag a múlté, legyen valóság a hitben, az öntudatban, a szolidaritásban, a testvéri szeretetben - hangsúlyozva Tőkés László. /Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója. 700 fős küldöttség a Parlamentben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./"

Júl. 2-án, Sarlós Boldogasszony napján tartották meg a csíksomlyói Nyeregben az Ezer Székely Leány Napja műsorát. Boros Károly, az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. A szentmisét Gergely István plébános tartotta. A néptánc, népzene és népviselet ünnepén először Szentkeresztbánya hagyományápolói léptek fel. Nem hiányzott a sepsiszentgyörgyi Háromszék Állami Népi Együttes, végül a sikeres hannoveri szereplésről hazatért csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. Emlékezetes marad a szárazajtai Lármafa együttes és a rekecsini moldvai csángók tánca. Idén első alkalommal szervezte az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány a néhai Domokos Pál Péter által megálmodott ünnepet. /Bajna György: Ezer székely leány napja Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 3./

A határon túli magyar civil szervezetek képviselői Budakalászon, június elején tartott megbeszélésükön elmarasztalták a határon túli magyar politikusokat, megfogalmazva azt az igényt, hogy a nagypolitikát le kell választani a civil szervezetekről. Egyenrangú partnerekként támogassák egymást a közös cél, a szülőföldön való megmaradás és az identitás megőrzésének érdekében. A vezető politikusok ellen a fő vád az volt, hogy eltávolodtak választóiktól. /A civil szféra helyét keresi. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

Mugur Isarescu kormányfő kilátásba helyezte mindazoknak a kormánytisztviselőknek az elbocsátását, akik megakadályozzák, hogy az állami gondozott gyermekek a jogaik védelmére alakított ügynökség felügyelete alá kerüljenek. A miniszterelnök egy hét haladékot adott az Egészségügyi és az Oktatásügyi Minisztérium, valamint a mozgás- és szellemi sérültek államtitkársága képviselőinek, hogy létrehozzák az állami gondozott gyermekek átvételét irányító központokat. /Mugur Isarescu elbocsátással fenyeget. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./

Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy harmadszorra is megválasztott polgármestere elmondta, hogy 1992-től, az RMDSZ-en keresztül, javasolták a pénzügyi autonómiát. Ez részben megvalósult, 1999-ben bevételeikből már úgy gazdálkodtak, ahogy szükséges volt. Ebben az évben érvénybe lépett az újabb pénzügyi törvény, a globális jövedelmi adó, amit a megyei pénzügy kezel. Az adókat a pénzügy pedig havonta egyszer utalja át, tehát megint kivették a városi pénzügy kezéből az ellenőrzési lehetőséget. Sikeres előrehaladás szociális téren történt: ingyenkonyhát, öregek napközi otthonát, szociális otthont adtak át. Ezeket nemzetközi programok támogatásával sikerült létrehozni, de a működtetésük már az önkormányzat hatáskörébe tartozik. - Olyan utcákat hoztak rendbe, amelyek ötven év óta semmilyen javításon nem estek át. Tavasszal sikerült beindítani a lakásépítési programot, világbanki pénzből. - Augusztustól a svédországi IKEA is Sepsiszentgyörgyön választ telephelyet magának. /Éltes Enikő: Beszélgetés Albert Álmossal, Sepsiszentgyörgy polgármesterével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

Kötő József oktatásügyi államtitkár hivatalos kiküldetésben járt Kanadában jún. 23-a és júl. 2-a között. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnökeként dr. Kötő József találkozott a kanadai magyar közösség képviselőivel is. Calgaryban Balázs Béla tiszteletbeli főkonzullal, Antal Edittel, a város Művelődési Egyesületének elnökével a művelődési együttműködés lehetőségeiről tárgyalt, és tisztelgő látogatást tett dr. Pungur Józsefnél, a calgary-i református gyülekezet lelkészénél. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 4. - 1757. sz./

Matekovits Mihály helyettes-főtanfelügyelő hasznos kézikönyvet állított össze: Magyar nyelvű oktatás Arad megyében. Az összeállításban segítették: Csergő Ervin minorita atya, Király András tanár, az RMPSZ Arad megyei elnöke, Kiss Anna, a megyei tanítók pedagógiai körének vezetője és Fehér József iskolaigazgató. A könyvecskében megtalálhatók a statisztikai adatok az iskolákról, tagozatokról és a diáklétszámról, 358 pedagógus munkahelyéről. /Puskel Péter: Hézagpótló kiadvány. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 4./

"Marosvásárhelyen tartották meg RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsának és a Szövetségi Küldöttek Tanácsának együttes ülését. Markó Béla elnök tartott beszámolót, visszatekintve az elmúlt tíz évre. Tíz évvel ezelőtt egyezséget kötöttek, hogy a közösen meghozott döntéseknek alávetik magukat. Szerinte újra kell tárgyalni ezt az egyezséget, és vagy megerősítik azt, "vagy útjukra engedjük azokat, akiknek túlságosan nehéz ez a hűség." Markó választ várt az által felsorolt kérdésekre: kell-e még az egység azoknak, akik RMDSZ-tagként hirdették az RMDSZ-en kívüli pluralizmushoz való jogot, és éltek is e különös jogukkal akkor, amikor függetlenként indultak? Kell-e még az egység azoknak, akik miután vesztesen kerültek ki az előválasztásokból, szavukat balkáni módon megszegve mégis jelöltették magukat? Vagy azoknak, akik civil szervezetnek álcázva egy másik, politikai szervezetet hoztak létre a választásokon való részvétel végett? Ha elvásott a régi egyezség, kössünk majd új egyezséget - javasolta Markó Béla. Felolvasták Tőkés László tiszteletbeli elnöknek a két testülethez intézett levelét /ő ugyanis a reformátusok világkongresszusán volt/. Tőkés László másképpen értékelte a választásokat. A választások egyértelműen bebizonyították azon bírálatok megalapozottságát, melyeket előzetesen az RMDSZ országos vezetősége minden esetben vehemensen elutasított. A magyar választók fele nem ment el szavazni. A koalíció egyes pátjai a választások után felelős módón önvizsgálatot tartanak. "Csata közben nem szokás leváltani a vezért. Ez dr. Kincses Előd maros megyei elnök törvénytelen felfüggesztésére vonatkozik." Javasolta, hogy SZKT végezzen szigorú és önvizsgálatot, és kezdeményezze az egész RMDSZ személyi megújítását. - Birtalan Ákos, volt RMDSZ-es miniszter egyet nem értését fejezte ki Markó Bélával, mondván "nem vagyunk olyan gazdagok, hogy azt mondjuk egyeseknek: nincs szükség rátok, mert ti másként gondolkodtok.." Toró Tibor szerint amikor egy platform megpróbálja a pluralizmust követni, akkor ráhúzzák az egységbontás vizes lepedőjét. - Bárányi Ferenc elítélte, hogy a tiszteletbeli elnök nyilatkozataiban támadta az RMDSZ-t, ezért felszólította Tőkés Lászlót, döntse el, hogy az RMDSZ tiszteletbeli elnöke vagy az RMDSZ-en belüli ellenzék vezetője. Szilágyi Zsolt szerint a belső hatalmi elit nem tűri meg a másként gondolkodókat. Szász Jenő hangsúlyozta, hogy RMDSZ tag és az is marad. Kincses Előd: Olyan mélységben avatkozott bele Markó Béla a Maros megyei választásokba, hogy ez felveti jogi, erkölcsi felelősségét. Katona Ádám hihetetlennek tartotta, hogy egy győztes választás után felelősségre vonnak egy olyan csoportot, mint a Reform Tömörülés. Hozzátette: Verestóy Attila szenátor sorra elveszítette az udvarhelyi választásokat. Csicsó Antal hangsúlyozta, hogy szükség van csángó képviseletre a parlamentben. - Markó Béla reagált a vitára és megkérdezte: miért kell az 1996-os eredményeknél egy árnyalattal jobb választási eredmény nyomán azt üzennünk a saját erdélyi magyar közösségünknek, hogy veszítettünk? /Bögözi Attila: SZET-SZKT közös ülés Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2000. júl. 3./ Júl. 2-án az SZKT megerősítette az Operatív Tanács korábbi, Kincses Elődnek a területi elnöki tisztségéből való felmentését /51 mellette, 16 ellene és 9 tartózkodásssal/. Markó Béla szövetségi elnök ismertette a Szövetségi Operatív Tanács (SZOT) döntését, miszerint többrendbéli szabályzatsértés miatt függesztette fel Kincses Elődöt elnöki tisztségéből. Toró T. Tibor kérte, hogy az SZKT hallgassa meg a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság (SZSZB) idevágó határozatait, Markó Béla azonban kijelentette, hogy a megyei SZSZB semmiképpen sem illetékes egy országos fórum, jelen esetben az OT döntésének felülbírálására. Kincses Előd formai kifogásokat tett. Előadta továbbá, hogy az előválasztásokon részt vett 7300 marosvásárhelyi, vagyis a népakaratot tejesítette. Virág György emlékezetett: Fodor Imre bukásában is több mint 50 000 szavazatot kapott. /Bögözi Attila: SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./ Kelemen Attila tárta az SZKT elé a Kincses-affér mozzanatait. Elmondta, hogy a felfüggesztett elnök a saját maga által szabott 20 százalékos előválasztási küszöböt sem vette komolyan, s a tizenegynéhány százalékos jelenléttel mindenféle illegitim testülettel igazoltatta, hogy az előválasztások érvényesek. - Az SZKT Szép Gyula személyében a lemondott Sebesi Karen Attila helyett megerősitette a művelődési alelnök kinevezését és elfogadta az RMDSZ költségvetését, valamint Varga Attila előterjesztésében beszámolót hallgatott meg a "státusz-törvény" koncepciójának alakulásáról. A legvitatottabb kérdés, hogy melyik az a szervezet, mely dönt a státusjogosultságról. - Az SZKT három állásfoglalást is elfogadott. Egyik a Földváron történtekkel kapcsolatos. "Szövetségünk aggodalommal veszi tudomásul, hogy az utóbbi időben felújultak a szélsőséges nacionalista megnyilvánulások. Folyó év június 24-én a Brassó megyei Földváron a helyi polgármesteri hivatal leromboltatta az egykori internáló tábor áldozatainak állított emlékművet. Egy olyan emlékmű vált a sovén nacionalizmus célpontjává, amely a második világháború végén a magyar és német kisebbségi közösségek elleni, a kollektív bűnösség elvének alkalmazásában jelentett volna történelmi igazságtételt. Érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartunk minden ilyen jellegű megnyilvánulást. Az emlékműgyalázás különös módon akkor történt meg, amikor a román törvényhozás azt a törvényt készült elfogadni, amely történelmi igazságtételt nyújt az 1940 szeptember 6 és 1945 március 6 közötti időszakban elkövetett etnikai jellegű üldözésekért. Az SZKT követeli a tettesek felelősségre vonását, felhatalmazván az illetékes kormány-tisztségviselőinket, hogy tegyenek meg mindent az ügy mielőbbi tisztázása érdekében." A második Vásárhelyre vonatkozik. "Az SZKT egyhangúlag elítéli a marosvásárhelyi Borsos Tamás emlékmű folyó év június 20-i meggyalázását és abbéli meggyőződését fejezi ki, hogy az ilyen cselekedetek nem járulnak hozzá Marosvásárhely jó polgári közérzete fenntartásához, valamint elvárja, hogy az illetékes hatóságok ne szurkolói túlkapásnak minősítsék az esetet, hanem vizsgálják ki alaposan a történteket és vonják felelősségre az elkövetőket." - A harmadik állásfoglalás hargitai vonatkozású: "2000 június 28-án Bardóczy Csaba székelyudvarhelyi lakost 3 év 2 hónap börtönbüntetésre ítélték a Cserehát ügy kapcsán a Marosvásárhelyi Táblabíróságon. Ez nemcsak Bardóczy Csaba ügye, hanem a székelyudvarhelyi és az erdélyi magyarságé is. Ezt az ítéletet politikai döntésként értékeljük. Éppen ezért: az SZKT felkéri Románia ügyészét, hogy éljen rendkívüli jogorvoslati lehetőségével és kezdeményezze a per újrafelvételét." /Bögözi Attila: SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./"

Markó Béla szövetségi elnök bukaresti hivatalában fogadta Max van der Stoelt, az EBESZ kisebbségi főbiztosát, aki ismét Romániába látogatott. A megbeszélésen a kisebbségügyi főbiztos beszámolt legújabb kolozsvári tapasztalatairól, ahol a Babes-Bolyai Tudományegyetem chartájának módosításával kapcsolatos kérdésekben tájékozódott. Az RMDSZ képviselői elmondták, hogy az RMDSZ nem tartja kielégítőnek a BBTE Szenátusa által tervezett módosításokat, amelyek a magyar és a német tanulmányi vonalra vonatkozó döntéshozatali jogosítványokat szabályozzák. - Markó Béla tájékoztatta az EBESZ főbiztosát arról, hogy a szenátus által már megszavazott helyi közigazgatási törvényt még mindig nem fogadta el a képviselőház, így késik a nyelvhasználati jogok törvénybe iktatása is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 5. - 1758. sz./

Új vezetője van a Hargita megyei önkormányzatnak, Zsombori Vilmos, aki egy vokssal előzte meg Kolumbán Gábor eddigi elnököt. Kolumbán Gábor összegezte a tanácselnökként eltöltött négy esztendőt /a jövőben megyei tanácsos lesz/. 1992-96 között a megyei tanács alelnöke volt. Akkor még nagyon erős volt a megyei tanács költségvetési pénzt elosztó funkciója, még 1989 előtti beidegződések voltak jelen. Közben Kolumbán elment egy évre Budapestre, vezetéstudományt tanulni. - Kolumbán programjának lényege: a megye fejlesztése olyan közös célkitűzés, ami leültetheti egy asztalhoz a helyi önkormányzatokat. Ez a fejlesztő önkormányzat koncepciója. Azonban senkit sem érdekelt a programja. Kolumbán 1996-ban elkészített egy személyzeti személyiségprofil-elemzést a megyei tanácsnál. Azonban annyira kontraszelektált volt az apparátus, hogy kreatív típusú ember kettő volt a 130-ból. Ugyanakkor kezdett elöregedni a megyei tanács apparátusa. Kolumbán fiatal, az egyetemekről jövő embereket vett fel. Végül eredeti programját teljesíteni tudta. A döntéshozási mechanizmust sikerült megváltoztatni négy év alatt. Rengeteg újítás vezetett be. Új feladatkörök is megjelentek, mint például a gyerekvédelmi hivatal. Az intézmény átalakításánál azonban hibásan gondoltam, hogy az intézményi változás fontosabb, mint az intézményi kultúra megváltoztatása. A megye kapcsolatépítése miatt az első két évben sokat kellett utaznia, emiatt nem tudott foglalkozni a személyzet nevelésével, oktatásával, fejlesztésével. /Szondy Zoltán: Búcsúzás helyett. Beszélgetés Kolumbán Gábor volt megyei tanácselnökkel. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 5./

Jún. 29-30-án idén is falunapokat tartottak Gyergyócsomafalván, amelynek kiemelkedő rendezvénye a negyedik születésnapját ünneplő Csomafalvi Értelmiségi Fórum. A CSÉF védnöke dr. Czirják Árpád érseki helynök volt. A fórum címe: Gyergyócsomafalva a millenniumi váltásban, előadásai, tanácskozásai körbejárták a falu helyzetét az önkormányzattól és településfejlesztéstől a hit, nevelés, egészségügy, kultúra, közélet, gazdasági élet és hagyományápolás kérdésköréig. /Gyergyócsomafalva a millenniumi váltásban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./