Orbán Zsuzsanna mozgássérült székelyudvarhelyi lány öt éve hozta létre az Orbán Alapítványt a szellemi fogyatékos gyerekek megsegítésére. Ennek keretében négy osztállyal és 13 alkalmazottal iskolát működtet. Az iskolában 26 szellemileg visszamaradott gyerekkel foglalkoznak. Nemcsak nevelik és oktatják őket, hanem ingyenesen biztosítják számukra a reggelit, ebédet és uzsonnát is. Jelenleg egy háromszobás tömbházlakásban valamint egy garzonlakásban működik a kis iskola, két szakképzett gyógypedagógus segíti a munkájukat. Az anyagiakat pályázatok útján teremtik elő. Állandó támogatójuk nemigen akad. - Orbán Zsuzsa elmondta, hogy a szeretetadás elvét alkalmazzák a nevelés során. /Deák Tünde-Klaudia: Védünk és szeretünk Krisztus nevében mindig! = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 26./

Márc. 25-én tartotta közgyűlését a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) Szovátán, egyúttal a szövetség által alapított Ezüstgyopár-díjat ünnepélyesen átadták negyvennyolc kiemelkedő teljesítményű magyar pedagógusnak. Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke sikeresnek tartotta közgyűlést. A beszámolókat, a tevékenységi terveket írásban kapták meg a közgyűlés résztvevői, így az időt a tartalmas vitára fordíthatták. Három nagy kérdéskör foglalkoztatta a hozzászólókat: a szórványkérdés, a tankönyvkiadás, valamint a reformfolyamat alakulásának aggasztó volta. A szórvány legnagyobb gondja a szakképzett pedagógusok és a minőségi oktatás hiánya, emiatt adják a szülők gyermekeiket román iskolába. Gond a gyermeklétszám folyamatos csökkenése is. A rendezvényen az RMDSZ vezetői is megjelentek: Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnök, dr. Kötő József, a Tanügyminisztérium államtitkára, valamint Nagy F. István az RMDSZ ügyvezető elnöksége oktatási főosztályának vezetője. /Sarány István: Ezüstgyopár-díjak pedagógusoknak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kétnapos látogatást tett Hargita megyében. Márc. 24-én Kovásznán a lakossági fórumon kifejtette, hogy az RMDSZ eltért eredeti célkitűzéseitől. Nem szabad az RMDSZ-t magára hagyni. Össztársadalmi összefogás szükséges. Leszögezte: "Székelyföld a romániai magyar politizálás háttérországa, legkomolyabb tartalékaink itt találhatók. De a Székelyföld nem tölt be a súlyának, erejének, hagyományainak megfelelően fontos szerepet a romániai összmagyarság életében, pedig ez elvárható volna, s erre minden adottsága megvan. Amint az köztudott: Trianon után két tömbmagyar terület volt, az egyik a partiumi, a Királyhágó-melléki rész, a másik a székelység. A köztünk feszülő hidat, sajnos, nyolcvan év alatt szinte teljesen lebontották, elszigetelődött egymástól ez a két tömb, meggyengült a köztes magyar területek magyarsága, megcsappant, elszórványosodott, elcsángósodott. Szükség van tehát a híd két tartópillérének megerősítésére." Tőkés László úgy értékelte, hogy az RMDSZ monolitikus párttá vált. Szükséges lenne, hogy az RMDSZ-ben legyenek alternatívák. "Ezért örvendek például a Reform Tömörülés székelyföldi felfutásának vagy általában a kibontakozásának." A kormányban való részvételről elmondta: "Nemhogy az ország helyzetén nem tudott javítani, hanem még saját sorsunkon sem tudtunk úgy fordítani, ahogy megéri egy kormányzatban részt vevő politikai erőnek. Tehát még a saját elnyomásunkon is asszisztáltunk." A helyhatósági választásokon "össze kellene szednünk az erőnket", hangsúlyozta. /Össze kellene szednünk az erőnket. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./ Márc. 25-én Tőkés László püspök Kézdivásárhelyen, a református templomban "Kelj fel és járj" szavakkal kezdte igehirdetését. Ezután lakossági fórumon vett részt, melyen polgármestereken, alpolgármestereken kívül megjelent Orbán Árpád, a megyei tanács elnöke is. Tőkés László az RMDSZ-szel kapcsolatosan elmondta: ő nem a szövetség ellen, hanem érte haragszik, és soha nem lesz hűtlenné iránta. "Nem az az egységbontó, aki kimondja a bajt, hanem az, aki előidézi azt, aki előidézi az egység megbontását" - vélekedett a püspök, beszédében az RMDSZ megújulását sürgette. A fórumon annyira elszabadultak az indulatok, hogy a püspök keserű szájízzel bejelentette: "Itt rám már nincs is szükség, a felmerült problémákra válaszoljanak az illetékesek". Tamás Sándor képviselő, Németh Csaba szenátor és Szigethy István polgármester egymás után kértek szót, és megpróbálták megcáfolni az őket, illetve az RMDSZ területi vagy városi szervezetét ért megalapozott vagy alaptalan vádakat. /Iochom István: Tőkés László Kézdivásárhelyen és Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./

Tőkés László elmondta, hogy az RMDSZ kormányban való részvétele nem hozta meg a várt eredményt. - Kovásznán aggasztó a helyzet, nagy a munkanélküliség, zajlik az övezet "gyarmatosítása", megtörténhet, hogy a visszaadott erdők is mások kezébe kerülnek, járhatatlanok az utak. A megosztottság miatt a választások nyomán az RMDSZ az önkormányzati többséget is elveszítheti. /(Flóra Gábor): Tőkés László: Alternatívát a megújulásra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Márc. 17-18-án drámapedagógiai műhelymunkát végeztek Szatmárnémetiben a tanítóképzős főiskolások a Kölcsey Ferenc Kollégiumban. A drámapedagógiai tréning külföldön szerves része a pedagógusképzésnek. Erdélyben 1995-től tartanak továbbképzőket, ekkor volt az első találkozó Illyefalván, egy magyarországi tréner irányításával. 1997-ben megalakult a Romániai Magyar Drámapedagógiai Társaság. Azóta a Bolyai Nyári Akadémia évente szervez drámapedagógiai továbbképzőt. Műhelyek vannak Nagyváradon és Sepsiszentgyörgyön. Rusz Csilla, a Romániai Drámapedagógiai Társaság alelnöke tartott előadást erről az új módszerről, melynek legfőbb követelménye a kreativitás és a rögtönzés. /(végh): Drámapedagógia - nálunk is. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 27./

Maga Emil Constantinescu államfő lépett közbe, hogy működőképes legyen a tizenegytagú testület, a Securitate Archívumát Tanulmányozó Országos Bizottság, amely márc. 27-én összeült, hogy kidolgozza saját munkarendjét és belső szabályzatát. Első lépésként saját átvilágításukat kérték a Román Hírszerző Szolgálattól. A bizottság megígérte: a (júniusi) helyhatósági választásokig legalább a nagyvárosok jelöltjeit átvilágítják. A rendelkezésükre bocsátott szekusdossziék hossza kitesz vagy tizenhat kilométert, ezek Bukarestbe szállítása és kezelése időigényes feladat. /16 kilométer szekudosszié. Az átvilágítás első fényei. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 28./

Smaranda Enachének, Románia finnországi nagykövetének leváltását követelte a Jurnalul National, mivel a nagykövet a Pro Európa Liga emberi jogi szervezet társelnökeként részt vett a marosvásárhelyi Türelem hete rendezvénysorozaton. A marosvásárhelyi székhelyű Pro Európa Liga 1991 márciusától kezdve minden évben megrendezi a "türelem hetét", így emlékezve és válaszolva arra, hogy 1990 márciusában véres összecsapások voltak a városban a románok és a magyarok között. "Egy román nagykövet támogatja a magyar szélsőségeseket, a marosvásárhelyi események 10. évfordulóján Smaranda Enache irányítása alatt történtek virulens románellenes támadások" - írta márc. 25-i számának címoldalán a lap. Márc. 27-én a Jurnalul National már arról számolt be címoldalán, hogy "a Románia-ellenes botrány ügyében Smaranda Enachénak a parlamentben kell magyarázatot adnia". A lap a szenátus külügyi bizottságának elnökére, Ghiorghi Prisacarura hivatkozva közölte, hogy a bizottság ezen a héten fogja tárgyalni, miként vehetett részt a nagykövet a marosvásárhelyi "türelem hetén". Prisacaru rendkívül súlyosnak minősítette "a Marosvásárhelyen elhangzottakat". A kolozsvári RMDSZ-tanácskozásról a Transilvania Jurnal azt írta, hogy "győztek az RMDSZ radikálisai", mert Markó Béla, az RMDSZ elnöke szóvá tette, hogy magyar nemzetiségűek nincsenek a román belügy-, a külügy- és a védelmi minisztérium, valamint a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetésében. /Türelem, türelem... Smaranda Enachét a parlament elé citálják. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

A Fejér megyei önkormányzat meghívására március 21-25-e Kolozs megyei polgármesterek 34 tagú küldöttsége ismerkedett a legdinamikusabban fejlődő magyarországi megye önkormányzati megvalósításaival. A küldöttség a kapcsolatteremtés, az EU-csatlakozás reményében tapasztalatszerzés, esetleges testvértelepülési kapcsolat kialakítása céljaiból látogatott Fejér megyében. A kezdeményező, programot is összeállító Kossa Lajos, Aba város polgármestere volt. Előadást hallgathattak meg a kormány és önkormányzatok kapcsolatáról, a régiók szerepéről az EU-csatlakozás összefüggésében, a SAPARD- és ISPA-programról, a Vállalkozási Alapítvány 10 éves működéséről. Az erdélyi polgármesterek ellátogathattak Budapestre is. /Lukács Éva: Kolozs megyei polgármesterek Dunántúlon. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

A fiatal báró Kemény János örökölt erdőbirtokainak jelentős részét áldozta fel a romániai magyar irodalom támogatására. 1926-ban megalapította a marosvécsi Helikont. A helikoni munkaközösség a két világháború között a hazai írók legszámottevőbb és legjelentősebb irodalmi csoportosulása volt. Megszűnésekor, 1944 őszén 55-en vallották magukat helikonistáknak. Az Erdélyi Szépmíves Céh kiadóvállalat, akárcsak az Erdélyi Helikon folyóirat a vécsi íróközösség eszmei irányítása alatt működött mindvégig. Ebben a periódusban 166 kötet jelent meg, zömében a helikonisták művei. Ez a szellemi örökség képezi a kibontakozó, modern erdélyi magyar irodalom kincsestárát. A 2000 tavaszán megalakult és bejegyzett Helikon - Kemény János Alapítvány legfontosabb célkitűzései között szerepel: Kemény János és a marosvécsi Helikonba tömörült írók szellemi örökségének megőrzése és széleskörű ismertetése, műveik újrakiadása, könyvtárlétesítés, a jeles évfordulók méltó megünneplése és egy időszaki lap beindítása. Az Alapítvány Emlékparkot szeretne létesíteni az 55 író számára, továbbá Marosvécsen tervezik a Kemény János emlékház létrehozását. Az alapító: Kemény János fia, Kemény Miklós és családja, a kuratórium tiszteletbeli elnöke Sütő András író, tagjai: Bogyó Levente elnök, Nagy Miklós Kund alelnök, Adamovits Sándor titkár, Böjte Lídia, Kilyén Ilka, Lokodi Edit, Marosi Ildikó, Mészáros József, Spielmann Mihály tagok. Az alapítvány segítséget kér a megfelelő anyagi bázist létrehozására. /Megalakult a ,,Helikon - Kemény János Alapítvány". = Nyugati Jelen (Arad), márc. 28./

Szatmár megyében a községi könyvtárak között az egyik legjobban működőnek a kaplonyi számít a megyében. Tavaly 396 olvasó kereste fel az intézményt. Kaplonyi Lucia 1990-ben lett könyvtáros, abban az évben mindössze 30 állandó olvasót tartottak számon. 1997-ben érkezett a legtöbb új könyv /90 kötet/, 1998-ban egyetlen könyvet sem, tavaly pedig 80 könyvet sikerült vásárolni. Ennél jóval többre lett volna szükség. A könyvtár állománya 8832 kötet, a többségük román nyelvű, azokat viszont nem olvassák. A könyvtárban nincs fűtés. A könyvtárosnő kijelentette, hogy a tüzelőre szánt pénzt fordítsák inkább könyvek vásárlására. /Fodor István: Kaplony. Majdnem négyszáz olvasója van évente a könyvtárnak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 28./

A Szatmári Északi Színházban jóideje puskaporos a hangulat. Hetekkel ezelőtt felröppent a hír, hogy Cristian Ioan, a színház vezérigazgatója, leváltja a román tagozat néhány vezetőjét, ez a sors vár Parászka Miklósra is, a Harag György Társulat vezetőjére. Akkor az RMDSZ közbelépését is kérték, amit viszont az elutasított, mivel nem kíván részt venni a színházi hatalmi harcokban. Cristian Ioan márc. 28-án azonnali hatállyal felmentette Parászka Miklóst, s helyette Tóth Páll Miklóst nevezte ki a Harag György Társulat élére. /(Dancs Artúr): Felfüggesztették Parászka Miklós társulatigazgatót. Felfüggesztették Parászka Miklós társulatigazgatót. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

A közelmúltban Kolozsváron találkoztak a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének /RMGE/ megyei elnökei, hogy összehangolják a visszaszolgáltatásra kerülő szántóföldek és erdők megtartásának stratégiáját. Mint ismeretes, a falvakat jobbára idős, munkaképtelen emberek lakják, akiknek többsége az eddig visszakapott területet sem tudta művelni. Egyes becslések szerint a bánsági magyar településekhez tartozó szántóföldnek több mint a fele évről évre parlagon marad, és nincs ez másként sem Arad, sem Hunyad, sem a többi magyarlakta megyében. Hamarosan újabb területek kerülnek vissza egykori tulajdonosaik birtokába, ezek megművelése előreláthatóan szintén kétséges. Az RMGE a föld megtartását napjaink legfontosabb feladatának tekinti. Kiss Károly agrármérnök, az RMGE Temes megyei szervezetének elnöke elmondta, hogy számos jobbnál jobb ötlet, javaslat hangzott el. Ezek közül kettőt ismertetett. Az egyik a falu fiatalítását célozza, a másik a gazdálkodás talpraállítására tesz kísérletet. A falu fiatalítását illetően meg kellene szervezni a legújabb kor telepítési akcióját. Balánbányán, Urikányban, Petrozsényben stb. munka nélkül maradt fiatal bányászcsaládoknak kell felkínálni a lehetőséget, hogy települjenek be kihalóban lévő falvakba, ahol lakóházat kapnak a letelepedéshez és földet a megélhetéshez. Sok magyar nemzetiségű bányász szívesen gazdálkodna valamelyik bánsági faluban, ha hozzásegítenék. Az RMGE megyei szervezeteinek össze kellene írni az idős házaspárok vagy magányos emberek listáját, akik szívesen kötnének eltartási szerződést fiatal magyar családokkal. Az RMDSZ-szervezetek segítenének abban, hogy megbízható, becsületes emberek jöjjenek. A betelepülő fiatalok tőke nélkül, eszközök nélkül aligha boldogulhatnak. Alapítványok segítségével, az egyházak és az RMDSZ támogatásával, anyaországi gazdálkodó szervezetek mozgósításával fokról fokra be lehet szerezni a gazdálkodás legszükségesebb kellékeit: szerszámot, fajállatot, nagyhozamú vetőmagot. Már vannak a tervek iránt érdeklődő fiatalok. Elkezdték a vidékfejlesztési felmérést. /Sipos János: Reményt ébreszteni falvaink túléléséhez. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./

Márc. 26-án megalakult az RMDSZ Konstanca megyei szervezete, amely társult szervezete a Bukaresti Területi Szervezetnek. A konstancai Magyar Házban szervezett gyűlésen elnöknek választották Nagy János hajóstisztet, ügyvezető elnöknek Németh Ferenc magánvállalkozót, és megválasztották az öttagú vezetőséget. Jelen volt dr. Székely Levente, a galaci területi szervezet elnöke is. /Megalakult a konstancai RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

Gabriel Andreescu politológus, a Helsinki Bizottság képviselője a román köztudatban élő kisebbségképről elmondta, hogy az igazi gond elsősorban a román köztudatban élő roma- képpel van. A magyarságról alkotott kép egészen más kérdés. A román-magyar viszonyról is készült több felmérés, mind a magyarok, mind a románok tudatában egyfajta "ellenségkép" él a másik nemzetről. A romániai nemzetiségek egymásról kialakított képe elsősorban a sajtónak köszönhető. Az úgynevezett gyűlöletbeszéd továbbra is megtalálható a romániai média eszköztárában. Andreesu több, a romániai kisebbségekkel foglalkozó szemináriumon vett részt. A szeminárium résztvevői egyetértettek abban, hogy az állam által biztosított A jelen levő roma képviselő büntető intézkedéseket követelt azon sajtótermékek szerzői ellen, akik cikkeikben cigányellenes hangvételt ütnek meg. A belügyminisztérium múlt heti razziája nem volt cigányellenes, azonban a sajtó úgy dolgozta fel az eseményt, mintha az ország bajainak és a bűnözésnek elsősorban a prostituáltak, a cigányok, s ritkábban a szekták lennének az okai. /Kisebbségkép - ellenségkép? A médiának nagy szerepe van a románok tudatformálásban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

Fennállásának hatodik évfordulóját ünnepelte a nagyváradi Kiss Stúdió Színház, melyet Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos színész házaspár alapított. A Kiss Stúdió egy évvel ezelőtt szervezte meg, Középen a színész címmel a Kárpátmedencei Stúdiószínházak Fesztiválját, mely a maga nemében egyedülálló kezdeményezés volt. A mostani ünnepségen a színész házaspár elmondta, hogy a hat év alatt állandó támogatás nélkül folyamatosan működtek. Minden itthon játszott előadásuk ráfizetéses, hiszen nagyon olcsó jegyeket árusítanak. Pályázatokból, egyéni műsorokból és támogatók felajánlásából teremtik meg estéről-estére a gázsit, a terembért. Ezen évek alatt kialakult a törzsközönségük, nemcsak Nagyváradon. Brassóba visszavárják őket, a budapesti Vigadóba is többször tértek vissza, akárcsak a németországi Kastl-i Gimnáziumba, Nürnbergbe, Ulmba és Münchenbe. Céljuk a szórvány-települések közönségének látogatása. Tervezik egy új stúdióterem létrehozását is. A Kiss Stúdió Alapítvány elindította az Ady Endre Emlékmúzeum épületének a felújítását. Az Illyés, a Magyar Kultúra és a Pro Professione Alapítványok támogatásukról biztosították a Kiss Stúdiót. /Nyílt nap a Kiss Stúdióban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

Az RMDSZ márc. 30-i bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök élesen bírálta a környezetvédelmi tárca vezetőjének, Romica Tomescunak a Szamos szennyezésével kapcsolatos magatartását. Más országokban hasonló esetekben a miniszter azonnal lemondott volna. Ennek ellenére az RMDSZ nem követeli Tomescu felmentését, ez a parasztpárt hatáskörébe tartozik - mondotta a szövetségi elnök. Hónapok óta napirenden vannak a környezetszennyezési katasztrófák, Tomescu miniszter azonban továbbra is azt hangoztatja: véletlen az egész. A cián- és nehézfémszennyezés kérdése Magyarország és Románia közti konfliktussá lényegült át, jóllehet ez egyértelműen környezetvédelmi probléma. A miniszter elhallgatja a baleset súlyosságát. /Markó: a parasztpártnak le kellene váltania Tomescut. A környezetvédelmi tárca elhallgatta a balesetek súlyosságát. == Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter Bukarestbe érkezett, hogy részt vegyen a közép- és kelet-európai országok korrupcióellenes harcáról rendezett kétnapos /márc. 30-31/ nemzetközi regionális tanácskozáson. A konferencián a térség országainak küldöttein kívül részt vesznek az Európai Unió, az Európa Tanács, a Vámvilágszervezet és a Transparency International képviselői, továbbá amerikai, német, holland és olasz szakemberek. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 31./

A Történelmi Magazin folytatásokban több tanulmányt közöl. Mostani számában kezdte meg Molnár Gusztáv Az erdélyi kérdés című, a Magyar Kisebbségben napvilágot látott írásának újraközlését. Részletek olvashatók Randolph L. Braham Román nacionalisták és a holocaust című munkájából. Az előző számokban kezdődött Az erdélyi magyarok a vádlottak padján /1957-58/ és Demény Lajos Székely lustrák a fejedelmi Erdélyben című tanulmányának átvétele. /Történelmi Magazin (Sepsiszentgyörgy), február-március/

Márc. 31-én bensőséges hangulatban ünnepelte a Szivárvány gyermeklap fennállásának tizedik évfordulóját. A Szivárvány tulajdonképpen az 1980-ban megjelent Haza Sólymai gyermeklapból alakult. Zsigmond Emese főszerkesztő kérésére egyperces megemlékezéssel adóztak a nemrég elhunyt Marton Lili emlékének. - A legjobb hazai alkotók írták, rajzolták ezt a lapot is, mely nemhogy káros lett volna, ahogyan azt egyesek remélték, hanem éppenséggel egy új Napsugár-olvasó gárda kialakulásához járult hozzá. A lap húsz évfolyamát Szilágyi Domokos, Bajor Andor, Fodor Sándor, Kányádi Sándor, Marton Lili, Bálint Tibor, Lászlóffy Aladár, Jánky Béla írók neve fémjelzi. Egy gyermeklap sikere nemcsak az írókon múlik, hanem az illusztrátorokon is. Soó Zöld Margit, Unipán Helga, Forró Ágnes, Székely Géza, Venczel János neve mellé most már a fiatal generáció is felsorakozik. A gyermeklap ma is 22-24 ezres példányszámban jelenik meg. /Horváth Gyöngyvér: Tízéves a Szivárvány. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

"Temesváron márc. 27-én RMDSZ-fórumot tartottak. A megyei szervezet elnöke, Toró T. Tibor elmondta, a mintegy 7-8000 kérdőív, szétküldésének a célja "megmozgatni" a temesvári magyarságot, "közelebb kerülni a választókhoz". Rövid beszámolót tartottak négyéves tanácsosi tevékenységükről Dukász Péter és dr. Oberst László városi, valamint Bodó Barna és Marossy Zoltán megyei tanácsosok. Szóba került a temesvári Magyar Ház és a nemrég leleplezett, majd vandál módon összetört Klapka-emléktábla helyzete. A Magyar Ház "magántulajdonként" hamarosan lekerül a jogtalanul elkobzott közösségi ingatlanok listájáról, az összetört emléktábla ügyében pedig folyik a nyomozás... Halász Ferenc politikai alelnök elmondta, kevés esély van rá, hogy a tábla visszakerüljön a Klapka-házra, mert a város jelenleg a volt tulajdonosokkal pereskedik az épületért és ezért nem adhat ki építési engedélyt ez ügyben. Többen javasolták, hogy a Magyar Ház perét el kell vinni egészen a strasbourgi nemzetközi bíróságig. Fórika Éva jogásznő szerint azonban ezt csak végső megoldásként kell igénybe venni. Toró Tibor professzor szóvá tette, hogy Temesvár nagy szülöttei közül Pesthy Frigyes, Kerényi Károly és sok más magyar személyiség megérdemelne egy-egy utcát a Bánság fővárosában. - Létrejött a DMKT Eurorégió, nemcsak németországi, hanem jól fizetett magyarországi munkalehetőség is kínálkozik. - Varjason a román osztályokban 28-an igényelték a magyar nyelv fakultatív oktatását. Az érem másik oldala: van a megyében már néhány olyan magyar óvoda, pl. Nagyszentmiklóson, amelyben több a román gyerek, mint a magyar, ezért az oktatás inkább román nyelven folyik... /Pataki Zoltán: Strasbourgba kell vinni a Magyar Ház ügyét? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1-2./"

Márc. 28-án az Északi Színház /Szatmárnémeti/ vezérigazgatója, Cristian Ioan felfüggesztette tisztségéből a Harag György Társulat igazgatóját, Parászka Miklóst és a helyébe Tóth-Páll Miklóst nevezte ki a magyar társulat élére. Tóth-Páll Miklós nem fogadta el a kinevezést. Az RMDSZ nem kívánt beleszólni a kinevezésbe. A Harag György Társulat művészeti tanácsa visszautasította Cristian Ioan döntését., amellyel 6 hónapra felfüggesztette Parászka Miklóst. Állásfoglalásukban kijelentették, hogy tevékenységüket Parászka Miklós vezetésével folytatják. A válsághelyzet megoldását a társulatok autonómiáján alapuló intézményben látják. /Ők tudják. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1-2./ Az RMDSZ Szatmár megyei szervezete nyilatkozatot adott ki, amelyben leszögezte: megdöbbenéssel értesült Cristian döntéséről, s azt durva beavatkozásnak tekinti a magyar társulat működésébe. Az igazgató döntése azért is jogtalan, mert nem ő nevezte ki művészeti aligazgatónak Parászka Miklóst. Az RMDSZ egyben felkérte a megyei tanácsot mint az Északi Színház finanszírozóját: teremtse meg a feltételeket a két társulat önálló pénzügyi gazdálkodásához. /Az RMDSZ kiáll Parászka Miklós mellett! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

"Márc. 31-én és ápr. 1-jén Budapesten, az Oktatási Minisztériumban Kárpát-medencei magyar oktatási fórumot tartottak. A kétnapos rendezvényen három téma került napirendre. Az oktatás kormányzati szemszögéből témakörben magyarországi részről Pokorni Zoltán oktatási miniszter tartott előadást "Az európai integráció oktatáspolitikai következményei: magyar példa" címmel, Romániából Kötő József oktatási államtitkár "Reform és megújulás a román közoktatásban, különös tekintettel a kisebbségi oktatásra" és Szlovákiából Szigeti László oktatási államtitkár "A szlovákiai magyar oktatási rendszer helyzete és modernizációs lehetőségei" címmel. Gál András Levente miniszteri biztos a Magyar Állandó Értekezlet Oktatási Szakértői Bizottságának tevékenységéről számolt be. Az erdélyi és a kárpátaljai magyar felsőoktatás - jövőképek, működő minták témakörben öt előadás hangzott el. Berényi Dénes akadémikus, az Apáczai Közalapítvány elnöke arról értekezett, hogy milyen esélyei vannak a Kárpát-medencében a magyar tudományos kutatás és felsőoktatás kibontakoztatásának. Entz Géza, az erdélyi egyetemi program tanácsadója az erdélyi magyar egyetemfejlesztés lehetőségeiről beszélt, magyarországi nézőpontból. Tonk Sándor egyetemi tanár a Sapientia Alapítványt mutatta be, vázolva a szándékokat és lehetőségeket az erdélyi magyar felsőoktatás kiépítésében. Szilágyi Pál rektor-helyettes a Babes-Bolyai Egyetem magyar tanárainak álláspontját ismertette az itt megvalósuló magyar nyelvű oktatás esélyeiről. A beregszászi pedagógusképző alapítványi főiskola igazgatója, Orosz Ildikó a kárpátaljai magyar oktatás helyzetét mutatta be, kitérve az egyetem alapításának körülményeire. Megállapította: "A kárpátaljai magyar tanárképző főiskola működési engedélye egy adott pillanat politikai konstellációjának eredménye, amelyben része volt az anyaország politikai, erkölcsi és anyagi támogatásának, illetve a helyi kisebbség összefogásának, kitartásának terepismeretének. Ez előrevetíti a további teendőkkel kapcsolatban azt, hogy ilyen intézmény létrehozását soha nem szabad csak szakmai kérdésként kezelni, mert ez elsősorban politikai kérdés. Itt javakról van szó, és ehhez politikai akarat kell, vagyis hatalom, hogy megteremtsük ezeket a javakat. Ehhez viszont mi, kisebbségiek otthon egymagunkban kevesek vagyunk. Bár nekünk kell megtenni a szükséges lépéseket, megfogalmazni ezeket és kiállni mellettük, az anyaország hátterének biztosítása nélkül a cél hosszú távon nem tartható fenn". Kerekasztal-vita következett a határon túli magyarok ösztöndíjügyében, illetve a határon túli magyarok magyarországi jogállásáról szóló törvény oktatási fejezetének lehetőségeiről. Az ösztöndíjszerződések egyik kitétele, hogy a magyar állami ösztöndíjazás ideje alatt bevándorlási engedélyért és állampolgárság megszerzéséért nem folyamodhat a kedvezményezett hallgató. A letelepedési tilalom csak a tanulmányok idejére vonatkozik. A teljes képzésben részt vevő határon túli magyar állami ösztöndíjasok száma ebben a tanévben 1376 fő, ebből 554-en Jugoszláviából, 372-en Szlovákiából 222-en, Ukrajnából, 206-an Romániából, 22-en Szlovéniából valók. A javaslatok között elhangzott az intézménytelepítés gondolata: erdélyi vonatkozásban elhangzott, hogy a Magyar Tudományos Akadémia létrehozhatna itt egy fiókközpontot. - Az oktatási fórumon a következő javaslatokról esett szó: alanyi jogon részesüljenek a határon túli magyar diákok, illetve pedagógusok mindazon kedvezményekben, melyekre a diák-, illetve pedagógusigazolvány feljogosítja az anyaországiakat; ugyanígy a szakképzés, felsőoktatás, közoktatás terén azokban a részképzésekben, utóképzésekben amelyek a határon túliak számára valamilyen módon hozzáférhetőek; kihelyezett tagozatok révén kiterjeszteni a magyar felsőoktatás hatályát; részesüljenek beiskolázási támogatásokban; diplomahonosítás megkönnyítése, illetve anyagi támogatás az ezzel járó költségek fedezéséhez; könyvtárak, levéltárak, egyéb háttérintézmények ingyenes használata stb. A második napon Szakképzés a Kárpát-medencében témakörben ugyancsak öt előadás hangzott el. A magyar szakképzés modernizációjáról Benedek András helyettes államtitkár beszélt, különös tekintettel az európai követelményekhez való alkalmazkodáshoz. Kulcsár László tanszékvezető egyetemi tanár székelyföldi példákkal világította meg a területi fejlesztés, a munkaerőpiac és a szakképzés összefüggéseit. A Corvinus Rt. vezérigazgatója, Várady Zoltán a magyar tőkekivitel és annak szakképzési igényeit ismertette. Keresztély Irma, Kovászna megye főtanfelügyelője a székelyföldi szakképzésről rajzolt helyzetképet. Az Apáczai Közalapítvány támogatási stratégiáját ismertette Csete Örs irodaigazgató, különös tekintettel a szakoktatás fejlesztésére. A magyar Oktatási Minisztérium Kutatás-Fejlesztési Helyettes Államtitkárságának főosztályvezetője, Ríz Ádám foglalta össze a kétnapos tanácskozás tanulságait, záróajánlásokat fogalmazva meg. /Kárpát-medencei magyar oktatási fórum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3., Ösztöndíjak, jogállás. = Kárpát-medencei magyar oktatási fórum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./ Elengedhetetlennek tartotta a romániai magyar tankönyvkiadó létrehozását, akár román és magyar szubvencióval Kötő József államtitkár. A közoktatás területén bekövetkezett reformokat ismertetve Kötő József a minőségi szakoktatás biztosítását sürgette. Közölte: 16.122 magyar ajkú diák, az összhallgatók 3,9 százaléka tanul állami és magán felsőoktatási intézményekben. Az államtitkár végső célnak az önálló magyar egyetem megteremtését nevezte. Szerinte az erdélyi magánegyetemi képzési formáknak az anyaországi állami egyetemekkel azonos állami támogatásban kellene részesülniük, hogy a magyar ajkúak ne a többségi állam nyelvén oktató intézménybe iratkozzanak be. Tájékoztatása szerint jelenleg Romániában összesen 1322 önálló magyar tannyelvű intézmény és csaknem 1100 magyar tagozattal rendelkező működik. Magyar nyelven mintegy 197 ezer diák tanul, ez az összlétszám 4,67 százaléka. Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszter elmondta: egyetért a romániai magyar tankönyvkiadó létesítésével. Az előkészületek megtörténtek, a 100 százalékig állami tulajdonú Nemzeti Tankönyvkiadó e céllal már vásárolt könyvkiadót Romániában - tette hozzá. Az újonnan létrejövő felsőoktatási intézmények akkreditációja a romániai szabályok értelmében leghamarabb hat év múlva várható. Hangsúlyozta: addig és azután is jelentős forrásokra van szükség, az alapműködés és a fejlesztés finanszírozáshoz a magyar kormány hozzájárul. /Kárpát-medencei magyar oktatási fórum. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./"

A Fehér és Maros megyét magába foglaló gyulafehérvári Ortodox Püspökség területén 32 kolostor működik. Ezek közül 21-ben szerzetesek, 11-ben pedig apácák imádkoznak Istenhez. A 290-es összlétszámot 70 szerzetes és 220 apáca alkotja. Ami a tanulmányi végzettségüket illeti, 8 szerzetes és 10 apáca felsőfokú teológiai, 16 szerzetes és 18 apáca teológiai szemináriummal, 44 szerzetes és 18 apáca részleges iskolai végzettséggel rendelkezik. /Kolostorok, szerzetesek, apácák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

"A Magyarok Világszövetsége berkein belül többször voltak ellentétek. Több MTI-tudósítás is foglalkozott az utóbbi hetek, napok fejleményeivel. Az MVSZ Erdélyi Társasága közleménye szerint Dobos László (a Kárpát-medencei Régió felvidéki elnöke) és további tíz elnökségi tag még január 29-én beadványban fordult az MVSZ Elnökségéhez, amelyben Patrubány Miklóst, a világszövetség alelnökét azzal vádolta, hogy tisztségével visszaélve "az MVSZ költségvetésének felelőseként Erdély vonatkozásában részrehajló módon, több esetben beavatkozott a Kárpát-medencei Régió önálló gazdálkodásába, illetéktelenül és jogtalanul utalványozott". Patrubány Miklós cáfolta a vádakat, a világszövetség Felügyelő Bizottsága pedig megállapította, hogy "visszaélés gyanúja nem merül fel". - Beder Tibor és néhány társa kezdeményezésére létrehozták a Patrubány Miklós vezette Erdélyi Társaságtól független Székelyföldi Társaságot. Beder nyilatkozata szerint a kezdeményezés "nem irányul senki ellen, csupán a Székelyföld felértékelését jelentené az MVSZ keretében". A kezdeményezők "több beleszólást" szeretnének a világszövetség dolgaiba, és "közvetlenül szeretnének kapcsolódni" a budapesti központhoz. A kezdeményező csoport tagjaiként feltüntetettek közül hárman cáfolták, hogy közük lenne e szervezkedéshez. Patrubány Miklós közönséges hazugságnak, Tőkés László püspök, az MVSZ tiszteletbeli elnöke okirat-hamisításnak minősítette a székelyföldi kezdeményezést közlő aláíratlan levelet. Az MVSZ Etikai Bizottsága elmarasztalta Duray Miklóst, mert nemrégiben egy szűkebb körű tanácskozáson "a stratégiai bizottság elnökéhez méltatlanul és elfogadhatatlanul viselkedett Csörgits Józseffel, a horvátországi magyarok egyik vezetőjével" szemben. Az MVSZ elnöksége felülbírálta a Tempfli József megyés püspök vezette Etikai Bizottság döntését. Tempfli József püspök kilátásba helyezte lemondását az vezette Etikai Bizottság éléről. Végül Duray nyilvánosan megkövette Csörgitset, az MVSZ elnöksége pedig Tempfli püspököt, és kérte, hogy a továbbiakban is maradjon a bizottság élén. /Világszövetségi huzavonák. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 3./"

Egyetlen szakképzett pedagógust sem érintett a létszámcsökkentéssel együtt járó tanügyi átszervezés - hangsúlyozta Miklós Mihály Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes. Ápr. 1-jétől Bihar megyében 375-tel kevesebb a tanügyi állás. Azt, hogy melyik tanintézetben milyen beosztást tudnak felszámolni, az iskolaigazgatóknak kellett meghatározniuk. Nemcsak pedagógusi, hanem kisegítő és adminisztrációs munkát végző személyeket is elbocsátottak. Miklós Mihály elmondta: osztályokat kellett összevonni, és több olyan óvoda van, ahol csak kétnaponként várják a gyerekeket - az óvónő ugyanis félmunkaidős lett. A minisztérium nem fogadta el az első alkalommal felküldött listát, amelyen 375 helyett csupán 168 megszüntetendő állás szerepelt. Áprilistól viszont 375 fizetésnyi pénzzel kevesebbet küldenek Bukarestből. A pedagógusok érdekvédelmi szervezetének vezetője nem értett egyet a tanfelügyelőség ez ügyben tett lépésével. - Valószínűleg ősszel újabb beosztások megszüntetését kéri majd a minisztérium. /Kulcsár Andrea: Tanügy. Szeptembertől újabb változások. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 4./

Márc. 31-én Kolozsváron, a Szabadelvű Kör RMDSZ-platform szervezésében gazdasági tanácskozás zajlott. Témája: a pénzügypolitika szerepe a gazdasági stratégiában, hatása a gazdasági növekedésre. Bauer Tamás, magyarországi országgyűlési képviselő (Szabad Demokraták Szövetsége) a magyar gazdaságpolitika tapasztalatairól és teendőiről beszélt. Paul Mitroi, a Nemzeti Liberális Párt helyettes államtitkára az adórendszert mint fékező vagy serkentő tényezőt ismertette, Kerekes Gábor, a Román Fejlesztési Ügynökség alelnöke pedig arról beszélt, milyen szerepet töltenek be a külföldi beruházások a középtávú stratégia megvalósításában. A tanácskozásról Péter Pál, az RMDSZ gazdasági ügyvezető alelnöke, a Szabadelvű Kör alelnöke elmondta, hogy az RMDSZ gazdasági programja közel áll a liberális gazdaságpolitikai elgondolásokhoz. Magyarországon a gazdaság területén sikerült kialakítani egy olyan konszenzust, amely ahhoz vezetett, hogy például az adótörvénykezés '93 óta nem változott. Végrehajtották a privatizációt. Romániában ez nem történt meg. A bizonytalan törvénykezési és gazdasági helyzet miatt a külföldi befektetők nem érzik jól magukat Romániában. /Rácz Éva: A barátságos környezet fontos a befektetők számára - nyilatkozta lapunknak Péter Pál, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

Április 1-jén Marosvásárhelyen ülésezett az RMGE országos elnöksége. Temes megyéből jelen volt Kiss Károly elnök, míg Arad megyéből Kocsik József ügyvezető elnök. Kocsik József tájékoztatott az RMGE üléséről. Véglegesítették azon jelölteknek a névsorát, akiket a május 13-án Nagykárolyban sorra kerülő elnökségi tisztújító közgyűlésen az új országos elnökségbe javasolnak. Kiértékelték a tanácsadó szolgálat eredményét, szó volt a határ menti agrárkapcsolatok fejlesztéséről, a magyar-magyar agrárjellegű kapcsolatok kibővítéséről. Az adatbázis, az információs hálózat bővítését a PHARE-programhoz benyújtott, és most elnyert pályázat segíti. /Balta János: RMGE elnökségi ülés Marosvásárhelyen. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./

Szép Gyula, az RMDSZ új művelődési és egyházügyi alelnöke az egyházügyi államtitkárság által készített, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó sürgősségi kormányrendelet tervezete szövegének a módosítását javasolta. A tervezet szerint a magyar történelmi egyházaknak tíz-tíz ingatlant juttatnának vissza. Fennállhat annak a veszélye, hogy a tíz ingatlan visszajuttatása után a folyamat lezárul. Az RMDSZ ügyvezető elnökségének álláspontját tükröző levelet Hajdú Gábor egészségügyi és Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszterhez is eljuttatják, hogy azt kormányülésen is szóvá tegyék. /Az egyházi javak visszaszolgáltatását sürgeti az RMDSZ - nyilatkozta lapunknak Szép Gyula új művelődési és egyházügyi alelnök. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

"A református egyházon belül jelentkező különböző vallási mozgalmak, irányzatok egyre nagyobb teret hódítanak a gyülekezetekben. Ezek közül a legismertebb a koreai-amerikai gyökerű Miskolci Missziós Csoport, a CE-szövetség, valamint a Zimányi József magyarországi lelkész nevével jelzett evangelizációs mozgalom. A Fehér megyei Magyarlapád egyike azoknak a településeknek, ahol a vallási nézeteltérések komoly feszültséget idéztek elő a gyülekezet, valamint a helység magyar közösségének életében. A konfliktust Bódis Miklós lelkipásztor áthelyezése váltotta ki, akit azzal vádoltak meg, hogy szakadást idézett elő a gyülekezetben. A lelkész magyarlapádi hívei több alkalommal is kifejezték tiltakozásukat a döntés ellen, amelyet szerintük igazságtalanul hoztak meg. Bódis hívei mindaddig nem hajlandók új lelkészt beengedni a községbe, amíg nem tisztázódik a helyzet, és a püspökség korábbi ígéretéhez híven nem vizsgálja ki az ügyet. - A Szabadság szerkesztőségébe eljuttatott levelükben a magyarlapádi reformátusok több mint hetvenhárom százaléka azzal a kéréssel fordul az Erdélyi Református Egyházkerület Püspöki Hivatalához és az Igazgatótanácshoz, vizsgálják újra Bódis Miklós református lelkipásztor áthelyezésének okait. Az aláírók "törvénytelennek" tartják a lelkipásztor elmozdítását. Levelükben a magyarlapádiak cáfolták Juhász Tamás teológiai professzornak azt a kijelentését (Szabadság, 2000. március 13.), hogy a püspökséget felkereső magyarlapádiak káromkodtak volna. /Vallási "villongások" Magyarlapádon. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./ A Szabadság munkatársa dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke véleményét kérdezte a református egyházon belül megjelenő mozgalmakról. A püspök kifejtette, hogy az egyházon belül meginduló mozgalmakat meg kell különböztetnünk egymástól. Úgy látja, hogy a CE együtt akar dolgozni az egyházzal, és nem akar kiválni. Az együttműködés érdekében szükséges megteremteni a törvényes kereteket. Jelenleg tárgyalások folynak arról, hogy a CE miképpen iktatódjon be az egyházi belmissziós mozgalmak közé. A püspök reméli, hogy a beszélgetések nem az egyházszakadás felé vezetnek. Csiha Kálmán a Zimányi-féle evangelizációs mozgalmat szélsőségesebbnek és módszereiben nem reformátusnak látja. Kettéosztja a gyülekezeteket, az embereket szembeállítja egymással. Ezért határozottan ellenzik a Zimányi-féle módszert. Erről körlevelet küldtek minden lelkipásztori hivatalba. Csiha Kálmán sajnálatosnak tartja a Magyarlapádon történteket. Sajnos, két csoportra szakadt a gyülekezet. Az Igazgatótanács február végén áthelyezte a lelkipásztort azzal az indokkal, hogy személye a gyülekezetben szakadást idézett elő. A tanfegyelem kérdésében most indult a kivizsgálás. Akkor lehet csak világos képet látni, amikor a kivizsgálás megtörtént. - Van egy másik mozgalom is, amelyet egy amerikai evangelizátor kezdeményezett. Új gyülekezeteket próbáltak létesíteni, de egész Erdélyben száz, százhúsz lelket tudtak csak toborozni. - A mozgalmak jelzik, hogy szükség van a megújulásra az egyházban, de ez egészséges megújulás legyen. /Papp Annamária: Szükség van megújulásra. Beszélgetés dr. Csiha Kálmánnal, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./"

Aradon a Kölcsey Egyesület ülésén a népesedés kérdése volt napirenden. Ujj János tanár Arad megyei demográfiai helyzetét elemezte a honfoglalástól napjainkig. A honfoglalás idején 200-400 ezer ember jött a Kárpát-medencébe, a mostani Arad megye területén Márki Sándor szerint 40 ezer ember élt. A XV. századi helységnevek elemzése mutatta, hogy a megyében 276 magyar nevű település létezett, a tatárjárásig a magyar nyelvű lakosság volt többségben, ez után viszont változott a helyzet. Ekkor kezdődött el a betelepítés a hegyek felől, amit nemzetünk kihevert: az Anjou-kor és Luxemburgi Zsigmond gazdasági fellendülést hozott, 200 év alatt egymillióról négymillióra duzzadt a lakosság száma. A török idő eleinte szaporulatot mutatott, néhány év alatt azonban a törököknek adózó magyar családok eltűntek, helyüket szerbek vették át. A 15 éves háború szétzúzta Erdélyt, de Bethlen Gábor és a Rákócziak újra felvirágoztatták. A török birodalom bukását megelőző időszak újabb pusztulást hozott. 1699-ben Arad megye lakossága nem érte el a tízezret, ezért szerbeket telepítettek be. A XVIII. század végén megtörtént a "magyar csoda": újra többségivé vált a nép. A múlt század közepe táján már a románok voltak többségben. Jelenleg Arad megyében 60 ezer főre tehető a magyar lakosság száma. A legutóbbi felmérhetetlen veszteséget a 1989 utáni tömeges kivándorlás okozta. /(Németh): A demográfiai helyzet Arad megyében. Lassan, de biztosan fogyunk. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./