"A magyar kormány 1998. decemberében hozta létre az Apáczai Közalapítványt a határon túli magyarság anyanyelvi felsőoktatásának, szakképzésének, pedagógus továbbképzésének támogatására. Egy éves tevékenységükről Budapesten, február 25-én tartott sajtótájékoztatót a kuratórium elnöke, dr. Berényi Dénes akadémikus (Magyar Tudományos Akadémia Atommag Kutató Intézete - Debrecen) és Csete Örs, a Közalapítványi Iroda igazgatója. Az alapítvány munkáját Tanácsadó Testület segíti, tagjainak többsége a környező országok kiemelkedő oktatási szakemberei közül kerül ki: Bauer Győző professzor (Szlovák Tudományos Akadémia Kísérleti Gyógyszerkutató Intézete - Pozsony), Pisnják Mária szaktanácsadó (Szlovénia - Lendva), dr. Korhertz Tamás magiszter (Jugoszlávia - Szabadka), Dékány Zsuzsanna (Horvátország - Suza), Wurst Erzsébet (Ausztria - Bécs), dr. Péntek János professzor (Babes-Bolyai Tudományegyetem - Kolozsvár), dr. Tonk Sándor történész (Kolozsvár), dr. Soós Kálmán kandidátus - (Ukrajna - Beregszász, Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola főigazgató-helyettese). A közalapítvány támogatási célkitűzései az anyanyelvű felsőoktatás és szakképzés széles körű tevékenységi területeit érintik: intézményrendszer erősítése, bővítése, helybeli és anyaországi résztvevő oktatók javadalmazása, továbbképzése, tanulók, hallgatók ösztöndíjas támogatása, kollégiumi ellátásuk biztosítása, szakképzési és felsőoktatási tananyagok, segédanyagok, kutatási eredmények kiadása, terjesztése, anyanyelven történő kutatómunka,; informatikai rendszerek megerősítése, kifejlesztése stb. - A támogatás pályázati alapon történik. Magánszemélyek nem pályázhatnak, csak jogi személyiséggel rendelkező non-profit civil szervezetek, alapítványok, egyesületek, intézmények. Kiemelt támogatásban részesült Felvidéken a Kálvin János Teológiai Akadémia, Kárpátalján a Beregszászi Tanárképző Főiskola és Erdélyben a nagyváradi Sulyok István Főiskola. Százalékos arányban a 475 millió forintot - a beérkezett pályázatok alapján - a következőképpen osztották szét: Erdély 64%, Felvidék 12%, Kárpátalja 11%, Vajdaság 8%, határon túliak anyaországi képzése, továbbképzése 3% és a nyugati szórványmagyarság 2%. - A 2000. évre összesen 750 millió forint áll az Apáczai Közalapítvány rendelkezésére. A három főbb támogatási programcsomag. a/ A határon túli magyar szakképzés intézmény- és képzési szerkezetét megrajzoló kutatás támogatása. Fel kell deríteni, milyen intézményekkel rendelkezik a határon túli magyarság, milyen is pontosan a szakképzés intézmény- és képzési szerkezete a környező országokban. Erről tényleges felmérést még nem készítettek. b/ A szülőföldjükön, illetve a Magyarországon tanuló (szak- és felsőoktatás) határon túli magyar fiatalok ösztöndíj-kiegészítése. c/ Pedagógus- és oktató továbbképzés a szakoktatás és felsőoktatás területén. Ide kapcsolódik a szakoktatás és felsőoktatás területén dolgozó fiatal oktatók életkörülményeinek javítása is. /Apáczai Közalapítvány - az anyanyelvű oktatásért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./"

A Szent-Györgyi Albert Társaság /Szatmárnémeti/ Máriás Józsefnek, a Szatmári Friss Újság nyugalmazott főszerkesztő-helyettesének ítélte oda - 1990 óta kifejtett közírói, irodalomtörténészi munkásságáért - a legújabb emlékportré-díjat. Lőrincz András Ernő Szent-Györgyi Albertet megörökítő festményét a március 15-i ünnepség alkalmából nyújtják át a díjazottnak. /A Szent-Györgyi Albert Emlékportré díjazottja: Máriás József. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 2./

Márc. 2-án Aradon a temetőben emlékeztek Ficzay Dénesre, Arad szerelmesére és kiváló ismerőjére. Pávai Gyula, a Kölcsey Egyesület /Arad/ elnöke beszélt arról a tudós-pedagógusról, aki nemzedékekben hintette el az irodalom és a szülőváros szeretetét. /Megemlékezés az "aradológusról". Ficzay Dénes halálának 15. évfordulóján. /Nyugati Jelen (Arad), márc. 3./Ficzay Dénes /Arad, 1921. dec. 27. - Arad, 1985. márc. 2./ 10 ezer tételből álló helytörténeti bibliográfiát állított össze Aradról.

Max van der Stoel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa febr. 2-án tárgyalást folytatott a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőségével a BBTE multikulturális jellegéről. Az Andrei Marga rektor-tanügyminiszterrel folytatott eszmecsere után a főbiztos a prorektorokkal is tárgyalt. Dr. Kása Zoltán, a BBTE magyar tannyelvű oktatási vonaláért is felelős prorektora a Szabadságnak elmondta: a főbiztos - lényegében - három konkrét javaslatot fogalmazott meg. 1. A BBTE hivatalosan jelentse ki, hogy három tannyelvű egyetemként működik. 2. A magyarul és németül tanuló diákok legalább egy tantárgyat románul is tanuljanak. 3. Külön tanszék létesítése a multikulturalitás tanulmányozására. A prorektor az első javaslattal kapcsolatban megjegyezte, hogy kiemelkedő fontosságú a magyar oktatás számára, hiszen eddig a magyar és német nyelvnek korántsem volt olyan szerepe az egyetemen, mint azt egy multikulturális egyetemen természetesnek lehetne tekinteni. Ezt jelzi például az is, hogy az egyetem egyetlen hivatalos nyelve a román. A magyar és német diákok számára javasolt legalább egy román tannyelvű kurzus hallgatása máris megvalósítottnak tekinthető, így erre nem tértek ki részletesebben. Kása Zoltán tájékoztatta a főbiztost arról, hogy a BBTE magyar oktatási vonala tanárainak csak konzultatív szerepük van a döntéshozatali szervekben, így nem dönthetnek maguk az oktatási vonal sajátos kérdéseiben. Andrei Marga miniszter januárban kijelentette, hogy az EBESZ főbiztosával, majd a romániai magyar közösség képviselőivel folytatott megbeszélések eredményeként megegyezés született arról, hogy a Babes-Bolyai Egyetemen kialakítják a teljes körű oktatást román, magyar és német nyelven. /Szabó Csaba: Max van der Stoel a multikulturalitásról tárgyalt a BBTE vezetőségével. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./ Márc. 3-án Markó Béla szövetségi elnök bukaresti hivatalában fogadta Max van der Stoelt, az EBESZ kisebbségi főbiztosát. A megbeszélésen a főbiztos ismertette eddigi romániai tárgyalásait és az ezek alapján kidolgozott javaslatait a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) multikulturális fejlesztésére vonatkozóan. A főbiztos beszámolt Andrei Marga rektor azon ígéreteiről, hogy az új charta szavatolni fogja az egyetem multikulturális és többnyelvű jellegét. Ugyancsak a tanügyminiszter-rektor ígérete az, hogy ősztől magyar tannyelvű csoportok indulnak a közgazdasági és a jogi szakon. Markó Béla előrebocsátotta, hogy az RMDSZ nem mondott le az önálló állami magyar egyetem létrehozásáról, de ugyanakkor támogatja a BBTE mielőbbi átalakulását. Megállapította, hogy a különféle ígéretek ellenére nem történt előrelépés, a magyar oktatóknak és diákoknak továbbra sincs döntési joguk az őket érintő kérdésekben, az egyetem vezetése nem kezdeményezte az önálló, magyar tannyelvű karok és tanszékek létrehozását. A főbiztos hangsúlyozta, hogy ameddig az EBESZ nincs megelégedve a BBTE multikulturális átalakulásával, addig nem lehet számítani az Európai Unió pénzügyi támogatására sem. A főbiztos hangsúlyozta, hogy a tárgyalások még folytatódnak. /RMDSZ Tájékoztató, márc. 3. - 1672. sz./

A Magyarországon a múlt év első felének végén munkavállalási engedéllyel rendelkező 23 486 külföldi állampolgár 48,8 százaléka Romániából érkezett, 12,5 százalékuk a szovjet utódállamokból, a többi nemzet aránya 6 százalék alatti. A 11 462 munkavállaló román állampolgár többségében magyar nemzetiségű. Közülük 8280-an vállaltak fizikai munkát, ebből 5626-an szakmunkát. A szellemi foglalkozásúak száma 3182 volt, ebből felsőfokú végzettségű 1880. /Magyarországi munkavállalók. = Brassói Lapok (Brassó), márc. 3./

Ezer moldvai csángómagyar gyermekből mindössze húszan érettségiznek, egyetemre még kevesebben felvételiznek. Moldva magyar eredetűnek tekinthető katolikus lakossága 243 ezer fő /1992-es népszámlálás/. A katolikus lakosságnak ma már mindössze egynegyede, 62 ezer fő beszél magyarul. Tánczos Vilmos /Kolozsvár/ szerint 83 olyan csángó település van, ahol magyarul beszélnek. A legjelentősebbek az északi csángók körében Kelgyest /Magyarul beszél 3100 fő/, a déli csángók körében a teljesen magyar községek: Pusztina /2050 fő/, Lészped /1900/, Külsőrekecsin /1900/, Újfalu /1700/, Somoska /1650/, Rácsila /1400/, Magyarfalu /1300/, a település 90%-a magyarul beszél: Lujzilakagor /4700/, Gyoszény /2000/, Frumósza /1900/, 85 % a magyarok aránya Bogdánfalván /2400/. Duma András, a Csángómagyar Szövetség klézsei szervezetének elnöke szerint a Szeret-Klézse Alapítvány támogatni fogja azokat a pedagógusokat, akik hajlandók lennének a csángó falvakban magyarul tanítani. Hasonló céllal hozta létre a lujzikalagori Adam Valerian, a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem hallgatóját a Pro Moldva Alapítványt. /Rostás Szabolcs: A csángóknak nem futja a politikára. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendkívüli közgyűlésén úgy döntött: visszavonja a zsinati munkában való részvétel korábbi felfüggesztését. A tanácskozáson elfogadott határozat elsősorban a korábbi felfüggesztő döntés visszavonását részletezi, azzal a megjegyzéssel, hogy szorgalmazzák a Zsinati Állandó Tanács április 6-i, valamint a Zsinat április 7-i összehívását. Támogatják, hogy a Zsinat napirendjére vegyék fel a CE Szövetség kérdését. A közgyűlésről kiadott közlemény szerint "A Romániai Református Egyház egységét, belső békéjét és általános közérdekét szolgáló kompromisszum létrejöttével, valamint a Királyhágómelléki Egyházkerületnek a Zsinatba való visszatérésével lehetővé vált a belső egyházi megbékélés folytatása. Erdélyi magyarságunk jelenlegi megpróbált helyzetében elengedhetetlenül fontos követelmény az összefogás és az egység útjának megtalálása." /(szűcs): Református egyház. Közelednek a kerületek. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 4./

"Az erdélyi magyar könyvkiadás támogatásával foglalkozott Szatmári László cikkében. Többek szerint a magyarországi támogatás léte nehezíti meg a valós értékrendű könyvkiadást, a helyi, hazai támogatási rendszerek kiépítését. Egy példát emlegetnek: Petőfi összes verseit az egyik hazai kiadó tekintélyes anyaországi támogatással, jóval gyengébb minőségben, jóval drágábban adta ki, mint egy támogatás nélkül működő magyarországi kiadó. A két könyvet egyidejűleg árulták az üzletekben, s a vásárló nyilvánvalóan az olcsóbb és jobb minőségű magyarországi verseskötetet vitte haza... Olyan esetekről is beszélnek szakmai berkekben, hogy több, támogatással megjelent könyv valamely raktárban rohad; bár közönségsikernek örvendene, eladása a kiadónak már nem föltétlen érdeke. A folyószámlára beérkezett az igényelt támogatás, a könyvet ki is nyomtatják, deklarált vesztességük megtérült (rossz nyelvek szerint még nyereség is marad), aztán néhány példányt elküldenek illetékes helyekre, hogy igazolják a megjelenést. (Persze, a vállalt példányszámot is számlákkal tudják igazolni.) /Szatmári László: Könyvvásárlás cipőtalpalással. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 4./"

Déván azt tervezik, hogy újra létrehozzák a helyi színházat. Jelenleg ötvenhárom tagú a színjátszó társulat, amely a Dévai Esztrádszínház égisze alatt működik. A cikkből nem derül ki, hogy a román mellett van-e magyar csoport is. /Újjászületőben a dévai színház! = Nyugati Jelen (Arad - Temesvár), márc. 4./

Kié a temesvári Magyar Színház? címmel szervezett vitafórumot a temesvári Szórvány Alapítvány és a helyi közszolgálati rádió magyar adása. A jól értesültek tudták: ezt a vitafórumot a helyi magyar sajtóban lefolytatott RMDSZ kontra Magyar Színház vita apropójára szervezték meg. A moderátor, dr. Sándor István leszögezte: a találkozó célja a színház gondjainak számbavétele és a megoldáskeresés. Szerinte a temesvári magyar társulatnál gond az állandó rendező hiánya, a közönség egyre inkább elmaradozik, keveset játszanak a magyar drámairodalom gyöngyszemeiből. Demeter András színházigazgató szerint viszont a színház része a román kultúrának is. A színház előadásai a román nyelvet értő közönséghez is szólnak, a fülhallgatós fordítás segítségével, tehát híd szerepét tölti be a magyar és a román kultúra között. A direktor elutasította, hogy egy kívülről ráerőszakolt testület beleszóljon a színház szakmai kérdéseibe. Balázsy Anna tanárnő és Albert Ferenc professzor kifogásolták: a repertoárból szinte teljesen hiányoznak a magyar színdarabok. Az RMDSZ-t és a színházat finanszírozó Megyei Tanácsot képviselő Bodó Barna elmondta: a tanácsi határozat tökéletesíthető. Végül szó esett a helyi RMDSZ és a színház rossz viszonyáról. Toró Tibor megyei RMDSZ-elnök kijelentette, szeretné, ha partnerség alakulna ki a két magyar intézmény között. /Kié a temesvári Magyar Színház? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), március 4-5./

A Máltai Segélyszolgálat Nagyváradon jótékonysági műsort szervezett, hogy támogassa a Paptamásiban működő bentlakást, ahol a környékbeli apróbb települések tanulói mellett árva gyermekek is laknak. Az állami támogatás megszűntével veszélybe került az intézmény léte. A terem zsúfolásig megtelt a műsor alatt, végül az előzetes felajánlások mellett mintegy hétmillió lejnyi adomány gyűlt össze. /Tüzes Bálint: Segítő máltaiak. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 5./

Márc. 3-4-én Kolozsváron az erdélyi műemlék- és műtárgyvédelemről tartottak konferenciát a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság és az RMDSZ rendezésében. Balogh Ferenc, a KLMT elnöke elmondta, hogy bár társaságuk megalakulásának tizedik évfordulóját is ünnepelhetnék, mégis inkább az égetően aktuális műemlékvédelmi kérdések megvitatását tartják célravezetőnek. Erdélyben nyolcezer műemlék vár megmentésre, a civil önszerveződésnek kell segítenie. Az előadások sokrétűek voltak, például Dukrét Géza: A Partiumi és Bánsági Emlékhely- és Műemlékbizottság munkája, Joikits Attila: A Báthory István Alapítvány műemlékvédelmi tevékenysége, Mihály Zita: A Csíki Műemlékvédő Egyesület célkitűzései, Venczel Árpád: Faoltárok restaurálása, Jakobovits Miklós: Római katolikus múzeum létrehozása Nagyváradon stb. /Ördög I. Béla: Műemlékvédők tanácskozása Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

Csősz Ferencre /Réty, 1930. - Disznajó, 1990/, székely népének napszámosára emlékeztek Disznajón. Csősz Ferenc 1975-ben költözött Disznajóra, nagyjából tíz év alatt alkotta meg élete művét, hiszen 1985-től haláláig rendőrségi zaklatások alatt élt. Tíz esztendő alatt hatalmas munkát fejtett ki. Feltérképezték, összegyűjtötték feleségével és a hozzájuk csatlakozó helybeliekkel a falu népköltészeti hagyományait, majd zenekart, aztán nagyobbat, később 150 tagú /!/ népi együttest hozott létre, amely országos hírre tett szert. Egyedülálló vállalkozása Kodály Háry Jánosának színrevitele, falusi változatra hangolva, a nagy zeneszerző születésének 100. évfordulóján. A bemutató 1982. február 28-án volt, és 26 előadást ért meg, míg szemet nem szúrt a hatóságnak a sok huszárruha meg a magyar ének. De voltak Csősz Ferencnek más "vállalkozásai" is: a Sorozó, a Fonó, a Jánosozás, a Halálra táncoltatott leány szokásidéző, - felújító tematikus műsorai. Zenekara rendszeresen fellépett a híres marosvécsi vásáron, míg onnan is ki nem tiltották őket. Csősz Ferencék szervezték meg elsőnek ebben a régióban az iskolások zenekari találkozóját öt falu száz kis muzsikusának részvételével. Csősz Ferenc kopjafáján Kós Károly mondata olvasható: "Jöhetnek utánam a fiatalok, folytathatják a munkát, járhatják az utat, melyet én is segítettem törni hittel, jóakarattal népünkért, magyarságunkért, fiainkért." /Bölöni Domokos: Csősz Ferencre emlékeztek Disznajón. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 6./

Székelyudvarhelyen március 15-én leplezik le a Vasszékely-szobrot, a Márton Áron téren. A 260 cm magas bronzszobrot Szabó János szobrászművész tervezte. A szoborbizottság gyűjtést szervezett, a Nemzeti Kulturális Minisztériumtól mintegy 50 millió lejt kaptak, az udvarhelyi polgárok adományaiból 5 millió lej gyűlt össze, a hiányzó összeget a az önkormányzattól igényelték. Süket fülekre talált Szász Jenő polgármester azon kezdeményezése, hogy a tanácstagok ajánlják fel erre a célra egyhavi tiszteletdíjukat. A tanácsosok végül egységesen megszavazták a szobor felállításának további finanszírozását. /Szobrot avatnak Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 6./

Az anyaországban is sokan ismerik Fejér Kálmán zenetanárt és karvezetőt. Népdalgyűjtőként már letette névjegyét. Most Szolfézs példatár, népi dallamok zeneiskolák részére /Erdélyi Tankönyvtanács kiadása/ című munkájával jelentkezett, melyet a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége jelentetett meg, a magyar Oktatási Minisztérium támogatásával. /Fejér Kálmán dallamtára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Országos Vezetősége kezdeményezésére a román Művelődési Minisztériummal közösen "A 2000. esztendő művelődési eseményeinek szervezési és finanszírozási kérdései" címmel Szatmárnémetiben szakmai megbeszélést tartottak márc. 4-én a megyei művelődési felügyelőségek magyar nemzetiségű tanácsosai, a megyei RMDSZ-szervezetek művelődési alelnökei, valamint a minisztérium nemzetiségi főosztályának tanácsosai között. A Kelemen Hunor művelődési államtitkár és Kötő József EMKE-elnök vezette tanácskozás hasznosnak bizonyult. Az Európai Unió támogatásainak megszerzése alapos felkészülést, tájékozódást igényel. Célszerűnek mutatkozik a jövőben régiókkénti találkozók megtartása is. /Muzsnay Árpád: Országos közművelődési tanácskozás Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 7./

1994-ben alakult meg Kőrösfőn a Rákóczi Balladacsoport, énekelni szerető tehetséges fiatalokból. 1997-ben tánccsoporttá bővült a csoport. Péntek László kőrösfői RMDSZ-elnök, a kis csapat vezetője elmondta, hogy önkormányzati segítséggel több alkalommal sikerült magyarországi meghívásoknak eleget tenniük, illetve Kalotaszeg különböző településein fellépniük. Idén meghívták őket Budapestre, Pilvax kávéházba, ahol majd Göncz Árpád köztársasági elnök átnyújtja az idei Vasvári Pál-díjat egy magyarországi sajtókiadványnak. /Ezt a díjat az elmúlt három évben a Népszabadság kapta meg./ Másnap, március 15-én a dalosok Tiszavasváriban Vasvári Pál egészalakos bronzszobrának leleplezésén vesznek részt. Május közepén háromnapos nemzetközi néptánctalálkozó következik szintén Tiszavasváriban, ezt követően augusztusban háromnapos turné Sásdon és környékén, majd a budapesti Székely Ház meghívására egyhetes turné a magyar főváros környékén. /K. E.: Csendben virágzik a Rákóczi Balladacsoport. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

Szatmár megyében a művelődési otthonok közül tavaly Börvely Petőfi Sándorról elnevezett intézménye volt a legaktívabb. Bántó Zoltán, az intézmény igazgatója felvázolta tevékenységüket. Februárban kezdett próbálni a tánc- és színjátszó csoport. Tagjai hetente kétszer találkoznak, próbálnak. Március 15-én minden évben adnak műsort. Tavaly június-júliusban Adorjánban, Darán, Pusztadarócon vendégszerepeltek. Augusztusban a Nagykárolyi Napok, szeptemberben a Pálfalvi Napok keretében léptek színpadra. Ugyancsak szeptemberben Magyarországon is bemutatkoztak. Decemberben Börvelyben karácsonyi műsorral léptek fel. Idén is aktívak, jelenleg természetesen március 15-ére készülnek, aztán Börvely napja következik. /Boros Ernő: Művelődési élet Börvelyben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 7./

Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei RMDSZ-képviselő márc. 7-én a képviselőház plenáris ülésén felszólalásában tiltakozott a márc. 1-jén Kolozsváron megjelent magyarellenes falragaszok miatt. Kijelentette, hogy "a Haider-szindróma nálunk is létezik". Kolozsváron a Keresztény Nacionalista Klub a város pártjainak székhelyein megfélemlítő hangú, uszító plakátot helyezett el. A nemzetiségek közötti uszítás folyik, "a református gimnázium diáklányait nemcsak éjjel, hanem fényes nappal verik meg, csak azért, mert a kisebbségi magyar nyelv, amelyen beszélgetnek, nem számít elviselhetőnek a többségi felebarátok részéről." /Kónya: Ne hagyjuk elterjedni a kolozsvári példát. Parlamenti interpelláció a magyarellenes falragaszok miatt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

Az utóbbi hetekben társadalmi szervezetek, tudományos és közművelődési egyesületek, intézmények ünnepi összejövetelek keretében emlékeznek az elmúlt tíz esztendő legfontosabb eseményeire. A Nagyenyedi Bethlen Könyvtár is ugyanezt cselekszi e napokban. Az 1989-es fordulat e sajátosan magyar intézmény keretében is gyökeres változásokat hozott, mert a diktatúra eltiltotta az érdeklődőt, legyen az tudós, akadémikus, tanár, illetve diák e becses kincsesbánya valós értékeitől. Az utóbbi évek során valóságos zarándoklás színhelye lett Nagyenyed, a kollégium és a könyvtár. Hazaiak és határon túliak, fiatalok és idősek, mondhatni, egymásnak adták a kilincset Nagyenyeden. A könyvtár Aranykönyvében gyűlnek a saját kezűleg bejegyzett benyomások. Jöttek a vajdahunyadi tanulók, a temesvári Bartók Béla Líceum diákjai, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas és az Unirea Líceum tanulói és tanárai, a Gyulafehérvári Római Katolikus Kisszeminárium diákjai és tanárai, a kolozsvári brassais diákok, a magyarországi könyvtárosok, levéltárosok, muzeológusok, a dévai diákok, a Hargita megyei pedagógusok, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet hallgatói, a szatmárnémeti diákok, a Zilahi Református Kollégium diákjai, a szatmárnémeti képzősök folytatják, a Szülőföldek Felfedező Szövetsége, a brassói Áprily Lajos Gimnázium diákjai, a Nagyszebeni Református Nőszövetség tagjai, a Székely Mikó Kollégium diákjai és nevelői, a szentegyházasfalui egyházi tanácsosok, a marosvásárhelyi Kántortanító-képző Főiskola hallgatói, a Maros megyei magyar szakos tanárok, a Castellum Alapítvány képviselői, továbbá a hivatalos német, holland, francia és angol delegációk. A könyvtár író-olvasó találkozókat, könyv-, dokumentum- és képzőművészeti kiállításokat, irodalmi esteket is tartott. /Győrfi Dénes: Tíz év a hely szelleme szolgálatában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

Nagy Endre galaci református lelkész kezdeményezésére március 5-én mintegy 70 Konstanca megyei magyar választotta meg azt a kezdeményezőbizottságot, amelynek feladata az első közgyűlés megszervezése, valamint az RMDSZ megyei szervezetének hivatalos bejegyzése. A jelenlévők megválasztották azt az öttagú intézőbizottságot, amelynek feladata a március 26-i közgyűlés előkészítése. /RMDSZ Konstancán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 8./

A Kraszna folyóirat legutóbbi száma az 1990-ben Krasznán megalakult Bokréta együttesről adott képet. Az együttes hetven fiatallal alakult, amelyben lelkes pedagógusok is részt vettek, így Takács Felicia, a helység néprajzi gyűjtője, Ozsváth Ilona, Madaras Katalin, Madaras József és mások. Az elmúlt esztendőkben tucatnyi szilágysági településen léptek fel műsorral, szerepeltek Tokajon, Szentendrén, Kisvárdán a Nemzetiségi Táncfesztiválon is. A Krasznai Napokon a népviseleti felvonulásokon színpompás csoport a Bokréta. /Tízéves a Bokréta. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

Múlt év márciusában Tamás Sándor parlamenti képviselő az Agache-kirakatper történetét tartalmazó iratcsomót juttatott el több vezető magyarországi politikushoz, többek között Áder Jánoshoz, a magyar országgyűlés elnökéhez. A házelnök javaslatára a kérdés a magyar parlament külügyi bizottságának asztalára került. A szakbizottság dr. Bogdán Emil bizottsági tagot, a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) országgyűlési képviselőjét, az Interplanetáris Unió román-magyar csoportjának elnökét, az erdélyi helyzet kiváló ismerőjét bízta meg, hogy az Agache-ügyről a helyszínen tájékozódjék, majd a külügyi bizottság előtt számoljon be. A MIÉP-képviselő először a múlt év szeptemberében járt Kézdivásárhelyen, akkor a vádlottak közül csupán eggyel, Paizs Ottóval találkozott. Dr. Bogdán Emil a múlt hét végén ismét Kézdivásárhelyen tartózkodott. Ezúttal már nem csak Paizs Ottót, hanem Héjja Dezsőt is felkeresték. Dr. Bogdán Emil elmondta, hogy hazatérése után ő vagy Csurka István, a MIÉP elnöke és frakcióvezetője parlamenti interpellációban arra fogja kérni Dávid Ibolya igazságügy-miniszter asszonyt, hogy ha a közeljövőben román kollégájával, Valeriu Stoicával találkozik, az Agache-ügyről is beszéljen vele. /(Iochom): Agache-ügy. MIÉP-képviselő Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 8./

Az Erdélyi Gyopár, az Erdélyi Kárpát-Egyesület turisztikai, honismereti és természetvédelmi folyóirata tíz éve jelenik meg, legutóbbi száma pedig az 50. az újonnan beindult sorozatban. A lap ugyanis az 1892-ben, Radnóti Dezső megindította "Erdély - turistai, fürdőügyi és néprajzi folyóirat, az EKE értesítője" jogutódjának tekinti magát. Ezt a lapot 1948-ban, a turista-egyesülettel együtt egyetlen tollvonással megszüntette a kommunista rendszer. A lapot újraindító első főszerkesztő Varga Alfonz volt. Az 1994-1999 közötti felelős szerkesztő Ajtay Ferenc földrajztanár kiemelte, hogy a lap mint az Erdély utóda "összekötő kapocs a dicső és fényes múlt, valamint a jövő között." /László Ferenc: Jubiláló Gyopár. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

Márc. 8-án a képviselőház és a szenátus együttes ülésén 248 szavazattal 2 ellenében - az ellenzék jelenléte nélkül - elfogadták a Securitate Archívumát Vizsgáló Bizottság Országos Tanácsának személyi összetételét. A 11 tagú testületben az RMDSZ jelöltje - Csendes László - 36 éves, a Zeneművészeti Akadémia tanára, az evangélikus egyház bukaresti gyülekezetének presbitere. Constantin Ticu Dumitrescu, a törvény kezdeményezője kételyeit fejezte ki a bizottság eredményes munkájával kapcsolatban. /Megalakult a szekusdossziékat kivizsgáló bizottság. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 9./

Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter munkalátogatáson volt Hargita és Kovászna megyében. Kijelentette, hogy a rendőrség nemzeti intézmény, tagjainak ismernie kell az állam hivatalos nyelvét, hozzátette, hogy nagyon kevés magyar ifjú választja a rendőri hivatást. Dudu Ionescu miniszter közölte, hogy a két megyében altiszti iskolákat létesítenek. Egy-egy ilyen rendőriskola létesítése a többségi magyar lakosságú Gyergyóban, Baróton, Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen stb. a nemzeti homogenizálás hívei számára kedvező változást hoz. Ezek az iskolák zömében távolabbi tájak román ifjúságát fogják ide vonzani. Jönnek majd a román tanáraik, mestereik, könyvelőik és egyéb szakembereik. Nekik majd lakás kell, feleségüknek állás, gyermekeiknek iskola, iskolájuknak tanító, mindannyiuknak templom, ennek pópa, kell művelődési otthon, klub, ennek igazgató, kell helyi rádióadó, tévéműsor, ezeknek szerkesztő, ezeknek lakás, hitvestársuknak állás, gyermeküknek újabb tanító és így körbe-körbe. - A gyergyóditrói rendőr törvényileg biztosított jogos kérésére egyetlen gyermekének külön román osztályt létesítettek, tanítójának az apa unokatestvérét szerződtették Moldvából, most várható, hogy a csíkszeredai ortodox püspök papot is küldjön, akinek természetesen lakást, templomot is kell majd építeni. /Barabás István: Rendőriskola házhoz jön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

Márc. 6-án a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem szenátusa Béres Andrást választotta rektornak. Béres András, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művészeti igazgatója és a Tompa Miklós Társulat vezetője elismerte, hogy ennyi feladatot egyszerre nem lehet ellátni, ezért ősztől valószínűleg más vezeti a magyar társulatot. Az egyetemi szenátusnak 14 tagja van, fele-fele arányban román és magyar nemzetiségűek. - Megjelent Béres András Hegel-kötete a marosvásárhelyi Mentor Kiadónál, melyet román nyelven írt. Év végére szeretne kihozni egy második tanulmánykötetet. Az az elismerés logikájáról fog szólni. - Márc. 10-én tartja a Tompa Miklós társulat Frank Wedekind: A tavasz ébredése című "gyermektragédiája" bemutatóját, rendezője Anca Bradu. Ezzel az előadással szerepelnek márc. 17-én a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, és Kaposváron is lesz előadásuk. /Rektorváltás a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

A Romániai Magyar Szó is hírt adott arról, hogy Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat volt vezetője, a Román Nemzeti Párt elnöke a bukaresti National című napilap febr. 16-i számában közzétette tanulmányát- A tanulmány fő mondanivalóját kiemelte a szalagcím: "A Budapest által támogatott erdélyi magyar papok Románia föderalizálásáért ténykednek", vagyis azt készítik elő. A cikk egyik része Csató Béla marosvásárhelyi főesperesre utalt, aki "az RMDSZ-en belüli radikális politikai irányultság kimondott és igen aktív, elkötelezett híve", akit azzal vádol Magureanu, hogy Erdély történelmének meghamisítása érdekében számos szimpóziumot, összejövetelt szervez. A lap munkatársa Csató Béla főesperest kérdezte ezekről a vádakról. "Virgil Magureanu úr - úgy is mondhatnánk - kollektív bűnösséggel vádolja meg az erdélyi római katolikus, református, evangélikus egyházat. Természetesen a vádakat megcáfolni ugyanott kellene, ahol napvilágot láttak. De "jó" hazai szokás szerint ez valószínűleg nem fog megtörténni. Tehát legalább a hazai magyar sajtóban válaszolni kellene ezekre." Csató elmondta, hogy közös egyházi álláspontot nem alakítottak ki, mert a nyilvánvaló rágalmakat az embernek nem kell cáfolni. Magureanu rágalmazásával elsősorban a saját népe ellen vétkezik. Csató szomorúan olvasta, hogy Magureanu úgy tünteti fel őt, mint a román nép ellenségét. Magureanu alkalmatlan a román nép vezetésére, mert rágalmaival olyasmire tanítja "ellenségeit", amire nem volna szabad tanítania. /Máthé Éva: Virgil Magureanu alkalmatlan a vezetésre! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

Márc. 11-én ötnapos ünnepi rendezvénysorozat kezdődik a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskolában. Az eseménysor fénypontja március 14-én a névadó költő mellszobrának leleplezése. Tantárgyversenyek, szavalóverseny, sportvetélkedők szerepelnek a gazdag programban. A rendezvényen képviseltetik magukat a magyarországi testvériskolák is Vácról, Jánoshalmáról, Tótvázsonyból és Győrből. A szobor leleplezési ünnepségén beszédet mond dr. Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere, Karsai Péter magyar országgyűlési képviselő, az egyik magyarországi testvériskola igazgatója. A szobrot (Nagy Ödön és Ercsei Ferenc alkotása) Koncsag László tisztelendő áldja meg, az ünnepi műsort pedig az iskola diákjai szolgáltatják. /Petőfi-napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 10./

Deutsch Tamás magyar ifjúsági és sportminiszter a tervek szerint márc. 14-én érkezik Székelyudvarhelyre, a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) első rendes ülésére, amelyet az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) és a Magyar Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) szervez Székelyudvarhelyen. A MIK tavaly novemberben alakult, elsősorban egyeztető jellegű testületként, amelybe magyarországi és határon túli, országos magyar ifjúsági szervezetek küldik képviselőiket - tájékoztatott Nagy Pál, az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) elnöke. A miniszter udvarhelyi tartózkodása során részt vesz és beszédet mond a március 15-i székelyudvarhelyi ünnepségeken. A tervek szerint Deutsch Tamás március 16-án, csütörtökön eljut Csíkszeredába is, ahol több intézményhez, többek között a csíksomlyói Csibészekhez, valamint a jégkorongcsapathoz látogat el. /Orbán Ferenc: Deutsch Tamás Hargita megyébe látogat. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 10./