A romániai régiósítás, az erdélyi magyar orvosképzés, és a nemzeti jelképek a témák között
Az erdélyi Tusnádfürdőn megkezdődtek szerdán a – Tusványosként emlegetett – 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor előadásai: egyebek közt a romániai régiósítás, az erdélyi magyar orvosképzés és a nemzeti jelképek szerepeltek a vitafórumokon és pódiumbeszélgetéseken.
A hét végéig tartó rendezvényt az alapítók – Németh Zsolt és Toró T. Tibor – nyitották meg. A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a közép-európai országok egymásrautaltságát hangsúlyozta: szerinte összefogva hatékonyabban tudnak részt venni az európai válság kezelésében. Hozzátette: a határokon átívelő tevékenységekkel a magyarok a közép-európai együttműködés legnagyobb haszonélvezői lehetnek.
A politikus szerint Magyarország képes arra, hogy a 2008 óta tartó gazdasági és pénzügyi válság által sújtotta országok közül átkerüljön a válságot sikeresen kezelő országok közé, és sikerét "szétterítse az egész nemzet irányába".
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke a megnyitón, majd a romániai régióátszervezésről rendezett pódiumbeszélgetésen is hangsúlyozta, a szabadegyetemen aláírásokat gyűjtenek annak az erdélyi kiáltványnak a támogatására, amely a román kormány régiósítási terve ellen, a történelmi régiók és az autonómia mellett szól.
Kifejtette: az erdélyi magyar közösségnek a konfliktusokat is fel kell vállalnia, hogy számára kedvezően végződjön a régióátalakítás. Toró a békés, de konfliktusos eszközök közé sorolta a polgári engedetlenség eszközét, mely útelzárásokra, vagy az adófizetés megtagadására is kiterjedhet.
A régiósítás témájáról Rétvári Bence a közigazgatási minisztérium parlamenti államtitkára az MTI-nek úgy nyilatkozott: a tervezett román közigazgatási reform súlyosan sérti az Európa Tanács és az Európai Unió nemzetközi jogi egyezményeit. Az államtitkár kiemelte: az unió és az Európa Tanács által elfogadott nemzetközi jogi egyezmények nemcsak védik a nemzetiségeket a közigazgatási rendszeren belül, de további, a közigazgatás szintjén is megjelenő garanciák bevezetését is javasolják.
Széles társadalmi összefogást sürgetett a magyar nyelvű orvosképzés és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának ügyében Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke egy kerekasztal-beszélgetésén. Kiemelte, hogy már kevesebb mint 32 százalék a magyar oktatók aránya a MOGYE-n és az egyetem vezetésében egyharmad alatti a magyar képviselet.
A nemzeti jelképekről rendezett fórumon Tarlós István főpolgármester hangsúlyozta: Budapest mint főváros első számú gyűjtőhelye, gondozója és felelőse a nemzeti összetartozásnak, a magyarság jelképe, minden magyar emberé. A nemzeti jelképek közé sorolta a magyar nyelvet, az alaptörvényt, a zászlót, a címert, a himnuszt, az ünnepeket és a magyar fővárost is.
Lucian Mandruta újságíró, aki a februári "székelyzászló-háború" idején szolidaritást vállalt a székelyekkel, videoüzenetben csatlakozott a fórumhoz. Elmondta, hogy szeret dicsekedni azzal, amit a magyarok és szászok építettek Erdélyben, és úgy véli, az együttélésnek az lehetne a kulcsa, ha a románok és magyarok megtanulnának büszkék lenni egymásra.
A Kárpát-medencében az ökorégiót érintő kérdésekben a helyiek véleményét is ki kellene kérni a döntések előtt – mondta Schiffer András, az LMP társelnöke az MTI-nek a rendezvényen. A politikus hangsúlyozta, hogy például az erdélyi Verespatakon a tervezett aranybánya ügyébe a Tisza vízgyűjtő területén élők nem tudnak beleszólni, pedig Európának a helyi közösségek önrendelkezésére kellene épülnie.
Tusnádfürdőn jelentette be Szatmáry Kristóf gazdaságszabályozásért felelős államtitkár: Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben nyitja meg még az idén két új irodáját a Kárpát Régió Üzleti Hálózat. A politikus elmondta, a marosvásárhelyi megnyitását az is indokolja, hogy a város régióközpont, és akár a leendő székelyföldi autonómia központja lehet, Szatmárnémeti pedig a partiumi magyarság szempontjából kiemelten fontos település.
Tusványoson bemutatták a székelyföldi olimpikonokról szóló kötetet. Becze Tibor csíkszeredai újságíró Székelyföldi olimpiai bajnokok, csíki olimpikonok című kötetéről Csinta Samu, az Erdélyi Napló hetilap főszerkesztője elmondta, hogy a téli sportokban kiválóan teljesítő olimpikonok mellett például Szabó Katalin tornászról és a 2012-es londoni paralimpián aranyérmes kerékpáros Novák Eduárdról is szól a könyv. Az eddigi hat székelyföldi olimpiai bajnok közül három magyar, három pedig román színekben szerepelt. Bemutatták a Pro Minoritate Könyvsorozat újabb négy kötetét is.
Benda Jenő A béke kálváriaútján című cikkgyűjteménye a trianoni béketárgyalásokról szól. A 20. század első felének újságírója a magyar delegációt kísérte el Párizsba és mutatta be a tárgyalások körülményeit, a francia fővárost – mondta a kötet szerkesztője, Filep Tamás Gusztáv. Borsi-Kálmán Béla Nemzetstratégiák című válogatott külpolitikai tanulmányokat tartalmazó kötetéről azt mondta, hogy segít megérteni a szomszédos államok politikai gondolkodásmódját. Mák Ferenc könyvéről, A Vesztegzárról, amelynek témája a volt Jugoszlávia területén élő magyar közösségek, Filep Tamás Gusztáv összefoglalva megállapította, hogy az egykori Jugoszlávia "méltatlanná vált arra, amit kapott", a szerb politikai elit nem akarta és nem tudta konszolidálni a soknemzetiségű országot. Tóth István A peremvidék világbirodalma című kötetében az egykori szovjet tagállamok közül a balti államokról, Ukrajnáról és Moldováról írt. A szerző a könyvbemutatón megjegyezte, hogy amíg a baltiak országok mai viszonyait is meghatározta, hogy határozottan követelték vissza függetlenségüket, Ukrajna békésen kapta meg azt.
MTI

Tusványos 24 – Külhoni Magyar Sajtószolgálatot indít az MTVA
Külhoni Magyar Sajtószolgálatot indít az MTVA augusztustól. Ezt csütörtökön délután Böröcz István, az intézmény vezérigazgatója jelentette be Tusnádfürdőn, a XXIV. Bálványosi Szabadegyetem „Összefogás a Kárpát-medencében” című rendezvényén. A médiavezető hírül adta egy erdélyi székhelyű képzési központ megnyitását, valamint ismertette a Kárpát-medencei tudósítói hálózat további fejlesztéséről szóló elképzeléseket is.
Az MTVA Kós Károly Kollégiuma csütörtökön a XXIV. Bálványosi Szabadegyetemen tájékoztatót tartott, amelynek aktualitását egy születésnap adta: a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap külhoni magyarsággal kapcsolatos tanácsadó testülete egy évre tekint vissza. A szervezet létrehozását Böröcz István, az MTVA vezérigazgatója 2012-ben Tusnádfürdőn hirdette meg. Az alapító célja a nemzetpolitika és a közszolgálati műsorpolitika összehangolása, és a Kárpát-medencei magyar médiatevékenység sokoldalú segítése volt.
A tájékoztatón Böröcz István és Gazsó L. Ferenc az MTVA vezérigazgató-helyettese, a KKK elnöke értékelte az eltelt egy évet, valamint a testület terveit. A médiavezetők sikeresnek tartották a tudósítói hálózat fejlesztését, amelynek eredményeként másfélszeresére gyarapodott a közmédia külhoni partnereinek száma. A jövőt megalapozó lépésnek tekintették a Kárpát-medencei magyar médiaműhelyek műszaki állapotának felmérését, hogy e központok – a fejlesztések nyomán – a korszerű technika felhasználásával, hatékonyabban vehessenek részt az összmagyarság hiteles tájékoztatásában. Az előadók kiemelték a külhoni médiaoktatás jelentőségét a KKK munkájában.
A hallgatóság több fontos bejelentésnek is részese lehetett. Az MTVA, a Kós Károly Kollégium szellemi védnöksége mellett 2013. augusztus 1-jén indítja el a Külhoni Magyar Sajtószolgálatot (KMS). Az internetes fórum célja, hogy a külhoni magyar önkormányzatok, civil és politikai szervezetek, egyházak, valamint nemzetpolitikai szempontból kiemelt intézmények mértékadó adatforrása legyen.
A külhoni oktatást szolgálja, hogy a Kós Károly Kollégium idén nyáron Tusnádfürdőn nyitja meg Kárpát-medencei továbbképzési központját. Az egész évben működő tanulmányi ház programjának gerincét szakmai továbbképzések, tréningek, kihelyezett tanácskozások és konferenciák alkotják.
Ugyancsak az erdélyi oktatást segíti az MTVA, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a kolozsvári Video-Pontes stúdió háromoldalú együttműködése. A megállapodás értelmében Kolozsváron az egyetem új épületében – az MTVA tervei alapján és segítségével – kétszáz négyzetméteres stúdiót alakítanak ki. A tervezett létesítmény a három szerződő intézmény munkatársainak szakmai gyakorlatát, továbbképzését is szolgálja.
A tanácsadó testület ugyancsak a jövő nemzedékére gondol, amikor a Magyar Művészeti Akadémiával közös videópályázatot hirdet meg. A kiírás külhoni, 13-19 éves diákoknak szól: a fiatalokat rövid, veszélyben lévő népi épített műemlékekről készített kisfilmek elkészítésére ösztönzi. Az érdeklődők a pályázat részleteivel a két intézmény honlapján ismerkedhetnek meg.
Az MTVA Kós Károly Kollégiumának tájékoztatója
Erdély.ma

A székelység nem kisebbség
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a székelyek nem alkotnak kisebbséget a maguk szülőföldjén.
Mivel a nemzetállamok mai európai rendszerében és a polgári demokrácia felemás állapotában teljes értékű, jogilag kellőképpen körülbástyázott életet leginkább többségi körülmények között lehet élni, érthető, hogy minden népcsoport a valódi jogi garanciát kínáló regionális különállásra törekszik, mely esetünkben a területi autonómiában lenne megvalósítható. Európai példára hivatkozhatunk, nem is egyre. S ehhez nincs semmiféle hókuszpókuszra szükség, a népcsoport saját szállásterületét ezer éve őrzi, azon a mai napig ő adja a lakosság négyötödét, mindössze e demográfiai valóság elismertetésére s a közigazgatási beosztás ehhez igazítására van szükség. Nem kell sem kis, sem nagyobb tömegeket átköltöztetni, nem űzünk el senkit otthonából, nem módosul senki nemzetiségi hovatartozása, egy haja szála sem görbül senkinek – mindössze egy népesedési helyzet elismerését és annak adminisztratív szentesítését kérjük. A változás révén a helyi román, számbelileg kisebb népcsoport sem kerülne nemzetkisebbségi helyzetbe. Tekintettel arra, hogy a Székelyföld Romániában marad, nemzete éppúgy akadálytalanul támogathatná gyakorlatilag minden intézményét, és jogát, életesélyét megtarthatná, élvezné a lakosságarányos forráselosztás biztonságát, azaz helyzete mit sem romlana, a reform az égvilágán semmi hátránnyal nem járna számára. A kormány által most meghirdetett regionalizációs tervezetek – melyek a Székelyföldet beolvasztanák egészében vagy két darabra tépve egy román többségű egységbe – tulajdonképpen a legnagyobb adminisztratív merényletté válhatnak, melyet e népcsoport jogállása ellen valaha is elkövettek. A történelmi Magyarországon kialakított megyerendszer ugyanis az ezeréves székely történelem folytonosságát nem számolta fel, noha az betagolódott az új megyerendszerbe, általa a székelység adminisztratív különállása átélte a modernizáció eme lépéseit. A királyi Romániába kerülve sem bontották ezeket meg, a Székelyföld még a kommunizmus idején is megőrizhette területei nagy részét, ámbátor Marosszéket és imitt-amott egy-egy, nem is kevés települést 1968 után leszakították róla. Most ezt folytatná a kormány a régiósítás ürügyén végrehajtott, ezúttal nem, vagy nem csak a szétszabdalás, hanem az előnytelen, nagyobb egységbe olvasztás módszerét követve. Amíg igazi egyenjogúsítást a polgári demokrácia főleg többségi körülmények közt tud nyújtani, s minden egyéb előnytelen helyzetbe taszítja e népcsoportokat, hiába reméli a román politikai elit, hogy e békát le fogja tudni nyeletni a székelységgel, s hogy e jogfosztó merényletbe szépen belenyugszik. Sőt, magának az erdélyi magyarságnak sincs ma nagyobb érdeke, mint e belső anyaország megerősödésének támogatása.
B. Kovács András
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tusványos: Nemzetközivé tenni az autonómia ügyét (Régióátalakítás és nemzeti érdek)
Minden eszközt ki kell használni, ha meg akarjuk akadályozni a magyar többségű megyék román fölényű régiókba olvasztását, elengedhetetlen, hogy a magyar szervezetek megtalálják az együtt cselekvés útját, és fontos lenne ügyünk mellé állítani a nemzetközi közvéleményt – fogalmazták meg azok az előadók, akik a regionalizmus és nemzeti érdek összefüggéseire keresték a választ tegnap Tusványoson.
Bakk Miklós politológus, moderátor vitaindítójában több kérdést vetett fel: hogyan függ össze Romániában a regionalizmus és a nemzeti érdek?; milyen regionalizációra van szüksége a román államnak?, illetve, ha mégis sikerül keresztülvinnie jelenlegi terveit, milyen forgatókönyvei lehetnek azoknak a regionalistáknak és autonomistáknak, akik ezt nem fogadják el? Bakk Miklós szerint a román politikai elit fordítva ült fel a regionalizmus történelmi lovára: míg a nyugati államok kibékültek saját történelmükkel, és erre építették saját, majd az unió regionális politikáját, addig Románia az európai regionális politikára akarja ráépíteni régióit, anélkül, hogy kibékült volna történelmével. Elsőként Valentin Stan politológus, bukaresti egyetemi tanár világított rá, sajátos humorával fűszerezve a román politikusok kétszínűségére. Sokan nem akarják elfogadni Bukarestben, de Székelyföld létezik, egy erős közösség él itt, saját történelemmel. A kormány regionalizációs tervei az európai kisebbségi charta előírásainak dacára feloldanák a székely többséget a román többségben, az új közigazgatási határok meghúzása éppen ezt jelentené – fogalmazott. Kitért Crin Antonescu és Victor Ponta álságos nyilatkozataira, nem kertelt, egyértelműen fogalmazott: nem lehet megbízni egyetlen szavukban sem. Megoldást azonban nem tudott javasolni, tanácsait a végén kérdésekre válaszolva fogalmazta meg, s ezek egyértelműek voltak: magyar összefogásra van szükség, és az ügy nemzetköziesítésére. Érdekes előadást tartott Andrea Carteny olasz történész, Kelet-Európa-kutató, a római egyetem fiatal tanára. Tanulmányozta a magyar és a román történelmet, elkezdett magyarul tanulni, majd Kolozsvárra ment doktorálni. Amikor megérkezett, már tudott valamennyire magyarul, de elég volt egy hónap, és majdnem románnak érezte magát, saját bőrén is érezhette a román asszimilációs erőt, hiszen tanult Kolozsvár múltjáról, de ő már egy román várost talált, ahol élnek ugyan magyarok, de nem láthatóak. Elutazott Marosvásárhelyre, ahol azt is láthatta, hogyan zajlik jelenleg az asszimiláció. Ekkor fogott neki Székelyföld történelmét tanulmányozni, és azzal szembesült: rengeteg a hasonlóság Dél-Tirollal, az lenne számunkra is a „tökéletes történelmi modell”. Ott erőszakkal is harcoltak, terrorizmus is volt, nemcsak demokratikus küzdelem, de rákényszerítették az olasz és osztrák kormányokat a tárgyalásokra. Végül területi autonómiájuk akkor lett, amikor Ausztria nemzetközi szintre emelte az ügyet. Rávilágított: jelenleg a történelmi jogok nem szerepelnek az alapvető emberi jogok között, pedig azok elismerése lehetne a kiindulópont a kisebbségi közösség jogainak bővítésére. Kántor Zoltán, a budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója felhívta a figyelmet: a román politikum regionalizációval kapcsolatos érvei tulajdonképpen a nemzeti érdeket akarják leplezni, és el akarják fedni a kisebbségi érdeket. Elméleti előadásában a kisebbségek legitim jogait és lehetőségeit vázolta, de szólt a rendelkezésre álló eszköztárról is, az aláírásgyűjtésről, a demonstrációról, a nemzetközi közvélemény érzékennyé tételének lehetőségéről. Csegzi Sándor, Marosvásárhely volt alpolgármestere Dorin Florea jelenlegi városvezető helyét foglalta el az asztalnál. Pragmatikus módon közelítette meg Székelyföld problémáját, szólt a három magyar többségű megye együttműködésének eddigi hiányáról, illetve a körvonalazódó konszenzusról, azaz hogy mindenki elfogadta, Marosvásárhely legyen a régió központja. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke egyértelműen fogalmazott: Bukarestben azt hiszik, Románia nemzeti érdeke, hogy homogén nemzetállam legyen, s ennek rendelnék alá a régióátalakítást, ezt támasztotta alá az a megrendelt tanulmány is, amely a történelmi régiók „elmaszatolására” keresett tudományos érveket. Mások azonban – és nemcsak a magyarok – úgy gondolják, erősíteni kellene a régiók szerepét, ezt tartják nemzeti érdeknek, erős, autonóm térségeket szeretnének. Ez utóbbi elképzelés megvalósítására eddig egyetlen komoly terv létezik, a Néppárt tervezete, amely a történelmi régiók mentén képzeli el a regionalizációt. Fontosnak nevezte azt is, hogy Brassó és Székelyföld külön régióba essen – ez nemcsak az etnikai arányok miatt lényeges, hanem gazdasági szempontból is, Brassó elszívja a levegőt Székelyföldtől. Toró elengedhetetlennek tartja a magyar egység megteremtését, de elmondta azt is: az RMDSZ-nek több eszköze van, mint az EMNP-nek, csakhogy le kellene vetkőznie a pártpolitikai görcsöket. Nagyon fontos lehetőségnek nevezte a közösségi akarat felmutatását, elindult egy folyamat, s ez olyan naggyá dagadhat, hogy Bukarestben sem hagyhatják figyelmen kívül. „Az ingerküszöböt elértük már, de az EMNP egyedül nem elég ehhez. Várjuk, az RMDSZ mikor fogalmazza meg a maga utcai stratégiáját, mi ott leszünk mellettük.” Szerinte is szükséges a kérdés nemzetköziesítése, ezen eszközök integrált használata vezethet eredményekhez. A közönség soraiból érkezett hozzászólások során Kolumbán Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi megyerendszerben nem elképzelhető a régiósítás, bármennyire sulykolják az ellenkezőjét, a régiók nem a központi hatalommal, hanem a megyékkel állnak szemben. Szerinte a legnagyobb probléma, hogy senki nem mer hozzányúlni a ’68-as megyefelosztáshoz. Másik érdekes felvetés szintén a közönség soraiból érkezett: miért neveznek bennünket kisebbségnek, mikor mi nemzeti közösségnek tartjuk magunkat? Andrea Carteny szerint azért, mert jelenleg Romániában kisebbségben van a magyarság. A katalánok Spanyolországban nem számítanak kisebbségnek, hanem nemzeti közösségnek. Ezt kell elérnünk: meglegyenek azok a jogaink, hogy többé ne tekintsenek bennünket kisebbségnek.
Farkas Réka
Szabadság (Kolozsvár)

Magyar orvosképzés Erdélyben – merre tovább?
Az erdélyi magyar orvosképzés volt a témája a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) első napján a MISZSZ-sátor rendezvényének, ahol Szabó Béla professzor, tagozatvezető, Tubák Nimród, a Magyar Diákszövetség elnöke, Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, szakmabeli és Brassai Attila professzor mint moderátor vázolta fel a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a magyar nyelvű orvosképzés helyzetét.
Brassai Attila a beszélgetést megelőzően elmondta, hogy nem lesz olyan parázsvita, mint amilyet szerettek volna, ugyanis sem az egyetem vezetősége, sem a minisztérium, vagy a kormány képviselete nem tett eleget a meghívásuknak. Az egyetemen épp ezen a napon volt a felvételi vizsga, amit Brassai szerint érdekes módon minden évben más-más időpontban szerveznek meg, így a vezetőség a felvételire való hivatkozással marad távol.
Zakariás Zoltán az 1990-es események felelevenítésével kezdte mondandóját, felidézve, hogy amikor a rendszerváltást követően megalakult a magyar diákszövetség, több célt is kitűzött maga elé, többek közt demokratikus érdekérvényesítési feladatokat, párbeszédet a magyar oktatás érdekében a szaktárca, majd a kormány képviseletével, és mivel semmi sem valósult meg, ülősztrájkot szerveztek az egyetem folyosóin a magyar tanárok támogatásával. Hogy mi lett volna a tüntetés kimenetele, nem lehet már soha megtudni, ugyanis felülírták azt a március 19-20-i marosvásárhelyi események.
Az 1989-es változások 15 magyar diákot találtak a 150 közül az egyetemen, 90-ben is 30 százalék volt a magyarok aránya. Ezen szerettek volna változtatni. Kívülről nem befolyásolt korrekt felvételi rendszer bevezetését kérte a magyar diákszövetség és magyar nyelvű szakmai gyakorlatot, valamint paritásos, 50-50 százalékos tanári képviseletet. Érdekes, hogy több mint húsz év után is ugyanazok a problémák és bár a magyar hallgatók száma növekedett, az még mindig jóval kevesebb a fele-fele aránynál, a magyar oktatók száma is 32 százalék körüli, a vezetőségben is mindössze egyharmad a magyarok száma.
Hogy ki a hibás mindazért, ami történt, illetve nem történt meg? A diákság, aki passzív, vagy a régi oktatói gárda, aki hagyta, hogy ide jussanak? Talán a mai oktatói gárda, aki tehetetlen, vagy az RMDSZ, amely nem foglalkozott kellően az üggyel? Netán a civil társadalom vagy a sajtó? – sorakoztatta fel a kérdőjeleket Zakariás, aki szerint azonban csak akkor tehetők fel ezek a kérdések, ha közelebb vezetnek a megoldáshoz. A módszereket, amelyek a megoldást jelenthetik, három szempontból osztályozta: a tárgyalás módszere, a külső nyomásgyakorlásé és az ellenállás módszere. Ezt a hármat okosan kellene kombinálni, egységesen és összehangoltan eljárni.
Tubák Nimród diákszövetségi elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy az, amit a román sajtóban nyilatkoztak a román oktatók és diákok, miszerint a magyar hallgatók nem is akarnak magyar nyelvű gyakorlatot, nem igaz. „Mi külön csoportokat szeretnénk. Szinte lehetetlen ugyanis a magyar elméletet a román nyelvű gyakorlattal összekötni” – mondta a Magyar Diákszövetség elnöke.
Végül Szabó Béla professzor, tagozatvezető ismertette a mai konkrét helyzetet, azt, hogy a magyar diáklétszám folyamatosan szorul vissza, mivel az újonnan létesített új szakok, a rövid távú oktatásban, ahol a hallgatók fele magyar ajkú, fel sem merül annak a alehetősége, hogy magyar tannyelvű képzést is indítsanak. Szabó professzor szerint, ami az egyetemen folyik, az nem csak az oktatás szinjén, hanem minden szinten fellelhető.
Hogy mi lesz a magyar orvos- és gyógyszerészképzés jövője, milyen megoldások, lehetőségek léteznek, vagy miképpen lehetne azt jobb irányba terelni, a beszélgetők nem találták meg a választ.
maszol.ro

Semjén Tusványoson: A kisebbségi kérdés nem belügy
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes előadását tartja Tusnádfürdőn. A képen balról jobbra: Schiffer András, az LMP elnöke, Jonathan Horsman, a londoni Project Associates igazgatója, G. Fodor Gábor, a Századvég stratégiai igazgatója, Semkén ZsoltMarc Gafarot i Monjo, a Katalán Demokratikus Konvergencia Párt külügyi kabinetvezetője és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke
Vissza kell utasítani azt a felfogást, hogy a kisebbségek kérdése belügyi kérdés, a magyarság természetes joga, hogy nemzetrészei megmaradásának legfontosabb teendőiről tanácskozzék – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Tusnádfürdőn.
A 24. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor egyik fórumára érkező miniszterelnök-helyettest újságírók kérdezték arról, mit szól a román külügyminisztérium előző napi közleményéhez, amelyben egy "romániai szuverén folyamatba" való beavatkozásnak minősítették egyes – meg nem nevezett – magyarországi politikusoknak a romániai közigazgatási átszervezés kapcsán tett kijelentéseit. Semjén Zsolt rámutatott: a közösségi, nemzetiségi jogok emberi, tehát egyetemes jogok a közösség szintjén, a kisebbségi jogok kérdése nem egy adott ország belügye. Hozzátette, a legtermészetesebb dolog, hogy Magyarország törődik a nemzetrészeivel, a székelyföldi magyarsággal, ahogy "nagyon helyesen" Románia is törődik a Moldovai Köztársaság területén élő románokkal, szerbiai vlachokkal. "Mi a létező legjobb kapcsolatra törekszünk román barátainkkal, már csak azért is, mert ez magyar nemzeti érdek is, meg román nemzeti érdek is, de a magyarság számára az első, második és harmadik szempont a magyar megmaradás" – mondta Semjén Zsolt. Kifejtette: a magyarság csak akkor tud megmaradni, ha minden nemzetrésze megmarad, az erdélyi is, a délvidéki is, a kárpátaljai is, a felvidéki is, mert e nélkül megcsonkulna a magyar nemzet, és ennek érdekében közösen tanácskozik a nemzetrészeket érintő kérdésekről. "Természetes az, hogy így a székelyföldi magyarság is megtanácskozza, mi az, ami az ő megmaradásához szükséges. Erre hívtunk vendégeket természetesen, román barátaink részéről is, tisztelettel, érdeklődéssel meghallgatjuk a véleményüket, de azt a leghatározottabban vissza kell utasítani, hogy bárki kétségbe vonja jogunkat, hogy a saját magyar nemzetrészeink tekintetében eljöjjünk, tanácskozzunk és megvitassuk, hogy a megmaradásunk tekintetében mik a legfontosabb teendők" – zárta nyilatkozatát Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Rétvári: nemzetközi egyezményeket sért a tervezett román közigazgatási reform
A közigazgatási minisztérium parlamenti államtitkára szerint a tervezett román közigazgatási reform súlyosan sérti az Európa Tanács és az Európai Unió nemzetközi jogi egyezményeit. Rétvári Bence erről a Tusványosi Szabadegyetemen beszélt az MTI-nek szerdán. Az államtitkár kiemelte: az unió és Európa Tanács által elfogadott nemzetközi jogi egyezmények nemcsak védik a nemzetiségeket a közigazgatási rendszeren belül, de további, a közigazgatás szintjén is megjelenő garanciák bevezetését is javasolják. Kitért arra, hogy az Európa Tanács számos egyezményt, ajánlást fogadott el a nemzeti kisebbségek jogainak védelmében. Utalt arra, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye kimondja: "azokon a területeken, ahol a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak, ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam belső törvényeivel összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatással, illetve különleges státusszal rendelkezzenek" (MTI)
Vajd.ma

Tusványos 24 – Levélben is regisztrálhatnak a 2014-es válsztásokra majd a külhoni magyarok
Levélben és online is elvégezhetik a választási regisztrá- ciót a külhoni magyarok augusztus 1-jétől. Mindenki regisztrálhat, aki 17. életévét betöltötte, de szavazati jogával csak 18 éves kora után élhet – mondta el Pálffy Ilona Nemzeti Választási Iroda (NVI) vezetője pénteken Tusnádfürdőn. Czomba Sándor arról beszélt, hogy nem lehet tartós munkahelybővülést elérni érdemi gazdasági növekedés nélkül, továbbá meg kell akadályozni a munkanélküliség újratermelődését, ha ez nem történik meg, akkor csak örökös szélmalomharcot lehet folytatni.
Augusztus 1-jétől indul az állampolgárságot szerző külhoni magyarok választási regisztrációja levélben és november 1-jétől online – közölte Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda vezetője pénteken Tusnádfürdőn. Az irodavezető a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban rendezett kerekasztal-beszélgetésen kifejtette: eddig 233 ezer tájékoztató levelet és nyomtatványt küldtek ki az állampolgárságot már megszerzőknek. A regisztráció azt jelenti, hogy a választópolgároknak ki kell tölteniük egy nyomtatványt, és azt vissza kell juttatniuk az NVI részére. Folyamatosan lehet majd regisztrálni egészen a választásokat megelőző 15. napig. A regisztráció során a lakcímkártyán szereplő adatokat kell feltüntetni – mondta.
Erdélyben szinte mindenki az állampolgárság kiterjesztése mellett áll
Mindenki regisztrálhat, aki 17. életévét betöltötte, de szavazati jogával csak 18 éves kora után élhet. A regisztráltak levélben adják majd le szavazatukat. A levélcsomagot arra a címre küldik, amelyet az érintettek a regisztráció során megjelöltek. Hidvéghi Balázs (Fidesz) országgyűlési képviselő kiemelte: félmillióhoz közelít az állampolgársági kérelmek száma, amiből mintegy 300 ezer Erdélyből, illetve a romániai magyar lakta területekről érkezett. Az állampolgárság lehetősége a magyar nemzet közjogi egyesítését valósítja meg – hangsúlyozta, és reményét fejezte ki, hogy a külhoniak közül minél többen vesznek részt majd a voksoláson.
Székely István Gergő, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet politológusa arról beszélt, hogy Erdélyben gyakorlatilag teljesen eltűnt az állampolgárság elutasítottsága, és ma már 95 százalék egyetért annak kiterjesztésével. Arról, hogy a külhoniak választójegyzéke nem lesz nyilvános úgy, mint a magyarországiaké, azt mondta: a jegyzéket kockázatos lenne kifüggeszteni, látva, hogy Szlovákia milyen lépéseket tett. Ugyanakkor a szavazásra jogosultak számát, a beérkezett szavazatokat országonkénti bontásban nyilvánosságra kell majd valahol hozni – tette hozzá. Meg kell gondolni, hogy a román posta kézbesítse-e a dokumentumokat – jegyezte meg Székely, hozzátéve: hosszú távon a levélben való szavazás mellett más megoldásokon is kellene gondolkodni. A pártok megfigyelőket delegálhatnak a választási szervekbe
Erdélyből a 100 ezer körül szavazat nem tűnik lehetetlennek, a kérdés, hogy a magyarországi pártok mit szeretnének: intenzív kampány legyen, vagy szimbolikus lehetőségként tekintenek erre – tette hozzá a politológus. Ifjabb Toró Tibor, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem politológusa szerint a választásoknak szimbolikus tétjük van a határon túli magyarok szempontjából, és a választójog megadása illeszkedik a nemzetpolitikai lépések sorába.
Az elhangzottakra reagálva Pálffy Ilona azt mondta: az összes uniós tagország és a világ számos államának gyakorlatát megnézték. Egyelőre, „jobb híján", a regisztráltak országos listája lett a megoldás – mondta, s hozzátette: a választási szervekbe delegálhatnak majd a pártok megfigyelőket az NVI munkatársai mellé. A postai útról azt mondta: a kistelepüléseken élő állampolgárok esetében nem tudtak más megoldást elképzelni.
A versenyszférában kell növelni a foglalkoztatást
Czomba Sándor államtitkár elmondta: jelenleg 154 ezerrel dolgoznak többen Magyarországon 2010 azonos időszakához képest. Ezt nagyon kevés európai állam mondhatja el magáról, Magyarország mellett Ausztria, Németország, Málta és Luxembourg tud hasonló eredményeket felmutatni. Amíg lehetőség van, a foglalkoztatást a versenyszférában kell növelni. A pluszfoglalkoztatottakból 30-40 ezer a migrációs növekedés és mintegy 30 ezer a közfoglalkoztatotti bővülés. Közel 70-90 ezer a növekedés a versenyszférában, ami értékelése szerint gazdasági válság idején nagyon nagy dolog.
Beszámolt a munkahelyvédelmi akciótervről is, kiemelve, hogy e célra 300 milliárd forintot fordítanak.Eddig 12 ezer pályakezdő, 8 ezer tartós munkanélküli és 28 ezer GYES-ről, GYED-ről visszatérő lépett be a rendszerbe. Szólt még az első munkahely-garancia programról, amelynek keretében 2012 szeptember és december között 7300-an helyezkedtek el. Februárban 5 milliárdos kerettel a program újraindult, most 7600 fiatalt szeretnének bevonni, ebből 3800-an már dolgoznak. Munkahelyteremtő pályázatokat is hirdettek idén mintegy 13 milliárd forintos kerettel, amiből 6500 új munkahely jöhet létre Magyarországon.Téli közfoglalkoztatás keretében idén decembertől áprilisig 100 ezer embert szeretnének bevonni képzésekbe.
Fiák István, a DiákÉsz elnöke elmondta: évente közel 130 ezer diák végez munkát diáskszövetkezetben. Azt javasolják, hogy a 25 év alattiak számára legyen létrehozható úgynevezett gyakornoki státusz az iskolaszövetkezeti kereteken belül. Megyeri Péter, a Starjobs ügyvezetője azt mondta, hogy 5,8 százalékos a munkanélküliség Romániában, emellett 2 millióan dolgoztak, vagy dolgoznak külföldön. Különös magas az állásnélküliek aránya a 25 év alattiak körében, szerinte Magyarországon ennél jobbak a mutatók.
A határon túli magyar közösségek vezetői szerint a magyar állampolgárságot felvettek körében Szlovákiában és Ukrajnában alacsony, Erdélyben, a Vajdaságban és Horvátországban magas részvételre lehet számítani a 2014-es magyarországi választásokon.
A közösségi vezetők kérdésre válaszolva ecsetelték a választásokkal kapcsolatos eltérő helyeztet. Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának az elnöke a kettős állampolgárság szlovákiai tilalmára hivatkozva valószínűsítette az alacsony részvételt, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke szerint Kárpátalján is kevesen fognak élni a szavazati joggal. Az emberek tartanak a kedvezőtlen következményektől.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke egy egyelőre nem nyilvános felmérésre hivatkozva mondta el, a magyar állampolgárságot szerzett erdélyiek 35 százaléka biztosra mondta, további 40 százaléka valószínűsítette, hogy részt vesz a választásokon. Toró szerint az erdélyi magyar pártoknak nem a kampány, hanem a tájékoztatás, a segítségnyújtás lesz a feladatuk a folyamatban. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a vajdasági magyar közösség fele veszi fel a választásokig az állampolgárságot, és közülük „rengetegen fognak élni a lehetőséggel". Azt is elmondta, hogy a magyarországi választásokkal egy időben választják meg a délvidéki kulturális autonómiát képviselő Magyar Nemzeti Tanács új tagjait. „Meg tudjuk keresni az embereket személyesen, egyenként, hogy éljenek a választás lehetőségével" – tette hozzá.
Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének az elnöke úgy vélte, hogy akik belső indíttatásból vették fel a magyar állampolgárságot, azoknak a többsége szavazni is fog, és szavazatával a nemzeti kormányt fogja támogatni. Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke azt hangsúlyozta, hogy szervezetére a tájékoztatásban hárul feladat.
A pódiumbeszélgetésen a vezetők felvázolták közösségeik helyzetét, és nemzetpolitikai témákra is kitértek. Borboly Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) csíkszéki szervezetének az elnöke azt hangsúlyozta, le kell vinni a nemzetpolitikát az emberek szintjére, és mind a magyar-magyar, mind a román-magyar versenyben a feleknek gesztusokat kell tenniük egymás irányába.
Toró T. Tibor úgy vélte, hogy akárcsak az elmúlt évszázadokban jelenleg is a főhatalomhoz való viszony osztja meg a magyar nemzetpolitikát.
Berényi József, a felvidéki „szlovmagy vírus" vészes terjedésére figyelmeztetett. Úgy vélte, a vírus a szlovákiai magyarok önfeladását, az „asszimiláció előszobáját" jelenti. Pozitívumként említette meg, hogy Szlovákiában „végre nem szitokszó" az autonómia, az MKP készülő modelljét januárban szeretné bemutatni.
MTI
Erdély.ma

Tusványos 24 – Nem érezzük sajátunknak Székelyföldet?
Mi az otthon? Milyen ez az otthon? Miért ilyen és milyen lehetne? Otthon érzem-e magam Székelyföldön? Mi köt ide, és miért választanak sokan más otthont maguknak? – tette fel a kérdést Benedek Erika az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke csütörtökön Tusványoson a Fejleszthető otthon – Székelyföld 2021 címmel szervezett kerekasztal-beszélgetésen.
Véleménye szerint az otthon a biztonsággal, bizalommal és a megélhetéssel van összefüggésben. Amennyiben úgy érezzük, hogy nem vagyunk biztonságban két stratégiát választhatunk: a menekülést vagy a harcot. A mai székely társadalom egy része a menekülést választja. Ez legfőképpen a fiatalokat érinti. Már alig van huszonéves társadalom, mert a fiatalok zöme elvándorol, vagy éppen a menekülés súlyosabb válfaját választja: az alkoholizmust, öngyilkosságot, társadalmi érdektelenséget. Ugyanakkor választhatjuk a harcot. A székely nép állandóan harcol. Harcolunk az asszimiláció ellen, a nemzeti jelképeinkért, oktatásért, anyanyelvünkért stb. Előadásában azt is kiemelte, hogy szerinte a székelyföldiek nem érzik biztonságosnak ezt az életteret, és akik az érdekeiket kellene képviseljék, gyakran cserben hagyják őket, és nem is hatékonyak. Elvész a bizalom az elöljárók iránt. Ezt bizonyítja a választásokon való távolmaradás magas szintje is. A bizalom és a biztonság csupán kampányszöveg. A gazdasági válság mellett óriási erkölcsi és társadalmi válság van. Az érdekalapú szemlélet helyett az értékalapú szemléletet kellene meghonosítanunk, és hatékony pénzlehívásra, társadalmi békére és fejlesztési akaratra lenne szükség – fejtette ki Benedek Erika.
Kádár Magor, a BBTE oktatója röviden felvázolta a 2021-es projektet, amelynek a lényege az a törekvés, amely eredményeként a Székelyföldi régió Európa kulturális fővárosává válna. Még mielőtt a székely identitásról és annak márkásításáról beszélt volna, sajnálattal említette meg az RMDSZ-es és a román politikusok távol maradásával kapcsolatosan, hogy mára már Tusványos a verbális agresszió színtere lett, annak ellenére, hogy 18 évvel ezelőtt a román-magyar párbeszéd színtereként indult, aztán magyar-magyar párbeszéddé alakult, mostanra pedig magyar monológ lett belőle. Újra kellene pozicionálja magát a rendezvény, hogy ismét a párbeszéd színtere lehessen – fejtette ki az előadó. Ezt követően Borboly Csaba, az RMDSZ csíki területi szervezete elnöke vette át a szót, aki egyetlen RMDSZ politikusként eleget téve a meghívásnak hangot adott azoknak a problémáknak, amelyek szerinte megnehezítik Székelyföld fejlődését. Véget kell vetni az iszapbirkózásnak, keresni kell a lehetőségeket, és ami nem működik azt nem kell erőltetni, vélte. „Arra kell építkeznünk, amink van: például a mezőgazdaság" – mondta. Szerinte minden nem Bukaresttől függ. Jelen pillanatban is vannak olyan tennivalók, amelyeket sokan az autonómiával kötnek össze, de ha jól belegondolunk közülük sok mindent az autonómia kiharcolása előtt is véghez lehet vinni. A bizalom, a biztonság kiépítése, és az érintettek, a polgárok bevonása a legfontosabb. Teret kell adni a fiataloknak, a politikai élvonal pedig előbb vagy utóbb hátrább kell álljon.
Borboly Csaba szavaira reagálva Sorbán Attila, Hargita megyei néppárti önkormányzati képviselő rámutatott: jelen pillanatban nagy a káosz a politikában. Sem a polgárok, sem a politikusok agyában nem tiszta, hogy miért nem vállalják a közpénzek lehívásában és kiosztásában az érintett személyek a felelősséget. Hozzátette, hogy nem mellébeszélésre, a tények kimagyarázására van szükség, hanem őszinteségre, felelős döntésekre, mert különben 2021-re nem lesz székely értelmiség.
György Erzsébet
Erdély.ma

Tusványos 24 – Európa válsága
Van-e jövője az Európai Uniónak? Milyen Európára lenne szükség, és melyek lehetnek a jövő évi EP-választások következményei? Milyen szerepe lehet ebben az útkeresésben a magyarságnak, Magyarországnak – ezekre a kérdésekre keresték a választ tegnap délelőtt Tusványoson politikusok, politológusok.
Árnyalatnyi különbségek voltak megközelítéseikben, de gyakorlatilag mindannyian egyetértettek abban, hogy az EU-nak megújulásra van szüksége, meg kell találni azt a formát, amely lehetővé teszi továbbélését. Az előadók asztala tegnap délelőtt is foghíjas volt, távol maradt Schöpflin György EP-képviselő, de nem érkezett meg Sógor Csaba sem, aki az RMDSZ színeiben jutott be az EP-be, s nem ismertette a szociáldemokraták álláspontját Viorel Hrebenciuc sem.
A felszólalók többsége bírálta az Európai Uniót. Elsőként Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) frakcióvezetője vázolta kifogásait, úgy vélte, átláthatóbb intézményrendszerre lenne szüksége az EU-nak, a jelenlegi kevéssé elszámoltatható, pedig sok szempontból jobban befolyásolja életünket, mint a nemzeti kormányok. Schiffer szerint az EU eddigi négy alapelvét, a szabadságjogokat: az áruk, a tőke, a szolgáltatások szabad áramlását és a személyek szabad mozgását fel kellene váltania a földért, a társadalomért és a fogyasztókért vállalt felelősségnek. A tőke szabad áramlása globális kizsákmányoláshoz vezetett, a négy szabadságjog pedig lehetőséget teremtett, hogy a fejlettebb államok szabadon kipumpálják a szellemi és gazdasági tőkét Közép-Kelet Európából.
Jonathan Horsman, a londoni Projekt Associates igazgatója szintén bírálóan szólt az EU jelenlegi intézményrendszeréről, amely befolyásolni akarja a nemzetállamok szuverenitását. Az EP egyre inkább különböző egyének és érdekcsoportok érdekei mentén szerveződik – mondotta. Kitért az euroszkepticizmusra, amely hazájában, Angliában is egyre erősebb, s felvetette azt is, nagy kérdés, mennyire befolyásolják majd a jövő évi EP-választásokat a protesztszavazatok, illetve mennyire erősödnek meg az unióellenes pártok, melyekből egyre több van.
Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes szerint mindkét végletet el kell kerülni, a nemzeti érdeket nem szolgálná az EU-ból való kilépés, de az Európai Egyesült Államok létrehozatala sem, Európa sokkal sokszínűbb, nem követheti az amerikai mintát. Semjén szerint a másik nagy gond az 1968-as mentalitás előretörése, mely az akkori eszméket alapul véve alapértékek eltörlése mellett száll síkra, a nemzetek, a vallás, a család megszüntetésére törekszik. Úgy véli, vissza kellene térni az unió alapító atyáihoz, akik keresztény civilizációra építve álmodták meg a nemzetek Európáját. „A magyar történelemnek nem az a célja, hogy az EU tagjai legyünk, a célja a megmaradás, ehhez csak egy eszköz az EU” – fogalmazott Semjén Zsolt.
Szilágyi Zsolt, az EMNP alelnöke arról értekezett, hogy az ötven éve alakult értékcentrikus Európa érdekalapúvá változott, szerinte nemcsak a négy alapszabadságot, hanem a hatalom gyakorlásának módját is újra kell gondolni, a jelenlegi hatalmi szerkezettel az unió nem tudja betölteni küldetését, nemcsak a tagállamokat nem tudja integrálni, de a világ más tájaival sem hatékony kapcsolattartása. A romániai magyarság Bukresttel vívott küzdelmét a közép-kelet európai térség államainak Brüsszellel vívott centrum–periféria harcához hasonlította, mint mondotta, a tapasztalat szerint a centrum több problémát okoz, mint amennyit megold.
Marc Gafarot i Monjo, a katalán Demokratikus Konvergencia Párt kabinetvezetője kitért az EU pozitívumaira is, a háborúk után elhozta a békét, és a gazdaságok felvirágoztatásához vezetett. Mostanra azonban egy hatalmas bürokratikus apparátussá vált, kevés valós hatalommal, a döntéshozatal ugyanis máshol történik. Nagy hiányossága az is, hogy a közép-kelet európai országokat nem sikerült beépíteni az integrációs projektekbe, a politikai integrációnak ugyanis túl kellene mutatnia a gazdasági integráción. Mindezek dacára ő nem pesszimista, bízik az EU jövőjében, amely egy hatalmas olvasztótégely, melyben mindenkinek megvan a helye, nagyon sok lehetőséget biztosít, közülük sokat nem használtunk még ki. Európa lelke kulturális sokszínűségében rejlik, s az adott országoknak is tudomásul kell venniük, hogy vannak nemzetiségei. „Nagyon hosszú időn keresztül szemet hunyt Európa, mellőzte a kulturális sokszínűséget” – mondotta a katalán politikus. Marc Gafarot i Monjo beszélt a katalán autonómiáról is, hogy számukra az EU-integrációnak tulajdonképpen pozitív hozadéka volt, jövőben referendumot tartanak az önrendelkezésről, s ha függetlenednek, akkor is EU-tagország maradna Katalónia. Kifejtette, hogy a székelyeknek, magyaroknak is szükségük van a kollektív tudatra, hallatnunk kell hangunkat, hogy eljusson Brüsszelbe és Bukarestbe is. Ő vetette fel azt is, a probléma, hogy a gazdasági és politikai élet szereplői azt gondolják, csak a nagy nemzetek fontosak, pedig nincs igazuk, és meg kell érteniük a kis nemzetek jelentőségét.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tusványos: a mi időnk!
Találó jelmondatot választott idén a tusványosi nyári szabadegyetemet szervező csapat. Generációs szempontból nézve tényleg úgy áll a helyzet, hogy a hajdani huszonévesek és harmincasok, a mai negyvenesek-ötvenesek, vagyis az alapító atyák korosztálya irányítja ma nem kis mértékben a Kárpát-medencei magyar nemzetpolitikát.
Lehetőség ez, s egyben hatalmas felelősség is.
Nem véletlen, hogy e népszerű nyári rendezvény, amelyet szervezői úgy hirdetnek, hogy a „legintellektuálisabb fesztivál és leglazább szabadegyetem”, ismét a nemzetpolitika témája köré épül. Tavaly röviden végigtekintettük a tusványosi folyamat hangsúlyváltásait, hogy az erőltetett, feszengő magyar–román párbeszéd középpontba állítását miként váltotta fel a magyarság önmegszervezése, a magyar nemzetépítés, a magyar nemzetpolitika az utóbbi években. Mert a nemzetpolitika nemcsak a határon kívülre szakadt magyarság megtartásáról, az anyaországhoz fűződő kapcsolatának megszervezéséről szól. Nemcsak a határon kívül vannak problémák a nemzetépítés, a megmaradás területén, hanem az anyaországban is, ahol a magukat baloldalként meghatározó erők a térséget gyarmatosító globalista háttérhatalom ötödik hadoszlopaként működnek, és kormányra jutva hihetetlen kárt tudnak okozni minden területen. A nemzetpolitika valójában minden olyan politikai szakterületet felölel, amely befolyásolhatja a Kárpát-medencei magyarság életképességét, versenyképességét, öntudati állapotát, kulturális, anyagi és számbeli gyarapodását.
A választások tétje
A tusványosi előadások, kerekasztalok témaválasztása ennek megfelelően a legtöbb esetben nemzetpolitikai jellegű, még akkor is, ha ez első látásra nem egyértelmű. Egy olyan, talán semlegesnek tűnő témának is, mint A 2014-es választások tétje Magyarországon és az EU-ban igen jelentős nemzetpolitikai relevanciái vannak. Az unió szintjén nem valószínű áttörés, az EU minden bizonnyal megmarad az egyre nyíltabb, de egyelőre a háttérből irányított globalista előretörés egyik fontos kulisszájának, de hogy Magyarországon mi lesz a választásokon, az bizony nagyban befolyásolja a középtávú jövőnket. Bosszankodhat a nemzetben gondolkodó polgár a kormány egyes ballépésein, zavarhatja, hogy a kultúrában olyanok kapnak támogatást, akik nem a nemzet felemelkedésén dolgoznak, miközben nemzeti műhelyek tengődnek. Értetlenkedhet, hogy miért nem ragadnak meg minden lehetőséget a nemzetépítésre, nem törekednek kellő erővel sok kis független egzisztencia megteremtésére, de az egyetlen esélyes alternatíva, a „baloldal” győzelme maga lenne a katasztrófa. Apropó sok kis független egzisztencia: a sokat emlegetett trafikügyben nem az a fő probléma, hogy pártközeli emberek nyertek a pályázatokon, hanem – amint azt Bencsik András is leszögezte –, hogy nem volt kikötve: egy pályázó csak egy trafikot nyerhessen.
Visszatérve Tusványoshoz: szó lesz a nemzeti érdekek és a globalizáció ellentétéről, aminél fontosabb kérdés nincs ma a világon. Amint azt Bogár László, a téma első számú magyar szakértője megfogalmazta: olyan szuperstruktúra, olyan „pusztító világerő” irányítja ma a világ folyamatainak nem kis részét, amely saját létét is tagadni igyekszik, s érdemi kérdéseket feltevőket, netán azokra válaszokat is adókat minden erővel periferizálni, semlegesíteni igyekszik.
Kanyarodó alapvonalak
Az Idő van! Nemzetpolitika 2013-ban című kerekasztal-beszélgetés résztvevői a Kárpát-medencei elcsatolt nemzetrészek, valamint az anyaországi nemzetrész képviselői külön kerekasztal keretében tárgyalják meg azt az izgalmas kérdést: miként lehet képviselni a nemzeti érdeket a kulturális diplomácián keresztül – jó, hogy erről is szó lesz, mert a magát baloldalnak nevező politikai bűnszövetkezet regnálásának idején a nemzeti érdek aláásását szolgálta a kulturális diplomácia –, ismét csak külön kerekasztal keretében tárgyalnak a hungarikumokról, saját nemzeti értékeinkről. Hosszan sorolhatnánk még a témákat a székelyföldi otthonteremtéstől a tábor eszmei üzenetét leginkább meghatározó nagyszínpadi előadásig – amelyet az érdeklődő közönség találóan, de kellő tisztelettel Orbán-koncertnek nevez –, ahol Orbán Viktor Tőkés Lászlóval, Németh Zsolt moderálása mellett sokadszorra értékeli a magyar közelmúltat, jelent és rajzolja meg a belátható jövő alapvonalait.
Aki nemcsak bulizni érkezik Tusnádfürdőre, annak idén is az lesz a legfőbb dilemmája: miként használja ki az idejét, hogyan ossza meg magát a párhuzamos izgalmas programok között.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Egységes fellépés a Székelyföld régió érdekében
Szerdán – az RMDSZ Maros megyei elnökének kezdeményezésére – tanácskozásra került sor Marosvásárhelyen, ahol a székelyföldi megyék – Hargita, Kovászna, Maros – RMDSZ-vezetői tárgyaltak. A megbeszélésen jelen volt Kelemen Hunor szövetségi elnök, Borbély László politikai alelnök és Markó Béla szenátor.
A tanácskozás részleteiről Brassai Zsombort, az RMDSZ Maros megyei elnökét kérdeztük.
– Tekintettel arra, hogy a Székelyföld egységes régióként való meghatározása érdekében fontos, hogy egységes legyen a politikai fellépés RMDSZ-szinten Hargita, Kovászna és Maros megyében, indokoltnak tartottam, hogy egy olyan találkozót szervezzek, amelyen a három megye RMDSZ-vezetői egyeztetik álláspontjukat. A találkozón részt vett Kovászna megye képviseletében Tamás Sándor megyei elnök és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Hargita megyét Borboly Csaba és Bíró Botond udvarhelyszéki ügyvezető elnök, Maros megyét jómagam, Kelemen Márton TKT-elnök, illetve Péter Ferenc megyei politikai alelnök képviselte.
A beszélgetés során napirendre került a Sepsiszentgyörgy által kezdeményezett kulturális főváros 2021 projekt, amelyet mindhárom megye politikai vezetői felkarolnak, és a következőkben mind megyei, mind helyi önkormányzati szinten előterjesztenek egy csatlakozási kezdeményezést, azzal a céllal, hogy a sepsiszentgyörgyi pályázat – megerősítve a szomszédos megyék önkormányzatainak a hozzájárulásával és támogatásával – sikeresebb legyen. Tudniillik, fontosnak ítéljük meg, hogy egy ilyen projekt révén a Székelyföld egységes régió kulturális értékeit közösen mutassuk fel.
– A régiósításról nem esett szó?
– Természetesen szóba került a régiósítás is mint aktuális politikai téma, amellyel kapcsolatosan egyeztettük az álláspontunkat: egyöntetűen szorgalmazzuk, hogy a három megye – tekintettel a történelmi, gazdasági, kulturális, demográfiai tényezőkre – egy régiót képezzen, és ennek a régiónak Marosvásárhely legyen a fővárosa. Megegyeztünk, hogy a következőkben rendszeresen fogunk találkozni, mert fontos, hogy egyeztessük az álláspontunkat, és az állásfoglalásunk egybehangzó legyen.
– Milyen esélyt lát arra, hogy egyáltalán figyelembe vegyék az RMDSZ álláspontját, meghallgassák a véleményét?
– Azt gondolom, hogy az RMDSZ-nek olyan erős és meggyőző szakmai érvei vannak, amelyeket politikailag is nehéz leseperni az asztalról. Tulajdonképpen eddig ebben a kérdésben csupán az RMDSZ-nek volt határozott, világos, szakmailag alaposan alátámasztott érvrendszere, és azt gondolom, hogy azokat a tényezőket, amelyek az európai szintű régiósításra jellemzőek, nem lehet figyelmen kívül hagyni. Teljesen egyértelmű és világos, hogy ez a három megye egységes szerkezetet képez, akár gazdasági, akár földrajzi, akár kulturális értelemben.
Amennyiben ez a három megye egységesen tud fellépni, meg tudja mutatni mind önkormányzati, mind lakossági szinten az akaratát arra vonatkozóan, hogy a régiós átszervezéseknél ez a szándék érvényesüljön, meggyőződésem, hogy erős, hatékony, meggyőző érv tud lenni.
– Mondta, hogy folytatni szándékoznak ezeket a találkozókat. Mikor kerül sor a következőre?
Legalább negyedévi rendszerességgel fogunk találkozni, de minden bizonnyal, amennyiben a helyzet úgy kívánja, gyakrabban is.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Iskolaköltöztetés és oktatási stratégia Marosvásárhelyen
Mire ezek a sorok megjelennek, már tudni lehet, hogy Marosvásárhely tanácsának tegnapi ülésén a város iskolahálózatára vonatkozó két változat közül melyiket hagyták jóvá. A két lehetőségről, amelyek közül az egyik az RMDSZ tanügyi programjának is része, Peti András alpolgármester, az érdekvédelmi szervezet városi szervezetének elnöke és Haller Béla oktatásért felelős alelnök tájékoztatta a sajtó képviselőit a felújított városi székházban.
A diáklétszám jelentősen csökkent megyénkben, s ehhez képest túlméretezett az iskolák befogadóképessége, ezért a tanfelügyelőség az Emil Dandea vegyipari szakközépiskola önállóságának a megszüntetését javasolja, továbbá tíz marosvásárhelyi óvoda összevonását más tanintézményekkel, ami a saját vezetőség felszámolását jelentené.
Ezzel szemben a városi tanács RMDSZ-frakciója fenntartja, hogy a kémiai szakközépiskola, ha el is költöztetik, de őrizze meg önállóságát, ahogy a tíz óvoda is maradjon meg önálló ügyintézésű egységnek. Nem engedhető meg, hogy a legnagyobb gazdasági erővel rendelkező cégnek ne legyen ahol szakembereket képezzenek. Vissza kell adni a szakközépiskolák rangját, mert jövője van annak, hogy a tanulás mellett a végzős egy mesterség birtokában hamar el tudjon helyezkedni. Ennek érdekében korszerűsíteni kell a hálózatot, hogy ne az adottságok és a tehetetlenségi erő működtesse – mondta Peti András.
Egyetértenek azzal is, hogy az Európa Gimnázium elköltözzék az építészeti iskolaközpont osztálytermeibe, de csak olyan a feltétellel, hogy a leromlott állagú épületegyüttes helyén egy nagyon korszerű új iskolát építsenek a belvárosban és környékén lakó gyermekek számára. Elképzeléseik szerint a Művészeti Líceum a helyén maradna, s az egyházi tulajdonú épületekben működő három nagy iskola – a művészeti mellett a Bolyai Líceum valamint az Egyesülés Nemzeti Kollégium – épületét 15 évre újra bérbe venné az egyházaktól a város, s cserében európai uniós pályázatok révén felújítaná azokat.
A Bolyait egy fedett uszodával, a művészetit egy korszerű hangversenyteremmel, az Egyesülés iskolát egy fedett sportteremmel bővítenék. Bár tárgyalások folytak, hogy ez utóbbi épület adjon helyet a Bolyaiba befogadott római katolikus iskolának, amely az Egyesülés iskolában működő magyar osztályokkal bővülne, Haller Béla szerint ebben kérdésben még nem született döntés. A tanácsülést követően viszont felkerülhet a dr. Bernády György elnevezés a 2-es iskola homlokzatára.
Az RMDSZ tanügyi stratégiájának részleteit Haller Béla részletezte. Ennek sarkalatos pontja az oktatásüggyel kapcsolatos törvények, rendelkezések állandó szemmel tartása és népszerűsítése a kollégák közében, valamint a pedagógusokkal, szülőkkel, diákokkal való szoros kapcsolattartás, a változtatásokra vonatkozó visszajelzések, az esetleges törvénymódosítások megtétele érdekében. A szakoktatás korszerűsítése és a lehetőségekhez igazítása mellett a felnőttoktatásra, a szakmai átképzésre helyezik a hangsúlyt – ígérte Haller Béla.
Az anyanyelv megőrzése, ápolása mellett a román nyelv és kultúra elsajátításának elősegítésével szeretnék növelni a magyar diákok esélyegyenlőségét, aminek az alapját a román nyelv oktatására készült sajátos tantervek és tankönyvek kell képezzék. Kétnyelvű előadásokat, közös művelődési és sportvetélkedőket tervez az oktatásügyi alelnök, amelybe beletartozik a helyi hagyományok, a város kulturális kincsestárának a megismertetése, közös irodalmi tevékenységek szervezése is. A interkulturális kommunikáció megkönnyítésére pályázzák meg azt a uniós projektet, amely marosvásárhelyi Rebreanu általános iskola diákjainak közeledését kellene eredményezze egymás kölcsönös megismerése révén.
Bodolai Gyöngyi
e-nepujsag.ro
Népújság (Marosvásárhely)

Bukaresti irányvesztés
Felhorkant a román külügyminisztérium nevében egyik államtitkára, mert – szerinte – Románia és Magyarország statégiai partnerséget sértve, a tusványosi szabadegyetem meghívottjai bírálták az ország tervezett területi átszervezését.
A külügyér szerint az ott elhangzottak sértik a kétoladalú kapcsolatok jogi és politikai kereteit, s amúgy is úgy fest az egész szabadegyetem, mintha a magyar kormány kihelyezett gyűlése lenne.
Az eltelt több mint két évtized során általában csak a bukaresti sajtó bakafántoskodott Tusványossal kapcsolatban, most lám, a külügyminisztérium is sokallja a magyarországi hivatalosságok jelenlétét és az ország régióra osztása körül kibontakozott vitát. Nem hihetjük, hogy Titus Corlăţeánnak és beosztottjának nem jutott füléig az erdélyi magyarság eme gondja, hisz több ízben is megfogalmazták a különféle pártállású székelyföldi politikusok, legutóbb Bálványosfürdőn, s nem másnak, mint az ország miniszterelnök-helyettesének, Liviu Dragneának, hogy régiósítási tervüket ellenezzük, s minden létező békés ezközzel megpóbáljuk megakadályozni azt. S mert azóta sem változott az égadta világon semmi, illetve az alkotmánybíróság döntése nyomán kénytelenek egy évvel későbbi időpontra halasztani megvalósítását, számunkra természetes, hogy a szabadegyetem résztvevői – itthoni és magyarországi – erről beszélnek. Végül is a mi bőrünkre megy a játék: a két tömbmagyar területet, a Székelyföldet és a Partiumot támadták meg.
A bukaresti sajtó nagy megrökönyödésére még Kelemen Hunor is kijelentette: Dragneáék régiósítási terve utcára kényszeríti a hazai magyar közösséget. S bár az érdekszövetség minap látványosan távol tartotta magát, tízezernyi ember mégis kimondta: a magyar tömbök fellazítása, szétdarabolása, a román régiókba való betagolása tudatos elsorvasztásunkat jelenti. Tudva tudjuk, sem a halogatás, sem a megyék ideig-óráig való megmaradásának ígérete sorsunkon nem jobbít, változást csak az önkormányzatiság bővítése és az autonómia elnyerése hozhat. S mert ez számunkra létkérdés, akár tetszik a hatalomnak, akár nem, kénytelenek vagyunk folyamatosan erről beszélni, vitatkozni, jobb elképzeléseket felmutatni. Ennyi történik Tusnádfürdőn. Amiatt hőbörögni ma Bukarestben, mert túl sok magyar politikus tisztelte meg jelenlétével a szabadegyetemet, miközben alig néhány napja a legmagasabb szinten ígértek egyesülést a Moldovai Köztársaságnak, a túlhatalom ámokfutásának tetszik.
Pontáék régi-új nacionalizmusa, Băsescu elnök hatalomvesztés utáni szájhősködése, a külügyi államtitkár régi idők szellemét idéző magyarellenes kirohanása jelzi, politikusai mily irányvesztetten bolyonganak a huszonegyedik században.
Simó Erzsébet
Háromszék
Erdély.ma

Tusványos 24 – Orbán Viktor megtartotta előadását –
Szombaton 11 órai kezdettel megtartotta hagyományos nyári előadását Tusnádfürdőn Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke.
Orbán Viktor kifejtette: utasította a gazdasági tárca vezetőjét, hogy – bár csak később járna le az IMF-nek fizetendő kölcsön – még a nyár folyamán végtörlesszen a valutaalapnak. Az ehhez szükséges összeg rendelkezésre áll, mert az elmúlt három évben a magyarok megtermelték ezt a pénzt – mondta a miniszterelnök.
„Vissza fogjuk fizetni az IMF-nek az összes pénzt, és így tisztán állunk az Úr színe előtt" – fogalmazott.
Az átalakulás időszakát éljük
A miniszterelnök beszédét úgy kezdte: kétféle ember létezik, az egyik a dolgok okáról beszél, a másik a céljaira figyel. Tusnádfürdőn azért gyűlnek össze az emberek, hogy a célokról beszéljenek, közösen szabjanak irányt a tetteiknek. A miniszterelnök előadásának első részében a többi közt arról beszélt, hogy negyedszázados a rendszerváltás, és ennyi idő szerinte elegendő arra, hogy elválasszuk az egyszerit attól, ami állandó. Megpróbáljunk szembenézni azzal a politikai átalakulással, ami bekövetkezett. Úgy vélte: az biztos, hogy 1989-ben az egész emberi világ berendezkedésében változás következett be, hasonló fordulópontnak nevezte 1918-at és 1945-öt. Utóbbi esetében szerinte az Európáról való döntéshozatal kikerült Európából, véget ért a kétpólusú világrend. Európa az egységesülés útjára lépett. Orbán Viktor szerint ez jó válasz volt az akkori kihívásokra. Ebben az európai válaszban azonban volt két súlyos hiba: az egyik, hogy a közép-európaiakat túl későn vették fel az Európai Unióba. Véleménye szerint ezt 2004 helyett lehetett volna a 90-es évek közepén is, és akkor a 2008-as gazdasági válsággal egy sokkal erősebb Európa állt volna szembe.
A második az, hogy miközben létrehoztak egy pénzügyi uniót, ezt nem konzekvensen tették, ezért ez amint válság következett be, a hibák azonnal felszínre kerültek.
A kormányfő leszögezte: minden egyes fordulóponton az addig fennálló politikai-gazdasági-katonai pozíciók megkérdőjeleződtek. Ma pedig egy ugyanilyen súlyú átalakulás időszakát éljük.
Az EU intézményei alkalmatlanok arra, hogy választ adjanak a kihívásokra
A miniszterelnök szerint az Európai Unió intézményei alkalmatlanok arra, hogy válaszokat fogalmazzanak meg a kontinens előtt álló kihívásokra. Ma ismét megkérdőjeleződtek a világhatalmi pozíciók, ezen belül Európa súlya és szerepe. Sokan gondolják, hogy erre az EU intézményeiben kell megtalálni az ellenszert – fejtette ki Orbán Viktor.
A kormányfő hozzátette: az elmúlt három évben azonban megtanulta, hogy az uniós intézmények alkalmatlanok arra, hogy az Európa előtt álló kihívásokra válaszokat fogalmazzanak meg. „Ilyen válaszok kizárólag nemzetállami alapon születhetnek meg" – jelentette ki Orbán Viktor.
A magyar kormány nemzeti gazdaságpolitikát folytat
A magyar kormány nemzeti gazdaságpolitikát folytat annak érdekében, hogy az az érték, amit a magyarok megtermelnek, Magyarországon maradjon – közölte.
A miniszterelnök úgy vélte, a rendszerváltás után a magyar életminőség gyors javulásához kapcsolódó remények azért nem váltak valóra, mert Magyarország a politikai szabadság ellenére is kiszolgáltatott és kihasznált ország maradt.
Orbán Viktor ennek okát abban látja, hogy számos „pénzszivattyú" sújtotta Magyarországot. Erre példaként említette a bankok profitját, a mesterségesen magasan tartott alapkamatot, a monopolpozíciókból származó profitot és a devizahitelek konstrukcióját.
Kijelentette azonban: kormánya nemzeti gazdaságpolitikát folytat annak érdekében, hogy az az érték, amit a magyarok megtermelnek, Magyarországon maradjon. Ennek kerete az új alkotmány, amely nem egy liberális, hanem egy nemzeti alaptörvény, és egyensúlyban tartja a jogokat és kötelezettségeket – magyarázta.
Ha nincs erős anyaország, nincs erős nemzet
Erős anyaország nélkül nincs erős nemzet – mondta Orbán Viktor. Mint fogalmazott, a dolgok jelenlegi állása szerint a világban élő magyarok között nem területi alapon, hanem állampolgársági kötelékkel lehet közjogi kapcsolatot létrehozni.
A kormányfő hangsúlyozta: a magyar gazdasági nemzetstratégiának szerves része az az identitásőrző nemzetpolitika, amely segít abban, hogy szülőföldjükön boldogulhassanak a magyarok, hogy az óvodától az egyetemig magyar nyelven tanulhassanak, és hogy ezek az intézmények kötődjenek az anyaországhoz. hirado.hu
Erdély.ma

Tusványos 24 – Nem érezzük sajátunknak Székelyföldet? –
Mi az otthon? Milyen ez az otthon? Miért ilyen és milyen lehetne? Otthon érzem-e magam Székelyföldön? Mi köt ide, és miért választanak sokan más otthont maguknak? – tette fel a kérdést Benedek Erika az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke csütörtökön Tusványoson a Fejleszthető otthon – Székelyföld 2021 címmel szervezett kerekasztal-beszélgetésen.
Véleménye szerint az otthon a biztonsággal, bizalommal és a megélhetéssel van összefüggésben. Amennyiben úgy érezzük, hogy nem vagyunk biztonságban két stratégiát választhatunk: a menekülést vagy a harcot. A mai székely társadalom egy része a menekülést választja. Ez legfőképpen a fiatalokat érinti. Már alig van huszonéves társadalom, mert a fiatalok zöme elvándorol, vagy éppen a menekülés súlyosabb válfaját választja: az alkoholizmust, öngyilkosságot, társadalmi érdektelenséget. Ugyanakkor választhatjuk a harcot. A székely nép állandóan harcol. Harcolunk az asszimiláció ellen, a nemzeti jelképeinkért, oktatásért, anyanyelvünkért stb.
Előadásában azt is kiemelte, hogy szerinte a székelyföldiek nem érzik biztonságosnak ezt az életteret, és akik az érdekeiket kellene képviseljék, gyakran cserben hagyják őket, és nem is hatékonyak. Elvész a bizalom az elöljárók iránt. Ezt bizonyítja a választásokon való távolmaradás magas szintje is. A bizalom és a biztonság csupán kampányszöveg. A gazdasági válság mellett óriási erkölcsi és társadalmi válság van. Az érdekalapú szemlélet helyett az értékalapú szemléletet kellene meghonosítanunk, és hatékony pénzlehívásra, társadalmi békére és fejlesztési akaratra lenne szükség – fejtette ki Benedek Erika.
Kádár Magor, a BBTE oktatója röviden felvázolta a 2021-es projektet, amelynek a lényege az a törekvés, amely eredményeként a Székelyföldi régió Európa kulturális fővárosává válna. Még mielőtt a székely identitásról és annak márkásításáról beszélt volna, sajnálattal említette meg az RMDSZ-es és a román politikusok távol maradásával kapcsolatosan, hogy mára már Tusványos a verbális agresszió színtere lett, annak ellenére, hogy 18 évvel ezelőtt a román-magyar párbeszéd színtereként indult, aztán magyar-magyar párbeszéddé alakult, mostanra pedig magyar monológ lett belőle. Újra kellene pozicionálja magát a rendezvény, hogy ismét a párbeszéd színtere lehessen – fejtette ki az előadó. Ezt követően Borboly Csaba, az RMDSZ csíki területi szervezete elnöke vette át a szót, aki egyetlen RMDSZ politikusként eleget téve a meghívásnak hangot adott azoknak a problémáknak, amelyek szerinte megnehezítik Székelyföld fejlődését. Véget kell vetni az iszapbirkózásnak, keresni kell a lehetőségeket, és ami nem működik azt nem kell erőltetni, vélte. „Arra kell építkeznünk, amink van: például a mezőgazdaság" – mondta. Szerinte minden nem Bukaresttől függ. Jelen pillanatban is vannak olyan tennivalók, amelyeket sokan az autonómiával kötnek össze, de ha jól belegondolunk közülük sok mindent az autonómia kiharcolása előtt is véghez lehet vinni. A bizalom, a biztonság kiépítése, és az érintettek, a polgárok bevonása a legfontosabb. Teret kell adni a fiataloknak, a politikai élvonal pedig előbb vagy utóbb hátrább kell álljon.
Borboly Csaba szavaira reagálva Sorbán Attila, Hargita megyei néppárti önkormányzati képviselő rámutatott: jelen pillanatban nagy a káosz a politikában. Sem a polgárok, sem a politikusok agyában nem tiszta, hogy miért nem vállalják a közpénzek lehívásában és kiosztásában az érintett személyek a felelősséget. Hozzátette, hogy nem mellébeszélésre, a tények kimagyarázására van szükség, hanem őszinteségre, felelős döntésekre, mert különben 2021-re nem lesz székely értelmiség.
György Erzsébet
Erdély.ma

„Ugye, jöttök még?” – kérdezte a csángó kislány
Csángó-magyar településeken tanító önkéntesek élményei
Ebben az interjúsorozatban olyan vállalkozó kedvű tanárokat, fiatalokat, pályakeresőket szólaltatunk meg, akik úgy döntöttek, hogy elutaznak Moldvába a csángó-magyar települések valamelyikébe, hogy részt vegyenek a csángó gyermekek oktatásában. A csángóoktatás részleteiről számos helyen lehet tájékozódni (ajánljuk az olvasó figyelmébe a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége honlapját: www.csango.ro), ezért az interjúk során nem törekszünk erről egy teljes, egységes képet és sok adatot tartalmazó leírást nyújtani. Célunk elsősorban az, hogy teret engedjünk a különböző személyes tapasztalatok és élmények kifejezésre juttatásának. Az első interjút hétfői lapszámunkban olvashatják, amelyben Botos Erzsébet mesél nagypataki élményeiről. Ezúttal egy beszámolólevélből közlünk: Magyarországról, Hajdúnánásról egy önkéntes csapat járt nemrég három moldvai csángó faluban, ők foglalták össze tapasztalataikat.
„Csángó magyart el ne veszítsd....”
Románia keleti részén, az „üveghegyeken innen, ott, ahol a kurta farkú malac túr”, még Székelyföldön is túl, létezik egy kis híján elfeledett népcsoport, kiknek egy része az Árpád-korban vándorolt oda, mások Dél-Magyarországról menekült husziták, és megint más részük a Rákóczi-szabadságharc és az 1848–as forradalom menekültjei. Soraikat a határőri szolgálat, a nehéz jobbágyszolgáltatások és a nincstelenség elől kivándorló székelyek állandóan gyarapították.
Anyanyelvükről az idők folyamán folyamatosan szoktatták le őket, ezt hivatalos rendeletekkel is sokszor megerősítették. A másfél évszázados erőszakos beolvasztási politika megtörte a moldvai magyarságot: ma a 250 ezer moldvai katolikusból már csak 60 ezren beszélik őseik nyelvét. Magyar iskoláik 1947-55 között működtek, de csángó dialektusukat anyanyelvükkel és a román nyelvvel megtűzdelve ötvözték. A szakirodalom szerint a kutatók többféle elnevezést adtak nekik, elsősorban földrajzi életterük alapján. Az Aranyos-Beszterce torkolatvidékén, az ún. Szeretterén vagy Mezőségen Bákó (Bacău) városa közelében lakókat (kb. 30 falu) a kutatás, egy részük erős székelyes jellegét megállapítva, „déli csángók”-ként tartja számon.
A magyar nyelvet még ismerő moldvai közösség folyamatosan asszimilálódott, napjainkban pedig ez már sokszor tudatos választás eredménye: a legtöbb családban a szülők a jobb érvényesülési lehetőségek reményében otthon sem anyanyelvükön beszélnek a gyermekekkel, de egyes közösségek magyarságtudata erősödést mutat. Ez köszönhető a szövetségeknek, az oktatást és a megélhetést segítő alapítványoknak, akik állandó és figyelemre méltó – legfőképpen – önkéntes segítőikkel azon munkálkodnak, hogy öntudatukat, hovatartozásukat erősítsék, sorsukat megkönnyítsék, s ha lehetséges segítsék, a sok-sok év során tartó beolvadásukat megállítsák, s – esetleg – visszafordítsák.
Ennek érdekében kelt útra egy csapat városunkból is, hogy az előzetes gyűjtésekből, valamint saját forrásból származó adományaikat – ruhaneműt, tanszereket, tartós élelmiszert, kerékpárokat – 3 moldvai csángó településre (Máriafalva, Magyarfalu, Gajdár) eljuttassa.
Elhatározásukat a Csángó-Magyar Szövetség erősítette, ottlétüket a magyar tanítást végző önkéntesek segítették, akik hely- és emberismeretüket latba vetve szállást biztosítottak számukra helybéli családoknál. Megérkezésükkor Gajdárban meleg vacsorával, szőlőlevélbe töltött csángó galuskával várták őket. Még aznap este egy helyi családnál „biotakarmányon hizlalt disznyót” vásároltak, melyet másnap a csapat egy része feldolgozott a saját és a falubeli emberek élelmezése céljából.
A csapat másik fele a Gajdártól nem messze fekvő Magyarfaluba látogatott, ahol előző évben voltak hasonló elhatározásból. A helybeliek nagy szeretettel várták őket, hálás szívvel köszönték meg a nánásiak ajándékait. Visszatérve bázishelyükre, az Aranyszalma néptáncegyüttes egy része csatlakozott hozzájuk, s az este közös programmal folytatódott. A gajdári és a nánási gyerekek kedvenc játékaikra és dalaikra tanították egymást az ottani iskola udvarán.
Harmadnap Máriafalvára, a Gajdártól – légvonalban – 4 km-re lévő falucskába szekerezett a csapat a nánási gyerekekkel együtt. Innen a gyerekek télben-hóban gyalog teszik meg az utat nap mint nap, mivel Gajdárra járnak iskolába. A festői szépségű erdők-hegyek övezte falu lakói, az alpolgármester és a Csángó Szövetség megbízottja is tárt karokkal fogadta őket, ahol a csapat disznótoros ebédet főzött-sütött, közben egy játszóteret is felépített a gyerekek óriási örömére.
Ottlétük utolsó napján Gajdárban is felépítették az itthonról szállított alapanyagból készült játszóteret, amelyet a gyerekek hatalmas lelkesedéssel vettek birtokukba.
Viseletüket, dialektusukat, népdalaikat az ott élő önkéntes tanító (aki a tanítási időszakban naponta foglalkozik velük, tanítja őket anyanyelvükre a mesék, versek, hagyományaik, történelmük megismerése által) kezdeményezésére mutatták be a nánásiaknak.
A csapat ott-tartózkodásáról szólt ez a beszámoló, hazatérésük után a szívekben hagyott érzések ellentmondásosak voltak – szívszorítóan felemelőek, örömtelien szomorkásak. Mosolyt vittek magukkal, de vajon ebből maradt-e ott is? A gyerekek, akik még soha nem ültek hintán, biciklin, akiknek nem volt saját iskolatáskájuk, tolltartójuk, labdájuk, vajon mennyi ideig lesznek képesek megőrizni ezt az emléket, amelyet a nánási csapat tagjai soha nem felejtenek el. A gyönyörű csángó kislány szavaival azonban megerősítést nyert a nánásiak ottléte: „Ugye, jöttök még?”
Útjuk és céljuk természetesen nem valósulhatott volna meg a számos, segítő szándékú felajánló – intézmények, cégek, vállalkozók, magánemberek – nélkül.
Fekete Andrea
Szabadság (Kolozsvár)

„Verespatak Románia Bős-Nagymarosa”
Eckstein-Kovács: Băsescu azt kérdezte, mi ez a Verespatak-mánia?
Az elmúlt évek során határozott, egyértelmű és céltudatos fellépés volt tapasztalható a politikai és civil diskurzus terén, de kevés a lehetőség a probléma megoldására, a tervezett befektetés megakadályozására – a hallgatóságban ez fogalmazódott meg azon a Verespatakól zajló beszélgetésen, amelyen Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ volt szenátora, Illés Zoltán, a magyar Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára, illetve Hupa Félix, az EMNP és Para Zoltán Róbert, az EMNT képviselője vett részt. A politikusok a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban Határon átnyúló környezetszennyezés (palagáz- és aranykitermelés) címmel tartottak előadást.
A moderátor-témafelvezető Kovács Zoltán Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke diplomatikusan felrótta, hogy az elmúlt években „igen gyenge volt a magyar részvétel” a tervezett verespataki aranybánya-beruházással kapcsolatban.
Illés Zoltán elmondta: Románia számára Verespatak lesz az, amit Magyarországnak Bős-Nagymaros jelentett. (A Duna magyarországi és csehszlovákiai közös szakaszának hasznosítására tervezett építményről van szó, amely végül csak részben valósult meg, s maradandó környezeti károkat eredményezett – szerk. megj.) – A szennyezés nem válogat, mindenkire kihat – fogalmazott.
Hozzátette: mindenki emlékszik arra, kik támogatták a Csehszlovákiával kötött megállapodás kivitelezését. Kifejtette: a nemzetközi előírások alapján Románia meghallgatta a magyar felet, de ennek semmi követkeyménze nem volt. – Ugyanúgy cselekszik tovább, mert szuverén állam. Joga van döntést hozni, amilyent akar. Rövidtávú érdekeket érvényesítenek. A kanadaiak kibányásszák az aranyat, s elviszik a pénzt. A cianidos technológia akkor is elfogadhatatlan, ha annak használata, mondjuk, Nagy-Magyarország területén történne – fogalmazott. Emlékeztetett: Tőkés László EP-képviselő kezdeményezésére az Európai Parlament 2010 tavaszán, minősített szavazattöbbséggel elfogadta azt a határozatot, amely a ciánalapú bányászat általános tilalmának kimondását kezdeményezte az Európai Unió egész területén. – Az Európai Bizottság nem akarja ennek a végrehajtását, ugyanis többek között Spanyolországban és Svédországban is ciánt használnak az arany kitermelésére. Más technológiával 10–15 százalékkal drágább a kitermelés. Nem számít az élet, az ember, minden a pénz érdekében történik – fogalmazott Illés Zoltán.
Szokásához híven Eckstein-Kovács színes elemekkel tarkította beszédét. Elmesélte például, hogy „amikor bekopogtam Băsescuhoz, s elbeszélgettünk Verespatakról, illetve kifejtettem ellenző álláspontomat, akkor megkérdezte: mi ez a Verespatak-mánia?” – Négy hegyet bedarálnak, s mindenhol kőhegyek maradnak. Háromszáz hektáron terül majd el a zatytározó, amely legalább száz évig ott marad. A palagáz kitermelése kapcsán Franciaország azt mondta: jamais! (soha!) Romániában tengerparti üdülőtelepek közelében akarják azt kitermelni. Alkotmányellenes és veszélyes, hogy a parlament állami kisajátítási előjogokkal akarja felruházni a bányavállalatokat. Şova miniszter azt mondta: a román állam részesedése 70 százalék lesz. Ilyen Isten nincs! – fogalmazott Eckstein-Kovács. Azt is szóvá tette, hogy Victor Ponta a parlamentnek próbálja átpasszolni a felelősséget.
Verespatak kapcsán a moderátor által kért EMNP-álláspontra Hupa Félix csak annyit mondott: Tőkés László a politikai alakulat védnöke… Az utolsóként szóló Para Zoltán Róbert az oktatás szerepét emelte ki a környezetvédelmi kérdések tudatosításában.
Kiss Olivér
Szabadság (Kolozsvár)

A román régióátalakítás és a magyar választások voltak a kiemelt témák
A román kormány által tervezett régióátalakítást és a jövő évi magyarországi parlamenti választásokat tekintette Toró T. Tibor, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szenátusának társelnöke a 24. tábor legfontosabb témáinak.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke a tábor végén az MTI-nek elmondta, hogy ebben a két kérdésben hasznos háttérbeszélgetéseket is sikerült folytatni, és érik a konszenzus az erdélyi magyar politikai pártok között. Hozzátette, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezető politikusainak “mondvacsinált okokkal alátámasztott” távolmaradása ellenére egyetértenek az RMDSZ-szel abban, hogy az erdélyi magyar pártoknak a mozgósítás a feladatuk a magyarországi választásokkal kapcsolatban.
Az idei Tusványos sajátosságaként említette Toró T. Tibor a megszokottnál több nyugat-európai szakértő és politikus jelenlétét. Az MTI kérdésére, hogy ez összefügg-e az erdélyi magyarság által kidolgozott európai polgári kezdeményezésekkel, amelyek sikerre viteléhez más európai országok polgárainak a szolidaritására van szükség, Toró azt válaszolta, hogy csak részben. Szerinte a tábor nemzetköziesülése mögött az EMNP külügyi kabinetjének munkája és az Székely Nemzeti Tanács székely diplomáciája áll.
A táborban sikerrel mutatkozott be az erdélyi autonómiát népszerűsítő infografikai kampány egyik eleme, a labirintus-installáció. A labirintust legközelebb augusztus közepén a Kolozsvári Magyar Napokon állítják fel, utána pedig Erdély több városába viszik el – mondta el az MTI-nek Kató Lenke, a projekt vezetője. Hozzátette, az autonomia.neppart.eu honlapon a magyar mellett angolul és románul is találhatók információk például arról, hogy az EMNP miként képzeli el Erdély regionalizációját.
Fazakas Imola, a tábor sajtófelelőse sajnálattal állapította meg, hogy a politikai események árnyékában kevesebb figyelem esik a tábor szabadidős programjaira, pedig – mint megjegyezte – az érdeklődés a szabadidős tevékenységek iránt szinte akkora, mint a közéleti témák iránt. A sajtófelelős szerint a tábor 23 sátra közül mindössze négyben folyt politikai, gazdasági, közéleti témákról a beszélgetés, 19-ben a társszervezők biztosítottak olyan programokat, amelyek a fiatalok kikapcsolódását is szolgálták.
Az idei tábor egyik érdekességeként említette a sajtófelelős, hogy két fiatal pénteken tutajjal érkezett az Olton, Csíkszeredából. A harminc kilométeres tutajozással a folyó szennyezettségére akarták ráirányítani a figyelmet.
(MTI)
erdon.ro

Mindegy milyen, csak egyetemi diploma legyen?
A humánerőforrás szakemberek szerint a román munkaerőpiacon műszaki szakemberekből és informatikusokból van nagy hiány, ennek ellenére az erdélyi magyar felsőoktatásban a természet- és a társadalomtudományok viszik a prímet. Ennek okairól felsőoktatási szakembereket kérdeztünk.
Évi sokmillió euró veszítenek a hazai informatikai cégek, mivel rendszeresen megtörténik, hogy az elégtelen létszámú munkaerő miatt megbízásokat kell visszautasítaniuk – állítják az ágazatban dolgozó menedzserek. „Az informatikai szakemberképzést támogató kormányprogramra lenne szükség, több oktatóra és egyetemi épületre, hogy nőhessen a végzősök száma. Mindezek mellett adókönnyítéssel kellene ösztönözni a cégeket, hogy fektessenek az oktatásba, működjenek együtt az oktatási intézményekkel” – véli Andrei Pitiş, a szoftveripar szakmai érdekvédelmi testületének (ANIS) az elnöke, hozzátéve, hogy Romániában jelenleg 6 000-7 000 informatikus végez évente, ám ennél lényegesen többre lenne szükség.
Hasonlóan látja a helyzetet Călin Văduva, a kolozsvári Fortech informatikai cég vezetője: „Frusztráló azt látni, hogy egy menedzser asszisztensi álláshirdetésre 400-an jelentkeznek, akiknek több mint a fele filozófiát, pszichológiát, menedzsmentet vagy marketinget végzett, egyeseknek doktorátusuk is van. A fizetés, amit ajánlani tudok nekik lényegesen kevesebb, mint amit egy informatikusnak ki tudok fizetni. Sajnálatos, hogy intelligens emberek nem tudnak érvényesülni a szakterületükön, mert nincs rájuk igény a munkaerőpiacon.”
A 300 embert foglalkoztató Fortech is azon cégek közé tartozik, amelyek évről-évre jelentős összegű szerződéséktől esnek el, mert az informatikai szakemberhiány miatt nem tudnak minden megbízást elvállalni. „Nem vállalhatunk többet, mint amennyit teljesíteni tudunk” – sommázza Călin Văduva.
A számítástechnikai szakemberekből mutatkozó munkaerőpiaci hiány már csak azért is furcsa, mert a frissen diplomázottak kezdő fizetése, a Ziarul Financiar gazdasági napilap adatai szerint 500-600 euró között mozog, míg a tapasztalt szoftverfejlesztők 2000 eurót is megkereshetnek.
Olaj és mechatronika
A hazai munkaerőpiacon nem csak az informatika számít hiányszakmának, a végzősök számát lényegesen meghaladó a kereslet a felsőfokú végzettséggel rendelkező műszaki szakemberek, agrár-, gépész-, élelmiszeripari-, textil- és kőolajipari mérnökök, ipari logisztikában és mechatronikában jártas diplomások iránt is. „Nem népszerűek azok az egyetemek melyek a termelésben dolgozó szakembereket képeznek, főleg az élelmiszer-, a textil- és a gépgyártó ipar számára. Ez sajnálatos, mivel az iparban dolgozó szakemberek túlnyomó többsége közel van a nyugdíjkorhatárhoz, nagyon kevés a fiatal mérnök” – nyilatkozta Realitatea.Net hírportálnak Madi Rădulescu, az MMM Consulting tanácsadó cég munkatársa.
„Nagy igény van olaj- és gázipari szakemberekre, és a mechatronika szintén keresett, arról nem is beszélve, hogy 7-8 évvel a diplomázás után akár 3000 eurót is meg lehet keresni vele” – mondja Daniela Necefor, a Total Business Solutions képviselője, hozzátéve, hogy a vegyipari szakemberek is kapósak.
A Manpower Románia munkaerő-közvetítő cég felmérése szerint a legnagyobb hiány szakmunkásokból van, majd a mérnökök következnek. A hiányszakmák tízes listájának ötödik helyén a könyvelők és pénzügyi szakemberek, nyolcadik helyén pedig az informatikusok állnak. „A munkáltatók fele nehezen talál megfelelő alkalmazottakat, ami meglepő, figyelembe véve a 7,3 százalékos munkanélküliséget. Heveny szakemberhiány van, nagy az eltolódás az álláskeresők kompetenciája és a piac igényei között” – állítja Valentin Petrof, a Manpower vezérigazgatója.
Földrajz és szociológia
Az erdélyi, magyar nyelvű képzést nyújtó felsőoktatási intézmények illetékesei némiképpen másként látják a munkaerőpiaci igényeket, mint a humán erőforrás szakemberek. Ha a beiskolázási számokból indulunk ki, akkor úgy tűnhet, hogy a turizmusföldrajzban képzett szakemberekre van idehaza a legnagyobb kereslet, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) ugyanis nem kevesebb mint 200 helyet hirdetett meg erre a szakra, ennek felét a gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozaton. Magyar szakos filológusi helyből 180 lesz a 2013/2014-es tanévben, 125 a BBTE-en, 55 pedig a Sapentia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen.
Informatika alapszakra idén 150 hallgató iratkozhat be. Szociológusokra, úgy tűnik, szintén égető szükség van, ugyanis ez a szakképzés egyik erdélyi magyar egyetem kínálatából sem hiányzik, idén összesen 110 helyet hirdettek meg. A filozófia diplomások úgyszintén kapósak lehetnek a munkaerőpiacon, hiszen a BBTE és a Partiumi Keresztény Egyetem is meghirdetett 25-25 helyet.
Mivel az alapokat minden szakterületen le kell fektetni, az alapképzés tekintetében relatíve kicsi a mozgástér, ám a mesteri programok könnyen alakíthatóak és a munkaerőpiachoz igazodnak – mondja Soós Anna, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese. Az intézménynek azoktól a cégektől van visszajelzése a munkaerőpiac igényeiről, melyekkel a hallgatók szakmai gyakorlata kapcsán együttműködik. Az, hogy az egyetemek kínálata és a munkaerőpiac igényei között eltérések vannak, nem csak az oktatási intézményeknek tudható be. „A természettudományi szakoknak gyengébb a vonzerejük, mint a humán szakoknak és a társadalomtudománynak. Informatikából például hiába hirdetnénk meg több helyet, mert a jelenlegi 100 is elég nehezen telik be. Annak ellenére, hogy biztos munkahelyük lenne, sok fiatal nem meri felvállalni azt a plusz erőfeszítést, amit az informatika feltételez. A mérnöki szakokkal is hasonló a helyzet” – nyilatkozta a maszol.ro-nak Soós Anna.
A rektorhelyettes elismeri, hogy mérnöki és agrárszakokból nagy a hiány, az intézményeknek ebben az irányban kellene bővíteniük a kínálatukat, ám, lévén tudományegyetem, a Babeş-Bolyai lehetőségei ezen a téren korlátozottak. A megoldás a magyar nyelvű képzést nyújtó intézmények oktatási stratégiájának összehangolása volna.
„Próbálunk egyeztetni, de elég nehezen megy. A párhuzamosságoknak nagy értelmük nincs, ha egy képzést államilag támogatott helyeken meg lehet valósítani, akkor azt ott kellene elérni. Az igazság az, hogy az intézmények előnyben részesítik azokat a szakokat, amelyeket infrastrukturálisan, logisztikailag könnyebb megvalósítani” – mondja a rektorhelyettes.
Fő az alkalmazkodóképesség
A Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) folyamatosan egyeztet a Bihar Megyei Vállalkozók Szövetségével azért, hogy kínálata összhangban legyen a munakerőpiaci kereslettel – állítja János Szabolcs rektor, a képzésbe igyekeznek minél több szakmai gyakorlatot belefoglalni, a tudást alkalmazhatóvá tenni. „A filozófia szakos diplomások többsége nem lesz egy új Heidegger, de lehet belőle egy jó újságíró vagy programszervező. A végzősök legnagyobb erénye az alkalmazkodóképesség, az, hogy képesek legyenek folyamatosan újra értelmezni önmagukat” – válaszolta a rektor arra az észrevételre reagálva, hogy vélhetően elenyésző számú bihari cég keres filozófiában vagy szociológiában jártas munkatársat.
„A számok minket igazolnak. Három éven belül a végzőseink 90 százaléka elhelyezkedik, 60-70 százalékuk a szakterületükön belül” – nyilatkozta János Szabolcs. A PKE-n az agrármérnöki kivételével gyakorlatilag csak olyan szakok vannak, amelyek a BBTE keretében is működnek. A Sapientia ezzel szemben egy sor olyan, hiányszakmának minősülő műszaki szakterületen is kínál képzést, mint mechatronika, élelmiszeripari mérnök, ipari biotechnológia, közélelmezési mérnök stb.
Pszichológusból pályázatíró
A munkaerőpiac és az egyetemek szerkezete között a viszony relatív – véli Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettese.
A szakember szerint ma már az egyetemi szakok és az egyes munkahelyek között változó a viszony. Emlékeztetetett arra, hogy vannak szakok, amelyek elvégzése szükséges bizonyos állások betöltéséhez. Például főállású, címzetes tanító csak tanítóképző egyetemi szakot elvégző személy lehet, orvos pedig köztudottan csak orvosi egyetemet végzett személy. De jól kereső pályázatíró lehet szociológus, pszichológus, politológus, matematikus, fizikus vagy közgazdász. Ugyanakkor nőtt a diplomák szimbolikus értéke is, ami azt jelenti, hogy önmagában egyetemet végezni számíthat a munkaerőpiacon.
„Például egy állást kínáló cégben azt mondják, hogy szeretnének valami fontos munkára egyetemet végzett személyt alkalmazni. Jó, de milyen szakot végzett személyt? Azt mondják erre: majdnem mindegy, csak legyen diplomája, mert ha képes volt elvégezni egy egyetemet Kolozsváron, akkor biztos a szervező munkához, a logikus gondolkodáshoz, a dokumentálódáshoz szokott, ügyes személyről van szó” – nyilatkozta a maszol.ro-nak Magyari, aki korábban a BBTE rektorhelyettese volt. Meglátása szerint az erdélyi magyar felsőoktatási intézmények fizika- és kémiatanárból, filozófia, szociológia és történelem szakosokból képez kevesebbet annál, mint amennyit a piac be tudna fogadni.
maszol.ro

Magyar kolónia él a Duna-delta kellős közepén
Talán még a horgászsport erdélyi szerelmesei közül is csak a beavatottabbak tudják, hogy a Duna-delta Szulina ágának jobb partján, Tulcea és Sulina között félúton van egy kis eldugott falu, Gorgova, ahol egy 30 családból álló magyar kolónia él: székelyföldiek, magyarországiak.
Igaz, nem egész évben, mert ősszel mindannyian otthagyják a falut, ám ilyenkor, július végén szinte csak magyar szót hallani az amúgy lipovánok lakta településen. Turistaszezonban megtelnek magyar vendégekkel a székelyudvarhelyiek, csíkszeredaiak, marosvásárhelyiek, budapestiek és bajaiak által épített hétvégi házak, amelyek közül egyik hivatalosan is panzióként működik.
Tulajdonosa udvarhelyi, Szabó Lászlónak hívják, és ő volt az első székely „telepes” Gorgován. Előbb telket vett a faluban, faházikót épített rá, majd a faházikóból korszerű, 19 ágyas panzió lett. Közben pedig elvitte a duna-deltai horgászparadicsom hírét Székelyföldre, majd Magyarországra. Buzdítására az elmúlt tizenöt évben sokan követték példáját: telket vettek a lipovánoktól, majd hétvégi házat építettek rá, ahol családostul a nyarakat töltik, s egy-két szobát kiadnak – szintén magyar – horgászvendégeknek.
„Édesapámmal rendszeresen jártunk le a Duna-deltába a kilencvenes években horgászni, akkor fedeztük fel ezt a csodálatos kis falut. Meguntuk a sátorozást, és 1995-ben úgy döntöttünk, veszünk egy kis telket, építünk egy házikót, legyen ahol megszállnunk” – idézte fel a kezdeteket a maszol.ro-nak Szabó László.
A Székelyudvarhelyen horgászboltot működtető vállalkozó a kilencvenes évek végén döntött úgy, hogy turizmussal is szeretne foglalkozni a Duna-deltában. Ekkor építette panzióját, és ekkor ismert meg egy bajai üzletembert, aki szintén látott fantáziát a magyarországi horgászok deltai nyaraltatásában. „Az udvarhelyi boltomban is meséltem az ügyfeleknek Gorgováról. Eljutott a híre Csíkba, majd Vásárhelyre is. A bajai barátom révén pedig magyarországiak is kezdtek érdeklődni a deltai lehetőségek iránt” – mesélte a panziós.
Mint mondta, a lipovánok eleinte kissé gyanakodva fogadták az egymással furcsa nyelvet beszélő idegeneket. Mára már azonban teljes mértékben befogadta a magyarokat a helyi közösség. Szabó László szerint gyanakvásuk a 2006-os árvíz idején szűnt meg. „Vállvetve védtük akkor a falut. Hordtuk a gátra a homokzsákokat, beleadtunk anyait, apait. Később segélyeket is hoztunk nekik Székelyföldről, Magyarországról” – mondta a magyar kolónia alapítója.
A lipovánok időközben arra is rájöttek: a turizmus számukra is üzlet lehet. Egy részük rendbehozatta házát, s nyaranta szintén fogad vendégeket. „Így van az, hogy ha ilyen tájban, júliusban kimegy az utcára, 95 százalék, hogy magyarul válaszolnak, ha valami iránt érdeklődik. A lipovánok ugyanis szép csendben a nyelvünket is megtanulják” – magyarázta a székelyudvarhelyi vállalkozó.
Szabó László már jó ideje második otthonának érzi Gorgovát. Kedvét most csak az szegi, hogy gyenge az idei turistaszezon. Ennek részben a Duna júniusi áradása az oka, a megemelkedett vízszint miatt ugyanis nem húznak a halak. „Meg aztán nincs is annyi hal már, mint tíz évvel ezelőtt” – tette hozzá. Alapjáratban azonban optimista. „Ezen a hétvégén már jön egy nagyobb vendégcsoport, a víz is lassan visszahúzódik, és augusztusban szerintem már teltházam lesz” – mondta a maszol.ro-nak Szabó László.
Cseke Péter Tamás
maszol.ro

Megújult a nagyváradi Posticum
Reklámfilmekkel hívja fel az emberek figyelmét a nagyváradi Posticum a létesítményben kiaknázható lehetőségekre.
Posticum nagyváradi épületét felújították a közelmúltban, ennek nyomán jött az ötlet, hogy a létesítményben rejlő lehetőségekre felhívják a nagyközönség figyelmét is. Rencsik Imre a Possticum vezetője elmondta, hogy az épületet Kertész Attila belső építész tervei alapján alakították át. Ezt követően Szaladják István operatőr, rendező, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola oktatójának vezetésével múlt pénteken több rövid filmecskét forgattak le, melyekben azt kívánják megmutatni, hogy milyen rendezvényeknek tud helyet adni a Posticum. „Nem a programokat akarjuk most reklámozni, hanem azokat az egységeket, amelyek egy kissé háttérbe szorultak, és előtérbe kell hoznunk egy kicsit, mert ezek hivatottak arra, hogy fenntartsák a házat” – fogalmazott Rencsik Imre, hozzátéve, hogy a Posticum a vendégházon kívül az esküvői rendezvények, osztálytalálkozók, bankettek, előadások, szemináriumok megszervezésének helyszínéül szolgál, és a kínálat bővül azáltal, hogy a teraszt is hangulatosan berendezik ”. Eddig az események zöme a Jazzlandben voltak berendezve, de onnan most úgymond feljövünk a fényre, és a Jazzland inkább a bulik, koncertek helyszíne marad csupán, míg az ünnepélyes rendezvényeket fent fogjuk megrendezni” – mondta.
Változatos lehetőségek
Szaladják István lapunknak elmondta, hogy a Budapaesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola művészeti tanszéke elsőéves kameraman osztályának diákjaival érkezett Nagyváradra leforgatni a reklámfilmeket. A rendező elárulta, hogy e filmekben bemutatjuk a Posticum széles körű tevékenységi körét. „Több film készül, különböző potenciális látogatók számára” – mondta Szaladják István hozzátéve azt, hogy a rövidfilmekkel azt kívánják bemutatni, hogy azok is eljöhetnek a Posticumba, akik elvonulni szeretnének ide, vagy hosszabb lelkigyakorlatot folytatni, illetve azoknak is, akik csak turistaként jönnek. A filmekkel meg kívánják mutatni azt, hogy milyen hangulata van a helynek, mit kaphatnak azok, akik keresztelőt, esküvőt, bankettet, esetleg halotti tort szerveznének itt. A filmeket a Budapestről érkezett hétfős stáb több mint negyven önkéntes statiszta közleműködésével forgatta le. A rövidfilmeket a Posticum honlapján lehet majd megtekinteni.
Pap István
erdon.ro

Felvidéki vendégek Várad-Őssiben
A révkomáromi gyülekezet közel ötven tagja volt a vendége a Nagyvárad-Őssi Református Egyházközségnek. Július 28-án közös istentiszteleten vettek részt.
Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökének vezetésével a komáromi gyülekezet tagjai egy erdélyi kirándulás keretében tértek be a Várad-Őssigyülekezethez. A látogatás részeként a felvidékiek részt vettek a vasárnapi istentiszteleten is, melyen Csűry István a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke hirdette Isten igéjét a 85. Zsoltárból választott igerészek alapján. Prédikációjában kifejtette, hogy az emberek hajlamosak háttérbe szorítani Istent és az Ő tanításait, de mindenkinek el kell jutnia addig a pontig, mikor rájön, hogy az Úr és irányítása nélkül nem boldogulhatunk. „A 85. Zsoltár megrajzolja a reményteljes jövendőt, hogy Isten mellettünk áll és segítségünkre siet”- hirdette Csűry István, majd hozzátette, hogy az ember hajlamos panaszkodni és szemrehányást tenni Istennek egyes problémák, nehézségek miatt, viszont tudnunk kell, hogy az embernek is változtatnia kell, anélkül nem számíthat gyökeres változásokra. „Meg kell hallani Isten szavát, Ő szerinte kell élnünk, és mindig követnünk, hogy ne térjünk vissza az átkos állapotba, amelyből Isten segítségével sikerült megszabadulni” – tette hozzá végezetül a püspök.
Gyülekezeti hét
Az igehirdetést követően Fazekas László püspök ismertette a komáromi gyülekezet útját és célját. Mint elmondta, a gyülekezeti hét keretében a gyülekezeti tagok, szülők, nagyszülők, gyerekek elindultak egy kirándulásra, melynek célja, hogy hídszerűen kapcsolatot létesítsenek Erdély és Felvidék között. A gyülekezeti hét központi gondolata az Istennel való kapcsolat megerősítése, valamint közösség- és családépítés. A kirándulások délelőtti előadásokkal és beszélgetésekkel teltek, a délutánok során pedig meglátogatták többek között Parajdot, Szovátát, Korondot, a Medve tavat. A kirándulás keretében betértek a Várad-Őssi gyülekezethez is, ahol tárt karokkal fogadták a felvidéki testvéreket. Az istentiszteletet követően közös bográcsgulyás főzésre került sor.
Nagy Noémi

Létünk a tét (Orbán Viktor és Tőkés László Tusványoson)
Magyarország megerősödése, gazdasági stabilitása összmagyar érdek, az anyaország akkor tudja kellőképpen támogatni a határain túl élő nemzetrészek érdekeit, ha sikerül lefaragnia államadósságát, és folytatódik a beindult fellendülés – hangsúlyozta Orbán Viktor magyar miniszterelnök szombaton Tusnádfürdőn. Előadásában kormánya eddigi lépéseit indokolta, s magyarázattal szolgált arra is, miért vállalta a folyamatos konfliktust Brüsszellel. Tőkés László arra kérte a magyar kormányt, vállaljon védhatalmi státust a határon túli magyarok, Erdély felett, ugyanúgy, amint megtette azt Ausztria Dél-Tirol esetében. Tőkés azt is megfogalmazta: összefogásra szükség van, „de nem bárkivel és nem bármi áron”.
Nagyon sokan összegyűltek szombat délelőtt Tusnádfürdőn a 24. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor záró előadásán, melynek főszereplője immár megszokott módon ismét Orbán Viktor magyar miniszterelnök volt. Jelen voltak a Kárpát-medencei magyar pártok vezetői (kivéve Kelemen Hunort, aki pénteken egyeztetett Orbánnal, de szombatra már nem maradt Tusnádon), s ezúttal tiszteletüket tették a háromszéki RMDSZ-es vezetők is, akik korábban sértődötten elutasították a tusványosi előadásokon való részvételt. Háttérinformációk szerint Tamás Sándort és Antal Árpádot Semjén Zsolt „békítette meg”.
A tömeg jóformán nem is észlelte azt az incidenst, amelyet később felfújtak a román hírtévék, a két fiatal paradicsomdobálását legfeljebb az első sorban ülők vették észre. Az éjszakai buli mámorából még ki nem józanodott fiúk egyébként sem tudtak magyarázatot adni tettükre. Európa hibái és esélyei
Az apró incidens nem zavarta meg az előadást, amely pontban 11 órakor kezdődött Orbán Viktor beszédével. Tusványoson elsősorban azok gyűlnek össze, akik nem az okokat, hanem a célokat keresik, az itt meghonosodott kötetlen forma ritka és értékes lehetőség a politikusok számára – kezdte felszólalását Magyarország miniszterelnöke. A huszadik században három nagy fordulat tanúi lehettünk, az első és második világháború után az 1989-es változások voltak azok, melyek nemcsak némely országok, de az egész világ berendezkedését megváltoztatták. 1990-ben a szovjet birodalom megszűnésével véget ért a kétpólusú világrend, Európa az unió kiterjesztésével az egységesülés útjára lépett, ez jó válasz volt, de két súlyos hiba történt: Közép-Európát túl későn vették fel, ha ez megtörténik a 90-es évek közepén, a gazdasági válság erősebb Európát talált volna. A második hiba, hogy létrehoztak ugyan egy pénzügyi uniót, de ezt nem átgondoltan tették, a válsággal a gyengeségek felszínre kerültek – magyarázta Orbán Viktor, aki megfogalmazta előadása első fontos állítását: ma egy ugyanilyen súlyú, ugyanilyen radikális átalakulás idejét éljük – kontinensünk elveszítheti több évszázados pozícióját. Sokan úgy gondolják, ennek ellenszerét az EU-ban, intézményeiben kell megtalálni, ő azonban megtanulta, ez nem lehetséges, ezek az intézmények alkalmatlanok, hogy válaszoljanak az Európa előtt álló történelmi kihívásokra. A sikeres európai válasz a sikeres nemzetek válaszának összességében áll – fogalmazott a miniszterelnök.
Szemben a nagyhatalmi törekvésekkel
A nagyhatalmak törekvése a történelem során mindig az volt, hogy a világban fellelhető erőforrásokat maguk felé irányítsák, Magyarország nem nagyhatalom, így nem fogalmazhat meg más célt, mint ezekkel a nagyhatalmi törekvésekkel szembeni ellenállást. Ezen múlik, hogy haszonélvezői vagy kárvallottjai lesznek a bekövetkező változásoknak. „Kiszolgáltatott országnak lenni annyit jelent: kikerülnek a hazában előállított javak, és másokat gazdagítanak” – hangsúlyozta Orbán Viktor. Igazságtalannak nevezte, hogy egy-egy ország gazdasági teljesítményét abban mérik, hogy egy főre számítva mennyi terméket állít elő, de figyelmen kívül hagyják, hogy ebből mennyi marad az adott államban. „A nemzeti össztermék és a rendelkezésre álló érték között különbség van, a nagy országoknál az utóbbi nagyobb, a magunkfajta országok esetében kisebb, mert kiviszik. Magyarország esetében ez a különbség jelenleg kétezermilliárd forint, ezt megtermeli ugyan az ország, de mások a haszonélvezői – mutatott rá a miniszterelnök. A pénz kipumpálásának jogosulatlan eszközei között említette a bankok profitját (ha ez magasabb a világ más részein előállítottnál), a forint árfolyamának mesterséges lerontását, a monopóliumokat, melyeket a privatizáció során nagy nemzetközi cégek szereztek meg a közszolgáltatások terén, illetve a devizahiteles konstrukciót.
Új gazdasági rendszert építenek
Miközben minden ország arról beszél, hogyan akarja kezelni a válságot, Magyarország arra figyel, hogy olyan gazdasági rendszert építsen fel, amelynek lényege a teremtett érték megmaradása – mondotta Orbán, majd több pontban sorolta fel kormánya ilyen irányú lépéseit: a nemzeti alkotmány megalkotását, az államadósság csökkentését (85 százalékról levitték 79 százalékra, és a nyár folyamán egész összegben visszafizetik az IMF-hitelt is, határidő előtt), a nemzetközi cégekkel kötött stratégiai megállapodást, a magyar nemzeti tőke megerősítését, stratégiai magyar cégek létrehozatalát, megpróbálták a korábban igazságtalanul szétosztott közterheket igazságosan szétosztani, demográfiai programot dolgoztak ki a magyar társadalom elöregedése ellen, ide sorolta a devizahitelek kivezetését, és azt, hogy míg más államok úgy értékelik, ha lesz gazdasági növekedés, lesznek munkahelyek is, ők ezt éppen fordítva látják, ha lesz mindenkinek munkája, akkor következhet be a gazdasági növekedés, éppen ezért bevezették a közmunkát, és Magyarországon ma már 300 ezer ember van, aki nem segélyből, hanem közmunkából él. Nagyon fontosnak nevezte, hogy kormányzásuk jobb létet is hozzon az embereknek, „hogy azok, akik egy zászló alá állnak, tudják, hogy amíg az van fent, jobban élnek”. Vitájuk az unióval nem volt öncélú, kiderült, megérte a konfliktust vállalni, a telekommunikációs cégek adója ügyében született döntés nyomán 185 milliárd forintot „vehettek vissza”.
Világnemzetté válni
A kettős állampolgárság kérdése kapcsán kifejtette: a 20. század történelme Magyarországot „szétszóratott nemzetté” tette. Az a kérdés, hogy ebből a szétszóratott nemzetből van-e értelme erős világnemzetet teremteni. Ha a magyarok erős nemzet akarnak lenni, akkor csak világnemzetként tudnak azzá válni – jelentette ki. Mint fogalmazott, a dolgok jelenlegi állása szerint a világban élő magyarok között nem területi alapon, hanem állampolgársági kötelékkel lehet közjogi kapcsolatot létrehozni. „Ez az a dimenzió, amikor az országpolitika átlép nemzetpolitikába. Mert Magyarországnak nemcsak az a fontos, hogy a belföldi magyarok gyarapodjanak, hanem azt az egyensúlyt kell megtalálnunk, ahol minden magyar olyan rendszerhez tud kapcsolódni, ahonnan erőforrásokat kaphat. Ennek a módjait kell kidolgoznunk, de mindennek az alapja az a kötelék, ami a világban szétszórva élő magyarok és Magyarország között az állampolgárságon keresztül fennáll” – fejtette ki.
Ideje van a cselekvésnek
Nincs tovább helye a halogatásnak, eljött a cselekvés ideje – hangsúlyozta előadásában Tőkés László. Utalt azokra az „MSZP-típusú erdélyi alakulatokra”, amelyek bojkottálták az EMNP által július 20-án a régiósítás ellen tartott tüntetéseket, arra hivatkozva, hogy ezeknek még nem jött el az idejük. „Azok teszik ezt, akik huszonhárom éve halogatják a cselekvést” – hangsúlyozta. „Ez a játék időre megy. Ha nem akkor cselekszünk, amikor időnk van, akkor végzetes és helyrehozhatatlan mulasztást követünk el, amelynek nemcsak mi, hanem a gyermekeink, az unokáink is meg fogják inni a levét” – jelentette ki Tőkés László. Hozzátette: „aki időt nyer, életet nyer”.
A mostani román hatalom a mesterséges régiósítási terveivel még súlyosabb támadást indított, mint annak idején Ceauşescu faluromboló politikájával, hiszen még neki sem volt mersze nem létrehozni a székely többségű Hargita és Kovászna megyét. Történelmi tények egész sorával példázta, hogy az erőszak jegyeit nélkülöző, de következményeit tekintve pont olyan veszélyes terveknek a „fele sem tréfa”. Kiemelte, az EMNT és az EMNP folytatja a tüntetéseket mindaddig, amíg nem írnak ki népszavazást a régiósításról, hiszen ebben a kérdésben nem dönthetnek a fejünk fölött. „Ez a vértelen genocídiumra jellemző háttérbe szorítás nem mehet végbe. Nem akarunk az erdélyi zsidók, svábok, szászok sorsára jutni” – hangsúlyozta Tőkés László.
Kérdések össztüzében
Tusványos szombat délelőttjén minden alkalommal lehetősége nyílik a közönségnek is kérdéseket intézni az előadókhoz, ezeket idén három csoportba sorolta Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium államtitkára: az erdélyi magyar–magyar viszonyra vonatkozóakra, a magyar nemzetpolitika jövőjével, illetve a magyar külpolitikával kapcsolatosakra. Nagyon sokan fordultak Tőkés Lászlóhoz, arról érdeklődtek, miként látja a magyar összefogást, szükség volt-e három magyar pártra Erdélyben, milyen formában lehetne egyesíteni a Kárpát-medencei jobboldali erőket, illetve miért nem vonják be jobban az RMDSZ-t elképzeléseik megvalósításába. „Elérkezett az idő az összefogásra, vagy pártpolitikai csatározások emésztik fel az autonómiát?” – hangzott egy másik felvetés. Amikor 2010-ben Orbán Viktor meghirdette a nemzeti együttműködés rendszerét, ezt ki akarták terjeszteni a határon túli magyarságra is, de olyan erős a megosztottság posztkommunista öröksége, hogy ezt a kedvező helyzetet sem tudják kihasználni, nem tud egy táborba állni a maga pluralitásával, egy plurális egységbe az összes határon túli magyar politikai erő. „Ezt bűnbánattal, de realizmussal konstatálhatjuk” – fogalmazta meg válaszában Tőkés László. „A föltétlen egység nem járható út” – mondotta, és kitért arra is, hogy az RMDSZ hosszú időre elsüllyesztette az autonómia ügyét, ’96-ban az egyoldalú kormányzati részvétel mellett döntött, 2003 után sikerült csak a formálódó ellenzéknek újra felszínre hoznia ezt. Az autonómiaügyet csak hiteles emberek képviselhetik, nem politikailag erodálódott emberek – hangsúlyozta, majd megemlítette azokat, akik „tönkretették Maros megyét, részt vettek Marosvásárhely elrománosításában”, illetve a Bihar megyei RMDSZ-es politikai maffiát. Azért hozták létre az EMNP-t, mert a Szász Jenő vezette MPP letért az útról, s most már odajutott, hogy az RMDSZ-nek kampányol – indokolta a harmadik magyar párt szükségszerűségét. „Nem mindenáron kell egység, de az alapvető célok körül kialakulhat az, és ezen legyünk. Kérjük az Orbán Viktor vezette kormányt és magyarországi barátainkat, segítsenek, hogy aki nem korrupt, azokat gyűjtsük össze, fogjunk kezet, fogjunk össze” – mondotta.
Arra kérte a miniszterelnököt, építsék tovább a nemzeti együttműködés rendszerét, vállaljanak védhatalmi státust a határon túli magyarok, Erdély felett, ugyanúgy, ahogy megtette azt Ausztria Dél-Tirol esetében. Felvetette azt is, szakemberekre kellene bízni, hogy alkossák meg Erdély zászlóját. „Megvan a székely zászló, legyen erdélyi zászló, és keressük az összefogást Erdély autonómiája ügyében, Erdély regionalizálása ügyében, Székelyföld autonómiája ügyében, a Bánság, Észak-Erdély, Dél-Erdély ügyében. Az EMNP tervei ott vannak az asztalon, ezeknek a modern politikai elveknek és céloknak a megvalósításában találjuk meg az összefogást” – hangsúlyozta Tőkés László.
Összmagyar érdek Magyarország megerősödése
Orbán Viktor a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem esetleges támogatása kapcsán kifejtette: támogatják a magyar oktatást óvodától egyetemig, de egyelőre a magyar gazdaság erőforrásai nem végtelenek. Javulnak Magyarország gazdasági mutatói, szívesen mondanának azonnal igent mindenre, de ez nem lehetséges. Az elmúlt három évben arra voltak képesek, hogy pótolják, amit az előző kormány nem támogatott vagy lerombolt. A bővülés ezután következhet. Megállapodást kötöttek a fennálló dolgok megmentéséről és fejlesztéséről, megfelelő ütemezésben vállalták ezek pénzügyi támogatását. Erősebb Magyarország, de nem állnak rendelkezésére korlátok nélkül erőforrások a határon túli nemzeti célok megvalósítására. Az erő beosztása a kulcskérdés. Az államadósság csökkentése tehát nemcsak magyarországi kérdés, hanem az összmagyarság érdeke – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Az erdélyi magyar összefogás ügyére nem tért ki, de egy focihasonlatba elrejtette elvárásait, a katalánok példáját ajánlotta az erdélyiek figyelmébe, azaz neveljünk ki jó játékosokat, csak akkor érdemes nemzeti válogatottat a pályára küldeni.
Zárszóként Németh Zsolt kitért a jövő évi magyarországi választásokra, amelyeket a kettős állampolgárságnak köszönhetően „össznemzeti élménnyé” tehetünk. Mind az eskütétel, mind az állampolgárság „igazi premierje a választásokon való részvétel lesz” – tette hozzá. Szólt arról is, hogy Tusványos „a magyar nyár leglazább szabadegyeteme és legszínvonalasabb fesztiválja a Kárpát-medencében”, bejelentette a jövő nyári 25. nyári szabadegyetem és diáktábor jelmondatát: Történetekből történelem lesz.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

„Isten adott nekem egy ajándékot: Moldvát”
Botos Erzsébet nagypataki éveiről mesél
A csángóoktatás témájában szombati lapszámunkban elkezdett cikk- illetve interjúsorozatunkban olyan vállalkozó kedvű tanárokat, fiatalokat, pályakeresőket szólaltatunk meg, akik úgy döntöttek, hogy elutaznak Moldvába a csángó-magyar települések valamelyikébe, hogy részt vegyenek a csángó gyermekek oktatásában. A csángóoktatás részleteiről számos helyen lehet tájékozódni, ezért az interjúk során nem törekszünk erről egy teljes, egységes képet és sok adatot tartalmazó leírást nyújtani. Célunk elsősorban az, hogy teret engedjünk a különböző személyes tapasztalatok és élmények kifejezésre juttatásának. (Szombati lapszámunkban egy önkéntes csapat élményeiről olvashattak, a csapat tagjai Magyarországról, Hajdúnánásról mentek Máriafalvára, Magyarfaluba és Gajdárra.) Botos Erzsébet néprajz szakos hallgatóként ment ki Moldvába. A Maros megyéből származó lány két évet töltött Nagypatakon, majd Gajdárban, ahol a „magyar házban” tartott magyarórákat és játékos foglalkozásokat különböző korosztályú gyermekeknek. A vele készült interjúban leginkább az első évről emlékezik.
– Kezdjük a kezdetnél. Mikor mentél ki a moldvai csángókhoz, és milyen volt az első időszak?
– Életemben először Pozsony Ferencz tanár úrral és néhány évfolyamtársammal jártam Moldvában terepgyakorlaton, talán 2008-ban. Már akkor sok minden megfogott és kíváncsivá tett. Majd 2011 augusztusában újra elmentem, ekkor Nagypatakra és a környező falvakba, körülnéztem, beszélgettem leendő kollégáimmal, s rá egy hétre ki is költöztem. Nem volt sok időm mérlegelni, belevágtam. Szinte egyből beleszerettem Nagypatakba, hogy miért, azt nem is tudom teljesen megmagyarázni.
A helybéliek nagyon „prietyenoszok”, ezt tanácsolta nekem is a szomszéd néni, legyek prietyenosz. Már kezdetben megismerkedtem több „kölökkel” és „cinkával” (fiúgyermek, lánygyermek), összebarátkoztunk hamar. Egy helybéli idős házaspárral, bácsi Mihályékkal (és nem fordítva) pedig annyira összemelegedtünk, hogy moldvai nagyszüleimnek érzem őket, ott lesznek majd az esküvőmön is. A gyerekek nagyon közvetlenek, reggelente gyakran a kapumon „csengettek”: – „Tanítónini!” – kiáltották („rikoltották”), s valami ürüggyel beköszöntek.
Azt láttam a legfontosabbnak, hogy nyitott legyek mindenki irányába.
Kezdetben megtorpantam, amikor a sok költözési doboz között egyedül maradtam a házban. Aztán úgy éltem meg a helyzetem, hogy Isten adott nekem egy ajándékot: Moldvát. Jó nagy dobozban kaptam. Talán túl nagynak tűnt, és lassacskán bontogattam kifele, téptem le a csomagolópapírt. Egyre kíváncsibb lettem, hogy mit rejtegethet ez az ajándék.
Nagyon tetszett, mert egy különleges és „becsapi” ajándék: miután lefejtettem a csomagolópapírt, akkor jöttem rá, hogy ez egy több dobozból álló ajándékcsomag, csak nekem. Mindenik doboz rejtett valamit.
– Milyen volt a napi programod és munkád a gyermekekkel?
– Attól függetlenül, hogy egyedül éltem, nagyon színesek voltak a napjaim. Reggelente takarítottam, rendbe szedtem a házat, készültem az aznapi óráimra, mert délben már jöttek az ovisok. Velük kis egyszerű játékokat játszottunk – főleg népi gyermekjátékokat –, mondókákat, verseket tanultunk. Rengeteget játszottunk közösen, nagyon lekötötte őket a játék. Mindegyik csoportban volt valami, ami nagyon tetszett nekem. A kisiskolások a legragaszkodóbbak, tőlük kaptam a legtöbb ölelést, kedvességet. A 6–7. osztályosok voltak a legcsintalanabbak, nagyon életrevalóak voltak, sok fiú volt ebben a csoportban, akik mindig azt keresték, hogyan tudnának túljárni az eszemen. A nagyobbakkal inkább barátnők voltunk, órák után és hétvégén is találkoztunk, sokat főztünk együtt, teáztunk, sétáltunk stb., bármiben számíthattam rájuk. Besegítettek sok mindenbe, például a tanterem takarításába is. Igazi csapat volt. A napi hatvan perc sok mindenre nem elég, a szabadidőben beszélgethettünk igazán magunkról, családról, kapcsolatokról.
A magyar óra eléggé ránk volt bízva, nekünk kellett kitalálni, hogyan szervezzük meg. A kisebbeknél tehát játék, vers, mondóka, a nagyobbaknál mesék és énekek voltak a taneszközeim. Idővel azonban sokat változtak módszereim, óráim. Eleinte például az ábécével kezdtem, és általam használt szavakkal tanítottam, aztán ahogy kezdtem megismerni a csángó kultúrát, egyre inkább saját „csángós” szavaikat használtam én is tanítás közben (A nyulat például felváltotta a füles), és saját énekeiket tanítottam az addig általam ismert népdalok helyett.
Fontosnak érzem a kicsiknél az alapozást, hogy már kisgyermekkorban hallják, használják a magyar szavakat, ilyenkor fogékonyabbak erre, és később otthonosabban mozognak majd benne.
Egy darabig egyáltalán nem voltam tisztában azzal, hogy vajon jól tanítok-e, vártam volna a kollégák visszajelzését, tanácsait. De egyikük rávezetett, hogy figyeljem a gyermekek visszajelzését. Így hát próbáltam óra után a gyerekeket figyelni, hogyan mennek haza, fel vannak-e dobódva, örülnek vagy szomorúak? Hamar hazaszaladnak, vagy még maradnak velem picit? A szókincsfejlesztés is csak úgy volt lehetséges, ha valami érdekessel, mókással tettem vonzóvá, mivel mindezek a magyar órák fakultatívak voltak számukra.
Aztán meg igazából most jövök rá, hogy tulajdonképpen most, két év után menne a legjobban a tanítás Moldvában, azaz a leghatékonyabban. Azonban most hazaköltözöm, tanulni fogok, később viszont mindenképp vissza szeretnék még menni.
– Úgy tűnik, egészen otthonra leltél.
– Tényleg elmondhatom, hogy ott megtaláltam a helyem. Nagyon fel kellett találnom magam, mert teljesen újszerű volt az az élet, a körülmények és a feladataim. Az első napokban egyszerűen nem értettem az emberek nyelvét. Aztán füleltem, volt egy kicsi „csángó szótáram”, minden újdonságot feljegyeztem. Majd észrevettem, hogy önkéntelenül én is használom ezeket a szavakat. Még ma is előfordul, ha például csángóval beszélek telefonon, vagy az ebédnél elmesélem a szüleimnek, hogy a csirke nekem sokáig pislen volt.
A csángó kultúrát nagyon megszerettem, furamód teljesen sajátomnak érzem. Nem mintha jól járnék mindenféle ottani táncot, de nagyon kedvelem, az énekeiket is. Egy kedves csángó legény azt mondta nekem nemrég, hogy: „mindenki közénk tartozik, aki szereti a csángó énekeket, táncokat, csángó embereket”. Ez a megfogalmazás nagyon tetszett. És valóban, második otthonomnak érzem Moldvát. Nehéz most eljönni. Számomra most ez az egyszerű élet érdekesebb volt, mint a civilizáció. Megtanít néhány jó, életszerű dologra.
Érdekes, több feladattal bíró Cinkának éreztem ott magam: voltam néprajzkutató, tanító néni, háziasszony, turista, és férfias munkákat is el kellett végeznem. És közben gyerek is voltam.
– Említetted, hogy most új tanulmányokba kezdesz.
– Igen, pedagógia szakra fogok járni, annak ellenére, hogy régebben pontosan ettől idegenkedtem leginkább. Csángálásom közben jöttem erre rá, előtte nem volt időm mindent végiggondolni, hogy valójában ezt szeretném: kicsikkel, ovisokkal foglalkozni. Ez egy folyamat volt, amelyből az első évben sok mindent meg kellett tanulnom a gyakorlatban. Most pedig két év gyakorlat után jöhet az elmélet!
Jobban megismertem tehát magam, tükröt állított nekem Moldva. Az, hogy rájöttem, mit szeretnék ezután csinálni – talán ez a legértékesebb azok közül az ajándékok közül, amelyek fokozatosan tárultak fel számomra.
Bán Attila
Szabadság (Kolozsvár)

Identitásőrző nemzetpolitika
A szokásoknak megfelelően Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke tartott előadást a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján, szombaton. A kormányfő egyebek között azt hangsúlyozta, hogy a magyar gazdasági nemzetstratégiának szerves része az identitásőrző nemzetpolitika.
Erős anyaország nélkül nincs erős nemzet – mondta a kormányfő. Mint fogalmazott, a dolgok jelenlegi állása szerint a világban élő magyarok között nem területi alapon, hanem állampolgársági kötelékkel lehet közjogi kapcsolatot létrehozni. A kormányfő hangsúlyozta: a magyar gazdasági nemzetstratégiának szerves része az az identitásőrző nemzetpolitika, amely segít abban, hogy szülőföldjükön boldogulhassanak a magyarok, hogy az óvodától az egyetemig magyar nyelven tanulhassanak, és hogy ezek az intézmények kötődjenek az anyaországhoz.
Bejelentette, hogy a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) korábban felvett kölcsön végtörlesztésére utasította Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert. Hangsúlyozta: bár csak később járna le az IMF-nek fizetendő kölcsön, a végtörlesztés még nyár folyamán megtörténik. Az ehhez szükséges összeg rendelkezésre áll, mert az elmúlt három évben a magyarok megtermelték ezt a pénzt – mondta a miniszterelnök.
Kérdésekre válaszolva a kormányfő elmondta, hogy az államadósság csökkentése összmagyar érdek. Mivel a magyar gazdaság erőforrásai nem végtelenek, "világossá tenni, hogyan osztjuk be az erőinket" – mondta, hozzátéve, hogy az utóbbi három évben arra voltak képesek, hogy pótolják azt, amit a "nem nemzeti kormányok elhanyagoltak vagy leromboltak" a határon túli magyar intézményrendszerben. A bővülés ezután következhet – jelentette ki.
A magyar és a román kormány viszonyáról azt mondta, hogy "alakulófélben van". Traian Basescu román államfővel ugyanakkor "nyílt, őszinte, hazafias együttműködésben állunk, a korábban kialakított kapcsolat most is működik" – tette hozzá.
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára arról beszélt, hogy "össznemzeti élménnyé tudjuk tenni" a jövő évi parlamenti választásokat. Mind az eskütétel, mind az állampolgárság "igazi premierje a választásokon való részvétel lesz" – tette hozzá.
A szombat délelőtti, nagyszínpadi előadásokat meghallgatta Semjén Zsolt miniszterelnök- helyettes, Tamás Sándor (Romániai Magyar Demokrata Szövetség), Kovászna megye és Borboly Csaba (RMDSZ), Hargita megye tanácselnöke, Antal Árpád (RMDSZ), Sepsiszentgyörgy polgármestere és Toró T. Tibor, az EMNP elnöke.
Az MSZP szerint Orbán Viktor kampányolni ment Tusnádfürdőre, és beszédében "semmi olyan üzenete nem volt a magyarságnak, amely a felemelkedésre vagy az autonómia kérdésére vonatkozott volna".
Józsa István, a szocialisták frakcióvezető- helyettese az MTI-nek azt mondta, a miniszterelnök a Tusnádfürdőn elmondott beszédével csak kormánya elmúlt három évi kudarcairól próbálta meg elterelni a figyelmet. Úgy fogalmazott, hogy a kormánynak az Európai Unióval szemben folytatott politikája "nevében szabadságharc, valójában ostoba elzárkózás".
Az Együtt-PM választási szövetség szerint a miniszterelnök tusnádfürdői beszédével ismét azt bizonyította, hogy mást mond, mint amit tesz, és mást tesz, mint amit kellene.
Az ellenzéki szövetség az MTI-hez eljuttatott közleményében emlékeztet: Orbán Viktor a többi között arról beszélt, hogy Magyarországnak nemzeti gazdaságpolitikára van szüksége. Az Együtt-PM véleménye szerint ebben a kormányfőnek igaza van, ezért sem érthető – írják –, miért folytat Orbán Viktor a nemzeti érdekekkel ellentétes gazdaságpolitikát immár három éve. Véleményük szerint a pénzszivattyú, amelyre hivatkozva Orbán Viktor "igazolni akarja a romboló-rabló kormányzati működést, nem külföldi ellenségek, hanem az Orbán-Simicska-rezsim kezében van". Azt írják, Orbán Viktor teljhatalmat akar, és ennek ma még például az Európai Unió a korlátja, ezért támadja olyan hevesen az EU-t és az európai értékrendet a kormány.
Népújság (Marosvásárhely)

Középpontban az érték (Lutheránus ifjúsági találkozó Sepsiszentgyörgyön)
A Kárpát-medence minden zugából várják a középiskolás és egyetemista fiatalokat az idén első ízben, de hagyományteremtő szándékkal megszervezendő Erdélyi Lutheránus Ifjúsági Találkozóra Sepsiszentgyörgyön.
A KÖZ-ÉP-PONT címmel augusztus 1–4. között zajló rendezvény jelszava: Értékes vagy!, erre hívják fel a résztvevők figyelmét az előadó lelkészek, pszichológusok, kerekasztal-beszélgetések és különböző foglalkozások vezetői. Eddig már közel 350-en jelentkeztek be, közel felük Magyarországról, és sok jövő-menő vendéget várnak a környékbeli településekről is. A komoly programok mellett azonban a nagyszabású találkozó jó mulatságnak is ígérkezik, kulturális és sportjátékokkal, esténként koncertekkel, bulikkal. A keretet a reggeli és az éjféli áhítat jelenti, és persze napközben is elvonulhat a csendszobába, aki a nagy pörgésben kissé magába akar szállni. Unatkozásra kevés az esély, inkább a bőség zavarával szembesülhetnek a vakációzó diákok. Az ünnepi nyitó istentiszteletet csütörtökön 18 órától, a záró Tamás-misét vasárnap 11 órától a Széna téri evangélikus templomban tartják meg, pénteken és szombaton délelőtt egy-egy előadásra és fórumra, később csoportos beszélgetésekre várják az érdeklődőket a Székely Mikó Kollégiumba, délután irodalmi kávéházba (ennek helyszíne a Mikes Kelemen Líceum), kísérleti színházba (házigazda a kolozsvári Váróterem Projekt), Passió-élménykiállításra, a Barcaság értékeit bemutató tárlatra, ahol a tojásfestésbe és a szövésbe is bele lehet kóstolni, de lesz bútorfestés, nemezelés, agyagozás, labdajáték minden mennyiségben (asztalitenisztől a kosárlabdáig, szintén a Mikesben), még sakk és íjászat is, és természetesen város-, illetve múzeumlátogatás a távolról jövőknek. Esténként az Equinox, Bertóti Johanna, a Százlábú Néptánccsoport, a Mácsafej és a Szélrózsa Band koncertezik, lesz nyitó- és záróbuli, táncház, de humoristák (a Szomszédnéni Produkciós Iroda) és a slam poetry erdélyi művelői is fellépnek (ezek belépti díjas műsorok). A találkozó komoly magjában pénteken Kalóz János kolozsvári pszichológus Ne szúrd el a karriered! címmel, szombaton Skorka Katalin mezőberényi lelkész Kifelé a sótartóból! címmel tart előadást – Magyarországról több busszal jönnek az evangélikus fiatalok Szemerei János dunántúli püspök vezetésével –, a fórumbeszélgetéseken pedig a találkozó kezdeményezői és jeles egyházi személyiségei vesznek részt. Később kisebb csoportokban beszélik meg a hallottakat, hiszen a rendezvény egyik célja az egymáshoz való közeledés – a másik pedig Adorjáni Dezső Zoltán erdélyi lutheránus püspök szerint az, hogy a kereszténység értékei mellett az életerejét is felmutassák, mert nem zárt, merev, sötét szervezetről van szó, ahogy sokan gondolják, hanem élő, mozgékony és örömteljes közösségről, amely a mai fiatalok számára is vállalható világnézetet és életmódot adhat.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Aláírásgyűjtések Borboly visszatéréséért
Számos Hargita megyei településen aláírásgyűjtés zajlik annak érdekében, hogy a tisztsége gyakorlásától eltiltott és bűnügyi vizsgálat alatt álló Borboly Csaba ismét betölthesse a megyei önkormányzat elnöki funkcióját.
Borboly két és fél hónapja hiányzik az önkormányzat éléről
„Kérjük, engedélyezzék, hogy Borboly Csaba gyakorolhassa Hargita megye tanácselnöki funkcióját!” – ez áll azon ív fejlécén, amellyel aláírásokat gyűjtenek.
A bűnügyi vizsgálat alatt álló Borboly Csabát a korrupicóellenes ügyészség tiltotta el attól, hogy mint megyei tanácselnök a hatáskörét gyakorolhassa, ugyanakkor az országot sem hagyhatja el. Ez ellen a tanácselnök fellebbezést nyújtott be, ám a marosvásárhelyi ítélőtábla július 15-én azt elutasította. Borboly ügyvédje a fellebbezéskor számolt be arról, negyven Hargita megyei polgármester aláírásával ellátott levelet kapott, amelyben az aláírók azt kérték, tegyék lehetővé, hogy az elnök folytathassa munkáját a megyei önkormányzat élén.
Az elutasítás után újabb akciót indítottak a megye polgármesterei, ezúttal széleskörű aláírásgyűjtésbe kezdtek a megye számos településén, hogy Borboly visszatérhessen az elnöki pozícióba.
„Mivel egy választott tisztségviselőről van szó, akinek ügyében nincs ítélet, nem tartjuk méltányosnak, hogy akadályozzák feladatának ellátásában, mert őt a nép választotta meg” – magyarázta Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere, az aláírásgyűjtés kezdeményezője. Szerinte az ügy nemcsak Borbolyt érinti, precedenst is teremthet más ilyen esetekhez. Ezért az aláírásgyűjtéssel elsősorban nem az igazságszolgáltatást, Borboly ügyét akarják befolyásolni, hanem jelezni szeretnék, hogy a választók visszavárják az elnököt és kifejezik akaratukat.
Az aláírásokat az ügyvédhez juttatják el, aki a következő meghallgatáson, augusztus 12-én ezt az igényt jelezheti a bíróságnak – közölte Szentes. Mint hozzátette, nincs meghatározva, hogy mennyi aláírást kell összegyűjteni, Madéfalván például önkéntesek keresik fel a polgárokat, és aki akarja, aláírásával támogatja a kezdeményezést.
A Csíki Területi RMDSZ kérte
Gyergyószentmiklóson két óra alatt száz aláírás gyűlt, hétfőig 4-5 ezer gyergyószéki pártoló kézjegyének összegyűjtésére számítanak. Kedden délelőtt a bevásárlóközpontok előtt gyűjtöttek aláírást a Gyergyó Területi Ifjúsági Tanács (GYTIT) önkéntesei, és amint megtudtuk, ilyen íveket több nagyobb üzletben is szándékoznak elhelyezni a GYTIT-sek.
Bende Sándor Gyergyó területi RMDSZ-elnök adott választ arra, ki a kezdeményezője és mi a célja az aláírásgyűjtésnek. „A Csíki Területi RMDSZ kérte ebben a segítségünket. Nagyon nem kellett kérjen, mert mi is jónak láttuk a kezdeményezést; ezzel bizonyítjuk, hogy bízunk Borboly Csaba ártatlanságában” – fogalmazott a területi elnök, hozzátéve: hétfőn szeretnék átadni a paksamétát a csíkiaknak, remélhetőleg a helyi szervezetek segítségével 4-5 ezer aláírással. Bende kifejtette, Borboly Csabához kerülnek a támogató ívek, ő fogja eldönteni, hogyan hasznosítja a továbbiakban, lehet, csak pusztán tudomásul veszi, hogy ennyien bíznak benne, de az is megtörténhet, hogy a bíróságon érvként használják majd fel.
A gyergyószentmiklósiak vegyes érzelmekkel fogadták az aláírásgyűjtést. Volt, aki kérdésünkre elmondta: „Gondolkodás nélkül aláírom, ilyen jó elnöke még nem volt a megyének”. Olyan is volt, aki kijelentette: „Meggyőződésem, hogy ártatlan, s így bizonyíthatjuk, hogy mellette állunk”. A megkérdezettek között viszont akadt, aki visszakérdezett: „Mi lesz az aláírások sorsa, ha elmarasztaló ítélet születik Borboly Csaba ügyében, és kiderül, hogy vétkes? A gyűjtők bűnpártolók lesznek? Egyáltalán van mód az igazságszolgáltatás aláírásokkal való befolyásolására?”
Borboly örvend a szolidaritásnak
Borboly Csabát arról kérdeztük, hogy mi a véleménye az aláírásgyűjtésről, mit tud róla. A politikus e-mailben válaszolt. „A napokban hallottam én is, hogy aláírásgyűjtés folyik, kellemesen meglepődtem, és köszönöm mindenkinek a meghitelezett bizalmat. Most is azt tudom mondani, ártatlanságomat be fogom bizonyítani. Lassan több mint egy hete a dosszié tanulmányozásával foglalkozom, ezen a héten is Vásárhelyen vagyok e célból, és reggel 7.30–16.30 között telefon és laptop nélkül olvasom és hallgatom, ami benne van. Nem is volt nagyon időm híreket sem nézni vagy olvasni, délutánra a sok jegyzeteléstől eléggé kifáradok, olyankor a lányaimmal vagyok. Nem tudom, hogy számít-e vagy sem az ügyészség vagy a bíróság előtt, hogy aláírást gyűjtenek. De nekem számít! Nagyon! Köszönöm! Egyelőre augusztus 12-ig nem gyakorolhatom megyei tanácselnöki hatásköröm, remélem, hogy nem lesz hosszabbítás. Örülök minden olyan kezdeményezésnek, amely szolidaritást fejez ki. Abban a helyzetben vagyok, amikor alkalmam van arra, hogy megtapasztaljam ki az, akire számíthatok, és ki az, akire nem. Az elmúlt két hónapban nap mint nap tapasztalom azt a támogatást és bizalmat, ami nélkül életem mostani nehéz periódusa sokkal nehezebb lenne” – olvasható Borboly elektronikus levelében.
Balázs Katalin, Kovács Attila
Székelyhon.ro

Nőtt a MOGYE népszerűsége
Pénteken délután a hároméves szakok eredményeinek közlésével véget ért a felvételi vizsga a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. Az általános orvosi és fogorvosi karon több volt a román anyanyelvű jelentkező, így magasabb általánost értek el, és elvitték az összes fizetős helyet. A gyógyszerészeti karon, ahol több volt a magyar jelentkező, a magyar tagozatra vettek fel több tandíjköteles hallgatót.
– Hogyan értékeli az idei felvételi vizsga eredményeit? – kérdeztem dr. Szilágyi Tibor professzortól, az egyetem rektorhelyettesétől.
– A múlt évhez képest több volt a jelentkező mind a magyar, mind a román tagozaton, amiből arra következtethetünk, hogy az egyetem népszerűsége nő. 2012-ben 231-en, az idén 294-en jelentkeztek az általános orvosi kar magyar tagozatára, a román tagozatra a múlt évben 429-en, az idén 589-en vizsgáztak.
Úgy gondolom, a könnyebbé váló európai munkavállalás reménye is hozzájárult az orvosi pálya népszerűségének a növekedéséhez. A fizetős helyek is vonzóbbá tették a marosvásárhelyi egyetemet, Kolozsváron például ezt a lehetőséget csak a külföldi hallgatóknak biztosítják. Az olcsóbb, jobb lakhatási körülmények, a kisebb, nyugodtabb város is Marosvásárhely mellett szólt. Úgy tűnik, hogy a negatív sajtóhírek ellenére továbbra is bíznak a MOGYE-n folyó oktatás 7minőségében. A magyar felvételizők számának növekedésében valószínűleg szerepe volt annak is, hogy a Studium Alapítvány, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség és a magyar tanári kar népszerűsítő kampányt folytatott több erdélyi településen.
– Az idén is elégedetlenséget szült, hogy a költségtérítéses helyeket kizárólag a román jelentkezők foglalták el.
– Annak ellenére, hogy a magyar tagozat vezetősége ismételten kérte az év elején, hogy a tandíjköteles helyeket is fele-fele arányban osszák el, ezek a helyek, akárcsak a múlt évben, közös versenyben voltak meghirdetve, tehát az elért média sorrendjében teltek be. Mivel a jelentkezők kétharmada román volt és csupán egyharmada magyar (az általános orvosi karon 34,5, a fogorvosin 35,3 százalék), az eredmények is ezt tükrözték, a román tagozaton több volt a magas általános, így őket sorolták be a 80 fizetős helyre. Statisztikai számításokat végeztünk, és azt találtuk, hogy a tesztvizsgán nyújtott teljesítményük a két tagozatra jelentkezőknek nagyjából azonosnak mondható. Az érettségit illetően körülbelül két tizeddel alacsonyabb volt a magyar tagozatra jelentkezők átlageredménye. Ez utóbbi csak tíz százalékot számított az orvosi, a fogorvosi és a gyógyszerészeti karon, a többi szakon, mint például a nővérképző vagy a fogtechnikum, 50 százalékot. Hozzá kell tennem, hogy az orvosin a fizetős helyekre a román tagozaton még 75 jelentkező van, akinek magasabb az általánosa, mint az állami helyekre bejutott utolsó magyar hallgatónak.
– A gyógyszerészeti karon másképpen alakult a helyzet.
– Igen, ez a kar a példa, hogy a jelentkezési arány dönti el, hányan jutnak be az állami mellett a tandíjas helyekre. A román tagozatra 74-en, a magyarra 78-an jelentkeztek. A 35-35 költségtérítés nélküli hely mellett, mivel a magyar tagozatra több volt a felvételiző diák, az eredmények alapján 37 fizetéses helyet foglalhattak el, a román hallgatók pedig 30-at.
– Ez azt jelenti, hogy a 80 tandíjas helyből összesen 67-et, akik elérték az ötösön felüli általánost. Mivel a gyógyszerészasszisztens szakon sem teltek be a helyek, hirdetnek-e az ősszel újabb felvételi vizsgát?
– Hétfőn hoz az igazgatótanács végleges döntést erről, de valószínűleg az ősszel lesz pótfelvételi.
– Azt is megfigyelhettük, hogy a sor végén voltak magasabb médiák az előzőekhez képest. Ez hogy történhetett?
– Aki második lehetőségként írt be egy szakot, az a sor végére került, azok után, akik elsőnek jelölték be a szakot, és elérték a szükséges általánost.
– Voltak hallgatók, akiknél úgy jelent meg, hogy hely nélkül sikerült a vizsgájuk; ez mit jelent?
– Azt, hogy várakozási listán vannak, ugyanis azok közül, akik a költségtérítéses helyekre jutottak be, nem biztos, hogy mindenki vállalni tudja az évi 8.000 lejes tandíjat, ezt hétfőig kellett bejelenteni, s ha marad üres hely, a vonal alatt levők fennebb léphetnek.
– A hirdetőtáblánál azt beszélték, hogy azok a hallgatók, akik átmenő jegyet kaptak, felvételt nyerhetnek, ha a külföldi diákoknak megállapított 5.000 eurós tandíjat kifizetik. Így van-e?
– Az egyetem vezetősége gondolkodik azon, hogy az ősszel, az angol nyelvű képzéshez hasonlóan, 5.000 eurós tandíjért román nyelvű képzést is indítson a külföldi hallgatóknak. Mi ragaszkodunk ahhoz, hogy ha ez beindul, akkor legyen magyar nyelvű képzés is bármely európai uniós ország állampolgára számára. Erről azonban még nem született végleges döntés.
– Említettük, hogy az egészségügyi asszisztens szakon 50 százalékot számított az érettségi vizsga.
– Ezért fordulhatott elő, hogy volt olyan felvételiző, aki a tesztvizsgán elért maximális jegy (10) ellenére sem jutott be. A három- és négyéves szakokon sokkal könnyebb volt a teszt, így nagyon magas általánost értek el a vizsgázók, s valójában az érettségi jegy döntötte el a bejutók sorrendjét. Egyébként a 15-15 költségtérítés nélküli, plusz a 70 tandíjas helyre a magyar tagozaton 41-en, a románon 104-en vizsgáztak, 27 magyar és 69 román hallgató jutott be az elért általános sorrendjében. Az államilag finanszírozott 15 helyből a román tagozaton négy helyet a roma jelentkezők töltöttek be.
Más egyetemekhez képest a diákok könnyűnek tartják, hogy a MOGYE-n csak egy tantárgyból kell felvételizni a hajdani három (fizika, kémia, biológia) helyett. Elmondásuk szerint ezért jöttek a román tagozatra olyan városokból is, ahol működik orvosi egyetem.
– Jövőre is változatlan marad a követelmény?
– Valóban, Kolozsváron például a kérdések fele biológiából, a másik fele pedig kémiából van. Marosvásárhelyen nem tervezzük a két tantárgy bevezetését. Nálunk a legtöbb jelentkező a biológiát választja, de úgy gondoljuk, hogy aki kémiából vagy fizikából jól teljesít, az meg tudja tanulni a többi tárgyat is. Nálunk a felvételit könnyíti az is, hogy a magyar és a román tagozatra jelentkezők ugyanazt a könyvészeti anyagot használják. Biológiából viszont csak egyetlen tankönyv van forgalomban magyar nyelven, így mindkét tagozat csak ebből kell készüljön. Iasi-ban az összes alternatív tankönyvből adnak kérdéseket.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)

Bírálják Tőkés Lászlót a román sajtóban
Román jobb- és baloldali politikusok, valamint politikai elemzők egyaránt bírálták Tőkés László európai parlamenti képviselőt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét, amiért a 24. Bálványos Nyári Szabadegyetemen azt javasolta, hogy Magyarország vállaljon "védhatalmi státust" az erdélyiek felett, mint Ausztria Dél-Tirol felett.
A liberális kötődésű Adevarul című lap hétfői számában terjedelmes összeállításban foglalkozott az EP- képviselő kijelentésével, amelyet a szabadegyetem szombati fórumán tett, Orbán Viktor miniszterelnökhöz intézve szavait.
A lap által közölt összeállításban Stelian Tanase publicista kifejtette: Tőkés László "egy magára maradt dinoszaurusz, aki barlangjából beszél, és nem érti, mi történik Európában". Az elemző roppant veszélyes ötletnek minősítette Tőkés László kérését, amely szerinte az 1990-es évek Jugoszláviájának helyzetébe sodorná Romániát.
Manuel Stanescu történész szerint azért is súlyos az EP-képviselő kijelentése, mert azzal nemcsak autonómiát követel, hanem Erdélyt valamiképpen Magyarországhoz kötné. Kifejtette: a történelemben valóban léteztek "protektorátusok", mint a náci Németország által létrehozott cseh-morva, illetve lengyel protektorátus, de az Európai Unióban nincs rá példa.
Cristian Preda néppárti EP-képviselő úgy vélekedett: "egy régió idegen kormány védnöksége alá helyezése politikai képtelenség", de szerinte ezzel Tőkés László csak az RMDSZ elleni hadakozásával kapcsolatban hozakodott elő.
Sever Voinescu politikai elemző szerint a védhatalmi státus igénylése "szem-telenség" egy olyan politikus részéről, akire jellemzőek a kemény, de hatástalan nyilatkozatok.
Tőkés László felvetésére szombaton Mihai Razvan Ungureanu jobbközép ellenzéki szenátort is reagáltatták az újságírók. A volt miniszterelnök annyit mondott, hogy már hallotta az ötletet, de ez nem illeszkedik az ország alkotmányos keretei közé, amely oszthatatlan nemzetállamként határozza meg Romániát.
Catalin Ivan, a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője "primitív" gondolatnak nevezte a felvetést.
"Ő egy másik korban él, a protektorátusok korában, nem érti a mai világot és az európai konstrukciót, azokat az értékeket, amelyekben mindannyian hiszünk. Az irónia csúcsa, hogy (Tőkés László) nemcsak EP-képviselő, hanem az EP alelnöke is volt" – mondta a francia közszolgálati rádiónak a PSD szóvivője.
Népújság (Marosvásárhely)

Román össztűz Tőkés László tusnádfürdői javaslatára
Hevesen bírálják bukaresti elemzők és politikusok Tőkés László tusnádfürdői javaslatát, miszerint Magyarország vállaljon védhatalmi státuszt Erdély felett. Bár sokan azt is megkérdőjelezik, hogy az EU-ban létezik ilyen gyakorlat, Ausztria és Dél-Tirol példája mást mond.
Jobb- és baloldali román politikusok, valamint politikai elemzők egyaránt kitámadták Tőkés László európai parlamenti képviselőt, amiért a 24. Bálványos Nyári Szabadegyetemen azt javasolta, hogy Magyarország vállaljon védhatalmi státuszt az erdélyiek felett. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szombaton, a Tusványos zárónapján Ausztria és Dél-Tirol viszonyára hivatkozva ajánlotta Orbán Viktor miniszterelnök figyelmébe a kezdeményezést.
Az Adevărul napilap tegnapi számában terjedelmes összeállításban foglalkozott Tőkés László kijelentésével, amelyet már a cikk címe is „aberrációnak" titulál. Stelian Tănase publicista a lapnak nyilatkozva kifejtette: Tőkés László „egy magára maradt dinoszaurusz, aki barlangjából beszél, és nem érti, mi történik Európában". „Már a védhatalom kifejezéstől libabőrös leszek, Tőkés félrebeszél" – jelentette ki a bukaresti elemző, roppant veszélyes ötletnek minősítve Tőkés kérését, amely szerinte az 1990-es évek Jugoszláviájának helyzetébe sodorná Romániát.
Cristian Preda néppárti EP-képviselő úgy vélekedett: „egy régió idegen kormány védnöksége alá helyezése politikai képtelenség", de szerinte ezzel Tőkés László csak az RMDSZ elleni hadakozásával kapcsolatban hozakodott elő. A szintén demokrata-liberális Sever Voinescu politikai elemző – Traian Băsescu volt államelnöki tanácsadója – szerint a védhatalmi státusz igénylése „szemtelenség" egy olyan politikus részéről, akire jellemzőek a kemény, de hatástalan nyilatkozatok. Voinescu szerint hasonló nyilatkozatokat évente kétszer tesznek azok a magyar politikusok, „akik azt hiszik, hogy ma is a 19. században élnek": a tusnádfürdői szabadegyetemen és „szeptemberben, az összmagyarság ünnepén". (A politikus valószínűleg március 15-ére gondolt – szerk. megj.).
Mint ismert, Tőkés László felvetésére Mihai Răzvan Ungureanu volt miniszterelnök – akit meghívtak az idei Tusványosra, de nem vett részt a diáktáborban – annyit mondott: már hallotta az ötletet, de ez nem illeszkedik az ország alkotmányos keretei közé, amely oszthatatlan nemzetállamként határozza meg Romániát.
Cătălin Ivan, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője ugyanakkor „primitív" gondolatnak nevezte a felvetést. „Ő egy másik korban él, a protektorátusok korában, nem érti a mai világot és az európai konstrukciót, azokat az értékeket, amelyekben mindannyian hiszünk. Az irónia csúcsa, hogy (Tőkés László) nemcsak EP-képviselő, hanem az EP alelnöke is volt" – mondta a francia közszolgálati rádiónak a PSD EP-képviselője.
Manuel Stănescu történész szerint azért is súlyos Tőkés László kijelentése, mert azzal szerinte nemcsak autonómiát követel, hanem Erdélyt valamiképpen Magyarországhoz kötné. Stănescu az Adevărulnak kifejtette: a történelemben valóban léteztek „protektorátusok", mint a náci Németország által létrehozott cseh-morva, illetve lengyel protektorátus, de úgy véli, az Európai Unióban nincs rá példa. Holott történészként ismerhetné Dél-Tirol esetét, amely az első világháborút lezáró békeszerződések eredményeként került a korábbi Osztrák-Magyar Monarchiától, illetve Ausztriától az olasz állam fennhatósága alá.
Ausztriának a dél-tiroli német ajkú kisebbség feletti védőhatalmi szerepét az 1946-os párizsi megállapodás rögzítette. A terület olasz államon belüli önrendelkezési jogainak érvényesítése felett a két állam évtizedekig vitában állt egymással, ám a vitát 1992-ben lezártnak ismerték el és Dél-Tirol széles körű belső autonómiát kapott. Tavaly novemberben Mario Monti olasz kormányfő ugyan kijelentette, hogy Ausztriának nem kell többé ellátnia a védhatalmi szerepet, Werner Faymann osztrák kancellár és Michael Spindelegger külügyminiszter a egybehangzóan hangsúlyozták: Ausztria továbbra is lelkiismeretesen ellátja nemzetközi jogilag rögzített státusát.
Tőkés egyébként már már évekkel ezelőtt – például 2011-ben, az Európai Parlament alelnöként, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács első, brüsszeli ülésén – felvetette a védhatalmi státus gondolatát, amelyet szerinte a magyar alkotmányban kell rögzíteni. A kezdeményezést erdélyi magyar szervezetek is felkarolták, elsősorban a Székely Nemzeti Tanács, amely a Székelyföld esetében látja elképzelhetőnek a védhatalmi státusz kiterjesztését.
A Krónika erre vonatkozó kérdésére különben Martonyi János külügyminiszter idén áprilisban úgy válaszolt: a védőhatalom szót Magyarország már nem használja, ez olyan nemzetközi jogi kategória, amit jogi értelemben Budapest nem vet föl. „Mi azt mondjuk, amit a magyar alaptörvény hirdet: Magyarország felelősséget vállal a határon túli magyarokért. És ennek megfelelően folytatjuk a nemzetpolitikát" – jelentette ki a lapunknak adott interjúban a magyar diplomácia vezetője. Rostás Szabolcs
Németh: nem történt jóvátehetetlen sérülés
Helyrehozhatatlan, jóvátehetetlen sérüléseket az elmúlt esztendőben sem szenvedett el a magyar-román kapcsolatrendszer, és ebben komoly szerepe van a két külügyminisztérium munkájának – hangsúlyozta Németh Zsolt a Digi 24-nek nyilatkozva. A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a bukaresti hírtelevíziónak a román külügyminisztérium állásfoglalása kapcsán – miszerint a régiósítás nem etnikai célokat követ – elmondta, a Székelyföld vonatkozásában Magyarország a romániai magyarság képviselői által megfogalmazott elképzeléseket támogatja. Mint mondta, reméli, a régióátszervezés során figyelembe veszik a magyarság alapvető, legitim érdekeit egy ilyen súlyú kérdésben.
Németh Zsolt szerint egyre több a hasonlóság abban, ahogy Magyarország és Románia odafigyel a határain túl élő nemzettársakra. Felidézte, hogy a jelképhasználat körül év elején „heveny vita" bontakozott ki, de hozzátette: „a román miniszterelnöknek a határozott fellépése nyomán megnyugodtak a kedélyek és abba az irányba látom elmozdulni a szimbólumhasználat kérdését, hogy előbb-utóbb jogilag is védhető, megalapozott és megnyugtató megoldás születhet"
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)