Kiűzetés a székely birtokról
Selyem Zsuzsa történelmen túli (és inneni) regényt írt az 1945 utáni kitelepítésekről, a Trianont megelőző és az azt követő évtizedek családi történeteiről Moszkvában esik címmel. Mi kell ahhoz, hogy a magunk és a mások hazugságaival szembesüljünk? Mit fogadunk el igazságként ha nincstelenné válunk, ha magunkra maradunk a pusztában, vagy a kínzókamrában?
Selyem Zsuzsa: Moszkvában esik – Egy kitelepítés története /Jelenkor Kiadó, 2016/
http://marosvasarhelyiradio.ro

Nemzetpolitikai Kutatóintézet: fontos szakaszgyőzelmet ért el a magyar közösség Minority SafePack európai polgári kezdeményezéssel - Fontos és előzmények nélküli szakaszgyőzelmet ért el a teljes Kárpát-medencei magyar közösség az Európai Unión belüli kisebbségi jogérvényesítés terén a Minority SafePack európai polgári kezdeményezéssel - állapította meg a Nemzetpolitikai Kutatóintézet legfrissebb, MTI-hez szerdán eljuttatott elemzésében.
A tanulmányban felidézték, hogy február 3-án az Európai Unió Törvényszéke helyt adott a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést előterjesztők kérésének, és megsemmisítette az Európai Bizottság elutasító határozatát. Ez volt az első az európai polgári kezdeményezések történetében, amelynek fellebbezése sikeres volt - rögzítették.
Mint írták, a Minority SafePack hat területen - nyelvi, oktatási, művelődési kérdések, regionális politika, közképviselet, egyenlőség, média, regionális (tagállami) támogatás - összesen 11 konkrét szabályozási javaslatot tesz, megjelölve a megfelelő jogalapokat, valamint a javasolt jogszabály típusát. A kezdeményezés tehát valójában nem egy, hanem több jogalkotási javaslatot tartalmazó csomag, amely az EU intézményrendszerében már létező és szabályozott területekhez kapcsolja a kisebbségi jogokat - fejtették ki.
A Minority SafePack kezdeményezést 2013. július 16-án iktatták az Európai Bizottságnál, amely végül 2013. szeptember 13-án elutasította azt. Az elutasító levélben a bizottság megjegyzi, hogy megvizsgálta a kezdeményezést abból a szempontból, hogy megfelel-e az Európai Parlament és Tanács 211/2011-es rendeletében foglalt kritériumoknak. A testület megállapította: az "nyilvánvalóan kívül esik az EB azon jogkörén, amely felhatalmazná, hogy jogalkotási javaslatot tegyen". Az elutasító határozat ugyanakkor nem jelöli meg egyértelműen azokat a pontokat, amelyekre ez a megállapítás érvényes.
Hozzátették: a kezdeményező bizottság úgy döntött, hogy az elutasító határozatot megtámadja az EU luxemburgi törvényszékén.
Az Európai Unió Törvényszékének első tanácsa, az írásbeli szakaszt és a 2016. szeptember 16-i tárgyalást követően, február 3-án hozta meg az ítéletet.
Az elemzés összeállítói szerint precedens értékű döntés született. Egyrészt jogi szempontból a bizottság kényszerhelyzetben van, ugyanis meg kell pontosan jelölnie, hogy melyek azok a pontok, amelyek nem tartoznak az uniós szabályozás körébe. Értelemszerűen ez újabb luxemburgi pert is vonhat maga után azzal kapcsolatban, hogy a bíróság állapítsa meg az ebben a témakörben igencsak pontatlan uniós hatáskörök pontos határait - írták.
A Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) nyilatkozatai szerint az EB következő döntésétől függően több forgatókönyv is elképzelhető. Kevéssé valószínű, hogy az EB pozitív döntést hoz és ezúttal regisztrálja a kezdeményezést, megadva az aláírásgyűjtés azonnali elindítását lehetőségét. A második forgatókönyv szerint az EB részleges regisztrálásról dönt, amelyre akkor lehet esély, ha valós párbeszéd indul a kezdeményezőkkel, s ennek megegyezés a vége. A harmadik lehetőség egy újabb negatív döntés, amely azonban a részletes indoklás révén lehetőséget teremt arra, hogy a kezdeményezők a befogadható elemekből új javaslatot nyújtsanak be, miközben, párhuzamosan a törvényszék tartalmi értelmezését kérik az elutasított elemekről.
(MTI)

A diaszpóra fiataljait fogadták a Magyarság Házában
Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár fogadta a Rákóczi Szövetség Diaszpóra- és Szórványprogramja keretében magyarországi tanulmányúton részt vevő diaszpóra fiataljait a Magyarság Házában.
A program keretében 2016 szeptembere és 2017 júniusa között 650 diaszpórában és 1850 Kárpát-medencei szórványban élő magyar fiatalnak van lehetősége az anyaországba látogatni. A program elsődleges célja, hogy személyes kapcsolatok által elősegítsék a diaszpóra és a szórvány magyar fiataljainak egymás és az anyaország közötti, valamint a Kárpát-medencei magyar fiatalokkal való összetartozás tudatának erősítését.
A helyettes államtitkár Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke és Csáky Csongor főtitkár jelenlétében köszöntötte a fiatalokat, akik Argentínából, Brazíliából, Venezuelából, az Amerikai Egyesült Államokból és Franciaországból érkeztek. Köszönetet mondott a szövetségnek, amiért évről évre fiatalok ezreinek biztosítják a lehetőséget, hogy megismerhessék magyar hagyományaikat, felkutathassák gyökereiket. Kitért arra is, hogy tavalyi dél-amerikai látogatása során összetartó magyar közösségekkel volt szerencséje találkozni. Hozzátette, öröm volt látni azt, hogy több ezer kilométerre az anyaországtól milyen nagy becsben tartják a magyarságukat, milyen odaadással és nagy munkával teremtik meg maguk körül a magyar világot.
„Kövessétek szüleitek példáját, őrizzétek és legyetek büszkék magyar gyökereitekre. Azt kívánom, hogy élvezzétek ki magyarországi utatok minden percét, töltődjetek fel új élményekkel és vigyetek magatokkal egy-egy szeletet közös hazánkból” – zárta köszöntőjét.
http://orientpress.hu

Gyergyószéket sem kímélte az áradás – Szárhegyen szükségállapotot rendeltek el
Gyergyószárhegyen, Tekerőpatakon, Kilyénfalván és Újfaluban is udvarokat, pincéket öntött el, utakat tett járhatatlanná a hegyekről lezúduló víz csütörtökön. Lakóházakba is betört az ár.
A hirtelen felmelegedés, és az egy napig tartó folyamatos esőzés megolvasztotta a hegyeken a hótakarót, aminek következtében megáradtak a patakok.
Egy újfalvi lakos, aki a saját kapuját nem tudta megközelíteni, a szomszédból mászott át a kerítésen az udvarára. A Visszafolyó három faluban lépett ki hosszan a medréből. Tekerőpatakon körülbelül ötven, Kilyénfalván és Újfaluban még több portát elöntött az ár. Pontos számot nem tudtak mondani a helyiek, Egyed József polgármester sem, de a számolásnál sürgősebb dolguk is volt, ahol lehetett, a bejáró hidakat bontották el, hogy utat engedjenek a víznek. Ahogy tudták, igyekeztek távol tartani a lakóházaktól a vizet.
Kilyénfalván és Újfaluban még nagyobb is lehetett volna a baj, de Tekerőpatakon a vasút alatt új medret ástak a pataknak, így a víz jelentős része a földekre folyt és nem a szűkebb, falu közti mederbe.
Az áradás délután 1 óra körül érkezett, 5 órakor már apadt a víz, az emberek a kerítéseken, házak falán mutatták a szintet, hogy meddig ért. Az úton fél méteres víz hömpölygött – mondták.  Egy lakóházat árasztott el, de sok pince, kazánház feltelt, az épületeket még órák múlva is tavak vették körül.
Aggasztotta az újfalviakat a Tekerőpatakon mezőre vezetett víz is, attól tartanak, hogy lennebb más, a falu alacsonyabban fekvő helyein található gazdaságokba fog betörni.
Szárhegyen szükségállapotot rendelt el a prefektus jóváhagyásával Danguly Ervin polgármester, miután a falu alszegi részén számos utca folyómederré vált, és nemhogy gyalog, de személygépkocsival is lehetetlenné téve a közlekedést. Ez azt jelenti, hogy pénteken az iskolában nem lesz tanítás, a gyermekek egy része ugyanis nem tud eljönni otthonról.
A Nagypatak és a Csinód vize lépett ki a medréből, elárasztva számos portát. Kora este Györffy Zsolt, a helyi önkéntes tűzoltócsapat vezetője úgy számolt, legalább húsz pince állt vízben. A földszinti helyiségeket nem érte el a víz, de több alagsori lakás viszont feltelt. Tűzoltók mellett közel ötven polgárőr is mentette a menthetőt.
Az apadás nem nyugtatta meg az embereket teljesen. Elmondták, a patak be volt fagyva, a víz a jég fölött ömlött, és attól tartottak, hogy, ahogy a jég kezd felszakadozni, torlaszokat okoz, ami következtében ismét elárasztja a víz az udvarokat. Abban reménykednek, hogy az esőzés eláll, és ismét fagypont alá esik a hőmérséklet, így megáll a hirtelen olvadás.
Gyergyószentmiklós, Csomafalva és Alfalu viszonylag megúszta a hirtelen olvadás miatt történt áradást. Csomafalván a Nagymezőn a gyártelephez közeli árkokat kellett takarítsák, utat engedve a levonuló víznek, hogy a közeli házak pincéi ne teljenek fel.  Alfaluban a Békény szintje volt nagyon magas, de a mederből nem lépett ki, a csomafalvi úton a megsüllyedt hídnál kellett védekezni az árral szemben, de ez nem okozott nagyobb nehézséget. Gyergyószentmiklóson is szükség volt a védekezésre, de a víz nem okozott nagyobb gondokat. Több utcában csak gumicsizmában lehetett közlekedni.
Gergely Imre 
Székelyhon.ro

Eldugult átereszek, hordalékkal telt árkok miatt hömpölyög a víz az utakon, udvarokon
Az utóbbi napokban tapasztalt felmelegedés és hóolvadás több csíki településen is problémákat okozott: a víz befolyt az udvarokra, a pincékbe, sőt, helyenként a lakóházakba is.
Csíkszentléleken három szomszédos család is az áradás okozta gondokkal küszködik. György Mária, a károsult helyiek egyike elmondta, a szerdai olvadás következtében jelentős mennyiségű víz tódult az udvarukba, mivel a felfagyott sánc az eldugult hidak miatt nem tudta elvezetni azt. Arra is kitért, hogy esetükben a pince telt fel vízzel, a teljes kert víz alatt áll, sőt a kerítést is megrongálta az áradás.
A szomszédjuk udvarán patakban folyt a víz, meglátása szerint ott még a lakásba is beszivároghatott. A hölgy továbbá azt is elpanaszolta, hogy hiába fordultak a helyi, illetve megyei önkormányzathoz, mindenhol süket fülekre találtak.
Szentlélek Csíkszereda felőli bejárata közelében egy másik nő a tűzoltóság segítségét kérte, mert a domboldalról levonuló ár nem tudott átfolyni a kapubejáró előtti átereszen, így az udvarra és a garázsba ömlött a víz. A csíkszeredai tűzoltóság egy egységet küldött a helyszínre. A csapat sáncot ásott, amely ideig-óráig megoldja a helyzetet, a folyamatosan behordott törmelék azonban újra torlaszt okozhat.
Komoly problémát okozott a hömpölygő víz a mindszenti Templomtízesben is. A lakók – mivel elmondásuk szerint segítséget mástól nem remélhetnek – lapátot, ásót és csákányt ragadtak, hogy utat törjenek a víznek az elfagyott és -dugult átereszeknél.
A megyei úton lévő átfolyás előtt egy fényvisszaverő háromszöget tettek ki az útra, hogy lassításra kényszerítsék az autósokat, sok sofőr ugyanis „átvágtatott” járművével a szenny- és hólé keverékén, a víz pedig felfröccsent az út menti házak oldalára.
Azonban nem csak a gyorshajtó autósok jelentenek gondot – derült ki a helyszínen. A Templomtízesnél egy sáncba torkoll négy vízelvezető csatorna, majd magánterületeken tör utat magának a víz. Az út menti telek tulajdonosa felháborodva mesélte, saját területén kipucolta és -szélesítette az árkot, hogy a víz le tudjon vonulni, szomszédja azonban nem, sőt azt sem engedi, hogy sáncszélesítés miatt bárki is területére lépjen. A víz így jelentős méretű területeket árasztott el.
A helyi és megyei önkormányzat képviselői elmondásuk szerint próbálnak segítséget nyújtani. Keresztes Balázs, Szentlélek polgármestere megkeresésünkre azt mondta, a polgármesteri hivatal munkatársai szerdán is segítettek, illetve csütörtökön is az áradás helyszínén dolgozott két személy egy munkagéppel.
„A híd alja elfagyott, ezen dolgoznak az emberek. Mi küldtünk oda embereket és gépet is, de olyan sok víz folyik, hogy a sánc sem tudja elvinni, a híd pedig elfagyott, így ott sem tud átfolyni. Egyméteres átmérőjű betongyűrűk vannak, amelyek teljesen befagytak, egy csepp vizet sem engednek át. Ezeket kivenni sem lehet, mert nagyon közel vannak az aszfalthoz. Így vagy ezt kellene feltörni, vagy a hidat kellene összetörni, de azt sem lehet, mert a helybéliek építették” – magyarázta a polgármester.
A Hargita megyei önkormányzat útügyi diszpécserszolgálatának tájékoztatása szerint ez a probléma nem tartozik a hatáskörükbe, ennek ellenére megpróbálnak segíteni. Amint Zólya Zsombor diszpécser közölte, az a gond, hogy olvad a hó, és mivel a kapubejáratok fel vannak fagyva, vagy el vannak dugulva, mivel nem takarították ki a lakosok, így a víz nem tud átfolyni rajtuk. „Kifolyik az útra, az úton átfolyik, és ahol helyet kap magának, befolyik az udvarra és a pincébe. Van egy utcakijárat a rendőrség közelében, amit fel kell számolni, át kell ásni, hogy a víz tudjon elfolyni. Egy kollégám ott volt a helyszínen egy munkagéppel, és mese nincs, ásni kell ahhoz, hogy a víz tudjon tovább folyni” – hangsúlyozta Zólya.
Ahol a falak is repedeznek
A csatószegi Endes Erzsébet elkeseredetten jelezte szerkesztőségünknek, hogy a hóolvadás következtében összegyűlt víz befolyt az udvarára, illetve a házba is: már a falak is repedeznek, a pince pedig tele van vízzel. Elmondása szerint többször is jelezték a problémát a helyi önkormányzatnak, azonban segítséget nem kaptak.
„Azt mondták, hogy tavaszig tartsunk ki. Tavaly is volt hasonló gondunk, és akkor sem voltak túl segítőkészek. Még a Hargita megyei önkormányzat elnökének, Borboly Csabának is írtam levelet, azonban ő sem válaszolt” – mondta a kétségbeesett nő.
Kozma István, Csíkszentsimon polgármestere érdeklődésünkre elmondta, az érintett utcában már 30 évre tekint vissza ez a probléma, és körülbelül 15–20 családot érint. „Múlt ősszel keresett meg engem Endes Erzsébet csatószegi lakos, és több egyeztetés után november végén tartottunk egy utcagyűlést. Akkor az a döntés született, hogy december elején munkagépek segítségével kitakarítjuk a sáncokat, és a lakosok abban segítenek, hogy mindenki a saját kapuja előtt felveszi a hidat, és az általunk meghatározott mélységbe teszi vissza, hogy a víz tudjon szabadon elfolyni. Mi ezt a munkát el is végeztük. A jelenlegi probléma abból adódik, hogy az emberek a szennyvizet és minden egyebet kiengednek a sáncba. Erzsébet múlt pénteken is megkeresett, és elmondta, hogy a pincéje tele van vízzel. Mondtam neki, abban tudunk segíteni, hogy az önkéntes tűzoltókkal együttműködve kiszívassuk a vizet, azonban ezt nem igényelte, mivel elmondása szerint ez nem megoldás. Sajnos mindenki a tanácstól várja el, hogy a problémáit megoldja ebben a kérdésben. Az utcagyűlésen mindenki megígért mindent: én álltam a szavam, kitakarítottuk a sáncokat, de az emberek sajnos másképp álltak hozzá. Tavasszal, amikor elolvad a hó, ismét ki fogjuk ásni a sáncokat” – biztosított a polgármester.
Előkerültek a homokzsákok
Csíkszentmihályon 30 lakóház pincéje telt meg vízzel. Izsák-Székely Lóránt polgármester elmondta, az áradás főként a Gödrös utat, Csigafalvát, Tőkeszeget és Csoroszát érintette. „Ajnádon a felületesen elvégzett csatornahálózat-kiépítés okozott problémát, ugyanis egyik helyen befolyt a víz a szennyvízcsatornába, Alszegen pedig feltört. Az a baj, hogy az árkok le vannak fagyva, és mivel felmelegedett az idő, most a jég tetején folyik a víz, a sáncokban nem tud rendesen elfolyni. Homokzsákokat raktunk ki, és reményeink szerint pénteken az önkéntes tűzoltók kiszivattyúzzák a vizet a pincékből” – mondta a polgármester.
Iszlai Katalin
Székelyhon.ro

Az EMNT céljai nem változtak
„Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete nem egységbontást, hanem nemzetünk egységes képviseletét akarja” – fogalmazott a szervezet elnöke az évi közgyűlésen.
„Az előző évekhez képest a céljaink nem változtak: továbbra is azon munkálkodunk, hogy visszaadjuk a magyarság önrendelkezési jogát, ünnepeinket szabad lélekkel ünnepelhessük meg, és megerősítsük a szülőföldhöz való kötődést, itt mindenekelőtt az itthonmaradásra gondolok. Úgy gondolom, hogy főleg most nincs idő a kishitűségre, a megalkuvásra. Nemzeti közösségünk felemelkedése csakis akkor lehetséges, ha nem hátrálunk meg” – mondta az EMNT Maros megyei elnöke, Cseh Gábor az évértékelőn.
Elhangzott, társszervezőként vagy saját rendezvényként tavaly tucatnyi esemény megvalósításában vettek részt (megemlékezés a madéfalvi veszedelemre, Székely Szabadság Napja, Március 15., Boldogasszony zarándokvonat fogadása, Magyar Összetartozás Napja, emlékezés az aradi vértanúkra és 1956-ra, Óvodás Sportolimpia stb.), legfontosabb feladatuk azonban a honosítás, a marosvásárhelyi és a szászrégeni irodák közreműködésével mintegy 30 ezer személy kapott magyar állampolgárságot.
A Maros megyei EMNT 2017-ben is rendezvényt szervez többek között március 15-én, június 4-én, augusztus 20-án, október 6-án és 23-án, december 17-én pedig adventi kórustalálkozóval készülnek, emellett folytatódnak a Magyar Állampolgárok Klubjának és a Bajnokok, Élsportolók és Sportbarátok Klubjának találkozói, hiszen – Wass Albertet idézve – „a nemzet élete a kultúrával azonos, nem a politikai történésekkel, melyek csak átfutnak fölötte, mint a szél. A kultúra és a nemzet azonossága, az a mindeneken felülálló erő...”
A közgyűlésen jelen volt az EMNT ügyvezető elnöke, Sándor Krisztina is, aki kitartásra buzdított, és elmondta, az országos tisztújítást október 14-én tartják, feltehetőleg Kolozsváron.
Gáspár Botond
Székelyhon.ro

A többnyelvű helységnévtáblák ügye mellé állt Kolozsváron a PSD
Felszólította Emil Bocot, Kolozsvár jobboldali polgármesterét a Szociáldemokrata Párt (PSD) – helyi szinten ellenzékben működő – szervezete, hogy ne akadályozza a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezését – közölte csütörtöki számában a kolozsvári Szabadság napilap.
Horia Nasra képviselő, a PSD Kolozs megyei szervezetének elnöke közleményében úgy vélekedett, hogy Emil Boc és a liberális többségű helyi közigazgatás hamis politikai témát táplál, ha ellenzi a többnyelvű városnévtáblákat, miután tavaly júniusban az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) helyi szervezetei között megkötött egyezmény magában foglalta a háromnyelvű – román, magyar, német – táblák kihelyezését azokon a településeken, ahol ők többségben vannak a helyi önkormányzatokban.
„Sajnálatos, hogy Emil Boc napirenden tartja ezt a kérdést, miközben Temesvár, Brassó, Nagyszeben vagy Szászmedgyes már túllépte a kulturális súrlódások ezen szakaszát. Meg kell érteniük, hogy a populista témák már nem jelentenek prioritást, és szükséges a város bejáratainak korszerűsítése, amelyek több mint 50 éve változatlanok. Cluj-Napoca, Klausenburg, Kolozsvár, Claudiopolis ugyanazt a várost, ugyanazt a közösséget jelentik" – összegzett Horia Nasra, a PSD Kolozs megyei szervezetének elnöke.
A Kolozs megyei törvényszék kedden kimondott elsőfokú ítéletében arra kötelezte a polgármesteri hivatalt, hogy helyezzen ki kétnyelvű román-magyar helységnévtáblákat Kolozsvár bejárataihoz. A városháza szóvivője azt mondta, hogy mindenképpen fellebbeznek a döntés ellen. Az RMDSZ Kolozsváron és Kolozs megyében a jobboldali PNL-t, országos szinten viszont a baloldali PSD-t támogatja.
MTI
Erdély.ma

Értékelő Engi Mártával, a Búzavirág Egyesület elnökével
Tanulni, táncolva örömöt okozni a magyarságnak
Engi Márta Ildikóval, a pécskai Búzavirág Egyesületnek az elnökével az elmúlt évi közművelődési tevékenységet elemezzük, az idei terveket vesszük számba.
– Milyen évet zárt a pécskai Búzavirág Egyesület, illetve az általa működtetett 4 tánccsoport?
– Mozgalmasat, ugyanis több külföldi szerepléssel egybekötve számos hazai meghívásnak is eleget tettünk. Jártunk Belgiumban; Budapesten részt vettünk a Magyarok Világtalálkozóján, számos, határ menti kisebb anyaországi településen is felléptünk. E kiszállások megszervezése csöppet sem volt egyszerű, hiszen egyrészt meg kellett mutatnunk a tánccsoportjaink repertoárjának a keresztmetszetét, ugyanakkor az sem volt közömbös, melyik csoporttal utazunk…
– Ilyen szempontból melyik tánccsoport a legkönnyebben mozgatható, utaztatható?
– Ha a létszámot vesszük, szinte minden csoport átlagosan 20-20 főből áll, ezért szinte mindegy, melyiket visszük. Ha viszont számolunk az utazás, a külföldi fellépések során adódható megterheléssel, a váratlan helyzetekkel, akkor inkább a felnőttek mellett döntünk.
– Ismertetné a korosztályonkénti csoportokat?
– A négy tánccsoport ugyanannyi korosztályt is jelent, az óvodások, az elemisek, a gimnazisták, illetve a középiskolásokat is tartalmazó felnőttek csoportját. Ami a nagyokat illeti, sajnos, rájuk leginkább a XII. osztály elvégzéséig számíthatunk, de van 1-2 olyan tagunk is, aki azon túl is kitart a csoport mellett. A munkahely vagy az egyetem miatt nagy a lemorzsolódás. Legtöbben a munkahely miatt mondanak le, mert nem tudnak rendszeresen a próbákra járni, de a fellépéseken való részvételük is bizonytalan.
– Hogyan szervezik meg a próbákat?
– Csoportonként, heti egyetlen, de kétórás próbát tartunk, amire sokan azt mondják: csak heti egyetlen, kétórás próba, miközben mások hetente két, négyórás próbán vesznek részt? Nekünk be kell érnünk a jelzett próbarenddel, mert hetente kétszer kapjuk meg a művelődési háznak a színpadát. Kedden 17 órától az óvodások és a kisiskolások, míg pénteken a gimnazisták és a felnőttek próbálnak, hogy a hét végén legyen idejük a tanulásra is.
– Van-e segítsége a próbáknak a levezetésében? Mert gondolom, nem egyszerű mindenki munkájára, előmenetelére odafigyelni.
– Most már, idézőjelben, mondhatom: „kissé hátradőlhetek a székemben”, mert a nagyok közül kerültek olyan segítségeim, akik sok munkát átvállalnak tőlem. Például az óvodás kora óta táncoló Papp Enikőre rábízhattam az óvodásokat és a kisiskolásokat. Farsangra készülve is közösen járunk a próbákra, de az oroszlánrészt már átvállalja. A nagyobbakat a szintén gyermekkora óta táncoló Papp Katica vette át, míg váltakozó párjai, Mester Dávid vagy Törő Norbert besegítenek. A nagyoknál vannak olyan táncelemek, amelyeket én nem tudok bemutatni, abban viszont segít Rusánszki László, aki most a Csiky Gergely Főgimnázium tanulója, nagyon ügyes táncos, ezért sokat segít a próbák levezetésében.
– Mi van Sisa Richárddal, talán egyetemre jár?
– Ő most Kolozsváron jár egyetemre, de remélem, a szíve egy kicsit nálunk maradt. Azt mondta, lehet, ott is folytatja a táncot, de hogy valóban teszi is, azt nem tudom…
– Mikor lesz a farsangi előadásuk?
– Azt február 26-án, vasárnap 17 órai kezdettel, a Művelődési Otthonban szervezzük. A végén, ha az idő is velünk tart, a szalmabábot, vagyis Íriszt el fogjuk égetni, de előtte zenés menettel kivisszük olyan helyre, ahol el lehet égetni.
– A programjaik megszervezéséhez, illetve a felkészüléshez kapnak-e megfelelő támogatást?
– A Pécskai Polgármesteri Hivatal és a Tanács részéről a támogatást eddig is kaptuk, tudtommal továbbra is élvezzük, ezért a Hivatal és a Tanács vezetőségének, személyesen Antal Péter polgármester úrnak is megköszönöm az eddigi, illetve a továbbra is biztosított támogatást. Ugyanakkor megköszönöm az RMDSZ pécskai szervezetének is a támogatást, de az Egyesület vezetőségi tagjainak is az önzetlen munkáját. Éppen most hívott telefonon Tapasztó Ernő, az Aradi Kamaraszínház igazgatója, aki arról értesített, hogy a március 15-i programba iktatták a Búzavirágot is, illetve felkért, hogy mutassuk be a Március 15-i táncjátékunkat. A felkérés mindnyájunkat lelkileg feldobott, ezért most a nagyokkal kedden is, pénteken is csiszoljuk a jelzett táncjátékot, mert az aradi nagyszínházban való fellépés hatalmas megtiszteltetés, egyben kihívás számunkra. A felkészülési programunkat kissé átvágják a nagydiákokra, március 13–15-e között váró vizsgák. Éppen ezért akik részt vesznek a jelzett felméréseken, azok csak a főpróbára jönnek el. 
Idei tervek
– Az idei program milyennek mutatkozik?
– A március 15-i műsort, az aradi fellépés miatt, itthon március 19-én szervezzük, de meg szeretnénk tartani a Pécskai Magyar Napokat is, amelyeknek a programját egyeztetni kell a helybeli civilszervezetekkel és az RMDSZ vezetőségével. Egy biztos: a tűzugrás ezúttal sem marad el. Tervezünk egy moldvai néptánc-tábort is, valahol a Csángóvidéken, ahol népes csapattal kívánunk részt venni. Tavaly ott volt egy igen jól sikerült tábor, ezért az idein mintegy 50 személlyel kívánunk részt venni.
– Egy autóbusznyi emberrel?
– Autóbusznyival, de nem azzal utazunk, hiszen az igen költséges, de ahogy a sófalvi, a kalotaszentkirályi táborozásainkat megoldottuk, ugyanúgy fogunk ezen is részt venni… Tavaly 25 fős csapattal jártunk Magyarlapádon vonattal, átszállással, kisgyermekekkel…
– Úgy nem túl bonyolult?
– De igen, borzasztóan bonyolult, mert felszerelést, ruhákat is vittünk, de a nagyok segítettek a kicsiknek, sőt 2-3 szülő is elkísért minket, ezért közösen mindent megoldottunk.
– Annyira drága az autóbusz?
– Még annál is drágább, hiszen a kiszállásoknak a legnagyobb költségét az utazás képezi.
– Iskolabusz nem lenne alkalmas?
– Túl kicsi nekünk, mert legkevesebb 9 párral utazunk, vagyis 18 személlyel, és akkor még a csomagokról nem is szóltam. Ha az iskolabusz 32 személyes volna, másképpen számolhatnánk…
– Hogy állnak a felszereléssel, hány rend ruhájuk van?
– Mivel a ruhák elavulnak, a ruhatárunkat folyamatosan próbáljuk megújítani, de igyekszünk olyan ruhatárat kialakítani, ami kisebb módosításokkal több tánchoz alkalmas: kötényt, blúzt vagy mellényt cserélünk és változott az öltözék. Arra nem telik, hogy egy teljes mezőségi vagy alföldi ruhatárunk legyen, ezért a kisebb változtatásokkal alkalmazkodunk a táncainkhoz. Egy székelyföldi rendet mindenképp szeretnénk varratni, mert elég sok székelyföldi táncot ismerünk, mutatunk be.
– Hány tánc szerepel manapság a repertoárjukban?
– Van moldvai és felcsíki alaptáncunk, illetve bővebben ismerünk mezőségit, ezen belül több vidéknek a táncát. A kalotaszegiben is több vidéknek a táncát ismerjük: a szucságit, a mérait, amit éppen a Muszka-házaspártól tanultunk. Szilágysági táncból is kettőt tanultunk be, de tövisháti, krasznai táncokat is tudunk. Kétórás előadást gond nélkül szervezhetünk, csak a gyermekek bírják szusszal. Jut eszembe, a székelyföldiek közül nyárádmogyorósi, Küküllő-menti, de pálpataki tánc is szerepel a repertoárunkban.
– Koreográfus segíti-e a munkában?
– Sok táncunk kialakításához a gyermekek is segítettek ötletekkel, amelyeket bevettünk egy-egy táncba. Idén viszont szeretnénk felkérni oktatópárokat, hogy egy-egy hosszú hétvégén tanítsanak be valamelyik csoportnak egy-egy táncot, filmfelvételekkel egy-két hónapig próbálva, majd jöjjenek vissza és ugyanarra a táncra állítsanak össze egy koreográfiát. Természetesen hivatásos oktatópárokra gondolunk, akikkel le kell tárgyalnunk, mennyiért, milyen feltételek között jönnének el. Mindent egybevetve, a biztos támogatás tudatában idén is tanulunk, dolgozunk, illetve a fellépéseinken bemutatva a tudásunkat, örömöt kívánunk szerezni a magyarságnak.
– Sok sikert kívánok hozzá, köszönöm a beszélgetést!
– Én köszönöm a lehetőséget!
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

Aradon vallott könyvéről Borbély László
Leköszönt politikus, de boldog ember
Szerdán a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád termében 18 órától a Kölcsey Egyesület szervezésében bemutatták A politika színpadán című beszélgető-könyvet, amelyben a politikát végleg elhagyó Borbély László volt környezetvédelmi miniszter Ágoston Hugó kérdéseire válaszol.
Az egybegyűlteket és a vendégeket, Borbély Lászlót és aradi származású feleségét, Melinda asszonyt házigazdaként Bognár Levente aradi alpolgármester, az RMDSZ aradi szervezetének elnöke köszöntötte. Kifejtette: Borbély László minisztert ezúttal nem a költségvetésről, a kormánytámogatásból tervezett programokról, hanem beszélgetőpartnere, Fekete Károly arról fogja faggatni, hogy vásárhelyiként, erdélyi magyarként hogyan vállalt fel a közösségért olyan sokrétű szolgálatot, amelyet nem csak az aradi, de az erdélyi magyarság is megismerhetett. Zárszavaiban örömének adott hangot, amiért az estét együtt tölthetik, mert Borbély László mindig itthon érezte magát Aradon. Nem csak azért, mert Marosvásárhelyt Araddal a Maros összeköti, hasonló hagyományai, kulturális örökségei vannak. Tréfásan megjegyezte: Aradhoz más „infrastruktúra”, a kedves felesége is köti. Melinda asszony osztálytársai tiszteletbeli aradinak fogadták Borbély Lászlót, aki a város és a megye számára államtitkárként, de miniszterként is mindig biztos pontnak, segítőtársnak bizonyult Bukarestben. A rendezvény otthonosságát emeli, hogy éppen abban a középiskolában kerül rá sor, ahol mindnyájan tanultak.
Borbély László beszélgetőpartnere, Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület alelnöke, miután ismertette Borbély László eddigi életútját, politikai és társadalmi tisztségeit, egyetemi oktatói tevékenységét, szólásra kérte a vendéget, szeretettel és virágcsokorral köszöntve Melinda asszonyt is.
Borbély László előrebocsátotta: Arad felé jövet nagyon izgult, mert négy város játszott meghatározó szerepet az életében: Marosvásárhely, ahol született és élnek; Brassó, ahol a nagyanyjáéknál vakációzott; Temesvár, ahol négy gyönyörű évet töltött el az egyetemen, illetve megismerte az „infrastruktúráját”, Melindát, illetve Arad, ahol sokszor járt és egyre jobban a szívéhez nőtt. Talán az sem véletlen, hogy a könyvét Aradon, másnap Temesváron, egy hét múlva Brassóban mutatják be. Az Ágoston Hugó által „ráncba szedett” könyv megírása során jött rá: boldog embernek érzi magát, mert ha körülnézünk, kissé másképp néz ki ez a világ, amelyben nem lenne túl sok okunk elégedettségre, boldogságra. Maga azonban, mondta, mindig megoldó típusú ember volt, kihívás volt számára az adódó feladatok végére járni. A bukaresti kollégák is tudták: Borbély Laci egy kellemetlen ember, aki nem engedi magát lerázni, ezért inkább segítsünk megoldani az általa képviselt problémát. Nem szabad az élet által elénk gördített akadályokhoz negatívan viszonyulni! Csak pozitívan kell hozzáállni! Ilyen szempontból úgy érzi, a politikából történt visszavonulással életének lezárult egy szakasza, ezután új dimenzióban tekint a világra, többet foglalkozik az unokáival, többet lehet együtt az „infrastruktúrájával”, vagyis a feleségével. Röviden: boldog embernek érzi magát!
Fekete Károly kérdéseire válaszolva Borbély László betekintést engedett a fiatalkori amatőr színjátszó életébe, az erős aradi kötődésekkel bíró politikus életútja révén a román politika kulisszatitkaiba; az elmúlt 26 év közéleti harcaiba – a Neptun-ügyet is érintve –, kompromisszumaiba.
A beszélgetés szüneteiben a Miscovici Tibor és Miltaller Lajos által biztosított zenei aláfestés nagyban emelte a rendezvény családias, bensőséges hangulatát.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

Titkosszolgálatokról
A romániai tüntetéssorozatok részletes elemzésekor számos romániai és külföldi elemző is felhívta a nagyközönség figyelmét arra, hogy a társadalom által olyannyira érzékenyen értelmezett korrupció elleni harc mögött, érdemes lenne a „másik” oldal érveire is figyelni, azaz a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységére és a jelenlegi román politikában és társadalmi életben játszott szerepére. Az ügy azért is lett aktuális, mert az Amerikai Titkosszolgálat (CIA) nemrég közölt két újabb dokumentumot 1982-ből és 1985-ből, amelyben előrejelzik a romániai hatalmi rendszer fokozatos átalakulását. Erre világított rá nemrég Liviu Mihaiu oknyomozó cikke is, amely a román sajtóban igen nagy visszhangra lelt. Az elmúlt években felgyűlt adatok tükrében tehát biztosan állíthatjuk: a Securitate és a titkos hatalom – egyféle domesztikus, helyi terror – nem tűnt el, csak átalakult.
1989. december 30-án, néhány nappal a diktátor kivégzését követően a Securitate hivatalosan is megszűnt. Két olyan fogalom „tűnt” el, amely több generációt nyomorított meg és tette Romániát Európa egyik legszegényebb országává – legalábbis az akkori „gyönyörű és szabad fiatalok” ezt remélték naivan. A kissé földhözragadtabbak azonban már 1989 végén is tudták, hogy rendszerváltás, mint olyan nem létezik. A hatalom valami olyasmi, mint egy fizikai jelenség: nem tűnik el, hanem átalakul.  A CIA most közzétett két jelentése 1982-ből és 1985-ből jóval az ún. rendszerváltás előtt már jelezte, hogy a Ceauşescu-féle rezsimet hamarosan felválthatja egy, a közvetlen környezetéből álló politikusok által vezetett új politikai rendszer. A három csoportba sorolt lehetséges új romániai vezetők között kiemelt helyen találjuk Ion Iliescut is már 1982-ben. A CIA jóslata – amelyben akár I. M. Pacepa segítségét is sejthetjük – tehát bevált. Nyolc évvel jelentésüket követően valóban, a harmadik „háttérbe szorult” csoportba sorolt Iliescu és gárdája vette át a hatalmat. Ugyanez a láthatatlan  hatalomátalakulás, ha úgy tetszik, metamorfózis ment végbe a titkosszolgálati személyzetben is. Az egykor több mint húszezer embert foglalkoztató Securitate számos tagja, így Virgil Măgureanu, a SRI első igazgatója is az egykori kommunista titkosszolgálat másodikvonalbeli tagja volt.  Egy nem hivatalos forrásból származó internetes listán, több mint száz olyan személy nevét olvashatjuk a jelenleg a SRI-nek dolgozó személyek között, akik egykor a Securitate tagjai voltak. Ezek között ott van számos kolozsvári által rettegett Ioan Florian vagy az Adrian Năstase miniszterelnök jobbkezének számító Ristea Priboi is. Marina Caparini és Hans Born történészek által 2002-ben írt tanulmánykötetben már külön fejezetben szerepel a modern Romániában akkor még kialakulóban lévő számos titkosszolgálati rendszer részletes elemzése, ahol már a külföldi szerzők utaltak arra, hogy az egykori Securitate rendszere és hálózata valójában nem eltűnt, hanem átalakult.  Igaz, akkor még a SRI óriási népszerűségnek örvendett és a román társadalom mintegy 70%-os bizalmát élvezte. Mindez a SRI Big Brother-féle programja előtt volt, amely az elmúlt évtizedben folyamatosan terjesztette ki a különféle román titkosszolgálatok hatalmát. Liviu Mihaiu szerint, ma több mint 30 000 alkalmazottja van csak a SRI-nek, amelynek 20%-kal nőtt a költségvetése „geopolitikai” okok miatt. A két évvel ezelőtt Eduard Hellvig jelenlegi SRI igazgató által koordinált óriási kötetben a román titkosszolgálat 1989 utáni történetét még igen nagy optimizmussal és transzparenciát ígérő részletekkel adták ki. Ezt ma már aligha hinné el bárki is, bár a vaskos kötet továbbra is a legfőbb forrása a SRI 1990 és 2015 közötti tevékenységének.
Az egyre szaporodó lehallgatási ügyek, letartóztatások, politikusok jogos, vagy problémás meghurcolása sokak szerint egy új Securitate, a titkos negyedik hatalom felvirágzását jelzi. Mások szerint, ez szükségszerű és természetes jelenség, amely minden demokratikus hatalom velejárója. Egy viszont bizonyosnak tűnik: bármit is olvassunk vagy olvassanak a jövő történészei ötven vagy száz év múlva a jelenlegi romániai titkosszolgálatokról, azt már mi is konstatálhatjuk, hogy az egykori kommunista rendszer és annak eszköztára és személyi hálózata nem tűnt el, hanem „átalakult”. Így volt ez az ókori politikai hatalmak óta mindig és sajnos, a történelem analógiai arra utalnak, hogy nagyon sokáig így lesz ez a közeljövőben is. Kérdés, hogy egy tudatos, a jelenségek mögé látó, hiperkritikus társadalom mennyit és meddig enged a hatalom metamorfózisából.
T. Szabó Csaba
Szabadság (Kolozsvár)

Román bevándorlási rekord Nagy-Britanniában
Csökkenésnek indult tavaly a nagy-britanniai bevándorlás a londoni statisztikai hivatal (ONS) csütörtökön ismertetett kimutatása szerint. Romániából és Bulgáriából viszont összesen 74 ezren érkeztek a szigetországba munkát vállalni.
A szeptemberrel zárult tizenkét hónapban nettó 273 ezer volt a tartós letelepülési szándékkal Nagy-Britanniába érkezők száma, 49 ezerrel kevesebb, mint az egy évvel korábbi azonos időszakban. A nettó bevándorlás 2014 közepe óta nem volt ilyen alacsony. Ez az első olyan felmérés, amelyben szerepel a brit EU-tagságról tartott népszavazás utáni negyedév is. A tavaly júniusi referendumon a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból.
A statisztikai hivatal csütörtöki adatai szerint az EU8-országokból – vagyis az unióba 2004-ben felvett nyolc közép- és kelet-európai tagállamból – az egy évvel korábbinál tízezerrel kevesebben, 58 ezren, a később felvett Romániából és Bulgáriából viszont 19 ezerrel többen, 74 ezren érkeztek. Ez az eddigi bevándorlási rekord ebből a két országból.
Az ONS azonban külön kiemelte csütörtöki összeállításában, hogy „statisztikailag szignifikáns" mértékben csökken a nettó bevándorlás az EU8-országokból. A vizsgált tizenkét hónapban a Románián és Bulgárián kívüli közép- és kelet-európai EU-országcsoport állampolgárai közül 39 ezren távoztak Nagy-Britanniából, 12 ezerrel többen, mint az egy évvel korábbi azonos időszakban. Az ONS szerint ugyanakkor egyelőre nem állapítható meg teljes biztonsággal, hogy a brit EU-tagságról tartott népszavazás eredményének milyen közvetlen hatásai vannak a hosszú távú migrációs folyamatokra.
A brit vállalati szektorban elvégzett friss felmérések szerint azonban most már egyre nagyobb a munkaerőhiány azokban az ágazatokban, amelyek jelentős részben függnek a külföldi EU-munkavállalóktól. A brit emberierőforrás-menedzserek legnagyobb szakmai szövetsége, a Chartered Institute of Personnel and Development (CIPD) ezer tagvállalatra kiterjedő munkapiaci felmérése kimutatta, hogy jelenleg 748 ezer – csaknem rekordszámú – munkahely betöltetlen a brit gazdaságban, mivel a cégek egyre nehezebben találnak megfelelő számú és képzettségű munkaerőt ezekre az állásokra.
A CIPD felmérésébe bevont vállalatok 27 százaléka számolt be arról, hogy a már alkalmazásukban álló külföldi EU-munkavállalók fontolgatják távozásukat a cégtől, sőt sok esetben az Egyesült Királyságból is. A brit mezőgazdasági termelők szövetségének (NFU) e héten zajló éves kongresszusán Meurig Raymond, a szervezet elnöke kijelentette: az agrárszektornak jelenleg 85 ezer, 2021-ben már 90 ezer idénymunkásra lesz szüksége, és e munkavállalók nagyon nagy többsége a kelet-európai EU-országokból érkezik. Raymond szerint ha a brit mezőgazdaság az EU-tagság megszűnése után nem fér hozzá e munkaerőforráshoz, „a földeken fog elrothadni a termés".
MTI 
Krónika (Kolozsvár)

Tavaly közel 1300 személyt „vitt el" a DNA
Az igazságszolgáltatási rendszer erőfeszítései mellett stabil törvényi és intézményi keretre van szükség ahhoz, hogy a korrupció elleni küzdelem hatékony legyen – jelentette ki csütörtökön Laura Codruţa Kövesi, az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) főügyésze.
„Sokan nyilatkozzák Romániában, hogy támogatják a korrupció elleni küzdelmet. De láthattuk mindannyian, hogy mennyire fontos a stabil törvénykezés. Hogy milyen rövid idő alatt semmissé lehet tenni nem csak a DNA, hanem a teljes igazságszolgáltatási rendszer törekvéseit és munkáját" – mondta a főügyész a DNA 2016-os tevékenységi mérlegének ismertetése alkalmából.
Kövesi hangsúlyozta, a DNA tavalyi tevékenységéről szóló beszámoló nem csak a meghívottaknak, hanem az állampolgároknak is szól. „Fontos tudatosítani, mekkora veszély rejlik a korrupcióban. Ahhoz, hogy kevésbé korrupt legyen az ország, mindannyian, akik ebben a teremben ülünk, ugyanazt kell hogy akarjuk" – idézte a korrupcióellenes főügyészt az Agerpres hírügynökség.
Úgy vélte, 2016 tele volt kihívásokkal a vádhatóság számára, az ügyészeket ugyanis számos támadás érte annak ellenére, hogy Kövesi szerint a statisztikák azt mutatják, hatékony a DNA tevékenysége. Elmondta, tavaly 1270 ember – közöttük három miniszter, 6 szenátor, 11 parlamenti képviselő, 47 polgármester, 16 bíró és 21 állami vállalatigazgató – ellen emeltek vádat. A bíróságok tavaly 870 vádlottat ítéltek el jogerősen, akik ellen a DNA indított eljárást. Közöttük egy európai parlamenti képviselő, hét képviselő, egy szenátor, egy miniszter, öt megyei önkormányzati elnök és 28 polgármester volt.
Elhangzott az eseményen, hogy az 1270 vádemelés több mint egynegyede hivatali visszaélés miatt történt, ezekben az ügyekben több mint 260 millió eurós kár keletkezett. 2016-ban 667 millió euró értékben zárolt javakat a DNA, ez az összeg 72 százalékkal nagyobb a 2015-ben jegyzettnél. Tavaly a jogerős bírósági ítéletek alapján 226 millió euró értékben szereztek vissza vagy koboztak el bűncselekményekből származó javakat.
Részt vett az ügyészség évértékelőjén Ana Birchall ügyvivő igazságügy-miniszter is, aki csak azt tudta felróni a DNA-nak, hogy egy év alatt 35-ről 74-re emelkedett a nyomozó hatóság által bíróság elé állított, az igazságszolgáltatás által viszont felmentett vádlottak száma. Laura Kövesi ezzel kapcsolatban elmondta: a felmentések aránya továbbra is 10 százalék, ami alacsonyabb az európai uniós átlagnál. A DNA vezető ügyésze szerint ez azt mutatja, hogy a román igazságszolgáltatás működőképes.
Krónika (Kolozsvár)

Aki független sajtóról beszél, az hazudik
Ágoston Balázst szókimondó cikkeiről ismerik. Az évi rendszerességgel Erdélyben is megforduló budapesti újságíró munkájáról, a világ dolgairól, a magyarság esélyeiről és gasztronómiai szenvedélyéről is beszélt lapunk Sajtóklub sorozatában. 
– Önéletrajzi bejegyzésedben azt írod magadról, hogy számodra a nemzethűség és az értékek védelme gyerekkorod óta természetes. Mit jelent ez manapság?
– Személyes erkölcsi és intellektuális integritást, valamint az ettől elválaszthatatlan közösségi integritást, az egyéni és a nemzeti identitás tudatos megélését. Ma már senki sem tagadhatja, hogy nagy világfordulást élünk: az elmúlt évtizedekben ismert világrend recsegve-ropogva változik. Felemelkedőben a Kelet, alászállóban a Nyugat. Miközben a nyugati világ, azaz Európa és az Egyesült Államok a rendelkezésre álló erőforrások és javak nagy részét birtokolja, a társadalmai lassan felszámolják magukat az elöregedéssel és a természet rendjével való makacs szembeszegüléssel. Miközben dübörög a történelem, tervezett és szervezett folyamat keretében a harmadik világ civilizálatlan hordái zúdulnak ránk. Európa számos meghatározó vezető politikusa még mindig bárgyún tapsikol, és nem veszi észre, hogy háború van, még ha nem is az eddig ismert fegyverekkel vívjuk. Mások a geopolitikai átrendeződés kellős közepén azzal vannak elfoglalva, hogy magukat sem nőnek, sem férfinak nem érző különös emberek számára külön mellékhelyiséget létesítsenek. Ide süllyedt Európa. Ebben a zűrzavarban különösen fontos, hogy tisztában legyünk saját identitásunkkal egyénileg és közösségileg egyaránt. Ragaszkodnunk kell önazonosságunkhoz, gyökereinkhez, ismernünk és tisztelnünk kell önmagunkat, és másoktól is meg kell követelni a tiszteletet.
– Hogyan kötelezted el magad az újságírás mellett?
– Nem volt tudatos folyamat, inkább sorsszerű. Alkatilag sohasem bírtam elviselni az igazságtalanságot, az arcátlanságot, a silányságot. S mivel ebből fakadóan mindig volt véleményem a körülöttem zajló eseményekről, logikusnak tűnt ennek hangot adni. Már csak azért is, mert jobb, ha az ember kiírja magából, ami bosszantja, mint ha mérgében felrobban. Ez egyfajta terápia is. A közélet is mindig érdekelt, hiszen emberként, magyarként nem lehetek közömbös az iránt, hogy mi történik a népemmel, a hazámmal. Legkorábbi olvasmányélményeim is ezt erősítették bennem: Amerika őslakói, az indiánok a szülőföldjüket, a hagyományaikat védték a hódítókkal szemben, a Pál utcai fiúk a grundot a vörösingesek ellen, Eger csillagai pedig a hazát jelentő várat védelmezve feltartóztatták a muszlim áradatot. Egyszóval minden impulzus azt erősítette, hogy mindez fontos. Ezért már iskolás koromban írtam több nemzeti, jobboldali lapba, egyszóval belenőttem.
– Azon magyarországi újságírók közé tartozol, akik rendszeresen járják a Kárpát-medencét. Nehéz általános véleményt megfogalmazni az Őrvidéktől Kárpátaljáig vagy Székelyföldig. Mégis hogyan látod ennek a szétszakadt magyarságnak a boldogulási esélyét?
– Örülök az Őrvidék név használatának, mert feláll a hátamon a szőr, amikor egyébként derék hazafiak is burgenlandozzák Nyugat-Magyarországot mintegy beletörődve, hogy még a velünk bukó Ausztria is kiharapott egy darabot Magyarországból. S aztán szenvedélyesen neki is fogott asszimilálni az ottani magyarokat, sajnos elég nagy sikerrel… Ami a kérdést illeti: szeretnék derűlátó lenni, de sajnos nem vagyok az. A magyarság politikailag az elszakított országrészekben is megosztott, a nemzet ügye iránt elkötelezett szervezetek mellett rendre megjelennek a tájba simuló, az utódállamok vélt vagy valós érzékenységét elsődleges szempontnak tekintő önsorsrontó csoportok, és még jó, ha ezeket nem az utódállami akarat hozta létre… A közösség pedig – amint az a választásokon rendre kiderül – valamiért az ilyen pártokat támogatja meggyőző többséggel. Ezért nem látom azt az áttörési pontot, amitől például Székelyföldön megvalósulhatna a területi és kulturális önrendelkezés, legalábbis ami a Bukarest által szentesített jogi keretrendszert illeti. Felvidéken rémisztően erős az asszimiláció, a magyar párt ciklusok óta nem tud visszakerülni a pozsonyi parlamentbe. Az ukrán állam által elfelejtett, magára hagyott Kárpátalján tragikus a gazdasági helyzet, a kelet-ukrajnai harcok miatt sokan elhagyták szülőföldjüket, mert nem akarnak idegen érdekekért harcolni, főleg nem azon állam érdekeiért, amely nyíltan elnyomja a magyarságot. Délvidéken formailag létezik a kulturális önigazgatás, de a munkavállalás terén szemérmetlen nyíltsággal különböztetik meg az etnikumokat: egy magyar és egy szerb pályázó közül borítékolhatóan a szerb kapja meg az állást. Sajnos arra is van példa, hogy anyaországi vállalkozók nem Délvidéken, hanem Szerbiában fektetnek be. A horvát állam empatikusan viszonyul a magyarsághoz, persze az a körülbelül 14 ezer, területileg széttagolt magyar nem jelent fenyegetést Zágráb számára. A szlovén állam rokonszenvesen segítőkész, de sajnos a Lendva környéki néhány ezer magyar így is ki van téve az etnikai arányokból adódó beolvadás veszélyének. Borúsan látom tehát a helyzetet, de azért vannak biztató jelek is: Székelyföldön például az utóbbi időben javult a népesedési helyzet, ami életösztönt mutat, és több fontos ügyben sikerült összefogni. Erre lehet és kell is építeni.
– Erdélyi vagy délvidéki magyarnak furcsának tűnhet, amikor a magyar sajtó bizonyos részében azt olvassa, hogy Magyarország egyre élhetetlenebb. Újságíróként jól ismered a magyar valóságot. Hogyan látod Magyarország megerősödését, mennyire kormánypárti kampány ez és mennyire valóság?
– Részben kampány, persze, de ilyen a politika természete. Másfelől van is, mivel kampányolni. Gazdasági és pénzügyi téren egyértelműen sikeres Magyarország: ma már nem vagyunk közvetlenül kiszolgáltatva külső tényezőknek. Az államadósság nagyobb részével hazai szereplőknek tartozunk, ami lényeges változás a 2010 előtti helyzethez képest. Az oktatásban és a politikailag életveszélyesnek számító egészségügyben is kedvező folyamatok indultak el. A munkanélküliség gyakorlatilag eltűnt, ma már a munkaerőhiány jelent egyre nagyobb gondot összefüggésben a népesedési mutatókkal, amelyek minimálisan javultak ugyan, de a helyzet továbbra is aggasztó. A honvédelemben is pozitív irányú változások várhatók, amennyiben emelkedik az erre fordított költségvetési forrás. A kultúra terén is számos örömteli fejlemény történt az elmúlt években: kastélyok, várak, turistaházak, múzeumok, műemléképületek újultak meg. És ma már nem kizárólag magyarellenes, szélsőliberális, aberrált, magukat művészeknek nevező provokátorok juthatnak forrásokhoz. A legjobb nyilván az lenne, ha az ilyenek egy fillér közpénzt sem kapnának, de hát ismerjük a hazai és nemzetközi erőviszonyokat ezen a téren… Összességében úgy érzem: Magyarország és benne Budapest is élhetőbb, magyarabb lett, mint a 2010 előtti évtizedekben volt. De tagadhatatlan, hogy ahol nagy az erő és sok a lehetőség, ott a vámszedők, a sakálok, a hiénák is megjelennek, és ezek arrogáns rongyrázása nyomán okkal nyílik a bicska minden jóérzésű ember zsebében. Az is igaz ugyanakkor, hogy ettől még épül és fejlődik Magyarország.
– Budapestről nézve milyennek tartod az erdélyi lapokat?
– Számomra nagyon rokonszenves, hogy Erdélyben erős a regionális sajtó és lojális az olvasótábor. Az erdélyi magyar sajtó nagyobb része emellett világnézettől függetlenül nemzethű, és magyar érdeket képvisel. Ez olyan érték és erő, amit feltétlenül meg kell őrizni, annál inkább, mert érezhetően terjed az SZDSZ-vírus is. Ezzel szembe kell szállni, mert a közösség bomlasztása halálos bűn, különösen most, amikor napról napra változik a világ.
– Mindenhol temetik a nyomtatott sajtót, amit az itt dolgozó újságírók válságként élnek meg. Vajon gond nélkül helyettesíthető a papír?
– Biztos, hogy nem, és nem is hiszem, hogy temetni kell a nyomtatott sajtót. A hírműfajokban persze nem lehet versenyezni az elektronikus felületekkel, főleg a világhálóval. De komolyabb, elmélyültebb elemzéseket, publicisztikákat valószínűleg ezután is papíralapon olvasnak majd azok, akik egyáltalán olvasnak bármit. A jövő szerintem a nyomtatott sajtó és a világháló együttműködése lesz: a cikkek kiegészülnek például a témába vágó rövidfilmekkel, és így élővé válnak.
– Egyre nagyobb a vita a sajtó hitelességéről. Hogyan látod ma az újságírás szerepét?
– Meggyőződésem, hogy aki független sajtóról beszél, az hazudik. A sajtó és az újságíró nem lehet közömbös a körülötte zajló események iránt, nem szemlélhet semlegesen olyan történéseket, amelyekben saját népe, hazája érintett. A sajtó dolga az olvasó alapos, tényszerű, sokoldalú tudósítása, de emellett egyfajta nemzetnevelő küldetése is van. El kell magyarázni az összefüggéseket bizonyos jelenségek között – erősítve és formálva az olvasó identitását. A sajtó fegyver, amit a fajtánk és a hazánk védelmére kell használni.
– Melyek a kedvenc műfajaid, miben érzed magad otthonosan?
– Ha választani kell, akkor az aprólékos terepmunkával – ahogy mondani szoktuk, egerészéssel – járó riportot, illetve a publicisztikát választom, leginkább ezek állnak közel hozzám.
– Milyen a magánember Ágoston Balázs, amikor éppen nem ír vagy nem szerkeszt?
– Bő tíz éven keresztül tevékenykedtem az Erdélyi Magyar Ifjak testvérszervezetében, az Egyesült Magyar Ifjúságban, amíg el nem lehetetlenítették. Szerveztük a délvidéki EMI-tábort, a gyergyói EMI-táborban is a kezdetektől jelen vagyok. Emellett előszeretettel hódolok a gasztronómiai élményeknek: rajongok például a keleti konyhákért. De azért nemrég jóféle kocsonyát főztem, szóval a magyaros vonal itt is jelen van. Szeretem élvezni a képzőművészetet, nem tudnám elképzelni az életem zene nélkül, a rock és a metal világa a fő csapásirány, de azért nem kizárólagosan. És persze örök szenvedélyem a foci: ha tehetem, ott vagyok a legismertebb magyar ember, Puskás Ferenc klubja, a Kispest meccsein.
Ágoston Balázs
Budapesten született 1976-ban. 2002-ben szerzett sajtó szakirányú kommunikációs diplomát az egri Eszterházy Károly Főiskolán. 1991 óta jelennek meg írásai a Magyar Fórumban, a Hunniában, az Új Időkben, a Nyugati Magyarságban, a Karpatiában, a Barikád hírportálon. 2002 óta a Magyar Demokrata munkatársa, 2005 óta főmunkatársa. Társszerzője két publicisztikai gyűjteménynek: „Mi sokkal jobban gyűlölünk titeket”–magyarellenes és neosztálinista közbeszéd a magyarországi médiában (Magyar Ház Kiadó, 2004), Turulmadár az Akropoliszon–tényezők az európai civilizációért (Magyar Ház Kiadó, 2005), illetve a Lámpást adott-e az Úr kezünkbe? esszégyűjteménynek (a Jövő Értelmisége Projekt kiadványa, 2015).
Makkay József | 
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

„Ízetlen tréfa, legénykedés” – erre építi a védelmet a „terrorista” HVIM-esek ügyvédje
Beke István és Szőcs Zoltán nem akart robbantgatni, ami erre a szándékra utalt a vád alapjául szolgáló lehallgatott beszélgetésen, csak „ízetlen tréfa, legénykedés” volt – erre építi a védelmet a terrorizmusért bíróság elé állított két férfi ügyvédje. A bűnvádi per következő tárgyalását pénteken tárgyalják Bukarestben.
Pénteken tartják a fővárosi táblabíróságon a merényletkísérlettel vádolt Beke István, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi vezetője és a merényletkísérletre való felbujtással vádolt Szőcs Zoltán, a HVIM erdélyi vezetője perének újabb tárgyalását. A vád alapjául egy 2015. október 10-i – lehallgatott – beszélgetés szolgál, amelyen az ügyészek szerint Szőcs Zoltán azt a feladatot szabta Beke Istvánnak, hogy petárdákból készítsen egy robbanószerkezetet, és hozza ezt működésbe Kézdivásárhelyen 2015. december 1-jén, Románia nemzeti ünnepén. A vádirat szerint Beke István "lépéseket tett" a robbanószerkezet előállításához szükséges eszközök beszerzése ügyében.
A két férfi ügyvédje, Lică Dragoș Cristian a Maszolnak elmondta: a védelem azt készül bebizonyítani, hogy csak „ízetlen tréfa, legénykedés” volt mindaz, ami ezen a beszélgetésen elhangzott, védenceinek nem állt szándékában robbanószerkezetet előállítani, és az ehhez szükséges eszközök beszerzésére sem tettek lépéseket. Elsőként az ügyészéknek azt állítását cáfolná meg, hogy a hangfelvétel a HVIM-esek titkos szervezkedését rögzítette Beke István cégének irodájában.
„Nem áll meg a lábán az a vád, hogy ez egy konspiratív találkozó volt. Milyen titkos megbeszélés az, amelyen a résztvevőknek folyamatosan csörögnek a mobiltelefonjaik?” – fogalmazott az ügyvéd, aki állítása szerint a hangfelvétel alapján kiszámolta: a beszélgetésnek mindössze a 11 százaléka szól a petárdás „viccelődésről”. A HVIM-esek társalgásának többi részének Lică Dragoș Cristian inkább egy barátok közötti, kocsmai beszélgetés hangulata van, többek között kutyaeledelről esik szó. „Ha valóban egy terrorakció előkészítése lett volna a találkozó célja, meggyőződésem, hogy sokkal elővigyázatosabbak lettek volna, és a beszélgetés nem kutyaeledelről, hanem a tervezett merényletről szól” – magyarázta.
„Nem őrült meg, hogy saját székelyeinek kárt okozzon”
A vádirat szerint az októberi „titkos találkozó” után Beke István rendelt egy mobiltelefont, aminek segítségével – távirányítással – akarta felrobbantani a petárdákból készített „házi” pokolgépet december elsején. Erről az ügyvéd elmondta: védence valóban rendelt ugyan egy telefont, de a készülék meghibásodott, ezért visszaküldte a forgalmazónak, és csupán december 3-án (vagyis a merénylet állítólagosan tervezett időpontja után) kapott helyette egy másik készüléket. „Tehát december elsején nem volt készüléke” – szögezte le Lică Dragoș Cristian.
Az ügyvéd szerint ha valóban egy mobiltelefon segítségével, távirányítással akarták volna felrobbantani a petárdákat, akkor léteznie kellett volna egy másik, SIM-kártyás telefonnak is, amit a HVIM-esek a robbanószerkezethez rögzítenek. A vádirat szerint Beke István elutazott volna a családjával, és mobiltelefonon, interneten követte volna a cége székhelyén lévő térfigyelő kamerán keresztül, hogy melyik pillanat alkalmas a petárdák felrobbantására. „Csakhogy Beke cégének zártkörű megfigyelő rendszere volt, amit nem lehetett az internetre csatlakoztatni” – mondta az ügyvéd.
Lică Dragoș Cristian ugyanakkor egyenesen butaságnak tartja azt a feltételezést, hogy Bekéék képesek lettek volna kárt okozni a kézdivásárhelyieknek. „A város lakosságának 90 százaléka magyar. Beke István a nemzeti identitás megőrzéséért küzdött, békés eszközökkel, nem őrült meg, hogy saját székelyeinek kárt okozzon. Ha valóban a román hatalomnak akart üzenni a román nemzeti ünnepen, akkor Gyulafehérváron vagy máshol robbant, ahol románok élnek. Ez sehogysem illeszkedik be egy terrorista merénylet logikájába” – fejtegette az ügyvéd.
Beke István és Szőcs Zoltán ellen tavaly május 19-én emelt vádat a DIICOT. A vádhatóság közleménye szerint a HVIM romániai tagjainak egy 2015. október 10-i beszélgetésén Szőcs Zoltán azt a feladatot szabta Beke Istvánnak, hogy házilag készítsen egy robbanószerkezetet, és hozza ezt működésbe Kovászna megye területén 2015. december 1-jén, Románia nemzeti ünnepén. A közlemény szerint Beke István "lépéseket tett" a robbanószerkezet előállításához szükséges eszközök beszerzése ügyében.
Nem „megcsináljuk”, hanem „meglátjuk”
Lică Dragoș Cristiantól megtudtuk, hogy a per előző, január végi tárgyalásán lejátszottak egy 25 perces összeállítást a vád alapjául szolgáló hangfelvételéből, amelyre az ügyészség a vádat alapozza. Ebből jóformán csak szavakat lehetett kivenni, mert a résztvevők sokszor egyszerre beszélnek.
Ám az kiderül a felvételből, hogy a vád kulcsmondata magyarul másként hangzik, mint ahogy a vádiratban románul szerepel. Beke István nem azt mondja a felvételen, hogy "megcsináljuk", hanem azt, hogy "meglátjuk". Az ügyvéd győzelemként könyvelte el, hogy ezt a bírósági tárgyalás jegyzőkönyvébe vették, mert a teremben lévő hivatalos tolmács is megerősítette.
Saját bajtársaik vallottak ellenük?
Megtudtuk azt is, hogy az ügyészek szerint a hangfelvételt nem a titkosszolgálatok, hanem a „konspiratív találkozó” egyik résztvevője készítette. Az illetőt védett tanúként ki is hallgatták egy korábbi tárgyaláson, és Bekéék ellen vallott: megerősítette azt a vádat, hogy a robbanószerkezetet, amelyet petárdákból akartak összeállítani, december elsején, a román nemzeti ünnepen kellett volna működésbe hozni. A tanú hitelességét Lică Dragoș Cristian kétségbe vonja. Értésünkre adta: továbbra is meggyőződése, hogy a hangfelvételt a titkosszolgálatok készítették.
Az MTI korábbi híradása szerint Szőcs Zoltán ellen vallott egy másik tanú is, aki korábban hét éven át a HVIM tagja, és az ügy előtt a vádlottak barátja volt. Szerinte Szőcs állt elő a december elsejei "meglepetés" ötletével, és azt is ő javasolta, hogy tolvajnyelvet használjanak, és az összekötött petárdákra pizzaként utaljanak. B. Sz. arról is beszámolt, hogy Beke letartóztatása után megkereste Szőcs Zoltán testvére azzal a kéréssel, hogy kihallgatása esetén vallja azt, hogy csak tréfáltak. Hozzátette: első kihallgatásán ezt is vallotta, de később, miután meghallgatta a hangfelvételt, módosította vallomását.
Mindkét tanú állította, hogy a HVIM-es beszélgetések résztvevői a telefonjukat az autójukban vagy egy másik szobában hagyták, hogy elkerüljék az esetleges lehallgatást.  „Ezek a vallomások már csak azért sem hitelesek, mert mint említettem, a hangfelvételen egyfolytában csörögnek a találkozó részvevőinek a telefonjai” – mondta az ügyvéd.
Cseke Péter Tamás
maszol.ro

Május 13-án Zilahon tartja kongresszusát az RMDSZ
Zilahon tartja május 13-án kongresszusát a Romániai Magyar Demokrata Szövetség – jelentette be február 24-én, pénteken Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök. Mint emlékeztetett: a Szövetség idei kongresszusának a tétje irányt mutatni a következő két esztendőre, számot adni arról, hogy mit sikerült megvalósítani a parlamenti választást követő időszakban.
Porcsalmi Bálint a helyszínválasztásról elmondta: „Szilágy megyében egy olyan erős magyar közösség él, amely összefogásból mindig példát mutatott egész Erdélynek. 2016-ban is az élen járt mind a két választáson, de ez nem újdonság, hiszen Szilágy megye mindig az élen jár. Nekünk oda kell figyelnünk erre az erős magyar közösségre, meg kell hálálnunk az elmúlt évi támogatásukat. Be kell vonnunk az ott élő magyar embereket országos terveinkbe, hiszen számítanak ránk. Megérdemlik, hogy Zilahon legyen a kongresszus.” Rámutatott: Székelyföld és a Szórvány után most újra Partiumon a sor a kongresszus-szervezésben.
Az RMDSZ egy héttel ezelőtt nyilvános konzultációt hirdetett alapszabályzatának és programjának módosítására, arra kéri a civil szervezeteket, a pedagógusszövetséget, a történelmi magyar egyházakat, a Szövetség tagjait, de főként a magyar embereket, hogy március 17-ig fogalmazzák meg javaslataikat.
A Szövetség az alapszabályzat- és programmódosító javaslatokat a kongresszus@rmdsz.ro e-mail címre várja. Az alapszabályzat és program megtalálható a http://rmdsz.ro/page/alapszabalyzat éshttp://rmdsz.ro/page/program linken.
rmdsz.ro
Erdély.ma

Markó Béla: A korrupció visszaszorítása ne legyen pártfüggő
Az elmúlt huszonöt év legsikeresebb magyar politikusa Markó Béla – ezt állította Majtényi László, a demokratikus ellenzéki pártok államelnökjelöltje a Bibó társaságban tartott beszédében. Merthogy Markó vezetésével Erdélyben sikerült létrehozni a magyar nyelvű közoktatás rendszerét az óvodától az egyetemig, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kivívta a hivatalos nyelvhasználat jogát, visszaszerezte a ma szabadon működő magyar egyházak és magánemberek javait. Igaz: az utóbbi időben megbicsaklott valami.
– Igaz lenne, hogy recseg-ropog az ön életműve?
– Számomra megtisztelő, ha valaki személyes teljesítményemet is látja azokban a pozitív fejleményekben, amelyek Erdélyben történtek az elmúlt 25 évben, mégis mindaz, amit elértünk, közös eredmény. Azt a minősítést viszont készséggel elfogadom, hogy a Kárpát-medence legeredményesebb politikai szervezete az elmúlt 25-27 évben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség volt.
– Jól értem? Csak volt?
– Nem, most is az. De el kell ismernem: bizonyos értelemben tényleg veszélyben van mindaz, amit létrehoztunk. De ez nem a mi szervezetünk belső problémáira vezethető vissza. Az RMDSZ továbbra is azt vallja, hogy az erdélyi magyarságnak egységes politikai szervezetre van szüksége, helyzetében alapvető változásokat csak parlamenti politizálással, bukaresti befolyással lehet elérni. Romániában is megroskadt azonban az a demokratikus építmény, amelynek létrehozásában nekünk is szerepünk volt. És itt alapvetően nem is a román–magyar viszonyról van szó – amellyel egyébként szintén nagy gondok vannak. Az igazi baj, hogy Romániában is egymásnak feszül a parlamentáris köztársaság eszméje és az autoriter populizmus. Magyarországon sokan azt hiszik, hogy a jelenlegi válság a jobb- és a baloldal összecsapásáról szól. Nem így van. Az én nemzedékem megpróbált létrehozni a képviseleti demokrácia elveiből kiindulva egy nyugati típusú, a hatalommegosztás elvére épülő demokratikus rendszert. A mostani bukaresti tüntetések viszont azt mutatják, ez a demokratikus építmény elfáradt, meggyengült.
– A nyugatos fiatalok csapnak össze az autoriter hatalommal?
– Nem. Az utcán a populizmus hullámát látjuk. A tüntetők a képviseleti demokráciát próbálják helyettesíteni a közvetlen civil beleszólás illúziójával. Mert lehet ugyan az utcáról változásokat követelni, bizonyos eredményeket elérni, de kormányozni bizonyosan nem lehet. Hosszú folyamat vezetett idáig, hiszen Romániában már több mint egy évtizeddel ezelőtt megkezdődött a parlament eljelentéktelenítése, azóta folyik kísérlet a törvényhozás kompromittálására. Nyilvánvaló, hogy ehhez Romániában is hozzájárult számos politikus, aki a köz érdeke helyett a sajátját követte. Persze hogy a manapság olyan sokat emlegetett korrupció is aláásta a parlamenti eszme alapjait. Ennek következménye volt, hogy lassan-lassan kikerültek a valós döntések a parlamentből. Egy részük az államelnökhöz került, mások a bírósághoz.
– Vagy éppen a titkosszolgálathoz, amely most nagyobb, mint 1989 előtt volt.
– Igen, a titkosszolgálat is befolyásolja a politikai döntéseket. Odáig jutottunk, hogy az utóbbi időben már az ügyészség és az igazságszolgáltatás más szervei is beszélnek arról, hogy szerintük milyen törvényeket kellene elfogadnia vagy nem elfogadnia a parlamentnek. Ez nagyon távol áll a klasszikus hatalommegosztástól.
– Tamás Gáspár Miklós azt írta, Romániában mocskos zűrzavar van, amiben senkinek sincs igaza. A korrupció persze bűnös dolog, de aligha jobb, ha egy korrupcióellenes ügyészségnek nevezett testület az óriásira hízott titkosszolgálat árnyékában demokratikus kontroll nélkül vág rendet a politikusok között. Ráadásul ki tudja, milyen alkuk nyomán papírra vetett tanúvallomások alapján.
– Romániában sem könnyű értelmezni azt, ami történik, még nehezebb átlátni Magyarországról. Egyetértek Tamás Gáspár Miklós diagnózisával, amelyet, úgy látom, Magyarországon kevesen osztanak az úgynevezett balliberális oldalon. A magyar elemzők többsége úgy ünnepli a romániai válságot, mintha valamiféle autoriter, posztkommunista rendszerrel szemben a nyugati típusú liberális demokráciát támogató civil tömeg vonult volna utcára. Ez óriási tévedés. Lehet, hogy a civil tömeg elégedetlenségét nyugati minták motiválják és ösztönzik. Ám a kopott és korrumpálódott parlamenti rendszer valójában olyan koncepcióval ütközik, amelynek egyik mozgatója az igazságszolgáltatás, az ügyészség és mögötte alighanem a titkosszolgálat is. Romániában a büntető törvénykönyv számos pontja kellőképpen homályosan fogalmaz ahhoz, hogy az ügyészség politikai döntések miatt is eljárást indíthasson. Az a cikkely, amely körül a legfőbb konfliktus kibontakozott, arról szól, hogy Romániában bűncselekménynek minősül a hivatali visszaélés. Ám a törvénykönyv szerint hivatali visszaélésnek minősül az is, ha valaki hibás, rossz döntéseket hoz. Ezt akarta a jelenlegi kormány úgy módosítani, hogy csak a jogszerűtlen, a törvényellenes döntéseket lehessen visszaélésnek minősíteni. A tüntetések nyomán ez nem történt meg, pedig könnyen belátható, hogy mérlegelés kérdése, mi számít hibás döntésnek. És baj, ha politikai döntések minőségéről ügyészek és bírák döntenek.
– Jól képzett, nyugatos, városi fiatalok akár szándékuk ellenére is a parlamenti demokrácia ellen tüntetnek, miközben sejthető, hogy manipulálják őket?
– Közülük persze senki sem fogalmazna úgy, hogy a parlamenti demokrácia ellen tüntet. Ők a politikai elit ellen tüntetnek, amely történetesen a parlamentben működik. A pártokkal és a politikusokkal elégedetlenek, aminek persze megvannak az igen nyomós okai. Nekem is meglehetősen rossz véleményem van a parlamentről, az ott működő pártok és politikusok jó részéről. A pártok tele vannak meggyőződés és program nélküli politikusokkal, akik kedvükre és érdekeik szerint sétálnak át egyik pártból a másikba, mert nem tartja őket vissza semmiféle eszmény, politikai program. Csak az a kérdés, kiket akarunk az elkopott politikusok helyébe ültetni. Milyen programot kínálunk– Nem láttam, hogy a tüntetések fel tudnának mutatni célt, programot.
– Mit jelent a válság a magyaroknak– Hol a helyük a zűrzavarban?
– Nekünk, Romániában élő magyaroknak egy olyan rendszer az érdekünk, amelyben minél hathatósabban bele tudunk szólni a döntésekbe. Ha ezek színtere a parlament, a kormány és az önkormányzati világ marad, akkor azokra így-úgy hatásunk lehet. Nekünk nem lehet jó olyan rendszer, amelyben fontos ügyekben egyetlen ember, például az államelnök határoz. Ahol nem választott, hanem kinevezett tisztségviselőkön múlnak a döntések, tartozzanak bár az ügyészségez vagy más bürokratikus hierarchián alapuló szervezetekhez. Persze nemcsak a magyaroknak, de az egész társadalomnak is a jól működő parlamenti demokrácia lenne az érdeke. Tény: vissza kell szorítani a korrupciót. Csak azt nem politikai megfontolások, hanem szabatos jogszabályok alapján kell definiálni és fülön csípni – ideológiától és pártoktól függetlenül.
A nagy közös sakk
A gordiuszi csomót nyilván ketté kellett vágni, és előbb-utóbb a sakktáblát is ketté kell vágni, hogy a fényes fekete ruhások békét hagyjanak a fényes fehér ruhásoknak, s hogy a fényes fehér ruhások ne akarják mindenképpen maguk alá gyűrni a fényes fekete ruhásokat, tűzzel, vassal, fűrésszel és lángvágóval kell őket szétválasztani, az ilyen futókat az olyan futóktól, az ilyen lovakat az olyan lovaktól, az ilyen parasztokat az olyan parasztoktól, be kell vezetni az áramot a sakktábla két fele közé, vizesárkot kell ásni vagy magas falat emelni, hogy a fehér ruhások és a fekete ruhások tehetetlenül vicsorogjanak egymásra, de az az igazság, hogy egy fél sakktábla is alkalmas egy jó kis játszmára, mondjuk, az egyik bástya a másik bástya ellen, az egyik futó a másik futó ellen, hát ezt is irgalmatlanul ketté kell szelni, persze, az a helyzet, hogy egy negyedtábla is, sőt, egy nyolcadtábla vagy egy tizenhatodtábla is veszélyes lehet, tűzzel, vassal, vizesárokkal, fallal, atombombával kell darabokra verni ezt az átkozott sakktáblát, hogy végre ki-ki a maga kockáján: parasztkocka, királykocka, vezérkocka, lókocka, Istenkocka, hullakocka stb.
– Az RMDSZ eddig épp abban volt sikeres, hogy kiharcolta: a magyarok közös érdekeit érintő ügyekben nem lehetett a magyarok nélkül dönteni. Ez veszélybe került?
– Igen, manapság gyakran előfordul, hogy tárgyalásos politikai alkuk során már kivívott jogokat is megkérdőjeleznek. Az utóbbi években átkerült az igazságszolgáltatáshoz számos, alkotmányba és törvénybe foglalt jog felülvizsgálata. Például: Székelyföldön prefektusok és civilek feljelentést tettek azért, mert az önkormányzat épületére az van kiírva, hogy „községháza”, és ennek a szónak nincsen pontos román megfelelője. Ha vitát tudunk erről folytatni, akkor simán megtaláljuk a megoldást, a bíróság azonban úgy döntött, a feliratokat le kell venni. Ez magyar szempontból abszurd történet. Vagy egy másik eset: Marosvásárhelyen az elmúlt években sikerült megállapodni arról, hogy a magyar református középiskola és a nagy állami középiskola mellett működjön külön római katolikus magyar líceum is. Az ügyészség azonban eljárást indított Maros megye román nemzetiségű főtanfelügyelője ellen azon a címen, hogy állítólag adminisztratív vétséget követett el az iskola létrehozásának valamelyik fázisában. Így veszélybe került a római katolikus líceum léte.
– Ön már nem szenátor, kilépett a politika világából. Azért döntött így, mert változóban van a politika és veszélybe került az is, amire ön az életét tette fel?
– Decemberben járt le a parlamenti mandátumom, és a választásokra már nem jelöltettem magam, pedig megtehettem volna. De a döntést már régen, 2010 második felében meghoztam, amikor nem vállaltam újabb elnöki mandátumot az RMDSZ-ben. Már akkor úgy éreztem, lezárult egy hosszú folyamat, amely 1989 végén úgy kezdődött, hogy néhány erdélyi magyar értelmiségi romantikus érdekvédelmi küldetést vállalt és politizálni kezdett. Közöttük voltam én is. Ahogy lehetőség adódott rá, politikai szervezetet hoztunk létre, hogy alapvető jogokat vívjunk ki a magyarok számára. A feladatot teljesítettük. Ezzel le is zárult a romantikus politizálás kora: azok közül, akik minket váltottak, sokan karrierpolitikusok. Mi nem voltunk azok. Én nem szeretem, ha valaki a politikára szakmaként tekint. Számomra viszont eljött a pillanat, amikor már elemezni kell, visszatekinteni arra, mit hogyan csináltunk, mit rontottunk el. Mert örülök, ha most eredményekről és teljesítményekről beszélgetünk, de azért tudom: sok mindent rosszul csináltunk.
– Versek helyett emlékiratokat fog írni?
– Emlékiratokat is fogok írni.
– Azt mondja, hogy ön nem tartja szakmának a politizálást. Pedig komoly tudás, tapasztalat kell hozzá.
– Persze, kellenek az ismeretek. De ha én tanár, orvos vagy mérnök vagyok, akkor az életemet tervezhetem. A politikára viszont nem lehet és nem szabad életpályát alapozni. Aki politikusnak áll, annak el kell viselnie, ha belebukik. Nagy baj, ha valaki mindenáron a székébe kapaszkodik, mert igazából semmihez sem ért. Aki úgy képzeli, hogy neki mindenképpen politikusnak kell lennie, esetleg élni fog a hatalom megtartásának legerkölcstelenebb eszközeivel is, ártani fog a választóinak.
– A Fidesz korábban megpróbált az RMDSZ-szel szemben alternatív szervezeteket létrehozni, a decemberi választás során viszont a két párt együttműködött. Ezt Budapestről sokan úgy látták: megjelent és diadalmaskodott a NER Erdélyben is.
– Én kezdettől fogva azt vallottam, az RMDSZ-nek Magyarországon is egyértelművé kell tennie, hogy – szándékában legalábbis – minden erdélyi magyar politikai szervezete, függetlenül attól, ki hol áll, ki jobboldali, ki baloldali. Szoros kapcsolatot kell kiépítenünk a mindenkori magyar kormánnyal, akár a baloldal kormányoz, akár a jobb. Kezdetben jól együttműködtem a Fidesszel is, később azonban a viszony hidegebb lett. Sohasem értették meg, hogy mi nem választhatunk ideológiát. A Fideszben nem szerették, hogy mi jó viszonyt akarunk ugyan, de ragaszkodunk ahhoz, hogy a ránk vonatkozó döntéseket mi hozzuk meg, mert mi tudjuk a legjobban, hogy mire van szükségünk. Az RMDSZ-en kívüli erdélyi magyar pártok kétségtelenül a Fidesz támogatásával jöttek létre, de az távirányítóval is mozgatható szervezeteket akart Erdélyben működtetni. Ez nem vált be.
– Budapesten sokan úgy látják, az Erdélyi Riport című lap megszüntetése volt az ára az együttműködésnek. Vagy éppen a távirányítás új jele.
– Ennek azért voltak pénzügyi okai is. Az is igaz, hogy az RMDSZ-ben van néhány kolléga, aki nehezen viseli el a kritikát. Azt hiszem, hogy a költségvetési okok mellett ez is hozzájárult ahhoz, hogy az Erdélyi Riportnak az RMDSZ elengedte a kezét.
Mint az összecsukott sakktábla
Olyan vagyok, mint az összecsukott sakktábla, a király cikornyás feje odakoccan a paraszt sima fejéhez, egymással elkeverednek a fehér és fekete figurák, s egymásba simulnak hallgatagon a fehér és fekete kockák, hiába figyelek befelé, mert boldog összevisszaságban hever még minden, s mert a szét nem választott világ is tabula rasa, akár a gyanútlan csecsemő, aki még nem tudja, hogy az első kimondott szóval, már elkezdődik a játszma, egyre jobban szeretem a későn megszólalókat, a sokáig várakozókat, akikben öntudatlanul alusznak a koronás fők, a vezérek, a bástyák, a lovak, a futók és a parasztok, örök dicsőség a habozóknak, akik már azelőtt lesöpörték a figurákat, mielőtt fölrakták volna őket!
Marosvásárhely, 1991. december 23.
– Amikor a Fidesz nagy erőkkel jelent meg Erdélyben 2010-ben, egy pillanatra felmerült a lehetőség, hogy az RMDSZ cserébe a magyar politikai pályán induljon el. Egyébként szerintem Budapesten is bejutottak volna a parlamentbe. Voltak akkor komoly hívó hangok?
– Igen, többen is megkerestek Magyarországról, mondván: ez nagyon jó ötlet, és nemzetpolitikai kérdésekben nekünk tényleg lenne fontos mondanivalónk. De mi Erdélyben vagyunk otthon, és aki nem Magyarországon él, nem tud érvényeset mondani arról, amiről a politikai váltógazdaság itt szól. Másrészt miközben a Magyarországgal való szoros együttműködésre törekedtem, attól azért féltem volna, hogy a politikai figyelmünket eloldozzuk Romániától.
– Viszont úgy tudom, mostanában feloldozta magát a hallgatási fogadalom alól, és úgy döntött: ha fontos a mondandója, kész anyaországi kérdésekben is hallatni a hangját.
– Nagyjából így van. Sok mindenről van véleményem, de a legfontosabb talán az, hogy egyáltalán nem vagyok elégedett Magyarország és a környező országok kapcsolatrendszerével. És ezen belül persze szívügyem a román–magyar viszony. A két ország között egyszerűen nincsen napi politikai kapcsolat.
– Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a napokban mondta, hogy a kapcsolatok javítása nem Magyarország miatt késik.
– Mindig kettőn áll a vásár. Persze nem gondolom, hogy Románia szorgalmazná a Magyarországgal való szoros kapcsolatot. Bukarest Washingtonnal vagy Brüsszellel szeretne szoros kapcsolatot. Tény, hogy Románia szomszédságpolitikája is rendkívül gyenge. De kinek erősebb érdeke, hogy ezek a kapcsolatok létezzenek– Nekünk, magyaroknak. Hogy Romániában hol lehet vagy hol nem lehet a magyar nyelvet használni, milyen mértékű az önkormányzatiság, ez az államközi kapcsolatokon is múlik. Nekünk, magyaroknak fáj jobban, ha a két ország között nincs párbeszéd.
Markó Béla
erdélyi magyar költő, író, szerkesztő, politikus
Kézdivásárhelyen született 1951-ben. 1974-ben szerzett magyar–francia szakos tanári diplomát a Babes–Bolyai egyetemen. 1976 és 1989 között a marosvásárhelyi Igaz Szó folyóirat szerkesztője, 1989 és 2005 között a Látó című irodalmi lap főszerkesztője.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség alapító tagja volt 1989-ben, 1990-től Maros megyei szenátor. 1993-tól 2011-ig az RMDSZ elnöke. 2004 és 2007 között, majd 2009 és 2012 között a román kormány miniszterelnök-helyettese.
Politikai pályája idején is termékeny szerző, több mint negyven könyve jelent meg.
BARÁT JÓZSEF
168 Óra (Budapest)

Láthatatlan erők
Az országban, ahol élünk, a jogállam leépült – állítja Kelemen Hunor. Az RMDSZ szövetségi elnöke következetesen kitart álláspontja mellett, azt mind a parlamentben, mind a köztévé esti véleményműsorában részletesen kifejtette.
Tegnap Sepsiszentgyörgyön újságírókkal beszélgetve vázolta nézeteit, s a jelenlegi állapotokról tett megjegyzései – vérre menő hatalmi harc a választott és a kinevezett, leválthatatlan, befolyásos állami intézmények között, illetve a láthatatlan struktúrák által irányított autoriter állam lehetősége – aggasztóak. Igen, ijesztőek, mert miközben épp az elmúlt időszakban kristályosodni látszik egy másik Románia – melynek polgárai nem hagyják magukat átverni öncélú politikusoktól, és az utcára vonuló százezrek nem csak az éjszakai, minősíthetetlen kormányzást kifogásolják, hanem szembefordulnak a kormányzati szintre emelt hazugsággal és hitványsággal –, Kelemen Hunor szavai a bizonytalanságot és a bizalmatlanságot erősítik. Hiszen, ha a háttérben azok a csaták dúlnak, amelyről említést tesz – politikusként több az információja és alaposabb a rálátása, mint a szokványos hírolvasónak –, a kérdésre, hogy ezek után mire számíthatunk, egyre nehezebb megnyugtató választ adni. S miközben a legújabb korrupcióellenes mérleg számai sorakoznak elégtételt keltően a hírcsatornákon – némiképp az is furcsa, hogy az amúgy meghatározó jelentőségű korrupcióellenes ügyészség a számára egyre fontosabb lakossági támogatást hirdeti –, az eredményességüket igazolni hivatott statisztikákban olyan váddal illetett magyar polgármesterek is szerepelnek, kiknek ügyében egyelőre bizonyítékok nincsenek. De az ügy továbbra is adott. És ez nem csupán a magyar közösség számára, hanem a demokratikus értékrendben bízó romániai polgár szemében is visszás lehet.
Másrészt, a politikusoknak részben előnyös is lehet valami megfoghatatlanra, valami általuk nem befolyásolhatóra hivatkozni. Egyrészt jelzik, maguk is áldozatai „a rendszernek”, illetve könnyebben hárítható felelősségük is. Az lenne jó, ha különféle forgatókönyvek helyett tényszerűen tudhatnánk: Romániában mi és miért történt, történik. Mindez nem csupán egy szűk réteg kíváncsisága, hanem mindazoké, akik egyre határozottabban mondják, nem szeretnék, hogy gyermekeik is ugyanebbe az ingoványba nőnének bele. És sokan különféle elméletek valószínűségét sem kívánják latolgatni, hanem megoldást várnak a problémákra, hiszen adófizetői az országnak, magyarán e hatalmi rendszerek, állami intézmények fenntartói, s ennek már önmagában elegendőnek kellene lennie ahhoz, hogy tudhassák, adólejeik milyen célt szolgálnak. Egy biztos, állandósuló visszaélés mellett háttérben munkálkodó sötét erőkről is hallunk. Utóbbiaktól akkor lehet majd megszabadulni, talán, amikor a nagy többség azt érzi, látni akar, és közönynél fontosabb a tisztesség iránti igény.
Mózes László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Önkéntesek a közösségért
A Gyulafehérvári Caritas idén immár tizennegyedik alkalommal szervez tábort önkéntesei számára. A tábor helyszínének kiválasztására pályázatot hirdetnek önkormányzatoknak. A kiválasztott településen júliusban 60-80 önkéntes dolgozik majd a közösség érdekében.
A táborra július 10-14. között kerül sor körülbelül hatvan-nyolcvan önkéntes részvételével. Ezek többsége 16- 22 év közötti fiatal, akik egy héten keresztül kis csoportokban dolgozva segítik az őket befogadó közösséget. A táborban részt vevő önkéntesek a pályázó által kért feladatokat látják el, legyen az közösségépítő tevékenység vagy fizikai munka. A cél, hogy a pályázó település szükségleteire adjanak választ, az önkéntesek munkája, valamint a helyi lakosok bevonása révén. Ugyanakkor az, hogy jelenlétükkel, munkájukkal érté- ket teremtsenek a pályázó közösség javára, a részt vevő önkéntesek pedig új tapasztalatokkal és kapcsolatokkal gazdagodjanak. A fiatalok olyan feladatok elvégzését vállalják, amelyekkel a közjót szolgálják, például köz- és tanintézmények, egyházi, civil vagy más középületek, terek javítását, karbantartását, a közösség tagjainak programok szervezését, a szociálisan hátrányos helyzetű személyek, családok támogatását célzó akciókat, vagy a ház körüli teendőkbe való besegítést egyedül élő, idős emberek számára. Továbbá cél, hogy a tábor ideje alatt a helyi lakosokat is bevonják a közösség érdekében végzett munkába, ugyanis fontosnak tartják, hogy a helyiekkel együttműködve valósítsák meg a kitűzött célokat, és így ez egyfajta közösségépítő tevékenységgé is válik. Ugyanakkor fel szeretnék kínálni a lehetőséget a helybélieknek, hogy kipróbálják magukat az önkéntes munkában, vállalják a felelősséget közösségükért, képviseljék az alapvető emberi értékeket. A Caritas falvak, községek, kisvárosok önkormányzatai vagy civil és egyházi szervezetek és nem utolsósorban közintézmények jelentkezését várja március 20-ig. Előnyt jelent, ha a pályázatot partnerségben adják le, civil szervezetek szá- mára például javasolt az önkormányzattal való együttműködés. Maros megyében néhány évvel ezelőtt Nyárádszeredában szervezték meg a tábort, az önkéntesek a helyi iskola javításában, valamint a zöldövezetek, a piactér, a temető takarításában segédkeztek. A pályázatok elbírálásánál szempont, hogy az adott településen tudjanak biztosítani szállást, tisztálkodási feltételeket, illetve étkezést a közel százfős csapatnak. A pályázati feltételekről a Caritas honlapján lehet tájékozódni.
Menyhárt Borbála
Népújság (Marosvásárhely)

Erdélyi mondavadászat
A Legendárium és az Élő Erdély Egyesület jutalmat kínál a legügyesebb mondavadászoknak, akik felkutatják és lejegyzik a szülőhelyükhöz és környékéhez kötődő mondát vagy legendát.
„Kérdezd szüleidet, nagyszüleidet, ismerőseidet, és írd le nekünk, amit hallottál!” – áll a felhívásban.
A lejegyzett mondákat V–VIII. és IX–XIII. osztályos kategóriákban díjazzák, és március 30-ig várják a palyazat@eloerdely.ro elektronikus címre.
A sikeresen pályázók laptopot, tabletet, fényképezőgépet, legendárium-csomagot nyerhetnek, illetve pénzdíjakat és további meglepetéseket ígérnek a kiírók.
Nyugati Jelen (Arad)

Szamosújvári anyanyelvünnep könyvbemutatókkal, sószobával
A nyelvi sokszínűségre irányítja a figyelmet világszerte a február 21-én ünnepelt anyanyelv nemzetközi napja. A szamosújvári Téka Alapítvány három rendezvénnyel is népszerűsítette az olvasást a közelmúltban. 15-én Zsigmond Ilka ismertette az általa és csapata által kiadott műemlék-pedagógiai könyvsorozatot, a Kolozsváros. Milyen város? címűt, illetve a legújabb Örökségünk című tanári segédkönyvet.
A szerző szívesen emlékezett a kezdetekre, amikor a Téka Alapítvány székhelyén tartották, Donát alapítványos kollégáival közösen az első, szamosújvári középiskolásoknak szóló képzésük. Azok a diákok már felnőttek, amint az akkor körvonalazódó módszerből mára honismereti tanagyag lett. Interaktív, felfedezésre ösztönző módszerrel ismerik meg a gyerekek a kincses város történelmét. Bár szamosújvári diákok is tanulnak várostörténelmet választott tantárgyként, biztos színesíteni lehetne ezen gyakorlatok kipróbálásával. A Téka Alapítvány nyári honismereti táborában is hasznosítóak lesznek Zsigmond Ilka ötletei.
Történelmi kalandozás részesei voltunk, a múltba, jelenbe, és Erdély különböző részeibe kalauzolt Csinta Samu vetített képes könyvbemutatója. Kellemes élmény volt február 16-án, az Arisztokraták honfoglalása, Erdély újranemesítői című könyvsorozat bemutatója a szép számban összegyűlt érdeklődőknek. Erdélyi történelmi családok múltja, 1990 utáni „újjászületése”, olvasmányos formában. Nemcsak Erdély közelmúltjába tekintünk be általa, hanem emberségről és tartásról példát mutatnak az arisztokraták.
Idén a helyi Magyar Tannyelvű Elméleti Líceummal közösen szervezte a Téka Alapítvány a február 21-ei hagyományos olvasómaratont. Ez jó alkalomnak bizonyult az iskola sószobájának felavatására. Ezúttal Szabó Magda műveiből olvastak fel a diákok. A délelőtt folyamán a városban működő két óvoda nagyobbacskái is meglátogatták a sószobát, nekik az óvónénik a sóról meséltek, mesét mondtak. Az elemisek Bárány Boldizsárral, Tündér Lalával ismerkedtek, a nagyobbak a Sziget-kék illetve Abigél című művekből hallgattak részleteket az olvasószobának is nevezett alagsori teremben. A középiskolásokAz ajtó című regényből kaptak ízelítőt. Összesen 352-en olvastak a szamosújvári magyar iskola sószobájában, illetve a délután folyamán a Téka Szórványkollégium diákjai is csatlakoztak az eseményhez.
A felolvasómaraton a sószoba hivatalos megnyitójának is számított. A parajdi sótömböket és „sóhomokot” is tartalmazó szobát ezután az iskola minden tanulója bérmentesen használhatja, a tanórákon kívül pedig minden érdeklődő számára elérhető előzetes egyeztetés után, jegy vagy bérlet vásárlása szükséges ehhez. Egyeztetni a 0743-068236 telefonszámon lehet.
A csíkszeredai Kájoni János Könyvtár által szervezett olvasómaraton idei jelentkezőinek száma az előzetes összesítés alapján meghaladta a 31 ezret, 10 országból több mint 160 településről csatlakoztak e kezdeményezéshez. Idén Romániából közel 28 ezren olvastak fel, 16 megye 130 településéről közel 200 intézmény, szervezet vett részt a közös felolvasáson, Erdély és Székelyföld számos településén, a távoli szórványvidékig és Bukarestig. A külföldi felolvasók száma közel 3500 – olvasható a főszervező.
Szabadság (Kolozsvár)

Állagmegőrző festést végeztek a Státus-palotán
A Római Katolikus Egyház – akárcsak a többi történelmi egyház – minden korban a legjobb tervezőkre, építőkre és művészekre bízta nemcsak a templomok, hanem más, gyakorlati rendeltetésű épületek tervezését, művészi kivitelezését, bővítését is.
A Kolozs-Dobokai Főesperesség és keretében a kolozsvári Szent Mihály-plébánia úgy tekint épített örökségére, mint jelentős eszközére napjaink evangelizációjának pasztorális munkájához, hiszen otthont biztosítanak a különböző hitéleti, kulturális rendezvényeknek. Az egyházi műemlékek és művészeti alkotások fenntartása és megóvása nemcsak állandó figyelmet kíván, de egyben felelősségteljes feladat. Nem beszélve arról, hogy a helyreállítások, beleértve a folyamatos karbantartási, állagvédelmi munkálatokat, kisebb-nagyobb átalakításokat átgondolt előkészítést és nem utolsósorban jelentős anyagi ráfordítást igényelnek.
Kincses városunk többek között jogos büszkesége a Szentegyház/Iuliu Maniu utcai úgynevezett Státus-paloták impozáns sora, amelyeket „örökbefogadott” az Apáczai-líceum kilencedikes tanulóinak csapata. A Státus-paloták esetében érvényes az egyik szemem sír, a másik nevet szólás, hiszen a Főtérről nézve a baloldali egyházi ingatlansor visszaszolgáltatása – a Római Katolikus Teológia Karnak otthont adó 5. szám alatti épület kivételével – mindeddig nem történt meg, az ügy szélmalomharcnak bizonyult. A jobboldali palotasor viszont a Szent Mihály-plébánia tulajdona, s ez meglátszik a gyönyörűen restaurált külső és belső részén, jogosan váltja ki a hazai és külföldi látogatók elismerését.
A napokban a Szentegyház utca 2. szám alatti saroképület toronyrész sisakján állagmegőrző festést végeztek. Méltó és igazságos, hogy éppen ebben az épületrészben szervezik február 24-én, pénteken, 18 órától az első kolozsvári Státus-bált a fent említett Örökségünk őrei csapat ötlete nyomán.
Fodor György
Szabadság (Kolozsvár)

Szabályszerűtlen munkálatokat végeztek a Főtéren
Régészeti engedély nélkül folytak ásatások a városközpontban
Nagyszabású munkálatok kezdődtek a napokban a Főtér nyugati oldalán, amelyek célja az autósforgalom városközpontból való kitiltása, a gyalogosövezet bővítése. A mintegy 180 méter hosszúságú területen elkezdett munkálatok a történelmi városmagban, az Általános Városrendezési Terv (PUG) által védett övezetben zajlanak, így a földfelszín alatti csatornázási munkálatokat kizárólag régészeti engedéllyel és felügyelettel lehetett volna végezni. Szerda délután a Rhédey-házzal szemben a munkagépek majdnem egy méter mélyen ástak a feltárt római emlékektől alig ötven méterre található területen. Lapunk felhívására az Erdélyi Történeti Múzeum munkatársai a helyszínre siettek, ám addigra a Rhédey-házzal szembeni gödröt betömték. A munkagépek több, emberi kéz által faragott követ és faldarabot is felszínre hoztak. A múzeum és a munkálatokért felelős polgármesteri hivatal alkalmazottainak egyeztetését követően a munkálatokat leállították.
A Polgármesteri Hivatal által elkövetett mulasztás igen súlyosnak bizonyul az elmúlt években a kolozsvári műemlékeket ért rongálások sorában és rámutat a város régészeti és történelmi emlékeit naponta érő veszélyekre. A Főtér nyugati oldala, a jelenleg zajló munkálatok területe különösen fontos régészeti és történelmi értékeket rejthet, hisz a terület az egykori római város, Napoca központi, illetve déli részén húzódik.
Nem messze az érintett területektől 1994-ben és az azt követő időszakban több alkalommal (2000–2005 között) történtek régészeti ásatások. A főtéri ásatások – bár akkor politikai töltetük miatt rossz emlékként maradtak meg különösen a kolozsvári magyar közösség emlékében – jelentős régészeti leleteket hoztak felszínre. A Mátyás szoborral szembeni területen például egy nagyméretű városi villa (domus) került részletes feltárásra. Kiemelendő, hogy a Szent Mihály-templom előtti területen, a Római Katolikus Plébánia előtti útszakaszon számos, a 19. századból fönnmaradt litográfián és festményen még látható újkori épület állt, amely a templomot vette körül egészen azok lebontásáig 1898 áprilisában.
 munkálatok során felszínre került faragott kő
A most zajló csatornázások tehát úgy római, mint újkori épületek és emlékek által zsúfolt területen zajlanak, így a régészeti engedély és szakmai felügyelet elengedhetetlen az ilyen esetekben. Csók Zsolt régész, az Erdélyi Történeti Múzeum munkatársa elmondta: ez az eset remélhetőleg intő példaként szolgál úgy a polgármesteri hivatal, mint más beruházók számára, és remélik, hogy a műemléki övezetben nem lesznek olyan munkálatok, amelyeket régészeti engedély és szakmai felügyelet nélkül végeznek.
A Főtér nyugati oldalán zajló munkálatok várhatóan májusig tartanak.
T. Szabó Csaba
Szabadság (Kolozsvár)

Mesés esztétikai valóság
Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa rendezvénytermében szerda este nyitották meg Vass József képzőművész Royal című tárlatát.
Nemcsak felnőttek, de kiskorúak számára is élvezetes, színes látványt nyújtó tárlatról van szó. A szép számú közönséget Albertné Simon Edina konzul köszöntötte, majd M. Lovász Noémi képzőművész, a kiállító egykori rajztanára méltatta a kiállítást. A fiatal szerző székelykocsárdi születésű, a Partiumi Keresztény Egyetem reklámgrafika szakán végzett. Jelenleg Kolozsváron él, szabadúszóként, digitális és hagyományos eszközökkel alkot: plakátokat, díszleteket tervez, workshopot vezet, illusztrációkat készít – néhány éve a Napsugár és a Szivárvány gyermeklapoknak is dolgozik. A most bemutatott huszonhárom, sajátos stílusú, mesealak-szerű portré három sorozatból tevődik össze: az egyik egy barokk koncerthez készült illusztráció, a másik témája a gyógyfüvek, a harmadik pedig a négy évszakot dolgozta fel. A munkák hangulata egyszerre királyi (Royal), barokkos és népies. A tárlat március 18-áig látogatható.
Ördög Béla
Szabadság (Kolozsvár)

Johannis: Románia modellnek számít a korrupcióellenes harcban
Romániában nem szavatolt a korrupcióellenes harc visszafordíthatatlansága, amelyet a korrupció büntetésének enyhítésére irányuló törekvések, valamint a politikának az igazságszolgáltatásba történő beavatkozása veszélyeztet – jelentette ki csütörtökön Klaus Johannis államfő.
Johannis részt vett az Országos Korrupcióellenes ügyészség (DNA) tavalyi tevékenységének értékelésére szervezett bukaresti értekezleten. Kijelentette, hogy Romániában gyakran rosszak a törvények, amelyek értelmezési problémákat vetnek fel, ezért tagadhatatlan, hogy módosítani kell az ilyen cikkelyeket.
„Románia olyan helyzetben van, amikor elindulhatna az erős demokrácia felé vezető úton, amelyben a jogállam mechanizmusai politikailag függetlenek. Egyensúlyra és nagyon nagy bölcsességre van szükség mindenki részéről ahhoz, hogy ne vesszen kárba, amit eddig elértünk. Ami a legfontosabb, hogy Románia erős, a polgárok védelmét felvállaló állammá akarjon fejlődni. A DNA-nak kulcsfontosságú szerepe van a korrupció leküzdésében és a törvények betartásában. Tavalyi tevékenységükkel bebizonyították, hogy a kitűzött célokból kézzelfogható valóság lehet" – idézte az államelnököt az Agerpres hírügynökség.
Johannis mindazonáltal úgy vélte, hogy az olyan fontos kérdésekről, mint a büntető törvénykönyv és a perrendtartás módosításáról vagy a közkegyelemről csak széles körű, átlátható és felelős társadalmi vita nyomán szabad dönteni, amelynek során az igazságszolgáltatás szakmai szerveivel is konzultálniuk kell a döntéshozóknak.
Az MTI tudósítása szerint az elnök beszédében kitért a Sorin Grindeanu vezette kormány január végi vitatott Btk.-módosító rendeletére, amit később a kabinet a nagyszabású utcai tüntetések hatására hatályon kívül helyezett. Johannis szerint pillanatnyilag elhárult a korrupcióellenes harc meggyengítésének veszélye.
Az elnök ismét méltatta a vitatott rendelet visszavonását követelő nagyszabású kormányellenes tüntetéseket, amelyek szerinte azt mutatják, hogy a jogállamiság alapjait képező értékek és elvek védelmét az állampolgárok már saját konkrét feladatuknak tekintik. Johannis szerint Románia már külföldön is modellnek számít a korrupcióellenes harcban, amelyet folytatni kell, és valamennyi fél bölcsessége és felelőssége szükséges ahhoz, hogy az eddig elért eredmények ne vesszenek el.
Krónika (Kolozsvár)

Minden magyar ünnepe
Az elmúlt több mint két évtized hagyományaihoz híven, Nagyváradon az 1848-as márciusi forradalom évfordulóját az RMDSZ Bihar megyei szervezete közösen a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökséggel, a Nagyváradi Evangélikus- Lutheránus Egyházközséggel, a Nagyvárad–Bihari Unitárius Egyházközséggel, a Magyar Polgári Párt Bihar Megyei Szervezetével, valamint a civil és az ifjúsági szervezetekkel, az idén is méltóképpen szeretné megünnepelni. Nemzeti ünnepünk megemlékezési programja a következő:
MÁRCIUS 12. * 12.00 – Koszorúzás a várad-szőlősi katolikus templomkertben található emlékműnél, 13.15 – Koszorúzás Petőfi Sándor szobránál, Váradszentmárton község, Félixfürdő.
MÁRCIUS 15. * 11.00 – koszorúzás a biharpüspöki világháborús emlékmû parkjában álló kopjafánál, 12.00 – a rogériuszi református templomban ünnepi istentisztelet, ezt követően koszorúzás a harangtorony alatt kialakított emlékhelyen, 14.00 – koszorúzás Rulikowszky Kázmér emlékművénél, 14.40 – koszorúzás a Nicolae Bălcescu-szobornál, 17.00 – ökumenikus ima a nagyvárad-olaszi református templomban, 18.15 – koszorúzás és ünnepi beszédek Szacsvay Imre szobránál, majd huszárok vezette zászlós, fáklyás felvonulás a Fő utcán a Petőfi-szoborig. Ünnepi eseményeink zárásaként koszorúzás Petőfi Sándor szobránál.
Koszorúzási szándékukat az RMDSZ megyei szervezetének titkárságán, a 0259-432.884-es telefonszámon jelezhetik, hétköznaponként 9-15 óra között.
Ünnepeljünk újból együtt március 15-én!
Nagyvárad, 2017. február 23.
Az RMDSZ Bihar megyei szervezete
Szabad március 15-e Nagyváradon
Az Erdélyi Magyar Néppárt, mint minden évben, idén is tisztelettel emlékezik nemzeti ünnepünkön, március 15-én őseinkre, hőseinkre. Ahogyan az eddigiekben, az idei ünnepi megemlékezés fő rendezvényére Szacsvay Imre mártír országgyűlési jegyző Ezredévi emléktéri szobránál kerül sor, 17 órás kezdéssel.
Az eddigiektől eltérően az ünnepség főrendezvénye a Szent László téren kezdődik hagyományőrző néptánccsoportok fellépésével. Idén először magyar dal és tánc fogja tehát ünnepre hívni Nagyvárad polgárait a város főterén, majd együtt vonulunk át Szacsvay Imre szobrához.
Nemzeti ünnepünknek, a magyar szabadság napjának új lendületet, frissességet kell adnia, a jövendőben való bizodalmat kell erősítenie. Éppen ezért méltón és szabadon kell 1848 tavaszának sorsdöntő pillanataira és hőseire emlékeznünk. Ez mindannyiunk, az egységes magyar nemzet közös ünnepe, összetartozásunk, a haza újjászületésének jelképe. E gondolatok jegyében kérünk és hívunk valamennyi váradi magyar polgárt, a civil szervezeteket és történelmi egyházainkat, vállaljanak részt a szervezési feladatokból, legyenek jelen és tegyük valóban közös ünnepé a 2017-es esztendő március 15-éjét.
Külön felhívással és kéréssel fordulunk a magyar politikai alakulatokhoz, tegyék félre szervezeti érdekeiket, emelkedjenek felül vélt vagy valós sérelmeiken, és engedjék, hogy együtt ünnepeljen Nagyvárad teljes magyarsága. Éppen ezért képviselőiket is szeretettel várjuk a 17 órától kezdődő ünnepi megemlékezésre.
Nagyvárad, 2017. február 23.
Az EMNP nagyváradi szervezete
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Nem a PSD ötlete
Fél Wass Alberttől a prefektus 
Hülyeség, amit a prefektus tesz – így kommentálta a Wass Albert-utcanév ügyében indított eljárást Kelemen Hunor RMDSZ-elnök. Mint beszámoltunk, a kézdivásárhelyi városi bíróság jóváhagyta a bűnvádi eljárás újraindítását a kézdivásárhelyi Wass Albert-utcanév ügyében, helybenhagyva a prefektus és a városi ügyészség keresetét az önkormányzat ellen.
Kelemen Hunor sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján kifejtette, az erdélyi magyarságot nem lehet letartóztatni, csak azért, mert hallott Wass Albertről. 
– Minden erdélyi magyar családnál találsz Wass Albert-könyvet, mindenki olvasott Wass Albertet. Tamás Sándorral időnként szoktuk magunkat a szervek figyelmébe ajánlani, hogy éppen most olvastunk egy Wass Albert-művet. Ez egy butaság – nyomatékosította a szövetségi elnök. 
Ezeket a dolgokat is napirendre tűzik a Szociáldemokrata Párttal folytatott tárgyalások során, fűzte hozzá Kelemen Hunor, majd megjegyezte, nem tudja, hogy a prefektus önjáró-e, de nem hiszi, hogy a PSD-től kapta volna ezt az ötletet.
– Ha máshonnan kapta, oda nekünk nincs bejárásunk, de nyilván, ahogy más dolgokat sem hagytunk szó nélkül, ezt sem fogjuk – nyomatékosította az RMDSZ-elnök. 
Az ügy kapcsán Tamás Sándor megyetanácselnök „adaléknak” hozta fel, hogy milyen okkal kérte a prefektus a perújrafelvételt: egyrészt, mert az ominózus határozattervezet a mai napig megtalálható a polgármesteri hivatal honlapján, anélkül, hogy írná, hogy vissza lett vonva. Másrészt, a határozat meghozatala, „erős megbotránkozást váltott ki a társadalomban, és azt az indokolt félelmet keltette, hogy a Wass Albert által elkövetett kegyetlenkedések megismétlődhetnek”. 
(kiss-erdély)
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Dél-Erdély pedig van
Lapunk tavaly közölt hatalmas, román falfeliratot Brassó városából, amelyen újból tudomásunkra hozták a szerzők, mennyire utálják a magyarokat; azt is jelezvén a gyakorlatban is, hogy hiába törlik le azt, úgyis visszaírják. Hiába na, szavatartók a szerzők. Én most Brassó lakosságának tudomására akarom hozni és örömmel, hogy nem vész el minden, amit veszett kutyák riogatnak. Lám, a városról írásos emlékünk van már 1252-ből, IV. Béla magyar királyunk egyik adományleveléből. Nyilván, adományozni már 750 évvel ezelőtt is csak azt lehetett, ami megvolt. És Brassó megvala.
Brassót Dél-Erdélyhez sorolja mind a történelem, mind a történetírás –, na, én itt hozakodom elő a magam friss, mai felfedezésével, hogy mindenki tudjon arról. Jelenkori történelmünkben járom Sepsiszentgyörgy várost, felejthetetlen a város mellett ez a járkálás is. Be kellett köttetnem a villanyt a lakásba. Hát ez a kálváriám tartott sok iroda és annyi déli harangszó között… Tudhatják a mai lakók, mennyit.
Az egyik papíron olvasom a román nyelvű írást, fordítom magyarra emitt: Elektromos Energiaszolgáltató Szövetség Dél-Erdélyben. Brassó. Ettől – tíz nap után – új erőre meg derűre kaptam. Hiszen ha van Dél-Erdély, akkor van Észak-Erdély is, és ott van az Erdélyi-érchegység is a sok történelmi papíron. És a dolgok ilyen állapotában meg kell lennie Székelyföldnek is, ma is!
Hogy is van az, hogy manapság begyepesedett, megélhetési fajgyűlöletbe jármozott román történészek és ugyancsak hasonló kötelezettségű politikusok szerint olyan föld, fogalom, hogy Székelyföld nincs! Punktum! Ebből a zavaros léből következik, hogy székely lakosság sincs.
Innen már csak egy (malom-) kőhajításnyira van az a bukaresti elképzelés, hogy újra kell osztani s kebelezni a „nem létező” Székelyföldet, annak nem is létező magyar lakosságát, el Brassó, Bákó felé, kinek mennyi kell s mennyi jut a földünkből. És a munkánkból. Meg az adónkból. Aztán ha nem loccsan, akkor cseppen Bukarestből valamennyi vissza, hogy el tudjuk látni az elnyomott, halmozottan hátrányos helyzetű nemzeti kisebbségeket…
Mindig is mondtam, el kell olvasnunk a számlák titokzatos szövegeit, a falfeliratokat, IV. Béla magyar király leveleit, ha még levelező viszonyban vagyunk őfelségével is.
Czegő Zoltán 
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Zilahon tartja „irányt mutató” kongresszusát az RMDSZ
Zilahon tartja május 13-án kongresszusát a Romániai Magyar Demokrata Szövetség – jelentette be pénteken Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök.
Mint emlékeztetett: a Szövetség idei kongresszusának a tétje irányt mutatni a következő két esztendőre, számot adni arról, hogy mit sikerült megvalósítani a parlamenti választást követő időszakban.
Porcsalmi Bálint a helyszínválasztásról elmondta: „Szilágy megyében egy olyan erős magyar közösség él, amely összefogásból mindig példát mutatott egész Erdélynek. 2016-ban is az élen járt mind a két választáson, de ez nem újdonság, hiszen Szilágy megye mindig az élen jár. Nekünk oda kell figyelnünk erre az erős magyar közösségre, meg kell hálálnunk az elmúlt évi támogatásukat. Be kell vonnunk az ott élő magyar embereket országos terveinkbe, hiszen számítanak ránk. Megérdemlik, hogy Zilahon legyen a kongresszus.” Rámutatott: Székelyföld és a Szórvány után most újra Partiumon a sor a kongresszus-szervezésben.
Az RMDSZ egy héttel ezelőtt nyilvános konzultációt hirdetett alapszabályzatának és programjának módosítására, arra kéri a civil szervezeteket, a pedagógusszövetséget, a történelmi magyar egyházakat, a Szövetség tagjait, de főként a magyar embereket, hogy március 17-ig fogalmazzák meg javaslataikat.
maszol.ro

A szülőket is kihallgatja a DNA a katolikus gimnázium ügyében
A korrupcióellenes ügyészség a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum több diákjának a szüleit is beidézte és tanúként kihallgatta ezen a héten a tanintézménnyel kapcsolatos bűnvádi eljárás keretében.
„Ez a Szekuritáté módszereit juttatja eszembe. Jönnek, kopogtatnak, hivatalos felszólítást ad át két rendőr, menjek vagy én vagy a férjem, mert a korrupcióellenes ügyészség minket is kihallgat” – mondta a Maszolnak egy neve elhallgatását kérő szülő, akinek a gyermeke a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum tanulója.
Csíky Csengele, a szülői bizottság tagja érdeklődésünkre elmondta, nem tudja, mi a szándéka ezzel a korrupcióellenes ügyészségnek, de óriási riadalmat keltett ez az eljárás. „Nagyon megviseli ez a szülőket is, de a közösséget is, nagy a rémület, nem tudjuk, mire megy ki ez az egész” – mondta a Maszolnak az édesanya.
Mint megtudtuk, egy kihallgatás egy-másfél órát tart, de a beidézett szülőket titoktartásra kötelezik, nem mondhatják el, hogy mit válaszoltak az ügyészek kérdéseire. A vádhatóságot többek között az érdekelte, hogy mit tudtak vagy mit tudnak a katolikus iskola alapításáról. Arra is kíváncsiak voltak az ügyészek, hogy miért íratták be gyerekeiket a katolikus gimnáziumba, önként vagy mások sugallatára tették meg ezt a lépést.
„Engem a katolikus hitem vett rá arra, hogy a gyermekemet ide irassam. Az egyházi iskolák mindig is kiemelkedően jobbak voltak a többi tanintézménynél, katolikusok vagyunk, hát nem ez a természetes, hogy ha az ember hall egy ilyen lehetőségről, akkor azonnal oda viszi a gyerekét?” – fogalmazott a névtelenségbe burkolózó szülő, aki a félelemkeltés és az elbizonytalanítás eszközeinek tartja azt, amit most a DNA velük tesz.
Csíky Csengele azt is elmondta, egyelőre azt nem lehet tudni, szám szerint hány személyt idéztek be, de próbálják tartani egymásban a lelket. A szülők közösségi oldalt hoztak létre, ahol tájékoztatják egymást az újabb fejleményekről. Ugyanakkor jogi segítséget is kértek. Tudni akarják, mivel jár egy ilyen kihallgatás, melyek lehetnek a jogi következményei, mire figyeljenek a szülők.
Az első napokban azokat hívták be, akik kérvényezték gyerekeik áthelyezését az Unirea Főgimnáziumból a katolikus iskolába. „Azt gondoltuk, arra kíváncsiak, hogyan történt az átíratás, de aztán három nap múlva megtudtuk, hogy nem csak erről van szó, mert azok is sorra kerültek, akik eleve oda íratták kicsinyeiket” – mondta Csíky Csengele. 
Kincses: ez kimondott zaklatás
Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd a Maszol érdeklődésére elmondta, a beidézett szülőknek alkotmányos kötelességük megjelenni az ügyészségen, mert ha nem tesznek eleget a felszólításnak, rendőr kíséri be őket.
„Ha valakit tanúként megidéznek, alkotmányos kötelezettsége tanúskodni. Ha nem megy el, akkor elővezethetik. Ugyanakkor a tanúnak meg kell téríteni a költségeit: ha aznap munkából hiányzik, akkor a napidíját, ha utazik, az utazási költségeit, de mindenképpen meg kell jelennie” – fogalmazott Kincses.
Az ügyvéd szerint a szülők ügyészségi kihallgatása kimondottan zaklatás, ugyanis semmi sem indokolja ezt a lépést. Emlékeztetett, hogy a szülőnek jogában áll ügyvéd jelenlétét kérni a kihallgatáson. Emellett a kihallgatásra beidézett személynek jogában áll tolmácsot igényelni, hogy anyanyelvén válaszoljon a hozzá intézett kérdésekre.
Az előzmények
Mint ismert, az iskola volt igazgatója, Tamási Zsolt és Stefan Somesan volt Maros megyei főtanfelügyelő ellen 2016 november elején indított eljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA). Az ügyészek szerint a gyanúsítottak törvénytelenül jártak el a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium 2014-es létrehozásakor, és annak ellenére járultak hozzá a tanintzémény működéséhez, hogy tudták: valójában nem rendelkezik a működéshez szükséges engedélyekkel. A DNA Stefan Somesant hivatali hatalommal való visszaéléssel és kétrendbeli hatáskörtúllépéssel, Tamási Zsolt igazgatót pedig hivatali hatalommal való folyamatos visszaéléssel gyanúsítja.
Az igazgató elleni eljárás a múlt év végén ellehetetlenítette az iskola működését, aláírási joggal rendelkező vezető híján ugyanis a tanintézet nem folyósíthatta a tanárok fizetését, nem fizethette ki a közüzemi számlákat. Decemberben a DNA egy alkalommal lehetővé tette, hogy az igazgató négy órára bemenjen az iskolába, és aláírja az intézmény működéséhez szükséges iratokat.
Korábban azt is megírtuk, egyelőre bizonytalan, hogy ősszel elkezdődhet az új iskolai év a katolikus gimnáziumban.
Antal Erika
maszol.ro

Borboly Csaba az RMDSZ újraalakult Országos Önkormányzati Tanácsának elnöke
Az Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) legfőbb feladata a parlamenti képviseleti munkát úgy kiegészíteni, hogy az RMDSZ két frakciója olyan törvényeket kezdeményezhessen, amelyek valós segítséget jelentenek az önkormányzatok működésében, a helyi közösségek jólétének biztosításában – hangzott el a testület pénteki újraalakuló ülésén, amelyen Borboly Csabát választották elnökké.
Az újrázó elnök kifejtette: a jogszabályalkotásba való beleszólás, a szakmai egyeztetések, fórumok szervezése képezte az elmúlt mandátum munkájának nagy részét, az OÖT által elkészített szakanyagok pedig nagyban hozzájárultak az RMDSZ törekvésihez. Mint kiemelte: az elmúlt időszak egyik nagy sikere, hogy a regionalizációval kapcsolatos szövetségi álláspont mögé 13 másik, román többségű megye is felsorakozott.
„Akkor lesz operatívabb a döntéshozatal, ha a következő időszakban többször találkozunk, szervezettebbé tesszük a munkát. A következő időszak prioritása közé tartozik az is, hogy a parlamenti frakciókat még inkább bevonjuk terveinkbe, ha intézményesíteni is tudnánk ezt az együttműködést” – fogalmazott Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az ülésen kifejtette: az erős parlamenti képviselet következő kihívása a nyelvi jogok bővítése, ennek folyamatába pedig az Országos Önkormányzati Tanács javaslatainak mindenképpen be kell kerülni: ezért is fontos, hogy hangsúlyosan jelen legyen az útkeresésben.
Politikai tájékoztatójában a szövetségi elnök rámutatott arra is: jelenleg Románia könnyen autoriter állammá válhat, olyan országgá, ahol már nem a választott képviselők hozzák meg a döntéseket. Úgy véli: mindennek könnyen az lehet a következménye, hogy leépül a demokrácia, sérülnek az alapjogok és alapelvek, a szabadság-, ember- és kisebbségi jogok pedig zárójelbe kerülnek.
„Az RMDSZ-nek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy helyreálljon az egyensúly az országban – ezért is kell hangsúlyosan beszélnünk a jogállamiságról: nekünk nem szabad ideológiai alapon állást foglalnunk egyik vagy másik kérdésben, mindig a demokrácia, a jogállam mellett kell kiállnunk” – nyomatékosított Kelemen Hunor.
„Szakmaiságot, több egyeztetést, és közös tervezést kell bevinnünk az Országos Önkormányzati Tanács munkájába. Az Ügyvezető Elnökség a híd szerepét látja el a bukaresti és erdélyi érdekképviseleti munka között, biztosítja a tájékoztatást, a döntés-előkészítést” – mondta el az ülésen Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök. Javaslata szerint olyan átfogó képzési programokat kell elindítani, amelyek szakmai tudást, tapasztalatcserét és a folyamatos fejlődés lehetőségét biztosítják az önkormányzati képviselőknek, vezetőknek.
Az Országos Önkormányzati Tanács alakuló ülésén a három regionális önkormányzati tanács képviselői vettek részt.
maszol.ro